A szakági közműnyilvántartások digitális átalakítása
A szakági közműnyilvántartások digitális átalakítása
A szakági közműnyilvántartások digitális átalakítása
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>szakági</strong> <strong>közműnyilvántartások</strong><br />
<strong>digitális</strong> <strong>átalakítása</strong><br />
2008.<br />
Konzulens:<br />
Dr. Végső Ferenc<br />
Készítette:<br />
Baráth András
Bevezető<br />
Digitális <strong>közműnyilvántartások</strong> iránt fellépő igény:<br />
• Fellendült beruházások<br />
• Régi, más funkciót szolgáló területek beépítése<br />
• Digitális alapú tervezések<br />
• Igény a gyors és pontos adatokra<br />
• Igény a gyorsabb ügyintézésre<br />
• Igény a gyorsabb döntéshozatalra<br />
• Az idő - pénz
• A szabályozás kialakulása<br />
Jogszabályi környezet<br />
- 1964. évi III. törvény az építésügyről – nyilvántartások<br />
- 30/1964 (XII. 2.) Korm. Számú rendelet a fenti végrehajtásáról – szabályok<br />
- 27/1974. (MÉM. É. 50) MÉM számú utasítás M.1. Mérnökgeodéziai<br />
szabályzat és jelkulcs<br />
- 3/1979 (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás a közműnyilvántartásról – egységes<br />
térkép, jelkulcs, technológia<br />
- 3/1984 (Ép.Ért.26.) ÉVM számú utasitás a 3/1979 (Ép.Ért.11.) ÉVM számú<br />
utasítás módosításáról<br />
- 18/1984 (XII.13.) ÉVM rendelet a külterületen levő nyomvonalas<br />
létesítmények műszaki nyilvántartásáról<br />
• A szabályozás jelen helyzete<br />
- 1997 évi LXXVIII Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről<br />
1998. január 1. –i hatályba lépésével a fentiek érvényüket vesztik – csak a<br />
nyilvántartások vezetését írja elő, a hogyant nem<br />
- Kamarai ajánlás a régiek használatára az új szabályozás megszületéséig
• A várható új szabályozás<br />
Jogszabályi környezet<br />
MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata készítette elő.<br />
Szempontjai:<br />
- egységesség<br />
- szakszerűség<br />
- szervezeti rendszer megőrzése<br />
- egységes <strong>digitális</strong> alaptérképek<br />
- bel- és külterületet is érintse<br />
- folyamatos változásvezetés
Tartalmi és pontossági követelmények<br />
Tartalom:<br />
• Szakági részletes helyszínrajzok<br />
• Szakági áttekintő helyszínrajzok<br />
• Egyéb munkarészek<br />
• Közműtérkép<br />
• „Közműadattár”<br />
Pontosság:<br />
• A közműalaptérkép pontossága az ingatlan-nyilvántartási térkép<br />
pontosságával azonos, mivel az az alapja<br />
• Szakági tartalom bemérés pontossága az Előírás szerint – kellően szigorú a<br />
mai követelményekhez (koordináta középhibákra átültetve)
Digitális adatbázis létrehozása<br />
• A <strong>szakági</strong> térképek <strong>átalakítása</strong>, felújítása és problémái<br />
- Digitális alaptérképi tartalom<br />
(digitalizálás, KÜVET, BEVET, ZÁVET)<br />
- Digitális <strong>szakági</strong> tartalom<br />
(grafikus adatokból, korábbi numerikus adatokból, <strong>szakági</strong> újfelméréssel, vegyes<br />
technológiával)<br />
- Adatkezelések problémája<br />
(megbízhatóság, ábrázolási problémák, adatelőállítási problémák,<br />
objektumbesorolás, objektum azonosítása)<br />
• Egyéb műszaki információk integrálása az adatbázisba<br />
(adattáblák, szkennelt iratok)<br />
• Egységesítés, közműtérképek
Térinformatikai adatbázis használata és<br />
lehetőségei<br />
• Szakágankénti<br />
• Egyesített közműnyilvántartás<br />
Térinformatikai rendszer kialakításának alapvető kérdési:<br />
- Ki használja<br />
- Milyen célból<br />
- Mely adatokat<br />
- Milyen típusú adatokat<br />
- Milyen jogosultsággal<br />
- Milyen hatállyal<br />
- Ki a gazdája<br />
- Honnan fogadunk adatot<br />
- Milyen többlet információt lehet kinyerni<br />
- Hatások ellenőrző és jelző rendszere<br />
- Kapcsolat további adatbázisokkal
Térinformatikai adatbázis használata és<br />
lehetőségei<br />
• A térinformatikai rendszer előnyei a szakágaknál:<br />
- gyorsabb információhoz jutás és adás<br />
- átláthatóság<br />
- egységes rendszer a működtetés, karbantartás, szolgáltatás feladataihoz<br />
• Előnyök a közigazgatásban<br />
- Önkormányzatok többféle nyilvántartásának egyesítése<br />
- Nyilvántartás alapja változó (a közműalaptérkép lehetne)<br />
- Komplex településirányítási rendszer létrehozása<br />
- Kevesebb személyzet, helység, összességében kisebb adatbázis<br />
- Olcsóbb nyilvántartás
Ideális közműnyilvántartás<br />
• Humán feltételek<br />
(<strong>szakági</strong> szakember, geodéta, informatikus, operátor, menedzser, pénzügyi<br />
szakember, vezető, önkormányzati képviselő)<br />
• Tárgyi feltételek<br />
(számítástechnikai eszközök, helység, informatikai hálózat)<br />
• Szabályozási környezet<br />
(ki, mit, milyen rendszerességgel, milyen formában, milyen pontossággal,milyen<br />
rendszeren keresztül, mennyiért)<br />
• Ügyfélorientáltság<br />
• Tartalmi fejlődés, fejleszthetőség<br />
(pl.:3 dimenziós ábrázolás, stb.)<br />
• Kapcsolatok, szolgáltatások<br />
(láthatóvá tétel interneten, e-önkormányzat, e-ügyintézés)
Az ideális helyzet megvalósításának<br />
nehézségei<br />
• Közműalaptérképek kérdése<br />
(új technológiák, térképek pontatlanok, közműalaptérképek hiányoznak)<br />
• Szakági tartalmak kérdése<br />
(eltérő alapokra illesztett tartalmak, sajátos tartalmak, sajátosan jelölt tartalmak)<br />
• Szakemberképzés<br />
(geodéziai, építési hatósági)<br />
• Adatszolgáltatás kérdése<br />
(DAT adatcsereformátum nincs használatban, DXF formátumban mozgó térképi<br />
adatok, eltérő formátumú egyébb adatok szolgáltatása az építési hatóság felé)<br />
• Adatszolgáltatási díjak<br />
(nem egységes, van-e szüksége a szakágnak INy-i térképre, kölcsönös adatszolgáltatás<br />
- kedvező konstrukció)<br />
• Szakágak érdektelensége<br />
(meglévő, hatalmas összegekért kialakított rendszerek)
Az ideális helyzet megvalósításának<br />
nehézségei<br />
• Adatbázis kapcsolatok, lakossági információ ellátás<br />
(Informatikai rendszerek nem teljeskörű kiépítettsége, adatbázisok nem<br />
egységesek, információféltés, lakossági internetes ismeretek hiányosságai)<br />
• Finanszírozási problémák<br />
(Közműalaptérképek előállítása és közműtérképek vezetése építési hatósági<br />
feladat – Önkormányzatok, építési hatóságok kistérségi feladatokat látnak el)
Összefoglalás<br />
• Kell a jogi szabályozás (minél előbb)<br />
• Egységes jelrendszer, adatcsereformátum, ütemezés előírása<br />
• TAKARNET rendszer bővítése<br />
• Megvett adatok pontatlanok – jelzés NKP KHT-nak<br />
• Szakmai és közműszolgáltató lobby - a kataszteri program<br />
folytatására újfelmérésekkel<br />
• Ki fizeti a „révészt”?
A bíráló kérdései<br />
1.) Lát-e esélyt arra, hogy a különböző szakágak egységes megoldást<br />
használjanak? Mi a feltétele ennek?<br />
• Egységes megoldásra nem, csak egységes elvekre<br />
• Egységes adat ki/bemenet, egységes adatszolgáltatási séma, egységes ütemezés<br />
alkalmazása<br />
• A feltételei az egységes jogi szabályozás az adatok <strong>digitális</strong> mozgására, kötelező<br />
adatcsereformátum meghatározása, jelrendszer felállítása<br />
2.) Hogyan képzeli el a földhivatali és a <strong>szakági</strong> nyilvántartások összekapcsolását?<br />
• Földhivatali térképek szűkített tartalommal az interneten<br />
• Földhivatali térképek online használata<br />
• Ingatlanok közművekkel kapcsolatos terheinek (szolgalmi, építési tilalmak)<br />
megjeleníthetősége<br />
• Földhivatalnál megjeleníthető szolgalmi és egyéb vezetékadatok
Köszönöm a figyelmet!
Change language