Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...
Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...
Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
PDF-XChange<br />
w w w.docu-track.co m<br />
Click to buy NOW!<br />
PDF-XChange<br />
w w w.docu-track.co m<br />
Click to buy NOW!<br />
ösztönözte azt, hogy 1932-tl a körzetek osztályai még inkább kötelesek voltak követni a Birodalmi<br />
Szervezési Vezetség utasításait. A propaganda ersítése céljából mindenhol törekedtek<br />
arra, hogy körzeti szónokképz (Gaurednerschule) iskolákat nyissanak.<br />
1930-ra a párt bels ellenzéke új erre kapott. A Strasser-fivérek közül Ottót továbbra<br />
sem sikerült megnyerni a párt új profiljához, még mindig a legalitási kurzus kétségbevonása, a<br />
Szovjetunióval létesítend kapcsolatok, sztrájkhullám elindítása, széleskör államosítások álltak<br />
csoportja követeléseinek középpontjában. Végül Otto Strasser és néhány követje miután<br />
elhagyni kényszerült pártot („A szocialisták elhagyják az <strong>NSDAP</strong>-t”) új szervezetet alapítottak<br />
Forradalmi Nemzetiszocialisták (Revolutionäre Nationalsozialisten) néven, amely késbb a<br />
Fekete Front (Schwarze Front) nevet vette fel. Hasonlóképpen megrázódtatást okozott az ún.<br />
Stennes-lázadás, amely nagyon hasonlított egy 1927-es müncheni SA-zendüléshez. Walter<br />
Stennes, az SA legfelsbb vezetésének a keleti területékért felels vezetje nem annyira a szocializmus-vita<br />
miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a korrupt müncheni viszonyok, az SA<br />
túlzott választási igénybevétele, s a csekély fizetség miatt. A berlini SA egy csoportja vezetésével<br />
követeléseik nyomatékosítására megrohamozta a SA körzeti irodáját, majd nem sokkal<br />
késbb Himmler fekete SS-e vette elejét a további felkelésnek – átesve az els tz- és vérkeresztségen.<br />
A 30-as évek elejére a párt a kifejldött struktúrájával és személyi összetételével stabil<br />
tényeznek tnt, s amíg a párt felszálló ágban volt nem is mutatkoztak meg az ellentétek. <strong>Az</strong><br />
1932-es választási eredmények magukért beszéltek, az <strong>NSDAP</strong> Németország legersebb pártja<br />
lett (37,3%), s ezt a pozícióját a novemberi választásokon bekövetkez visszaesés ellenére is<br />
megtartotta. Hasonlóképpen elretört a tartományokban, nem voltak ritkák a 40% feletti eredmények<br />
sem, így az <strong>NSDAP</strong> számos miniszteri tárca, polgármesteri cím, st adott esetben miniszterelnöki<br />
poszt tulajdonosa is lett. A Reichstag Hermann Göring személyében els alkalommal<br />
választott náci elnököt magának. 1932 decemberében a novemberi választási visszaesés<br />
és Kurt von Schleicher birodalmi kancellárnak az <strong>NSDAP</strong> megosztását célzó taktikája<br />
következtében azonban éles vita alakult ki a pártban a teljes hatalom (Hitler kancellársága) és a<br />
hatalomban való részvétel (alkancellárság) alternatívája között. Mint pár évvel korábban, a<br />
kulcsfigura ismét Gregor Strasser volt, akinek Schleicher személyesen ajánlotta fel az alkancellárságot.<br />
Végül testvéréhez hasonlóan is távozott a pártból, környezete azonban csendben<br />
Hitler mögé állt. Hitler a Birodalmi Szervezési Osztály irányítását saját kezébe vette, s törzsvezetnek<br />
Robert Leyt nevezte ki. A hat fosztályból, számtalan osztályból és hivatalból álló<br />
szervezet a párt- és közélet minden részterületét lefedte. Személyes titkárát, Rudolf Heßt elléptette<br />
egy politikai Központi Titkárság (Zentralsekretariat) élére. A Szervezési Vezetségen<br />
7