14.11.2013 Views

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez ...

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez ...

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

RG<br />

&<br />

EUSS<br />

<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & Villamosenergia-ipari társaságokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />

Eu<br />

Teljesség<br />

A lényeges témaköröket és indikátorokat, valamint a<br />

jelentés határait úgy kell megállapítani, hogy a jelentés<br />

lefedje a szervezet jelentős gazdasági, környezeti és<br />

társadalmi hatásait, valamint lehetővé tegye, hogy az<br />

érintettek értékelni tudják a szervezet jelentéstételi<br />

időszak alatti teljesítményét.<br />

Magyarázat: A teljesség elsősorban a jelentés kiterjedési<br />

körére, határaira és az időkeretre vonatkozik. Ezenkívül<br />

magában foglalhatja az információgyűjtés módját (például<br />

azt, hogy a meghatározott kiterjedési körön belül minden<br />

telephelyről gyűjtöttek-e adatokat), és azt, hogy az<br />

információt megfelelő formában közli-e a szervezet. Ezek<br />

a kérdések a jelentés minőségéhez is kapcsolódnak, ezért<br />

részletesebben a pontosságra és az egyensúlyra vonatkozó<br />

alapelveknél tárgyaljuk őket később, még az 1. részben.<br />

A „kiterjedési kör” arra vonatkozik, hogy a<br />

fenntarthatósággal kapcsolatos különböző témaköröket<br />

milyen mértékben fedi le a jelentés. A jelentésben<br />

található témakörök és indikátorok összességének<br />

elegendő kell lennie arra, hogy tükrözze a szervezet<br />

jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait.<br />

Ezenfelül elegendő információt kell nyújtaniuk az<br />

érintetti értékeléshez is. Ahhoz, hogy egy szervezet<br />

eldöntse, megfelelő mennyiségű információt közölt-e<br />

jelentésében, figyelembe kell vennie az érintettek<br />

bevonását célzó folyamat eredményeit, valamint azokat<br />

a szélesebb körű társadalmi elvárásokat is, amelyek nem<br />

feltétlenül fogalmazódtak meg e folyamat során.<br />

a jelentéstételi időszakban kell bemutatni, amelyben<br />

megtörténtek. Ide tartoznak azok a tevékenységek<br />

is, amelyeknek minimális rövid távú hatásuk van, de<br />

hosszú távon a hatás előre láthatólag felhalmozódik, sőt<br />

kikerülhetetlenné vagy visszafordíthatatlanná válik (pl.<br />

a bioakkumuláció folyamán vagy a perzisztens szerves<br />

szennyezők esetében). Amikor a szervezet különböző<br />

tevékenységeinek jövőbeli (mind pozitív, mind pedig<br />

negatív) hatásainak mértékét becsli meg, fontos, hogy<br />

megfelelően megalapozott számításokra támaszkodjon<br />

a hatás valószínűsíthető mértéke, természete és<br />

kiterjedési köre tekintetében. Bár az ilyenfajta becslések<br />

bizonytalanok, mégis hasznos információt tartalmazhatnak<br />

a döntéshozatal számára, feltéve, hogy a becslés alapjait<br />

és korlátait a jelentéstevő egyértelműen megfogalmazza.<br />

A lehetséges jövőbeli hatások természetének és<br />

valószínűségének közzététele a jelentésben összhangban<br />

van azzal az elvvel, hogy a szervezetnek kiegyenlítetten és<br />

méltányosan kell megjelenítenie gazdasági, környezeti és<br />

társadalmi teljesítményét.<br />

Ellenőrzési szempontok:<br />

R<br />

A jelentés úgy készült, hogy a jelentést kiadó<br />

szervezet működési határain belül a termelési<br />

folyamatban mind az előtte, mind pedig az utána<br />

elhelyezkedő minden egységet figyelembe vettek,<br />

valamint a jelentés minden olyan információt<br />

lefed, és fontossági sorrendben közöl, amelyeket a<br />

lényegesség, a <strong>fenntarthatósági</strong> összefüggések és<br />

az érintettek szempontjából fontosnak ítéltek.<br />

A „jelentés határai” arra vonatkoznak, hogy a jelentés<br />

mely egységek teljesítményét fedi le (pl. leányvállalatok,<br />

vegyes vállalatok, alvállalkozók). Amikor egy szervezet<br />

megállapítja jelentésének határait, azt kell figyelembe<br />

vennie, hogy mely egységek tartoznak irányítási<br />

körébe (vagyis melyek találhatóak „szervezeti határain”<br />

belül, jellemzően a pénzügyi <strong>jelentések</strong> definícióihoz<br />

kapcsolódóan), illetve, hogy melyekre van befolyással<br />

(vagyis melyek helyezkednek el „működési határain” belül).<br />

Meg kell vizsgálni, hogy mely szervezetekre van hatással<br />

a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállító láncban),<br />

illetve utána (pl. termékeinek és szolgáltatásainak<br />

terjesztői és felhasználói körében) elhelyezkedő egységek<br />

közül. Nem biztos, hogy a határvonalak a jelentetésben<br />

szereplő valamennyi tényező vagy információtípus<br />

esetében ugyanott lesznek.<br />

Az „időkeret” arra utal, hogy az adott jelentéstételi<br />

időszakra vonatkozóan a kiválasztott információnak<br />

teljesnek kell lennie. Amennyire megvalósítható, a<br />

tevékenységeket, eseményeket és hatásokat abban<br />

R<br />

R<br />

R<br />

A jelentésben minden olyan egység szerepel,<br />

amely a szervezet irányítási körébe tartozik, vagy<br />

amelyet a szervezet jelentősen befolyásol, hacsak a<br />

jelentés nem nyilatkozik ennek ellenkezőjéről.<br />

A jelentésben közölt információ a jelentéstételi<br />

időszak minden lényeges tevékenységét és<br />

eseményét lefedi, és ezek elkerülhetetlen vagy<br />

visszafordíthatatlan jövőbeli hatásaira vonatkozóan<br />

megalapozott becsléseket tartalmaz, amennyiben<br />

ezek a hatások előre láthatóak.<br />

A jelentés nem hagy figyelmen kívül olyan releváns<br />

információkat, amelyek az érintettek értékelését<br />

vagy döntéseit befolyásolhatják, vagy amelyek<br />

jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi<br />

hatásokat tükröznek.<br />

23<br />

© 2000-2009 GRI

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!