értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

II. 4. 3. Számviteli és pénzügyi adatközlési politika
A pénzügyi jelentések jellege gazdasági szempontból nem „semleges”; sok esetben fontos
változója a vállalat döntéshozatali folyamatának. Következésképp minden fedezéssel
kapcsolatban javasolt megoldásnak teljes mértékben figyelembe kell vennie az alkalmazott
számviteli módszernek a cégértékre és a stratégiai célokra gyakorolt hatását. Noha
egyértelműen fontos, de semmiképp sem elegendő, hogy a származékos termékekkel
kapcsolatos beszámolási követelmények világosak és egységesek legyenek, úgy is kell
kialakítani azokat, hogy gátat vessenek az optimálistól elmaradó kockázatkezelési
politikának. 68
A „hedge accounting” a származékos instrumentumok azon számviteli módszerére
utal, amelynél egy adott instrumentumon elért nyereség vagy veszteség csak akkor
szerepel az eredménykimutatásban, ha a fedezett tétel vonatkozó eredménye is
szerepel abban. Ennek a számviteli eljárásnak az alapgondolata, hogy a fedezett tétel
és a fedezeti ügylet együttesen alkot egy gazdasági „csomagot”, és az elszámolásban
ennek a csomagnak, nem pedig a két különálló elemnek kell szerepelnie.
Ezzel szemben a piaci értékelésen („mark-to-market”) alapuló számvitelnél a mérleg
eszközei illetve passzívái között megjelenik a derivatíva mindenkori valós piaci
értéke, továbbá az eredménykimutatásban az instrumentumon még nem realizált
nyereség vagy veszteség is azonnal elszámolásra kerül a pénzügyi eredmények között,
függetlenül a fedezett tételre vonatkozó számviteli eljárástól (amely nyeresége vagy
vesztesége a számára megfelelő eredményrovatban kerül feltüntetésre, és csak akkor,
amikor az effektív realizálásra kerül).
DeMarzo és Duffie [1995] modellje
DeMarzo és Duffie [1995] – amint azt az előző fejezetben láthattuk – közvetlenül a
kockázatkezelés információs szerepére helyezi a hangsúlyt. Modelljükben azt is vizsgálják,
hogy a teljes számviteli eredmény megosztása a működési és kockázatkezelési
tevékenységek között milyen hatással járhat a kockázatkezelés egyensúlyára a „hedge
accounting” keretein belül. Olyan környezetet vesznek alapul, amelyben a vezetői
képességgel illetve a projektek jövedelmezőségével kapcsolatos bizonytalanság
következtében a részvényesek a vállalati vezetés képességeire és a beruházások
minőségére a vállalati teljesítmény megfigyeléséből következtetnek. Modelljük szerint a
kockázatkezelési politika nyilvánossá nem tétele esetén a teljes körű fedezés (melyet a
kockázatkerülő vezetők azon igénye ösztönöz, hogy jövedelmük ingadozását csökkentsék)
58