értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

4. A MOL Csoporthoz hasonló méretű és szerkezetű iparági szereplőkre
értelmezett piac múltbeli teljesítménye alapján a finomítói eszközhozam
folyamat mean reversion paramétereinek illetve az iparági szereplőkre
jellemző egyéb szükséges üzleti paraméterek (pl. tőkeáttétel, növekedési
ütem, elvárt hozam) becslése. 148
5. Az 1., 2., 3. és 4. pontok eredményei alapján számszerűsíteni a dízelolaj
finomítói árrés fedezésével elérhető hitelkapacitás bővülés és részvényesi
értéknövekmény mértékét egy MOL-hoz hasonló, ámde (az endogén
csődkorlát feltételezése miatt) kötvényfinanszírozást alkalmazó átlagos
olajfinomító vállalatra a hatodik fejezetben bemutatott modellem
segítségével.
VII.1. A finomítói eszközhozam felbontása ortogonális összetevőkre
A terjedelmi korlátok valamint az üzleti titoktartás céljából esetlegesen szükséges
szeparálhatóság miatt az 15. függelékben található az 1. ponthoz tartozó empirikus
vizsgálat részletes leírása és az eredmények bemutatása. Az elemzés során támasztott és
azt követően beigazolt hipotézis az alábbi volt:
Hipotézis 8
A MOL Csoport üzleti eredményének (eszközhozamának) piaci (iparági) bizonytalansága
magas magyarázó erő mellett leírható olyan, a megfigyelhető piaci kockázati tényezők
lineáris transzformáltjaiként előálló faktorok segítségével, amelyek egymásra
ortogonálisak, és az egyik maga a dízelolaj finomító árrés
Az elemzéshez a MOL Csoport üzleti kockázatait számszerűsítő CF@Risk modellt és
2003-as üzleti adatokat használtam. A Monte Carlo szimulációra épülő modellt a Csoport
működési eredményének 12 hónapra előre történő folyamatos modellezése céljából
fejlesztettük ki. Az elemzésem az alábbi lépésekből épült fel:
1. lépés – a sokváltozós statisztikai elemzésbe bevont eredeti kockázati faktorok lineáris
függetlenségének vizsgálata
148 Az adatelérhetőség korlátai valamint a kötvényfinanszírozás feltételezése miatt az elemzés „peer group”-
ját az amerikai közepes és kisméretű olajfinomítók adják.
140