Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
Az NSDAP útja a „hatalom megragadásig”.
Második vonalból tömegpárt. 1925-1933
Vitári Zsolt
Az NSDAP újjáalapítása – új utakon a hatalom felé
Az NSDAP újralapításának gondolata Hitlerben már Landsbergben megfogalmazódott, s a
sikertelen puccs komoly kihatással volt a következ idszak taktikájára is. A párt a hatalom
erszakos megragadása helyett ugyanis inkább a törvényesség vizére evezett, s a rendszert annak
saját eszközeivel próbálta megdönteni („Adolphe Légalité”): „Ha tevékenységemet ismét
folytatom, új politikát kell követnem. A hatalom fegyveres megragadása helyett a katolikus és
marxista képviselk bosszúságára mindenbe bele fogjuk ütni az orrunkat. Bár tovább fog tartani
meggyzésük, mint hogy agyonljük ket, de a végén a saját alkotmányuk hozza meg nekünk
a sikert. Minden legális folyamat lassú.” Mindez viszont nem volt a szimpatizánsok egyöntet
álláspontja, s emiatt a késbbiekben még számos vitára adott alkalmat.
Az NSDAP újbóli megalapítására végül 1925. február 26-án került sor. A párt felépítését
Hitler fokozatosan képzelte el, s tevékenysége eleinte fként csak Münchenre és Bajorországra
koncentrálódott. Csak miután itt már szilárdan állt a régi-új szervezet, kerülhetett sor az
expanzióra. A legnagyobb müncheni bázissal rendelkez utódszervezet, a Nagynémet Népközösség
jelentette azt az alapot, amelyre az új alapításnál támaszkodni kívántak, ugyanis az
NSDAP müncheni és bajorországi szervezetének vázát a Népközösség egykori tagjai és fleg
vezetkáderei képezték, s a szervezeti struktúrája is mintául szolgált. 1925 márciusában mind a
Népközösség, mind pedig a Népiségi Blokk feloszlatta magát, de az NSDAP-ba való átlépés
inkább a Népközösség esetében volt zártnak minsíthet, míg a Blokk tagjai csak szórványosan
„tértek meg”. Az átlépések azonban hónapokat vettek igénybe.
Miután a rendkívül jó szervez tehetséggel bíró Gregor Starssert ismét sikerült megnyerni,
s megbízni a párt észak-németországi kiépítésével, pár hónapon belül 7 új pártkörzetet
létesült a Majnától északra. Szakításig jutott viszont a vita Ernst Röhmmel, aki a szabadcsapatos
és harciszövetséges szellem és harcmodor megrzése érdekében az SA betiltása idején
Frontosztag (Frontbann) néven új szervezetet alapított, s bár az új NSDAP-ra eskette fel szervezetét,
s maga is felvállalta az SA újjászervezését, de nem volt hajlandó a védszövetségi formákat
feláldozni egy fegyelmezett, fleg a propagandát szolgáló, az államhatalmát nem ingerl
párttagozatért. Hitlernek viszont egy olyan félkatonai szervezetre volt szüksége, amely teljes
mértékben a párt ellenrzése alatt áll, míg Röhm ekkor már olyan szervezetben gondolkodott,
1

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
amely mindenkoron a reguláris birodalmi hadsereg (Reichswehr) segédhadserege lehet, s ide
akarta beolvasztani a párttól függetlenített SA-t is. Végül kettejük vitája azzal végzdött, hogy
Röhm mind az SA, mid pedig a Frontosztag vezetésérl lemondott, s 1928-ban Bolíviába ment,
ahol tisztként vett részt a hadsereg kiképzésében.
Az újjáalapítás folyamata egyben az 1921-es pártstatútumnak megfelel szervezethez
való visszatérést is jelentette. Az 1925 februárjában kiadott irányelvek emellett a régi pártprogramot
is életbe léptették. A szervezeti felépítés végül az 1926. májusi új alapszabályzatban
nyerte el végleges formáját. A központ ers hatalmának biztosítása érdekében minden korábbi
tagnak újból be kellett lépnie a pártba, ami azonban konfliktusokhoz is vezetett, mert a korábban
alacsonyabb tagsági számmal rendelkezk, most akár kényszeredetten is hátrébb sorolódtak,
s ez számukra presztízsveszteséget okozott.
A párt birodalmi vezetése is fokozatosan reorganizálódott. Az újjáalapítást követen
Hitler mellett a birodalmi kincstárnok (Reichsschatmeister), Franz Xaver Schwarz, a birodalmi
ügyvezet (Reichsgeschätsführer), Philipp Bouhler és a Népiségi Figyel Propagandaosztálya
(Otto May) alkotta a fels vezetést, majd ez kibvült az írott anyagok felügyeljével
(Schriftführer, Hermann Schneider) és Vizsgálati és Egyeztet Bizottság (Untersuchungs- und
Schlichtungsausschuss), a tulajdonképpeni pártbíróság vezetjével, Bruno Heidemannal. Csak
1926-ban állt fel hivatalosan a Birodalmi Propagandavezetség (Reichspropagandaleitung),
amely csakhamar Gregor Strasser vezetése alá került (helyettese Heinrich Himmler), akit
1928-tól személyesen Hitler, majd 1930-tól Joseph Goebbels követett, valamint a Birodalmi
Szervezési Vezetség (Reichsorganisationsleitung), amelyet 1927-ig Burno Heidemann „pártbíró”,
majd Gregor Strasser vezetett. Rudolf Heß Landsberg óta Hitler személyi titkára volt. Külön
bizottság felügyelte a sport- és tornaügyeket (ideértve különösen az SA-t), és elször létesült
ifjúsági bizottság. Max Amann, aki nem volt a birodalmi vezetés tagja, továbbra is pártkiadó
nagyhatalmú vezetje maradt.
Bels megrázkódtatások
A taglétszám azonban csak lassan kezdett emelkedni, 1925-ben a pártnak Münchenben mindössze
700 tagja volt. Hátat fordított a csalódott Anton Drexler is, aki saját pártot alapított, s az
észak-német szervezet formális pártban maradása is csak Strasser hségén múlott, jóllehet a
müncheni központnak nem volt szinte semmiféle befolyása a Majnától északra. A szervezeti
különállóság csakhamar azonban már ideológiai szinten is megmutatkozott, ami leginkább annak
volt köszönhet, hogy egyre nagyobb szerepet kapott Gregor Strasser testvére Otto, és egy
2

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
új „jövevény”, az észak-rajnai körzet ügyvezetje, Joseph Goebbels, akik a „fasiszta délnémet”
irányzattal szemben megfogalmazták az északi, „szocialista” vonulatot, amely 1925 szeptemberében
a Hagenban alapított Munkaközösségben teljesedett ki. A müncheni vezetés ellen
megfogalmazott ers kritika azonban nem Hitler, hanem a müncheni „párthuszárok szemétdombja”
ellen irányult. Az alacsony színvonalúnak tartott Népiségi Figyel helyett Nemzetiszocialista
Levelek (Nationalsozialistische Briefe) és „A Nemzeti Szocialista” címmel új lapokat
indítottak. Az „északiak” nemcsak szocialistább nézeteikkel jártak azonban külön utakon,
de nem osztották Hitlernek az univerzális zsidó ellenségre vonatkozó elméletét sem, s eltéren
ítélték meg a külpolitikai irányokat (például szövetséget javasoltak Moszkvával), st kétségbe
vonták Hitler legalitási pályáját is, s „katasztrófapolitizálásra” szólítottak fel. Ezeket az elveket
– s ez egyértelm jele volt a központ csekély befolyásának – az 1920-as pártprogram helyett
összeállított, a müncheni vezetéssel nem egyezetett, külön pártprogram formájában terjesztették.
Tényleges szakításra Münchennel azonban csak kevesen gondoltak.
Hitlernek – akit Goebbels kis burzsoának nevezve ki akart dobni a pártból – lépnie kellett,
ha nem akarta, hogy kicsússzon a lába alól a talaj. 1926 februárjában Bambergben egy
országos vezetértekezleten akarta rendezni a problémákat. Hitler remek taktikai érzékét és
szónoki tehetségét a külsségek és a manipuláltan összeállított résztvevk listája is segítette,
valamint az, hogy az északiak Hitler briliáns szereplése után nem merték felvállalni programjukat.
A munkaközösség feloszlott, és Strasser sietve szedte be az északi programot. Az új
program csak két szóból állt: Adolf Hitler. Az 1920-as pártprogramot taktikai okokból megváltoztathatatlannak
nyilvánították. Ezzel a „nemzeti szocializmus” felett gyzött a nemzetiszocializmus,
s az NSDAP elindult azon az úton, hogy igazi vezérpárttá váljon. Az északi szárny
egykori tagjai felsorakoztak Hitler mögé, s éppen a legvérmesebb Goebbels vált késbb Hitler
leghségesebb követjévé, s fanatikus neofitaként megkapta a vörös Berlin körzetének vezetését.
Az 1926. májusi müncheni taggylés – a bambergi döntések megersítéseként – a párt
alapszabályzatát Hitler személyére szabta át. Az egyesületi törvénynek való megfelelés végett
az els elnököt papíron ugyan továbbra is választották, de a választótestület kizárólag Hitler
müncheni híveibl tevdött össze, így semmi jelentsége nem volt. Elviekben csak a müncheni
helyi csoportnak volt lehetsége arra, hogy a párt vezetjétl beszámolót követeljen. Az elnök
számára kötelez érvény többségi határozatok azonban nem léteztek, s az elkövetkezkben a
korábban helyi pártgyléseken megválasztott pártkörzet-vezetket, a müncheni szekcióvezetket,
valamint a különböz bizottságok vezetit is személyesen Hitler nevezte ki. Késbb a
thüringiai körzetvezet kizárással lakolt azért, mert az olasz fasiszta nagytanács mintájára ja-
3

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
vaslatot tett egy szenátus létrehozására. A korlátlan vezérelv megtartását és az ellenzék kiszrését
szolgálta a „pártbíróság” is, amely 1927-tl Walter Buch egykori rnagy vezetésével, valamint
Ulrich Graf és a fiatal Hans Frank segédletével mködött.
Hat héttel késbb, az NSDAP els pártnapján, Weimarban már nyíltan megmutatkozott,
hogy a Bambergben kijelölt irány mit is jelent a valóságban. Itt alkalmazták els alkalommal
azt a gyakorlatot, amely ettl kezdve tradícióvá vált: megvitatásra csak a Hitler aláírásával ellátott
indítványok kerültek. Ez tette lehetvé, hogy a kritikai megjegyzések, a „kiforratlan és bizonytalan
ötletek” ne zavarják meg a párt életét. Kifelé ez a taktika egy jól összekovácsolt párt
képét közvetítette. Hitlerre a gazdaság is felfigyelt, beszédeket tartott képviselinek, melyek
hatására szép lassan a támogatások is csordogálni kezdtek (Thyssen, Borsig, Vögler stb).
Felkészülni a hatalomra
A szervezet grandiózus bvülésével az NSDAP tulajdonképpen egy árnyékállam, árnyékkormány
felépítését kezdte meg. A minisztériumi bürokráciának megfelelen a korábbi bizottságok
átalakultak hivatalokká, továbbá újabbak is létrejöttek: így a Külpolitikai Hivatal
(Außenpolitisches Amt), a Jogpolitikai Hivatal (Rechtspolitisches Amt), a Védpolitikai Hivatal
(Wehrpolitisches Amt), Népegészégügyi és Faji Hivatal (Amt für Volksgesundheit und Rasse),
Telepítési és Agrárpoltikai Hivatal (Amt für Siedlung und Agrarpoltik) stb., amelyek javaslatokat
terjesztettek el, s törvényelkészít munkát is folytattak. A már meglévk mellé hasonlóképpen
új tagozatok és csatolt szervezetek is alakultak. Az idközben megnagyobbított müncheni
pártközpont hatalma a vezérelv mind nagyobb kiszélesítésével pedig egyre ntt. A párt
1930-ban adományok segítségével megvásárolt egy patinás épületet is, amelyet új pártközponttá
építettek ki, s Julius Streicher javaslatára Barna Háznak neveztek el. A párt azonban ezt az
épületet is csakhamar ismét kintte.
Az apparátus növekedésével az NSDAP nemsokára a legbürokratikusabb párton, Németország
Szociáldemokrata Pártján (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD) is túltett.
A lassan növekv párttagsághoz (1925: ca. 27.000, 1927 ca. 100.000 f) képest a vezetés
teljesen túldimenzionáltnak tnt, ami már önmagában is egy több milliós tagság vízióját vetítette
elre. Az 1925 és 1929 között az NSDAP-ba belépk 42,6 százaléka vidéken, fleg a protestáns
lakta területeken élt, 28,4% kis-, 28,9% nagyvárosokban. A nem mindig korrekten kezelt
adatokból kitnik a párt szociális összetétele is. Az NSDAP egy tipikus férfipárt volt,
amelyben a nk aránya nem érte el az 5 százalékot sem, s emellett ez volt Németország legfiatalabb
pártja is. Bázisát leginkább a középosztály alsó és középs része jelentette (26, 7% kis-
4

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
iparos, 13,6% keresked, 13,6% alsóbb és középs alkalmazottak, 3,8% középszint hivatalnokok,
1,6% önálló vállalatvezetk, 1% vezet alkalmazottak, 0,5% akadémiai berkekbl érkezett,
16,9% munkás, 9,2% szakmunkás, 8,1% mezgazdaságban dolgozó, hallgatók, felsbb
iskolások 4,3%). Bár ezzel az NSDAP jelents mértékben lefedte az egész társadalmat, a nagy
célt, a munkásosztályba való benyomulást azonban a következ években is csak korlátozott
mértékben sikerült elérnie.
A területi szervezet nem változott lényegesen az 1923 elttihez mérten. A müncheni
központ jelentsége a korábbihoz képest már csak a szervezet szintjén érvényesült, hiszen a 30-
as évek elejére a „fváros” nem tudott lépést tartani a máshol sokkal inkább fejl taglétszámokkal.
Más körzetek sokkal inkább az innováció útjára léptek: így Berlinben – jóval megelzve
Münchent – SA-zenekar, továbbá a halláskárosultak részére külön helyi csoport létesült.
Az 1927 és 1929 között pénzügyi csddel küszköd München minden volt, csak nem példakép
és követni való minta. Ennek ellenére a müncheni központ továbbra is a legfontosabb pozícióban
lév személyek „hazája” volt, s az NSDAP birodalmi vezetésében az osztály- és alosztályvezetk
kb. fele müncheni volt, vagy legalábbis a müncheni helyi csoportban tevékenykedett a
birodalmi vezetésbe kerülése eltt.
A 20-as évek második felében megmutatkozó terjeszkedés tehát nemcsak egy irányban
– a párt tényleges tagjainak növelésével – haladt, hanem egy szélesebb társadalmi lefedettséget
is célba vett, hiszen a csatolt szervezetek tagjai – a tagozatoktól eltéren – nem voltak kötele-
en a párt tagjai is egyben. Ezzel a szervezeti sémával az NSDAP megteremtette annak lehe-
ségét, hogy esetleges hatalomra kerülése után ezek a szervezetek a párt társadalmi befolyását
ersít szervezetekké, adott esetben tömegszervezetekké váljanak. Vagyis az NSDAP, amely
ebben az idben 1-2 százalékos támogatással rendelkezett, már ekkor tudatosan felkészítette
magát a hatalomra. S ebben jobb volt, mint bármelyik másik párt.
Ezt támasztotta alá a Birodalmi Szervezési Vezetség reformja is. Az addigi egységes
osztály kettévált: egyik részlege a párt politikai szervezetéért volt felels és Gregor Strasser
irányítása alá került, míg a másik – elre vetítve a hatalomátvételt – a „nemzetiszocialista államért”,
amely Fritz Reinhard után Konstantin Hierl, a késbbi Birodalmi Munkaszolgálat
(Reichsarbeitsdienst) vezetjének irányításával mködött. A propagandaügyeket Strassertl
Heinrich Himmler vette át.
A szervezeti változtatások mellett a külsségek is azt mutatták, hogy az NSDAP átalakulása
egy diktatórikus Führer-párttá lezárulni látszódott: a horogkereszt és az egyenruha mellé
bevezették a Heil Hitler köszöntést, az SA eskütételét Hitlerre, az NSDAP felségjelzését
(egy sas koszorúval és horogkereszttel), a Horst-Wessel-dalt, valamint az 1923-as „vérzászló”
5

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
tiszteletét. A Führer-mítosz tehát egyre erteljesebb formákat mutatott. E pártszimbolika és
dinamikus magabiztosság nemcsak az államtól különítette el egyértelmen a párton túllép,
népmozgalmi látszatot kelteni akaró és valóban egyre inkább kelt szervezetet, de a többi párttól
és hasonló ideológiájú szervezettl is. A Birodalmi Szertár (Reichszeugmeisterei), amely
kisajátította az egyenruha-ellátás monopóliumát, virágzó gazdasági vállalkozássá vált.
A párt birodalmi és körzetvezeti már 1933 eltt miniszteri attitdre jellemz vonásokat
mutattak fellépésükben, az SA már ekkor segédrendrségi funkciókat bitorolt magának. Mindez
az els alkalommal Nürnbergben megrendezett pártnapon érte el csúcspontját, ahol megvetették
a késbb több naposra bvült rendezvénysorozat Harmadik Birodalomban klasszikusnak
számító, misztikus és pompás ceremóniájának alapját. A korábbi weimari pártnap ötezer fs
tömegéhez képest Nürnbergben már kb. 15 000 f jelent meg a párt addigi legnagyobb szemléjén.
Úgy tnt, hogy a párt megtalálta önmagát, amit az 1928-as parlamentbe kerülés (12 mandátum),
1929-ben pedig az els polgármesteri cím (Coburg), valamint az els miniszteri bársonyszék
(Thüringia, Wilhelm Frick) is jelzett. Az 1930-as 18,3 százalékos birodalmi eredmény
pedig egyenesen „földcsuszamlást” jelentett a német politikai életben.
1929-re mind a növekv taglétszám, mind pedig a hatékonyabb tevékenység érdekében
tudatosodott a párt legfels vezetésében, hogy gyökeres szervezeti reformra van szükség. Ennek
elkészítésére a pártvezetés hosszas eszmecseréket folytatott, Heinrich Himmler például az
SPD hatékony szervezeti sémáinak átvételét javasolta. A reform elssorban a bajor területeket
érintette, itt is leginkább Münchent, amelyet most külön alkörzetté emeltek. Az addigi városi
szekciók helyett az egyes kerületek vagy kisebb kerületek esetén több kerület együtt alkotott
helyi csoportot, a város szélén fekv kerületekhez pedig hozzásorolták a München környéki
településeket is. Az alkörzet és a helyi csoport közé Münchenben is létrehozták a tartományi
körzeteknél szokásos kerület szintjét (Bezirk), amelyeket 1932-tl járásnak neveztek (Kreis).
A birodalmi vezetés sémái érvényesültek az alsóbb szinteken is: a körzetekben és a járásokban
egyaránt törzskarok mködtek, amelyek nemcsak a pártélet minden mozzanatát, de a mindennapi
élet területeit is figyelemmel kísérték, s így a birodalmi vezetéshez hasonlóan a tartományi
és járási apparátusok árnyékát jelentették (léteztek idegenforgalmi, rádiózási, adó- és gazdasági
tanácsadási osztályok is, de még hírszerz részleg is). A müncheni Barna Ház mintájára minden
körzetben pártközpontok létesültek. Egy körzet a nagyságától függen oszlott járásokra,
amelyek többé-kevésbé megegyeztek a közigazgatási járásokkal. A körzeti szinteken kiépített
apparátus viszont sok helyütt továbbra is inkább burjánzást mutatott, semmint koordinált fejldést,
s ez egyre inkább a kompetenciák egymásba éréséhez és így kényszeren is konfliktusokhoz
vezettet, fleg a birodalmi szervezési vezetség és az egyes körzetek apparátusa között. Ez
6

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
ösztönözte azt, hogy 1932-tl a körzetek osztályai még inkább kötelesek voltak követni a Birodalmi
Szervezési Vezetség utasításait. A propaganda ersítése céljából mindenhol törekedtek
arra, hogy körzeti szónokképz (Gaurednerschule) iskolákat nyissanak.
1930-ra a párt bels ellenzéke új erre kapott. A Strasser-fivérek közül Ottót továbbra
sem sikerült megnyerni a párt új profiljához, még mindig a legalitási kurzus kétségbevonása, a
Szovjetunióval létesítend kapcsolatok, sztrájkhullám elindítása, széleskör államosítások álltak
csoportja követeléseinek középpontjában. Végül Otto Strasser és néhány követje miután
elhagyni kényszerült pártot („A szocialisták elhagyják az NSDAP-t”) új szervezetet alapítottak
Forradalmi Nemzetiszocialisták (Revolutionäre Nationalsozialisten) néven, amely késbb a
Fekete Front (Schwarze Front) nevet vette fel. Hasonlóképpen megrázódtatást okozott az ún.
Stennes-lázadás, amely nagyon hasonlított egy 1927-es müncheni SA-zendüléshez. Walter
Stennes, az SA legfelsbb vezetésének a keleti területékért felels vezetje nem annyira a szocializmus-vita
miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a korrupt müncheni viszonyok, az SA
túlzott választási igénybevétele, s a csekély fizetség miatt. A berlini SA egy csoportja vezetésével
követeléseik nyomatékosítására megrohamozta a SA körzeti irodáját, majd nem sokkal
késbb Himmler fekete SS-e vette elejét a további felkelésnek – átesve az els tz- és vérkeresztségen.
A 30-as évek elejére a párt a kifejldött struktúrájával és személyi összetételével stabil
tényeznek tnt, s amíg a párt felszálló ágban volt nem is mutatkoztak meg az ellentétek. Az
1932-es választási eredmények magukért beszéltek, az NSDAP Németország legersebb pártja
lett (37,3%), s ezt a pozícióját a novemberi választásokon bekövetkez visszaesés ellenére is
megtartotta. Hasonlóképpen elretört a tartományokban, nem voltak ritkák a 40% feletti eredmények
sem, így az NSDAP számos miniszteri tárca, polgármesteri cím, st adott esetben miniszterelnöki
poszt tulajdonosa is lett. A Reichstag Hermann Göring személyében els alkalommal
választott náci elnököt magának. 1932 decemberében a novemberi választási visszaesés
és Kurt von Schleicher birodalmi kancellárnak az NSDAP megosztását célzó taktikája
következtében azonban éles vita alakult ki a pártban a teljes hatalom (Hitler kancellársága) és a
hatalomban való részvétel (alkancellárság) alternatívája között. Mint pár évvel korábban, a
kulcsfigura ismét Gregor Strasser volt, akinek Schleicher személyesen ajánlotta fel az alkancellárságot.
Végül testvéréhez hasonlóan is távozott a pártból, környezete azonban csendben
Hitler mögé állt. Hitler a Birodalmi Szervezési Osztály irányítását saját kezébe vette, s törzsvezetnek
Robert Leyt nevezte ki. A hat fosztályból, számtalan osztályból és hivatalból álló
szervezet a párt- és közélet minden részterületét lefedte. Személyes titkárát, Rudolf Heßt elléptette
egy politikai Központi Titkárság (Zentralsekretariat) élére. A Szervezési Vezetségen
7

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
belül a párt agrárideológusa, az Argentínából származó Walter Darré irányítása alatt önállósodtak
a mezgazdasági ügyek, a Gazdasági Osztályt (Wirtschafstreferat) pedig Walter Funk vette
át. 1932-ben két birodalmi felügyelség (Reichsinspektion) is létesült, melyeknek a párt területi
apparátusának felügyelete lett a feladata, majd a birodalmi felügyelk és a körzetvezetk
közé tartományi felügyelket (Landesispekteur) is kineveztek.
Az NSDAP tagozatai és csatolt szervezetei
A párthoz hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódó alszervezetek kiépítése a kezdeti idben
nem volt rendszerességgel végig gondolt folyamat, sokkal inkább önálló kezdeményezések
sorozatáról beszélhetünk. Az így életre hívott tagozatokat késbb próbálták meg egyre szorosabban
a párthoz kötni.
A párt újjáalapítását követen a Rohamosztag (Sturmabteilung, SA) egyelre még rendezetlen
formában kezdte meg mködését, a különféle csoportok több helyen más-más néven
folytatták tevékenységüket, s más hasonló szervezetek is közel álltak az NSDAP-hoz. Ezt a
helyzetet Hitler 1926 szén számolta fel, amikor is elrendelte egy szervezetileg különálló Legfelsbb
SA-vezetés (Oberste SA-Leitung) létrehozását, amelynek élére egy egykori hivatásos
tisztet, Franz Pfeffer von Salomont nevezte ki. Az év végére kialakult az SA végleges felépítése
is: egy tucat SA-tag (SA-Mann) képezte a csoportot (Gruppe), majd következtek a csapatok
(Trupp), az osztagok (Sturm), az ezredek (Standarte) végül a pártkörzetek szintjén a körzetosztagok
(Guasturm), továbbá 1927-tl a két utóbbi közé illesztették a brigádok (Brigade) szintjét.
A Pfeffer von Salomon irányítása alatt álló SA azonban továbbra is többet gondolt magáról,
mint amire a pártvezetés „kárhoztatta”, a mozgalom, a politikai szervezet (Politische
Organisation, PO) „harcoló mozgalma” kívánt lenni, s morálisan magasabb rendnek tartotta
magát, mint a nemes egyszerséggel (a PO rövidítés alapján) P-nullának titulált politikai szervezet.
Ha lehet még hvösebb volt a viszony Hitler és Salomon között, mint egykor Röhmmel,
s a késbbiekben drasztikusan felduzzadó SA a maga féltve rzött, némiképp független helyzetével
a pártvezetés számára mindig is bizonytalan tényez maradt. A legkritikusabb Berlinben
volt a helyzet, ahol a PO és az SA tagjai között már-már rendszeressé vált a tetlegesség, ráadásul
a Strasser-testvérek mködése révén éppen növekvésnek induló berlini NSDAP-ben hamarosan
nemcsak az SA és a PO között tátongott szakadék, hanem a birodalmi fvárosban – az
SA felügyeletét is magába foglaló – tejhatalommal felruházott új körzetvezet, Goebbels és
Strasserék között is. Az erszak így inkább fokozódott, st párton belüli teremcsatákra és lövöldözésekre
is sor került, amelyek végül a berlini NSDAP idszakos betiltásához vezettek.
8

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
1930-ban az SA legfelsbb vezetése egy önálló hírszerz szolgálat létesítését határozta el,
amelyhez nagy ösztönzést adott a Stennes-féle zendülés, így feladata a tagozat bels szilárdságának
ersítése mellett a sajtó és propagandamunkában való részvétel volt.
Pfeffer von Salomon – a Stennes-lázadást követ – 1930. szeptemberi kiválása után
Hitler maga vette kézbe az SA vezetését, hazatérésre bírta Ernst Röhmöt, aki 1931-tl törzsvezetként
az SA tényleges irányítását látta el. Röhmmel a reguláris hadsereg eszménye is visszatért,
ami azonnal meglátszott a szervezeti változásokon is: minden magasabb és középszint
egységet törzskarral láttak el. Újra felálltak a lovasalakulatok, valamint a zenekarok és egyéb
propagandát szolgáló csoportok is. A Repüls SA, a Haditengerészeti SA, az Utász SA és a
Szanitéc SA még inkább a szervezet militáns jellegét ersítették. Röhm alatt kezddött meg az
SA tömeghadsereggé fejldése is, 1932 végére a taglétszám már meghaladta a fél millió ft.
Az SA fejldése megmutatkozott a korábbi hagyományokat felelevenít gépjárms osztag
felállításában is. 1930-ban létesült a Nemzetiszocialista Automobilosztag
(Nationaloszialistisches Automobilkorps), amely 1931-ben a Nemzetiszocialista Gépjármvezet
Osztag (Nationalsozialistisches Kraftfahrerkorps, NSKK) nevet vette fel. A testület feladatai
közé tartozott a futárszolgálat, pártvezetk, szónokok, SA-alakulatok személygépkocsikkal
teherautókkal és motorbiciklikkel történ szállítása. 1932 februárjában az OSAF az
NSKK-hoz hasonlóan egy Nemzetiszocialista Repüls Osztagot
(Nationalsozilaistsiches
Fliegerkorps, NSFK) is életre hívott, amelynek elnöki tisztét Hermann Göring vállalta el.
Az egykori Adolf Hitler Rohamosztag nyomdokain Hitler megbízásából Julius Schreck
látott hozzá a Védosztag (Schutzstaffel(n), SS) felépítéséhez, amely továbbra is elssorban a
pártvezér személyes biztonságáért felelt, de más prominens személyek védelmét is elláthatta, s
alkalmazták gylések védelmére és propaganda-tevékenységre is. Olyan elitcsapatnak kellett
lennie, amely „mindent teljesít, amit csak követelnek tle”. A szervezet felsbb vezeti egytl
egyig rendelkeztek rohamosztagos múlttal. Schreck örökét 1926-tól Josef Berchtold, majd egy
évvel késbb Erhard Heiden vette át, hogy végül 1929-ben az a Heinrich Himmler kerüljön a
taglétszámában még mindig nagyon kicsi (kb. 280 f) tagozat élére, aki az SS-t 1934 után a
Harmadik Birodalom leghírhedtebb és legnagyobb hatalmú intézményévé építette ki. 1928-tól
megkezddött az SS motoros egységeinek felállítása is, s létrehozták a folyamatosan bvül
támogató tagok körét (Fördernde Mitglieder, FM) is. 1931-tl a szervezet ismét rendelkezett
lovasalakulattal, újra létesültek motoros egységek, s létrejöttek a repüls, zenész osztagok is.
Meghonosodott az SS új szlogenje is: „SS-tag: a becsületed a hséged” (SS-Mann. Deine Ehre
heißt Treue).
9

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
1929-tl az SS az addigi általános SA-alárendeltségbl az SA különleges alakulatává
lépett el, vezetje, az SS birodalmi vezére (Reichsführer, SS) Pfeffernek közvetlenül lett alárendelve.
Míg az SS bels szolgálati rendje teljesen önálló volt, addig a különböz területi
szintek vezeti a helyi SS-csapatokat különböz propagandatevékenységre rendelhették ki.
Célként jelent meg, hogy az SS tagsága helyi szinten az SA erejének 10 százalékát érje el,
amely megint csak az elitalakulat imázsát támasztotta alá (Az SS-tag a párt legpéldamutatóbb
tagja).
Az SS-re általában jellemz volt, hogy minden olyan különleges csapatot a saját keretén
belül is létrehozott, amellyel az SA is rendelkezett. Miután a körzetek és az SA által mködtetett
hírszerzési osztályok viszonylag hamar leleplezdtek a rendrség és az állami hivatalok
hathatós tevékenysége révén, az SS a korábbinál hatékonyabb hírszerz és elhárító szervezetet
kívánt létrehozni, amely mind a politikai ellenfelek, mind pedig az állami és rendri intézkedések
kivédésére és megelzésére szolgál. 1931 augusztusában Reinhardt Heydrich kapott megbízást
arra, hogy az SS legfelsbb vezetése keretében és egyelre Himmler személyes vezetésével
létrehozza a megfelel apparátust. Ezt követen az SS magasabb egységei (Abschnitt,
Standarte) a birodalmi vezetéshez hasonló „Megfigyel és Elhárító Osztályokat”
(Beobachtungs- und Abwehrstelle) rendeztek be. A birodalmi szerv az SA és az SS 1932. áprilisi
betiltását követen nyerte el végleges elnevezését, amelyet a Harmadik Birodalom éveiben
is megtartott, ez lett a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD).
1924-tl sor került a darabjaira hullott ifjúsági szervezet újjászervezésére. Az elnevezés
ezúttal Nagynémet Ifjúsági Mozgalom lett, melyben a legnagyobb és legszervezettebben fennmaradt
csoportosulás a szászországi Plauen városában mködött Kurt Gruber vezetésével. A
vezet szerep Münchenbl ezután jó pár évre Szászországba helyezdött át. A nemzetiszocialista
ifjúsági tömörülés 1926-ban felvette a „Hitlerjugend. Német Munkásifjúsági Szövetség”
elnevezést és ezzel a lépéssel az egyetlen olyan szervezetté volt, amely a Führer, Adolf Hitler
nevét viselhette. A szövetség továbbra is az SA felügyelete alatt mködött.
A HJ késbbi „nagy ura”, Baldur von Schirach 1931-ben jelent meg az ifjúságnevelés
horizontján. 1931-tl lett az NSDAP els birodalmi ifjúságvezetje, akinek a párt minden
ifjúsági csoportját (HJ, Hallgatói Szövetség, Nemzetiszocialista Tanulószövetség) alárendelték.
A következ évben megszerezte a Hitlerjugend közvetlen vezetését is. Az 1929-ben megalakult
„Német Ifjúnép” (Deutsches Jungvolk, DJ), amely 14 éves korig fogta össze az ifjakat, 1931-
ben csatlakozott a Hitlerjugendhez. Több éves megszakítás után a lányok részére is új szervezet
alakult, amely ezúttal a „Német Leányok Szövetsége” (Bund Deutscher Mädel, BDM) nevet
10

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
kapta. A teljes Hitlerjugend 1932 végén valamivel több, mint 100 ezer fs tagsággal rendelkezett.
Az NSDAP ni szervezete több, a párthoz köt csoportosulásból alakult ki. Az 1925
után nagyon aktívan mköd müncheni ni csoport leginkább az SA-hoz kötdött, s valószínleg
az SA alapszabályzatában kilátásba helyezett Nbizottság elzményeit jelenthette. Németország
egész területén kifejtette tevékenységét a Német Népiségi Szabadságmozgalomhoz kö-
, Elsbeth Zander által alapított Német Nrend (Deutscher Frauenorden), amely azonban
éppen Münchenben volt meglehetsen gyenge, mégis mindvégig az NSDAP ni pótszervezetének
tekintette magát. 1926-ban formálisan, majd 1928-ban véglegesen beillesztették az
NSDAP szervezetébe; helyenként megtartotta az eredeti nevét, helyenként viszont a Vörös Horogkereszt
(Rotes Hakenkreuz) nevet vette fel. Ez utóbbi fleg ott jellemz, ahol valóban
egészségügyi segélytevékenységet is ellátott. Célja az volt, hogy a 18 év feletti hölgyek számára
hazafias, szociális és fajilag tudatos nevelést biztosítson. Emellett beteggondozói képzést
indított, s támogatta a sokgyermekes családokat még a külföldi németség körében is. 1930-ra
azonban hatalmi harcok gyengítették meg Zander szervezetét, s Münchenben önálló nszervezet
alakult. Az is rontott a helyzeten, hogy a 14 év alatti lányok szervezése ügyében a DFO a
BDM-mel is konfliktusba keveredett. Ezt nehézkesen ugyan, de sikerült elsimítani, miután
Strasser a BDM-et nevezte meg a párt egyetlen lányszervezetének. A két nszervezet vitáját
azonban nem sikerült megoldani, így a Birodalmi Szervezési Vezetség saját apparátusán belül
egy új Nemzetiszocialista Nszervezetet (Nationalsozilaitisches Frauenschaft) alakított, majd a
korábbi kettt feloszlatta, s elrendelte tagjainak átvezetését az új nszervezetbe. Az új részleg
irányítását Zander vette át. A szervezet expanziójára utalt, hogy a körzetekben és járásokban is
létesültek nügyekkel foglalkozó osztályok. A feladatok azonban továbbra sem változtak: a
k szellemi-kulturális és háztartási, háziasszony-nevelése mellett a karitatív tevékenység dominált,
majd 1932-tl fokozatosan eltérbe került a gyjtési akciók lebonyolítása.
Az 1925 utáni évek új jelensége volt a párthoz köt hallgatói szervezet létrejötte. Az
1922-1925 között mköd Népiségi Diákegylet (Völkische Finkenschaft) képezte az alapját az
1926-ban Wilhelm Tempel és Helmut Podlich által alapított Nemzetiszocialista Német Hallgatói
Szövetségnek (Nationalsozialistischer Deutscher Studentenbund, NSDStB), amelynek Németország-szerte
léteztek csoportjai. Míg Tempel a szervezet lipcsei központú birodalmi vezetését
látta el, 1928-tól a müncheni közösség élére az a Baldur von Schirach került, aki csakhamar
a birodalmi vezetést is megszerezte. 1929-ben a szervezet Bajorország mellett 33 egyetemi
helyszínen volt jelen. 1929-tl önálló szekciót hoztak létre a Nemzetiszocialista Hallgatóhölgyek
(Nationaloszoailitische Studentinnen) számára is. Schirach az NSDStB birodalmi vezeté-
11

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
sét Münchenbe telepítette át, s vezetésével a szervezet az egyetemi hallgatói önkormányzatok
egyik legbefolyásosabb erejévé vált (1929-1930: 30-66%-os eredmény a hallgatói önkormányzati
választásokon). A legfelsbb vezetésben minden fbb szakirány képviseli helyet kaptak.
Schirach pedig ahhoz hasonlóan, ahogy késbb Bécsben körzetvezetként kulturális konkurenciát
épített fel Goebbels Berlinjével szemben, most kicsiben a müncheni NSDStB-t akarta a
müncheni akadémiai élet központjává tenni, s ebben nem is volt eredménytelen.
Alfred Rosenberg kezdeményezésére 1927-ben jött létre a Nemzetiszocialista Tudományos
Társaság (Nationalsozialistische Wissenschaftliche Gesellschaft), amelynek feloszlatása
után 1928-ban Harci Szövetség a Német Kultúráért (Kampfbund für die Deutsche Kultur) néven
alapított hasonló csoportosulást. Ennek legfbb célja az volt, hogy kultúrpolitikai befolyást
szerezzen a szélesebb középrétegek körében, s hogy megvédje a német kultúrát minden káros
hatással szemben. Mködése nem keltett különösebb feltnést, mégis meglehetsen nagy szervezetté
ntte ki magát, amelynek számtalan szakcsoportja a kulturális élet minden területét
lefedte.
A Nemzetiszocialista Német Jogászok Szövetsége (Bund Nationalsozialistischer
Deutscher Juristen) 1928-ban Hans Frank müncheni ügyvéd irányításával alakult meg. A szövetség
minden politikai jogkérdésben képviselte a pártot és tagjait, s megpróbálta országszerte
egyesíteni azokat a jogászokat, akik a különböz perekben (Frank ezek számát 1925 és 1933
között 40 ezerre becsülte) a nácikat védték. Ezzel egyidejleg dokumentálta az ügyeket is,
hogy adott esetben jogi precedensekre lehessen hivatkozni. A szervezet a 30-as években a náci
közgazdászok, jogászok és közigazgatási hivatalnokok gyjtszervévé vált.
A Nemzetiszocialista Tanárszövetség (Nationalsozialistischer Lehrerbund) gyökerei
1922-ig nyúltak vissza, amikor is megalakult az NSDAP-hoz közel álló „Népiségi Tanárok
Munkaközössége” (Arbeitsgemischaft völkischer Lehrer). 1925-tl – egy átmeneti szervezetet
követen – hívták életre a Nemzetiszocialista Tanárok Szabad Csoportját (Freie Gruppe
nationalsozialistischer Lehrer), amely 1929-tl Nemzetiszocialista Tanárszövetségnek nevezte
magát, s Hans Schemm irányítása alatt állt. A szövetség feladatai közé sorolta egy lehetséges
hatalomátvételt követ iskola- és nevelésügyi reform programját, a liberális, marxista és demokratikus
tanárszövetségek visszaszorítását, s ezeknek az elveknek a kiirtását a nevelésügy-
l. 1929-ben nem sokkal a Tanárszövetség létrehozását követen jött létre a Nemzetiszocialista
Tanulószövetség (Nationalsozilaistsicher Schülerbund, NSS), amely Berlinbl és Hamburgból
indult útjára, és a berlini Adrian von Renteln irányítása alatt állt. A Hitlerjugend mellett
elssorban a még iskolába járó fiatalokat szándékozott megszólítani.
12

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
Az önálló pártszakszervezet – a helyenként nagyon is erteljes kezdeményezések ellenére
– egyelre Hitler elutasítása miatt hiúsult meg, aki döntésében valószínleg azt tartotta
szem eltt, hogy egy jövend nemzeti államban olyan szakszervezetekre, mint a weimari korszakban
vajmi kevés szükség lesz. 1929-ben müncheni nemzetiszocialisták kezdeményezésére
mégis létrejött egy Nagynémet Szakszervezet (Großdeutsche Gewerkschaft) Ingolstadt központtal,
amely azonban hamarosan feloszlatta magát. Nagyjából ezzel egy idben Berlinben alakult
meg a Nemzetiszocialista Üzemi Sejtek Szervezete (Nationalsozialistischer
Betriebszellenorganisation), amely nemsokára a pártvezetés hozzájárulását is megkapta ahhoz,
hogy tevékenységét országszerte kiterjessze. A szervezetet a Birodalmi Szervezési Vezetség
azonban csak 1931-ben ismerte el végleg a párt részének, és tagolta be saját szervezetébe önálló
fhivatalként. Az NSBO fokozatosan fejldött, és sorra építette ki különböz szakmákat
lefed szakcsoportjait. 1932-ben önálló Munkanélküli Irodát állított fel, majd a fiatal munkavállalók
részére megalapította a Nemzetiszocialista Ifjúsági Üzemi Sejt (Nationalsozialistische
Jugendbetriebszelle) szervezetét. Az NSBO-nak 1931 végén csaknem 40 000 tagja volt, de a
várt sikert nem váltotta be a szervezet, mivel a tagok többsége nem munkás, hanem a termelési
tevékenységhez köthet más, fleg középs és alsóbb mszaki és kereskedelmi képzettség,
valamint alkalmazotti elemekbl tevdött össze.
A hivatalnoki kar részére a párt nem kívánt önálló alszervezetet létrehozni, de Strasser
tiltása ellenére a helyi kezdeményezések mégis csak ersebbnek bizonyultak, s így a hivatalnoki
pozícióban lév párttagok részére a Birodalmi Szervezési Vezetségen belül Nemzetiszocialista
Hivatalnok-Munkaközösségek
(Nationalsozialistische Beamtenarbeitsgemeinschaften)
létesültek.
A középrétegek összefogásának szükségessége 1927-tl került erteljesebben a pártpropaganda
fókuszába. 1929-ben Plauenben alapították meg a Nemzetiszocialista Gazdasági
Szövetséget (Nationalsozialistischer Wirtschafstbund), amely a kereskedelem, a kisipar és a
szabad foglalkozások összefogását célozta meg. Végül több sikertelen szervezeti próbálkozás
után 1930-ban a „Harciközösség az áruházak és a fogyasztási szövetkezetek ellen”
(Kampfgemeinschaft gegen Warenhaus und Konszumverein) lett a gyztes. A szervezet érdekképviseletnek
tekintete magát, s különböz szakcsoportokat állított fel, s a hozzá fordulóknak
jogi, könyvelési és adótanácsadással szolgált.
Kezdetben az NSDAP nem tartotta szükségesnek, hogy önálló parasztszervezetet hozzon
létre, de a gazdasági világválság által mélyen érintett vidéki lakosság egyre nagyobb számban
jelent meg a párttagok sorában. Walter Darré az NSDAP birodalmi vezetésének keretében
1930-ban kezdte meg a párt Agrárpolitikai Apparátusának felépítését.
13

PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
PDF-XChange
w w w.docu-track.co m
Click to buy NOW!
E nagyobb pártszervezetek mellett kisebb, jóval jelentéktelenebb szervezetek is létesültek.
A Nemzetiszocialista Orvosszövetség (Nationalsozialitischer Ärztebund) és a Nemzetiszocialista
Felsoktatási Tanárok Szövetsége (Nationalsozilaitischer Dozentenbund) mellett ilyen
volt az 1931-ben Berlinben alapított Német Katolikusok Munkaközössége (Arbeitsgemeinschaft
Deutscher Katholiken), az 1932-ben alapított Nemzetiszocialista Újságírók Birodalmi Munkaközössége
(Reichsarbeitsgemeinschaft nationalsozialistischer Journalisten) vagy az Önkéntes
Munkaszolgálat Szövetsége (Bund für freiwilligen Arbeitsdienst). 1931-ben a növekv munkanélküli
ráta tette szükségessé a
Németországi Keresetnélküliek Szükségközösségének
(Notgemeinschaft der Erwerbslosen Deutschland e.V.) létrehozását, amely hivatalosan ugyan
nem tartozott a párthoz, de szellemisége nem rejthette véka alá irányultságát. Az 1931-ben
1500 tagot számláló szervezet célja a szociális, karitatív tevékenység volt: olcsóbb bevásárlási
lehetségeket, szociális és jogi tanácsdadást, szabadids tevékenységeket szervezett.
1928-29-tl elkezdtek egyes csoportokat külföldön is nemzetiszocialista csoportokká
összefogni, az NSDAP Külföldi Szervezete (Auslandsorganisation) hivatalosan azonban csak
1931-ben jött létre.
A pártnak 1931 végén 806 ezer, egy évvel késbb 842 ezer tagja volt, s összesen 32
pártkörzettel rendelkezett, amelyek a 36 birodalmi gylési választókerülethez igazodtak. Ennek
többszöröse volt a tagozatokban és a csatolt szervezetekben tagságot vállalók száma. 1932-ben
a Népiségi Figyel, amely 1930-tól müncheni és berlini kiadással is rendelkezett, már elérte a
120 ezres példányszámot, a párt 59 körzeti lapja és egyéb sajtótermékei 780 ezer példányban
jelent meg. 1932-re az NSDAP nemcsak a legnagyobb tagsággal rendelkezett, de financiálisan
is a legjobb helyzetben lév párttá vált, amely egy intrikaszövevény jótékony segítségével
1933. január 30-án Németország szerte fáklyás körmenettel ünnepelhette a „hatalom megragadását”
(Machtergreifung). Ezt követen az volt a kérdése, miként lehet az egész országot a párt
alá rendelni, s miként lehet az államból hitleri államot formálni.
14