értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

Var
n,
i
[ Z ]
0
Var
0
m
[ P ]
m
n
( BB )
2
2 2
σ
ε
+ σ
e
( 2 − λ)
λ
n 2
→ , ami alacsony egyedi kockázatok mellett ≈ ( BB ) (43)
1 2 2
σ
ε
+ σ
e
λ
( 2 − λ)
Megfelelőn hosszú swap instrumentumok használata esetén az iparági kockázatokat
maximálisan ( 1−
λ ) rA
( λ + r )
A
mértékig képes a leghatékonyabb swapkosár is csak az eredeti
szórás arányában csökkenteni. A hosszú távon elérhető szóráscsökkentés maximális
mértékét tehát elsődlegesen a folyamat visszahúzó-ereje és másodrendben a
diszkonttényező nagysága alakítják.
[26. ábra]
A 26. ábra jól mutatja, hogy távoli időpontra nézve adott paraméterek mellett, már a 16
periódus futamidejű swapkosárral is elérhető a maximálisan realizálható relatív
szóráscsökkentés. Amennyiben ennek az összefüggésnek az időben alakulását vizsgáljuk
(27. ábra), látható, hogy a hosszabb futamidejű kosarak rövidtávon átmenetileg magasabb
teljesítményt képesek elérni, mint a hosszú távú potenciáljuk, amely átmeneti többlethatás
alacsony visszahúzó erő mellett a legjelentősebb.
[27. ábra]
A 28. ábra pedig illusztrálja, hogy a futamidő növelésével milyen mértékben csökken a
hedgelt folyamat abszolút szórása.
[28. ábra]
A fentiekkel így igazolható a 2. hipotézis is, vagyis hogy minél hosszabb az egyedül
rendelkezésre álló swap kontraktus futamideje, az abból készített kiegyensúlyozott swap
kosár annál hatékonyabban képes az eredeti eszközhozam folyamat hosszú távú szórását
csökkenteni. A futamidő növelésével elérhető marginális hatékonyságjavulás azonban
123