értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
izonyul, mivel a cégvezetés számára elsősorban rövidtávon hat ösztönző erőként, és ez<br />
indokolatlan kockázatvállaláshoz, vagy pedig – hosszú távon – hibás üzleti döntésekhez<br />
vezet. Ennek egyik megoldása lehet, hogy a vállalatok módosítják opciós programjukat, és<br />
az opció érvényesítését követő egy vagy két évig kötelezik a menedzsereket a részvények<br />
megtartására. Ez erősítené a hosszabb távú szemléletet, mert a cégvezetésnek nem állna<br />
módjában a pakettek eladása közvetlenül az opciók lehívását követően. 52 Következésképp<br />
a menedzsmentnek biztosított „upside” potenciált ellensúlyozza, hogy a kedvezőtlen<br />
időszakok kockázatainak egy részét is viselniük kell.<br />
Számos empirikus kutatási eredmény alátámasztja azt a hipotézist, miszerint minél<br />
fontosabb szerephez jutnak a részvényopciók a vezetői kompenzációban, annál kisebb<br />
a kockázatkezelés alkalmazásának valószínűsége illetve mértéke. (A témakör<br />
összefoglalása az 5. függelékben olvasható.)<br />
II. 4. Információs aszimmetria<br />
A pénzügyi közgazdaságtanban széles körben elfogadott nézet, hogy a kívülállók nem<br />
rendelkeznek pontos információkkal a vállalatok működésével kapcsolatban. Számos<br />
elméleti munka vizsgálja a bennfentesek és a kívülállók közötti tökéletlen illetve<br />
aszimmetrikus információnak a vállalat pénzügyi politikáira gyakorolt hatását. 53<br />
A vállalati kockázatkezelés a vállalat nyereségével összefüggő „jel/zaj arány” javításával<br />
képes a vállalat vezetői és a piac közötti információs aszimmetria csökkentésére. 54<br />
Amennyiben kiszűri a zajt és javítja a cég nyereségéből kiolvasható információ tartalmat,<br />
lehetővé teszi a részvényesek, bankok, értékpapír-elemzők és egyéb piaci szereplők<br />
számára, hogy pontosabb becslés birtokába jussanak a cég eszközeinek illetve a sajáttőke<br />
piaci értékét illetően. Az idevágó legfontosabb feltételezés természetesen az, hogy e<br />
„kívülállók” nincsenek tisztában mindazzal a kockázati kitettséggel, amellyel a cégnek<br />
52 Kiterjedt irodalom foglalkozik a vezetői kompenzációs csomagokkal és a vezetői részvényopciók<br />
megfelelő alkalmazásával. Napjaink HR technikái között széles körben elfogadott eszköznek számít a<br />
késleltetett kompenzációs csomag, mely közrejátszik a megfelelő minőségű vezetők toborzásában és<br />
megtartásában, emellett ösztönzi őket a részvényesi érték hosszú távú maximálására.<br />
53 Myers és Majluf [1984] érvelése szerint a tökéletlen információ befolyásolhatja a tőkeszerkezet jellegét.<br />
DeMarzo és Duffie [1995] rámutat, hogy a tökéletlen információ kihathat a vállalat által alkalmazott<br />
kockázatkezelési politikára is. Emellett empirikus vizsgálatok, így Minton és Schrand [1999], Gebhart, Lee<br />
és Swaminathan [2001], Easley, Hvidkjaer és O’Hara [2002] igazolják, hogy a tökéletlen és aszimmetrikus<br />
információ miatti bizonytalanság hatást gyakorol a vállalat tőkeköltségeire és értékelésére.<br />
54 Fite és Pleidered [1995]<br />
49