Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ... Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP ...

nemettortenelem.tti.btk.pte.hu
from nemettortenelem.tti.btk.pte.hu More from this publisher
22.11.2013 Views

PDF-XChange w w w.docu-track.co m Click to buy NOW! PDF-XChange w w w.docu-track.co m Click to buy NOW! Az NSDAP útja a „hatalom megragadásig”. Második vonalból tömegpárt. 1925-1933 Vitári Zsolt Az NSDAP újjáalapítása – új utakon a hatalom felé Az NSDAP újralapításának gondolata Hitlerben már Landsbergben megfogalmazódott, s a sikertelen puccs komoly kihatással volt a következ idszak taktikájára is. A párt a hatalom erszakos megragadása helyett ugyanis inkább a törvényesség vizére evezett, s a rendszert annak saját eszközeivel próbálta megdönteni („Adolphe Légalité”): „Ha tevékenységemet ismét folytatom, új politikát kell követnem. A hatalom fegyveres megragadása helyett a katolikus és marxista képviselk bosszúságára mindenbe bele fogjuk ütni az orrunkat. Bár tovább fog tartani meggyzésük, mint hogy agyonljük ket, de a végén a saját alkotmányuk hozza meg nekünk a sikert. Minden legális folyamat lassú.” Mindez viszont nem volt a szimpatizánsok egyöntet álláspontja, s emiatt a késbbiekben még számos vitára adott alkalmat. Az NSDAP újbóli megalapítására végül 1925. február 26-án került sor. A párt felépítését Hitler fokozatosan képzelte el, s tevékenysége eleinte fként csak Münchenre és Bajorországra koncentrálódott. Csak miután itt már szilárdan állt a régi-új szervezet, kerülhetett sor az expanzióra. A legnagyobb müncheni bázissal rendelkez utódszervezet, a Nagynémet Népközösség jelentette azt az alapot, amelyre az új alapításnál támaszkodni kívántak, ugyanis az NSDAP müncheni és bajorországi szervezetének vázát a Népközösség egykori tagjai és fleg vezetkáderei képezték, s a szervezeti struktúrája is mintául szolgált. 1925 márciusában mind a Népközösség, mind pedig a Népiségi Blokk feloszlatta magát, de az NSDAP-ba való átlépés inkább a Népközösség esetében volt zártnak minsíthet, míg a Blokk tagjai csak szórványosan „tértek meg”. Az átlépések azonban hónapokat vettek igénybe. Miután a rendkívül jó szervez tehetséggel bíró Gregor Starssert ismét sikerült megnyerni, s megbízni a párt észak-németországi kiépítésével, pár hónapon belül 7 új pártkörzetet létesült a Majnától északra. Szakításig jutott viszont a vita Ernst Röhmmel, aki a szabadcsapatos és harciszövetséges szellem és harcmodor megrzése érdekében az SA betiltása idején Frontosztag (Frontbann) néven új szervezetet alapított, s bár az új NSDAP-ra eskette fel szervezetét, s maga is felvállalta az SA újjászervezését, de nem volt hajlandó a védszövetségi formákat feláldozni egy fegyelmezett, fleg a propagandát szolgáló, az államhatalmát nem ingerl párttagozatért. Hitlernek viszont egy olyan félkatonai szervezetre volt szüksége, amely teljes mértékben a párt ellenrzése alatt áll, míg Röhm ekkor már olyan szervezetben gondolkodott, 1

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

<strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> útja a „hatalom megragadásig”.<br />

<strong>Második</strong> <strong>vonalból</strong> <strong>tömegpárt</strong>. <strong>1925</strong>-<strong>1933</strong><br />

<strong>Vitári</strong> <strong>Zsolt</strong><br />

<strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> újjáalapítása – új utakon a hatalom felé<br />

<strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> újralapításának gondolata Hitlerben már Landsbergben megfogalmazódott, s a<br />

sikertelen puccs komoly kihatással volt a következ idszak taktikájára is. A párt a hatalom<br />

erszakos megragadása helyett ugyanis inkább a törvényesség vizére evezett, s a rendszert annak<br />

saját eszközeivel próbálta megdönteni („Adolphe Légalité”): „Ha tevékenységemet ismét<br />

folytatom, új politikát kell követnem. A hatalom fegyveres megragadása helyett a katolikus és<br />

marxista képviselk bosszúságára mindenbe bele fogjuk ütni az orrunkat. Bár tovább fog tartani<br />

meggyzésük, mint hogy agyonljük ket, de a végén a saját alkotmányuk hozza meg nekünk<br />

a sikert. Minden legális folyamat lassú.” Mindez viszont nem volt a szimpatizánsok egyöntet<br />

álláspontja, s emiatt a késbbiekben még számos vitára adott alkalmat.<br />

<strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> újbóli megalapítására végül <strong>1925</strong>. február 26-án került sor. A párt felépítését<br />

Hitler fokozatosan képzelte el, s tevékenysége eleinte fként csak Münchenre és Bajorországra<br />

koncentrálódott. Csak miután itt már szilárdan állt a régi-új szervezet, kerülhetett sor az<br />

expanzióra. A legnagyobb müncheni bázissal rendelkez utódszervezet, a Nagynémet Népközösség<br />

jelentette azt az alapot, amelyre az új alapításnál támaszkodni kívántak, ugyanis az<br />

<strong>NSDAP</strong> müncheni és bajorországi szervezetének vázát a Népközösség egykori tagjai és fleg<br />

vezetkáderei képezték, s a szervezeti struktúrája is mintául szolgált. <strong>1925</strong> márciusában mind a<br />

Népközösség, mind pedig a Népiségi Blokk feloszlatta magát, de az <strong>NSDAP</strong>-ba való átlépés<br />

inkább a Népközösség esetében volt zártnak minsíthet, míg a Blokk tagjai csak szórványosan<br />

„tértek meg”. <strong>Az</strong> átlépések azonban hónapokat vettek igénybe.<br />

Miután a rendkívül jó szervez tehetséggel bíró Gregor Starssert ismét sikerült megnyerni,<br />

s megbízni a párt észak-németországi kiépítésével, pár hónapon belül 7 új pártkörzetet<br />

létesült a Majnától északra. Szakításig jutott viszont a vita Ernst Röhmmel, aki a szabadcsapatos<br />

és harciszövetséges szellem és harcmodor megrzése érdekében az SA betiltása idején<br />

Frontosztag (Frontbann) néven új szervezetet alapított, s bár az új <strong>NSDAP</strong>-ra eskette fel szervezetét,<br />

s maga is felvállalta az SA újjászervezését, de nem volt hajlandó a védszövetségi formákat<br />

feláldozni egy fegyelmezett, fleg a propagandát szolgáló, az államhatalmát nem ingerl<br />

párttagozatért. Hitlernek viszont egy olyan félkatonai szervezetre volt szüksége, amely teljes<br />

mértékben a párt ellenrzése alatt áll, míg Röhm ekkor már olyan szervezetben gondolkodott,<br />

1


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

amely mindenkoron a reguláris birodalmi hadsereg (Reichswehr) segédhadserege lehet, s ide<br />

akarta beolvasztani a párttól függetlenített SA-t is. Végül kettejük vitája azzal végzdött, hogy<br />

Röhm mind az SA, mid pedig a Frontosztag vezetésérl lemondott, s 1928-ban Bolíviába ment,<br />

ahol tisztként vett részt a hadsereg kiképzésében.<br />

<strong>Az</strong> újjáalapítás folyamata egyben az 1921-es pártstatútumnak megfelel szervezethez<br />

való visszatérést is jelentette. <strong>Az</strong> <strong>1925</strong> februárjában kiadott irányelvek emellett a régi pártprogramot<br />

is életbe léptették. A szervezeti felépítés végül az 1926. májusi új alapszabályzatban<br />

nyerte el végleges formáját. A központ ers hatalmának biztosítása érdekében minden korábbi<br />

tagnak újból be kellett lépnie a pártba, ami azonban konfliktusokhoz is vezetett, mert a korábban<br />

alacsonyabb tagsági számmal rendelkezk, most akár kényszeredetten is hátrébb sorolódtak,<br />

s ez számukra presztízsveszteséget okozott.<br />

A párt birodalmi vezetése is fokozatosan reorganizálódott. <strong>Az</strong> újjáalapítást követen<br />

Hitler mellett a birodalmi kincstárnok (Reichsschatmeister), Franz Xaver Schwarz, a birodalmi<br />

ügyvezet (Reichsgeschätsführer), Philipp Bouhler és a Népiségi Figyel Propagandaosztálya<br />

(Otto May) alkotta a fels vezetést, majd ez kibvült az írott anyagok felügyeljével<br />

(Schriftführer, Hermann Schneider) és Vizsgálati és Egyeztet Bizottság (Untersuchungs- und<br />

Schlichtungsausschuss), a tulajdonképpeni pártbíróság vezetjével, Bruno Heidemannal. Csak<br />

1926-ban állt fel hivatalosan a Birodalmi Propagandavezetség (Reichspropagandaleitung),<br />

amely csakhamar Gregor Strasser vezetése alá került (helyettese Heinrich Himmler), akit<br />

1928-tól személyesen Hitler, majd 1930-tól Joseph Goebbels követett, valamint a Birodalmi<br />

Szervezési Vezetség (Reichsorganisationsleitung), amelyet 1927-ig Burno Heidemann „pártbíró”,<br />

majd Gregor Strasser vezetett. Rudolf Heß Landsberg óta Hitler személyi titkára volt. Külön<br />

bizottság felügyelte a sport- és tornaügyeket (ideértve különösen az SA-t), és elször létesült<br />

ifjúsági bizottság. Max Amann, aki nem volt a birodalmi vezetés tagja, továbbra is pártkiadó<br />

nagyhatalmú vezetje maradt.<br />

Bels megrázkódtatások<br />

A taglétszám azonban csak lassan kezdett emelkedni, <strong>1925</strong>-ben a pártnak Münchenben mindössze<br />

700 tagja volt. Hátat fordított a csalódott Anton Drexler is, aki saját pártot alapított, s az<br />

észak-német szervezet formális pártban maradása is csak Strasser hségén múlott, jóllehet a<br />

müncheni központnak nem volt szinte semmiféle befolyása a Majnától északra. A szervezeti<br />

különállóság csakhamar azonban már ideológiai szinten is megmutatkozott, ami leginkább annak<br />

volt köszönhet, hogy egyre nagyobb szerepet kapott Gregor Strasser testvére Otto, és egy<br />

2


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

új „jövevény”, az észak-rajnai körzet ügyvezetje, Joseph Goebbels, akik a „fasiszta délnémet”<br />

irányzattal szemben megfogalmazták az északi, „szocialista” vonulatot, amely <strong>1925</strong> szeptemberében<br />

a Hagenban alapított Munkaközösségben teljesedett ki. A müncheni vezetés ellen<br />

megfogalmazott ers kritika azonban nem Hitler, hanem a müncheni „párthuszárok szemétdombja”<br />

ellen irányult. <strong>Az</strong> alacsony színvonalúnak tartott Népiségi Figyel helyett Nemzetiszocialista<br />

Levelek (Nationalsozialistische Briefe) és „A Nemzeti Szocialista” címmel új lapokat<br />

indítottak. <strong>Az</strong> „északiak” nemcsak szocialistább nézeteikkel jártak azonban külön utakon,<br />

de nem osztották Hitlernek az univerzális zsidó ellenségre vonatkozó elméletét sem, s eltéren<br />

ítélték meg a külpolitikai irányokat (például szövetséget javasoltak Moszkvával), st kétségbe<br />

vonták Hitler legalitási pályáját is, s „katasztrófapolitizálásra” szólítottak fel. Ezeket az elveket<br />

– s ez egyértelm jele volt a központ csekély befolyásának – az 1920-as pártprogram helyett<br />

összeállított, a müncheni vezetéssel nem egyezetett, külön pártprogram formájában terjesztették.<br />

Tényleges szakításra Münchennel azonban csak kevesen gondoltak.<br />

Hitlernek – akit Goebbels kis burzsoának nevezve ki akart dobni a pártból – lépnie kellett,<br />

ha nem akarta, hogy kicsússzon a lába alól a talaj. 1926 februárjában Bambergben egy<br />

országos vezetértekezleten akarta rendezni a problémákat. Hitler remek taktikai érzékét és<br />

szónoki tehetségét a külsségek és a manipuláltan összeállított résztvevk listája is segítette,<br />

valamint az, hogy az északiak Hitler briliáns szereplése után nem merték felvállalni programjukat.<br />

A munkaközösség feloszlott, és Strasser sietve szedte be az északi programot. <strong>Az</strong> új<br />

program csak két szóból állt: Adolf Hitler. <strong>Az</strong> 1920-as pártprogramot taktikai okokból megváltoztathatatlannak<br />

nyilvánították. Ezzel a „nemzeti szocializmus” felett gyzött a nemzetiszocializmus,<br />

s az <strong>NSDAP</strong> elindult azon az úton, hogy igazi vezérpárttá váljon. <strong>Az</strong> északi szárny<br />

egykori tagjai felsorakoztak Hitler mögé, s éppen a legvérmesebb Goebbels vált késbb Hitler<br />

leghségesebb követjévé, s fanatikus neofitaként megkapta a vörös Berlin körzetének vezetését.<br />

<strong>Az</strong> 1926. májusi müncheni taggylés – a bambergi döntések megersítéseként – a párt<br />

alapszabályzatát Hitler személyére szabta át. <strong>Az</strong> egyesületi törvénynek való megfelelés végett<br />

az els elnököt papíron ugyan továbbra is választották, de a választótestület kizárólag Hitler<br />

müncheni híveibl tevdött össze, így semmi jelentsége nem volt. Elviekben csak a müncheni<br />

helyi csoportnak volt lehetsége arra, hogy a párt vezetjétl beszámolót követeljen. <strong>Az</strong> elnök<br />

számára kötelez érvény többségi határozatok azonban nem léteztek, s az elkövetkezkben a<br />

korábban helyi pártgyléseken megválasztott pártkörzet-vezetket, a müncheni szekcióvezetket,<br />

valamint a különböz bizottságok vezetit is személyesen Hitler nevezte ki. Késbb a<br />

thüringiai körzetvezet kizárással lakolt azért, mert az olasz fasiszta nagytanács mintájára ja-<br />

3


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

vaslatot tett egy szenátus létrehozására. A korlátlan vezérelv megtartását és az ellenzék kiszrését<br />

szolgálta a „pártbíróság” is, amely 1927-tl Walter Buch egykori rnagy vezetésével, valamint<br />

Ulrich Graf és a fiatal Hans Frank segédletével mködött.<br />

Hat héttel késbb, az <strong>NSDAP</strong> els pártnapján, Weimarban már nyíltan megmutatkozott,<br />

hogy a Bambergben kijelölt irány mit is jelent a valóságban. Itt alkalmazták els alkalommal<br />

azt a gyakorlatot, amely ettl kezdve tradícióvá vált: megvitatásra csak a Hitler aláírásával ellátott<br />

indítványok kerültek. Ez tette lehetvé, hogy a kritikai megjegyzések, a „kiforratlan és bizonytalan<br />

ötletek” ne zavarják meg a párt életét. Kifelé ez a taktika egy jól összekovácsolt párt<br />

képét közvetítette. Hitlerre a gazdaság is felfigyelt, beszédeket tartott képviselinek, melyek<br />

hatására szép lassan a támogatások is csordogálni kezdtek (Thyssen, Borsig, Vögler stb).<br />

Felkészülni a hatalomra<br />

A szervezet grandiózus bvülésével az <strong>NSDAP</strong> tulajdonképpen egy árnyékállam, árnyékkormány<br />

felépítését kezdte meg. A minisztériumi bürokráciának megfelelen a korábbi bizottságok<br />

átalakultak hivatalokká, továbbá újabbak is létrejöttek: így a Külpolitikai Hivatal<br />

(Außenpolitisches Amt), a Jogpolitikai Hivatal (Rechtspolitisches Amt), a Védpolitikai Hivatal<br />

(Wehrpolitisches Amt), Népegészégügyi és Faji Hivatal (Amt für Volksgesundheit und Rasse),<br />

Telepítési és Agrárpoltikai Hivatal (Amt für Siedlung und Agrarpoltik) stb., amelyek javaslatokat<br />

terjesztettek el, s törvényelkészít munkát is folytattak. A már meglévk mellé hasonlóképpen<br />

új tagozatok és csatolt szervezetek is alakultak. <strong>Az</strong> idközben megnagyobbított müncheni<br />

pártközpont hatalma a vezérelv mind nagyobb kiszélesítésével pedig egyre ntt. A párt<br />

1930-ban adományok segítségével megvásárolt egy patinás épületet is, amelyet új pártközponttá<br />

építettek ki, s Julius Streicher javaslatára Barna Háznak neveztek el. A párt azonban ezt az<br />

épületet is csakhamar ismét kintte.<br />

<strong>Az</strong> apparátus növekedésével az <strong>NSDAP</strong> nemsokára a legbürokratikusabb párton, Németország<br />

Szociáldemokrata Pártján (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD) is túltett.<br />

A lassan növekv párttagsághoz (<strong>1925</strong>: ca. 27.000, 1927 ca. 100.000 f) képest a vezetés<br />

teljesen túldimenzionáltnak tnt, ami már önmagában is egy több milliós tagság vízióját vetítette<br />

elre. <strong>Az</strong> <strong>1925</strong> és 1929 között az <strong>NSDAP</strong>-ba belépk 42,6 százaléka vidéken, fleg a protestáns<br />

lakta területeken élt, 28,4% kis-, 28,9% nagyvárosokban. A nem mindig korrekten kezelt<br />

adatokból kitnik a párt szociális összetétele is. <strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> egy tipikus férfipárt volt,<br />

amelyben a nk aránya nem érte el az 5 százalékot sem, s emellett ez volt Németország legfiatalabb<br />

pártja is. Bázisát leginkább a középosztály alsó és középs része jelentette (26, 7% kis-<br />

4


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

iparos, 13,6% keresked, 13,6% alsóbb és középs alkalmazottak, 3,8% középszint hivatalnokok,<br />

1,6% önálló vállalatvezetk, 1% vezet alkalmazottak, 0,5% akadémiai berkekbl érkezett,<br />

16,9% munkás, 9,2% szakmunkás, 8,1% mezgazdaságban dolgozó, hallgatók, felsbb<br />

iskolások 4,3%). Bár ezzel az <strong>NSDAP</strong> jelents mértékben lefedte az egész társadalmat, a nagy<br />

célt, a munkásosztályba való benyomulást azonban a következ években is csak korlátozott<br />

mértékben sikerült elérnie.<br />

A területi szervezet nem változott lényegesen az 1923 elttihez mérten. A müncheni<br />

központ jelentsége a korábbihoz képest már csak a szervezet szintjén érvényesült, hiszen a 30-<br />

as évek elejére a „fváros” nem tudott lépést tartani a máshol sokkal inkább fejl taglétszámokkal.<br />

Más körzetek sokkal inkább az innováció útjára léptek: így Berlinben – jóval megelzve<br />

Münchent – SA-zenekar, továbbá a halláskárosultak részére külön helyi csoport létesült.<br />

<strong>Az</strong> 1927 és 1929 között pénzügyi csddel küszköd München minden volt, csak nem példakép<br />

és követni való minta. Ennek ellenére a müncheni központ továbbra is a legfontosabb pozícióban<br />

lév személyek „hazája” volt, s az <strong>NSDAP</strong> birodalmi vezetésében az osztály- és alosztályvezetk<br />

kb. fele müncheni volt, vagy legalábbis a müncheni helyi csoportban tevékenykedett a<br />

birodalmi vezetésbe kerülése eltt.<br />

A 20-as évek második felében megmutatkozó terjeszkedés tehát nemcsak egy irányban<br />

– a párt tényleges tagjainak növelésével – haladt, hanem egy szélesebb társadalmi lefedettséget<br />

is célba vett, hiszen a csatolt szervezetek tagjai – a tagozatoktól eltéren – nem voltak kötele-<br />

en a párt tagjai is egyben. Ezzel a szervezeti sémával az <strong>NSDAP</strong> megteremtette annak lehe-<br />

ségét, hogy esetleges hatalomra kerülése után ezek a szervezetek a párt társadalmi befolyását<br />

ersít szervezetekké, adott esetben tömegszervezetekké váljanak. Vagyis az <strong>NSDAP</strong>, amely<br />

ebben az idben 1-2 százalékos támogatással rendelkezett, már ekkor tudatosan felkészítette<br />

magát a hatalomra. S ebben jobb volt, mint bármelyik másik párt.<br />

Ezt támasztotta alá a Birodalmi Szervezési Vezetség reformja is. <strong>Az</strong> addigi egységes<br />

osztály kettévált: egyik részlege a párt politikai szervezetéért volt felels és Gregor Strasser<br />

irányítása alá került, míg a másik – elre vetítve a hatalomátvételt – a „nemzetiszocialista államért”,<br />

amely Fritz Reinhard után Konstantin Hierl, a késbbi Birodalmi Munkaszolgálat<br />

(Reichsarbeitsdienst) vezetjének irányításával mködött. A propagandaügyeket Strassertl<br />

Heinrich Himmler vette át.<br />

A szervezeti változtatások mellett a külsségek is azt mutatták, hogy az <strong>NSDAP</strong> átalakulása<br />

egy diktatórikus Führer-párttá lezárulni látszódott: a horogkereszt és az egyenruha mellé<br />

bevezették a Heil Hitler köszöntést, az SA eskütételét Hitlerre, az <strong>NSDAP</strong> felségjelzését<br />

(egy sas koszorúval és horogkereszttel), a Horst-Wessel-dalt, valamint az 1923-as „vérzászló”<br />

5


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

tiszteletét. A Führer-mítosz tehát egyre erteljesebb formákat mutatott. E pártszimbolika és<br />

dinamikus magabiztosság nemcsak az államtól különítette el egyértelmen a párton túllép,<br />

népmozgalmi látszatot kelteni akaró és valóban egyre inkább kelt szervezetet, de a többi párttól<br />

és hasonló ideológiájú szervezettl is. A Birodalmi Szertár (Reichszeugmeisterei), amely<br />

kisajátította az egyenruha-ellátás monopóliumát, virágzó gazdasági vállalkozássá vált.<br />

A párt birodalmi és körzetvezeti már <strong>1933</strong> eltt miniszteri attitdre jellemz vonásokat<br />

mutattak fellépésükben, az SA már ekkor segédrendrségi funkciókat bitorolt magának. Mindez<br />

az els alkalommal Nürnbergben megrendezett pártnapon érte el csúcspontját, ahol megvetették<br />

a késbb több naposra bvült rendezvénysorozat Harmadik Birodalomban klasszikusnak<br />

számító, misztikus és pompás ceremóniájának alapját. A korábbi weimari pártnap ötezer fs<br />

tömegéhez képest Nürnbergben már kb. 15 000 f jelent meg a párt addigi legnagyobb szemléjén.<br />

Úgy tnt, hogy a párt megtalálta önmagát, amit az 1928-as parlamentbe kerülés (12 mandátum),<br />

1929-ben pedig az els polgármesteri cím (Coburg), valamint az els miniszteri bársonyszék<br />

(Thüringia, Wilhelm Frick) is jelzett. <strong>Az</strong> 1930-as 18,3 százalékos birodalmi eredmény<br />

pedig egyenesen „földcsuszamlást” jelentett a német politikai életben.<br />

1929-re mind a növekv taglétszám, mind pedig a hatékonyabb tevékenység érdekében<br />

tudatosodott a párt legfels vezetésében, hogy gyökeres szervezeti reformra van szükség. Ennek<br />

elkészítésére a pártvezetés hosszas eszmecseréket folytatott, Heinrich Himmler például az<br />

SPD hatékony szervezeti sémáinak átvételét javasolta. A reform elssorban a bajor területeket<br />

érintette, itt is leginkább Münchent, amelyet most külön alkörzetté emeltek. <strong>Az</strong> addigi városi<br />

szekciók helyett az egyes kerületek vagy kisebb kerületek esetén több kerület együtt alkotott<br />

helyi csoportot, a város szélén fekv kerületekhez pedig hozzásorolták a München környéki<br />

településeket is. <strong>Az</strong> alkörzet és a helyi csoport közé Münchenben is létrehozták a tartományi<br />

körzeteknél szokásos kerület szintjét (Bezirk), amelyeket 1932-tl járásnak neveztek (Kreis).<br />

A birodalmi vezetés sémái érvényesültek az alsóbb szinteken is: a körzetekben és a járásokban<br />

egyaránt törzskarok mködtek, amelyek nemcsak a pártélet minden mozzanatát, de a mindennapi<br />

élet területeit is figyelemmel kísérték, s így a birodalmi vezetéshez hasonlóan a tartományi<br />

és járási apparátusok árnyékát jelentették (léteztek idegenforgalmi, rádiózási, adó- és gazdasági<br />

tanácsadási osztályok is, de még hírszerz részleg is). A müncheni Barna Ház mintájára minden<br />

körzetben pártközpontok létesültek. Egy körzet a nagyságától függen oszlott járásokra,<br />

amelyek többé-kevésbé megegyeztek a közigazgatási járásokkal. A körzeti szinteken kiépített<br />

apparátus viszont sok helyütt továbbra is inkább burjánzást mutatott, semmint koordinált fejldést,<br />

s ez egyre inkább a kompetenciák egymásba éréséhez és így kényszeren is konfliktusokhoz<br />

vezettet, fleg a birodalmi szervezési vezetség és az egyes körzetek apparátusa között. Ez<br />

6


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

ösztönözte azt, hogy 1932-tl a körzetek osztályai még inkább kötelesek voltak követni a Birodalmi<br />

Szervezési Vezetség utasításait. A propaganda ersítése céljából mindenhol törekedtek<br />

arra, hogy körzeti szónokképz (Gaurednerschule) iskolákat nyissanak.<br />

1930-ra a párt bels ellenzéke új erre kapott. A Strasser-fivérek közül Ottót továbbra<br />

sem sikerült megnyerni a párt új profiljához, még mindig a legalitási kurzus kétségbevonása, a<br />

Szovjetunióval létesítend kapcsolatok, sztrájkhullám elindítása, széleskör államosítások álltak<br />

csoportja követeléseinek középpontjában. Végül Otto Strasser és néhány követje miután<br />

elhagyni kényszerült pártot („A szocialisták elhagyják az <strong>NSDAP</strong>-t”) új szervezetet alapítottak<br />

Forradalmi Nemzetiszocialisták (Revolutionäre Nationalsozialisten) néven, amely késbb a<br />

Fekete Front (Schwarze Front) nevet vette fel. Hasonlóképpen megrázódtatást okozott az ún.<br />

Stennes-lázadás, amely nagyon hasonlított egy 1927-es müncheni SA-zendüléshez. Walter<br />

Stennes, az SA legfelsbb vezetésének a keleti területékért felels vezetje nem annyira a szocializmus-vita<br />

miatt fejezte ki elégedetlenségét, hanem a korrupt müncheni viszonyok, az SA<br />

túlzott választási igénybevétele, s a csekély fizetség miatt. A berlini SA egy csoportja vezetésével<br />

követeléseik nyomatékosítására megrohamozta a SA körzeti irodáját, majd nem sokkal<br />

késbb Himmler fekete SS-e vette elejét a további felkelésnek – átesve az els tz- és vérkeresztségen.<br />

A 30-as évek elejére a párt a kifejldött struktúrájával és személyi összetételével stabil<br />

tényeznek tnt, s amíg a párt felszálló ágban volt nem is mutatkoztak meg az ellentétek. <strong>Az</strong><br />

1932-es választási eredmények magukért beszéltek, az <strong>NSDAP</strong> Németország legersebb pártja<br />

lett (37,3%), s ezt a pozícióját a novemberi választásokon bekövetkez visszaesés ellenére is<br />

megtartotta. Hasonlóképpen elretört a tartományokban, nem voltak ritkák a 40% feletti eredmények<br />

sem, így az <strong>NSDAP</strong> számos miniszteri tárca, polgármesteri cím, st adott esetben miniszterelnöki<br />

poszt tulajdonosa is lett. A Reichstag Hermann Göring személyében els alkalommal<br />

választott náci elnököt magának. 1932 decemberében a novemberi választási visszaesés<br />

és Kurt von Schleicher birodalmi kancellárnak az <strong>NSDAP</strong> megosztását célzó taktikája<br />

következtében azonban éles vita alakult ki a pártban a teljes hatalom (Hitler kancellársága) és a<br />

hatalomban való részvétel (alkancellárság) alternatívája között. Mint pár évvel korábban, a<br />

kulcsfigura ismét Gregor Strasser volt, akinek Schleicher személyesen ajánlotta fel az alkancellárságot.<br />

Végül testvéréhez hasonlóan is távozott a pártból, környezete azonban csendben<br />

Hitler mögé állt. Hitler a Birodalmi Szervezési Osztály irányítását saját kezébe vette, s törzsvezetnek<br />

Robert Leyt nevezte ki. A hat fosztályból, számtalan osztályból és hivatalból álló<br />

szervezet a párt- és közélet minden részterületét lefedte. Személyes titkárát, Rudolf Heßt elléptette<br />

egy politikai Központi Titkárság (Zentralsekretariat) élére. A Szervezési Vezetségen<br />

7


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

belül a párt agrárideológusa, az Argentínából származó Walter Darré irányítása alatt önállósodtak<br />

a mezgazdasági ügyek, a Gazdasági Osztályt (Wirtschafstreferat) pedig Walter Funk vette<br />

át. 1932-ben két birodalmi felügyelség (Reichsinspektion) is létesült, melyeknek a párt területi<br />

apparátusának felügyelete lett a feladata, majd a birodalmi felügyelk és a körzetvezetk<br />

közé tartományi felügyelket (Landesispekteur) is kineveztek.<br />

<strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> tagozatai és csatolt szervezetei<br />

A párthoz hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódó alszervezetek kiépítése a kezdeti idben<br />

nem volt rendszerességgel végig gondolt folyamat, sokkal inkább önálló kezdeményezések<br />

sorozatáról beszélhetünk. <strong>Az</strong> így életre hívott tagozatokat késbb próbálták meg egyre szorosabban<br />

a párthoz kötni.<br />

A párt újjáalapítását követen a Rohamosztag (Sturmabteilung, SA) egyelre még rendezetlen<br />

formában kezdte meg mködését, a különféle csoportok több helyen más-más néven<br />

folytatták tevékenységüket, s más hasonló szervezetek is közel álltak az <strong>NSDAP</strong>-hoz. Ezt a<br />

helyzetet Hitler 1926 szén számolta fel, amikor is elrendelte egy szervezetileg különálló Legfelsbb<br />

SA-vezetés (Oberste SA-Leitung) létrehozását, amelynek élére egy egykori hivatásos<br />

tisztet, Franz Pfeffer von Salomont nevezte ki. <strong>Az</strong> év végére kialakult az SA végleges felépítése<br />

is: egy tucat SA-tag (SA-Mann) képezte a csoportot (Gruppe), majd következtek a csapatok<br />

(Trupp), az osztagok (Sturm), az ezredek (Standarte) végül a pártkörzetek szintjén a körzetosztagok<br />

(Guasturm), továbbá 1927-tl a két utóbbi közé illesztették a brigádok (Brigade) szintjét.<br />

A Pfeffer von Salomon irányítása alatt álló SA azonban továbbra is többet gondolt magáról,<br />

mint amire a pártvezetés „kárhoztatta”, a mozgalom, a politikai szervezet (Politische<br />

Organisation, PO) „harcoló mozgalma” kívánt lenni, s morálisan magasabb rendnek tartotta<br />

magát, mint a nemes egyszerséggel (a PO rövidítés alapján) P-nullának titulált politikai szervezet.<br />

Ha lehet még hvösebb volt a viszony Hitler és Salomon között, mint egykor Röhmmel,<br />

s a késbbiekben drasztikusan felduzzadó SA a maga féltve rzött, némiképp független helyzetével<br />

a pártvezetés számára mindig is bizonytalan tényez maradt. A legkritikusabb Berlinben<br />

volt a helyzet, ahol a PO és az SA tagjai között már-már rendszeressé vált a tetlegesség, ráadásul<br />

a Strasser-testvérek mködése révén éppen növekvésnek induló berlini <strong>NSDAP</strong>-ben hamarosan<br />

nemcsak az SA és a PO között tátongott szakadék, hanem a birodalmi fvárosban – az<br />

SA felügyeletét is magába foglaló – tejhatalommal felruházott új körzetvezet, Goebbels és<br />

Strasserék között is. <strong>Az</strong> erszak így inkább fokozódott, st párton belüli teremcsatákra és lövöldözésekre<br />

is sor került, amelyek végül a berlini <strong>NSDAP</strong> idszakos betiltásához vezettek.<br />

8


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

1930-ban az SA legfelsbb vezetése egy önálló hírszerz szolgálat létesítését határozta el,<br />

amelyhez nagy ösztönzést adott a Stennes-féle zendülés, így feladata a tagozat bels szilárdságának<br />

ersítése mellett a sajtó és propagandamunkában való részvétel volt.<br />

Pfeffer von Salomon – a Stennes-lázadást követ – 1930. szeptemberi kiválása után<br />

Hitler maga vette kézbe az SA vezetését, hazatérésre bírta Ernst Röhmöt, aki 1931-tl törzsvezetként<br />

az SA tényleges irányítását látta el. Röhmmel a reguláris hadsereg eszménye is visszatért,<br />

ami azonnal meglátszott a szervezeti változásokon is: minden magasabb és középszint<br />

egységet törzskarral láttak el. Újra felálltak a lovasalakulatok, valamint a zenekarok és egyéb<br />

propagandát szolgáló csoportok is. A Repüls SA, a Haditengerészeti SA, az Utász SA és a<br />

Szanitéc SA még inkább a szervezet militáns jellegét ersítették. Röhm alatt kezddött meg az<br />

SA tömeghadsereggé fejldése is, 1932 végére a taglétszám már meghaladta a fél millió ft.<br />

<strong>Az</strong> SA fejldése megmutatkozott a korábbi hagyományokat felelevenít gépjárms osztag<br />

felállításában is. 1930-ban létesült a Nemzetiszocialista Automobilosztag<br />

(Nationaloszialistisches Automobilkorps), amely 1931-ben a Nemzetiszocialista Gépjármvezet<br />

Osztag (Nationalsozialistisches Kraftfahrerkorps, NSKK) nevet vette fel. A testület feladatai<br />

közé tartozott a futárszolgálat, pártvezetk, szónokok, SA-alakulatok személygépkocsikkal<br />

teherautókkal és motorbiciklikkel történ szállítása. 1932 februárjában az OSAF az<br />

NSKK-hoz hasonlóan egy Nemzetiszocialista Repüls Osztagot<br />

(Nationalsozilaistsiches<br />

Fliegerkorps, NSFK) is életre hívott, amelynek elnöki tisztét Hermann Göring vállalta el.<br />

<strong>Az</strong> egykori Adolf Hitler Rohamosztag nyomdokain Hitler megbízásából Julius Schreck<br />

látott hozzá a Védosztag (Schutzstaffel(n), SS) felépítéséhez, amely továbbra is elssorban a<br />

pártvezér személyes biztonságáért felelt, de más prominens személyek védelmét is elláthatta, s<br />

alkalmazták gylések védelmére és propaganda-tevékenységre is. Olyan elitcsapatnak kellett<br />

lennie, amely „mindent teljesít, amit csak követelnek tle”. A szervezet felsbb vezeti egytl<br />

egyig rendelkeztek rohamosztagos múlttal. Schreck örökét 1926-tól Josef Berchtold, majd egy<br />

évvel késbb Erhard Heiden vette át, hogy végül 1929-ben az a Heinrich Himmler kerüljön a<br />

taglétszámában még mindig nagyon kicsi (kb. 280 f) tagozat élére, aki az SS-t 1934 után a<br />

Harmadik Birodalom leghírhedtebb és legnagyobb hatalmú intézményévé építette ki. 1928-tól<br />

megkezddött az SS motoros egységeinek felállítása is, s létrehozták a folyamatosan bvül<br />

támogató tagok körét (Fördernde Mitglieder, FM) is. 1931-tl a szervezet ismét rendelkezett<br />

lovasalakulattal, újra létesültek motoros egységek, s létrejöttek a repüls, zenész osztagok is.<br />

Meghonosodott az SS új szlogenje is: „SS-tag: a becsületed a hséged” (SS-Mann. Deine Ehre<br />

heißt Treue).<br />

9


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

1929-tl az SS az addigi általános SA-alárendeltségbl az SA különleges alakulatává<br />

lépett el, vezetje, az SS birodalmi vezére (Reichsführer, SS) Pfeffernek közvetlenül lett alárendelve.<br />

Míg az SS bels szolgálati rendje teljesen önálló volt, addig a különböz területi<br />

szintek vezeti a helyi SS-csapatokat különböz propagandatevékenységre rendelhették ki.<br />

Célként jelent meg, hogy az SS tagsága helyi szinten az SA erejének 10 százalékát érje el,<br />

amely megint csak az elitalakulat imázsát támasztotta alá (<strong>Az</strong> SS-tag a párt legpéldamutatóbb<br />

tagja).<br />

<strong>Az</strong> SS-re általában jellemz volt, hogy minden olyan különleges csapatot a saját keretén<br />

belül is létrehozott, amellyel az SA is rendelkezett. Miután a körzetek és az SA által mködtetett<br />

hírszerzési osztályok viszonylag hamar leleplezdtek a rendrség és az állami hivatalok<br />

hathatós tevékenysége révén, az SS a korábbinál hatékonyabb hírszerz és elhárító szervezetet<br />

kívánt létrehozni, amely mind a politikai ellenfelek, mind pedig az állami és rendri intézkedések<br />

kivédésére és megelzésére szolgál. 1931 augusztusában Reinhardt Heydrich kapott megbízást<br />

arra, hogy az SS legfelsbb vezetése keretében és egyelre Himmler személyes vezetésével<br />

létrehozza a megfelel apparátust. Ezt követen az SS magasabb egységei (Abschnitt,<br />

Standarte) a birodalmi vezetéshez hasonló „Megfigyel és Elhárító Osztályokat”<br />

(Beobachtungs- und Abwehrstelle) rendeztek be. A birodalmi szerv az SA és az SS 1932. áprilisi<br />

betiltását követen nyerte el végleges elnevezését, amelyet a Harmadik Birodalom éveiben<br />

is megtartott, ez lett a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst, SD).<br />

1924-tl sor került a darabjaira hullott ifjúsági szervezet újjászervezésére. <strong>Az</strong> elnevezés<br />

ezúttal Nagynémet Ifjúsági Mozgalom lett, melyben a legnagyobb és legszervezettebben fennmaradt<br />

csoportosulás a szászországi Plauen városában mködött Kurt Gruber vezetésével. A<br />

vezet szerep Münchenbl ezután jó pár évre Szászországba helyezdött át. A nemzetiszocialista<br />

ifjúsági tömörülés 1926-ban felvette a „Hitlerjugend. Német Munkásifjúsági Szövetség”<br />

elnevezést és ezzel a lépéssel az egyetlen olyan szervezetté volt, amely a Führer, Adolf Hitler<br />

nevét viselhette. A szövetség továbbra is az SA felügyelete alatt mködött.<br />

A HJ késbbi „nagy ura”, Baldur von Schirach 1931-ben jelent meg az ifjúságnevelés<br />

horizontján. 1931-tl lett az <strong>NSDAP</strong> els birodalmi ifjúságvezetje, akinek a párt minden<br />

ifjúsági csoportját (HJ, Hallgatói Szövetség, Nemzetiszocialista Tanulószövetség) alárendelték.<br />

A következ évben megszerezte a Hitlerjugend közvetlen vezetését is. <strong>Az</strong> 1929-ben megalakult<br />

„Német Ifjúnép” (Deutsches Jungvolk, DJ), amely 14 éves korig fogta össze az ifjakat, 1931-<br />

ben csatlakozott a Hitlerjugendhez. Több éves megszakítás után a lányok részére is új szervezet<br />

alakult, amely ezúttal a „Német Leányok Szövetsége” (Bund Deutscher Mädel, BDM) nevet<br />

10


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

kapta. A teljes Hitlerjugend 1932 végén valamivel több, mint 100 ezer fs tagsággal rendelkezett.<br />

<strong>Az</strong> <strong>NSDAP</strong> ni szervezete több, a párthoz köt csoportosulásból alakult ki. <strong>Az</strong> <strong>1925</strong><br />

után nagyon aktívan mköd müncheni ni csoport leginkább az SA-hoz kötdött, s valószínleg<br />

az SA alapszabályzatában kilátásba helyezett Nbizottság elzményeit jelenthette. Németország<br />

egész területén kifejtette tevékenységét a Német Népiségi Szabadságmozgalomhoz kö-<br />

, Elsbeth Zander által alapított Német Nrend (Deutscher Frauenorden), amely azonban<br />

éppen Münchenben volt meglehetsen gyenge, mégis mindvégig az <strong>NSDAP</strong> ni pótszervezetének<br />

tekintette magát. 1926-ban formálisan, majd 1928-ban véglegesen beillesztették az<br />

<strong>NSDAP</strong> szervezetébe; helyenként megtartotta az eredeti nevét, helyenként viszont a Vörös Horogkereszt<br />

(Rotes Hakenkreuz) nevet vette fel. Ez utóbbi fleg ott jellemz, ahol valóban<br />

egészségügyi segélytevékenységet is ellátott. Célja az volt, hogy a 18 év feletti hölgyek számára<br />

hazafias, szociális és fajilag tudatos nevelést biztosítson. Emellett beteggondozói képzést<br />

indított, s támogatta a sokgyermekes családokat még a külföldi németség körében is. 1930-ra<br />

azonban hatalmi harcok gyengítették meg Zander szervezetét, s Münchenben önálló nszervezet<br />

alakult. <strong>Az</strong> is rontott a helyzeten, hogy a 14 év alatti lányok szervezése ügyében a DFO a<br />

BDM-mel is konfliktusba keveredett. Ezt nehézkesen ugyan, de sikerült elsimítani, miután<br />

Strasser a BDM-et nevezte meg a párt egyetlen lányszervezetének. A két nszervezet vitáját<br />

azonban nem sikerült megoldani, így a Birodalmi Szervezési Vezetség saját apparátusán belül<br />

egy új Nemzetiszocialista Nszervezetet (Nationalsozilaitisches Frauenschaft) alakított, majd a<br />

korábbi kettt feloszlatta, s elrendelte tagjainak átvezetését az új nszervezetbe. <strong>Az</strong> új részleg<br />

irányítását Zander vette át. A szervezet expanziójára utalt, hogy a körzetekben és járásokban is<br />

létesültek nügyekkel foglalkozó osztályok. A feladatok azonban továbbra sem változtak: a<br />

k szellemi-kulturális és háztartási, háziasszony-nevelése mellett a karitatív tevékenység dominált,<br />

majd 1932-tl fokozatosan eltérbe került a gyjtési akciók lebonyolítása.<br />

<strong>Az</strong> <strong>1925</strong> utáni évek új jelensége volt a párthoz köt hallgatói szervezet létrejötte. <strong>Az</strong><br />

1922-<strong>1925</strong> között mköd Népiségi Diákegylet (Völkische Finkenschaft) képezte az alapját az<br />

1926-ban Wilhelm Tempel és Helmut Podlich által alapított Nemzetiszocialista Német Hallgatói<br />

Szövetségnek (Nationalsozialistischer Deutscher Studentenbund, NSDStB), amelynek Németország-szerte<br />

léteztek csoportjai. Míg Tempel a szervezet lipcsei központú birodalmi vezetését<br />

látta el, 1928-tól a müncheni közösség élére az a Baldur von Schirach került, aki csakhamar<br />

a birodalmi vezetést is megszerezte. 1929-ben a szervezet Bajorország mellett 33 egyetemi<br />

helyszínen volt jelen. 1929-tl önálló szekciót hoztak létre a Nemzetiszocialista Hallgatóhölgyek<br />

(Nationaloszoailitische Studentinnen) számára is. Schirach az NSDStB birodalmi vezeté-<br />

11


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

sét Münchenbe telepítette át, s vezetésével a szervezet az egyetemi hallgatói önkormányzatok<br />

egyik legbefolyásosabb erejévé vált (1929-1930: 30-66%-os eredmény a hallgatói önkormányzati<br />

választásokon). A legfelsbb vezetésben minden fbb szakirány képviseli helyet kaptak.<br />

Schirach pedig ahhoz hasonlóan, ahogy késbb Bécsben körzetvezetként kulturális konkurenciát<br />

épített fel Goebbels Berlinjével szemben, most kicsiben a müncheni NSDStB-t akarta a<br />

müncheni akadémiai élet központjává tenni, s ebben nem is volt eredménytelen.<br />

Alfred Rosenberg kezdeményezésére 1927-ben jött létre a Nemzetiszocialista Tudományos<br />

Társaság (Nationalsozialistische Wissenschaftliche Gesellschaft), amelynek feloszlatása<br />

után 1928-ban Harci Szövetség a Német Kultúráért (Kampfbund für die Deutsche Kultur) néven<br />

alapított hasonló csoportosulást. Ennek legfbb célja az volt, hogy kultúrpolitikai befolyást<br />

szerezzen a szélesebb középrétegek körében, s hogy megvédje a német kultúrát minden káros<br />

hatással szemben. Mködése nem keltett különösebb feltnést, mégis meglehetsen nagy szervezetté<br />

ntte ki magát, amelynek számtalan szakcsoportja a kulturális élet minden területét<br />

lefedte.<br />

A Nemzetiszocialista Német Jogászok Szövetsége (Bund Nationalsozialistischer<br />

Deutscher Juristen) 1928-ban Hans Frank müncheni ügyvéd irányításával alakult meg. A szövetség<br />

minden politikai jogkérdésben képviselte a pártot és tagjait, s megpróbálta országszerte<br />

egyesíteni azokat a jogászokat, akik a különböz perekben (Frank ezek számát <strong>1925</strong> és <strong>1933</strong><br />

között 40 ezerre becsülte) a nácikat védték. Ezzel egyidejleg dokumentálta az ügyeket is,<br />

hogy adott esetben jogi precedensekre lehessen hivatkozni. A szervezet a 30-as években a náci<br />

közgazdászok, jogászok és közigazgatási hivatalnokok gyjtszervévé vált.<br />

A Nemzetiszocialista Tanárszövetség (Nationalsozialistischer Lehrerbund) gyökerei<br />

1922-ig nyúltak vissza, amikor is megalakult az <strong>NSDAP</strong>-hoz közel álló „Népiségi Tanárok<br />

Munkaközössége” (Arbeitsgemischaft völkischer Lehrer). <strong>1925</strong>-tl – egy átmeneti szervezetet<br />

követen – hívták életre a Nemzetiszocialista Tanárok Szabad Csoportját (Freie Gruppe<br />

nationalsozialistischer Lehrer), amely 1929-tl Nemzetiszocialista Tanárszövetségnek nevezte<br />

magát, s Hans Schemm irányítása alatt állt. A szövetség feladatai közé sorolta egy lehetséges<br />

hatalomátvételt követ iskola- és nevelésügyi reform programját, a liberális, marxista és demokratikus<br />

tanárszövetségek visszaszorítását, s ezeknek az elveknek a kiirtását a nevelésügy-<br />

l. 1929-ben nem sokkal a Tanárszövetség létrehozását követen jött létre a Nemzetiszocialista<br />

Tanulószövetség (Nationalsozilaistsicher Schülerbund, NSS), amely Berlinbl és Hamburgból<br />

indult útjára, és a berlini Adrian von Renteln irányítása alatt állt. A Hitlerjugend mellett<br />

elssorban a még iskolába járó fiatalokat szándékozott megszólítani.<br />

12


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

<strong>Az</strong> önálló pártszakszervezet – a helyenként nagyon is erteljes kezdeményezések ellenére<br />

– egyelre Hitler elutasítása miatt hiúsult meg, aki döntésében valószínleg azt tartotta<br />

szem eltt, hogy egy jövend nemzeti államban olyan szakszervezetekre, mint a weimari korszakban<br />

vajmi kevés szükség lesz. 1929-ben müncheni nemzetiszocialisták kezdeményezésére<br />

mégis létrejött egy Nagynémet Szakszervezet (Großdeutsche Gewerkschaft) Ingolstadt központtal,<br />

amely azonban hamarosan feloszlatta magát. Nagyjából ezzel egy idben Berlinben alakult<br />

meg a Nemzetiszocialista Üzemi Sejtek Szervezete (Nationalsozialistischer<br />

Betriebszellenorganisation), amely nemsokára a pártvezetés hozzájárulását is megkapta ahhoz,<br />

hogy tevékenységét országszerte kiterjessze. A szervezetet a Birodalmi Szervezési Vezetség<br />

azonban csak 1931-ben ismerte el végleg a párt részének, és tagolta be saját szervezetébe önálló<br />

fhivatalként. <strong>Az</strong> NSBO fokozatosan fejldött, és sorra építette ki különböz szakmákat<br />

lefed szakcsoportjait. 1932-ben önálló Munkanélküli Irodát állított fel, majd a fiatal munkavállalók<br />

részére megalapította a Nemzetiszocialista Ifjúsági Üzemi Sejt (Nationalsozialistische<br />

Jugendbetriebszelle) szervezetét. <strong>Az</strong> NSBO-nak 1931 végén csaknem 40 000 tagja volt, de a<br />

várt sikert nem váltotta be a szervezet, mivel a tagok többsége nem munkás, hanem a termelési<br />

tevékenységhez köthet más, fleg középs és alsóbb mszaki és kereskedelmi képzettség,<br />

valamint alkalmazotti elemekbl tevdött össze.<br />

A hivatalnoki kar részére a párt nem kívánt önálló alszervezetet létrehozni, de Strasser<br />

tiltása ellenére a helyi kezdeményezések mégis csak ersebbnek bizonyultak, s így a hivatalnoki<br />

pozícióban lév párttagok részére a Birodalmi Szervezési Vezetségen belül Nemzetiszocialista<br />

Hivatalnok-Munkaközösségek<br />

(Nationalsozialistische Beamtenarbeitsgemeinschaften)<br />

létesültek.<br />

A középrétegek összefogásának szükségessége 1927-tl került erteljesebben a pártpropaganda<br />

fókuszába. 1929-ben Plauenben alapították meg a Nemzetiszocialista Gazdasági<br />

Szövetséget (Nationalsozialistischer Wirtschafstbund), amely a kereskedelem, a kisipar és a<br />

szabad foglalkozások összefogását célozta meg. Végül több sikertelen szervezeti próbálkozás<br />

után 1930-ban a „Harciközösség az áruházak és a fogyasztási szövetkezetek ellen”<br />

(Kampfgemeinschaft gegen Warenhaus und Konszumverein) lett a gyztes. A szervezet érdekképviseletnek<br />

tekintete magát, s különböz szakcsoportokat állított fel, s a hozzá fordulóknak<br />

jogi, könyvelési és adótanácsadással szolgált.<br />

Kezdetben az <strong>NSDAP</strong> nem tartotta szükségesnek, hogy önálló parasztszervezetet hozzon<br />

létre, de a gazdasági világválság által mélyen érintett vidéki lakosság egyre nagyobb számban<br />

jelent meg a párttagok sorában. Walter Darré az <strong>NSDAP</strong> birodalmi vezetésének keretében<br />

1930-ban kezdte meg a párt Agrárpolitikai Apparátusának felépítését.<br />

13


PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

PDF-XChange<br />

w w w.docu-track.co m<br />

Click to buy NOW!<br />

E nagyobb pártszervezetek mellett kisebb, jóval jelentéktelenebb szervezetek is létesültek.<br />

A Nemzetiszocialista Orvosszövetség (Nationalsozialitischer Ärztebund) és a Nemzetiszocialista<br />

Felsoktatási Tanárok Szövetsége (Nationalsozilaitischer Dozentenbund) mellett ilyen<br />

volt az 1931-ben Berlinben alapított Német Katolikusok Munkaközössége (Arbeitsgemeinschaft<br />

Deutscher Katholiken), az 1932-ben alapított Nemzetiszocialista Újságírók Birodalmi Munkaközössége<br />

(Reichsarbeitsgemeinschaft nationalsozialistischer Journalisten) vagy az Önkéntes<br />

Munkaszolgálat Szövetsége (Bund für freiwilligen Arbeitsdienst). 1931-ben a növekv munkanélküli<br />

ráta tette szükségessé a<br />

Németországi Keresetnélküliek Szükségközösségének<br />

(Notgemeinschaft der Erwerbslosen Deutschland e.V.) létrehozását, amely hivatalosan ugyan<br />

nem tartozott a párthoz, de szellemisége nem rejthette véka alá irányultságát. <strong>Az</strong> 1931-ben<br />

1500 tagot számláló szervezet célja a szociális, karitatív tevékenység volt: olcsóbb bevásárlási<br />

lehetségeket, szociális és jogi tanácsdadást, szabadids tevékenységeket szervezett.<br />

1928-29-tl elkezdtek egyes csoportokat külföldön is nemzetiszocialista csoportokká<br />

összefogni, az <strong>NSDAP</strong> Külföldi Szervezete (Auslandsorganisation) hivatalosan azonban csak<br />

1931-ben jött létre.<br />

A pártnak 1931 végén 806 ezer, egy évvel késbb 842 ezer tagja volt, s összesen 32<br />

pártkörzettel rendelkezett, amelyek a 36 birodalmi gylési választókerülethez igazodtak. Ennek<br />

többszöröse volt a tagozatokban és a csatolt szervezetekben tagságot vállalók száma. 1932-ben<br />

a Népiségi Figyel, amely 1930-tól müncheni és berlini kiadással is rendelkezett, már elérte a<br />

120 ezres példányszámot, a párt 59 körzeti lapja és egyéb sajtótermékei 780 ezer példányban<br />

jelent meg. 1932-re az <strong>NSDAP</strong> nemcsak a legnagyobb tagsággal rendelkezett, de financiálisan<br />

is a legjobb helyzetben lév párttá vált, amely egy intrikaszövevény jótékony segítségével<br />

<strong>1933</strong>. január 30-án Németország szerte fáklyás körmenettel ünnepelhette a „hatalom megragadását”<br />

(Machtergreifung). Ezt követen az volt a kérdése, miként lehet az egész országot a párt<br />

alá rendelni, s miként lehet az államból hitleri államot formálni.<br />

14

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!