22.11.2013 Views

Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

ösztönözte azt, hogy 1932-tl a körzetek osztályai még inkább kötelesek voltak követni a Birodalmi<br />

Szervezési Vezetség utasításait. A propaganda ersítése céljából mindenhol törekedtek<br />

arra, hogy körzeti szónokképz (Gaurednerschule) iskolákat nyissanak.<br />

1930-ra a párt bels ellenzéke új erre kapott. A Strasser-fivérek közül Ottót továbbra<br />

sem sikerült megnyerni a párt új profiljához, még mindig a legalitási kurzus kétségbevonása, a<br />

Szovjetunióval létesítend kapcsolatok, sztrájkhullám elindítása, széleskör államosítások álltak<br />

csoportja követeléseinek középpontjában. Végül Otto Strasser és néhány követje miután<br />

elhagyni kényszerült pártot („A szocialisták elhagyják az <strong>NSDAP</strong>-t”) új szervezetet alapítottak<br />

Forradalmi Nemzetiszocialisták (Revolutionäre Nationalsozialisten) néven, amely késbb a<br />

Fekete Front (Schwarze Front) nevet vette fel. Hasonlóképpen megrázódtatást okozott az ún.<br />

Stennes-lázadás, amely nagyon hasonlított egy 1927-es müncheni SA-zendüléshez. Walter<br />

Stennes, az SA legfelsbb vezetésének a keleti területékért felels vezetje nem annyira a szocializmus-vita<br />

miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a korrupt müncheni viszonyok, az SA<br />

túlzott választási igénybevétele, s a csekély fizetség miatt. A berlini SA egy csoportja vezetésével<br />

követeléseik nyomatékosítására megrohamozta a SA körzeti irodáját, majd nem sokkal<br />

késbb Himmler fekete SS-e vette elejét a további felkelésnek – átesve az els tz- és vérkeresztségen.<br />

A 30-as évek elejére a párt a kifejldött struktúrájával és személyi összetételével stabil<br />

tényeznek tnt, s amíg a párt felszálló ágban volt nem is mutatkoztak meg az ellentétek. <strong>Az</strong><br />

1932-es választási eredmények magukért beszéltek, az <strong>NSDAP</strong> Németország legersebb pártja<br />

lett (37,3%), s ezt a pozícióját a novemberi választásokon bekövetkez visszaesés ellenére is<br />

megtartotta. Hasonlóképpen elretört a tartományokban, nem voltak ritkák a 40% feletti eredmények<br />

sem, így az <strong>NSDAP</strong> számos miniszteri tárca, polgármesteri cím, st adott esetben miniszterelnöki<br />

poszt tulajdonosa is lett. A Reichstag Hermann Göring személyében els alkalommal<br />

választott náci elnököt magának. 1932 decemberében a novemberi választási visszaesés<br />

és Kurt von Schleicher birodalmi kancellárnak az <strong>NSDAP</strong> megosztását célzó taktikája<br />

következtében azonban éles vita alakult ki a pártban a teljes hatalom (Hitler kancellársága) és a<br />

hatalomban való részvétel (alkancellárság) alternatívája között. Mint pár évvel korábban, a<br />

kulcsfigura ismét Gregor Strasser volt, akinek Schleicher személyesen ajánlotta fel az alkancellárságot.<br />

Végül testvéréhez hasonlóan is távozott a pártból, környezete azonban csendben<br />

Hitler mögé állt. Hitler a Birodalmi Szervezési Osztály irányítását saját kezébe vette, s törzsvezetnek<br />

Robert Leyt nevezte ki. A hat fosztályból, számtalan osztályból és hivatalból álló<br />

szervezet a párt- és közélet minden részterületét lefedte. Személyes titkárát, Rudolf Heßt elléptette<br />

egy politikai Központi Titkárság (Zentralsekretariat) élére. A Szervezési Vezetségen<br />

7

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!