Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
tiszteletét. A Führer-mítosz tehát egyre erteljesebb formákat mutatott. E pártszimbolika és
dinamikus magabiztosság nemcsak az államtól különítette el egyértelmen a párton túllép,
népmozgalmi látszatot kelteni akaró és valóban egyre inkább kelt szervezetet, de a többi párttól
és hasonló ideológiájú szervezettl is. A Birodalmi Szertár (Reichszeugmeisterei), amely
kisajátította az egyenruha-ellátás monopóliumát, virágzó gazdasági vállalkozássá vált.
A párt birodalmi és körzetvezeti már 1933 eltt miniszteri attitdre jellemz vonásokat
mutattak fellépésükben, az SA már ekkor segédrendrségi funkciókat bitorolt magának. Mindez
az els alkalommal Nürnbergben megrendezett pártnapon érte el csúcspontját, ahol megvetették
a késbb több naposra bvült rendezvénysorozat Harmadik Birodalomban klasszikusnak
számító, misztikus és pompás ceremóniájának alapját. A korábbi weimari pártnap ötezer fs
tömegéhez képest Nürnbergben már kb. 15 000 f jelent meg a párt addigi legnagyobb szemléjén.
Úgy tnt, hogy a párt megtalálta önmagát, amit az 1928-as parlamentbe kerülés (12 mandátum),
1929-ben pedig az els polgármesteri cím (Coburg), valamint az els miniszteri bársonyszék
(Thüringia, Wilhelm Frick) is jelzett. Az 1930-as 18,3 százalékos birodalmi eredmény
pedig egyenesen „földcsuszamlást” jelentett a német politikai életben.
1929-re mind a növekv taglétszám, mind pedig a hatékonyabb tevékenység érdekében
tudatosodott a párt legfels vezetésében, hogy gyökeres szervezeti reformra van szükség. Ennek
elkészítésére a pártvezetés hosszas eszmecseréket folytatott, Heinrich Himmler például az
SPD hatékony szervezeti sémáinak átvételét javasolta. A reform elssorban a bajor területeket
érintette, itt is leginkább Münchent, amelyet most külön alkörzetté emeltek. Az addigi városi
szekciók helyett az egyes kerületek vagy kisebb kerületek esetén több kerület együtt alkotott
helyi csoportot, a város szélén fekv kerületekhez pedig hozzásorolták a München környéki
településeket is. Az alkörzet és a helyi csoport közé Münchenben is létrehozták a tartományi
körzeteknél szokásos kerület szintjét (Bezirk), amelyeket 1932-tl járásnak neveztek (Kreis).
A birodalmi vezetés sémái érvényesültek az alsóbb szinteken is: a körzetekben és a járásokban
egyaránt törzskarok mködtek, amelyek nemcsak a pártélet minden mozzanatát, de a mindennapi
élet területeit is figyelemmel kísérték, s így a birodalmi vezetéshez hasonlóan a tartományi
és járási apparátusok árnyékát jelentették (léteztek idegenforgalmi, rádiózási, adó- és gazdasági
tanácsadási osztályok is, de még hírszerz részleg is). A müncheni Barna Ház mintájára minden
körzetben pártközpontok létesültek. Egy körzet a nagyságától függen oszlott járásokra,
amelyek többé-kevésbé megegyeztek a közigazgatási járásokkal. A körzeti szinteken kiépített
apparátus viszont sok helyütt továbbra is inkább burjánzást mutatott, semmint koordinált fejldést,
s ez egyre inkább a kompetenciák egymásba éréséhez és így kényszeren is konfliktusokhoz
vezettet, fleg a birodalmi szervezési vezetség és az egyes körzetek apparátusa között. Ez
6