értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

Minthogy a társaságok gyakran nem fedik fel a kitettségük számszerűsítéséhez szükséges
információkat, illetve az eddig tett vagy a későbbiekben tervezett kockázatkezelési
intézkedéseket, információs aszimmetria alakul ki a cégvezetés és a befektetők között. A
befektetők csak folyamatos ellenőrzéssel, ezáltal pedig magasabb költségek mellett
nyerhetnek betekintést a vállalat kitettségébe és kockázatkezelési tevékenységébe. A
részvényesek kiváltképp képtelenek optimálisan diverzifikált portfoliót kiépíteni,
amennyiben nem rendelkeznek teljes körű információkkal egy adott céget érintő
kockázatokról. Ennélfogva a kockázatkezelés a legtöbb esetben lényegesen jobb
hatékonysággal alkalmazható a vállalat szintjén 29 , ami elsősorban nem a komparatív
költségelőnynek, hanem az információs aszimmetriának köszönhető. (Ez utóbbi szempont
részletesebb elemzésével a II. 4. 2. alfejezetben foglalkozom.)
II. 3. Ügynöki költségek
Az ügynökelmélet erőteljesen befolyásolja a pénzügyi közgazdaságtan terén végzett
kutatásokat. A megbízó (pl. részvényes) illetve ügynöke (pl. menedzser) közötti kapcsolat
vizsgálata sok tekintetben új magyarázatokkal szolgált a közgazdasági problémákra.
Központi kérdéskör a szereplők érdekei kölcsönös függésének, az egyes felek
rendelkezésére álló információ-csomagoknak és cselekvési alternatíváknak, valamint
ösztönzési rendszerek, struktúrák és szerződések révén a kapcsolataik optimális
kialakításának vizsgálata. 30
Jensen és Meckling [1976, pp. 5.] meghatározásában az ügynöki viszony „olyan
szerződés, amelynek értelmében egy vagy több személy (a megbízók) egy másik
személyt (az ügynököt) bízzák meg bizonyos szolgáltatások nyújtására, mely magában
foglalja bizonyos döntési jogok átruházását az ügynökre. Ha e viszonyban mindkét fél
maximális haszonra törekszik, okkal feltételezhető, hogy az ügynök nem minden
esetben képviseli maradéktalanul megbízója érdekeit. A megbízó az érdekeivel nem
egyező tevékenységeket megfelelő ösztönzők alkalmazásával, illetve olyan ellenőrzési
költségek felvállalásával korlátozhatja, amelyek az ügynök rendellenes viselkedését
hivatottak visszaszorítani. Bizonyos esetekben ezenkívül a megbízó fizet az
ügynöknek azért, hogy az megfelelő forrásokat aknázhasson ki (kapcsolati költségek,
bonding costs) azért, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a megbízó érdekeit
sértik, vagy pedig a megbízó kártalanításának garanciájaként arra az esetre, ha mégis
ilyen lépésekre szánná el magát.
29 Fite és Pfleiderer [1995], valamint Raposo [1996] megemlítik, hogy az éves beszámolóban közzétett
adatok nem elégségesek egy társaság kitettségének megállapításához.
30 Bartram [2000]
32