G3 Indikátor protokollok: Gazdasági (EC) protokoll - Global ...

IP 

G3 Indikátor protokollok: 

Gazdasági (EC) protokoll 

© 2000-2006 GRI 

Version 3.0

G3 Indikátor protokollok: Gazdasági (EC) protokoll 

Gazdasági indikátor protokoll 

Teljesítmény indikátorok 

Szempont Alap indikátorok Kiegészítő indikátorok 

Gazdasági 

teljesítmény 

Piaci jelenlét 

Közvetett 

gazdasági 

hatások 

EC1. A keletkezett és felosztott 

közvetlen gazdasági érték, beleértve 

a bevételeket, működési költségeket, 

munkavállalói 

jövedelmet, 

adományokat és egyéb közösségi 

befektetéseket, a visszatartott 

nyereséget, a befektetőknek és az 

államnak szánt kifizetéseket. 

EC2. Az éghajlatváltozásból eredő, a 

szervezet tevékenységeit érintő 

pénzügyi következmények, egyéb 

kockázatok és lehetőségek. 

EC3. A szervezet által meghatározott 

juttatási csomagból eredő 

kötelezettségek fedezete. 

EC4. Az államtól kapott jelentős 

pénzügyi támogatás. 

EC6. Azon szervezeti politikák, 

gyakorlatok és költségarány, amelyek 

a helyi beszállítók alkalmazását 

érintik a szervezet jelentősebb 

telephelyein. 

EC7. A helyiek alkalmazására 

vonatkozó eljárások és a helyiek 

aránya a felsővezetésben a szervezet 

jelentősebb telephelyein. 

EC8. Elsősorban közhasznú céllal 

megvalósított – kereskedelmi, 

természetbeni vagy közérdekű 

kötelezettségvállalás 

útján 

végrehajtott - infrastrukturális 

befektetések és szolgáltatások 

fejlesztése és hatása. 

EC5. Viszonyszám-sor: az átlagos 

kezdő fizetés a helyi minimálbérhez 

való viszonyításához a szervezet 

jelentősebb telephelyein. 

EC9. Jelentős közvetlen gazdasági 

hatások megértése és leírása, 

beleértve a hatások mértékét is. 

19 / 1. oldal


Jelentőség 

Az ebben a részben található, az indikátoroknak megfelelő teljesítmény adatok a következőket 

szemléltetik: 

• egyrészt a tőke áramlását a különböző érintett csoportok között; másrészt 

• a szervezet által a társadalomra gyakorolt fő gazdasági hatásokat. 

Ha meg akarjuk érteni egy szervezet működését, illetve megtalálni fenntarthatóság 

felé vezető útjának kiindulópontját, elengedhetetlen, hogy gazdasági teljesítményét 

alaposan ismerjük. A gazdasági teljesítményre vonatkozó információkhoz számos 

országban hozzá lehet férni az éves pénzügyi elszámolásokban és jelentésekben. A 

pénzügyi jelentések tájékoztatnak a szervezet pénzügyi helyzetéről, a 

teljesítményről, és az egyes egységek pénzügyi helyzetében bekövetkezett 

változásokról. Azt is jelzik, mennyire kezelte eredményesen a szervezet a számára 

biztosított pénzügyi tőkét. 

Amiről már kevésbé esik szó, bár a fenntarthatósági jelentések olvasóit nagyon 

érdekelné, az a szervezet hozzájárulása annak a gazdasági rendszernek a 

fenntarthatóságához, amelyben maga a szervezet is működik. Lehet, hogy egy 

szervezet pénzügyileg virágzik, de könnyen előfordulhat, hogy ezt más érintett 

csoportokra ható externáliák árán érte el. A gazdasági teljesítményre vonatkozó 

indikátorok célja, hogy mérjék a szervezet tevékenységének gazdasági 

következményeit, illetve a következmények hatását az érintett csoportok széles 

körére. 

A szekcióban található indikátorok három kategóriába sorolhatók: 

1. Gazdasági teljesítmény. Ez az indikátor-kategória a szervezet tevékenységének 

közvetlen gazdasági hatásait, illetve az ezen tevékenységekből származó 

hozzáadott gazdasági értéket veszi figyelembe. 

2. Piaci jelenlét. Ezek az indikátorok az egyes piacokon érvényesülő 

kölcsönhatásokról szolgálnak információval. 

3. Közvetett gazdasági hatások. Ebben a kategóriában olyan indikátorok találhatók, 

amelyek a szervezet gazdasági tevékenységéből és tranzakcióiból származó 

gazdasági hatásokat mérik. 

A különböző gazdasági indikátorok között számos kapcsolódási pont van. Az EC1 

hozzáadott-érték táblázatának elemei kapcsolódnak más gazdasági indikátorokhoz, 

míg szintén kapcsolat van például a bérek és juttatások (EC1c és EC5), állammal 

bonyolított tranzakciók (EC1e és EC4), és közösségi befektetések (EC1f és EC8) 

között. A gazdasági indikátorok ugyanakkor szorosan kapcsolódnak egyéb indikátor 

körökhöz, lásd például: 

• EC1(c), EC5, és LA15 a bérekre vonatkozóan; 

• EC1(c), EC3, és LA3 a munkavállalói juttatásokra vonatkozóan; 

• EC1(f), EC6, EC8, és SO1 a helyi közösségekkel való kapcsolatokra 

vonatkozóan; 

• EC2 (éghajlatváltozás kockázata) és EN3 (közvetlen energiafogyasztás); és 

• EC10 (közvetett gazdasági hatások) és SO1 (a helyi közösségekre gyakorolt 

társadalmi-gazdasági hatások). 

19 / 2. oldal


Általános referenciák 

• A Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület (The International Accounting 

Standards Board - IASB) honlapján (www.iasb.org) találhatunk információt a 

vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványokról (International 

Financial Reporting Standards - IFRS). 

• A gazdasági indikátorok összeállításakor, ahol csak lehetséges használjuk a 

szervezet auditált pénzügyi kimutatásait vagy a belsőleg auditált menedzsment 

kimutatásokat. Az adatok kigyűjtésekor minden esetben használjuk: 

• vagy a vonatkozó, a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület által kiadott 

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványokat és 

Szabványmagyarázatokat (Interpretations of Standards) (néhány indikátor 

csoportnál konkrét nemzetközi számviteli szabványokra történik utalás, 

amelyeknek utána kell nézni); vagy 

• a nemzetközileg elismert nemzeti vagy regionális pénzügyi jelentésekre 

vonatkozó szabványokat. 

A jelentéstevő szervezetnek pontosan meg kell adnia, mely szabványokat vette 

figyelembe, s a vonatkozó forrásokhoz meg kell adnia a referenciákat. 

Részleges jelentés 

A jelentéstevő szervezetek referenciaként kell, hogy használják a Nemzetközi 

Számviteli Szabványt (International Accounting Standards 14 - IAS14) a „lokális” 

meghatározásakor az EC1, EC5, EC6, és EC7 indikátorok esetében. 

Definíciók 

Jelentős telephely 

Olyan telephelyekről van szó, amelyeken a helyi piacról származó bevételek, 

költségek, érintetteknek történő kifizetések, a termelés, vagy munkavállalói létszám a 

szervezet globális eredményein belül jelentős részt képvisel, olyannyira, hogy a 

telephely különösen fontos területet képez a szervezet vagy az érintett csoportok 

döntéshozatalában. Összeadva e telephelyek adatait, valószínűleg reprezentatív 

értékeket kapunk a bekezdés elején felsorolt tételek nagy részére. A jelentéstevő 

szervezeteknek meg kell adniuk és magyarázniuk, mely jellegzetes kritériumok 

alapján döntik el, hogy mi számít jelentősnek. A jelentéstevő szervezetek 

referenciaként kell, hogy használják a Nemzetközi Számviteli Szabványt 

(International Accounting Standards 14 - IAS14) a jelentős telephelyek 

meghatározásakor. 

19 / 3. oldal


EC1. A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági érték, beleértve a bevételeket, 

működési költségeket, munkavállalói jövedelmet, adományokat és egyéb 

közösségi befektetéseket, visszatartott nyereséget, a befektetőknek és az 

államnak szánt kifizetéseket. 

1. Jelentőség 

A gazdasági érték megtermelésére és felosztására vonatkozó adatok elárulják, 

hogyan teremti meg a szervezet érintettjei számára a jólétet. A Megtermelt és 

Felosztott Gazdasági Érték (angolul: Economic Value Generated and Distributed, 

továbbiakban EVG&D) táblázat több összetevője szintén gazdaságilag körvonalazza 

a szervezetet, amely hasznos lehet egyéb teljesítménymutatók rendszerezésekor. 

Ha országos szintű részletességgel nézzük, az EVG&D hasznos képet ad a helyi 

gazdaságokban teremtett közvetlen hozzáadott pénzügyi értékről. 

2. Összeállítás 

2.1 Ismertető: 

• Ahol lehetséges, az EVG&D adatait a szervezet auditált pénzügyi vagy 

eredmény-kimutatásaiból vagy a belsőleg auditált menedzsment 

kimutatásokból származó adatokból kell összeállítani. Szintén javasolt, 

hogy a gazdasági értékre vonatkozó adatokat az alábbi táblázathoz 

hasonlóan, az időbeli elhatárolások megjelölésével foglaljuk össze úgy, 

hogy a táblázat tartalmazza a szervezet globális működésének 

alapelemeit. Az adatokat készpénz alapon is bemutathatjuk, ha ez 

igazolható és az alábbi táblázatban található fő elemek szerint tudjuk 

csoportosítani. 

Összetevő 

Megtermelt közvetlen gazdasági 

érték 

a) Bevételek 

Felosztott gazdasági érték 

b) Működési költségek 

c) Alkalmazotti bérek és juttatások 

d) Tőkebefektetőknek szánt 

kifizetések 

e) Államkasszába történő 

befizetések (országonként – lásd a 

megjegyzést alább) 

Megjegyzés 

Az értékesítés nettó értéke plusz a 

pénzügyi befektetésekből és 

vagyontárgyak eladásából származó 

bevételek 

Beszállítói kifizetések, nem stratégiai 

jellegű befektetések, jogdíj (royalty), és 

közvetítési díjak 

Az alkalmazottakkal összefüggő 

valamennyi kifizetés (folyó kifizetések, 

nem jövőbeli kötelezettségek) 

Minden olyan kifizetés, amely a 

szervezet tőkebefektetői számára 

történik. 

Bruttó adók 

19 / 4. oldal


f) Közösségi befektetések 

Visszatartott nyereség 

(számítása: a keletkezett 

gazdasági érték mínusz a felosztott 

gazdasági érték) 

Önkéntes hozzájárulások és 

tőkebefektetés a szélesebb közösségbe 

(beleértve az adományokat) 

Befektetések, tőkekibocsátás, stb. 

Annak érdekében, hogy a helyi gazdasági hatások értékelhetőbbek legyenek, az 

EVG&D-t országokra, régiókra és piaci szintekre lebontva kellene bemutatni ott, ahol 

ez lényeges lehet. A jelentéstevő szervezeteknek meg kell adniuk és magyarázniuk, 

mely jellegzetes kritériumok alapján döntik el, hogy mi számít jelentősnek. 

2.2. Útmutató az EVG&D táblázat sorainak kitöltéséhez 

a) Bevételek: 

• A nettó értékesítés egyenlő a termékek és szolgáltatások 

értékesítéséből származó bruttó bevétel mínusz visszáruk, 

árengedmények, visszatérítések. 

• A pénzügyi befektetésekből származó bevétel részei: a pénzügyi 

kölcsönök kamata, a részvények után kapott osztalék, jogdíjakból 

származó bevételek (royalty), és a vagyontárgyakból származó 

közvetlen bevételek (pl. az ingatlanok bérbeadásából származó 

bevétel). 

• A vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek közé tartoznak 

a megfogható vagyontárgyak (ingatlan, infrastruktúra, berendezések) 

és az eszmei vagyonrészek (pl. szellemi termékre vonatkozó jogok, 

dizájn, márkanevek). 

b) Működési költségek: 

• Olyan készpénzes kifizetések, amelyek a jelentéstevő szervezet 

falain kívül történnek és anyagok, termékösszetevők, berendezések 

és szolgáltatások beszerzésére irányulnak. Ide tartozhat az 

ingatlanbérlés, a szabadalmak díjai, és közvetítési díjak (mivel 

ezeknek tisztán kereskedelmi célja van), a jogdíjak (royalty), a 

szerződéses munkák kifizetése, az alkalmazottak képzésének 

költsége (ha külső oktatókat veszünk igénybe), az alkalmazottak 

munkavédelmi ruházata, stb. 

c) Alkalmazotti bérek és juttatások: 

• A fizetési jegyzékben megtaláljuk az alkalmazottak fizetését, 

beleértve az állami intézmények számára utánuk fizetett összegeket 

is (alkalmazottak után fizetett adók, illetékek, munkanélküliek 

számára fenntartott alapoknak szánt juttatások). A nem 

alkalmazottként bizonyos feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos 

költségeket inkább nem itt, hanem a működési költségeknél 

tüntessük fel, mint vásárolt szolgáltatást. 

• A juttatások közé tartoznak a rendszeres hozzájárulások (pl. nyugdíjhozzájárulás, 

biztosítás, vállalati autó, egészségügyi hozzájárulás), 

19 / 5. oldal


és egyéb alkalmazotti támogatások, lásd lakástámogatás, 

kamatmentes kölcsönök, utazási hozzájárulás, oktatási támogatás, és 

végkielégítések. Nem tartoznak ide a képzések, a munkavédelmi 

öltözet költsége, vagy egyéb olyan költségtételek, amelyek 

közvetlenül kapcsolódnak az alkalmazottak munkájának ellátásához. 

d) Befektetőknek szánt kifizetések: 

• A részvényeseknek fizetett osztalék; 

• A kölcsönt nyújtóknak fizetett kamat. 

• Ide tartozik a mindennemű adósságra és kölcsönre fizetett kamat is 

(nem csak a hosszú távú adósságok), illetve az elsőbbségi 

részvényeseknek járó osztalékhátralék. 

e) Államkasszába történő befizetések: 

• Minden vállalatot érintő adó (társasági adó, jövedelemadó, 

vagyonadó, stb.) és az ezekhez kapcsolódó büntetések nemzetközi, 

országos és helyi szinten. Az adóhátralékokat nem szükséges ebbe a 

kategóriába számolni, mert lehet, hogy nem kerülnek kifizetésre. A 

több országban működő szervezetek országonként jelentsék az 

adókat. Meg kell adni azt is, mi szerint oszlanak meg a kifizetett adók. 

f) Közösségi befektetések: 

• Önkéntes adományok és tőkebefektetés a szélesebb közösségbe – a 

kedvezményezettek csoportja a szervezeten kívül található. Ide 

tartoznak a jótékonysági szervezeteknek, non-profit szervezeteknek 

és kutatási intézeteknek (amelyek nincsenek összefüggésben a cég 

K&F osztályával) szánt támogatások, a helyi közösségi infrastruktúrát 

támogató pénzügyi alapok (pl. szabadidős létesítmények), illetve a 

társadalmi programok közvetlen anyagi támogatása (beleértve a 

művészetek és művelődési események pártolását). Az összeg a 

jelentéstételi időszakra vonatkozó tényleges költségeket kell, hogy 

mutassa, nem a kötelezettségeket. 

• Az infrastrukturális befektetések esetében az összbefektetés 

kiszámításakor a tőkebefektetésen kívül az áruk és munkaerő 

költségeit is figyelembe kell venni. Már megvalósult létesítményi 

működés vagy programtámogatás esetén (pl. amikor a szervezet egy 

közösségi létesítmény napi működését támogatja), a jelentett 

beruházásnál szerepeltetni kell a működési költségeket is. 

• Nem tartoznak ide a jogi vagy kereskedelmi tevékenységek, vagy 

azok a beruházások, amelyek kizárólag kereskedelmi céllal 

valósulnak meg. A politikai pártok részére nyújtott adományok ide 

tartoznak, bár külön és részletesebben kezeljük őket az SO5-nél. 

• Nem sorolhatók ide azok az infrastrukturális beruházások sem, 

amelyeket elsősorban alapvető üzleti szükségletek kielégítésére 

valósítanak meg (pl. út építése egy bányához vagy gyárhoz) vagy 

azért, hogy könnyítsék a szervezet üzleti folyamatait. A beruházások 

összegének kiszámításánál figyelembe vehető a jelentéstevő 

szervezet fő üzleti tevékenységén kívül létrehozott infrastruktúra, 

19 / 6. oldal


3. Definíciók 

Nincsenek. 

például az alkalmazottak és családtagjaik számára épített iskola vagy 

kórház. 

4. Hasznos dokumentumok 

Az indikátor összeállításához szükséges információt megtaláljuk a pénzügyi, 

vagyonkezelési, vagy számviteli osztályon. 

5. Referenciák 

• Hasznos segítség a Nemzetközi Számviteli Szabvány a Jövedelemadókról, 

Részleges Jelentésekről, Bevételekről, Alkalmazotti Juttatásokról (International 

Accounting Standard - IAS 12 on Income Taxes, IAS 14 on segment Reporting, 

IAS 18 on Revenues, and IAS 19 on Employee Benefits). 

19 / 7. oldal


EC2. Az éghajlatváltozásból eredő, a szervezet tevékenységeit érintő pénzügyi 

következmények, egyéb kockázatok és lehetőségek. 


Az éghajlatváltozás egyszerre kockázat és lehetőség is a szervezetek, befektetőik és 

érintett csoportjaik számára. Az éghajlati rendszerekben és időjárási mintákban 

bekövetkező változások fizikai kockázatot jelentenek, lásd az egyre nagyobb erejű 

viharok hatása; a tengerszint és az átlaghőmérséklet változása; a vízhez való 

hozzáférés; a munkaerőre gyakorolt hatások, pl. egészségügyi problémák (a magas 

hőmérséklet okozta betegségek vagy kórok); a működés áthelyezésének 

kényszerűvé válása. 

A kormányok intézkedéseket hoznak, igyekeznek szabályozni azokat a 

tevékenységeket, amelyek az éghajlatváltozáshoz hozzájárulnak. Így azok a 

szervezetek, amelyek közvetlenül vagy közvetve felelősek a változást okozó 

kibocsátásokért, szembe kell, hogy nézzenek a törvényi kockázatból eredő 

megnövekedett költségekkel vagy egyéb, a versenyképességet befolyásoló 

tényezőkkel. Az üvegház-hatású gázok kibocsátására megszabott korlátok 

ugyanakkor lehetőséget is teremtenek, hiszen új technológiákat kell kidolgozni és új 

piacok is teremtődnek. Különösen igaz ez azokra a szervezetekre, amelyek az 

energiát és energiatermékeket hatékonyabban tudják használni és előállítani. 

Az EN16 az üvegház-hatású gázok kibocsátott mennyiségét adja meg, míg az EN20 

az elért kibocsátás csökkenést teszi közzé, illetve azokat a kezdeményezéseket, 

amelyeket a jelentéstevő szervezet a kibocsátások mennyiségének csökkentése 

érdekében tesz. 


2.1 Jelentsük, hogy a szervezet felső vezetése foglalkozik-e az éghajlatváltozás 

kérdésével, illetve azokkal a kockázatokkal és lehetőségekkel, amelyeket 

ez a szervezet számára jelent. 

2.2 Vegyük számba azokat az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat és/vagy 

lehetőségeket, amelyeknek a szervezet szempontjából pénzügyi 

következménye lehet, például: 

• az éghajlatváltozás okozta fizikai változásokból eredő kockázatok (pl. a 

megváltozott időjárási minták hatásai, hőség okozta betegségek); 

• a szabályozásból eredő kockázatok (pl. az új szabályozásnak való 

megfelelést célzó tevékenységek és rendszerek költsége); 

• az éghajlatváltozás új kihívásainak megfelelő új technológiák, termékek 

vagy szolgáltatások előállításában rejlő lehetőségek; és 

• lehetséges versenyelőnyök, amelyeket az éghajlatváltozáshoz 

kapcsolódó szabályozási vagy technológiai változások hoznak a 

szervezet számára. 

2.3 Jelentsük, hogy a vezetés végzett-e kvantitatív becslést az éghajlatváltozás 

szervezetet érintő pénzügyi következményeire vonatkozóan (pl. biztosítás 

költsége és az emisszió-kereskedelem keretében kapott szén-dioxid kvóta). 

Ahol ez lehetséges, a mennyiségi meghatározás hasznos lehet. Ha ehhez 

folyamodunk, adjuk meg a pénzügyi következményeket, valamint a 

mennyiségi meghatározáshoz használt eszközöket. 

19 / 8. oldal



Nincsenek. 


A szervezet irányító testületeinek, illetve a környezetvédelmi bizottság irataiban vagy 

jegyzőkönyveiben megtalálhatjuk az indikátor szempontjából lényeges információt. 


Nincsenek. 

19 / 9. oldal


EC3. A szervezet által meghatározott juttatási csomagból eredő kötelezettségek 

fedezete. 


Ha egy szervezet nyugdíjprogramot biztosít alkalmazottai számára, e juttatása 

kötelezettséggé válhat: a rendszer tagjai hosszú távú gazdasági jólétük alapjának 

tekintik a tervet, ezzel számolva tervezik jövőjüket. A pontosan meghatározott 

juttatási programoknak a munkaadók számára potenciális jövőbeni következményei 

lehetnek, hiszen olyan kötelezettségeket teremtenek, amelyeknek meg kell felelniük. 

Más program-típusok, mint pl. meghatározott mértékű hozzájárulás, nem garantálják 

a szervezet nyugdíjazási rendszerébe való bekerülést vagy a juttatás minőségét. A 

kiválasztott program-típus az alkalmazottak és munkaadók számára egyaránt 

következményeket jelent. Ellenben, egy megfelelő anyagi alapokon nyugvó 

nyugdíjprogram segíthet abban, hogy a szervezet stabil munkaerőt szerezzen és 

tartson meg magának, lehetővé téve ezzel a munkaadó számára a hosszú távú 

pénzügyi és stratégiai tervezést. 


2.1 Határozzuk meg, hogy az alkalmazottaknak kínált nyugdíjprogramok 

szerkezete mely alapon nyugszik: 

• járadékkal meghatározott juttatási rendszer; vagy 

• egyéb juttatási típusok. 

2.2 A járadékkal meghatározott juttatási rendszerek esetében, nézzük meg, 

hogy a munkaadó programban megszabott nyugdíjfizetési kötelezettsége 

közvetlenül a szervezet általános forrásait terheli-e, vagy egy, a szervezet 

forrásaitól külön kezelt és fenntartott alapot. 

2.3 Amennyiben a programban szereplő kötelezettségeket fedezik a szervezet 

általános forrásai, a kötelezettségek becsült értékét jelentsük. 

2.4 Amennyiben külön alapból finanszírozzák a nyugdíjprogram kötelezettségeit, 

adjuk meg: 

• becsléseink szerint milyen mértékben fedezi a létrehozott alap a 

rendszerből származó kötelezettségeket; 

• mi alapján tettük ezt a becslést; és 

• mikor végeztük a becslést. 

2.5 Ha a nyugdíjprogram kötelezettségeinek fedezetére létrehozott alap nem 

fedezi teljesen a kifizetéseket, írjuk le a munkaadó által a teljes fedezetre 

kidolgozott stratégiát, már ha létezik ilyen, illetve azt az időkeretet, amelynek 

a végére a munkaadó igyekszik a teljes fedezet megszerzésének állapotát 

biztosítani. 

2.6 Adjuk meg a bér százalékában, hogy az alkalmazott és a munkaadó 

mennyiben járul hozzá a programhoz. 

2.7 A jelentésben mutassuk be a nyugdíjazási 

rendszerben való részvétel szintjét (pl. részvétel 

a kötelező vagy önkéntes rendszerekben, 

19 / 10. oldal


regionális vagy országos szintű rendszerekben, 

vagy azokban, amelyeknek pénzügyi hatása 

van). 

2.8 A különböző törvénykezési rendszerek (pld. a 

különböző országokban) különféleképp 

értelmezik és adnak útmutatást a 

nyugdíjprogramok fedezetének meghatározását 

segítő számításokra vonatkozóan. Végezzük a 

számításokat a vonatkozó jogrendszer szabályai 

és eljárásai szerint, s a jelentésbe a teljes 

végösszeget tűntessük fel. Az alkalmazott 

konszolidációs technikák ugyanazok kell, hogy 

legyenek, mint a szervezet pénzügyi 

jelentéseinél használt technikák. Ne feledjük, 

hogy a nyugdíjprogramokkal a Nemzetközi 

Számviteli Szabvány (International Accounting 

Standard (IAS) 19) is foglalkozik, bár az IAS 19 

több témát is lefed. 


Teljes fedezet 

A program vagyona, amely értékében megegyezik a programban vállalt 

kötelezettségekkel, vagy meg is haladja azok értékét. 


A pénzügyi vagy számviteli osztályok rendelkeznek az indikátor meghatározásához 

szükséges információval. 


• Nemzetközi Számviteli Szabvány a Munkavállalói Juttatásokról (International 

Accounting Standard (IAS) 19 on Employee Benefits) 

19 / 11. oldal


EC4. Az államtól kapott jelentős pénzügyi támogatás. 


Ez az indikátor azt adja meg, hogy milyen mértékben támogatja az adott állam 

(mindig a működés országa szerinti) a jelentéstevő szervezetet. Ha az államtól 

kapott jelentős pénzügyi segítség összegét a befizetett adókhoz viszonyítjuk, 

kiegyensúlyozott képet kapunk arról, milyen tranzakciók zajlanak a jelentéstevő 

szervezet és az állam között. 


2.1 Adjuk meg a következőkben felsorolt tételek becsült teljes pénzügyi értékét 

úgy, hogy azok az időbeli elhatárolásokat tartalmazzák: 

• adókedvezmény/hitelek; 

• szubvenciók; 

• befektetési támogatás, K+F támogatás, és egyéb hasonló típusú 

támogatások; 

• díjak; 

• licencdíj/járadék mentesség; 

• pénzügyi támogatás az Exporthitel Ügynökségtől (Export Credit 

Agencies, ECAs); 

• pénzügyi ösztönzők; és 

• egyéb, bármely kormányzattól bármely tevékenységre kapott vagy 

kapandó pénzügyi juttatások. 

2.2 Jelezzük, ha az állam a részvényeseink között szerepel. 


Jelentős pénzügyi támogatás 

Ide tartoznak azok a jelentős közvetlen vagy közvetett pénzügyi juttatások, 

amelyekkel nem jár együtt áru- vagy szolgáltatás nyújtása, de ösztönzőleg hatnak, 

vagy ellensúlyoznak egy-egy állami döntést, fedezik egy eszköz költségét vagy a 

felmerült kiadásokat. A pénzügyi támogatás nyújtója nem vár közvetlen pénzügyi 

megtérülést a kínált támogatás után. 


A könyvelők idevehetik az IAS 20 egyes elemeit külön-külön, de ezek nincsenek az 

indikátornak megfelelően összevonva. 


• Nemzetközi Számviteli Szabvány az állami kölcsönök könyveléséről és az állami 

támogatások nyilvánosságra hozataláról (International Accounting Standard (IAS) 

20 on Accounting for Government Grants and Disclosure of Government 

Assistance). 

19 / 12. oldal


EC5. Viszonyszám-sor: Az átlagos kezdő fizetés a helyi minimálbérhez viszonyítva 

a szervezet jelentősebb telephelyein. 


A gazdasági jólét megteremtésével a szervezet tulajdonképpen alkalmazottaiba 

fektet be. Ez az indikátor megmutatja, hogyan járul hozzá a szervezet jelentős 

telephelyein alkalmazottainak gazdasági jólétéhez. Arról tájékoztat, hogy mennyire 

versenyképesek a szervezet által biztosított bérek, illetve olyan releváns 

információkkal szolgál, amelyek segítségével felmérhetjük, milyen hatással vannak a 

szervezet által kifizetett bérek a helyi munkaerőpiacra. A minimum felett kínált bérek 

segíthetnek az erős közösségi kapcsolatok kiépítésében, az alkalmazotti hűség 

kialakulásában, és a szervezet működéséhez szükséges társadalmi jóváhagyás 

megerősítésében. Ez az indikátor főleg azon szervezetek számára releváns, 

amelyeknél a munkaerő jelentős része a minimálbérre vonatkozó törvények és 

szabályozások alapján kapja fizetését. 


2.1 Nézzük meg, a munkaerő jelentős része kapja-e fizetését a minimálbérre 

vonatkozó törvények és szabályozások alapján. 

2.2 A szervezet jelentős telephelyein hasonlítsuk össze százalékosan a helyi 

minimálbért a szervezetnél adott kezdő fizetéssel. 

2.3 Vizsgáljuk meg, hogyan változnak az arányok az egyes telephelyeken. 

2.4 Jelentsük a kezdőfizetés-minimálbér arányszámok eloszlását. 

2.5 Határozzuk meg a „jelentős telephely” definícióját. 

2.6 Azoknál a szervezeteknél, amelyek egy összegben adják meg az 

alkalmazottak havi fizetését, az összegből vezessünk le egy becsült óradíjat. 

2.7 Jelezzük, ha nem létezik helyi minimálbér, vagy értéke különböző a 

szervezet különböző telephelyein. Abban az esetben, ha különböző minimálbérekre 

hivatkozunk, adjuk meg, végül melyiket vesszük alapul. 


Helyi minimálbér 

A minimálbér a törvényesen engedett munkavállalás óránkénti vagy egyéb 

időegységenkénti bérezését jelenti. Mivel néhány országban többféle minimálbér 

létezik (pl. államonként, tartományokként vagy alkalmazotti kategóriánként), adjuk 

meg, mi melyiket használjuk. 

Kezdő fizetés szintje 

A kezdő fizetés szintjének meghatározásakor a legalacsonyabb szintű munkakörben 

dolgozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott fizetését vesszük. A 

gyakornoki vagy tanulóknak fizetett béreket nem kell figyelembe venni. 

19 / 13. oldal



A bérezési (munkaügyi), pénzügyi, vagyonkezelési vagy számviteli osztályok 

rendelkeznek az indikátor meghatározásához szükséges információval. 

Az egyes országok/régiók vonatkozó jogszabályai szintén segítségünkre lehetnek. 


Nincsenek. 

19 / 14. oldal


EC6. Azon szervezeti politikák, gyakorlatok és költségarány, amelyek a helyi 

beszállítók alkalmazását érintik a szervezet jelentősebb telephelyein. 


Egy szervezet helyi gazdaságra gyakorolt hatása túlmutat a munkalehetőségeken, 

bér- és adófizetésen. Azzal, hogy a kínálati oldalon támogatja a helyi üzletmenetet, a 

szervezet közvetetten további befektetéseket vonzhat a helyi gazdaságba. 

A jelentéstevő szervezetek részben megszerezhetik vagy visszaszerezhetik a 

„működésükhöz szükséges társadalmi jóváhagyást” azzal, hogy pozitív hatással 

vannak a helyi gazdaságra. A helyi beszerzés jó stratégia a készletek biztosítására, 

a szilárd helyi gazdaság támogatására. A minél több, helyben elköltött pénz szintén 

fontos tényező lehet a helyi gazdaság támogatásában és a közösségi kapcsolatok 

ápolásában. Ugyanakkor a helyi beszerzés átfogó hatása attól is függ, hogy hosszú 

távon fenntarthatóak-e a beszállítók. 


2.1 Fogalmazzuk meg, mit jelent szervezetünk számára földrajzilag a „helyi”. 

2.2 Ne feledjük, hogy a következő számításoknál a százalékok alapjául olyan 

számlákat és kötelezettségeket kell vennünk, amelyek a jelentéstételi 

időszakra vonatkoznak (pl. időbeli elhatárolások könyvelése). 

2.3 Írjuk le, szervezetünknek van-e olyan politikája vagy gyakorlata, amely 

előnyben részesíti a helyi beszállítókat, akár az egész szervezetre, akár 

egyes telephelyekre vonatkozóan. 

2.4 Ha van ilyen gyakorlat, adjuk meg, hogy a jelentős telephelyek beszerzési 

költségvetésének hány százalékát kapják a helyi beszállítók (pl. a helyben 

vásárolt áruk és készletek százalékos aránya). A helyi beszerzések 

történhetnek a telephely költségvetéséből vagy a szervezet központjából. 

2.5 Adjuk meg azokat a szempontokat, amelyek a földrajzi elhelyezkedésen 

kívül még befolyásolják a helyi beszállító kiválasztását (pl. költségek, 

környezeti és társadalmi teljesítmény). 


Helyi beszállítók 

Azok az anyagokat, termékeket és szolgáltatásokat biztosító szervezetek, amelyek a 

jelentéstevő szervezettel földrajzilag megegyező piacon találhatók (azaz pl. 

országhatárokat nem lépnek át a kifizetések). A „helyi” földrajzi definíciója változhat, 

mert bizonyos esetekben városok, országon belüli régiók és akár kis területű 

országok is tekinthetők „helyi” szintűnek. 


Nincs. 


Nincsenek. 

19 / 15. oldal


EC7. A helyiek alkalmazására vonatkozó eljárások és a helyiek aránya a 

felsővezetésben a szervezet jelentősebb telephelyein. 


Az alkalmazottak és felsővezetők kiválasztása számos szempontra épül. Ha a 

szervezet felsővezetésének helyi lakosok is tagjai, azzal jót teszünk a közösségnek, 

és könnyebben megérthetjük a helyi igényeket is. A vezetésben helyet kapó 

emberek sokszínűsége, illetve helyi illetőségű emberek felvétele a felsővezetésbe 

erősíti a szervezet emberi erőforrásait, növeli a helyi közösség gazdasági előnyeit, 

és a szervezet azon képességét, hogy a helyi igényeket megértse. 


2.1 Írjuk le, hogy szervezetünk rendelkezik-e átfogó politikával vagy bevált 

gyakorlattal arra nézve, hogy jelentős telephelyein a munkaerő felvételekor a 

helyi lakosokat előnyben részesítse. 

2.2 Ha létezik ilyen gyakorlat, adjuk meg, hogy a jelentős telephelyeken a felső 

vezetésben dolgozók hány százaléka helybéli. A számításhoz használjuk a 

teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak adatait. 

2.3 Adjuk meg, mit értünk „felsővezetés” alatt. 


Helyi 

Azok az egyének számítanak helyinek, akik a szervezet működésének földrajzi 

területén születtek vagy korlátlan ideig legálisan tartózkodnak az adott helyen (pl. a 

helyi állampolgárságot megszerző külföldiek vagy a tartózkodási engedéllyel 

rendelkezők). A jelentéstevő szervezetek megválaszthatják saját definíciójukat a 

„helyi”-re vonatkozóan, mert bizonyos esetekben városok, országon belüli régiók és 

kis területű országok is tekinthetők „helyi” szintűnek. A meghatározás legyen 

pontosan megfogalmazva. 


Az indikátor meghatározásához szükséges információk a személyzeti vagy 

humánerőforrás osztályról szerezhetők be. 


Nincsenek. 

19 / 16. oldal


EC8. Elsősorban közhasznú céllal megvalósított – kereskedelmi, természetbeni 

vagy közérdekű kötelezettségvállalás útján végrehajtott - infrastrukturális 

befektetések és szolgáltatások fejlesztése és hatása. 


Akárcsak a gazdasági érték megtermelésével és felosztásával, a szervezet 

infrastrukturális befektetései révén is hatással lehet a gazdaságra. Az 

infrastrukturális befektetés hatásai túlléphetik a szervezet saját üzleti működését, 

területileg és időben egyaránt. Ilyen befektetés lehet például a közlekedés 

fejlesztése, kommunális létesítmények létrehozása, a helyi közösség életét 

megkönnyítő szociális beruházás, sportközpontok, egészségügyi és szociális 

intézmények létrehozása, stb. A saját működésbe történő befektetésekkel együtt ez 

az indikátor megmutatja, mekkora tőkével járul hozzá a szervezet a gazdaság 

fejlődéséhez. 


2.1 Adjuk meg a jelentős beruházások és támogatások által megvalósított 

fejlesztés mértékét (pl. méret, költség, időtartam), illetve a helyi közösségre 

és gazdaságra gyakorolt már tapasztalható vagy várt hatásait (pozitív vagy 

negatív). Jelezzük, hogy e befektetések és szolgáltatások kereskedelmi, 

természetbeni vagy közérdekű kötelezettségvállalások-e. 

2.2 Jelentsük, hogy szervezetünk végzett-e a helyi közösségi szükségletek 

feltérképezésére és értékelésére vonatkozó felmérést, amely alapján meg 

tudta határozni, milyen infrastruktúra és szolgáltatás hiányzik. Ha volt ilyen 

felmérés, röviden ismertessük eredményeit. 


Infrastruktúra 

Az elsősorban közszolgálati vagy közjó érdekében és nem kereskedelmi céllal 

létrehozott létesítmények (pl. vízellátás, út, iskola vagy kórház), illetve azok a 

beruházások, amelyekből a szervezet nem vár közvetlen gazdasági hasznot. 

Támogatott szolgáltatások 

Közhasznú tevékenység támogatása vagy a működési költségek közvetlen 

kifizetésével, vagy azzal, hogy a szervezet saját alkalmazottait bocsátja a 

létesítmény/szolgáltatás rendelkezésére. Közhasznú lehet a közszolgáltatás is. 


Az indikátor meghatározásához szükséges információ a pénzügyi, vagyonkezelési 

vagy számviteli osztályokról szerezhető be. 


Nincsenek. 

19 / 17. oldal


EC9. Jelentős közvetlen gazdasági hatások megértése és leírása, beleértve a 

hatások mértékét is. 


A fenntartható fejlődés szempontjából a közvetett gazdasági hatások a szervezet 

gazdasági befolyásának fontos részét jelentik. Míg a közvetlen gazdasági hatások és 

piaci befolyás inkább a pénzáramok érintett csoportokra gyakorolt azonnali hatását 

jelentik, addig a közvetett gazdasági hatások a gazdaságban áramló pénz további 

hatásait is magukban foglalják. 

A közvetlen gazdasági hatásokat gyakran azzal mérik, hogy mekkora a jelentéstevő 

szervezet és érintett csoportjai között zajló tranzakciók értéke. Ugyanakkor a 

közvetett gazdasági hatások ezeknek a tranzakcióknak a – pénzben néha nem 

kifejezhető - eredményei. A társadalmi-gazdasági változásokban részt vevő vagy azt 

generáló szervezetek szerepében fontos tényező a közvetett hatás, különösen a 

fejlődő gazdaságokban. A helyi közösségek és regionális gazdaságok 

viszonylatában különösen fontos megemlítenünk és értékelnünk e hatásokat. 

A szervezet irányítása szempontjából a közvetett gazdasági hatások nagyon 

fontosak, hiszen megmutatják, hol rejlenek a szervezet jó hírét veszélyeztető 

kockázati tényezők, vagy éppen hol nyílik lehetőség a piaci jelenlét növelésére vagy 

a működéshez szükséges társadalmi jóváhagyás megszerzésére. 


2.1 Ismertessük, milyen erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy 

megértsük a szervezet közvetett gazdasági hatásait országos, regionális 

vagy helyi szinten. 

2.2 Soroljunk fel pozitív és negatív példákat közvetett gazdasági hatásainkra 

vonatkozóan: 

• Szervezet, ágazatok vagy az egész gazdaság termelékenysége 

megváltozik (pl. az információs technológia fokozódó igénybevételével 

és terjesztésével); 

• Rendkívül szegény területek gazdasági fejlődése (pl. az egy állásból 

származó jövedelem révén támogatott eltartottak száma); 

• A javuló vagy romlásnak indult társadalmi vagy környezeti feltételek 

gazdasági hatása (pl. a munkaerőpiac megváltoztatása olyan területen, 

ahol a kis családi gazdálkodásokat nagy ültetvények váltották fel; vagy a 

szennyezés gazdasági hatásai); 

• Az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára bizonyos termékek és 

szolgáltatások hozzáférhetővé válnak (pl. a gyógyszerek kedvezményes 

árazása hozzájárul egy egészségesebb, és ezáltal a gazdaságban 

aktívabban részt vevő társadalom kialakulásához; olyan árazási 

struktúrák, amelyek az alacsony jövedelműek gazdasági teherbírását 

meghaladják); 

• A képességek és tudás fejlesztése szakértők körében vagy adott földrajzi 

területen (pl. ha szükség van egy beszállítói körre, az mágnesként 

vonzza a képzett munkaerővel rendelkező cégeket, a képzett munkaerő 

utáni kereslet pedig új oktatási intézmények születését eredményezi); 

19 / 18. oldal


• A beszállítói láncon, illetve terjesztési láncon keresztül támogatott 

munkák (pl. annak értékelése, hogy a szervezet méretének növekedése 

vagy csökkenése milyen hatással van a beszállítókra) 

• A külföldi közvetlen beruházások ösztönzése, lehetővé tétele vagy 

korlátozása (pl. egy infrastrukturális szolgáltatás kiterjesztése vagy 

bezárása egy fejlődő országban növelheti, vagy éppen csökkentheti a 

külföldi közvetlen beruházások összegét); 

• A telephely vagy tevékenység változásából eredő gazdasági hatás (pl. a 

munkahelyek áthelyezése tengerentúli helyszínre); és 

• Bizonyos termékek és szolgáltatások használatából eredő gazdasági 

hatás (pl. a gazdasági növekedési minták és bizonyos termékek és 

szolgáltatások használata közti kapcsolat). 

2.3 A hatások jelentőségét annak fényében is vizsgáljuk meg, hogy milyen 

kapcsolatban állnak a külső benchmarkkal és az érintett csoportok 

prioritásaival, az országos és nemzetközi szabványokkal, protokollal, és a 

politika aktuális kérdéseivel. 


Közvetett gazdasági hatás 

A szervezet és érintett csoportjai közti pénzügyi tranzakciók és pénzáramok 

közvetlen hatásának járulékos következménye. 

Gazdasági hatás 

A gazdaság termelési potenciáljában bekövetkezett változás, amely hatással lehet 

egy közösség vagy az érintett csoportok jólétére és hosszabb távú fejlődési 

kilátásaira. 


Nincs. 


Nincsenek. 

19 / 19. oldal

G3 Indikátor protokollok: Gazdasági (EC) protokoll - Global ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?