28.12.2013 Views

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

szerkezeti, növekedési és kockázati jellemzői által kijelölt lehetőségmezőn belül a vállalat<br />

versenyadottságainak (meglévő ügyfélkör, értékesítési csatornák, branding, termelési<br />

kapacitás és hatékonyság, stb.) javításával és kiaknázásával lehet növelni. A legfontosabb<br />

kérdés tehát itt az, hogy hogyan növelhető a befektetett eszköz adózás előtti szisztematikus<br />

kockázattal korrigált hozama, illetve hogyan növelhető értékjavító módon a befektetett<br />

eszközök átlagos hosszú távú növekedése. Erre több alternatív irány is kínálkozik:<br />

1. Iparági nyereségtömegből való magasabb részesedés azonos befektetett<br />

eszközállományon (eszközhatékonyság javítása a versenyelőnyök növelésén keresztül)<br />

2. Új nyereségforrás teremtése azonos eszközállomány mellett (pl. feles kapacitás<br />

alternatív célú kihasználása, új iparági nyereségtömeg generálása pl. termék és<br />

szolgáltatás innovációval)<br />

3. Növekedés során szuboptimális menedzsment beruházási döntések elkerülése. Ilyen<br />

döntés lehet:<br />

a. az átlagos egységnyi befektetett eszközre jutó értéktöbblet romlásához vezető<br />

kedvezőtlen kockázattal korrigált hozamú befektetések portfolióba választása<br />

b. az átlagos egységnyi befektetett eszközre jutó értéktöbbletet szinten tartó, avagy<br />

azt tovább javító növekedési potenciál kiaknázatlanul hagyása 5<br />

A második színtér, amely a részvényesi értéktöbblet növelését biztosítja, az eredendő<br />

vállalati értéktöbblet belső, a követelést megtestesítő stakeholderek közötti leallokálásának<br />

fázisa. Ebben a tekintetben stakeholdernek minősül az állam az adófizetések miatt, a<br />

hitelezők a hitel után fizetett kamatok és tőketörlesztés miatt, bármely más harmadik fél,<br />

amely valamilyen tranzakciós költségből eredő bevételre tesz szert a vállalattal szemben<br />

(pl. csőd esetén a különböző érintett jogi és ügyvédi testületek, üzleti döntések kapcsolódó<br />

tranzakciós díjainak fogadói, pl. pénzügyi intézmények, stb.), a menedzsment, amely<br />

részvényopcióban illetve egyéb kompenzációban részesül, illetve maguk a tulajdonosok.<br />

Ezen a színtéren a legfontosabb kérdés az, hogy a kialakult eredendő vállalati<br />

értéktöbbletből hogyan lehet a legtöbbet áttranszformálni a részvényesek számára.<br />

5 Pozitív értéktöbblet mellett működő vállalat esetében a várható hosszú távú átlagos növekedési szint<br />

emelkedése ugyanis növeli a vállalat PB mutatóját (értéktöbbletét).<br />

15

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!