EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf
EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf
EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
gusai, beszédei, erkölcsfilozófiai, jogi és történelmi tanulmányai révén pedig<br />
korának legkimagaslóbb humanista szellemei közt foglal helyet. Nem<br />
csoda tehát, hogy a közvélemény, melynek visszhangjául tekinthető Erasmus<br />
levele, benne sejtette a Július dialógus szerzőjét. Valóban mindazok<br />
között, akik számba jöhetnek, ő vonhatja ki magát legnehezebben a ráhá<br />
ramló gyanú alól. Mellette illetőleg ellene szól főképen két körülményszemélyes<br />
ellensaenve II. Július iránt, akire szülővárosa érdekeit sértő politikai<br />
eljárása miatt neki, mint Velence fiának, épen elég oka volt haragudni,<br />
továbbá meggyőződéssel vallott felfogása az egyház reformjáról,<br />
aminek több izben, így VI. Adorján és VI. Kelemen pápa előtt is, kifejezést<br />
adott. Élete és jelleme sem mond ellen ennek a feltevésnek. Összeférhetetlen,<br />
kritizáló, környezete és feljebbvalói eljárását kellemetlenül feszegető<br />
szellem volt, aki az embereken és a viszonyokon mindig erőszakosan<br />
felül akart kerekedni. Általában tipikus képviselője korának, melynek<br />
jiellegzetes hibája, a gyakori és könnyelmű összeütközés az erkölcsi világrenddel,<br />
életének valamennyi mozzanatából visszaverődik. A dialógus sz.X,<br />
leme és szellemessége, fényes retorikája és sima ügyessége — a durvaság<br />
határait surló kényes részletek hirtelen letompitásával — kétséget nem<br />
hagy, hogy az senki mástól nem származhatott, csak a humanismus valamelyik<br />
fényes elméjétől, amilyen maga Balbus is volt. Növelte vele szemben<br />
a gyanút, hogy többi prózai munkái és a dialógus stílusa közt, főképen<br />
bizonyos stereotyp fordulatokban, szembetűnő hasonlóság mutatkozik.<br />
Ez késztette már Gourmont véleményét s még inkább Retzert, Balbus<br />
müveinek kiadóját, szövegkritikai érvekkel is e vád meggyőződéses<br />
állítására. Zavaros életében Balbus sokkal súlyosabb meggyanusítások alól<br />
ki tudott síkamlani, ez azonban még ma is megcáfolatlanul tapad rá. El<br />
nem döntött perrel állunk ugyan szemben, de azért az irodalomtörténet<br />
szívesen hajlik e vélemény felé, amely még csak növeli a dialógus szenzációját.<br />
Hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy Balbus felhozhat két<br />
mentséget, amellyel tompítani tudja a rákent gyanú élét. Egyik az, hogy a<br />
dialógus nyilvánvalóan a francia udvar érdekeit szolgálja, amely ellen<br />
mint a történelemből ismeretes , Gyula pápa a „szent ligá"-t alakította s<br />
hadi sikereivel elég érzékeny megaláztatást is mért rá. Épen ez a háttere<br />
annak, hogy XII. Lajos megengedte a dialógus nyilvános előadását a párisi<br />
egyetemen. Meg<strong>magyar</strong>ázhatatlan azonban, hogy ugyan mi oka lehetett a<br />
Parisra különben is kellemetlen érzelmekkel emlékező Balbusnak a pápával<br />
szemben a francia érdekeket pártfogolni. Ez kétségtelenül gondolkozóba<br />
ejt Balbus állítólagos szerzőségével szemben. Másik mentő körülménye<br />
az olasz eredetű budai humanistának a dialógus élén álló F. A. F.<br />
rejtélye, amely csak Paustus Andrelinus nevével oldható fel. Ámde Balbus<br />
hívei illetőleg vádlói erre azt felelik: milyen könnyű és szellemes volt<br />
ezekkel az oda csempészett kezdőbetűkkel állani bosszút biztos <strong>magyar</strong>országi<br />
magányából azon az Andrelinuson, aki őt Parisból menekülésre kényszerítette<br />
!<br />
E feltevés szerint tehát világhírű dialógusunkat, mely a 16-ik század<br />
tudós közvéleményét felverte s még nyugvópontra nem jutott négy évszázados<br />
vitát eredményezett, a velencei eredetű váci prépost irta, akinek<br />
fényes tehetségét sok szál fűzi a <strong>magyar</strong>omági humanismushoz. Ábel