Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
új „jövevény”, az észak-rajnai körzet ügyvezetje, Joseph Goebbels, akik a „fasiszta délnémet”
irányzattal szemben megfogalmazták az északi, „szocialista” vonulatot, amely 1925 szeptemberében
a Hagenban alapított Munkaközösségben teljesedett ki. A müncheni vezetés ellen
megfogalmazott ers kritika azonban nem Hitler, hanem a müncheni „párthuszárok szemétdombja”
ellen irányult. Az alacsony színvonalúnak tartott Népiségi Figyel helyett Nemzetiszocialista
Levelek (Nationalsozialistische Briefe) és „A Nemzeti Szocialista” címmel új lapokat
indítottak. Az „északiak” nemcsak szocialistább nézeteikkel jártak azonban külön utakon,
de nem osztották Hitlernek az univerzális zsidó ellenségre vonatkozó elméletét sem, s eltéren
ítélték meg a külpolitikai irányokat (például szövetséget javasoltak Moszkvával), st kétségbe
vonták Hitler legalitási pályáját is, s „katasztrófapolitizálásra” szólítottak fel. Ezeket az elveket
– s ez egyértelm jele volt a központ csekély befolyásának – az 1920-as pártprogram helyett
összeállított, a müncheni vezetéssel nem egyezetett, külön pártprogram formájában terjesztették.
Tényleges szakításra Münchennel azonban csak kevesen gondoltak.
Hitlernek – akit Goebbels kis burzsoának nevezve ki akart dobni a pártból – lépnie kellett,
ha nem akarta, hogy kicsússzon a lába alól a talaj. 1926 februárjában Bambergben egy
országos vezetértekezleten akarta rendezni a problémákat. Hitler remek taktikai érzékét és
szónoki tehetségét a külsségek és a manipuláltan összeállított résztvevk listája is segítette,
valamint az, hogy az északiak Hitler briliáns szereplése után nem merték felvállalni programjukat.
A munkaközösség feloszlott, és Strasser sietve szedte be az északi programot. Az új
program csak két szóból állt: Adolf Hitler. Az 1920-as pártprogramot taktikai okokból megváltoztathatatlannak
nyilvánították. Ezzel a „nemzeti szocializmus” felett gyzött a nemzetiszocializmus,
s az NSDAP elindult azon az úton, hogy igazi vezérpárttá váljon. Az északi szárny
egykori tagjai felsorakoztak Hitler mögé, s éppen a legvérmesebb Goebbels vált késbb Hitler
leghségesebb követjévé, s fanatikus neofitaként megkapta a vörös Berlin körzetének vezetését.
Az 1926. májusi müncheni taggylés – a bambergi döntések megersítéseként – a párt
alapszabályzatát Hitler személyére szabta át. Az egyesületi törvénynek való megfelelés végett
az els elnököt papíron ugyan továbbra is választották, de a választótestület kizárólag Hitler
müncheni híveibl tevdött össze, így semmi jelentsége nem volt. Elviekben csak a müncheni
helyi csoportnak volt lehetsége arra, hogy a párt vezetjétl beszámolót követeljen. Az elnök
számára kötelez érvény többségi határozatok azonban nem léteztek, s az elkövetkezkben a
korábban helyi pártgyléseken megválasztott pártkörzet-vezetket, a müncheni szekcióvezetket,
valamint a különböz bizottságok vezetit is személyesen Hitler nevezte ki. Késbb a
thüringiai körzetvezet kizárással lakolt azért, mert az olasz fasiszta nagytanács mintájára ja-
3