értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

More documents

Recommendations

Info

33. B ábra – Az eredeti és hedgelt vállalati PB folyamat egy elemű, eltérő futamidejű swapkosarak és változó visszahúzó-erő fényében (középérték feletti szintről induló folyamat)..........................................................................................................261 34. ábra – Az eredeti és hedgelt vállalati PB folyamat eltérő elemszámú, adott futamidejű swapkosarak és változó diszkontráta fényében (középértékből induló folyamat).....................................................................................................................262 35. ábra – Eltérő futamidejű swapokból épített legsűrűbb kiegyensúlyozott swapkosarakkal elért relatív szóráscsökkentés a PB értékfolyamatban eltérő visszahúzó-erő mellett ................................................................................................263 36. ábra – 16-periódus futamidejű swapokból épített legsűrűbb kiegyensúlyozott swapkosarakkal a PB értékfolyamatban elért relatív szóráscsökkentés időbeni alakulása eltérő visszahúzó-erő mellett ......................................................................263 37. ábra – A hitelkapacitás növelésének részvényesi értéktöbbletre gyakorolt hatása......264 38. ábra – A részvényesi PB változása 16 periódus futamidejű, kiegyensúlyozott swapkosár használatakor, eltérő visszahúzó erő és hedge költség fényében..............265 39. ábra – A tőkeáttétel nagysága változatlan hitelminősítési szintet feltételezve, eltérő futamidejű swapkosarak és visszahúzó erő mellett (objektív korlát nélkül)....265 40. ábra – A részvényesi PB változása eltérő futamidejű, kiegyensúlyozott swapkosarak használatakor, változó növekedési ütem és hedge költség esetén ........266 41. ábra – A részvényesi PB változásának időbeli alakulása eltérő futamidejű, kiegyensúlyozott swapkosarak használatakor ............................................................267 42. ábra – Vállalati eszközérték hedge és dinamikus tőkeszerkezet együttes alkalmazásával elérhető részvényesi értéknövekedés – összehasonlítás a Ross [1996] modellel...........................................................................................................268 43. ábra – Az USGC dízelolaj és a WTI nyersolaj között számolt finomítói árrés alakulása 1990. január és 2008. június között ............................................................269 44. ábra – Az USGC dízelolaj és a WTI nyersolaj között számolt finomítói árrés havi árfolyamváltozásai a kiinduló árfolyam mentén, 1990. január és 2005. február között ..........................................................................................................................269 45. ábra – Eltérő futamidejű (n hónap) kiegyensúlyozott swapkosárral elért relatív szóráscsökkentése a dízelolaj finomítói árrésnek.......................................................270 46. ábra – 16 hónapos kiegyensúlyozott dízelolaj finomítói árrés swapkosárral elért relatív olajfinomítói eszközhozam szórás csökkenés a dízelolaj árrés kitettség különböző mértékű fedezése mellett ..........................................................................270 47. ábra – A kiinduló dízelolaj árrés kitettség fedezeti mértékének fényében realizálható részvényesi értéktöbblet változatlan swapköltség mellett ......................271 48. ábra – A dízelolaj finomítói árrés swap tranzakciós költsége és a kiinduló dízelolaj árrés kitettség fedezeti mértékének fényében realizálható részvényesi értéktöbblet .................................................................................................................271 49. ábra – Eltérő eszköznövekedési ütem esetén, 50%-os dízelolaj finomítói árrés fedezés mellett realizálható részvényesi értéktöbblet.................................................272 11
I. BEVEZETÉS A pénzügyi elmélet kiinduló feltevése, hogy a vállalatvezetés célja a vállalat részvényesi tőkéjének piaci értékét egy kockázatokkal teli környezetben beruházások révén maximalizálni. A vállalatokat 1 érintő kockázatok közé sorolhatók a piaci és hitelkockázatok, a vállalat hírnevének veszélyeztetése, a működési kockázatok széles köre – így az üzemszünet, a harmadik felek felelőssége, a humántőke kockázata, a környezetvédelmi felelősség, a termékfelelősség, a csalás kockázata stb. –, a jogi és szabályozási kockázatok, a stratégiai kockázat és így tovább. A vállalati szintű kockázatkezelés – ideális esetben – arra törekszik, hogy optimalizálja, s ne csupán minimalizálja e kockázati kitettségek vállalati értékére gyakorolt hatását. Feladata, hogy egy olyan kockázatkezelési stratégiát dolgozzon ki, amely valamennyi bizonytalanságra egyértelmű kezelési módot kínál összhangban a részvényesi érték maximálásának mindenek felett álló vállalati céljával. A vállalati kockázatkezelés széles körű gyakorlati alkalmazása ellenére, valamint a fedezés szükségének elméleti igazolására tett kísérletek dacára a vállalati politika egyik elemét jelentő kockázatkezelés céljait és szükségszerűségét illetően továbbra is nagy az értetlenség és számos téveszme övezi azt. Több az utóbbi években készült felmérés szerint a kockázatok kezelését a pénzügyi vezetők a legfontosabb céljaik közé sorolják. A KPMG [2004] ausztrál cégekről készített felmérése szerint a válaszadók 85%-a nyilatkozott úgy, hogy az eredményes kockázatkezelési stratégia kritikus, illetve igen fontos a vállalat céljainak megvalósításában, 80%-uk rendelkezett hivatalosan jóváhagyott kockázatkezelési stratégiával, míg a megkérdezettek több mint fele hozott létre kockázatkezelési bizottságot („risk committee”) az igazgatóságon belül. Ennek ellenére a mintában szereplő cégek közel 50%-a számolt be arról, hogy kockázatkezelési stratégiája csak részben vagy egyáltalán nem áll összhangban az üzleti célokkal, egyharmaduk pedig nemleges illetve bizonytalan választ adott arra a kérdésre, hogy vajon vállalatuk kockázatvállalási éhségét és tűrőképességét a kockázatkezelési politika világosan rögzíti-e. Korábbi felmérésében a KPMG [2002] arról számol be, hogy az 1.000 legnagyobb szingapúri cég mintegy 60%-a kockázatkezelését proaktívként és a váratlan eseményeket előre jelezni képesként jellemezte. Legtöbbjük szerint azonban a gyakorlatban kockázatkezelési funkcióik elsődleges célja a kockázat azonosítása, kezelése, enyhítése és minimalizálása, semmint a jövedelmezőség maximalizálása. Csupán 32%-uk jelezte, hogy kockázatkezelési funkciójának elsődleges célja a 1 A dolgozatban a „vállalat” vagy „cég” elnevezést minden olyan vállalkozásra értem, amelyik nem pénzügyi vállalkozás, pénzintézet. 12
Page 1 and 2: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM A VÁLLA
Page 3 and 4: PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI INTÉZET
Page 6 and 7: TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK..
Page 8 and 9: VI.2. AZ ELEMZÉS KÉRDÉSFELTEVÉS
Page 10 and 11: A.15 - 9. táblázat ..............
Page 14 and 15: kockázatokban rejlő lehetőségek
Page 16 and 17: szerkezeti, növekedési és kocká
Page 18 and 19: Hatás a belső allokálásra A vá
Page 20 and 21: aktív trading révén arbitrázs n
Page 22 and 23: feltétel teljesíthető, amennyibe
Page 24 and 25: eredetileg angol nyelven írtam, az
Page 26 and 27: vállalatéval azonos feltételek m
Page 28 and 29: veszteség jelentőségét, s kés
Page 30 and 31: Újfent fontos felismernünk azt, h
Page 32 and 33: finanszírozási tevékenységekkel
Page 34 and 35: Legtöbbször azonban sem a megbíz
Page 36 and 37: meghatározott cégértékre felír
Page 38 and 39: Kockázatnövelés és a követelé
Page 40 and 41: definiálják azokat a körülmény
Page 42 and 43: eszközök, feltéve, hogy a kezele
Page 44 and 45: felár meghatározásakor a fedezé
Page 46 and 47: ámutatnak arra is, hogy a rövid l
Page 48 and 49: hogy hasznossági függvénye a cé
Page 50 and 51: izonyul, mivel a cégvezetés szám
Page 52 and 53: megváltoztatni úgy, hogy felfedje
Page 54 and 55: kockázatkezelés tekintetében. Mi
Page 56 and 57: Breeden és Viswanathan [1998] ered
Page 58 and 59: a vállalat kitettségeinek nyilvá
Page 60 and 61: jelenti az egyensúlyi fedezési po
Page 62 and 63:
előnyben részesítik az új rész
Page 64 and 65:
Mint Froot et al. [1993] rámutat,
Page 66 and 67:
ákényszerítése arra, hogy beruh
Page 68 and 69:
stratégiák haszna kisebb, mivel a
Page 70 and 71:
A Froot-Schaferstein-Stein [1993] m
Page 72 and 73:
termékárakra azt eredményezi, ho
Page 74 and 75:
viszonylag állandó ágazati árak
Page 76 and 77:
erősségére, ezáltal pedig strat
Page 78 and 79:
III. 2. A kockázat-tudatos vállal
Page 80 and 81:
III. 2. 1. A stratégiai kockázato
Page 82 and 83:
pénzügyi eszközök piacára jell
Page 84 and 85:
A gazdasági tőkén alapuló vezet
Page 86 and 87:
pontosabb teljesítményértékelé
Page 88 and 89:
(üzleti területek, projektek) kö
Page 90 and 91:
IV. A VÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉS
Page 92 and 93:
IV. 2. A vállalati szintű kockáz
Page 94 and 95:
csökkentése mellett (hitelkovená
Page 96 and 97:
azok a kovenánsok, amelyek visszat
Page 98 and 99:
V. SZINOPSZIS A RÉSZVÉNYESI ÉRT
Page 100 and 101:
(túlmutatva a hagyományos vállal
Page 102 and 103:
kockázatkezelési politika megvál
Page 104 and 105:
torzításhoz vezethet bármilyen,
Page 106 and 107:
Leland [1994] a vállalat piaci ér
Page 108 and 109:
elérhető értéktöbbletet száms
Page 110 and 111:
továbbiakban, s ezért az eszközh
Page 112 and 113:
VI.3. A vállalati értékfolyamat
Page 114 and 115:
A vállalat egy m. periódusban gen
Page 116 and 117:
[ F ] μ [ F { P + Δ }] − [ F {
Page 118 and 119:
[23. és 24. ábrák] VI.4. Az ipar
Page 120 and 121:
Hipotézis 3 Amennyiben a piacon n=
Page 122 and 123:
Z = n n, k 1 m n ∑ j= 1 S [ m+ n
Page 124 and 125:
Var n, i [ Z ] 0 Var 0 m [ P ] m n
Page 126 and 127:
kombinációjának szórása az egy
Page 128 and 129:
[ H ] μ [ H { P + Δ }] − [ H {
Page 130 and 131:
Az első típusú hatás csak addig
Page 132 and 133:
Fontos látni azt is, hogy egyperi
Page 134 and 135:
(azaz a tőkeáttétel százazalék
Page 136 and 137:
AVA'' 1+ PB IC D'' E = − = AVA' 1
Page 138 and 139:
arányosan nő a tranzakciós költ
Page 140 and 141:
VII. A FINOMíTÓ IPARBAN ELÉRHET
Page 142 and 143:
2. lépés - lineáris függőség
Page 144 and 145:
szórással. A 44. ábráról is j
Page 146 and 147:
A vállalatokra 1990-től sikerült
Page 148 and 149:
normál érték háromszorosa eset
Page 150 and 151:
IRODALOMJEGYZÉK Acharya, V., and C
Page 152 and 153:
Bodnar, G. M., Hayt, G. S., and Mar
Page 154 and 155:
Dunis, C. L., Laws, J., and Evans,
Page 156 and 157:
Hill, C., and Snell, S., [1988], Ex
Page 158 and 159:
Lintner, J., [1965], The Valuation
Page 160 and 161:
Sharpe, W. F., [1964], Capital Asse
Page 162 and 163:
FÜGGELÉKEK 161
Page 164 and 165:
2. függelék - Likviditáskockáza
Page 166 and 167:
in terms of expected utility. There
Page 168 and 169:
His comparative statics results sug
Page 170 and 171:
4. függelék - A Smith-Stulz [1985
Page 172 and 173:
5. függelék - A vezetői kompenz
Page 174 and 175:
6. függelék - A Guay-Haushalter-M
Page 176 and 177:
7. függelék - Az FSS modell levez
Page 178 and 179:
Adam [2002] gives empirical support
Page 180 and 181:
9. függelék - Az FSS [1993] féle
Page 182 and 183:
Adam et al. [2004] show that an int
Page 184 and 185:
This term is assumed to be increasi
Page 186 and 187:
situations of both firms, with the
Page 188 and 189:
[Figure 13] Hence, the business uni
Page 190 and 191:
Contr (k) = N ∑ ⎡ ⎢ ⎣ M k k
Page 192 and 193:
increases. Their results suggest th
Page 194 and 195:
A Haushalter-Heron-Lie [2002] model
Page 196 and 197:
Lookman [2005b] conducts the analys
Page 198 and 199:
managers might hedge to ensure suff
Page 200 and 201:
derivatives purely for hedging, the
Page 202 and 203:
The firm defaults when asset value
Page 204 and 205:
In a second stage optimization, Lel
Page 206 and 207:
even if the distance-to-default - m
Page 208 and 209:
dolgoztam. Továbbá mellőzöm az
Page 210 and 211:
faktorok vonatkozásában alkalmaza
Page 212 and 213:
főkomponens elemzésre, 0.5-0.7 k
Page 214 and 215:
A kapott 6 db főkomponenssel, mint
Page 216 and 217:
standardizált értékeiből állna
Page 218 and 219:
TÁBLÁZATOK 217
Page 220 and 221:
3. táblázat - A kockázatkezelés
Page 222 and 223:
A.15 - 2. táblázat Model Summary
Page 224 and 225:
A.15 - 5. táblázat Communalities
Page 226 and 227:
A.15 - 9. táblázat BRENT PUN_CR E
Page 228 and 229:
A.15 - 13. táblázat Collinearity
Page 230 and 231:
A.15 - 15. táblázat és grafikono
Page 232 and 233:
A.15 - 18. táblázat 1000 tonna F0
Page 234 and 235:
1. ábra - Értékteremtés kockáz
Page 236 and 237:
4. ábra - Az adózás után válla
Page 238 and 239:
7. ábra - Elkülönülő és köz
Page 240 and 241:
9. ábra - Az optimális fedezeti r
Page 242 and 243:
12. ábra - Kockázati hozzájárul
Page 244 and 245:
15. ábra - A fedezés hatása a Ro
Page 246 and 247:
16. B ábra - A vállalati kockáza
Page 248 and 249:
17. B ábra - Eszközhozam lehetsé
Page 250 and 251:
19. ábra - Az eszközhozam folyama
Page 252 and 253:
23. ábra - Az iparági eszközhoza
Page 254 and 255:
25. B ábra - Az eszközhozam folya
Page 256 and 257:
28. ábra- Eltérő futamidejű swa
Page 258 and 259:
30. ábra - Az eltérő gyakoriság
Page 260 and 261:
32. ábra - A hedgelt vállalati PB
Page 262 and 263:
33. B ábra - Az eredeti és hedgel
Page 264 and 265:
35. ábra - Eltérő futamidejű sw
Page 266 and 267:
38. ábra - A részvényesi PB vál
Page 268 and 269:
41. ábra - A részvényesi PB vál
Page 270 and 271:
43. ábra - Az USGC dízelolaj és
Page 272 and 273:
47. ábra - A kiinduló dízelolaj
show all

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?