értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tényező eltérítik az iparági eszközhozamot annak egyensúlyi értékétől, részben tervezhető,<br />
részben „random” hatásokkal. A tervezhető hatásokat a mean reversion folyamat<br />
visszahúzó ereje írja le, míg a random hatások a folyamatban rejlő zajnak tudhatóak be.<br />
( − λ) 0 1<br />
P1 = λ M + 1 P + ε<br />
(9)<br />
ahol<br />
Pi<br />
az iparági eszközhozam i. periódusban felvett értéke, M a középérték,<br />
λ a<br />
visszahúzó erő,<br />
eloszlású zaj ( ε<br />
i<br />
∈ N(<br />
0,σ ε<br />
)). 136<br />
ε<br />
i<br />
pedig az i. periódusban az iparági eszközhozamba beépülő normális<br />
Mindezek fényében jelen fejezetben az alábbi négy alapvető kérdésre keresem a választ:<br />
1. A vállalat egy jövőbeli időpontra várható piaci értéke szórását miképpen<br />
befolyásolja az iparági eszközhozamok ciklikussága (mean reversion jellege)?<br />
2. Az iparági kockázatokra szóló, eltérő futamidejű swap kontraktusoknak milyen<br />
kombinációja biztosítja az eszközhozam folyamat, illetve a vállalat eredendő<br />
jövőbeli piaci értéke szórásának leghatékonyabb csökkentését, és mekkora<br />
hatékonyságbeli különbségeket okoz attól eltérő kombinációk alkalmazása? (Tehát<br />
hogyan is érdemes a gyakorlatban swappolni, amennyiben a hitelkapacitás növelése<br />
a cél, és nem valamilyen rövid távú, egyszeri üzletpolitikai megfontolás (pl.<br />
kovenáns menedzsment)?<br />
3. Az iparági eszközhozam folyamat mean reversion jellegének fényében mekkora<br />
maximális hitelkapacitás növelés érhető el adott futamidejű, az eredő iparági<br />
kockázatra szóló swap kontraktusok rendelkezésre állása esetén, feltételezve, hogy<br />
a vállalat a kiinduló hitelminősítési szintjét a tőkeáttétel dinamikus kiigazítása<br />
révén folyamatosan fenntartja?<br />
4. A kiinduló hitelminősítési szint állandó szinten tartása mellett, a vállalati<br />
értékfolyamat szórásának adott mértékű csökkentésével mekkora részvényesi<br />
értéktöbblet növekedés érhető el, és az hogyan viszonyul a Ross [1996] modellben<br />
számszerűsített mértékekhez?<br />
135 A mean reversion folyamat definiálható lenne egy konstans drift taggal időben emelkedő középértékkel is.<br />
Jelen elemzésben azonban ettől eltekintek.<br />
136 Ez a legegyszerűbb mean reversion folyamatok egyike, az ún. aritmetikus Ornstein-Uhlenbeck modell.<br />
110
Change language