értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
feltétel teljesíthető, amennyiben elfogadjuk azt a hipotézist, hogy a szóban forgó holtteherveszteségek<br />
mértéke a vállalat csődkorláttól való távolságával arányosak. 9 Ekkor igaz lesz<br />
az is, hogy az eredendő vállalati piaci érték jövőbeli értékei eloszlásának alsóági (pl. az<br />
eloszlás alsó 5%-os percentiliséhez tartozó) szintjeinek emelésével (szórás csökkentése), a<br />
hitelkapacitás mértéke a hitelminősítési szint változatlansága mellett arányosan emelhető. 10<br />
Négy alapvető kérdésre keresem tehát a hatodik fejezetben a választ:<br />
1. A vállalat egy jövőbeli időpontra várható piaci értéke szórását miképpen<br />
befolyásolja az iparági eszközhozamok ciklikussága (mean reversion jellege)?<br />
2. Az iparági kockázatokra szóló, eltérő futamidejű swap kontraktusoknak milyen<br />
kombinációja biztosítja az eszközhozam folyamat, illetve a vállalat eredendő<br />
jövőbeli piaci értéke szórásának leghatékonyabb csökkentését, és mekkora<br />
hatékonyságbeli különbségeket okoz attól eltérő kombinációk alkalmazása? (Tehát<br />
hogyan is érdemes a gyakorlatban swappolni, amennyiben a hitelkapacitás növelése<br />
a cél, és nem valamilyen rövid távú, egyszeri üzletpolitikai megfontolás (pl.<br />
kovenáns menedzsment)?<br />
3. Az iparági eszközhozam folyamat mean reversion jellegének fényében mekkora<br />
maximális hitelkapacitás növelés érhető el adott futamidejű, az eredő iparági<br />
kockázatra szóló swap kontraktusok rendelkezésre állása esetén, feltételezve, hogy<br />
a vállalat a kiinduló hitelminősítési szintjét a tőkeáttétel dinamikus kiigazítása<br />
révén folyamatosan fenntartja?<br />
4. A kiinduló hitelminősítési szint állandó szinten tartása mellett, a vállalati<br />
értékfolyamat szórásának adott mértékű csökkentésével mekkora részvényesi<br />
értéktöbblet növekedés érhető el, és az hogyan viszonyul a Ross [1996] modellben<br />
számszerűsített mértékekhez?<br />
9 Amint az a második és negyedik fejezetekből kiderül, számos empirikus kutatási eredmény támasztja alá azt<br />
ezt a feltételezést.<br />
10 Tehát nem vizsgálom, hogy egy adott iparágban működő vállalat a maga iparági és egyedi kockázati<br />
profiljával vajon az optimális hitelminősítési szintet választja-e, de azt igen, hogy azonos hitelminősítési szint<br />
fenntartása esetén vajon mennyire növelhető a részvényesi értéktöbblet. Stabil hitelminősítési szint<br />
feltételezésével ugyanis kontrollálhatóak a kérdéses holtteher-veszteségek szintjei. Sőt, egy stabil<br />
hitelminősítési szint melletti elkötelezettség, ahogy azt a második és negyedik fejezetek bizonyítják – a<br />
holtteherveszteségek számottevő csökkenését is magukkal hozzák. Ez utóbbi hatást azonban nem<br />
számszerűsítem.<br />
21
Change language