20.11.2013 Views

EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf

EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf

EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

gusai, beszédei, erkölcsfilozófiai, jogi és történelmi tanulmányai révén pedig<br />

korának legkimagaslóbb humanista szellemei közt foglal helyet. Nem<br />

csoda tehát, hogy a közvélemény, melynek visszhangjául tekinthető Erasmus<br />

levele, benne sejtette a Július dialógus szerzőjét. Valóban mindazok<br />

között, akik számba jöhetnek, ő vonhatja ki magát legnehezebben a ráhá<br />

ramló gyanú alól. Mellette illetőleg ellene szól főképen két körülményszemélyes<br />

ellensaenve II. Július iránt, akire szülővárosa érdekeit sértő politikai<br />

eljárása miatt neki, mint Velence fiának, épen elég oka volt haragudni,<br />

továbbá meggyőződéssel vallott felfogása az egyház reformjáról,<br />

aminek több izben, így VI. Adorján és VI. Kelemen pápa előtt is, kifejezést<br />

adott. Élete és jelleme sem mond ellen ennek a feltevésnek. Összeférhetetlen,<br />

kritizáló, környezete és feljebbvalói eljárását kellemetlenül feszegető<br />

szellem volt, aki az embereken és a viszonyokon mindig erőszakosan<br />

felül akart kerekedni. Általában tipikus képviselője korának, melynek<br />

jiellegzetes hibája, a gyakori és könnyelmű összeütközés az erkölcsi világrenddel,<br />

életének valamennyi mozzanatából visszaverődik. A dialógus sz.X,<br />

leme és szellemessége, fényes retorikája és sima ügyessége — a durvaság<br />

határait surló kényes részletek hirtelen letompitásával — kétséget nem<br />

hagy, hogy az senki mástól nem származhatott, csak a humanismus valamelyik<br />

fényes elméjétől, amilyen maga Balbus is volt. Növelte vele szemben<br />

a gyanút, hogy többi prózai munkái és a dialógus stílusa közt, főképen<br />

bizonyos stereotyp fordulatokban, szembetűnő hasonlóság mutatkozik.<br />

Ez késztette már Gourmont véleményét s még inkább Retzert, Balbus<br />

müveinek kiadóját, szövegkritikai érvekkel is e vád meggyőződéses<br />

állítására. Zavaros életében Balbus sokkal súlyosabb meggyanusítások alól<br />

ki tudott síkamlani, ez azonban még ma is megcáfolatlanul tapad rá. El<br />

nem döntött perrel állunk ugyan szemben, de azért az irodalomtörténet<br />

szívesen hajlik e vélemény felé, amely még csak növeli a dialógus szenzációját.<br />

Hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy Balbus felhozhat két<br />

mentséget, amellyel tompítani tudja a rákent gyanú élét. Egyik az, hogy a<br />

dialógus nyilvánvalóan a francia udvar érdekeit szolgálja, amely ellen<br />

mint a történelemből ismeretes , Gyula pápa a „szent ligá"-t alakította s<br />

hadi sikereivel elég érzékeny megaláztatást is mért rá. Épen ez a háttere<br />

annak, hogy XII. Lajos megengedte a dialógus nyilvános előadását a párisi<br />

egyetemen. Meg<strong>magyar</strong>ázhatatlan azonban, hogy ugyan mi oka lehetett a<br />

Parisra különben is kellemetlen érzelmekkel emlékező Balbusnak a pápával<br />

szemben a francia érdekeket pártfogolni. Ez kétségtelenül gondolkozóba<br />

ejt Balbus állítólagos szerzőségével szemben. Másik mentő körülménye<br />

az olasz eredetű budai humanistának a dialógus élén álló F. A. F.<br />

rejtélye, amely csak Paustus Andrelinus nevével oldható fel. Ámde Balbus<br />

hívei illetőleg vádlói erre azt felelik: milyen könnyű és szellemes volt<br />

ezekkel az oda csempészett kezdőbetűkkel állani bosszút biztos <strong>magyar</strong>országi<br />

magányából azon az Andrelinuson, aki őt Parisból menekülésre kényszerítette<br />

!<br />

E feltevés szerint tehát világhírű dialógusunkat, mely a 16-ik század<br />

tudós közvéleményét felverte s még nyugvópontra nem jutott négy évszázados<br />

vitát eredményezett, a velencei eredetű váci prépost irta, akinek<br />

fényes tehetségét sok szál fűzi a <strong>magyar</strong>omági humanismushoz. Ábel

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!