28.12.2013 Views

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

izonyul, mivel a cégvezetés számára elsősorban rövidtávon hat ösztönző erőként, és ez<br />

indokolatlan kockázatvállaláshoz, vagy pedig – hosszú távon – hibás üzleti döntésekhez<br />

vezet. Ennek egyik megoldása lehet, hogy a vállalatok módosítják opciós programjukat, és<br />

az opció érvényesítését követő egy vagy két évig kötelezik a menedzsereket a részvények<br />

megtartására. Ez erősítené a hosszabb távú szemléletet, mert a cégvezetésnek nem állna<br />

módjában a pakettek eladása közvetlenül az opciók lehívását követően. 52 Következésképp<br />

a menedzsmentnek biztosított „upside” potenciált ellensúlyozza, hogy a kedvezőtlen<br />

időszakok kockázatainak egy részét is viselniük kell.<br />

Számos empirikus kutatási eredmény alátámasztja azt a hipotézist, miszerint minél<br />

fontosabb szerephez jutnak a részvényopciók a vezetői kompenzációban, annál kisebb<br />

a kockázatkezelés alkalmazásának valószínűsége illetve mértéke. (A témakör<br />

összefoglalása az 5. függelékben olvasható.)<br />

II. 4. Információs aszimmetria<br />

A pénzügyi közgazdaságtanban széles körben elfogadott nézet, hogy a kívülállók nem<br />

rendelkeznek pontos információkkal a vállalatok működésével kapcsolatban. Számos<br />

elméleti munka vizsgálja a bennfentesek és a kívülállók közötti tökéletlen illetve<br />

aszimmetrikus információnak a vállalat pénzügyi politikáira gyakorolt hatását. 53<br />

A vállalati kockázatkezelés a vállalat nyereségével összefüggő „jel/zaj arány” javításával<br />

képes a vállalat vezetői és a piac közötti információs aszimmetria csökkentésére. 54<br />

Amennyiben kiszűri a zajt és javítja a cég nyereségéből kiolvasható információ tartalmat,<br />

lehetővé teszi a részvényesek, bankok, értékpapír-elemzők és egyéb piaci szereplők<br />

számára, hogy pontosabb becslés birtokába jussanak a cég eszközeinek illetve a sajáttőke<br />

piaci értékét illetően. Az idevágó legfontosabb feltételezés természetesen az, hogy e<br />

„kívülállók” nincsenek tisztában mindazzal a kockázati kitettséggel, amellyel a cégnek<br />

52 Kiterjedt irodalom foglalkozik a vezetői kompenzációs csomagokkal és a vezetői részvényopciók<br />

megfelelő alkalmazásával. Napjaink HR technikái között széles körben elfogadott eszköznek számít a<br />

késleltetett kompenzációs csomag, mely közrejátszik a megfelelő minőségű vezetők toborzásában és<br />

megtartásában, emellett ösztönzi őket a részvényesi érték hosszú távú maximálására.<br />

53 Myers és Majluf [1984] érvelése szerint a tökéletlen információ befolyásolhatja a tőkeszerkezet jellegét.<br />

DeMarzo és Duffie [1995] rámutat, hogy a tökéletlen információ kihathat a vállalat által alkalmazott<br />

kockázatkezelési politikára is. Emellett empirikus vizsgálatok, így Minton és Schrand [1999], Gebhart, Lee<br />

és Swaminathan [2001], Easley, Hvidkjaer és O’Hara [2002] igazolják, hogy a tökéletlen és aszimmetrikus<br />

információ miatti bizonytalanság hatást gyakorol a vállalat tőkeköltségeire és értékelésére.<br />

54 Fite és Pleidered [1995]<br />

49

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!