Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
Az önálló pártszakszervezet – a helyenként nagyon is erteljes kezdeményezések ellenére
– egyelre Hitler elutasítása miatt hiúsult meg, aki döntésében valószínleg azt tartotta
szem eltt, hogy egy jövend nemzeti államban olyan szakszervezetekre, mint a weimari korszakban
vajmi kevés szükség lesz. 1929-ben müncheni nemzetiszocialisták kezdeményezésére
mégis létrejött egy Nagynémet Szakszervezet (Großdeutsche Gewerkschaft) Ingolstadt központtal,
amely azonban hamarosan feloszlatta magát. Nagyjából ezzel egy idben Berlinben alakult
meg a Nemzetiszocialista Üzemi Sejtek Szervezete (Nationalsozialistischer
Betriebszellenorganisation), amely nemsokára a pártvezetés hozzájárulását is megkapta ahhoz,
hogy tevékenységét országszerte kiterjessze. A szervezetet a Birodalmi Szervezési Vezetség
azonban csak 1931-ben ismerte el végleg a párt részének, és tagolta be saját szervezetébe önálló
fhivatalként. Az NSBO fokozatosan fejldött, és sorra építette ki különböz szakmákat
lefed szakcsoportjait. 1932-ben önálló Munkanélküli Irodát állított fel, majd a fiatal munkavállalók
részére megalapította a Nemzetiszocialista Ifjúsági Üzemi Sejt (Nationalsozialistische
Jugendbetriebszelle) szervezetét. Az NSBO-nak 1931 végén csaknem 40 000 tagja volt, de a
várt sikert nem váltotta be a szervezet, mivel a tagok többsége nem munkás, hanem a termelési
tevékenységhez köthet más, fleg középs és alsóbb mszaki és kereskedelmi képzettség,
valamint alkalmazotti elemekbl tevdött össze.
A hivatalnoki kar részére a párt nem kívánt önálló alszervezetet létrehozni, de Strasser
tiltása ellenére a helyi kezdeményezések mégis csak ersebbnek bizonyultak, s így a hivatalnoki
pozícióban lév párttagok részére a Birodalmi Szervezési Vezetségen belül Nemzetiszocialista
Hivatalnok-Munkaközösségek
(Nationalsozialistische Beamtenarbeitsgemeinschaften)
létesültek.
A középrétegek összefogásának szükségessége 1927-tl került erteljesebben a pártpropaganda
fókuszába. 1929-ben Plauenben alapították meg a Nemzetiszocialista Gazdasági
Szövetséget (Nationalsozialistischer Wirtschafstbund), amely a kereskedelem, a kisipar és a
szabad foglalkozások összefogását célozta meg. Végül több sikertelen szervezeti próbálkozás
után 1930-ban a „Harciközösség az áruházak és a fogyasztási szövetkezetek ellen”
(Kampfgemeinschaft gegen Warenhaus und Konszumverein) lett a gyztes. A szervezet érdekképviseletnek
tekintete magát, s különböz szakcsoportokat állított fel, s a hozzá fordulóknak
jogi, könyvelési és adótanácsadással szolgált.
Kezdetben az NSDAP nem tartotta szükségesnek, hogy önálló parasztszervezetet hozzon
létre, de a gazdasági világválság által mélyen érintett vidéki lakosság egyre nagyobb számban
jelent meg a párttagok sorában. Walter Darré az NSDAP birodalmi vezetésének keretében
1930-ban kezdte meg a párt Agrárpolitikai Apparátusának felépítését.
13