értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

felár meghatározásakor a fedezésből származó előnyöket beépítik a marzsba. A
fedezés ezáltal hatékonyabb, amennyiben azt a céget alapvetően finanszírozó bankok
nyújtják.
Mozumdar [2000] szintén vizsgálja a vállalkozás és a swap kereskedő között
létrejövő, a vállalkozás mögöttes kockázatoknak való kitettségével kapcsolatos
információs aszimmetriát. A spekulatív swap ügyleteknél a swap kereskedőnek
számolnia kell a partner nem teljesítésének kockázatával. Minthogy a kereskedők nem
rendelkeznek közvetlen információval a swap ügylet szándékolt céljáról, kénytelenek
a partner hitelbesorolásának vizsgálata alapján következtetni a swap indítékaira.
Rámutat, hogy a vizsgált hitelminőség zajszintje miatt lehetetlen ilyen alapon
egyértelműen megkülönböztetni azokat, akik fedezeti ügyletet kötnek és azokat, akik
nem. Ezért bizonyos technikákat javasol (pl. hosszú távú üzleti kapcsolatok
fenntartása, a hitelminősítést javító eszközök bevetése), melyekkel a swap árfolyamok
hitelbesorolásra való érzékenysége csökkenthető.
A vállalati hírnév kiépítése
Hitelkovenánsok alkalmazása csak az egyik módja a potenciális hitelezők meggyőzésének
arról, hogy a részvényesek semmilyen eszközzel sem zsákmányolják ki őket a hitelnyújtást
követően. Tekintettel arra, hogy a kockázatkezelési eszközökkel megvalósuló kockázati
kitettség megváltozásának monitorolását és ellenőrzését a gyakorlatban nem mindig
könnyű kovenánsokkal megvalósítani, a menedzsmentnek egyéb technikákra is szüksége
van ahhoz, hogy csillapítsa a hitelezők előzetes elvárásait a részvényesek kisajátítási
törekvéseivel kapcsolatban. Bessembinder [1991] hangsúlyozza, hogy a nyilvánosan
kommunikált kockázatkezelési politika kevesebb monitoring költséggel jár, a
szerződésszegés pedig könnyen tetten érhető. 42 Ha a menedzsment csökkenti a
pénzáramlás (cégérték) volatilitását, de legalábbis ígéretet tesz arra, hogy nem növeli a cég
meglévő kockázatait, az megvédheti a hitelezői követelés értéket az effajta kisajátítással
szemben. A hitelezők előzetesen beárazzák a pénzáram volatilitásának azon szintjét, mely
vélekedésük szerint meghatározza majd a hitelkockázatot a futamidő alatt. A nyilvánosan
felvállalt vállalati kockázatkezelési stratégia tehát a hitellel összefüggő ügynöki és
csődköltségeket egyaránt csökkentheti, s a részvényesek számára ezzel előnyösebb
finanszírozási feltételeket teremt.
Fontos látnunk azonban, hogy a fedezeti ügyletek révén a vállalat csak akkor érhet el
előnyösebb szerződési feltételeket a hitelezőknél, ha szavahihetően képes előre elkötelezni
43