EME_ETF_012_Gyo ... i magyar irodalmunkban.pdf

irodalmi összefoglalásaink kénytelenek voltak eddig csupán cím szerinti
megemlítésére szorítkozni 21 ) s így mind a mai napig a magyar szellemtörténet
felhasználatlan adata maradt, Szabó Károly bibliográfiai leírásán 22 )
s egy doktori értekezés tartalmi kivonatolásán 23 ) kívül egyedül csak
Thienemann Tivadar szólott hozzá érdemileg. 24 ) Ö is azonban kénytelen
volt német'forrásán keresztül ítélkezni róla.
A 4-rét alakú s teljes két ív terjedelmű (A x
— t
; B\—,) könyvecske,
amelynek épen és hiánytalanul ránk maradt lapjain két hasábosán futnak
a verssorok, 1649-ben jelent meg Bréver Lőrinc lőcsei könyvnyomdájában.
Legelőször Bod Péter vett tudomást róla Szent Ililarius-a, előszavában
(Szeben 1760), cím szerint megemlítve az „éles, elmés, szúrós együttvaló
beszélgetések, satirák, ortzazó versek" között, „amellyek ... azért iratnak,
hogy Mankót hagyván az Olvasóknak elméjekben, az vétkektől elvonattatnának".
Magyar Athenas-a, 93-ik lapján ismét figyelemre méltatja
ezt a „minden rend-béli embereknek veszett tselekedetekről" írt „szép
elmés könyvetské"-t. Ez a szorgalmas irodalomtörténeti adatgyűjtőnk, az
első magyar nyelvű írói lexikon szerkesztője, gr. Gyulai Kata gr. Teleki
Imréné könyvtárában ismerkedett meg dialógusunkkal. Később a könyv
Benkö Ferenchez került s az ő ajándékából jutott aztán az Erdélyi Múzeum
Egylet tulajdonába. Unieum példányunk tehát azért is érdekes, mert
Szabó Károly teljes valószínűnek látszó megállapítása szerint valaha Bod
Péter kezei között forgott. 25 )
A címlap szerint Gyiriva Wentzel buzgalmának köszönhetjük e verses
párbeszédet. Tőle Bod Pétert csak egy évszázad választotta el, de már ő
sern tudott számot adni, hogy ez az idegen hangzású név viselője „mitsoda
rendbéli ember" lehetett. 26 ) Kevés figyelemben részesült személyéről útbaigazító
adat azóta véletlenül sem vetődött felszínre. Biztosan csupán azt
tudjuk róla, hogy ő gazdagította szellemtörténetünket azzal a középkori
Sibylla verssel, amely régi irodalmunk leggazdagabb tárgykörű emlékei
közé számítható. 27 ) Megállapítható továbbá még az is róla, hogy minden
valószínűség szerint katholikus vallású ember lehetett, Mindkét munkájában,
ha nem is kiélezetten, elárulja felekezeti pártállását,
__Gyirwa "Wentzel oly korban élt, mely az írói tulajdonjogot tiszteletben
tartotta, nem úgy, mint a következő évszázad, amikor — nálunk
épúgy, mint külföldön — meglehetősen elmosódott e fogalom tartalma és
értéke. Becsületesen megvallja tehát, hogy Nyul Conradus müvét fordította
németből magyarra az „újság kévánóknak kedvekért". Annyira lelkiismeretesen
járt el, hogy még a szerző nevét is megmagyarosította. Abban
az időben természetesen az irodalmi újdonság is más megítélés alá esett,
21
) Pintér Jenő: A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei
György fellépéséig. Budapest 1909. II. 313 1. 2. jegyz.
~) Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár. Budapest 1879. 350 1.
") Ujvárossy Szabó Gyula: A magyar verses oktató költészet története 1772-ig.
Budapest 1910. 122—123 1.
Thienemann Tivadar: XVI. ős XVII. századi irodalmunk német eredetű művei.
IK. 1923. 152—153 1.
- s ) Szabó Károly: i. m. 351 1.
2C
) Bod Péter: Magyar Athenas. 1766. 92 1.
2:
) Szövege bevezetéssel e sorok írójának kiadásában sajtó alatt,
— 11 -