értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

veszteség jelentőségét, s későbbi vizsgálatuk során (Berkman és Bradbury, 1999) az
adóveszteség változója is szignifikánsnak bizonyul.
Ugyanakkor számos vizsgálatból nem derül ki, hogy a vállalati kockázatkezelés az
adóterhek csökkentése révén a részvényesi érték növelésének egyik eszköze lehetne,
mivel az adórendszer konvex jellegének leírására alkalmazott változók (marginális
adókulcs, az átvitt veszteség/összes eszköz könyv szerinti értéke, beruházási
adójóváírás) sok esetben nem bizonyul szignifikánsnak. Graham és Rogers [1999],
valamint Tufano [1996] nem találja szignifikánsnak az adózási változókat, míg
Haushalter [1997] e változók esetében csekély szignifikanciát mutat ki. Géczy, Minton
és Schrand [1997] meg is fordítja Smith és Stulz [1985] érvelését, és negatív
korrelációt feltételez a vállalati kockázatkezelés és az adótáblázat konvex jellege
között. 19
Empirikus módszerekkel igazolható az is, hogy a megnövelt hitelfelvevő képesség
adókedvezménye sokkal erősebben ösztönzi a vállalkozásokat fedezeti ügyletek
megkötésére, mint az adófüggvény konvex jellege 20 – ezzel az elvvel a későbbiekben a IV.
2. alfejezet foglalkozik.
II. 2. Tranzakciós költségek
II. 2. 1. A pénzügyi nehézségek költségei
Azok a cégek, amelyeknél a pénzáram nagyobb változékonyságot mutat – ceteris paribus –
nagyobb valószínűséggel kerülnek nehéz pénzügyi helyzetbe 21 . Amikor egy tőkeáttételes
vállalat késve törleszti adósságát vagy vele szemben csődeljárás indul, közvetlen költségek
merülnek fel a jogi, számviteli vagy egyéb szakértői szolgáltatások iránti fokozott
szükségletnek, az esetleges csődeljárás adminisztrációs költségeinek, az átszervezési
költségeknek illetve a hitelezőknek felmondási díj formájában fizetett büntetésnek
19 Froot, Schaferstein és Stein [1993] érvelését felhasználva a szerzők feltételezik, hogy a jelentős belső
finanszírozású vállalkozások több adót fizetnek. Minthogy az ilyen vállalkozások kockázatkezelési
motivációja mérsékeltebb, a fedezeti ügyletek és az adók korrelációja negatív.
20 Graham és Rogers [1999]
21 A pénzügyi nehézségek több formában is jelentkezhetnek, és előfordulásuknak számos oka lehet. Ezek
közül a legnyilvánvalóbb, amikor fizetési kötelezettségeinek a vállalkozás képtelen vagy várhatóan nem tud
maradéktalanul a kellő időben eleget tenni (likviditáshiány). Továbbá, ha a vállalkozás
adósságszerződéseiben (hitelszerződés, kötvénydokumentáció) meghatározott „fizetésképtelenség”
megállapítására kerül sor – pl. a vállalkozás megszegte valamely pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalását
(kovenánsát) –, akkor ez szintén pénzügyi nehézségnek tekinthető. Függetlenül attól, hogy a
fizetésképtelenség eredménye türelmi idő, amely alatt a vállalkozás késedelmi pótlékot fizet és befektetési,
pénzügyi tevékenységei korlátozottak, vagy a hitelezők kintlévőségeik behajtását sürgetik és ennek
megfelelően akár csődeljárást kezdeményeznek, sokféle pénzügyi nehézséggel járó helyzetről beszélhetünk,
ezek költségvonzata pedig minden esetben eltérő.
27