értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

tőkeáttételnek az optimális szinthez való folyamatos kiigazítása megvalósíthatósága
érdekében az adósság újratárgyalásának olyan technikáit kell alkalmazni (pl. átváltási
opció beépítése), amelyek mindkét fél számára előnyösek. (A témával részletesebben
a 14. függelék foglalkozik.)
Hitelkovenánsok használata a kockázatok csökkentése céljából
A hitelezőknek az értéktranszfer megakadályozása iránti jogos törekvéseinek köszönhetően
ügynöki költségek merülnek fel az alulberuházottság, a kockázatnövelés, valamint a
felhíguló követelések problémáival összefüggésben. A hitelezők előzetesen két módszert
alkalmazhatnak, hogy a részvényesek effajta opportunista viselkedését kezeljék, melyek
ugyanakkor ügynöki költségeket generálnak. Egyrészt magasabb kompenzációt köthetnek
ki azáltal, hogy a részvényesi törekvésekből várható hitelezői értékveszteséget beépítik a
finanszírozás költségébe. Ez költségként jelenik meg abban az értelemben, hogy a
részvényeseknek többletfizetési kötelezettségük keletkezik a hitelezők felé még akkor is,
ha a későbbiekben nem is „rosszalkodnak”. A második módszer lehetővé teszi a
hitelezőknek, hogy a hitelszerződésben hitelkovenánst kössenek ki a beruházási,
finanszírozási és kockázatkezelési politika szigorítása érdekében az esetleges visszaélések
megakadályozásának illetve kontrollálásának eszközeként.
A kovenánsok alkalmazása egyrészt csökkenti az ügynöki költségeket azáltal, hogy
korlátozza a menedzserek hitelezői érdekeket sértő törekvéseit. A kovenánsok emellett a
menedzsmentet érintő szigorú külső ellenőrzés révén ösztönözhetik a vezetői fegyelmet és
a hatékony működést, ami hozzáadott értéket képvisel minden befektető számára. A
hiteldokumentációban foglalt szilárd és kötelező erejű kovenánsok a működő előrejelzőrendszer
kényelmét nyújtják a hitelezőknek olyan esetekben, amikor a vállalkozásban
meglévő tulajdonrészük veszélybe kerülhet, ilyenformán pedig ösztönzik a cégvezetést
arra, hogy körültekintő stratégiai és operatív döntéseket hozzanak mindennapi
tevékenységük során, mivel bármely kovenáns megsértése tetemes újratárgyalási
költséggel jár. Következésképp az ügynöki problémák (és az információs aszimmetria)
holtteher költségei csökkenthetők, mérsékelve a finanszírozási költségeket, növelve
ugyanakkor a cégértéket, ebből adódóan pedig a részvényesi értéket is.
A kovenánsok használata egyben költségeket is ró a részvényesekre, melyek mértéke attól
függ, hogy a szóban forgó kovenánsok milyen szigorúan korlátozzák a vállalat növekedési
illetve értékteremtési lehetőségeit. Továbbá, ha a hitelkovenánsok számviteli mutatókkal
38