értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
definiálják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a vállalkozás tevékenysége<br />
korlátozás alá kerül, akkor a kovenáns megsértésének valószínűségét elkerülni akaró<br />
cégnek gyakran úgy kell alakítania ezen számviteli mutatókat, hogy a hitelkovenánsok<br />
korlátozásai ne lépjenek érvénybe. Mindez olyan helyzeteket eredményezhet, amelyekben<br />
a kovenánsok megléte gazdasági (érték) szempontból visszás vállalati lépések megtételét<br />
teszi szükségessé.<br />
Mindaddig, amíg a kovenánsokból származó korlátok költségei nem haladják meg az<br />
általuk elérhető nyereséget, a vállalkozások hitelszerződései tartalmazni fogják e<br />
kovenánsokat. (A kovenánsok ügynökelméletének rövid összefoglalója a 3. függelékben<br />
található).<br />
A pénzügyi (leginkább számviteli adatokból származtatott) mutatószámok formájában<br />
definiált kovenánst a vállalatnak meghatározott időközökkel (legtöbbször negyedévente,<br />
gyorsjelentések alapján) jelentenie és teljesítenie kell. A mutatószámok leggyakoribb<br />
típusai napjainkban az ipari vállalatok tőkeáttételi, adósság/EBIT, kamatfedezeti, valamint<br />
a teljes nettó eszközérték (a saját tőke könyv szerinti értéke) szintjének alakulását<br />
próbálják megragadni, bár ezek iparágtól függően eltérhetnek. A hitelkovenánsok<br />
ugyanakkor explicit korlátot szabhatnak a befektetési mozgástérnek (pl. egyesülés,<br />
felvásárlás, CAPEX, eszközértékesítés, tevékenységváltás), a tulajdonosi kontroll<br />
megváltozásának, az adósságok rangsorolásának (pari passu), a biztosítékok kezelésének<br />
(pl. terhelési tilalom avagy „negative pledge”), de akár a környezetvédelmi előírások<br />
betartásának.<br />
A befektetési döntéseket korlátozó klasszikus kovenánsokkal tehát kontrollálható a valódi<br />
értelemben vett eszközhelyettesítési probléma, s az olyan kovenánsok, mint a pari passu, a<br />
terhelési tilalom illetve az eladósodottságot mérő pénzügyi kovenánsok gátolhatják a<br />
követelések felhígulását. Mint azt az előzőekben láthattuk, mind az alulberuházottsággal,<br />
mind pedig a kockázatnöveléssel kapcsolatos ügynöki problémákra gyógyír lehet, ha a<br />
vállalat hitelt érdemlően képes vállalni azt, hogy összkockázatát egy bizonyos szint alatt<br />
tartja. A gyakorlatban azonban nem alkalmaznak direkt kovenánsokat azért, hogy a<br />
vállalati kockázatkezelés tevékenységét szabályozzák. Ennek egyik oka az lehet, hogy<br />
körülményes az efféle tevékenységet ellenőrizni, illetve annak érvényt szerezni – bár az új<br />
számviteli szabványok bevezetése, mint az IAS 39, nagyban hozzájárult annak az<br />
információs aszimmetriának a mérsékléséhez (ha megszüntetéséhez nem is), amely a<br />
39