értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

a vállalat kitettségeinek nyilvánosságra hozatala részleges alternatívájaként is felfogható,
mivel a piac vállalatról alkotott értékítéletének javítását szolgálja. 66
Az ügyfélkör-hipotézis
Fite és Pfleiderer [1995] az „ügyfélkör” hipotézis alkalmazásával szintén az iménti
következtetésre jut. Mivel a részvényesek az értékpapír-piaci portfoliójukon kívül eső
vagyonuk tekintetében eltérő kockázati kitettséggel rendelkeznek, azok eltérő, e piacon
kívüli kockázatokat megfelelően ellensúlyozó részvények „ügyfélkörét” fogják alkotni. A
részvényesek így abban érdekeltek, hogy az általuk vásárolt részvényeken keresztül
felvállalt kockázati kitettség az idők folyamán viszonylag változatlan maradjon. Ha a
vállalatok részvényeinek kockázata gyakran és jelentős mértékben változna, akkor a
befektetőknek fokozott figyelemmel kellene kísérniük a befektetéseik tárgyát képező
cégeket, és optimális pozíciójukról részvényeik folyamatos adásvételével kellene
gondoskodniuk. Ez a részvényesekre olyan terhet ró, amely elkerülhető akkor, ha a
vállalatok a részvényeik kockázatát viszonylag állandó szinten tartó kockázatkezelési
politikát folytatnak, még abban az esetben is, ha a működésükből eredő kockázati kitettség
időközben változik.
Ez az ügyfélkör érdekében stabilizált részvénykockázat melletti érv az
osztalékpolitikával kapcsolatos érvekre emlékeztet: egyes befektetők igényt tartanak
az osztalékra, és a magas osztalékhozamú részvények természetes vevőkörét alkotják,
míg mások a növekedést részesítik előnyben és az alacsonyabb osztalékhozamú
részvényeket keresik. A fontos az, hogy a vállalat nem módosítja jelentősen minden
évben az osztalékhányadot.
A fenti érvelések ellenére több más empirikus kutatás csak gyenge bizonyítékát
szolgáltatja annak, hogy a vállalatok nagyobb valószínűséggel fedeznek akkor, ha a
menedzsment és a részvényesek közötti információs aszimmetria nagyobb. 67
66 DeMarzo és Duffie [1995], Fite és Pfleiderer [1995]
67
Géczy, Minton és Schrand [1997], valamint Graham és Rogers [1999] empirikus eredményei
ellentmondanak azon feltételezésnek, miszerint annál inkább hozzáférhetők a vállalattal kapcsolatos
információk, minél nagyobb részvénytulajdonnal bírnak az intézményi befektetők, illetve minél több a
vállalattal foglalkozó elemző.
57