Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez ...

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez & Villamosenergia-ipari társaságokra vonatkozó ágazati kiegészítés 

RG 

& 

EUSS 

RG 

RG & 

Eu 

EUSS 

Eu 

Sustainability Útmutató Reporting fenntarthatósági Guidelines 

jelentések készítéséhez 

& 

Villamosenergia-ipari társaságokra 

vonatkozó ágazati kiegészítés 

© 2000-2009 2000-2006 GRI RG verziószám 3.0/EUSS RG végleges verziószám Version verzió 3.0 3.0/EUSS végleges verzió 

1

RG 

& 

EUSS 


Tartalomjegyzék 

Eu 

Az villamosenergia-iparra 

vonatkozó útmutató használatának 

áttekintése 2. 

Előszó 

A fenntartható fejlődés és az 

átláthatóság jelentősége 9. 

Bevezetés 

Bevezető a villamosenergia-ipari ágazat 

számára 10. 

A fenntarthatósági jelentések készítésének 

áttekintése 13. 

A fenntarthatósági jelentés célja 13. 

A GRI jelentéstételi keretrendszer bemutatása 13. 

A GRI útmutató bemutatása 14. 

Az útmutató használata 15. 

1. rész 

A jelentés tartalmának, minőségének és 

határainak meghatározása 16. 

A jelentés tartalmának meghatározása 17. 

Jelentéstételi alapelvek a jelentés tartalmának 

meghatározásához 18. 

Jelentéstételi alapelvek a jelentés minőségének 

biztosításához 24. 

Útmutatás a jelentés határainak 

megállapításához 28. 

2. rész 

Alapvető adatközlés 30. 

Bemutatás 31. 

1. Stratégia és analízis 31. 

2. A szervezet bemutatása 32. 

3. A jelentés paraméterei 36. 

4. Irányítás, elkötelezettség, 

és az érintettek bevonása 37. 

5. Vezetési szemlélet és irányelvek; 

teljesítményindikátorok 39. 

Gazdasági teljesítmény 40. 

Környezeti teljesítmény 41. 

Társadalmi teljesítmény 

Munkaügyi gyakorlat és tisztességes munka 45. 

Emberi jogok 48. 

Társadalom 50. 

Termékfelelősség 52. 

Általános megjegyzések a 

jelentéskészítéssel kapcsolatban 

Adatgyűjtés 54. 

A jelentés formája és publikálásának 

gyakorisága 54. 

Tanúsítás 55. 

Szójegyzék 56. 

G3 útmutató/EUSS 

Köszönetnyilvánítások 61. 

1 

© 2000-2009 GRI


A villamosenergia-iparra 

vonatkozó útmutató 

használatának áttekintése 

Eu 

RG 

& 

EUSS 

Ebben az útmutatóban a villamosenergia-iparra 1 

vonatkozó, az ágazatra jellemző tartalmat az alábbi 

jelölésekkel emeljük ki: 

ALAP 

Eu 

Eu 

Eu 

A meglévő G3 útmutató tartalmához 

kapcsolódó, az ágazatra jellemző 

észrevételt, megjegyzést jelöl. 

A meglévő G3 útmutató teljesítményindikátoraihoz 

kapcsolódó kiegészítést jelöl. 

Új, az ágazatra jellemző vezetési szemléletet 

és irányelvet vagy teljesítményindikátort 

jelöl. 

Az ágazatra jellemző valamennyi kiegészítés és 

teljesítményindikátor alapindikátornak számít (jelölésük 

EU1, EU2, EU3 stb.), és a jelentéstevő szervezet által 

kiválasztott többi elemmel együtt szerepelniük kell 

a GRI tartalmi indexben. Jelen dokumentum a G3 

útmutató és a villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati 

kiegészítés egyesítésének eredménye. A következő 

táblázatok összefoglalják a villamosenergia-iparra 

jellemző elemeket, teljesítményindikátorokat és a G3 

útmutatóhoz kapcsolódó kiegészítéseket kategóriák 

és szempontok szerinti bontásban. Egyes elemek és 

teljesítményindikátorok esetében az anyagban további 

részletek találhatók az összeállításra, definíciókra és 

egyéb kérdésekre vonatkozóan. 

A szervezet bemutatása 

A szervezet bemutatására vonatkozó, 

az energiaiparra jellemző indikátorok 

Szempont 

Beszámoló 

EU1. Beépített teljesítmény primer energiaforrások szerinti bontásban, szabályozási 

rendszerenként. 

EU2. A megtermelt energia mennyisége primer energiaforrások szerinti bontásban, szabályozási 


EU3. 

EU4. 

EU5. 

Lakossági, ipari, közületi és kereskedelmi ügyfelek száma. 

Földalatti és föld feletti átviteli és elosztó hálózatok hossza, szabályozási rendszerenként. 

Kiosztott szén-dioxid kibocsátási egységek, kereskedelmi rendszerek szerinti bontásban. 

Eu 

Gazdasági teljesítmény 

Az energiaiparra jellemző 

gazdasági vonatkozású vezetési szemlélet és irányelvek 

Szempont 

Rendelkezésre állás 

és ellátásbiztonság 

Fogyasztó-oldali 

szabályozás 

Kutatás és 

fejlesztés 

Erőművek 

bezárása és 

leszerelése 

Beszámoló 

EU6. Vezetési szemlélet és irányelvek a rövid és hosszú távú rendelkezésre állás és ellátásbiztonság 

tekintetében. 

EU7. A megtermelt energia mennyisége primer energiaforrások szerinti bontásban, szabályozási 


EU8. 

EU9. 

Kutatási és fejlesztési tevékenység valamint ráfordítások az energiaellátás biztonsága és a 

fenntartható fejlődés érdekében. 

Nukleáris erőművek leszerelése. 

1 

A hőtermelés és hőszolgáltatás területén működő vállalatok számára is alkalmazható. Ezért a továbbiakban egyszerűen 

energiaipari vállalatként említjük a kiegészítés célcsoportját. Nem vonatkozik az olaj- és gázipar vállalataira, ezekre külön 

ágazati kiegészítés készül. (A lektorok megjegyzése a magyar fordításhoz.) 

RG verziószám 3.0/EUSS végleges verzió 

2

RG 

& 

EUSS 


Eu 

AZ energiaiparra jellemző 

gazdasági teljesítményindikátorok 

Szempont 

Rendelkezésre állás 

és ellátásbiztonság 

Rendszerhatékonyság 

Beszámoló 

EU10 Hosszú távon tervezett kapacitásbővítés és a várható igénynövekedés, energiaforrásonkénti 

és szabályozási rendszerenkénti bontásban. 

EU11 Hőerőművek átlagos termelési hatásfoka primer energiaforrások és szabályozási rendszerek 

szerinti bontásban. 

EU12 

Az átviteli és elosztó hálózat veszteségei, az összes energia arányában. 

Környezeti teljesítmény 


Környezeti vonatkozású vezetési szemlélet és irányelvek 

Eu 

Szempont 

Anyagok 

Víz 

Biodiverzitás 

Légszennyező 

anyagok, 

szennyvíz és 

hulladékok 

Beszámoló 

Hosszú távú stratégia a nagy és kis PCB-tartalmú anyagok kezelésére és kiváltására. 

Összeállítás: 

Írjuk le, hogyan határozza meg a szervezet a nagy PCB-tartalmat, figyelembe véve az érvényben 

lévő országos vagy regionális szabványokat. Ha ilyen szabványok nem állnak rendelkezésre, úgy 

500 ppm-nél húzzuk meg a határt. A jelentéskészítés szempontjából a kis koncentráció alsó határát 

is az érvényben lévő országos vagy regionális szabványok szerint határozzuk meg, vagy ha ilyen 

nem áll rendelkezésre, akkor tekintsük kis koncentrációnak az 50 és 500 ppm közötti értékeket. 

Vízgyűjtő területek szerinti bontásban jelentsünk az azok többcélú (pl. öntözés, ivóvíz, ökoszisztémák 

megőrzését szolgáló) használatát kezelő közös programokról. Jelentsünk továbbá a vízbázisok 

biztosítására vonatkozó hosszú távú tervekről, amelyek révén mind a telephely, mind az érintettek 

(pl. helyi közösségek) igényeinek kielégítése biztosítható. Ide értendő a felszíni vizek áramlási 

sebességének befolyásolása, valamint a felszín alatti vizek mennyiségének kezelése és megőrzése. . 

Jelentsük az átviteli és elosztó hálózat mentén a kártevők és növényzet kezelésével kapcsolatos 

irányelveket (pl. kártevők elleni integrált védelem vagy integrált növényzetkezelés). 

Különböző típusú nukleáris hulladékokra vonatkozó kezelési stratégia és tárolási módok, ideértve: 

• az átmeneti és végleges tárolást; 

• a nukleáris hulladék környezeti, egészségi és biztonsági hatásait; valamint 

• a vonatkozó irányítási rendszerek és jogi keretrendszerek szerinti biztonsági intézkedéseket. 


A radiokatív hulladékok lehetnek kis, közepes és nagy aktivitású hulladékok. Jelentsük a 

vegyesen radiokatív és veszélyes hulladékokat is. Használjuk az IAEA 2 definícióit. 

Salak és gipsz kezelésére és tárolására vonatkozó kezelési stratégia és technológia, ideértve: 

• a nedves és száraz tárolást; 

• az újrahasznosítást és újrahasználatot; 

• a tárolók tömörségi állapotának (szivárgás, elfolyások) vizsgálatára vonatkozó folyamatokat. 

2 

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency, http://www.iaea.org/) 

3 

© 2000-2009 GRI


Eu 

RG 

& 

EUSS 


környezeti teljesítményindikátorok, valamint kiegészítések a G3 indikátoraihoz 

Szempont 

Anyagok 

Víz 

Biodiverzitás 

Indikátor és kiegészítés 

Kiegészítés az EN1-hez 

A felhasznált anyagok mennyisége tömegben vagy térfogatban kifejezve. 

Jelentsük a belső nyilvántartás szerinti, a berendezésekben lévő PCB tartalmú olajok mennyiségét. 

Kiegészítés az EN8-hoz 

Összes vízfelhasználás források szerinti bontásban. 

Jelentsünk a hőerőművek vagy atomerőművek technológiai célú vízfelhasználásáról, ideértve a 

hűtővizet, a póttápvizet, a zagy szállításával összefüggő vízfelhasználást, valamint a kommunális 

vízhasználatot is. 

Kiegészítés az EN12-höz 

A tevékenységekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal összefüggő, a biodiverzitásra gyakorolt jelentősebb 

hatások leírása a védett területeken belül, illetve a védett területeken kívüli, biodiverzitásban gazdag 

élőhelyeken. 

Jelentsünk a távvezetékek alatti területek gondozásával, élőhelyek elhatárolásával (elszigetelés) és 

a hő-kibocsátással kapcsolatos hatásokról is. 

EU13. Kutatási és fejlesztési tevékenység valamint ráfordítások az energiaellátás biztonsága és a 

fenntartható fejlődés érdekében. 


Stratégiák, jelenlegi intézkedések és jövőbeli tervek a biodiverzitásra gyakorolt hatások kezelésére. 

Jelentsük a hatások felmérésére (élőhelyek elhatárolását és elszigetelését is ideértve), a 

kárenyhítési módszerek kifejlesztésére, valamint az új és meglévő telephelyeken visszamaradt 

hatások nyomon követésére irányuló törekvéseket az alábbiakra vonatkozóan: 

• erdős területek (pl. lombkorona-sűrűség változása, őshonos fajok kihalása); 

• tájkép (pl. szélerőmű parkok, távvezetékek hatásai); és 

• tengerek, édesvizek és mocsarak ökoszisztémái (pl. vízminőség a kibocsátási pont után: 

zavarosság, ülepedés, iszaposság; vízbázisok és más víztestek vízminősége). 

Az értékelés és kárenyhítés során vegyük figyelembe az őshonos fajok megőrzését, valamint 

a jelentéstevő szervezet infrastruktúrája (pl. távvezetékek, gátak) által okozott változásokat a 

migrációban, a szaporodási szokásokban vagy élőhelyekben (pl. halak vonulási útja). 

Eu 


4

RG 

& 

EUSS 


Eu 

Eu 

Szempont 

Légszennyező 

anyagok, 

szennyvíz és 

hulladékok 



A közvetlenül és közvetetve kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. 

Adjuk meg a MWh-ra vonatkoztatott fajlagos CO 2 e-kibocsátást szabályozási rendszerek szerinti bontásban: 

• az összes megtermelt energiára vonatkoztatva; 

• összes fosszilis energiaforrásból megtermelt energiára vonatkoztatva; és 

• a fogyasztókhoz eljuttatott, becsült nettó energiára vonatkoztatva. Ebbe beletarozik a saját 

termelési folyamatok során kibocsátott mennyiség, valamint az összes vásárolt energiából 

származó kibocsátás is, beleszámítva az átviteli veszteséget is. 


Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezések és az elért kibocsátáscsökkenések. 

Az ágazat számára ez alapindikátornak számít. 


NOx, SOx és más jelentős légszennyező anyagok kibocsátása fajtánként és mennyiség szerinti bontásban. 

Adjuk meg a fajlagos kibocsátásokat az összes megtermelt MWh-ra vonatkoztatva. 

„Más jelentős légszennyezőanyag kibocsátás” alatt többek között, de nem kizárólag higanyt, szénport, 

zagytározókból származó szennyezőket, porleválasztókból származó szilárd anyagot érthetünk. 


Az összes vízkibocsátás minőség és befogadók szerinti bontásban. 

Jelentsük a kibocsátott hűtővizek mennyiségét is. 


Az összes hulladék súlya, típus és kezelés szerinti bontásban. 

Jelentsük a PCB-tartalmú hulladékokat is. 

A radioaktív hulladékokról az IAEA meghatározásai és protokolljai alapján jelentsünk. 

Jelentsük a feldolgozásra és kezelésre (reprocesszálás 3 ) küldött elhasznált nukleáris energiaforrások 

mennyiségét és aktivitását éves bontásban. Jelentsük továbbá a nukleáris forrásból termelt egységnyi 

energiára (MWh-ra) vonatkoztatott radioaktív hulladék mennyiségét éves bontásban. 

Jelentsük külön az alacsony/közepes és magas aktivitású hulladékok mennyiségét, az IAEA 

kategóriáinak megfelelően. Ahol rendelkezésre állnak az adatok, jelentsük a kezelésből 

(reprocesszálás) származó hulladékok mennyiségét is. 

Társadalmi fejezet 

A munkaügyi gyakorlatra és tisztességes munkakörülményekre 

vonatkozó, aZ energiaiparra jellemző vezetési szemlélet és iránylevek 

Szempont 

Foglalkoztatás 

Beszámoló 

EU14. Programok és folyamatok a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állásának 

biztosítására. 

EU15. A mérvadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt, illetve tíz éven belül elérő munkavállalók száma 

alkalmazotti kategóriánként és régiónként. 

EU16. A munkavállalókat, a szerződéses partnereket és alvállalkozóikat érintő foglalkozásegészségügyi 

és munkabiztonsági politikák és követelmények. 

3 

A kiégett fűtőelemek feldolgozása, ismételt használatra történő alkalmassá tétele. 

5 

© 2000-2009 GRI


Eu 

RG 

& 

EUSS 

A munkaügyi gyakorlatra és tisztességes munkakörülményekre vonatkozó, 

AZ energiaiparra jellemző teljesítményindikátorok és kiegészítések a G3 indikátoraihoz 

Szempont 

Foglalkoztatás 

A munkavállalók 

és a vezetőség 

kapcsolata 

Munkahelyi 

egészség és 

biztonság 


Kiegészítés az LA1-hez 

A munkaerő teljes létszáma a foglalkoztatás típusa, a munkaszerződés, és régiók szerint. 

Jelentsünk az összes külső szerződéssel bevont munkaerőről (szerződéses partner, annak 

alvállalkozója, egyéni vállalkozó) a foglalkoztatás típusa, a munkaszerződés típusa és régiók szerint. 

Kiegészítés az LA2-höz 

A teljes munkaerő fluktuációja korcsoport, nem és régió szerinti bontásban, abszolút értékben és 

viszonyszámokban. 

Adjuk meg a jelentéstételi időszak alatt távozott munkaerő átlagos szolgálati idejének hosszát, 

nemek és korcsoportok szerinti bontásban. 

EU17. Szerződéses partnerek és alvállalkozóik által ledolgozott napok az építés, üzemeltetés és 

karbantartás során. 

EU18. Foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági képzésen részt vett munkavállalók aránya a 

szerződéses partnereknél és alvállalkozóiknál. 


Kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók aránya. 

Jelentsük a kollektív szerződés hatálya alatt álló, a szerződéses partnerek és alvállalkozóik 

alkalmazásában lévő, de a jelentéstevő szervezetnek dolgozó munkaerő arányát országonkénti 

vagy szabályozási rendszerenkénti bontásban. 


Sérülések, foglalkozásból eredő betegségek, kiesett napok, és hiányzások aránya, illetve a halállal végződő 

munkahelyi balesetek száma régiónként. 

Jelentsük a telephelyen vagy azon kívül, de a jelentéstevő szervezet megbízásából dolgozó 

szerződéses partnerek és alvállalkozóik munkavédelmi teljesítményét is. 

Eu 

AZ energiaiparra jellemző, 

az emberi jogi teljesítményre vonatkozó kiegészítések a G3 indikátoraihoz 

Szempont 

Egyesülési jog és 

kollektív szerződés 


Kiegészítés a HR5-höz 

Olyan helyzetek, amelyekben fennáll annak a kockázata, hogy az egyesülési és a kollektív szerződéshez 

való jog sérül, illetve azok a lépések, amelyek ezen jogok sértetlenségét biztosítják. 

Számoljunk be a vezetés egyesülési joggal, kollektív szerződéssel és sztrájkjoggal kapcsolatos 

irányelveiről, tekintettel a folyamatos energiaellátás fontosságára. Amennyiben a sztrájkjog 

korlátozott, számoljunk be ennek kompenzációjáról, mint pl. választott bíróság alkalmazásáról. 

Ahol az egyesülési jogot vagy a szabad véleménynyilvánítás jogát a szabályozó hatóság korlátozza 

vagy akadályozza, jelentsünk azokról a folyamatokról, amelyek lehetővé teszik a munkavállalók 

számára, hogy a munkakörülményekkel kapcsolatban véleményt mondjanak. 


6

RG 

& 

EUSS 


Eu 


a társadalmi teljesítményre vonatkozó vezetési szemlélet és irányelvek 

Szempont 

Közösség 

Katasztrófavédelem 

és 

vészhelyzeti tervek 

Beszámoló 

EU19. Az érintettek bevonása az energiaipari tervezéshez és az infrastruktúra fejlesztéshez 

kapcsolódó döntéshozatali folyamatba. 

EU20. Helyi lakosok áttelepítésével kapcsolatos hatások kezelése. 

EU21. Válságtervezés, katasztrófavédelem és vészhelyzeti tervek, kapcsolódó képzési programok, 

valamint helyreállítási programok. 


a társadalmi teljesítményre vonatkozó teljesítményindikátorok és kiegészítések a G3 indikátoraihoz 

Eu 

Szempont 

Helyi közösség 


Kiegészítés az SO1-hez 

A tevékenység által a helyi közösségre gyakorolt hatásokat – ideértve a megjelenést, működést és 

kivonulást – értékelő és kezelő programok, illetve gyakorlatok természete, terjedelme és hatékonysága. 

Térjünk ki továbbá az alábbiakra: 

• az információcserét biztosító módszerekre és a helyi lakosok bevonására, az esemény előtti, 

alatti és utáni időszakra vonatkozóan is; valamint a helyi lakosságot képviselő közbenjárók 

anyagi támogatására; 

• a munkavállalók bevándorlására és a szomszédos közösségek lakosaira kifejtett hatásokra 

(pl. a helyi strukturális vagy kulturális változásokra); 

• a földhasználatban bekövetkezett változásokra, beleértve a közösségeket érő veszteségeket 

is (pl. természeti erőforrások, földhöz való hozzáférés, nemzeti örökségek); 

• infrastrukturális hatásokra (pl. utak, házak), valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre 

(pl. oktatás, közszolgálat, egészségügy); végül 

• a környék esztétikai és minőségi megítélésében bekövetkezett változásokra. 

EU22. Azon személyek száma , akik fizikai vagy gazdasági okok miatt kitelepülésre vagy áttelepülésre 

kényszerültek a vállalat működése következtében, valamint az ezért biztosított kompenzáció, 

projektek szerinti bontásban. 

7 

© 2000-2009 GRI


Eu 


vezetési szemlélet és irányelvek a termékfelelősségre vonatkozóan 

RG 

& 

EUSS 

Szempont 

Hozzáférés a 

hálózathoz 

Információszolgáltatás 

Adatközlés 

EU23. Az energiaellátás bővítésére és az ügyfélszolgálati tevékenység javítására irányuló 

programok, ideértve az állammal közös kezdeményezéseket. 

EU24. Iskolázatlanságból vagy nyelvi, kulturális és egyéb hátrányos helyzetből adódó nehézségek 

kezelésével összefüggő gyakorlat az energiához való hozzáféréssel, biztonságos 

használattal és ügyfélszolgálattal kapcsolatban. 


a termékfelelősségre vonatkozó teljesítményindikátorok és kiegészítések a G3 indikátoraihoz 

Szempont 

A vevők/ügyfelek 

egészsége és 

biztonsága 

Hozzáférés a 

hálózathoz 


Kiegészítés az PR1-hez 

A termékek, illetve szolgáltatások életciklusának azok a szakaszai, amelyekben a termék, illetve 

szolgáltatás egészségi és biztonsági hatásait javítási célzattal kiértékelik. Az ilyen kiértékelési eljárásba 

bevont jelentős termékek és szolgáltatások aránya százalékban kifejezve. 

A villamosenergia-ipar szereplőinek az alábbi szakaszok szerint is értékelniük kell az adott területet: 

• tervezés (ideértve az építést és üzembehelyezést is); 

• termelés; 

• átvitel; 

• elosztás; 

• használat 

Adjuk meg a közösségek egészségügyi kockázatainak vizsgálatára, kiértékelésére, 

megelőzésére vonatkozó programokat, és – amennyiben készültek ilyenek – a hosszú távú 

egészségmegőrzéssel kapcsolatos tanulmányokat. 

Azonosítsuk a helyi közösségek és a munkavállalók egészségügyi kockázatait azokon a 

területeken, ahol a jelentéstevő szervezet működik, pl.: 

• elektromágneses terek hatásai és vonatkozó határértékek (μT); 

• a villamos térerősség hatásai és vonatkozó határértékek (kV/m). 

EU25. A szervezet berendezéseihez, létesítményeihez köthető lakossági sérülések és halálesetek 

száma, az ezekkel összefüggő jogi eljárások, megállapodások, és a folyamatban lévő jogi 

ügyek. 

EU26. Az ellátási területen hozzáféréssel nem rendelkező lakosság aránya. 

EU27. Kikapcsolások száma a fogyasztóknál fizetés elmulasztása miatt, a kikapcsolások időtartama 

szerinti csoportosításban, szabályozási rendszerenként. 

EU28. Áramkimaradások gyakorisága. 

EU29. Áramkimaradások átlagos időtartama. 

EU30. Átlagos rendelkezésre állás, energiaforrások és szabályozási rendszerek szerinti bontásban. 

Eu 


8

RG 

& 

EUSS 


Előszó 

Eu 

A fenntartható fejlődés és az 

átláthatóság jelentősége 

Fenntartható az a fejlődés, amely a „jelen igényeinek 

kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját 

szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” 4 A társadalom 

kulcsfontosságú erejeként minden szervezetnek fontos 

szerepe van abban, hogy ezt a célt elérjük. 

A példa nélküli gazdasági növekedés korában e cél elérése 

azonban inkább vágynak, semmint realitásnak tűnik. A 

gazdaság globalizálódásával egy időben, a kereskedelem, 

a tudásmegosztás és az új technológiákhoz való 

egyszerűbb hozzáférés eredményeként új lehetőségek 

nyílnak arra, hogy jólétünket növeljük, és életünk 

minőségét javítsuk. E lehetőségek azonban nem mindig 

egyenlő mértékben hozzáférhetők a világ növekvő 

népességének minden tagja számára. Ezenfelül az 

újonnan megnyíló lehetőségek gyakran új kockázatokkal 

járnak, amelyek veszélyeztetik környezetünk stabilitását. A 

statisztikák, amelyek számos ember életkörülményeinek 

javulásáról tanúskodnak, szembe állíthatók a környezet 

állapotáról szóló aggasztó információkkal, valamint azzal, 

hogy emberek millió éheznek és élnek szegénységben 

ma is. Ennek az ellentmondásnak a feloldása a 21. század 

legsürgetőbb dilemmája. 

A fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú kihívása, 

hogy új, innovatív választásokat és gondolkodásmódot 

követel. Ahogyan a tudás és a technológia fejlődése 

hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, ugyanúgy segítheti 

társadalmi kapcsolataink fejlődését, a környezet és a 

gazdaság fenntarthatóságának elérését akadályozó 

kockázatok, fenyegetések leküzdését is. Az új tudás, 

a technológiai, vezetési és közpolitikai innováció 

mind kihívást jelentenek a szervezetek számára, 

hogy működésüket, termékeiket, az általuk nyújtott 

szolgáltatásokat és egyéb, a Földet, az emberiséget, 

valamint a gazdaságot befolyásoló tevékenységüket új 

alapokra helyezzék. 

A kollektív fenntarthatóságunkat érintő kockázatok 

és fenyegetések sürgető volta és nagysága, valamint 

a rendelkezésre álló választások és lehetőségek 

számának növekedése egyaránt szükségessé teszik, 

hogy a gazdasági, környezeti és társadalmi hatások 

az érintettekkel (stakeholder) folytatott párbeszéd, 

a befektetésekkel kapcsolatos döntések és egyéb 

piaci kapcsolatok alapvető elemét képezzék. Ahhoz, 

hogy ennek az elvárásnak meg tudjunk felelni, 

valamint, hogy egyértelműen és nyíltan beszéljünk a 

fenntarthatóságról, egy világszerte ismert és használt 

keretrendszerre, közös fogalmakra és következetes 

nyelv- és indikátorhasználatra van szükség. A globális 

jelentéstételi kezdeményezés (Global Reporting 

Initiative, GRI) küldetése, hogy erre a szükségletre választ 

adjon azzal, hogy megbízható és hiteles keretet nyújt 

a fenntarthatósági jelentések készítéséhez, amelyet 

bármekkora méretű, bármely országban és bármely 

ágazatban tevékenykedő szervezet használhat. 

Az, hogy egy szervezet tevékenységeinek 

fenntarthatósága átlátható legyen, nagyon sok érintett 

számára fontos, akik közt szerepelnek üzleti, munkaügyi 

és civil szervezetek, befektetők, könyvvizsgálók és még 

sokan mások. Konzultációs folyamata során a GRI éppen 

emiatt támaszkodott mindezen érintett csoportok 

szakértőinek véleményére és együttműködésére. 

A konzultációk, valamint a gyakorlati tapasztalatok 

folyamatosan fejlesztették a jelentéstételi keretrendszert 

a GRI alapítása, vagyis 1997 óta. Ez a számos érintett 

csoportot bevonó (multi-stakeholder) tanulási folyamat 

adta a jelentéstételi keretrendszernek azt a széles körű 

elfogadottságot és hitelességet, amelyet ma élvez. 

4 

ENSZ 

Közös Jövőnk Jelentés, Oxford University Press, 1987, 

43. oldal 

9 

© 2000-2009 GRI


Bevezető a villamosenergia-ipari 

ágazat számára 

Kiknek szól ez az ágazati kiegészítés? 

Ez az ágazati kiegészítés a villamosenergia-termelésben, 

-átvitelben, -elosztásban és -kereskedelemben részt vevő 

szervezetek számára készült (lektorok megjegyzése: 

a hőtermelés és hőszolgáltatás területén működő 

vállalatok számára is alkalmazható). Tartalma alapján 

általánosan alkalmazhatja az iparág minden vállalata, 

függetlenül a termelési módszerétől, méretétől, 

tulajdonviszonyaitól vagy tevékenységi körétől. 

Az ágazati kiegészítés a G3 útmutatón alapul, és 

iránymutatással szolgál az energiaiparra jellemző 

kulcsfontosságú fenntarthatósági teljesítményre 

vonatkozóan. Ha egy szervezet ennek figyelembevételével 

állítja össze jelentését, ezzel biztosítja 

érintettjei számára, hogy azok gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítményét értékeljék, és a GRI 

jelentéstételi keretrendszert alkalmazó más energiaipari 

vállalatokkal összehasonlítsák, regionális, országos és 

nemzetközi szinten egyaránt. Segít továbbá a szervezet 

teljesítményének időbeli nyomon követésében. Az 

ágazati kiegészítésben szereplő sok téma a szervezet éves 

jelentésének témájaként is megjelenhet. 

Az ágazatra jellemző útmutatások a G3 útmutatóhoz 

tett kiegészítések, valamint az ágazatra jellemző új 

információk és teljesítményindikátorok formájában 

jelennek meg. Ezek mértékegységeket, definíciókat 

és az ágazatra jellemző számítási módszereket is 

tartalmaznak. Néhány itt szereplő információ és indikátor 

más, hasonló működésű és hasonló fenntarthatósági 

kérdésekkel szembesülő ágazatok számára is releváns 

lehet. Ugyanakkor az ebben az ágazati kiegészítésben 

szereplő valamennyi szempont fontos és releváns a 

villamosenergia-iparban, ezért alkalmazni kell őket az 

ágazat fenntarthatósági jelentéseinek összeállításakor 

(azaz a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény 

szervezeti szintű bemutatásához). 

Hogyan használják az ágazati kiegészítést 

az energiaipar különféle szervezetei? 

A fenntarthatósági jelentések készítése folyamat, 

amely nem a nyomtatott vagy on-line jelentés 

kiadásával kezdődik vagy ér véget. A jelentéskészítés 

folyamata lehetőséget adhat a szervezet számára, 

hogy megvizsgálja irányelveit és programjait, 

tevékenységének gazdasági, környezeti és társadalmi 

hatásait. Ez az értékelés segíthet a szervezetnek 

a további szükséges lépések meghatározásában, 

a jelentések készítése pedig feltárja az időbeli 

változásokat. A jelentéskészítés folyamatának 

Eu 

kialakítása gyakran időbe telik, a fő tartalmi elemek 

meghatározásától az adatok gyűjtésén át azon 

módszerek meghatározásáig, amelyekkel a releváns 

információkat eljuttathatjuk az érintettekhez. (A jelentés 

tartalmának meghatározásakor figyelembe kell venni 

a jelentéstételi alapelveket, amelyek az útmutató első 

részében találhatók.) Egyes szervezetek azt az utat 

választják, hogy minden lényeges témáról már az első 

alkalommal jelentenek, mások a legpraktikusabb és 

legegyszerűbben megoldható témákkal kezdenek, 

és folyamatosan szélesítik a bevont kérdések körét. 

Az ebben az ágazati kiegészítésben található 

adatközlések és teljesítményindikátorok komoly 

feladatok elé állíthatják a jelentéskészítőket, különösen 

az első jelentésüket készítőket, valamint a kis-, illetve 

középvállalkozásokat. Előfordulhat, hogy nem tudnak az 

ágazati kiegészítésben szereplő minden adatigényt már 

az első alkalommal kielégíteni. 

Ezen túlmenően az ágazatra jellemző valamennyi 

indikátor nem alkalmazható minden szervezet esetében, 

hiszen az egyes energiaipari vállalatok technológiája, 

mérete, tulajdonviszonyai és vezetési módszerei 

eltérőek, továbbá a tevékenységi körük és a rájuk 

vonatkozó szabályozási rendszerek is különbözők. Ezért a 

szervezeteknek azokról az indikátorokról kell jelenteniük, 

amelyek érintettjeik számára a leglényegesebb és 

legrelevánsabb információkat tartalmazzák. 

Áttekintés 

Az energiaipar vállalatai fontos és nélkülözhetetlen 

szolgáltatásokat nyújtanak a társadalomnak és a 

fogyasztóknak. Ezek a szolgáltatások döntő szerepet 

játszanak minden ország gazdaságának fejlődésében 

és biztonságában. A gazdaság fejlődését fenntartható 

módon kell megvalósítani annak érdekében, hogy 

a kulcsfontosságú erőforrásokat a jövő generációk 

számára megőrizhessük, és azok számukra is 

rendelkezésre álljanak. Az energia termelése, 

átvitele és elosztása természeti erőforrásokat vesz 

igénybe, ezért az energiaipar gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítményének megítélésében 

számos alapvető tényezőt kell figyelembe venni. 

Ezt a három fenntarthatósági tényezőt (a gazdasági, 

környezeti és társadalmi teljesítményt) ragadják meg 

a villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 

adatközlései és indikátorai. 

RG 

& 

EUSS 

Eu 


10

RG 

& 

EUSS 

Eu 


Gazdasági tényezők 

A beruházások, a meglévő berendezések karbantartása, 

a fenntartható energiatermelésre irányuló kutatás 

és fejlesztés, az átvitel és elosztás, valamint a 

végfelhasználói technológiák mind jelentős pénzügyi 

erőforrásokat igénylenek. Az érintettek általában 

elvárják a jelentéstevő szervezetektől, hogy a pénzügyi 

erőforrások megfelelő allokálására stratégiákat 

alakítsanak ki, hogy a jövőben is megbízható és jó 

(megfelelő) minőségű legyen az energiaszolgáltatás, 

hogy az igényeket kielégítsék, és hogy a részvényesek 

és érintettek számára kellő információt nyújtsanak 

gazdasági teljesítményük megítéléséhez. 

Környezeti tényezők 

Az érintettek megkívánják az energiaipar szereplőitől, hogy 

tevékenységük teljes életciklusa alatt a lehető legkisebbre 

csökkentsék a környezet terhelését. Az energiaipar a világ 

legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-felhasználói között 

van, ezért a tüzelőanyag-felhasználás és -összetétel az 

egyik legfontosabb környezeti jellemző (tényező). A 

fosszilis tüzelőanyagok elégetése és más energiatermelési 

módok, ha nem megfelelően végzik őket, különféle káros 

környezetvédelmi hatásokat okozhatnak, mint pl. savas eső, 

éghajlatváltozás, radioaktív és más szennyezések, valamint 

közegészségügyi problémákat idézhetnek elő. Ez vezette az 

energiaipar vállalatait olyan stratégiák megvalósításához, 

mint a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása, 

a megújuló energiaforrásokon (szél-, biomassza-, víz- és 

napenergia) és más, nem fosszilis (pl. nukleáris) energián 

alapuló energiatermelés, valamint a fogyasztó oldali 

szabályozás. Ezek közé a gyakorlati stratégiák közé tartozik 

az energiafelhasználás csökkentése és az energiaigény 

csúcsidőn kívülre időzítése is. 

Társadalmi tényezők 

A fogyasztók elvárják, hogy a szolgáltatók biztosítsák 

az energia rendelkezésre állását, és garantálják az 

ellátásbiztonságot. Az energiaellátás biztosításának 

megtervezésekor az energiaszolgáltatók gyakran 

bevonják érintettjeiket a döntéshozatalba, hogy 

a döntések összhangban legyenek a közösség 

célkitűzéseivel és értékeivel. Az energiaipar berendezései 

jellemzően nagyméretűek, és működésük hatásai is 

jelentősek, ezáltal hatással lehetnek a szomszédos és 

távolabbi közösségekre egyaránt. Az érintettek elvárják 

az energiaipar vállalataitól, hogy a teljes közösség 

fenntarthatóságára figyelve biztosítsák a villamos 

energia hozzáférhetőségét és megfizethetőségét 

minden fogyasztó számára. Az energiaipar alkalmazottai 

potenciálisan veszélyes munkakörnyezetben, például 

magasfeszültségű hálózatokon, az atomerőművekben 

Eu 

radioaktív sugárzásnak is kitéve dolgoznak. Ezért a 

munkavállalókat és a biztonsági kérdéseket érintő témák 

létfontosságúak az ágazat vállalatainak teljesítményében, 

hiszen a képzett munkaerő alapvető fontosságú a 

biztonságos és megbízható energiaellátásban. 

Az ágazat átfogó kérdései 

Az ágazatra jellemző adatközléseken és indikátorokon 

felül, az alábbi három területet tekintjük olyan 

kulcsterületeknek, amelyekre a jelentés összeállítása 

során az energiaipar szervezeteinek kiemelt figyelmet 

kell fordítaniuk. 

A villamosenergia-ipar szabályozási és piaci szerkezete 

A villamosenergia-ipar vállalatai gyakran erősen 

szabályozott környezetben működnek, amely földrajzi 

régiónként változhat. Az ágazat fenntarthatósági 

jelentéseinek ezért világosan be kell mutatniuk azt az 

adott szabályozási és piaci környezetet, amelyben a 

jelentéstevő szervezet működik, valamint a természeti 

erőforrások rendelkezésre állását. Különösen a 

privatizáció hatásait, a piac szerkezetét, a tarifákat, 

a kormányzati követelményeket és terveket kell 

részletesen is bemutatniuk. Néhány szabályozás 

még kialakulóban van vagy fejlesztés alatt áll, és az 

érintettek elvárják az iparág vállalataitól, hogy ezeket 

nyomonkövessék és beépítsék fenntarthatósági 

megfontolásaikba és jelentéstételi gyakorlatukba. 

Az érintettek bevonása 

Az ágazat vállalatai alapvető szolgáltatást nyújtanak, és 

természeti erőforrásokat aknáznak ki, ezért az érintettek 

elvárják tőlük, hogy velük bizalmi viszonyt alakítsanak ki 

a jogszerű és fenntartható működés érdekében. Minden 

itt bemutatott gazdasági, környezeti és társadalmi ügy 

esetében fontos szerepet kap az érintettek bevonása. 

Az érintettek bevonásának hatékony módszereiről is 

be kell számolni. Ennek lényegi elemei: az érintettek 

azonosítása, a bevonás módjai, az érintettek 

képviseletének jelenléte és súlya a döntéshozatalban. 

A legfontosabb érintettek a fogyasztók, szomszédok, 

befektetők, részvényesek, szabályozó hatóságok, civil 

szervezetek és más szervezetek, munkavállalók és a 

helyi közösségek, kiemelt figyelemmel a sérülékeny 

csoportokra. 

11 

© 2000-2009 GRI


Eu 

RG 

& 

EUSS 

A szerződéskötéssel és a beszállítói lánccal 

kapcsolatos gyakorlat 

Piaci jelenlétüket és vásárlóerejüket az energetikai 

vállalatok gyakran fel tudják használni a beszállítóik 

és szerződéses partnereik társadalmi és környezeti 

irányelveinek és gyakorlatának befolyásolására. 

Valójában a jelentősebb társadalmi és környezeti hatások 

nagy része néhány esetben a jelentéstevő szervezet 

tevékenységét megelőző (upstream) vagy az azt követő 

(downstream) fázisban tevékenykedő szervezeteknél 

jelentkezik (pl. tüzelőanyag-ellátással kapcsolatos 

kérdések vagy a villamos energia életciklusának végét, 

annak használatát érintő megfontolások). A szerződéses 

partnerek az energiaellátás folyamatában több ponton 

is jelen vannak, így működésük komoly hatással lehet a 

jelentéstevő szervezet alaptevékenységének környezeti 

teljesítményére, biztonságára és megbízhatóságára. 

Az energiaipar vállalatainak gyakran van lehetőségük 

arra, hogy figyelemmel kísérjék és jelentsék 

a szerződéses partnereik teljesítményét. Erre 

különösen akkor van lehetőségük, ha a szerződéses 

partnereik alapvető fontosságú feladatokat látnak 

el. Ezzel biztosítják a munkavállalók és a közösség 

kockázatainak minimalizálását, továbbá a munkavégzés 

biztonságát, a berendezések rendelkezésre állását, és 

garantálják az ellátásbiztonságot. Célszerű, hogy az 

energiaipari vállalatok közzétegyék a beszállítói lánccal 

(beszerzett termékkel és szerződött szolgáltatásokkal) 

kapcsolatban alkalmazott irányelveiket és 

gyakorlatukat, amennyiben ezek a fenntarthatósággal 

összefüggenek. Az idevágó irányelvek és gyakorlat 

megfelelő bemutatásához szükség lehet a szerződéses 

partnerekre és beszállítókra vonatkozó információk 

bővebb bemutatására, mint ahogyan azt a GRI-jelentés 

határaira vonatkozó portokollja alapján 5 a szervezet 

meghatározta. Ezek a politikák és a kapcsolódó 

gyakorlat jellemzően az alábbi területeket érintik: a 

szerződéses partnerek és beszállítók teljesítményének 

javítása, növelése, a munkavédelem, a hulladékkezelés, 

az emberi jogok védelme, a jogi megfelelés és a 

kármentesítési kezdeményezések. 

Eu 

5 

A 

GRI jelentés határaira vonatkozó protokollja letölthető 

a http://www.globalreporting.org/ReportingFramework/ 

ReportingFrameworkDownloads/ címről. 


12

RG 

& 

EUSS 


A fenntarthatósági jelentések 

készítésének áttekintése 

• a teljesítmény alakulásának időbeli összehasonlítása 

a szervezeten belül, valamint más szervezetekkel. 

Eu 

A fenntarthatósági jelentés célja 

A fenntarthatósági jelentés készítése az a gyakorlat, 

amelynek során a szervezet a fenntartható fejlődés 

elérése érdekében méri teljesítményét, és azt – az 

elszámoltathatóság igényét teljesítve – nyilvánosságra 

hozza a belső és külső érintetti csoportok számára. A 

„fenntarthatósági jelentés készítése” átfogó fogalom, 

amelynek szinonimája minden olyan kifejezés, amely a 

gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat bemutató 

beszámoló készítésére és nyilvánosságra hozatalára 

vonatkozik: pl. hármas teljesítményértékelés (triple 

bottom line), jelentés a vállalati felelősségvállalásról. 

A fenntarthatósági jelentésnek kiegyensúlyozott és 

méltányos képet kell adnia a jelentéstevő szervezet 

fenntarthatósági teljesítményéről úgy, hogy annak 

pozitív és negatív elemeit is közzéteszi. 

A GRI jelentéstételi keretrendszer alapján készült 

fenntarthatósági jelentések a jelentéstételi időszakra 

vonatkozó kötelezettségvállalásokat, stratégiát és vezetési 

irányelvekkel kapcsolatos eredményeket teszik közzé. A 

jelentéseket többféle célra is fel lehet használni, például: 

• a fenntarthatósági teljesítmény összehasonlítása 

(benchmarking) és értékelése a vonatkozó 

jogszabályok, normák, viselkedési kódexek, 

teljesítményre vonatkozó szabványok és önkéntes 

kezdeményezések alapján; 

• annak bemutatása, hogy a szervezet miként 

befolyásolja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos 

elvárásokat, valamint az ilyen létező elvárások hogyan 

és mennyiben befolyásolják a szervezetet; továbbá 

A GRI jelentéstételi keretrendszer 

bemutatása 

A GRI jelentéstételi keretrendszer minden dokumentuma 

az érintettek bevonásával zajló egyeztető folyamat 

eredménye. A részt vevő érintettek körében megtalálhatjuk 

többek között az üzleti élet, a befektetők, a munkavállalók, 

a civil társadalom, a könyvelők, valamint a tudományos 

élet képviselőit. A jelentéstételi keretrendszer minden 

dokumentuma állandó tesztelés és folyamatos fejlesztés 

alatt áll. 

A GRI jelentéstételi keretrendszer célja, hogy általánosan 

elfogadott keretet adjon a szervezetek gazdasági, 

környezeti és társadalmi teljesítményéről szóló jelentések 

elkészítéséhez. Felépítése lehetővé teszi, hogy bármekkora 

méretű szervezet, bármely szektorban vagy helyszínen 

tevékenykedik is, használni tudja. A kisvállalatoktól kezdve a 

kiterjedt és több helyszínen működő szervezetekig nagyon 

sokféle szervezet számára fontos gyakorlati szempontokat 

vesz figyelembe. A GRI jelentéstételi keretrendszer általános 

és ágazatokra jellemző tartalommal is rendelkezik, amellyel 

a világ minden tájáról származó érintettek széles csoportja 

értett egyet, és talált a szervezetek fenntarthatósági 

teljesítményével kapcsolatban alkalmazhatónak. 

Az Útmutató a fenntarthatósági jelentések készítéséhez 

(röviden: útmutató) ismerteti azokat az elveket, amelyek 

meghatározzák a jelentés tartalmát, és biztosítják a 

közölt információk minőségét. Tartalmaz ezenkívül egy 

standard adatközlésekről szóló részt, amely felsorolja a 

teljesítményindikátorokat és egyéb közlendő adatokat, 

valamint található benne egy fejezet a jelentéskészítéshez 

kapcsolódó egyéb technikai megfontolásokról. 

1. ábra: A GRI jelentéstételi keretrendszer 

13 

© 2000-2009 GRI


Az útmutatóban található minden egyes teljesítményindikátorra 

vonatkozóan léteznek indikátorprotokollok. 

Ezek tartalmazzák az indikátorok meghatározását, 

útmutatást arról, hogy hogyan kell a szükséges 

információt összegyűjteni, valamint biztosítják, hogy 

minden jelentéstevő ugyanúgy értelmezze őket. Az 

útmutató felhasználóinak az indikátorprotokollokat is 

alkalmazniuk kell. 

A GRI útmutató bemutatása 

Az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez 

c. kiadvány a következő részekből épül fel: jelentéstételi 

alapelvek, iránymutatás a jelentések készítéséhez, továbbá 

standard adatközlések (beleértve a teljesítményindikátorokat 

is). Mindegyik rész egyforma súlyú, és egyaránt fontos. 

1. rész – Jelentéstételi alapelvek és útmutatás 

RG 

& 

EUSS 

Az Ágazati kiegészítések c. anyagok magyarázatot és 

iránymutatást adnak ahhoz, hogy miként kell egy adott 

ágazatban használni az útmutatót. Ezenfelül tartalmaznak 

az ágazatra jellemző teljesítményindikátorokat is. Az 

éppen aktuális ágazati kiegészítést az útmutatóval együtt, 

nem pedig helyette kell használni. 

A Technikai protokollokat azért hozták létre, hogy 

útmutatást adjanak ahhoz, hogyan kell a jelentés 

határait megállapítani. Az útmutatóval és az ágazati 

kiegészítésekkel együtt kell használni őket, mert olyan 

témákkal foglalkoznak, amelyekkel minden jelentéstevő 

szervezet szembesül a jelentés készítése során. 

Az 1. rész a jelentéskészítési folyamat három leglényegesebb 

elemét mutatja be. Célja, hogy segítséget nyújtson a jelentés 

tartalmának meghatározásához, így ez a rész a következő 

jelentéstételi alapelvekről szól: lényegesség, érintettek 

bevonása, fenntarthatósági összefüggések, teljesség. 

Ezenfelül minden alapelvhez ellenőrzési szempontokat 

is megfogalmaz. Az alapelvek és a standard adatközlés 

együttes alkalmazása határozza meg a jelentés témáit, és 

azt, hogy a jelentésben mely indikátorokat tesszük közzé. Az 

ezen részt követő fejezet bemutatja a jelentésben szereplő 

információ megfelelő minőségére vonatkozó alapelveket: 

az egyensúlyt, az összehasonlíthatóságot, a pontosságot, az 

időszerűséget, a megbízhatóságot és az egyértelműséget. 

Természetesen a fejezet ezekhez is ad ellenőrzési 

szempontokat. Az 1. rész végén útmutatás található a 

jelentéstevő szervezetek számára arról, hogy a szervezet 

mely egységeit szerepeltessék a jelentésben (azaz hogyan 

kell a jelentés határait megállapítani). 

Eu 

2. ábra: A GRI útmutató áttekintése 


14

RG 

& 

EUSS 


Eu 

2. rész – Alapvető adatközlések 

A 2. rész tartalmazza a standard adatközlés azon elemeit, 

amelyeknek a fenntarthatósági jelentésben szerepelniük 

kell. Az útmutató meghatározza azt az információt, 

amely a legtöbb szervezet és érintett számára lényeges 

és fontos, a standard adatközlés három fő csoportjában: 

• Bemutatás: azok az információk, amelyek a szervezet 

teljesítményének megértéséhez szükséges hátteret 

és környezetet megadják. Ide tartozik tehát a 

stratégia, a cégbemutatás és a vezetési struktúra 

bemutatása. 

• Vezetési szemlélet és irányelvek: azok az 

információk, amelyek bemutatják, hogy a szervezet 

hogyan közelít meg egy konkrét témát. Mindez 

azért szükséges, hogy a jelentés megfelelő hátteret 

adjon egy sajátos területhez tartozó teljesítmény 

értelmezéséhez. 

• Teljesítményindikátorok: azon indikátorok, 

amelyek összehasonlítható információt adnak 

a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményéről. 

Az útmutató használata 

Hogyan kezdjük el? 

Minden szervezetet (magánvállalkozást, állami vagy 

társadalmi szervezetet) arra bíztatunk, hogy jelentéseit 

ezen útmutató alapján készítse el, függetlenül attól, hogy 

kezdő vagy már tapasztalt jelentéstevő, milyen méretű, 

vagy mely ágazatban működik, illetve hogy hol található 

működésének színtere. A jelentés különböző formájú 

lehet: nyomtatott vagy honlapon közzétett, önmagában 

kiadott vagy az éves pénzügyi jelentéshez kapcsolódó. 

Az első lépés a jelentés tartalmának meghatározása. 

Az 1. rész ebben nyújt segítséget. Lesz olyan szervezet, 

amelyik úgy dönt, hogy jelentésében a kezdetektől fogva 

a GRI útmutató által ajánlott teljes tartalmat lefedi, mások 

inkább amellett döntenek, hogy a legkézenfekvőbb 

területekkel és a legkönnyebben megvalósítható 

feladatokkal kezdenek, és fokozatosan vonják be a többi 

területet. Minden jelentéstevő szervezetnek körül kell 

határolnia, hogy milyen területekre terjed ki a jelentés, 

valamint érdemes azt is jelezni, hogy a jövőben mely 

területekre szeretnék még kiterjeszteni a jelentés határait. 

A GRI útmutató felhasználási szintjei 

A jelentés elkészítése után a GRI jelentéstételi keretrendszer 

használatának részeként a jelentéstevő szervezeteknek 

meg kell határozniuk, hogy milyen szinten alkalmazták 

a keretrendszert. Ehhez a „GRI megfelelési szintek” nevű 

kritériumrendszer ad segítséget. Célja, hogy: 

• a jelentés olvasói számára váljék egyértelművé, 

hogy a jelentés milyen mértékben vette figyelembe 

a GRI útmutató és a jelentéstételi keretrendszer 

ajánlásait. 

• A jelentés készítői ennek alapján tudni fogják, hogy 

a jövőben hogyan terjeszthetik ki folyamatosan a 

jelentéstételi keretrendszer alkalmazását, hogy idővel 

a jelentés egésze erre épülhessen. 

A megfelelési szintre vonatkozó nyilatkozat 

egyértelműen megjelöli, hogy a jelentés elkészítése 

során milyen mértékben alkalmazták a GRI jelentéstételi 

keretrendszer elemeit. Hogy a rendszer a teljesen 

kezdők, a haladók és a már tapasztalt jelentéstevők 

igényeit is kielégítse, három jelentéstételi szintet 

különböztetünk meg. Ezeket C, B és A szintnek nevezzük. 

A szintek a jelentéstételi kritériumrendszer egyre 

növekvő mértékű alkalmazását és kiterjesztését jelzik. 

Ha külső tanúsítást is alkalmaz egy szervezet, besorolása 

mellé tehet egy pluszjelet (+) is (pl. C+, B+, A+). 6 

A szervezetek önmagukat sorolják be a fentebb bemutatott 

megfelelési szintek valamelyikére annak alapján, hogy saját 

maguk miként ítélik meg a GRI útmutató felhasználásának 

szintjét. 

Azonfelül, hogy besorolják magukat, a szervezetek a 

következő lehetőségek egyikét vagy mindegyikét is 

választhatják: 

• Felkérnek egy tanúsító szervezetet, hogy 

véleményezze önbesorolásukat. 

• Felkérik a GRI-t, hogy ellenőrizze önbesorolásuk 

helyességét. 

További információ a megfelelési szintekről a jelen 

útmutatóba befűzött mellékletként található (nyomtatott 

verzió esetén), vagy elérhető az interneten a www. 

globalreporting.org honlapon. 

15 

© 2000-2009 GRI 

6 

További információ a tanúsításról az Általános 

megjegyzések a jelentéskészítéssel kapcsolatban c. 

fejezetben található.


Értesítés az útmutató használatáról 

A GRI ezúton kéri, hogy azok a szervezetek, amelyek 

jelentésük elkészítéséhez az útmutatót vagy a GRI 

jelentéstételi keretrendszer egyéb elemeit használták, 

értesítsék erről a GRI-t jelentésük kiadásával egy időben. 

Ennek az alább felsorolt módokon tehetnek eleget: 

1. rész: A jelentés tartalmának, 

minőségének és határainak meghatározása 

Ez a rész bemutatja a jelentéstétel alapelveit, valamint 

útmutatást ad a jelentés tartalmának meghatározásához, 

a jelentett információ minőségének biztosításához, és 

segít megállapítani a jelentés határait is. 

RG 

& 

EUSS 

• A szervezet egyszerűen küldjön értesítést a GRInek, 

amelyhez mellékelje a jelentés nyomtatott és/ 

vagy elektronikus példányát. 

• Regisztrálják jelentésüket a GRI internetes 

adatbázisában. 

• Kérjék fel a GRI-t, hogy ellenőrizze a megfelelési 

szinttel kapcsolatos önbesorolásukat. 

A jelentés értékének maximalizálása 

A fenntarthatósági jelentés készítése egy élő folyamat 

és eszköz, amely nem a nyomtatott, illetve elektronikus 

dokumentum elkészítésével kezdődik és fejeződik 

be. Fontos, hogy a jelentés egy tágabb folyamatba 

illeszkedjék, amelynek része a szervezet stratégiájának 

kialakítása, a végrehajtási tervek megvalósítása, valamint 

az eredmények értékelése is. A jelentéskészítés a 

szervezet teljesítményének megalapozott értékelését 

teszi lehetővé, és támogathatja a teljesítmény 

folyamatos időbeli javulását is. Ezeken kívül arra is 

eszközt ad, hogy az értékelési folyamatba bevonjuk 

az érintetteket is, és e módon a szervezeti folyamatok 

szempontjából hasznos információt gyűjtsünk. 

A jelentéskészítésre vonatkozó útmutatás bemutatja 

azt, hogy a jelentéstevő szervezetek milyen lépéseket 

tehetnek, vagy milyen lehetőségek közül választhatnak, 

amikor eldöntik azt, hogy mit is tartalmazzon a jelentés. 

Ezenkívül a fejezet információt tartalmaz arról, hogy a GRI 

jelentéstételi keretrendszert hogyan érdemes és milyen 

szempontok alapján kell használni. Abban is segítséget 

nyújt, hogy egy szervezet miként határozza meg a jelentés 

tartalmát, és hogyan állapítsa meg annak határait. 

A jelentéstételi alapelvekről szóló rész meghatározza, 

hogy milyen eredményei legyenek a jelentésnek, illetve 

segíti a jelentéstételi folyamat során szükségessé váló 

döntések meghozatalát olyan területeken, mint például 

a témák és az indikátorok kiválasztása és meghatározása. 

Mindegyik alapelvnél szerepel egy meghatározás, némi 

magyarázat, valamint olvashatók ellenőrzési szempontok, 

hogy a jelentéstevő szervezet értékelni tudja, mennyiben 

használja az adott alapelvet. Az ellenőrzési szempont 

bemutatásának célja, hogy az önértékelést segítsék, 

nem pedig az, hogy részletekbe menően meghatározzák 

az adatközlés milyenségét. Ahhoz azonban hivatkozási 

pontot adnak, hogy a szervezet megmagyarázza az 

alapelvek alkalmazásával kapcsolatos döntéseit. 

Az alapelvek együttes alkalmazásának célja, hogy segítse 

az átláthatóság elérését. Az átláthatóság az az érték és 

cél, amely a fenntarthatósági jelentések készítésének 

minden szempontból az alapját képezi. Az átláthatóság 

a témához tartozó információ átfogó közlése, olyan 

indikátorok használata, amelyek a hatásokat megfelelően 

jellemzik, s amelyek alapján az érintettek döntéseket 

tudnak hozni. Az átláthatóság feltétele ezenfelül, hogy 

a szervezet a jelentésében teljes egészében bemutassa 

az információkhoz, adatközléshez és indikátorokhoz 

kapcsolódó folyamatokat, eljárásokat és feltevéseket is. 

Eu 

Az alapelvek két csoportba sorolhatók: 

• az első csoportba tartoznak azok, amelyek 

segítségével a jelentéstevő szervezet meghatározza 

a jelentés témaköreit és az indikátorokat; 

• a második csoportba pedig azok, amelyek a 

jelentett információ minőségét és megfelelő 

bemutatását biztosítják. 


16

RG 

& 

EUSS 


Az alapelvek azért szerepelnek így, hogy feladatuk és 

funkciójuk egyértelmű legyen, de a csoportosítás nem 

kívánja mereven rögzíteni alkalmazásukat. Minden 

alapelv döntések sorát tudja segíteni, így hasznosnak 

bizonyulhatnak olyan kérdések megfontolásában is, amelyek 

túlmutatnak a jelentés tartalmának meghatározásán vagy a 

jelentett információ minőségének biztosításán. 

1.1 A jelentés tartalmának meghatározása 

Ahhoz, hogy a szervezet teljesítményéről kiegyensúlyozott 

és pontos képet kapjunk, meg kell határozni azt, hogy mi 

szerepeljen a jelentésben. Ennek során mérlegelni kell 

a szervezet célját, tapasztalatait, valamint az érintettek 

ésszerű elvárásait. Mindezek fontos kiindulási pontot 

szolgáltatnak ahhoz, hogy eldöntsük, mit tartalmazzon a 

jelentés. 

Útmutatás a jelentés tartalmának 

meghatározásához 

Az alábbiakban bemutatjuk a GRI jelentéstételi 

keretrendszer használatát meghatározó megközelítést. 

• Ezután, a minden alapelvnél megfogalmazott 

értékelési szempontok segítségével, válasszuk ki, 

hogy melyek azok a témakörök és indikátorok, 

amelyek lényegesek, és ezért szerepelniük kell a 

jelentésben. 7 

• Az alapelvek figyelembevételével állítsuk 

fontossági sorrendbe a kiválasztott témaköröket, 

és döntsük el, hogy melyek kapjanak nagyobb 

hangsúlyt. 

• Azok a módszerek és eljárások, amelyek 

segítségével a lényegességet értékeljük 

• szervezetenként különbözzenek, valamint a 

szervezet maga határozhatja meg őket; 

• mindig vegyék figyelembe azt az útmutatást és 

azokat az ellenőrzési szempontokat, amelyeket 

a GRI jelentéstételi alapelvek tartalmaznak; és 

• legyenek nyilvánosak. 

Eu 

• Azonosítsuk azokat a témaköröket és kapcsolódó 

indikátorokat, amelyek a jelentés szempontjából 

lényegesek úgy, hogy a lényegesség, az érintettek 

bevonása és a fenntarthatósági összefüggések 

alapelveinek szempontjából is ismételten (iteratíve) 

megvizsgáljuk őket, valamint figyelembe vesszük 

a jelentés határainak megállapításával kapcsolatos 

útmutatást is. 

• A témakörök azonosításakor vegyünk figyelembe az 

indikátorokkal kapcsolatos valamennyi szempontot, 

amely a GRI útmutatóban, valamint a vonatkozó 

ágazati kiegészítésekben szerepel. Ezenkívül 

vegyünk figyelembe minden olyan témakört is, 

amely a jelentés szempontjából lényeges lehet. 

A megközelítés alkalmazása során: 

• tegyünk különbséget az alap- és a kiegészítő 

indikátorok között. Minden indikátort a GRI 

számos érintettet bevonó egyeztető folyamatainak 

során választottak ki. Alapindikátoroknak azokat 

minősítették, amelyek a legtöbb szervezet számára 

lényegesek. Ezért minden szervezet jelentésében 

szerepelniük kell, ha csak a jelentéstételi alapelvek 

figyelembevételével a szervezet nem azt 

állapította meg, hogy számára nem relevánsak. 

Az alapindikátorokon kívül is lehetnek olyan 

indikátorok, amelyek lényegesek. 

3. ábra: A jelentés tartalmára vonatkozó alapelvek 

17 

© 2000-2009 GRI 

7 

„A szervezet bemutatása” cím alatt felsorolt GRI indikátorok (1- 

4) minden jelentéstevő szervezetre vonatkoznak.


• Az ágazati kiegészítések végső verziójában szereplő 

indikátorok is alapindikátorok, használatukra 

ugyanazok a megfontolások vonatkoznak, mint az 

útmutatóban található egyéb alapindikátorokra. 

• A jelentésben található minden egyéb információnak 

(pl. a szervezetre vonatkozó sajátos indikátoroknak) 

meg kell felelniük a jelentéstételi alapelveknek, és 

használatukat a GRI standard adatközlésre vonatkozó 

alaposságnak és pontosságnak kell jellemeznie. 

Jelentéstételi alapelvek a jelentés tartalmának 

meghatározásához 

Minden jelentéstételi alapelv meghatározásból, 

magyarázatból és ellenőrzési szempontokból épül fel, 

amelyek segítik az alapelvek alkalmazását. Az ellenőrzési 

szempontok célja, hogy segítsék az önellenőrzést, nem 

pedig az, hogy a szervezet ezeket követve jelentsen. 

Az alapelveket a tartalom meghatározására vonatkozó 

útmutatóval együtt kell alkalmazni. 

RG 

& 

EUSS 

• A teljesség alapelvét alkalmazva ellenőrizzük, hogy 

a jelentésbe foglalandó információk és a jelentés 

határai megfelelőek-e. 

Lényegesség 

A jelentésben található információk olyan témaköröket 

és indikátorokat fedjenek le, amelyek megfelelően 

tükrözik a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

hatásait, vagy alapvetően befolyásolhatják az érintettek 

értékelését és döntéseit. 

Magyarázat: A szervezetek nagyon sokféle témakör 

közül választhatják ki, hogy mi kerüljön be a jelentésbe. A 

lényeges témakörök és indikátorok közé azok tartoznak, 

amelyek (1) ésszerűen megmagyarázható módon fontosak 

a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak 

meghatározása szempontjából, vagy (2) befolyásolják 

az érintettek döntéseit, és emiatt kell a jelentésben 

szerepelniük. A lényegesség az a küszöbérték, amely felett 

egy téma vagy indikátor kellően fontos ahhoz, hogy a 

jelentésben szerepeljen. A küszöbértéken felül azonban 

nem minden témakör lesz egyformán fontos, s a témakörök 

és indikátorok egymáshoz viszonyított fontosságát az dönti 

el, hogy a jelentésben hová helyezzük a hangsúlyt. 

Eu 

4. ábra: A lényegesség meghatározása 


18

RG 

& 

EUSS 


Eu 

Egy pénzügyi jelentésben a lényegesség az a küszöbérték, 

amely felett az információ befolyásolhatja azoknak – 

elsősorban a befektetőknek – a gazdasági döntéseit, 

akik a szervezet pénzügyi beszámolóit használják. A 

küszöbérték fogalma a fenntarthatósági jelentésben is 

fontos, de itt a hatások és az érintettek sokkal szélesebb 

körét kell figyelembe venni. A fenntarthatósági jelentés 

készítésében a lényegesség nem kizárólag azokra a 

fenntarthatósági témakörökre vonatkozik, amelyeknek 

a szervezet szempontjából pénzügyi hatásuk van. Egy 

fenntarthatósági jelentésben a lényegesség meghatározása 

mindazon gazdasági, környezeti és társadalmi hatások 

figyelembevételét jelenti, amelyek átlépik azt a 

küszöbértéket, amely felett a szervezet a jelen igényeinek 

kielégítése mellett már megfoszthatja a jövő generációit 

saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. 8 Ezek 

a kérdések nagyon gyakran a szervezet szempontjából 

jelentős rövid vagy hosszú távú pénzügyi hatással is bírnak. 

Éppen ezért fontosak lesznek azon érintettek számára is, 

akiket kizárólag a szervezet pénzügyi helyzete érdekel. 

Ahhoz, hogy eldönthessük: egy bizonyos információ 

lényeges-e, belső és külső szempontok kombinációjára van 

szükség. Olyan szempontokra például, hogy mi a szervezet 

küldetése és versenystratégiája, melyek az érintettek által 

közvetlenül megfogalmazott megfontolások, melyek az 

átfogóbb társadalmi elvárások, illetve mi a szervezet hatása 

a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállítói láncra) vagy 

utána (pl. a vevőkre) elhelyezkedő egységekre. 

A lényegesség értékelésekor figyelembe kell venni a 

szervezet által betartandó nemzetközi szabványok és 

egyezmények által megfogalmazott alapvető elvárásokat is. 

Mindezeket a belső és külső szempontokat figyelembe 

kell venni annak értékelésekor, hogy az adott információ 

mennyire fontos, és mennyiben tükrözi a jelentős 

gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat, valamint, 

hogy az érintettek döntéseit milyen mértékben 

befolyásolja. 9 Sokféle jól megalapozott módszert 

alkalmazhatunk a jelentős hatásokat kiválasztására. 

Általánosságban azok a hatások „jelentősek”, amelyeket 

a téma szakértői fontosnak tartanak, vagy amelyeket 

elfogadott módszerek, pl. hatástanulmány készítése 

vagy életciklus-elemzés során annak minősítenek. 

Azok a hatások, amelyek elég fontosak ahhoz, hogy 

a menedzsment aktívan foglalkozzon velük, nagy 

valószínűséggel tekinthetők jelentős hatásnak. 

A jelentésnek a leglényegesebb témakörökre vonatkozó 

teljesítményhez kapcsolódó információkat kell 

kiemelnie. Egyéb releváns témakörök is szerepelhetnek 

a jelentésben, de kevesebb figyelmet kell kapniuk. A 

jelentésnek be kell mutatnia azt a folyamatot is, amelynek 

során a témakörök relatív fontosságát meghatározták. 

A lényegesség alapelve – azon kívül, hogy útmutatást 

ad a témakörök kiválasztásával kapcsolatban – a 

teljesítményindikátorok használatára is vonatkozik. 

A teljesítményre vonatkozó adatokat különböző 

részletességgel és alapossággal mutathatók be a 

jelentésben. Néhány esetben a GRI útmutatást ad azzal 

kapcsolatban, hogy milyen részletesen kell bemutatni 

az indikátort. Általánosságban véve azonban azt, hogy 

mennyire legyen részletes az információ, annak alapján 

kell eldöntenünk, hogy mennyire fontos ahhoz, hogy a 

szervezet teljesítménye mások számára megítélhető és 

összehasonlítható legyen. 

Amikor a lényegesnek ítélt témakörökről közlünk 

információt, előfordulhat, hogy külső érintettek adatait 

is fel kell használnunk. Ezek eltérhetnek azoktól, mint 

amelyeket a szervezet mindennapi működése során 

használ. Ennek ellenére az információnak szerepelnie kell 

a jelentésben, mert így segítheti az érintettek értékelési 

és döntéshozatali folyamatait, valamint hozzájárulhat 

az érintettekkel folytatott párbeszéd sikeréhez, ami 

jelentősen befolyásolhatja a szervezet teljesítményét, 

illetve segítheti az érintettek számára különösen fontos 

problémák megoldását. 

8 

ENSZ Közös Jövőnk Jelentés, Oxford University Press, 1987. 43. old 

9 

További információ az érintettekkel kapcsolatban az érintettek 

bevonása alapelv alatt található 

19 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

Ellenőrzési szempontok 

Külső szempontok 

Amikor egy témakör lényegességéről hozunk döntést, az 

alábbi külső szempontokat kell figyelembe vennünk: 

R 

R 

R 

R 

az érintettek által felvetett, a fenntarthatóság 

szempontjából fontos kérdések és témakörök; 

az ágazatban felvetődő legfontosabb kérdések és 

várható jövőbeli kihívások, amelyeket a partnerek 

és versenytársak vetnek fel; 

vonatkozó törvények, jogszabályok, nemzetközi 

egyezmények és az önkéntes megállapodások 

közül azok, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak 

a szervezet és érintettjei számára; 

elismert szakemberek vagy elfogadott szakértői 

szervezetek megalapozott kutatásai során 

megállapított fenntarthatósági hatások, kockázatok 

vagy lehetőségek (pl. globális éghajlatváltozás, HIV- 

AIDS, szegénység). 

Belső szempontok 

Amikor egy témakör lényegességéről hozunk döntést, az 

alábbi belső szempontokat kell figyelembe vennünk: 

R 

R 

R 

R 

R 

kulcsfontosságú szervezeti értékek, politikák, 

stratégiák, vállalatirányítási rendszerek, célok és 

előirányzatok; 

azon érintettek érdekei/elvárásai, akik különösen 

fontos szerepet játszanak a szervezet sikerességében 

(pl. munkavállalók, részvényesek és beszállítók); 

a szervezet számára jelentős kockázatok; 

azok a kritikus tényezők, amelyek a szervezet 

sikerességének feltételei; 

a szervezet alapkompetenciái, valamint az a mód, 

ahogyan ezek hozzá tudnak, illetve tudnának 

járulni a fenntartható fejlődéshez. 

A fontossági sorrend megállapítása 

R 

A jelentés a lényeges témaköröket és indikátorokat 

fontossági sorrendben mutassa be. 

Érintettek bevonása 

A jelentéstevő szervezetnek azonosítania kell az 

érintettjeit, valamint a jelentésben be kell mutatnia, 

hogy miként vette figyelembe ezen érintettek jogos 

elvárásait és érdekeit. 

Magyarázat: Az érintettek azok a természetes vagy jogi 

személyek, akikre/amelyekre a szervezet tevékenységének, 

termékeinek és/vagy szolgáltatásainak jelentős hatása 

lehet; valamint akiknek/amelyeknek a cselekvése 

befolyásolhatja a szervezet képességét arra, hogy 

stratégiáját sikeresen megvalósítsa, és céljait elérje. Ide 

tartoznak azok a jogi és természetes személyek, amelyek/ 

akik a vonatkozó törvények vagy nemzetközi egyezmények 

értelmében bárminemű követelésekkel élhetnek a 

szervezettel szemben. 

Az érintettek közé tartozhatnak azok, akik/amelyek 

valamilyen módon a szervezet „befektetői” (pl. 

munkavállalók, részvényesek vagy beszállítók), de 

azok is, akik nem közvetlenül részei a szervezetnek (pl. 

közösségek). 

A jelentéskészítés során az érintettek megalapozott 

elvárásai és érdekei kulcsfontosságúak sok döntés 

meghozatalakor, mint például annak eldöntésében, 

hogy mire terjedjen ki a jelentés, hol legyenek a határai, 

milyen indikátorokat használjunk, és mely tanúsítási 

folyamat mellett döntsünk. A szervezetnek azonban 

nem minden érintettje fogja használni a jelentést. Fontos 

kihívást jelent ez akkor, amikor azt próbáljuk eldönteni, 

hogy a jelentés az érintettek mely specifikus érdekeire/ 

elvárásaira adjon választ úgy, hogy közben eleget tesz a 

minden érintett felé való elszámolási kötelezettségnek. 

Néhány döntés meghozatalakor, mint például annak 

meghatározásakor, hogy a jelentés mire terjedjen ki, és 

hogy hol legyenek a határai, számos érintetti csoport 

megalapozott elvárásait és érdekeit kell figyelembe venni. 

Lehetnek például olyan érintettek is, akik a jelentéssel 

kapcsolatos véleményüket csak megbízott képviselőkön 

keresztül tudják kifejezni. Lehetnek olyan érintettek 

is, akik a jelentéssel kapcsolatos álláspontjukat nem 

kívánják kifejezésre juttatni, hanem a kommunikáció 

és érdekegyeztetés egyéb csatornáit választják. Ennek 

ellenére a jelentés tartalmának kialakításakor az ő 

elvárásaikat és érdekeiket is figyelembe kell venni. 

Ugyanakkor más kérdések eldöntésekor, mint például 

annak megállapításakor, hogy milyen részletességgel 

közöljünk bizonyos adatokat, vagy a különböző érintettek 

számára milyen részletes magyarázat szükséges, több 

Eu 


20

RG 

& 

EUSS 


Eu 

figyelmet kell fordítanunk azon érintettek kívánságaira, 

akik nagy valószínűséggel használni fogják majd 

a jelentést. Fontos, hogy ezeknek a döntéseknek a 

meghozatalakor alkalmazott eljárást és megközelítési 

módot dokumentáljuk. 

Az érintettek bevonására alkalmazott eljárások jó eszközök 

arra, hogy megértsük méltányolható elvárásaikat és 

érdekeiket. Rendszeres tevékenységük részeként a 

szervezetek gyakran kezdeményeznek olyan folyamatokat, 

amelyek célja az érintettek bevonása. Mindezek nagyon 

hasznosak lehetnek abból a szempontból is, hogy a 

jelentéssel kapcsolatos döntések meghozatala könnyebb 

legyen. Ide tartoznak például azon érintettek bevonásán 

alapuló események, amelyek célja, hogy a szervezet a 

nemzetközi normáknak megfeleljen, vagy azok, amelyek 

a folyamatos szervezeti és üzleti folyamatokat segítik. 

Mindezek mellett az érintetteket bevonhatjuk azzal a céllal 

is, hogy kifejezetten a jelentés számára szolgáltassanak 

információt. Az érintettek bevonásának egyéb módjai 

lehetnek még a média, a tudományos közösség vagy 

a releváns piaci szereplőkkel és érintettekkel közösen 

megvalósított tevékenységek. Mindezek segítenek a 

szervezetnek abban, hogy jobban megértse az érintettek 

megalapozott elvárásait és érdekeit. 

Ahhoz, hogy a jelentés tanúsítható legyen, az érintettek 

bevonásának folyamatát dokumentálni kell. Amikor egy 

szervezet a jelentéskészítés céljából vonja be az érintettek 

csoportjait, fontos, hogy a különböző folyamatok 

szisztematikusan kialakított és általánosan elfogadott 

megközelítési módokra, módszerekre és elvekre 

épüljenek. Ahhoz, hogy a szervezet megértse az érintett 

csoportok információigényét, az általánosan alkalmazott 

megközelítési módnak megfelelően hatékonynak kell 

lennie. A jelentéstevő szervezetnek dokumentálnia kell, 

hogy milyen eljárást alkalmazott annak eldöntésére, hogy 

mely érintettek véleményét ismerje meg, hogyan és mikor 

találkozott velük, és a találkozások hogyan befolyásolták 

a jelentés tartalmát, illetve a szervezet fenntartható 

fejlődéssel kapcsolatos tevékenységét. Ezeknek a 

folyamatoknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy az 

érintettektől közvetlen információt gyűjtsenek, valamint 

a jogosan támasztott társadalmi elvárásokat azonosítsák. 

Előfordulhat, hogy az érintettek egymásnak ellentmondó 

véleményt fejtenek ki, vagy egymásnak ellentmondó 

elvárásokat fogalmaznak meg, így szükség lesz arra, 

hogy a szervezet megmagyarázza, hogy a jelentéssel 

kapcsolatos döntéseinek meghozatala során miként 

mérlegelte ezeket az elvárásokat és véleményeket. 

Ha egy szervezet elmulasztja az érintettek azonosítását 

és bevonását, jelentése nem lesz minden érintett 

számára megfelelő és hiteles. Ezzel szemben az érintettek 

szisztematikus bevonása elősegíti, hogy kedvezően 

fogadják a jelentést, valamint növeli annak hasznosságát 

is. A megfelelően megtervezett és lebonyolított bevonás 

eredménye nagy valószínűséggel egy folyamatos 

tanulási folyamat lesz, amelyben a szervezet és külső 

partnerei is részt vesznek, valamint ezáltal a szervezet 

felelősségteljesebbnek tűnik az érintettjei számára. Az 

elszámoltathatóság a szervezet és az érintettek között 

lévő bizalmat erősíti, a bizalom pedig növeli a jelentés 

megbízhatóságát. 

Ellenőrzési szempontok: 

R 

R 

R 

R 

A szervezet ismeri azon érintetteket, akiknek 

felelősséggel tartozik. 

A jelentés felhasználja az érintettek bevonását 

célzó azon folyamat eredményeit, amely része 

a szervezet mindennapos tevékenységének, 

illetve amelyek felhasználását a jogi és szervezeti 

előírások egyébként megkövetelik. 

A jelentés felhasználja az érintettek bevonását célzó 

azon folyamat eredményeit is, amelyeket kifejezetten 

a jelentéskészítés részeként szerveztek meg. 

Az érintettek bevonásának folyamata összhangban 

van a jelentés kiterjedési körével és határaival. 

21 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

Fenntarthatósági összefüggések 

A jelentés a szervezet teljesítményét úgy mutatja be, hogy 

figyelembe veszi a fenntarthatóság tágabb összefüggéseit. 

Magyarázat: A teljesítményről szóló információt 

összefüggéseiben kell bemutatni. A fenntarthatósági 

jelentés alapvető kérdése az, hogy a szervezet miként 

járul hozzá, illetve a jövőben hogyan fog hozzájárulni 

a gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek 

javulásához, illetve romlásához, fejlődésükhöz, valamint 

a kapcsolódó helyi, regionális és globális trendekhez. Ha 

a jelentés kizárólag a szervezet teljesítményéről (vagy 

hatékonyságáról) szól, nem fog válaszolni erre az alapvető 

kérdésre. Ezért a jelentésnek a fenntarthatóság tágabb 

szemszögéből kell bemutatnia a szervezet teljesítményét. 

Ez azt jelenti, hogy a jelentésnek a szervezet 

teljesítményét a környezeti és társadalmi erőforrások által 

támasztott határok és követelmények szempontjából 

kell elemeznie ágazati, helyi, regionális és globális 

szinten. Például, azon felül, hogy a szervezet jelentést 

ad ökohatékonyságának trendjéről, bemutathatja azt is, 

hogy miként viszonyul a szervezet által kibocsátott összes 

szennyezés a regionális ökoszisztéma szennyezést elnyelő 

képességéhez. 

Legkönnyebben a környezeti kérdések bemutatása 

során lehet ezt a megközelítési módot alkalmazni, 

például úgy, hogy figyelembe vesszük az erőforráshasználat 

és szennyezési szint globális határait. Lehet 

azonban társadalmi és gazdasági célkitűzésekre is 

vonatkoztatni, például úgy, hogy a társadalmi-gazdasági 

fenntarthatósággal kapcsolatos hazai és nemzetközi 

célokat veszünk figyelembe, illetve a szervezet 

teljesítményét ezekhez viszonyítva mutatjuk be. Dönthet 

például úgy egy szervezet, hogy munkavállalóinak 

fizetését és szociális juttatásait az adott országban 

érvényes minimálbér és átlagkereset függvényében 

teszi közzé, vagy annak fényében, hogy a szociális háló 

mennyire képes azokon segíteni, akik szegénységben 

vagy a létminimum közelében élnek. Azoknak a 

szervezeteknek, amelyek több helyszínen, méretben 

és ágazatban működnek, meg kell gondolniuk, hogy a 

fenntarthatóság szempontjából miként tudják legjobban 

bemutatni teljesítményüket. Ehhez szükség lehet arra, 

hogy különbséget tegyenek azok között a témák és 

tényezők között, amelyeknek globális szintű hatásuk 

van (mint például az éghajlatváltozás), és azok között, 

amelyek inkább regionális vagy helyi hatással bírnak 

(például a közösségfejlesztés). Hasonlóképpen kell 

különbséget tenni a különböző tevékenységek trendjei és 

hatásai, valamint a teljesítmény különböző helyszíneken 

jelentkező hatásai között. 

A szervezet saját fenntarthatósági és üzleti stratégiája adja a 

támpontot a teljesítmény értékeléséhez. A fenntarthatósági 

és a szervezeti stratégia közötti kapcsolatot egyértelművé 

kell tenni, ahogyan azt is, hogy milyen kontextusban 

mutatjuk be a szervezet teljesítményét. 


R 

R 

R 

R 

A szervezetet bemutatja, hogy a fenntartható 

fejlődés mit jelent számára, és a jelentés témaköreit 

objektív és rendelkezésre álló információ alapján, 

valamint a fenntartható fejlődés indikátorainak 

tükrében is jellemzi. 

A szervezet a teljesítményét a fenntartható 

fejlődés tágabb értelemben vett feltételei és céljai 

szempontjából is bemutatja, elismert ágazati, helyi, 

regionális és/vagy globális kiadványok alapján. 

A szervezet a teljesítményét úgy mutatja be, hogy 

hatásainak nagyságát és mértékét is megfelelően 

kommunikálja, és azok hatókörének érzékeltetéséhez 

a földrajzi környezetet megfelelően választja ki. 

A jelentés bemutatja, hogy a fenntarthatósággal 

kapcsolatos témák miként kapcsolódnak a hosszú 

távú szervezeti stratégiához, kockázatokhoz és 

lehetőségekhez, beleértve a beszállítói lánccal 

kapcsolatos megfontolásokat is. 

Eu 


22

RG 

& 

EUSS 


Eu 

Teljesség 

A lényeges témaköröket és indikátorokat, valamint a 

jelentés határait úgy kell megállapítani, hogy a jelentés 

lefedje a szervezet jelentős gazdasági, környezeti és 

társadalmi hatásait, valamint lehetővé tegye, hogy az 

érintettek értékelni tudják a szervezet jelentéstételi 

időszak alatti teljesítményét. 

Magyarázat: A teljesség elsősorban a jelentés kiterjedési 

körére, határaira és az időkeretre vonatkozik. Ezenkívül 

magában foglalhatja az információgyűjtés módját (például 

azt, hogy a meghatározott kiterjedési körön belül minden 

telephelyről gyűjtöttek-e adatokat), és azt, hogy az 

információt megfelelő formában közli-e a szervezet. Ezek 

a kérdések a jelentés minőségéhez is kapcsolódnak, ezért 

részletesebben a pontosságra és az egyensúlyra vonatkozó 

alapelveknél tárgyaljuk őket később, még az 1. részben. 

A „kiterjedési kör” arra vonatkozik, hogy a 

fenntarthatósággal kapcsolatos különböző témaköröket 

milyen mértékben fedi le a jelentés. A jelentésben 

található témakörök és indikátorok összességének 

elegendő kell lennie arra, hogy tükrözze a szervezet 

jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait. 

Ezenfelül elegendő információt kell nyújtaniuk az 

érintetti értékeléshez is. Ahhoz, hogy egy szervezet 

eldöntse, megfelelő mennyiségű információt közölt-e 

jelentésében, figyelembe kell vennie az érintettek 

bevonását célzó folyamat eredményeit, valamint azokat 

a szélesebb körű társadalmi elvárásokat is, amelyek nem 

feltétlenül fogalmazódtak meg e folyamat során. 

a jelentéstételi időszakban kell bemutatni, amelyben 

megtörténtek. Ide tartoznak azok a tevékenységek 

is, amelyeknek minimális rövid távú hatásuk van, de 

hosszú távon a hatás előre láthatólag felhalmozódik, sőt 

kikerülhetetlenné vagy visszafordíthatatlanná válik (pl. 

a bioakkumuláció folyamán vagy a perzisztens szerves 

szennyezők esetében). Amikor a szervezet különböző 

tevékenységeinek jövőbeli (mind pozitív, mind pedig 

negatív) hatásainak mértékét becsli meg, fontos, hogy 

megfelelően megalapozott számításokra támaszkodjon 

a hatás valószínűsíthető mértéke, természete és 

kiterjedési köre tekintetében. Bár az ilyenfajta becslések 

bizonytalanok, mégis hasznos információt tartalmazhatnak 

a döntéshozatal számára, feltéve, hogy a becslés alapjait 

és korlátait a jelentéstevő egyértelműen megfogalmazza. 

A lehetséges jövőbeli hatások természetének és 

valószínűségének közzététele a jelentésben összhangban 

van azzal az elvvel, hogy a szervezetnek kiegyenlítetten és 

méltányosan kell megjelenítenie gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítményét. 


R 

A jelentés úgy készült, hogy a jelentést kiadó 

szervezet működési határain belül a termelési 

folyamatban mind az előtte, mind pedig az utána 

elhelyezkedő minden egységet figyelembe vettek, 

valamint a jelentés minden olyan információt 

lefed, és fontossági sorrendben közöl, amelyeket a 

lényegesség, a fenntarthatósági összefüggések és 

az érintettek szempontjából fontosnak ítéltek. 

A „jelentés határai” arra vonatkoznak, hogy a jelentés 

mely egységek teljesítményét fedi le (pl. leányvállalatok, 

vegyes vállalatok, alvállalkozók). Amikor egy szervezet 

megállapítja jelentésének határait, azt kell figyelembe 

vennie, hogy mely egységek tartoznak irányítási 

körébe (vagyis melyek találhatóak „szervezeti határain” 

belül, jellemzően a pénzügyi jelentések definícióihoz 

kapcsolódóan), illetve, hogy melyekre van befolyással 

(vagyis melyek helyezkednek el „működési határain” belül). 

Meg kell vizsgálni, hogy mely szervezetekre van hatással 

a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállító láncban), 

illetve utána (pl. termékeinek és szolgáltatásainak 

terjesztői és felhasználói körében) elhelyezkedő egységek 

közül. Nem biztos, hogy a határvonalak a jelentetésben 

szereplő valamennyi tényező vagy információtípus 

esetében ugyanott lesznek. 

Az „időkeret” arra utal, hogy az adott jelentéstételi 

időszakra vonatkozóan a kiválasztott információnak 

teljesnek kell lennie. Amennyire megvalósítható, a 

tevékenységeket, eseményeket és hatásokat abban 

R 

R 

R 

A jelentésben minden olyan egység szerepel, 

amely a szervezet irányítási körébe tartozik, vagy 

amelyet a szervezet jelentősen befolyásol, hacsak a 

jelentés nem nyilatkozik ennek ellenkezőjéről. 

A jelentésben közölt információ a jelentéstételi 

időszak minden lényeges tevékenységét és 

eseményét lefedi, és ezek elkerülhetetlen vagy 

visszafordíthatatlan jövőbeli hatásaira vonatkozóan 

megalapozott becsléseket tartalmaz, amennyiben 

ezek a hatások előre láthatóak. 

A jelentés nem hagy figyelmen kívül olyan releváns 

információkat, amelyek az érintettek értékelését 

vagy döntéseit befolyásolhatják, vagy amelyek 

jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi 

hatásokat tükröznek. 

23 

© 2000-2009 GRI


1.2 Jelentéstételi alapelvek a jelentés 

minőségének biztosításához 

A minőség biztosítását szolgáló jelentéstételi 

alapelvek 

RG 

& 

EUSS 

Ez a rész tartalmazza azokat az alapelveket, amelyek 

segítségével biztosíthatjuk a jelentésben szereplő 

információ minőségét, beleértve az információ 

megfelelő formátumát. A jelentésben szereplő 

információk összeállításával kapcsolatos döntéseknek 

összhangban kell lenniük az alapelvekkel. Az átláthatóság 

biztosításához az ebben a részben szereplő valamennyi 

alapelv nélkülözhetetlenül fontos. A megfelelő minőségű 

információ teszi lehetővé azt, hogy az érintettek 

helytállóan tudják megítélni a szervezet teljesítményét, és 

ennek függvényében cselekedhessenek. 

Egyensúly 

Ahhoz, hogy egy szervezetet átfogóan lehessen 

értékelni, a jelentésnek a szervezeti teljesítmény pozitív 

és negatív vonásait is be kell mutatnia. 

Magyarázat: A jelentésnek elfogulatlan képet kell adnia 

a szervezet teljesítményéről. A jelentéskészítés során 

ezért kerülni kell minden olyan válogatást, kihagyást vagy 

bemutatási módot, amelyekről feltételezhető, hogy a jelentés 

olvasójának döntését vagy értékelését indokolatlanul vagy 

helytelenül befolyásolhatják. A jelentésnek előnyös és 

kevésbé előnyös fejleményeket és témaköröket is közölnie 

kell olyan mértékben, ahogyan lényegességük az érintettek 

döntéseit befolyásolhatja. A jelentésnek egyértelműen 

meg kell különböztetnie a tényekre alapozott információt a 

jelentéstevő szervezet saját értelmezésétől. 


R 

R 

R 

A jelentés a szervezet számára kedvező és 

kedvezőtlen információt és témaköröket is lefed. 

A jelentés olyan formátumban közli az 

információkat, hogy az olvasó egyértelműen 

láthassa a tendenciák és a teljesítmény évről évre 

történő pozitív és negatív változásait. 

A jelentés különböző témaköreire helyezett 

hangsúly arányos azok relatív fontosságával. 

Eu 

5. ábra: Alepelvek a jelentés minőségének biztosításához 


24

RG 

& 

EUSS 


Eu 

Összehasonlíthatóság 

A szervezetnek következetesen kell kiválasztania, 

összeállítania és megjelenítenie a jelentésben szereplő 

témaköröket és információkat. A jelentésben szereplő 

információkat úgy kell bemutatni, hogy az érintettek 

meg tudják ítélni a szervezet teljesítményének időbeli 

változását, és azt össze is tudják hasonlítani más 

szervezetek teljesítményével. 

Magyarázat: Az összehasonlíthatóság elengedhetetlen 

feltétele a teljesítmény értékelésének. A jelentést használó 

érintettek számára fontos, hogy össze tudják hasonlítani 

a jelentésben szereplő, a szervezet gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítményére vonatkozó információkat 

a szervezet múltbeli teljesítményével, célkitűzéseivel, 

és – amennyire ez lehetséges – egyéb szervezetek 

teljesítményével is. A következetesség a jelentés 

elkészítésében lehetővé teszi a belső és külső érintettek 

számára, hogy különféle értékelések, befektetési 

döntések, támogatási programok és egyéb hasonló 

események során a teljesítményt a szervezet korábbi 

teljesítményével, illetve más szervezetek teljesítményével 

összehasonlítsák, valamint a fejlődést értékeljék. A más 

szervezetekkel történő összehasonlítás során figyelembe 

kell venni a méret okozta különbségeket, a földrajzi 

elhelyezkedés hatását, és minden egyéb olyan tényezőt, 

amely egy szervezet relatív teljesítményét befolyásolhatja. 

Ahol ez szükséges, a jelentés készítői mérlegeljék ezen 

összefüggések bemutatását, hogy ezzel a jelentés olvasóit 

segítsék azoknak a tényezőknek a megértésében, amelyek 

az egyes szervezetek teljesítményének különbségére 

hatással lehetnek. 

Segíti az időbeli összehasonlíthatóságot, ha a jelentések 

készítése során az adatok számítási módja, bemutatási 

formája és a kapcsolódó feltételezések bemutatása 

következetes. Ahogyan a szervezet és érintettjei számára 

a különféle témakörök fontossága az idő előrehaladtával 

változik, úgy fog változni a jelentés tartalma is. 

Fontos azonban, hogy a lényegesség alapelvének 

keretein belül a szervezet következetesen építse fel 

jelentéseit. Nemcsak abszolút adatokat (pl. a keletkező 

hulladék teljes mennyiségét), de viszonyszámokat 

(pl. az egységnyi termékre vonatkoztatott hulladék 

mennyiségét) is közölni kell, hogy lehetővé váljék az 

analitikus összehasonlítás. 

Ha a jelentés határai, kiterjedési köre, a jelentéstételi 

időszak hosszúsága vagy a tartalom változik (ide értve a 

jelentés kivitelezését, a meghatározásokat és a használt 

indikátorokat is), a jelentéstevő szervezet, amennyire 

ez lehetséges, az éppen érvényes adatokat a múltbeli 

adatoknak megfelelően mutassa be (vagy fordítva). Ez 

biztosítja, hogy az információ és az összehasonlítások 

továbbra is megbízhatók és értelmezhetők legyenek. Ahol 

erre nem kerül sor, a jelentésnek meg kell magyaráznia 

ennek okait és a közölt adatokra tett hatását. 


R 

R 

R 

R 

R 

A jelentést és a benne közölt adatokat évről évre 

össze lehet hasonlítani. 

A szervezet teljesítménye összehasonlítható a 

megfelelő benchmarkokkal. 

A jelentés határaiban, kiterjedési körében, a 

jelentéstételi időszak hosszúságában vagy a közölt 

tartalomban bekövetkezett minden lényeges 

változást egyértelműen azonosítani lehet, és van 

rájuk magyarázat. 

Ahol rendelkezésre állnak, a jelentés használja 

az általánosan elfogadott adatgyűjtési, mérési 

és adatbemutatási protokollokat, ide értve a GRI 

útmutatóban található indikátorokra vonatkozó 

technikai protokollokat. 

Ahol releváns, a jelentés használja a GRI ágazati 

kiegészítéseket. 

25 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

Pontosság 

A jelentésben szereplő információnak megfelelően 

pontosnak és részletesnek kell lennie azért, hogy az 

érintettek meg tudják ítélni a jelentéstevő szervezet 

teljesítményét. 

Magyarázat: A gazdasági, környezeti és társadalmi 

kérdésekre és indikátorokra adott válaszokat sokféleképpen 

meg lehet adni, leíró (kvalitatív) válaszoktól kezdve 

a részletes kvantitatív mérésekig. Az információ 

természetének és felhasználóinak ismeretében lehet 

kiválasztani azokat a tulajdonságokat, amelyek a 

pontosságot meghatározzák. Például a kvalitatív információ 

pontosságát nagymértékben meghatározza érthetősége, 

részletessége és a bemutatás kiegyensúlyozottsága 

az adott jelentés határain belül. Ezzel szemben a 

kvantitatív információ pontossága függhet attól, hogy 

milyen módszert alkalmaztak az adatok gyűjtéséhez, 

összeállításához és elemzéséhez. A pontosság éppen 

aktuális mértéke attól is függ, hogy mire akarjuk használni 

az információt. Egyes döntések meghozatalához 

pontosabb adatokra van szükség, mint mások esetében. 


R 

R 

R 

R 

R 

A jelentés feltünteti, hogy mely adatokat mérték. 

Az alkalmazott mérési módszereket és számítási 

folyamatokat a jelentés megfelelő részletességgel 

bemutatja, és azok hasonló eredményekkel 

megismételhetők. 

Kvantitatív adatok esetében a hibahatár nem 

akkora, hogy lényegesen befolyásolja az érintetteket 

abban, hogy a közölt teljesítmény alapján megfelelő 

döntéseket és következtetéseket tudjanak hozni. 

A jelentés feltünteti, hogy mely adatok becslés 

eredményei, valamint bemutatja a becsléshez 

használt előfeltételezéseket és módszereket, vagy 

információt ad arról, hol lehet ezeket megtalálni. 

A közölt kvalitatív állítások a jelentésben található 

egyéb információ és minden egyéb rendelkezésre 

álló bizonyíték alapján is megalapozottak. 

Időszerűség 

A szervezet rendszeresen készít jelentést, és a jelentett 

információ időben nyilvánosságra kerül ahhoz, hogy 

segítségével az érintettek megalapozott döntéseket 

tudjanak hozni. 

Magyarázat: Az információ hasznossága szoros 

kapcsolatban van azzal, hogy mikor áll rendelkezésre; 

lehetővé teszi-e, hogy az érintettek döntéshozatali 

folyamataikba integrálhassák őket. Az időszerűség 

vonatkozik arra, hogy milyen gyakorisággal készül 

jelentés, valamint arra is, hogy a jelentésben közölt 

információk mennyire időszerűek. 

Annak ellenére, hogy bizonyos célok eléréséhez az 

állandó információszolgáltatás lenne a legmegfelelőbb, 

a jelentéstevő szervezetnek el kell köteleznie 

magát amellett, hogy rendszeresen, egy pontosan 

meghatározott időpontban hozza nyilvánosságra a 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményére 

vonatkozó összesített adatokat. Ahhoz, hogy az 

információk összehasonlíthatók legyenek, valamint, 

hogy az érintettek rendelkezésére álljanak, a jelentés 

publikálásának gyakoriságát és a jelentéstételi időszak 

hosszát következetesen kell meghatározni. Az érintettek 

döntéshozatalát még inkább megkönnyíti, ha a 

fenntarthatósági és a pénzügyi jelentés megjelenésének 

időpontjai közt összhang van. A szervezetnek egyensúlyra 

kell törekednie a rendszeres információközlés igénye és a 

közölt információ megbízhatóságának tekintetében. 


R 

R 

R 

A jelentésben szereplő információk a jelentéstételi 

időszakra vonatkoznak. 

A teljesítményre vonatkozó kulcsfontosságú 

információk gyűjtése és közzététele összhangban 

van a fenntarthatósági jelentés készítésének 

ütemezésével. 

A jelentésben (ide értve az internet alapú 

jelentéseket is) közzétett információkkal 

kapcsolatban egyértelműen fel van tüntetve, 

hogy mely időszakra vonatkoznak, mikor lesznek 

frissítve, és mikor voltak utoljára frissítve. 

Eu 


26

RG 

& 

EUSS 


Eu 

Egyértelműség 

A jelentésben közölt információk érthetők és elérhetők a 

jelentést használó érintettek számára. 

Magyarázat: A jelentésben minden információt 

úgy kell bemutatni, hogy az érthető, elérhető és 

használható legyen a szervezet különböző érintettjei 

számára (függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy 

egyéb formában lát-e napvilágost a jelentés). Fontos, 

hogy minden érintett különösebb erőfeszítés nélkül 

megtalálja a keresett információt. Az információkat olyan 

formában kell bemutatni, hogy érthető legyen azok 

számára, akik már rendelkeznek alapvető háttértudással 

a szervezetről és tevékenységéről. Grafikai megoldások 

és összesített táblázatok segíthetnek abban, hogy az 

információ mindenki számára könnyebben érthető 

legyen. A jelentésben közölt információ részletezettsége 

is befolyásolhatja a jelentés érthetőségét, például ha 

sokkal több vagy sokkal kevesebb részletet közöl, mint 

amit az érintettek elvárnának. 

Tests: 

R 

R 

R 

R 

A jelentés éppen olyan részletességgel közöl 

információt, mint azt az érintettek megkívánják, de 

sehol sem túlzottan aprólékos. 

Az érintettek különösebb erőfeszítés nélkül meg 

tudják találni a kívánt információt tartalomjegyzék, 

térképek, kereszthivatkozások (linkek) és egyéb 

eszközök segítségével. 

A jelentés kerüli az olyan szakkifejezéseket, 

mozaikszavakat vagy szakmai zsargont, amely 

nehezítené az érintettek számára a megértést, 

és ahol erre szükség van, magyarázattal szolgál 

vagy az éppen aktuális fejezet részeként, vagy 

szójegyzékben. 

A jelentésben közölt adatok és információk 

az érintettek rendelkezésére állnak, különös 

tekintettel azokra, akiknek speciális hozzáférési 

igényeik vannak (pl. megváltozott képességűek, 

nyelvi vagy technológiai nehézségekkel 

küszködők). 

Megbízhatóság 

A jelentés készítése során felhasznált információkat úgy 

gyűjtötték, és a készítés során alkalmazott eljárásokkal 

együtt úgy dokumentálták, elemezték és tették közzé, 

hogy ellenőrizhető legyen, valamint, hogy biztosítsa az 

információ minőségét és lényegességét. 

Magyarázat: Az érintetteknek bízniuk kell abban, 

hogy a jelentésben szereplő adatok valósághű volta 

ellenőrizhető, és a készítői megfelelőképpen figyelembe 

vették a jelentéstételi alapelveket. A jelentésben szereplő 

információkat és adatokat belső ellenőrzésnek vagy olyan 

dokumentumnak kell megerősítenie, amelyet olyanok is 

ellenőrizhetnek, akik a jelentés elkészítésében nem vettek 

részt. A teljesítménnyel kapcsolatos olyan adatközlések, 

amelyeket nem támasztanak alá adatok és bizonyítékok, 

nem szerepelhetnek egy fenntarthatósági jelentésben 

– kivéve, ha nagyon lényeges információt tartalmaznak, 

és a jelentés egyértelmű magyarázatot tud adni minden 

felmerülő bizonytalansági tényezőre. A jelentés készítését 

támogató döntéshozatali folyamatot is dokumentálni kell 

úgy, hogy a kulcsfontosságú döntések alapjául szolgáló 

információkat meg lehessen vizsgálni (például azokat 

az eljárásokat, amelyek alapján a jelentés tartalmát, 

határait és az érintettek részvételét meghatározták). Az 

információs rendszerek létrehozásakor a jelentéstevő 

szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy azok külső 

ellenőrzés vagy tanúsítási folyamat tárgyát képezhetik. 


R 

R 

R 

R 

A jelentés világosan meghatározza a külső 

tanúsítás hatókörét és kiterjedését. 

A szervezet meg tudja jelölni a jelentésben közölt 

információk eredeti forrását. 

A szervezet hitelt érdemlően bizonyítani tudja a 

jelentésben szereplő feltételezéseket és komplex 

számításokat. 

Az eredeti adatok és információk birtokosának 

értelmezése rendelkezésre áll, amelynek alapján 

tanúsítható, hogy az adatok és információk 

pontossága az elfogadható hibahatárok közé esik. 

27 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

1.3 Útmutatás a jelentés határainak 

megállapításához 10 

Egy szervezetnek, azzal párhuzamosan, hogy meghatározza 

a jelentés tartalmát, döntenie kell arról is, 

hogy mely egységek (pl. leányvállalatok és vegyes 

vállalatok) teljesítménye fog szerepelni a jelentésben. A 

fenntarthatósági jelentésben azoknak az egységeknek 

kell szerepelniük, amelyek a szervezet irányítási jogkörébe 

tartoznak, vagy amelyekre jelentős befolyást gyakorol 

a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállítói lánc) 

vagy utána (pl. a forgalmazók és vevők) elhelyezkedő 

szervezetekkel fennálló kapcsolataiban és e kapcsolatain 

keresztül. 

A jelentés határainak megállapításakor a következő 

definíciókat kell figyelembe venni: 

• Irányítási jogkör: az a jogkör, hogy a szervezet valamely 

vállalkozás pénzügyi és működési politikáját irányítja 

azért, hogy annak tevékenységéből a szervezetnek 

előnyei származzanak. 

• Jelentős befolyás: az a jogkör, hogy a szervezet részt 

vesz egy egység pénzügyi és működési döntéseinek 

meghozatalában, de nincs felhatalmazása azok 

meghatározására. 

A jelentés határaira vonatkozó alábbi útmutatás a jelentés 

egészére, valamint az egyes teljesítményindikátorokra is 

vonatkozik. 

Nem kell azonos módon jelenteni minden egységről, 

amely a jelentés határain belül helyezkedik el. Az, hogy egy 

bizonyos egységet hogyan szerepeltetünk a jelentésben, 

azon múlik, hogy milyen mértékben tartozik a szervezet 

irányítása alá, illetve a szervezetnek mekkora befolyása van 

rá. Fontos szempont az is, hogy az adat vagy információ 

a működési teljesítményre, a vezetés teljesítményére 

vonatkozik-e, vagy narratív/leíró. A jelentés határainak 

megállapításával kapcsolatos útmutatás azt is figyelembe 

veszi, hogy a különféle kapcsolatok különböző szintű 

információ-hozzáférést tesznek lehetővé, valamint 

különbözőképpen befolyásolják az eredményeket is. 

A működéssel kapcsolatos információk, mint például 

a kibocsátási adatok, megbízhatóan összegyűjthetők 

azoktól az egységektől, amelyek a szervezet irányítása 

alá tartoznak, de nem biztos, hogy rendelkezésre állnak 

vegyes vállalatok vagy beszállítók esetében. Az útmutatás 

minimumelvárásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, 

hogy a termelési folyamatban a szervezet előtt vagy után 

elhelyezkedő mely egységeket kell a jelentésbe foglalni, 

amikor indikátorokról és vezetési irányelvekről jelentünk. 

Eu 

6. ábra: Döntési-fa a jelentés határainak megállapításához 

10 

A jelentés határainak megállapításával kapcsolatos útmutatást az erről szóló protokoll (GRI Boundary Protocol 2005) alapján 

állították össze. Az útmutató jövőbeli aktualizálása e protokoll fejlesztését is tartalmazni fogja. 


28

RG 

& 

EUSS 


A jelentéstevő szervezet természetesen dönthet úgy, 

hogy ezeket a határokat kibővíti bizonyos indikátor(ok)ra 

vonatkozóan. 

Az információgyűjtés, illetve a jelentés határainak 

kiterjesztése során egy egység fontosságának megítélése 

fenntarthatósági hatásainak mértékétől függ. A 

legnagyobb hatású egységek rejtik a legnagyobb 

kockázatokat, de a legnagyobb lehetőségeket is a szervezet 

és az érintettek számára, és pontosan emiatt a szervezetet 

ezekért az egységekért tekinthető leginkább felelősnek. 

Útmutatás a jelentés határainak megállapításához 

• A fenntarthatósági jelentés határait úgy kell 

megállapítani, hogy minden olyan egységet 

magában foglaljon, amelynek jelentős 

fenntarthatósági hatása van (ténylegesen és 

potenciálisan), és/vagy minden olyan egységre 

kiterjedjen, amelynek vonatkozásában a jelentéstevő 

szervezetnek irányítási jogköre van, vagy amely fölött 

jelentős befolyással rendelkezik pénzügyi, működési 

vagy egyéb szempontok alapján. 

Eu 

• Ezeket az egységeket működési teljesítményindikátorokkal, 

irányításra vonatkozó indikátorokkal 

vagy leíró bemutatással lehet jellemezni. 

• A fenti megfontolások alapján egy jelentéstevő 

szervezetnek minimálisan a következők szerint kell 

az egységeket jelentésében lefednie: 

• azokról az egységekről, amelyek felett 

irányítási jogkörrel rendelkezik, működési 

teljesítményindikátorokat; 

• azokról pedig, amelyekre jelentős hatással 

van, a vezetési szemléletre és irányelvekre 

vonatkozó adatokat kell közölnie. 

• Leíró bemutatást azokról az egységekről szükséges 

adni, amelyek nem tartoznak ugyan a szervezet 

irányítási jogkörébe, és nincs is rájuk jelentős 

befolyással, de kulcsfontosságú kihívásokat 

jelentenek számára, mert hatásuk jelentős. 

• A jelentésnek a határain belül elhelyezkedő minden 

egységet le kell fednie. A jelentés készítésekor a 

szervezet dönthet úgy, hogy az említett határokon 

belül helyezkedő egység(ek)ről – a hatékonyság 

elve alapján – nem közöl adatokat, ha ezzel nem 

változtatja meg jelentősen az adatközlés vagy 

indikátor végső eredményét. 

29 

© 2000-2009 GRI


2. rész: Alapvető adatközlések 

Az útmutatónak ez a része azt határozza meg, hogy mi 

az az alapvető tartalom, amelynek meg kell jelennie egy 

fenntarthatósági jelentésben. Természetesen mindezt a 

tartalom meghatározásáról az 1. részben elmondottak 

függvényében kell értelmezni. 

• Teljesítményindikátorok: olyan mutatószámok, 

amelyek összehasonlítható információt közölnek 

a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményéről. 

Bátorítjuk a jelentéstevő szervezeteket, hogy ezt 

a szerkezetet és csoportosítást kövessék, bár más 

formátum alkalmazása is lehetséges. 

RG 

& 

EUSS 

A fejezet három különböző típusú adatközlést részletez: 

• Stratégia és bemutatás: ide tartoznak azok az 

információk, amelyek megadják a hátteret ahhoz, 

hogy megértsük a stratégiához, profilhoz és 

irányításhoz kapcsolódó szervezeti teljesítményt. 

• Vezetési szemlélet és irányelvek: azok az 

információk, amelyek megmutatják, hogy egy 

szervezet miként közelít meg bizonyos témákat, 

hogy ezzel rendelkezésére álljanak az egyes 

területekhez tartozó teljesítmény megértéséhez 

szükséges összefüggések. 

Eu 

7. ábra: A GRI alapvető (standard) adatközléseinek áttekintése 


30

RG 

& 

EUSS 

Eu 


Bemutatás 

1. Stratégia és analízis 

Ennek a résznek az a célja, hogy átfogó, stratégiai 

képet adjon arról, hogyan viszonyul a szervezet a 

fenntarthatósághoz, s ezáltal megfelelő hátteret 

teremtsen az útmutató alapján közölt további és 

részletesebb adatok értelmezéséhez. Ez a rész építhet 

olyan információkra, amelyek a jelentésben másutt 

szerepelnek, de a cél nem a jelentés összefoglalása, 

hanem az, hogy az olvasó képet kapjon a stratégiai 

szempontból fontos kérdésekről. A stratégia és analízis 

címet viselő egységnek két részből kell állnia: a 

nyilatkozatból, amelyet az 1.1 pont vázol fel, valamint 

egy tömör leíró részből, amelyet az 1.2 pont mutat be. 

1.1 A legmagasabb beosztású döntéshozó (pl. ügyvezető 

igazgató, elnök vagy velük azonos szintű személy) 

nyilatkozata arról, hogy a fenntarthatóság miért 

fontos a szervezet és stratégiája számára. 

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szervezet 

rövid, közép- (pl. 3–5 éves) és hosszú távú 

stratégiáját, különös tekintettel arra, hogy a 

szervezet miként kezeli a gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítménnyel kapcsolatos 

kulcsfontosságú kihívásokat. A nyilatkozatnak 

tartalmaznia kell a következőket: 

• a fenntarthatósággal kapcsolatos rövid és 

középtávú prioritásokat és kulcsfontosságú 

témákat, ide értve a nemzetközileg elfogadott 

normák tiszteletben tartását, valamint 

mindennek a szervezet hosszú távú szervezeti 

stratégiájához és sikeréhez való viszonyát; 

• olyan átfogóbb (pl. nemzetgazdasági 

vagy politikai) tendenciák bemutatását, 

amelyek hatással vannak a szervezetre, és 

befolyásolják a fenntarthatósággal kapcsolatos 

prioritásainak megvalósítását; 

• a jelentéstételi időszak alatt bekövetkezett 

kulcsfontosságú események, eredmények és 

kudarcok bemutatását; 

• a teljesítmény értékelését a kitűzött célok 

figyelembevételével; 

• kitekintést a szervezet következő évre, 

valamint 3–5 évre vonatkozó legfontosabb 

kihívásaira és előirányzataira; valamint 

• a szervezet stratégiai szemléletmódját 

meghatározó minden egyéb elemre. 

1.2 A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és 

lehetőségek bemutatása. 

A jelentésben feltétlenül szerepelnie kell két tömör 

fejezetnek, amely a kulcsfontosságú hatásokat, 

kockázatokat és lehetőségeket mutatja be. 

Az első rész a szervezetnek a fenntarthatóságra és az 

érintettekre gyakorolt kulcsfontosságú befolyásáról 

és hatásairól szóljon, beleértve az érintettek 

mindazon jogait, amelyeket országuk törvényei 

és nemzetközileg elfogadott normák írnak elő. 

Ennek a résznek figyelembe kell vennie a szervezet 

érintettjeinek méltányos elvárásait és érdekeit. Ebben 

a részben a következőket szükséges tehát bemutatni: 

• a szervezet fenntarthatóságra gyakorolt 

jelentős hatásait a kapcsolódó kihívásokkal és 

lehetőségekkel. Figyelembe kell venni mindezek 

hatását az érintettek országuk törvényeiben 

rögzített jogaira, valamint a nemzetközileg 

elfogadott szabványok és normák elvárásait; 

• annak a magyarázatát, hogy milyen módszer 

szerint állították fontossági sorrendbe az előző 

pontban szereplő kihívásokat és lehetőségeket; 

• az összegyűjtött kihívásokkal és lehetőségekkel 

kapcsolatos következtetéseket, valamint a 

jelentéstételi időszakban velük kapcsolatban 

elért teljesítményt (itt az alulteljesítést, illetve a 

kiugró teljesítményt is értékelni kell); valamint 

• a teljesítmény vizsgálatára vonatkozó 

fő folyamatokat és az ezekben történt 

változásokat 

A második résznek arról kell szólnia, hogy a 

fenntarthatósági tendenciák, kockázatok és 

lehetőségek hatásai milyen befolyással vannak 

a szervezet hosszú távú kilátásaira és pénzügyi 

teljesítményére. Itt kifejezetten azokra az 

információkra kell összpontosítani, amelyek 

a pénzügyi szempontból fontos érintettekre 

vonatkoznak most vagy a jövőben. Mindezek alapján 

a második résznek a következőket kell tartalmaznia: 

• a szervezet számára fontos fenntarthatósági 

kockázatok és lehetőségek bemutatását; 

• a kulcsfontosságú fenntarthatósági kérdések 

fontossági sorrendbe rendezését kockázatokként 

és lehetőségekként annak alapján, hogy 

mennyire fontosak a szervezet hosszú távú 

stratégiájának, versenyképes pozíciójának, 

kvalitatív és – ahol lehetséges – kvantitatív 

pénzügyi mutatóinak szempontjából; 

31 

© 2000-2009 GRI


• táblázato(ka)t, amelyek összefoglalják: 

• a célkitűzéseket, a célkitűzésekkel 

kapcsolatos teljesítményt, valamint az éppen 

aktuális jelentéstételi időszak tanulságait; és 

• a következő jelentéstételi időszakra 

vonatkozó célkitűzéseket, valamint 

a kulcsfontosságú kockázatokhoz és 

lehetőségekhez kapcsolódó középtávú 

(3–5 éves) célokat és előirányzatokat. 

• azon irányítási mechanizmusok tömör 

bemutatását, amelyek a kulcsfontosságú 

kockázatokat és lehetőségeket kezelik, valamint 

egyéb, kapcsolódó kockázatok és lehetőségek 

azonosítására irányulnak. 

2. A szervezet bemutatása 

2.1 A szervezet neve. 

2.2 Elsődleges márkák, termékek és/vagy szolgáltatások. 

A jelentéstevő szervezet jelezze a termékek és 

szolgáltatások biztosításában betöltött szerepének 

természetét is, illetve azt, hogy milyen mértékben él a 

kiszervezés (outsourcing) lehetőségével. 

2.3 A szervezet működési szerkezete, ideértve a főbb 

részlegeket, a működő cégeket, leányvállalatokat 

és vegyes vállalatokat. 

2.4 A szervezet központjának helyszíne. 

2.5 Azoknak az országoknak a száma, amelyekben a 

vállalat működik, valamint azoknak a neve, ahol a 

szervezetnek a legjelentősebb egységei vannak, vagy 

amelyek különösen fontosak a jelentésben bemutatott 

fenntarthatósági kérdések szempontjából. 

2.6 A tulajdon természete és jogi formája. 

2.7 A kiszolgált piacok (a részletes földrajzi elhelyezkedés, 

kiszolgált ágazatok és vevők/kedvezményezettek 

bemutatásával). 

2.8 A jelentéstevő szervezet mérete: 

• munkavállalók száma; 

• nettó árbevétel (a magánszektorba tartozó 

szervezetek esetében) vagy nettó jövedelem 

(kormányzati szervek számára); 

• a teljes forrásszerkezet tartozásokra és 

részesedésekre lebontva (a magánszektorba 

tartozó szervezetek esetében); és 

• gyártott termékek mennyisége vagy a nyújtott 

szolgáltatások mértéke. 

Ezenkívül ajánlott, hogy a jelentéstevő szervezetek 

további adatokat is szolgáltassanak, mint például: 

• mérlegfőösszeg; 

• haszonélvezők (a legnagyobb részvényesek 

felsorolása a tulajdonhányad megjelölésével) és 

• országonként/régiónként lebontva a következő 

adatok: 

• az országonkénti/régiónkénti árbevétel/ 

jövedelem azon földrajzi helyek felsorolásával, 

ahol ez meghaladja a teljes árbevétel/ 

jövedelem 5%-át; 

• az országonkénti/régiónkénti kiadások, 

amelyek meghaladják a teljes bevétel 5%-át és 

• adatok a munkavállalókról. 

2.9 A szervezet méretében, szerkezetében vagy 

tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi időszak alatt 

történt jelentős változások, beleértve: 

• a működés helyszínének vagy szerkezetének 

változása, ideértve új egységek nyitását, 

létezők bezárását vagy bővítését; valamint 

• az alaptőke szerkezetében és egyéb 

tőkeképzésben vagy a működésben 

bekövetkezett változások (a magánszektorba 

tartozó szervezetek esetében). 

2.10 A jelentéstételi időszakban kapott kitüntetések és 

díjak. 

A szervezet bemutatására vonatkozó, az 

energiaiparra jellemző indikátorok 

ALAP ALAP ALAP ALAP ALAP 

EU1. Beépített teljesítmény primer energiaforrások 

szerinti bontásban, szabályozási rendszerenként. 

EU2. 

A megtermelt energia mennyisége primer 

energiaforrások szerinti bontásban, 

szabályozási rendszerenként. 

EU3. Lakossági, ipari, közületi és kereskedelmi 

ügyfelek száma. 

EU4. 

EU5. 

Földalatti és föld feletti átviteli és elosztó 

hálózatok hossza, szabályozási rendszerenként. 

Kiosztott szén-dioxid kibocsátási egységek, 

kereskedelmi rendszerek szerinti bontásban. 

Eu 

RG 

& 

EUSS 

Eu 


32

RG 

& 

EUSS 


A szervezet bemutatása 

Indikátorprotokollok az energiaipari 

szervezeteket bemutató, az ágazatra jellemző 

kiegészítésekhez 

A G3 útmutatóban lévő, a szervezet bemutatását szolgáló 

indikátorok mellett, az energiaipar vállalatainak az alábbi 

indikátorok mentén is jelenteniük kell. 

EU1. 

Beépített teljesítmény primer energiaforrások 

szerinti bontásban, szabályozási rendszerenként. 

Eu 

EU2. 

4. Hasznos dokumentumok 

Nincsenek. 

5. Referenciák 

Nincsenek. 


energiaforrások szerinti bontásban, szabályozási 


Eu 

1. Jelentőség 

A beépített teljesítményre vonatkozó, 

energiaforrások és szabályozási rendszerek 

szerint lebontott információ részletes képet ad 

a jelentéstevő szervezetről az adott szabályozási 

rendszerben vagy földrajzi régióban. A beépített 

teljesítmény áttekintése utal arra, hogy milyen 

környezeti és szociális hatások merülhetnek fel egy 

adott energiatermelési portfólió esetében. 

A szabályozási rendszerek vagy földrajzi régiók 

szerinti bontás azért szükséges, mert ezek adnak 

konzisztens keretet a szervezet tevékenységének 

méréséhez és a beszámoláshoz. 

2. Összeállítás 

2.1 Mutassuk be a felhasznált tüzelőanyagokat és a 

beépített teljesítményt. 

2.2 Kapcsolt termelésű (CHP) erőművek esetében 

jelentsük a névleges villamosenergia- és a 

névleges hőteljesítményt (MW). 

2.3 Jelentsük a szervezetnél beépített teljesítményt 

MW-ban. Az adatokat adjuk meg összes beépített 

teljesítmény szerint, valamint energiaforrások és 

szabályozási rendszerek szerinti bontásban is. 

3. Definíciók 

Használjuk a „primer energiaforrás” G3-ban 

megadott meghatározását 

Szabályozási rendszer 

Szabályozási rendszeren azt a helyi, területi, 

országos vagy regionális területet értjük, amelyen 

azonos szabályozási keretek érvényesek. 

Beépített teljesítmény/kapacitás 

A beépített teljesítmény az a maximális teljesítmény 

MW-ban kifejezve, amelyet az egység képes 

megtermelni. A szervezeteknek a nettó beépített 

teljesítményt kell jelenteniük, azaz a hálózatra adott 

maximális teljesítményt. Az önfogyasztást nem kell 

figyelembe venni. 




vagy földrajzi régiók szerinti bontásban 

részletesebb képet ad a jelentéstevő szervezet 

termelő tevékenységéről. A megtermelt energia 

mennyiségének bemutatása segít annak 

értelmezésében, hogy adott energiatermelési 

portfólió mellett, a tényleges termelési adatok 

alapján milyen környezeti, szociális és gazdasági 

hatások merülhetnek fel. 

A szabályozási rendszerek vagy földrajzi régiók 

szerinti bontás azért szükséges, mert ez ad 

konzisztens keretet a szervezet tevékenységének 

méréséhez és a beszámoláshoz. 

Ez az indikátor kapcsolódik az energiafelhasználásra 

vonatkozó EN3-as indikátorhoz. 


2.1 Mutassuk be a szervezet által megtermelt 

összes energia mennyiségét GWh-ban vagy 

GJ-ban. Az adatokat adjuk meg primer 


szerinti bontásban is. 


Használjuk a „primer energiaforrás” G3-ban 

megadott meghatározását 

Szabályozási rendszer 

zabályozási rendszeren azt a helyi, területi, 

országos vagy regionális területet értjük, amelyen 

azonos szabályozási keretek érvényesek. 


Nincsenek. 


Nincsenek. 

33 

© 2000-2009 GRI

EU3. 


Lakossági, ipari, közületi és kereskedelmi ügyfelek 

száma.. 


A lakossági, ipari, közületi és kereskedelmi ügyfelek 

száma általános áttekintést ad a jelentéstevő 

szervezet gazdaságban betöltött szerepéről. Ez az 

indikátor az ügyfelek számának szempontjából 

jellemzi a szervezetet, míg az EU1 a beépített 

teljesítmény, az EU4 pedig az átviteli és elosztási 

hálózat hossza szerint. Ez az indikátor a vállalat 

növekedésével kapcsolatban is fontos információt 

nyújt. 

Eu 

EU4. 


A szükséges információk forrásai lehetnek a 

számlázási és pénzügyi szervezetek, illetve a 

szervezet éves jelentése. 


Nincsenek. 

Földalatti és föld feletti átviteli és elosztó hálózatok 

hossza, szabályozási rendszerenként. 


RG 

& 

EUSS 


2.1 Egy ügyfélszámlához több kapcsolódási pont 

is tartozhat. Az ügyfél lehet lakossági, ipari, 

közületi és kereskedelmi. Ezt az információt a 

lenti táblázat kiegészítésével is bemutathatja a 

jelentéstevő szervezet. 

2.2 A jelentéstevő szervezetnek egyértelműen 

meg kell határoznia az ügyfélszámlák típusait 

(ez a táblázatban jelenleg nem szereplő ügyféltípusokra 

is vonatkozik). 

2.3 Jelentsük az ügyfélszámlák teljes számát 

típusonként, és a kapcsolódási pont (átvitel 

vagy elosztás) szerinti bontásban. Jelentsünk 

azokról az ügyfélszámlákról is, amelyek fogyasztói 

egyúttal termelők is (azaz olyan ügyfelek amelyek 

elosztóhálózati termelést is folytatnak). 

Ügyfélszámlák 

száma a 

kapcsolódási típusa 

és helye szerint 

Kapcsolódási pont 

A számla típusa Átvitel Elosztás 

Lakossági 

Ipari 

Kereskedelmi 

Közületi 


Ügyfélszámla 

Az ügyfélszámla a hálózatra való kapcsolódási 

pontokra vonatkozik. 

Az átviteli és elosztó hálózatok hossza a 

jelentéstevő szervezet átviteli és elosztási 

infrastruktúráját és méretét mutatja be, míg 

az EU1 a beépített teljesítmény, az EU3 pedig 

az ügyfélszámlák szempontjából jellemzi a 

szervezetet. Az adatok időbeli változása a 

fejlesztésekre vagy felhagyásokra utal. 


2.1 Azonosítsuk az átviteli és elosztó hálózatok 

kategorizálásához használt feszültségszinteket. 

2.2 Jelentsük a kábelkörök hosszának 

meghatározásához használt feltételezéseket. 

2.3 Adjuk meg a kábelkörök összesített hosszát 

km-ben, szabályozási rendszerenként, a hálózat 

feszültségszintje szerinti csoportosításban, 

különbséget téve a földalatti kábelek és a föld 

feletti távvezetékek között. 


Kábelkör hossza 

A kábelkör hossza egy három kábelből álló kör 

hossza két gyűjtősín között. A villamos energiát 

jellemzően háromfázisú váltóáramként szállítják. 

Egy kábelkör három kábelből áll, mindegyiken 

egy-egy fázis halad. Mivel a három kábel egy fizikai 

egységet képez, a kábelkör hosszát az egység két 

gyűjtősín közötti hosszaként határozzuk meg. Abban 

az esetben, ha két, egyenként két km-es kábelkör 

fut ugyanazon a vonalon, az 2x2=4 km-t jelent. 

Nagyfeszültségű egyenáram esetében ugyanezt 

a definíciót használjuk, függetlenül attól, hogy az 

átvitel egy vezetéken vagy bipolárisan történik-e. 

Átvitel 

Az átvitel a villamos energia erőművek és 

alállomások közötti szállítása. 

Eu 


34

RG 

& 

EUSS 


Elosztás 

Az elosztás a villamos energia alállomások és 

fogyasztók közötti szállítása. 


Nincsenek. 


Nincsenek. 

Eu 

közigazgatási szerv osztotta ki vagy aukció 

keretében értékesítették, akkor szabályozási 

rendszerenként adjuk meg a mennyiségeket. 

2.3 Jelentsük, hogy a kibocsátási egységek mekkora 

hányada volt ingyenesen kiosztott, és mekkora 

hányaduk származik aukcióból és egyéb 

beszerzésből. 


Szén-dioxid-kereskedelmi rendszer 

EU5. 

Kiosztott szén-dioxid-kibocsátási egységek, 

kereskedelmi rendszerek szerinti bontásban. 

Olyan helyi, területi, országos vagy regionális 

kezdeményezések, amelyek keretében kibocsátási 

egységek kereskedelme történik. 

Eu 


Számos országos és nemzetközi szabályozás és 

kezdeményezés (mint pl. kereskedelem vagy 

igazolások) létezik az üvegházhatású gázok CO 2- 

egyenértékben kifejezett (CO 2e) kibocsátásának 

korlátozására és a kibocsátáscsökkentés jutalmazására. 

A kibocsátás nyomon követésével és csökkentési 

célok felállításával a kibocsátásokat hatékonyan 

lehet csökkenteni (pl. energiahatékony anyagok, 

szolgáltatások és termelési kapacitás választásával). 

A CO 2e kibocsátási egységeket aukciókon 

bocsátják áruba, vagy ingyenesen osztják ki, ami 

hatással van a szolgáltatók költségeire. Azzal, hogy 

egy szervezet jelent a számára kiosztott CO 2e 

kibocsátási egységekről bemutatja, hogy milyen 

hatással lehetnek rá a klímaváltozással kapcsolatos 

jelenlegi és jövőbeli, országos és nemzetközi 

politikák. Az adatok alátámasztják a szervezet CO 2e 

kibocsátásának kezelésére vonatkozó stratégiáját (pl. 

kibocsátási egységek vásárlása olyan vállalatoktól, 

amelyek nem használják fel összes egységüket, vagy 

eladás olyanok számára, amelyek túllépik a számukra 

meghatározott keretet). 

Ez az indikátor csak azon szervezetek számára releváns, 

amelyek önkéntes vagy jogszabályban rögzített CO 2e 

kereskedelemben érintett piacokon működnek. 


2.1 Jelentsük, hogy a jelentéstevő szervezet 

kibocsátás-kereskedelmi rendszer vagy CO 2 e- 

kibocsátásokra vonatkozó más szabályozás 

hatálya alá esik-e. 

2.2 Jelentsük a kiosztott CO 2e kibocsátási 

egységeket vagy a kibocsátás csökkentési 

célkitűzéseket, amelyeket a jelentéstevő 

szervezetnek figyelembe kell vennie. Ha a 

CO 2e kibocsátási egységeket megbízás alapján 

Kibocsátási egységek 

Egy kibocsátási egység adott mennyiségű CO 2enek 

felel meg. A kereskedelmi rendszerben 

ezeknek az egységeknek a mennyiségét 

maximálják, az egységekkel kereskednek, ill. 

visszaadják azokat (elszámolnak velük). Az 

egységeket némelykor engedélynek, igazolásnak, 

kreditnek nevezik. 

Aukció 

Egy kibocsátás-kereskedelmi rendszerben, az 

aukció során a CO 2e kibocsátási egységeket 

a legmagasabb ajánlatot tevnek adják el, 

ellentétben az ingyenes kiosztással. 

CO 2e 

A CO 2-egyenértéket a különböző üvegházhatású 

gázok kibocsátásának összehasonlítására 

használják, a globális felmelegítési potenciáljuk 

(global warming potential, GWP) alapján. 

Egy gáz CO 2-egyenértékét úgy számoljuk ki, 

hogy összeszorozzuk a gáz tonnában kifejezett 

mennyiségét a rá vonatkozó GWP fajlagossal. 


Nincsenek. 


Nincsenek. 

35 

© 2000-2009 GRI

3. A jelentés paraméterei 

A jelentés bemutatása 


3.1 A jelentéstételi időszak meghatározása (pl. pénzügyi/ 

naptári év), amelyre az információk vonatkoznak. 

3.2 A legutóbbi jelentés dátuma (ha volt ilyen). 

3.3 A jelentéstételi ciklus meghatározása (éves, kétéves). 

3.4 Elérhetőség azok számára, akiknek kérdése van a 

jelentéssel vagy a jelentés tartalmával kapcsolatban. 

A jelentés kiterjedési köre és határa 

3.5 Azon folyamat bemutatása, ahogyan a jelentés 

tartalmát meghatározták, beleértve: 

Minden olyan döntést meg kell magyarázni, 

amikor a szervezet jelentősen eltért a GRI 

indikátorprotokolljainak használatától. 

3.10 A korábbi jelentésekben már szereplő információk 

újraközlésének indoklása és hatásuk magyarázata (pl. 

fúziók, felvásárlások, a számításokhoz használt alapév 

vagy időszak, az üzlet természete, mérési módszerek). 

3.11 Az előző jelentéstételi időszakokhoz képest a jelentés 

kiterjedési körében, határaiban vagy a mérési 

módszerekben bekövetkezett jelentős változások. 

GRI tartalmi index 

RG 

& 

EUSS 

• a lényegesség meghatározását; 

• a jelentésben szereplő témakörök fontossági 

sorba rendezésének szempontjait; valamint 

• a szervezet azon érintetti csoportjainak 

meghatározását, akik előreláthatólag használni 

fogják a jelentést. 

A jelentésben be kell mutatni azt is, hogy a szervezet 

miként alkalmazta a tartalom meghatározására 

vonatkozó útmutatást és az erre vonatkozó alapelveket. 

3.6 A jelentés határa (pl. országok, divíziók, 

leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, vegyes 

vállalatok, beszállítók). További információ a 

határok megállapításával foglalkozó protokollban 

(GRI Boundary Protocol, 2005) található. 

3.7 A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos 

bárminemű korlátozás bemutatásart 8 . 

Ha a határok és a jelentés kiterjedési köre nem foglal 

magában minden lényeges gazdasági, környezeti és 

társadalmi hatást, ismertetni kell azt a stratégiát és 

ütemezést, amikorra ennek pótlása előreláthatólag 

megtörténik. 

3.8 Azon szempontok ismertetése, amelyek alapján a 

szervezet a jelentésében azon vegyes vállalatok, 

leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, 

kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek 

teljesítményét lefedi, amelyek jelentősen 

befolyásolhatják a jelentés időbeli és/vagy más 

szervezetekkel történő összehasonlíthatóságát. 

3.9 Az adatmérési technikák és a számítások alapjainak 

bemutatása, beleértve azokat a feltételezéseket és 

technikai megfontolásokat is, amelyeket a becsléshez, 

valamint az indikátorok és a jelentésben található 

egyéb információk összeállításakor alkalmaztak. 

3.12 Ez egy olyan táblázat, amely megmutatja, hogy a 

standard adatközlés elemei hol találhatók meg a 

jelentésben. 

Meg kell határozni, hogy a következő adatok a 

jelentésben hol találhatók meg, vagy meg kell adni 

az adatot tartalmazó webhely címét: 

• stratégia és analízis: 1.1 – 1.2; 

• a szervezet bemutatása: 2.1 – 2.10; 

• a jelentés paraméterei: 3.1 – 3.13; 

• Irányítás, elkötelezettség és az érintettek 

bevonása : 4.1 – 4.17; 

• a vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása, 

kategóriánként; 

• alapvető teljesítményindikátorok; 

• minden olyan kiegészítő GRI-indikátor, amely 

szerepel a jelentésben; és 

• a GRI ágazati kiegészítéseiben található 

valamennyi olyan indikátor, amelyet alkalmaztak. 

Tanúsítás 

3.13 Annak bemutatása, hogy jelenleg milyen politikát 

és gyakorlatot követ a szervezet a jelentés külső 

tanúsításával kapcsolatban. Amennyiben ez nem 

szerepel a fenntarthatósági jelentés részeként 

közölt tanúsítási jelentésben, be kell mutatni a 

tanúsítás kiterjedési körét és a külső tanúsítás 

alapelveit. Fel kell tüntetni a jelentéstevő és a 

tanúsító szervezet(ek) viszonyát is. 

Eu 

8 

A kiterjedési körről további információ a teljességi alapelv 

magyarázatánál található. 


36

RG 

& 

EUSS 


Eu 

4. Irányítás, elkötelezettség és az érintettek 

bevonása 

Irányítás 

4.1 A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása, 

beleértve azokat a bizottságokat is, amelyek a 

legfelsőbb szintű irányító testület alatt működve 

felelősek különböző szakfeladatok végrehajtásáért, 

mint például a stratégia meghatározásáért és a 

szervezet felügyeletéért. 

Mutassuk be a bizottságok mandátumát és összetételét 

(annak feltüntetésével, hogy hány független és/ 

vagy olyan tagjuk van, aki nem ügyvezető), valamint 

tüntessük fel, hogy a gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítménnyel kapcsolatban kinek van 

közvetlen felelőssége. 

4.2 Tüntessük fel, hogy a legfelső szintű irányító testület 

elnöke ügyvezetői szerepkörrel is rendelkezik-e (ha 

igen, akkor mi a konkrét szerepe a vezetésben, és mi 

indokolta ennek a struktúrának a létrejöttét). 

4.3 Azon szervezetek esetében, amelyek egyszintű 

igazgatótanácsi szerkezettel rendelkeznek, tüntessük 

fel a legfelső szintű irányító testületben részt vevő 

azon tagok számát, akik függetlenek, és/vagy akik 

nem rendelkeznek ügyvezetői jogkörrel. 

Be kell mutatni azt is, hogy a szervezet hogyan definiálja 

azt, hogy valaki „független” vagy „nem ügyvezetői 

jogkörrel rendelkező” tag. Ez csak azokra a szervezetekre 

vonatkozik, amelyek egyszintű igazgatótanácsi 

szerkezettel rendelkeznek. A szójegyzék segítséget ad a 

„független” szó jelentésének értelmezéséhez. 

4.4 Milyen mechanizmusok léteznek arra, hogy a 

részvényesek és az munkavállalók javaslatokat 

tegyenek, vagy útmutatást adjanak a legfelső szintű 

irányító testület számára? 

A következő folyamatokat szükséges itt bemutatni: 

• Hogyan alkalmazzák a részvényesi határozatokat 

vagy egyéb mechanizmusokat, amelyek lehetővé 

teszik a kisebbségi részvényesek számára, hogy 

véleményüket a legfelső szintű irányító testület 

számára kifejezzék? 

• Hogyan tájékoztatják a munkavállalókat, és 

kérik ki véleményüket a képviseleti szervekkel 

kapcsolatban, mint például a szervezeti 

szinten működő „üzemi tanácsok”, valamint 

a munkavállalók képviselete a legfelső szintű 

irányító testületben? 

Fel kell sorolni azokat a gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítményhez kapcsolódó kérdéseket, 

amelyek az előbb felsorolt mechanizmusokon 

keresztül merültek fel a jelentéstételi időszakban. 

4.5 Kapcsolat a legfelső szintű irányító testület tagjainak, 

a felső vezetőknek és az ügyvezető igazgatóknak a 

díjazása (beleértve a végkielégítés mértékét), illetve a 

szervezet teljesítménye között (beleértve a társadalmi 

és környezeti teljesítményt is). 

4.6 A legfelső irányítás szintjén alkalmazott azon 

eljárások, amelyek célja az összeférhetetlenségek 

elkerülése. 

4.7 Az a folyamat, amelynek keretében megállapítják, 

hogy a szervezet gazdasági, környezeti és 

társadalmi kérdésekkel kapcsolatos stratégiáját 

meghatározó személyeknek milyen képesítéssel és 

tapasztalattal kell rendelkezniük. 

4.8 Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről, 

értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb 

alapelveiről, amelyek a gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítmény vagy azok megvalósítási 

fokának megítéléséhez fontosak. 

Meg kell magyarázni, hogy: 

• ezeket milyen mértékben alkalmazzák a 

szervezet különböző régiókban működő 

egységeiben és a különböző osztályokon/ 

részlegekben; valamint 

• hogyan kapcsolódnak nemzetközileg 

elfogadott normákhoz. 

4.9 Melyek azok az eljárások, amelyek segítségével a 

szervezet legfelső szintű irányító testülete felügyeli 

azt, hogy miként azonosítják és menedzselik a 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményt, 

beleértve a releváns kockázatok és lehetőségek 

kezelését, valamint a nemzetközileg elfogadott 

normák, viselkedési kódok és alapelvek 

figyelembevételét és betartását? 

Azt is meg kell jelölni, hogy a legfelső szintű vezetés 

milyen gyakran értékeli a fenntarthatósági 

teljesítményt. 

37 

© 2000-2009 GRI


4.10 Melyek azok a folyamatok és eljárások, amelyek 

segítségével a szervezet legfelső szintű vezetése 

saját teljesítményét értékeli, különös tekintettel a 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre? 

Külső kezdeményezések iránti elkötelezettség 

Az érintettek bevonása 

Az alábbiakban felsorolt adatközlési elemek arról adnak 

információt, miként vonta be a szervezet a jelentéstételi 

időszakban az érintetteket. Az adatközlések nem kizárólag 

azokra az intézkedésekre vonatkoznak, amelyek célja az 

volt, hogy a jelentéskészítésbe bevonják az érintetteket. 

RG 

& 

EUSS 

4.11 Annak bemutatása, hogy az elővigyázatosság elve 

miként érvényesül a szervezet keretein belül. 

A köztudatba a riói alapelvek 15. cikkelye vezette be 

az elővigyázatosság elvét. Ennek megfelelően a 4.11 

pontra adott válasz például az, hogy a szervezet 

miként kezeli a kockázatokat működésének 

tervezésekor, illetve új termékek fejlesztésekor vagy 

bevezetésekor. 

4.12 Azon külső szervezetek által kialakított gazdasági, 

környezeti vagy társadalmi normákat tartalmazó 

charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések, 

amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója. 

Meg kell jelölni, hogy a szervezet mikor lett tagja/ 

támogatója a kezdeményezésnek, az mely 

országokban érvényes, illetve működésének mely 

részlegeire vonatkozik, mely érintettek vettek 

részt a kezdeményezés létrehozásában, és melyek 

az irányításában (pl. több érintett felet bevonó 

kezdeményezések). Különböztessük meg azokat 

a kezdeményezéseket, amelyek nem kötelezőek/ 

önkéntesek azoktól, amelyeket a szervezetnek az 

érvényes jogszabályok értelmében kell teljesítenie. 

4.13 Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati 

egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi 

érdekvédelmi szervezetekben, amelyekben a 

jelentéstevő: 

• személyeket delegál az irányító testületekbe; 

• részt vesz projektekben és bizottságokban; 

• jelentős támogatást biztosít a tagdíjon felül; 

vagy 

• a tagságot stratégiai szempontból fontosnak 

tartja. 

Ezek a megfontolások elsősorban a szervezeti szintű 

tagságokra vonatkoznak. 

4.14 Azon érintettek listája, akikkel a szervezet 

bármilyen formájú párbeszédet folytat. 

Néhány példa az érintettekre: 

• helyi közösségek; 

• társadalmi szervezetek; 

• vevők; 

• részvényesek és befektetők; 

• beszállítók; továbbá 

• alkalmazottak, egyéb munkavállalók, valamint 

szakszervezeteik. 

4.15 Azon alapelvek bemutatása, amelyek szerint a 

szervezet kiválasztja azokat az érintetteket, akikkel 

párbeszédet folytat. 

Ide tartoznak azok a folyamatok is, amelyek 

keretében a szervezet meghatározza az érintetti 

csoportjait, valamint azt, hogy közülük melyekkel 

folytasson párbeszédet, és melyekkel ne. 

4.16 Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek 

bemutatása, azzal együtt, hogy mely érintetti 

csoporttal milyen gyakran folytat párbeszédet a 

szervezet. 

A bevonás formáit jelenthetik felmérések, 

fókuszcsoportos interjúk, közösségi fórumok, 

vállalati tanácsadó testületek, írott kommunikáció, 

a vezetőség és a szakszervezetek együttműködése 

stb. A szervezetnek azt is fel kell tüntetnie, hogy ezek 

közül melyek voltak azok, amelyeket kizárólag a 

jelentéskészítés miatt szervezett meg. 

4.17 Azoknak a kulcsfontosságú témáknak és kérdéseknek 

a felsorolása, amelyek az érintett felekkel 

folytatott párbeszéd során merültek fel, valamint 

annak bemutatása, hogy ezekre miként reagált a 

szervezet, beleértve azt, hogy jelentésében hogyan 

szerepelnek ezek a témák. 

Eu 


38

RG 

& 

EUSS 


Eu 

5. Vezetési szemlélet és irányelvek, teljesítményindikátorok 

A fenntarthatósági teljesítményindikátorokról szóló 

pont az indikátorokat három részben, a gazdasági, 

környezeti és társadalmi kategóriák szerint tárgyalja. A 

társadalmi indikátorok további alkategóriákat alkotnak, 

amelyek a munkaügy, az emberi jogok, a társadalom és a 

termékfelelősség. Minden kategória tartalmaz a vezetési 

szemlélettel és irányelvekkel kapcsolatos adatközlést 

(„Vezetési szemlélet és irányelvek”), és ehhez tartozó 

alap- és kiegészítő teljesítményindikátorokat. 

Az alapindikátorokat a GRI számos érintett felet 

bevonó egyeztetési folyamatában állapították meg. 

Olyan indikátorok ezek, amelyekről feltételezhető, 

hogy minden szervezet számára lényegesek. Ezért az 

alapindikátoroknak minden szervezet jelentésében 

szerepelniük kell, hacsak a GRI jelentéstételi alapelveinek 

alkalmazásakor nem jutnak arra a következtetésre, hogy 

ezek bizonyos megfontolások alapján nem lényegesek. 

A kiegészítő indikátorok éppen kialakulóban lévő 

gyakorlatokra és eljárásokra vonatkoznak, valamint 

olyan indikátorokat tartalmaznak, amelyek nem minden 

szervezet számára lényegesek. Azokban az ágazatokban, 

ahol már létezik az ágazati kiegészítések végső verziója, 

alapindikátorokként kell kezelni őket. További információ 

erről a kérdésről az Útmutató a jelentés tartalmának 

meghatározásához c. fejezetben található. 

A vezetési szemléletnek és irányelveknek arról kell 

tömör és átfogó képet adniuk, hogy a szervezet miként 

viszonyul az indikátorkategóriákban megadott különböző 

szempontokhoz (területekhez), azért, hogy háttérinformációt 

kapjunk a teljesítményre vonatkozó adatok 

megértéséhez. Elképzelhető, hogy egy szervezet úgy mutatja 

be vezetési szemléletét és irányelveit, hogy az egy bizonyos 

kategórián belül minden szempontot lefedjen, de az is lehet, 

hogy ezt szempontonként teszi meg. Attól függetlenül 

azonban, hogy a szervezet milyen formátumot választ 

vezetési szemléletének és irányelveinek bemutatására, 

minden kategória valamennyi szempontjához kapcsolódóan 

be kell mutatatnia vezetési szemléletét és irányelveit. 

A standard adatközlések stratégiát bemutató részében 

az 1.1 és 1.2 pontok célja, hogy a szervezet átfogó képet 

adjon azokról a kockázatokról, amelyekkel szembe 

kell néznie, és azon lehetőségekről, amelyeket meg 

kell ragadnia. Ezzel szemben a vezetési szemlélet 

és irányelvek célja, hogy egy magasabb szintre 

lépjenek, és részletesebben mutassák be a szervezet 

vezetésének hozzáállását azokhoz a fenntarthatósági 

témákhoz, amelyek a kockázatokhoz és lehetőségekhez 

kapcsolódnak. 

A teljesítményindikátorokkal kapcsolatos információk 

közlésekor a következő útmutatást kell figyelembe venni: 

• Trendek bemutatása a jelentésben: Az információ 

az éppen aktuális jelentéstételi időszakra (pl. egy 

évre) és legalább két ezt megelőző periódusra, 

valamint, ha ilyenek léteznek, jövőbeli rövid és 

középtávú célokra vonatkozzon. 

• A protokollok használata: Az indikátorok 

használatakor fontos, hogy a szervezetek használják 

azokat a kapcsolódó protokollokat, amelyek az 

adatgyűjtéshez adnak alapvető útmutatást. 

• Az adatok bemutatása: Bizonyos esetekben 

arányszámok vagy normalizált adatok használata a 

leghasznosabb és legmegfelelőbb. Ha azonban ezt 

a formátumot alkalmazzuk, az abszolút adatokat is 

meg kell adnunk. 

• Adatok összesítése: A jelentéstevő szervezeteknek 

meg kell határozniuk az adatok összesítésének 

megfelelő szintjét. Erre vonatkozóan további 

útmutatás az Általános megjegyzések a jelentéskészítéssel 

kapcsolatban c. fejezetben található. 

• Mértékegységek: Az adatokat általánosan 

elfogadott nemzetközi mértékegységekben 

kifejezve kell bemutatni (pl. kilogramm, tonna, 

liter), és a számítások során standard átváltási 

értékeket kell használni. Azokban az esetekben, 

amelyekre vonatkozóan nemzetközi egyezmények 

vannak érvényben (pl. az üvegházhatású gázok 

egyenértékének kiszámítása), az indikátorprotokollok 

útmutatását kell figyelembe venni. 

39 

© 2000-2009 GRI

Gazdasági teljesítmény 


A fenntarthatóság gazdasági dimenziója azt a hatást jelenti, 

amelyet a szervezet érintettjeinek gazdasági körülményeire, 

valamint a helyi, országos és globális gazdasági rendszerekre 

gyakorol. A gazdasági indikátorok bemutatják: 

Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ 

Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a szervezet 

teljesítménye érthető legyen, például: 

• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok; 

RG 

& 

EUSS 

• a különböző érintettek közti tőkeáramlás; és 

• jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek; 

• a szervezet társadalomra gyakorolt legfontosabb 

gazdasági hatásait. 

A pénzügyi teljesítmény ismerete alapvető fontosságú 

ahhoz, hogy a szervezetet és saját fenntarthatóságát 

megértsük. Ez az információ azonban általában már 

a pénzügyi jelentésekben is szerepel. Ami viszont a 

jelentésekben ritkábban fordul elő, de a fenntarthatósági 

jelentések felhasználói gyakran kíváncsiak rá, az az, 

hogy a szervezet miként járul hozzá a tágabb gazdasági 

rendszer fenntarthatóságához. 

• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javítása 

érdekében végrehajtott lényeges rendszerszintű 

vagy szervezeti változtatások; és 

• azok a kulcsfontosságú stratégiák, amelyek a 

politikák megvalósítását és a meghatározott 

teljesítmény elérését biztosítják. 

AZ energiaiparra jellemző gazdasági 

vonatkozású vezetési szemlélet és irányelvek 

A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása 

A vezetési szemléletet és irányelveket a következő 

gazdasági szempontok alapján kell tömören bemutatni: 

Szempont: rendelkezésre állás és ellátásbiztonság 

ALAP 

EU6. Beépített teljesítmény primer energiaforrások 

szerinti bontásban, szabályozási 


• gazdasági teljesítmény; 

Szempont: Fogyasztó-oldali szabályozás 

• piaci jelenlét; 

• közvetett gazdasági hatások; 

ALAP 

EU7. 


energiaforrások szerinti bontásban, 

szabályozási rendszerenként. 

Eu 

Eu 

• rendelkezésre állás és ellátásbiztonság; 

• fogyasztó-oldali szabályozás; 

• kutatás és fejlesztés; valamint 

Eu 

Szempont: kutatás és fejlesztés 

EU8. Lakossági, ipari, közületi és kereskedelmi 

ügyfelek száma. 

ALAP 

Szempont: erőművek bezárása, leállítása és 

leszerelése 

• erőművek bezárása, leállítása és leszerelése. 

ALAP 

EU9. 

Földalatti és föld feletti átviteli és elosztó 

hálózatok hossza, szabályozási rendszerenként. 

Célok és teljesítmény 

A gazdasági szempontokhoz kapcsolódó teljesítményre 

vonatkozó szervezeti szintű célok. 

Gazdasági teljesítményindikátorok 

Szempont: Gazdasági teljesítmény 

A GRI indikátorai mellett – ha szükséges – az adott 

szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a 

teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához. 

Irányelv (Policy) 

Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv 

(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet 

elkötelezettségét a gazdasági szempontokkal 

kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz, 

hogy az irányelv hol (pl. melyik honlapon). található meg. 

Alap 

EC1 

A keletkezett és felosztott közvetlen 

gazdasági érték, beleértve a bevételeket, 

működési költségeket, munkavállalói 

jövedelmet, adományokat és egyéb közösségi 

befektetéseket, a visszatartott nyereséget, 

a befektetőknek és az államnak teljesített 

kifizetéseket. 


40

RG 

& 

EUSS 


Alap 

Alap 

Alap 

EC2 

EC3 

EC4 

A szervezetnél az éghajlatváltozás miatt 

jelentkező pénzügyi következmények, egyéb 

kockázatok és lehetőségek. 

A szervezet által biztosított nyugdíjprogramok 

fedezete. 

Az államtól kapott jelentős pénzügyi támogatás. 

Szempont: Piaci jelenlét 

Kieg 

Alap 

EC5 

EC6 

Az átlagos kezdő fizetésnek a helyi minimálbérhez 

való viszonya a szervezet jelentősebb 

telephelyein. 

A helyi beszállítókkal kapcsolatos szervezeti 

politikák, gyakorlatok és költségarány a 

szervezet jelentősebb telephelyein. 

Környezeti teljesítmény 

A fenntarthatóság környezeti dimenziója a szervezetnek a 

természet élő és élettelen rendszereire (az ökoszisztémákra, 

a talajra, a levegőre és a vizre) gyakorolt hatásait jelenti. 

A környezeti teljesítmény lefedi az inputokkal (pl. anyag, 

energia, víz) és outputokkal (pl. légszennyező anyagok, 

szennyvíz és hulladékok) kapcsolatos teljesítményét. 

Ezenfelül információt tartalmaz a biodiverzitással kapcsolatos 

környezetvédelmi normáknak és előírásoknak való jogi 

megfelelésre és egyéb kapcsolódó témákra vonatkozó 

teljesítményről is, mint például a környezetvédelemre 

fordított kiadások, valamint a szervezet termékeinek és 

szolgáltatásainak környezetre gyakorolt hatásai. 


A vezetési szemléletet és irányelveket a következő környezeti 

szempontok/területek alapján kell tömören bemutatni: 

Eu 

Alap 

EC7 

A helyi munkaerő alkalmazására vonatkozó 

eljárások és a helyiek aránya a felső vezetésben 

a szervezet jelentősebb telephelyein. 

Szempont: Közvetett gazdasági hatások 

Alap 

Kieg 

EC8 Elsősorban közhasznú céllal megvalósított – 

kereskedelmi, természetbeni vagy közérdekű 

kötelezettségvállalás útján végrehajtott – 

infrastrukturális befektetések és szolgáltatások 

fejlesztése, valamint hatása. 

EC9 

Jelentős közvetett gazdasági hatások 

megértése és leírása, beleértve a hatások 

mértékét is. 

AZ energiaiparra jellemző gazdasági 

teljesítményindikátorok 

Szempont: rendelkezésre állás és ellátásbiztonság 

• anyagok; 

Az energiaiparra jellemző kiegészítés: 

Hosszú távú stratégia a nagy és kis PCB-tartalmú 

anyagok kezelésére és kiváltására. 


Írjuk le, hogyan határozza meg a szervezet a nagy 

PCB-tartalmat, figyelembe véve az érvényben lévő 

országos vagy regionális szabványokat. Ha ilyen 

szabványok nem állnak rendelkezésre, úgy 500 

ppm-nél húzzuk meg a határt. A jelentéskészítés 

szempontjából a kis koncentráció alsó határát is az 

érvényben lévő országos vagy regionális szabványok 

szerint határozzuk meg, vagy ha ilyen nem áll 

rendelkezésre, akkor tekintsük kis koncentrációnak az 

50 és 500 ppm közötti értékeket. 

• energia; 

Eu 

ALAP 

EU10. Hosszú távon tervezett kapacitásbővítés és a 

várható igénynövekedés, energiaforrásonkénti 

és szabályozási rendszerenkénti bontásban. 

Szempont: Fogyasztó-oldali szabályozás 

EU11. Hőerőművek átlagos termelési hatásfoka 

primer energiaforrások és szabályozási 

rendszerek szerinti bontásban. 

ALAP 

ALAP 

EU12. Az átviteli és elosztó hálózat veszteségei, az 

összes energia arányában. 

Eu 

• víz; 


Vízgyűjtő területek szerinti bontásban jelentsünk 

az azok többcélú (pl. öntözés, ivóvíz, ökoszisztémák 

megőrzését szolgáló) használatát kezelő közös 

programokról. Jelentsünk továbbá a vízbázisok 

biztosítására vonatkozó hosszú távú tervekről, 

amelyek révén mind a telephely, mind az érintettek 

(pl. helyi közösségek) igényeinek kielégítése 

biztosítható. Ide értendő a felszíni vizek áramlási 

sebességének befolyásolása, valamint a felszín alatti 

vizek mennyiségének kezelése és megőrzése. 

Eu 

41 

© 2000-2009 GRI

• biodiverzitás; 



RG 

& 

EUSS 


Jelentsük az átviteli és elosztó hálózat mentén a 

kártevők és növényzet kezelésével kapcsolatos 

irányelveket (pl. kártevők elleni integrált védelem 

vagy integrált növényzetkezelés). 

Eu 

A környezeti szempontokhoz kapcsolódó teljesítményre 

vonatkozó szervezeti szintű célok. 

A GRI indikátorai mellett – szükség esetén – az adott 



• légszennyező anyagok, szennyvíz és hulladékok; 


Különböző típusú nukleáris hulladékokra 

vonatkozó kezelési stratégia és tárolási módok, 

ideértve: 

• az átmeneti és végleges tárolást; 




elkötelezettségét a környezeti szempontokkal 


hogy az irányelv hol (pl. melyik honlapon) található meg. 

Szervezeti felelősség 

• a nukleáris hulladék környezeti, egészségi és 

biztonsági hatásait; valamint 

• a vonatkozó irányítási rendszerek és 

jogi keretrendszerek szerinti biztonsági 

intézkedéseket. 


A radiokatív hulladékok lehetnek kis, közepes és 

nagy aktivitású hulladékok. Jelentsük a vegyesen 

radiokatív és veszélyes hulladékokat is. Használjuk 

az IAEA 11 definícióit. 

Salak és gipsz kezelésére és tárolására vonatkozó 

kezelési stratégia és technológia, ideértve: 

• aa nedves és száraz tárolást; 

• az újrahasznosítást és újrahasználatot; 

• a tárolók tömörségi állapotának (szivárgás, 

elfolyások) vizsgálatára vonatkozó 

folyamatokat. 

• termékek és szolgáltatások; 

• jogi megfelelés; 

• szállítás; valamint 

• átfogó adatok. 

Eu 

Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú 

rendelkező személy, aki a környezetvédelmi szempontokért 

felelős, vagy bemutatni, hogyan oszlik meg a különböző 

szempontokért való felelősség a felsővezetői szinten. Ez 

különbözik a 4.1 pontban bemutatottaktól, mert az az 

irányítás szintjén működő struktúrákra vonatkozik. 

Képzés és tudatosság 

A környezeti szempontokkal kapcsolatos képzésekkel és 

tudatosságfejlesztéssel kapcsolatos folyamatok bemutatása. 

Nyomon követés és utókövetés 

Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez, 

valamint a javító és megelőző tevékenységekhez 

kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve. 

A környezeti teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok 

felsorolása, vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok 

bemutatása, amelyeket a jelentéstevő szervezet, 

valamint beszállítói alkalmaznak. 


Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a 

szervezet teljesítménye érthető legyen, például: 



• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javítása 

érdekében történt lényeges rendszerszintű vagy 

szervezeti változások; és 

Eu 

11 

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International 

Atomic Energy Agency, http://www.iaea.org/) 

• azok a kulcsfontosságú stratégiák és eljárások, 

amelyek a politikák megvalósítását és a 

meghatározott teljesítmény elérését biztosítják. 


42

RG 

& 

EUSS 


Környezeti teljesítményindikátorok 

Szempont: Biodiverzitás 

Szempont: Anyagok 

Alap 

Eu 

Alap 

EN1 

EN2 

A felhasznált anyagok mennyisége tömegben 

vagy térfogatban kifejezve. 


Jelentsük a belső nyilvántartás szerinti, a 

berendezésekben lévő PCB-tartalmú olajok 

mennyiségét. 

A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott 

anyagok százalékos aránya. 

Szempont: Energy 

Alap 

EN3 

Közvetlen energiafelhasználás primer 

energiahordozók szerinti bontásban. 

Alap 

Alap 

Eu 

EN11 A védett területeken vagy azok szomszédságában 

birtokolt, bérelt vagy kezelt földterület, illetve 

a védett területeken kívüli, biodiverzitásban 

gazdag élőhelyek nagysága és elhelyezkedése. 

EN12 A tevékenységekkel, termékekkel és 

szolgáltatásokkal összefüggő, biodiverzitásra 

gyakorolt jelentősebb hatások leírása a védett 

területeken belül, illetve a védett területeken 

kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyeken. 


Jelentsünk a távvezetékek alatti területek 

gondozásával, élőhelyek elhatárolásával 

(elszigetelés) és a hő-kibocsátással kapcsolatos 

hatásokról is. 

Alap 

EN4 

Közvetett energiafelhasználás primer 

energiahordozók szerinti bontásban. 

ALAP 

EU13. Az átviteli és elosztó hálózat veszteségei, az 

összes energia arányában. 

Eu 

Eu 

Kieg 

Kieg 

Kieg 

EN5 

EN6 

EN7 

Szempont: Víz 

Alap 

EN8 

Az energiatakarékossági és energiahatékonysági 

intézkedések révén megtakarított energia 

mennyisége. 

A megújuló energiaforrások használatára 

épülő és energiahatékony termékek 

és szolgáltatások előállítására irányuló 

kezdeményezések, valamint az ezek 

eredményeként megtakarított energia. 

A közvetett energiafelhasználás csökkentésére 

irányuló kezdeményezések és az energiafogyasztás 

ezekkel elért csökkenése. 

Összes vízfelhasználás források szerinti 

bontásban. 


Kieg 

Kieg 

Eu 

EN13 Megvédett vagy helyreállított élőhelyek. 

EN14 Stratégiák, jelenlegi intézkedések és jövőbeli 

tervek a biodiverzitásra gyakorolt hatások 

kezelésére. 


Jelentsük a hatások felmérésére (élőhelyek 

elhatárolását és elszigetelését is ideértve), a 

kárenyhítési módszerek kifejlesztésére, valamint 

az új és meglévő telephelyeken visszamaradt 

hatások nyomon követésére irányuló 

törekvéseket az alábbiakra vonatkozóan: 

• erdős területek (pl. lombkorona -sűrűség 

változása, őshonos fajok kihalása) 

• tájkép (pl. szélerőmű parkok, távvezetékek 

hatásai); és 

Eu 

Kieg 

Kieg 

EN9 

Jelentsünk a hőerőművek vagy atomerőművek 

technológiai célú vízfelhasználásáról, ideértve 

a hűtővizet, a póttápvizet, a zagy szállításával 

összefüggő vízfelhasználást, valamint a 

kommunális vízhasználatot is. 

A vízkivétel által jelentősen érintett vízforrások. 

EN10 Az összes visszaforgatott és újrafelhasznált víz 

mennyisége és százalékos aránya. 

• tengerek, édesvizek és mocsarak 

ökoszisztémái (pl. vízminőség a kibocsátási 

pont után: zavarosság, ülepedés, iszaposság; 

vízbázisok és más víztestek vízminősége). 

Az értékelés és kárenyhítés során vegyük 

figyelembe az őshonos fajok megőrzését, 

valamint a jelentéstevő szervezet infrastruktúrája 

(pl. távvezetékek, gátak) által okozott 

változásokat a migrációban, a szaporodási 

szokásokban vagy élőhelyekben (pl. halak 

vonulási útja). 

43 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

Kieg 

EN15 Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) 

„vörös listáján” szereplő, valamint a nemzeti 

védettség alatt álló fajok száma, amelyek 

élőhelyeire a tevékenységek hatással vannak 

(a kihalási kockázat szintje szerint). 

Alap 

EN22 Az összes hulladék súlyba, típus és kezelés 



• Jelentsük a PCB-tartalmú hulladékokat is. 

Szempont: Légszennyező anyagok, szennyvíz és 

hulladékok 

Alap 

Eu 

Alap 

Kieg 

Eu 

Alap 

EN16 A közvetlenül és közvetve kibocsátott 

üvegházhatású gázok mennyisége. 


Adjuk meg a MWh-ra vonatkoztatott fajlagos 

CO 2e-kibocsátást szabályozási rendszerek 

szerinti bontásban: 

• az összes megtermelt energiára vonatkoztatva; 

• az összes fosszilis energiaforrásból 

megtermelt energiára vonatkoztatva; valamint 

• a fogyasztókhoz eljuttatott, becsült nettó 

energiára vonatkoztatva. Ebbe beletarozik 

a saját termelési folyamatok során 

kibocsátott mennyiség, valamint az összes 

vásárolt energiából származó kibocsátás is, 

beleszámítva az átviteli veszteséget is. 

EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott 

üvegházhatású gázok mennyisége. 

EN18 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 

csökkentését célzó kezdeményezések és az 

elért kibocsátáscsökkenések. 


Az ágazat számára ez alapindikátornak számít. 

EN19 A kibocsátott ózonkárosító anyagok mennyisége. 

Eu 

Alap 

Kieg 

Kieg 

• A radioaktív hulladékokról az IAEA meghatározásai 

és protokolljai alapján jelentsünk. 

• Jelentsük a feldolgozásra és kezelésre 

(reprocesszálás 12 ) küldött elhasznált nukleáris 

energiaforrások mennyiségét és aktivitását 

éves bontásban. Jelentsük továbbá a nukleáris 

forrásból termelt egységnyi energiára 

(MWh-ra) vonatkoztatott radioaktív hulladék 

mennyiségét éves bontásban. 

• Jelentsük külön az alacsony/közepes és 

magas aktivitású hulladékok mennyiségét, 

az IAEA kategóriáinak megfelelően. Ahol 

rendelkezésre állnak az adatok, jelentsük 

a kezelésből (reprocesszálás) származó 

hulladékok mennyiségét is. 

EN23 A jelentős kiömlések száma és összes 

mennyisége/térfogata. 

EN24 A bázeli egyezmény I., II., III., és VIII. melléklete 

értelmében „veszélyes hulladékként” 

meghatározott összes szállított, importált, 

exportált vagy kezelt hulladék súlya és a 

szállított hulladékon belül a nemzetközileg 

szállított hulladék százalékos aránya. 

EN25 Azoknak a víztesteknek és a hozzájuk kapcsolódó 

élőhelyeknek a megnevezése, mérete, védettségi 

státusza és biodiverzitási értéke, amelyekre a 

jelentéstevő szervezet vízkibocsátásai és lefolyásai 

jelentős hatást gyakorolnak. 

Eu 

Alap 

EN20 NO x , SO x , és más jelentős légszennyező anyagok 

kibocsátása típus és mennyiség szerinti bontásban. 


Adjuk meg a fajlagos kibocsátásokat az összes 

megtermelt MWh-ra vonatkoztatva. 

Szempont: Termékek és szolgáltatások 

Alap 

EN26 A termékek előállítása és a szolgáltatások 

nyújtása során keletkező káros hatások 

mérséklését célzó kezdeményezések és a hatás 

mérséklésének mértéke. 

Eu 

„Más jelentős légszennyezőanyag-kibocsátáson” 

többek között, de nem kizárólag higanyt, szénport, 

zagytározókból származó szennyezőket, porleválasztókból 

származó szilárd anyagot érthetünk. 

Alap 

EN27 A visszavett termék és csomagolás 

százalékos aránya az eladott termékekhez és 

csomagolásukhoz viszonyítva, kategóriánként. 

Alap 

EN21 Az összes vízkibocsátás minőség és befogadók 


Eu 


Jelentsük a kibocsátott hűtővizek mennyiségét is. 

12 

A 

kiégett fűtőelemek feldolgozása, ismételt használatra 

történő alkalmassá tétele. 


44

RG 

& 

EUSS 


Szempont: Jogi megfelelés 

Alap 

EN28 A jelentősebb környezetvédelmi büntetések 

összege, valamint a környezetvédelmi 

jogszabályok és szabályozások megsértésének 

száma, valamint ezek nem anyagi 

következményei. 

Szempont: Szállítás 

Kieg 

EN29 A termékek és más, a szervezet tevékenységéhez 

kapcsolódó áruk és anyagok, valamint a 

munkaerő szállításának jelentősebb környezeti 

hatásai. 

Szempont: Átfogó adatok 

Kieg 

EN30 A környezetvédelmi intézkedésekhez és 

beruházásokhoz kapcsolódó összes kiadás 

típus szerinti bontásban. 

Társadalmi teljesítmény 

A fenntarthatóság társadalmi dimenziója a szervezetnek 

azokra a társadalmi rendszerekre gyakorolt hatását 

jelenti, amelyek keretében a szervezet működik. 

A GRI társadalmi teljesítményindikátorai azokat a 

kulcsfontosságú teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat 

azonosítják, amelyek a munkaügyi gyakorlatot, az emberi 

jogokat, a társadalmat és a termékfelelősséget érintik. 

Munkaügyi gyakorlat és méltányos munka 

A munkaügyi gyakorlatok kategóriában található sajátos 

szempontok nemzetközileg általánosan elfogadott 

normákra épülnek, beleértve a következőket: 

• az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; 

• az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi 

Egyezségokmánya; 

• az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 

Nemzetközi Egyezségokmánya; 

Eu 

• az ILO munkát érintő alapvető elvekről és jogokról 

szóló 1998. évi nyilatkozata (különös tekintettel az 

ILO nyolc alapegyezményére); valamint 

• a bécsi nyilatkozat és cselekvési program. 

A munkaügyi gyakorlatra vonatkozó indikátorok ezenfelül 

két olyan okiratra is épülnek, amelyek az üzleti vállalkozások 

társadalmi felelősségét közvetlenül tárgyalják: az ILO 

multinacionális vállalatokra és szociális politikára vonatkozó 

háromoldalú nyilatkozata, és a Gazdasági Együttműködési 

és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányelvei multinacionális 

vállalatok számára. 

45 

© 2000-2009 GRI



A vezetési szemléletet és irányelveket az alább felsorolt 

munkaügyi gyakorlattal kapcsolatos szempontok 

alapján kell tömören bemutatni. Legfontosabb 

referenciaforrásként az ILO 6 multinacionális vállalatokra 

és szociális politikára vonatkozó háromoldalú 

nyilatkozatának és az OECD multinacionális vállalatok 

számára kiadott irányelveinek kell szolgálniuk: 





A munkaügyi teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok 

felsorolása vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok 



RG 

& 

EUSS 

• foglalkoztatás; 

• a munkavállalók és a vezetőség kapcsolata; 

• munkahelyi egészség és biztonság; 

• képzés és oktatás; valamint 

• sokféleség és esélyegyenlőség. 


A munkaügyi gyakorlat szempontjaihoz kapcsolódó 

teljesítményre vonatkozó szervezeti szintű célok. 

A GRI indikátorai mellett – ha szükséges – az adott 



Irányelv (policy) 



elkötelezettségét a munkaügyi gyakorlat szempontjaival 

kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz, hogy az 

irányelv hol (pl. melyik honlapon) található meg. A felsorolt 

nemzetközi normáknak való megfelelést is részletezni kell. 



személy, aki a munkaügyi gyakorlat szempontjaiért felelős, 

vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg a különböző 

szempontokért való felelősség a felső vezetői szinten. Ez 








• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javításáért 

végrehajtott lényeges rendszerszintű vagy szervezeti 

változások; valamint 




A munkaügyi gyakorlatra és méltányos 

munkakörülményekre vonatkozó, az energiaiparra 

jellemző vezetési szemlélet és iránylevek 

Szempont: foglalkoztatás 

EU14. Programok és folyamatok a megfelelően 

képzett munkaerő rendelkezésre állásának 

biztosítására. 

ALAP 

ALAP 

ALAP 

EU15. A mérvadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt, illetve 

tíz éven belül elérő munkavállalók száma 

alkalmazotti kategóriánként és régiónként. 

EU16. A munkavállalókat, a szerződéses partnereket és 

alvállalkozóikat érintő foglalkozás-egészségügyi 

és munkabiztonsági politikák és követelmények. 

Eu 

Eu 


A munkaügyi gyakorlat szempontjaival kapcsolatos 

képzésekkel és tudatosságfejlesztéssel kapcsolatos 

folyamatok bemutatása. 

1 

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour 

Organisation). 


46

RG 

& 

EUSS 


Eu 

Munkaügyi gyakorlatra és tisztességes munkakörülményekre 

vonatkozó teljesítményindikátorok 

Szempont: Foglalkoztatás 

Alap 

Eu 

Alap 

Eu 

ALAP 

ALAP 

LA1 

LA2 

A munkaerő teljes létszáma a foglalkoztatás 

típusa, a munkaszerződés és régiók szerint. 


Jelentsünk az összes külső szerződéssel bevont 

munkaerőről (szerződéses partner, annak 

alvállalkozója, egyéni vállalkozó) a foglalkoztatás 

típusa, a munkaszerződés típusa és régiók szerint. 

A teljes munkaerő fluktuációja korcsoport, nem 

és régió szerinti bontásban, abszolút értékben és 

viszonyszámokban. 

Kiegészítés az LA2-höz 

Adjuk meg a jelentéstételi időszak alatt távozott 

munkaerő átlagos szolgálati idejének hosszát, 

nemek és korcsoportok szerinti bontásban. 

EU17. Szerződéses partnerek és alvállalkozóik által 

ledolgozott napok az építés, üzemeltetés és 

karbantartás során. 

EU18. Foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági 

képzésen részt vett munkavállalók aránya a 

szerződéses partnereknél és alvállalkozóiknál. 

Eu 

Szempont: Munkahelyi egészség és biztonság 

Kieg 

Alap 

Eu 

Alap 

Kieg 

LA6 

LA7 

LA8 

LA9 

A munkaerő-képviselet aránya a vezetők és 

a munkavállalók által közösen működtetett, 

egészségi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó 

bizottságokban, amelyek részt vesznek, és 

tanácsot adnak a munkahelyi egészséggel és 

biztonsággal kapcsolatos programokban. 

Sérülések, foglalkozásból eredő betegségek, 

kiesett napok és hiányzások aránya, illetve a 

halállal végződő munkahelyi balesetek száma 

régiónként. 


Jelentsük a telephelyen vagy azon kívül, de a 

jelentéstevő szervezet megbízásából dolgozó 

szerződéses partnerek és alvállalkozóik 

munkavédelmi teljesítményét is. 

Oktatás, képzés, tanácsadás, megelőzés, továbbá 

olyan kockázatkezelési programok, amelyek 

segítik a munkavállalókat, családtagjaikat és a 

helyi közösség tagjait a súlyos betegségekkel 

kapcsolatban. 

A munkahelyi egészség és biztonság kérdéseit 

érintő, szakszervezetekkel kötött hivatalos 

megállapodások. 

Szempont: Képzés és oktatás 

Kieg 

LA3 

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak olyan 

juttatásai, amelyek nem járnak az ideiglenes vagy 

részidős alkalmazásban lévőknek, a működés 

főbb területei szerinti bontásban. 

Szempont: A munkavállalók és a vezetőség 

kapcsolata 

Alap 

Eu 

LA4 

Kollektív szerződés hatálya alá tartozó 

munkavállalók aránya. 


Jelentsük a kollektív szerződés hatálya alatt 

álló, a szerződéses partnerek és alvállalkozóik 

alkalmazásában lévő, de a jelentéstevő szervezetnek 

dolgozó munkaerő arányát országonkénti vagy 

szabályozási rendszerenkénti bontásban. 

Alap 

Kieg 

Kieg 

LA10 Az évente egy főre jutó átlagos képzési óraszám, 

munkavállalói kategóriánkénti bontásban . 

LA11 A képességek fejlesztésére és az egész 

életen át tartó tanulásra irányuló programok, 

amelyek segítik a munkavállalók folyamatos 

alkalmazásban maradását, illetve karrierjük 

lezárását. 

LA12 Azon munkavállalók százalékos aránya, akik 

rendszeresen kapnak a teljesítményükre 

vonatkozó értékelést és karrierépítési áttekintést. 

Szempont: Sokféleség és esélyegyenlőség 

Alap 

LA13 Az irányító testületek összetétele és a 

munkavállalók csoportosítása nem, életkor, 

kisebbségi csoporthoz való tartozás, továbbá a 

sokféleséget jelentő egyéb tényezők szerint. 

Alap 

LA5 

A szervezeti működésben bekövetkező jelentős 

változások bejelentésére vonatkozó minimális 

értesítési idő, illetve, hogy ezt rögzíti-e a kollektív 

szerződés. 

Alap 

LA14 A férfiak és nők alapfizetésének egymáshoz 

viszonyított aránya beosztási kategóriák szerint. 

47 

© 2000-2009 GRI

Emberi jogok 


Az emberi jogokra vonatkozó teljesítményindikátorok 

megkövetelik a jelentéstevő szervezetektől, hogy 

beszámoljanak arról, hogy a befektetések és a beszállítók/ 

alvállalkozók kiválasztásakor hogyan veszik figyelembe 

az emberi jogokat. Ezenfelül az indikátorok lefedik a 

munkavállalók és a biztonsági szolgálat emberi jogokkal 

kapcsolatos oktatását, a hátrányos megkülönböztetést, az 

egyesülési jogot, a gyermekmunkát, az őslakosok jogait, 

valamint a kényszermunkát és kötelező munkavégzést. 

Az általánosságban elfogadott emberi jogokat a következő 

egyezmények és nyilatkozatok tartalmazzák: 

• az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a 

kapcsolódó jegyzőkönyvek; 

• az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi 

Egyezségokmánya; 

• az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 

Nemzetközi Egyezségokmánya; 

• az ILO munkát érintő alapvető elvekről és jogokról 

szóló 1998. évi nyilatkozata (különös tekintettel az 

ILO nyolc alapegyezményére); valamint 

• a bécsi nyilatkozat és cselekvési program. 


A vezetési szemléletet és irányelveket az alább felsorolt 

emberi jogokkal kapcsolatos szempontok alapján kell 

tömören bemutatni. Legfontosabb referenciaforrásként 

az ILO multinacionális vállalatokra és szociális politikára 

vonatkozó háromoldalú nyilatkozatának (különös tekintettel 

az ILO – 100., 111., 87., 98., 138., 182., 20. és 105. 13 számú – 

nyolc alapegyezményére), valamint az OECD multinacionális 

vállalatokra vonatkozó irányelveinek kell szolgálniuk. 

A vezetési szemléletet a következő bontásban célszerű 

bemutatni: 

• befektetési és beszerzési gyakorlat; 

• a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése; 

• az egyesülési jog és a kollektív szerződés; 

• a gyermekmunka felszámolása; 

• a kényszermunka és a kötelező munkavégzés 

kiküszöbölése; 


Az emberi jogok szempontjaihoz kapcsolódó 








elkötelezettségét az emberi jogok szempontjaival 


hogy az irányelv hol (pl. melyik honlapon) található 

meg. A felsorolt nemzetközi normáknak és 

egyezményeknek való megfelelést is részletezni kell. 



személy, aki az emberi jogi szempontokért felelős, 





















RG 

& 

EUSS 

Eu 

• panaszok és sérelmek kezelésének gyakorlata; 

• biztonsági szolgálat; valamit 

• az őslakosok jogai. 


• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény 

javításáért végrehajtott lényeges rendszerszintű 

vagy szervezeti változások; valamint 

13 

A 

100. és 111. egyezmény a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséről,; a 87. és 98. egyezmény az egyesülés jogáról és kollektív 

szerződésről; a 138. és 182. egyezmény a gyermekmunka megszüntetéséről; a 29. és 105. egyezmény pedig a kényszermunka és 

kötelező munkavégzés tilalmáról szól. 


48

RG 

& 

EUSS 

Eu 





Emberi jogokra vonatkozó 

teljesítményindikátorok 

Szempont: Befektetési és beszerzési gyakorlat 

Alap 

Alap 

Kieg 

HR1 

HR2 

HR3 

Azon jelentős befektetési megállapodások 

százalékos aránya, illetve száma, amelyek az 

emberi jogokat figyelembe vevő záradékot 

tartalmaznak, vagy emberi jogi szempontok 

alapján is átvizsgálták őket. 

Azon jelentős beszállítók és szerződéses 

partnerek százalékos aránya, akiket emberi 

jogi szempontból, illetve ilyen irányú 

tevékenységeiket tekintve átvilágítottak. 

A szervezet működésével összefüggő emberi 

jogokat és az ezekre vonatkozó szervezeti 

politikákat és eljárásokat ismertető munkavállalói 

képzés összes óraszáma, illetve az 

oktatott munkavállalók százalékos aránya. 

Szempont: A hátrányos megkülönböztetés 

kiküszöbölése 

Szempont: Gyermekmunka 

Alap 

HR6 

Olyan helyzetek, amelyekben fennáll a 

gyermekmunka alkalmazásának kockázata, 

illetve azok az intézkedések, amelyek a 

gyermekmunka kiküszöbölését célozzák. 

Szempont: Kényszermunka és kötelező 

munkavégzés 

Alap 

HR7 

Olyan helyzetek, amelyekben jelentős a 

kényszermunka és a kötelező munkavégzés 

előfordulásának kockázata, illetve azok az 

intézkedések, amelyek a kényszermunka 

és a kötelező munkavégzés kiküszöbölését 

célozzák. 

Szempont: Biztonsági szolgálat 

Kieg 

HR8 

A szervezet működésével összefüggő emberi 

jogokat és az ezekre vonatkozó szervezeti 

politikákat és eljárásokat ismertető képzés, 

illetve az oktatott biztonságiak százalékos 

aránya. 

Szempont: Őslakosok jogai 

Kieg 

HR9 

Azon esetek száma, amelyekben az őslakosok 

jogai sérültek, illetve az ilyen ügyekben 

foganatosított intézkedések. 

Alap 

HR4 

A hátrányos megkülönböztetéssel járó esetek 

száma, illetve a kiküszöbölésüket célzó 

intézkedések. 

Szempont: Egyesülési jog és kollektív 

szerződés 

Alap 

HR5 

Olyan helyzetek, amelyekben fennáll annak 

a kockázata, hogy az egyesülési és a kollektív 

szerződéshez való jog sérül, valamint azok a 

lépések, amelyek ezen jogok sértetlenségét 

biztosítják. 


Eu 

Számoljunk be a vezetés egyesülési joggal, 

kollektív szerződéssel és sztrájkjoggal 

kapcsolatos irányelveiről, tekintettel a 

folyamatos energiaellátás fontosságára. 

Amennyiben a sztrájkjog korlátozott, 

számoljunk be ennek kompenzációjáról, mint 

pl. választott bíróság alkalmazásáról. 

Ahol az egyesülési jogot vagy a szabad 

véleménynyilvánítás jogát a szabályozó 

hatóság korlátozza vagy akadályozza, 

jelentsünk azokról a folyamatokról, amelyek 

lehetővé teszik a munkavállalók számára, 

hogy a munkakörülményekkel kapcsolatban 

véleményt mondjanak. 

49 

© 2000-2009 GRI

Társadalom 


A társadalmi teljesítmény indikátorai a szervezet azon 

hatásaira hívják fel a figyelmet, amelyeket azokra 

a közösségekre gyakorol, amelyek keretein belül a 

szervezet működik. Információt szolgáltat ezenfelül 

arról, hogy a szervezet hogyan kezeli a más társadalmi 

intézményekkel folytatott interakciói következtében 

kialakuló kockázatokat. Megkülönböztetett figyelmet 

kell fordítani a megvesztegetésre és a korrupcióra, a 

közpolitikára gyakorolt indokolatlan mértékű befolyásra, 

valamint a versenyellenes viselkedésre. 


A vezetési szemléletet és irányelveket a következő 

társadalmi szempontok alapján kell tömören bemutatni: 

• közösség; 

• korrupció; 
















RG 

& 

EUSS 

• közpolitika; 

• versenyellenes viselkedés; 

• a jogszabályoknak való megfelelés; valamint 

• katasztrófavédelem és vészhelyzeti tervek. 


Az emberi jogok szempontjaihoz kapcsolódó 








elkötelezettségét a társadalmi szempontokkal 


hogy az irányelv hol (pl. melyik honlapon) található 

meg. 



személy, aki az emberi jogok szempontjaiért felelős, 





Eu 


• jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek. 


javításáért végrehajtott lényeges rendszerszintű 





Az energiaiparra jellemző, a társadalmi 

teljesítményre vonatkozó vezetési szemlélet és 

irányelvek 

Szempont: közösség 

EU19. Az érintettek bevonása az energiaipari 

tervezéshez és az infrastruktúra- fejlesztéshez 

kapcsolódó döntéshozatali folyamatba. 

ALAP 

ALAP 

EU20. Helyi lakosok áttelepítésével kapcsolatos 

hatások kezelése. 

Szempont: Katasztrófavédelem és vészhelyzeti 

tervek 

EU21. Válságtervezés, katasztrófavédelem és 

vészhelyzeti tervek, kapcsolódó képzési 

programok, valamint helyreállítási programok. 

ALAP 

Eu 

Eu 


50

RG 

& 

EUSS 


Társadalmi teljesítményre vonatkozó indikátorok 

Szempont: Helyi közösség 

Alap 

SO1 

A tevékenység (benne a megjelenés, működés 

és kivonulás) által a helyi közösségre gyakorolt 

hatásokat értékelő és kezelő programok, 

illetve gyakorlatok természete, mértéke és 

hatékonysága. 

Szempont: Közpolitika 

Alap 

Kieg 

SO5 

SO6 

Közpolitikai álláspontok, részvétel a közpolitika 

kialakításában és lobbitevékenységben. 

Politikai pártoknak, politikusoknak és 

kapcsolódó intézményeknek kifizetett 

pénzügyi és természetbeni hozzájárulások 

teljes összege, országonkénti bontásban. 

Eu 

Kiegészítés az SO1-hez 

Térjünk ki továbbá az alábbiakra: 

• az információcserét biztosító módszerekre 

és a helyi lakosok bevonására, az esemény 

előtti, alatti és utáni időszakra vonatkozóan 

is; valamint a helyi lakosságot képviselő 

közbenjárók anyagi támogatására; 

• a munkavállalók bevándorlására és a 

szomszédos közösségek lakosaira kifejtett 

hatásokra (pl. a helyi strukturális vagy 

kulturális változásokra); 

• a földhasználatban bekövetkezett 

változásokra, beleértve a közösségeket érő 

veszteségeket is (pl. természeti erőforrások, 

földhöz való hozzáférés, nemzeti örökségek); 

Szempont: Versenyellenes viselkedés 

Kieg 

SO7 

Versenyellenes viselkedéssel, tröszt- és 

monopóliumellenes rendelkezések 

megszegésével kapcsolatos jogi eljárások 

száma, illetve kimenetele. 


Alap 

SO8 

A törvények és jogszabályok be nem tartásából 

adódó jelentősebb bírságok pénzösszege és a 

nem pénzügyi szankciók száma. 

Eu 

• infrastrukturális hatásokra (pl. utak, 

házak), valamint a szolgáltatásokhoz való 

hozzáférésre (pl. oktatás, közszolgálat, 

egészségügy); végül 

• a környék esztétikai és minőségi 

megítélésében bekövetkezett változásokra. 

ALAP 

EU22. Azon személyek száma, akik fizikai vagy 

gazdasági okok miatt kitelepülésre vagy 

áttelepülésre kényszerültek a vállalat 

működése következtében, valamint az 

ezért biztosított kárpótlás, projektek szerinti 

bontásban. 

Eu 

Szempont: Korrupció 

Alap Alap 

SO2 

SO3 

A korrupció kockázatával kapcsolatosan megvizsgált 

üzleti egységek száma és százalékos 

aránya. 

A szervezet korrupcióellenes üzletpolitikájának 

és eljárásainak témakörében képzést végzett 

munkavállalók százalékos aránya. 

Alap 

SO4 

Korrupciós eseményekkel kapcsolatos 

válaszlépések. 

51 

© 2000-2009 GRI

Termékfelelősség 


A termékfelelősséggel kapcsolatos teljesítményindikátorok 

a jelentéstevő szervezet termékeinek és szolgáltatásainak 

azon szempontjait fedik le, amelyek a vevőket közvetlenül 

érintik. Ennek megfelelően információt közölnek az 

egészségre és biztonságra gyakorolt hatásról, arról, 

hogy a gyártó milyen termékcímkézést alkalmaz, milyen 

a marketingkommunikációja, és hogyan biztosítja a 

személyes adatok védelmét. 

Ezeket a szempontokat az indikátorok elsősorban úgy 

fedik le, hogy a kapcsolódó belső eljárásokkal és azok be 

nem tartásával kapcsolatban közölnek adatokat. 


A vezetési szemléletet és irányelveket a termékfelelősséggel 

kapcsolatos következő szempontok alapján kell tömören 

bemutatni: 

• a vevők egészsége és biztonsága; 

• termékek és szolgáltatások címkézése; 



személy, aki a termékfelelősség szempontjaiért felelős, 






A termékfelelősség szempontjaival kapcsolatos 







A termékfelelősséghez kötődő teljesítménnyel 

kapcsolatos tanúsítványok felsorolása, vagy egyéb 

tanúsítási/hitelesítési folyamatok bemutatása, amelyeket 

a jelentéstevő szervezet, valamint beszállítói alkalmaznak. 

RG 

& 

EUSS 

• marketingkommunikáció; 

• személyes adatok védelme; 

• a jogszabályoknak való megfelelés; 


Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a szervezet 

teljesítménye érthető legyen, például: 


Eu 

• hozzáférés a hálózathoz; valamint 

• információszolgáltatás. 


A termékfelelősség szempontjaihoz kapcsolódó 





Eu 



javítására végrehajtott lényeges rendszerszintű 





Az energiaiparra jellemző vezetési szemlélet és 

irányelvek a termékfelelősségre vonatkozóan 

Irányelv (policy) 



elkötelezettségét a termékfelelősségi szempontokkal 

kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz, hogy 

az irányelv hol (pl. melyik honlapon) található meg. 

Szempont: Hozzáférés a hálózathoz 

EU23. Az energiaellátás bővítésére és az ügyfélszolgálati 

tevékenység javítására irányuló programok, 

ideértve az állammal közös kezdeményezéseket. 

Eu 

Szempont: Információszolgáltatás 

ALAP 

ALAP 

EU24. Iskolázatlanságból vagy nyelvi, kulturális és 

egyéb hátrányos helyzetből adódó nehézségek 

kezelésével összefüggő gyakorlat az energiához 

való hozzáféréssel, biztonságos használattal és 

ügyfélszolgálattal kapcsolatban. 


52

RG 

& 

EUSS 


Eu 

53 

Termékfelelősséggel kapcsolatos teljesítményindikátorok 

Szempont: A vevők/ügyfelek egészsége és 

biztonsága 

Alap 

Eu 

Kieg 

ALAP 

PR1 

PR2 

© 2000-2009 GRI 

A termékek, illetve szolgáltatások életciklusának 

azok a szakaszai, amelyekben a termék, illetve 

szolgáltatás egészségi és biztonsági hatásait 

javítási célzattal kiértékelik. Az ilyen kiértékelési 

eljárásba bevont jelentős termékek és 

szolgáltatások aránya százalékban kifejezve. 

Kiegészítés a PR1-hez 

A villamosenergia-ipar szereplőinek az alábbi 

szakaszok szerint is értékelniük kell az adott 

területet: 

• tervezés; 

• termelés; 

• átvitel; 

• elosztás; 

• használat 

Adjuk meg a közösségek egészségügyi 

kockázatainak vizsgálatára, kiértékelésére, 

megelőzésére vonatkozó programokat, és 

– amennyiben készültek ilyenek – a hosszú 

távú egészségmegőrzéssel kapcsolatos 

tanulmányokat. 

Azonosítsuk a helyi közösségek és a 

munkavállalók egészségügyi kockázatait 

azokon a területeken, ahol a jelentéstevő 

szervezet működik, pl.: 

• elektromágneses terek hatásai és vonatkozó 

határértékek (μT) 

• a villamos térerősség hatásai és vonatkozó 

határértékek (kV/m) 

Azon esetek száma, amikor a termékek és 

szolgáltatások egészségi és biztonsági hatásaira 

vonatkozó jogszabályokat vagy az önkéntesen 

vállalt normákat megszegték, az ügyek 

kimenetele szerinti bontásban. 

EU25. A szervezet berendezéseihez, létesítményeihez 

köthető lakossági sérülések és halálesetek 

száma, az ezekkel összefüggő jogi eljárások, Eu 

megállapodások, és a folyamatban lévő jogi 

ügyek. 

Szempont: Termékek és szolgáltatások címkézése 

Alap 

PR3 

A különféle eljárások által megkövetelt, 

termékre és szolgáltatásra vonatkozó 

információ típusai. Az információszolgáltatási 

követelmények alá tartozó lényeges termékek 

és szolgáltatások aránya százalékban. 

Kieg 

Kieg 

PR4 

PR5 

Azon esetek száma, amikor a termékekkel és 

szolgáltatásokkal kapcsolatos információnyújtásra 

és címkézésre vonatkozó 

jogszabályokat vagy önkéntesen vállalt 

normákat megszegték, az ügyek kimenetele 


A vevői/ügyfél-elégedettség elérését célzó 

gyakorlatok, beleértve a vevői elégedettséget 

mérő vizsgálatok eredményeit is. 

Szempont: Marketingkommunikáció 

Alap 

Kieg 

PR6 

PR7 

A marketingkommunikációra (beleértve a 

reklámot, a promóciót és a szponzorálást is) 

vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak és 

önkéntesen vállalt normáknak való megfelelés 

érdekében indított programok. 

Azon esetek száma, amikor a marketingkommunikációra 

(benne a reklámra, promócióra 

és szponzorálásra) vonatkozó jogszabályokat 

vagy önkéntesen vállalt normákat megszegték, 

az ügyek kimenetele szerinti bontásban. 

Szempont: Személyes adatok védelme 

Kieg 

PR8 

A vevők/ügyfelek személyes adataival való 

visszaélésre, illetve az adatok elvesztésére 

vonatkozó indokolt panaszok száma. 


Alap 

PR9 

A termékekkel és szolgáltatásokkal 

kapcsolatos, gondosságra és használatra 

vonatkozó – jelentősebb bírsággal fenyegető 

– jogszabályok és egyéb rendelkezések be 

nem tartásának mértéke, azaz a büntetések 

pénzben kifejezett összege. 

Szempont: Hozzáférés a hálózathoz 

ALAP ALAP 

ALAP ALAP ALAP 

EU26. Az ellátási területen hozzáféréssel nem 

rendelkező lakosság aránya. 

EU27. Kikapcsolások száma a fogyasztóknál fizetés 

elmulasztása miatt, a kikapcsolások időtartama 

szerinti csoportosításban, szabályozási 


Eu 

EU28. Áramkimaradások gyakorisága. 

EU29. Áramkimaradások átlagos időtartama. 

EU30. Átlagos rendelkezésre állás, energiaforrások és 

szabályozási rendszerek szerinti bontásban.


Általános megjegyzések a 

jelentéskészítéssel kapcsolatban 

Adatgyűjtés 

A megvalósíthatóság értékelése 

A jelentéstartalom meghatározása során számos téma 

és indikátor összegyűlik, amelyeknek szerepelniük 

kellene a szervezet jelentésében. Vannak azonban olyan 

tényezők, mint például az adatok rendelkezésre állása, 

az adatgyűjtés költsége, a rendelkezésre álló információ 

megbízhatósága, az információ bizalmassága, titoktartás 

és egyéb jogi megfontolások, amelyek eredményeként 

olyan döntés születhet, hogy a szervezet nem hoz 

nyilvánosságra bizonyos információkat. Ha lényegesnek 

ítélt információról döntünk úgy, hogy nem kerül be a 

jelentésbe, egyértelműen fel kell tüntetni ennek tényét, 

valamint be kell mutatni a döntést megalapozó okokat. 

Az adatok összesítése és felbontása 

A jelentéstevő szervezeteknek el kell dönteniük, 

hogy az információ bemutatásához az adatok milyen 

szintű összesítése kívánatos. Azért van erre szükség, 

hogy összhangba hozzuk a megkívánt erőfeszítéseket 

azzal, hogy mennyivel többet mond az információ, 

ha részletezve közöljük (pl. ország vagy telephely 

szerinti megoszlásban). Az adatok összesítése jelentős 

mennyiségű információ elvesztéséhez vezethet, valamint 

az is előfordulhat, hogy a kifejezetten jó vagy rossz 

teljesítmény elkerüli a figyelmet. Ezzel szemben az adatok 

szükségtelen felbontása nehezítheti a megértést. A 

jelentéstevő szervezeteknek megfelelően részletezett 

információt kell közölniük az indikátorokkal kapcsolatban 

bemutatott alapelvek és útmutatás alapján. A részletezés 

mértéke indikátoronként változhat, de általánosságban 

véve a részletes információ több betekintést nyújt a 

szervezet teljesítményébe, mint az összesített adat. 

A jelentés formája és publikálásának gyakorisága 

a vonatkozó kiadványban). A GRI-keretrendszer 

alapján készült jelentések számára nincsen minimális 

oldalszám megadva; a lényeges csak az, hogy a szervezet 

megfelelően használja az útmutatót és a keretrendszer 

egyéb kiválasztott dokumentumait. 

A jelentés formája és hordozóeszköze 

Az elektronikus (pl. CD-ROM) vagy web alapú és 

nyomtatott formátumok megfelelő médiumai a 

jelentésnek. A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a 

web és a papír alapú jelentés kombinációját választják, 

de használhatnak egyetlen médiumot is. A szervezet 

választhatja például azt, hogy a részletes jelentést a 

honlapján teszi közé, de nyomtatott formában kiadja 

a vezetői összefoglalót, amelynek része a stratégia és 

a teljesítményre vonatkozó információk. A döntést 

valószínűleg az fogja meghatározni, hogy milyen hosszú 

jelentéstételi időszakot választ a szervezet, milyen 

módon frissítik majd az információkat, kik lesznek a 

jelentés felhasználói, és egyéb gyakorlati megfontolások, 

mint például az, hogy miként szeretnék terjeszteni a 

jelentést. Fontos, hogy legalább egy – elektronikus 

vagy nyomtatott – médium a jelentéstételi időszakra 

vonatkozó információt az érintettek számára teljes 

mértékben elérhetővé tegye. 

A jelentés publikálásának gyakorisága 

A szervezeteknek meg kell határozniuk egy következetes 

és rendszeresen ismétlődő jelentéstételi időszakot. 

Sok szervezet esetében ez éves jelentéskészítési ciklus 

lesz, mások kétévente jelentenek. Dönthet azonban 

egy szervezet úgy is, hogy az információt rendszeresen 

frissíti a teljesítmény összesített formájú megjelenésének 

időpontjai között is. Ennek előnye, hogy az érintettek 

azonnal hozzáférnek az információhoz, hátránya pedig, 

hogy megnehezíti az információk összehasonlítását. 

Mindamellett a szervezetek kiszámítható rendszerességgel 

és meghatározott időtartamot lefedve közöljenek 

információt. 

RG 

& 

EUSS 

Eu 

A fenntarthatósági jelentés meghatározása 

A fenntarthatósági jelentés olyan egyedi és összesített 

adatközlés, amely a szervezet egy meghatározott 

időszakra vonatkozó teljesítményét méltányosan 

és kiegyensúlyozottan mutatja be. Az érintetteknek 

közvetlenül, egyetlen helyről el kell tudni érniük a 

jelentésben foglalt valamennyi információt, mint 

amilyen például a GRI tartalmi index. Egyéb kiadványok 

nem jelölhetők meg az információ forrásaként a GRI 

standard adatközlés elemeinek esetében (kivéve a 

teljesítményindikátorokat), csak ha a jelentés készítői 

az érintettek számára lehetővé teszik, hogy közvetlenül 

hozzáférjenek ehhez az információhoz (pl. egy honlapon 

keresztül, vagy azzal, hogy megadják az oldalszámot 

Egy szervezet más beszámolókkal egy időben is 

publikálhatja gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményéről szóló jelentését. Az ilyenfajta koordináció 

erősíti a pénzügyi teljesítmény, valamint a gazdasági, 

környezeti és társadalmi teljesítmény közti kapcsolatokat. 


54

RG 

& 

EUSS 


Eu 

A jelentés tartalmának frissítése 

Új jelentés készítésekor lesznek olyan információk, 

amelyek nem változtak az előző jelentéshez képest (pl. 

a szervezet politikája, ha nem bővült kiegészítésekkel). 

Éppen emiatt dönthet úgy egy szervezet, hogy csak 

azokat a témaköröket és indikátorokat frissíti, amelyek 

változtak, s azokat az adatokat, amelyek nem módosultak, 

változatlan formában közli. Dönthet például úgy egy 

szervezet, hogy politikáit változatlan formában közli, 

és csak teljesítményindikátorait aktualizálja. A közlés 

módjának rugalmassága nagyrészt attól függ, hogy a 

szervezet milyen kommunikációs csatornát választ. A 

stratégia és analízis, valamint a teljesítményindikátorok 

minden jelentéstételi időszakban változni fognak, de a 

szervezeti profil és az irányítás valószínűleg csak ritkábban 

módosul. Attól függetlenül, hogy a szervezet a közlésnek 

és adatfrissítésnek milyen formáját választja, a jelentéshez 

tartozó minden információnak egyetlen helyen (vagy az 

interneten, vagy nyomtatott formában) kell a felhasználók 

rendelkezésére állnia. 

Tanúsítás 

Választások a tanúsítással kapcsolatban 

Különféle szervezetek különböző módszereket 

alkalmaznak jelentésük hitelességének növelése céljából. 

Működtethetnek belső ellenőrzési folyamatokat, 

beleértve a belső auditokat, amelyek adatkezelési 

és jelentési folyamataik részét képezik. Ezek a belső 

rendszerek nagyon fontosak a jelentés integritása és 

hitelessége szempontjából. A GRI azonban javasolja, 

hogy fenntarthatósági jelentésük készítésének részeként 

a szervezetek külső tanúsítást is alkalmazzanak. 

A külső tanúsításnak jelenleg többféle formája is létezik. 

Ilyen például a szakértői tanúsítás, érintettek fórumai 

és egyéb külső csoportok vagy egyének által történő 

tanúsítás. A tanúsítás formájától függetlenül azonban az 

a fontos, hogy azt kompetens, a szervezettől független 

csoportok vagy egyének végezzék. Ennek módja lehet egy 

bizonyos szakmai szabvány szerint végzett tanúsítás, vagy 

egyéb szisztematikus, dokumentált és bizonyítékokon 

alapuló tanúsítási folyamat. 

A GRI értelmezésében a „külső tanúsítás” olyan 

tevékenységekre utal, amelyek eredménye egy 

nyilvánosságra hozott következtetés, mely a jelentésről, 

valamint a benne foglalt információ minőségéről 

tartalmaz állásfoglalást. A tanúsítási tevékenység része 

az adatgyűjtés előkészítő folyamatának ellenőrzése is, de 

maga a tevékenység bővebb annál. Ez különbözik azoktól 

az ellenőrzési folyamatoktól, melyek célja, hogy a szervezet 

teljesítményének vagy a teljesítmény minőségének szintjét 

igazolják; ez utóbbiakra példa a különféle tanúsítványok 

kiállítása vagy a megfelelőségi értékelések. 

Általánosságban véve a GRI jelentéstételi keretrendszerét 

alkalmazó külső tanúsítást a következők jellemzik: 

• a szervezettől független csoportok vagy egyének 

végzik, akik bizonyíthatóan az adott szakterület és 

a tanúsítás szakemberei; 

• szisztematikus, dokumentált és bizonyítékokon 

alapul, valamint előre meghatározott folyamatokból 

épül fel; 

• értékeli, hogy a jelentés méltányosan és 

kiegyensúlyozottan mutatja-e be a szervezet 

teljesítményét úgy, hogy közben figyelembe veszi 

a jelentésben szereplő adatok hitelességét és a 

tartalomkiválasztási folyamat megfelelőségét; 

• olyan csoportok vagy egyének végzik, akiket nem 

korlátoz a szervezethez vagy érintettjeihez való 

viszonyuk abban, hogy független és részre nem 

hajló véleményt mondjanak és publikáljanak a 

jelentésről; 

• értékeli, hogy a jelentés készítői milyen mértékben 

alkalmazták a GRI jelentéstételi keretrendszerét 

(beleértve a jelentéstételi alapelveket) a 

jelentéskészítés folyamata során; valamint 

• eredménye egyrészt olyan vélemény vagy 

következtetések, amely(ek)et a szervezet írott 

formában nyilvánosságra hoz, másrészt tartalmazza 

a tanúsítónak a jelentéstevő szervezethez való 

viszonyáról készült nyilatkozatát. 

Ahogy azt a jelentés bemutatásával kapcsolatos 

adatközlések 3.13 pontja meghatározza, a szervezetnek 

információt kell közölnie arról, hogy a külső tanúsítás 

mely formáját alkalmazza. 

55 

© 2000-2009 GRI

Szójegyzék 


Kiegészítő indikátorok (additional indicators) 

Kiegészítőek azok az indikátorok, amelyek a GRI útmutató 

alapján újonnan kialakuló gyakorlatra vagy olyan 

kérdésekre vonatkoznak, amelyek a legtöbb szervezet 

számára nem lényegesek. 

Határ (boundary) 

A fenntarthatósági jelentés határa azokra az egységekre 

vonatkozik, amelyek teljesítményét a szervezet jelentése 

lefedi. 

Tartalmi index (content index) 

A GRI tartalmi index egy táblázat vagy mátrix, amely 

felsorolja a standard adatközlés minden elemét, valamint 

megmutatja azt, hogy a jelentésben hol lehet a róluk 

szóló információt megtalálni (oldalszámmal vagy az URL 

megadásával). A jelentéstevő szervezetek megadhatnak 

referenciát olyan szervezetspecifikus indikátorokra is, 

amelyek nem szerepelnek a GRI útmutatóban. A tartalmi 

index tehát tömör összefoglalást ad arról, hogy mi 

szerepel a jelentésben, és megkönnyíti annak használatát. 

A tartalmi index különösen fontos akkor, ha bizonyos 

adatközlések a szervezet egyéb jelentéseiben, például 

a pénzügyi jelentésben vagy korábbi fenntarthatósági 

jelentésben szerepelnek. 

megvalósítására, hogy folyamatosan fejleszti és építi 

azt a kapacitást, amely a fenntarthatósági jelentéstételi 

keretrendszer használatához szükséges. A jelentéstételi 

keretrendszer minden eleme globális, számos érintett 

felet bevonó, konszenzusra törekvő folyamat eredménye. 

GRI jelentéstételi keretrendszer (GRI Reporting 

Framework) 

A GRI jelentéstételi keretrendszer célja, hogy egy 

általánosan elfogadott keretrendszert adjon a szervezetek 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről 

szóló jelentéseihez. A keretrendszer a következő 

elemekből épül fel: útmutató fenntarthatósági jelentések 

készítéséhez, indikátorprotokollok, technikai protokollok 

és ágazati kiegészítések. 

Független igazgatósági tag (independent board 

member) 

A „független” szó jelentése nem minden jogrendszerben 

azonos. Általában arra utal, hogy egy független tag a 

szervezet pénzügyi helyzetében nem érintett, és abból 

nem is származik semminemű haszna, amely emiatt 

érdekellentéthez vezethetne. Az útmutatót használó 

szervezeteknek meg kell határozniuk, mit értenek a 

„független” kifejezésen. 

Indikátorszempontok (indicator aspects) 

RG 

& 

EUSS 

Eu 

Alapindikátor (core indicator) 

Alapindikátorok azok a mutatószámok, amelyek a GRI 

útmutató alapján a legtöbb érintett számára fontosak, 

és a szervezet számára lényegesek, hacsak ennek 

ellenkezője nem derül ki róluk a GRI jelentéstételi 

alapelvek meghatározásai szerint. 

A jelentéstevő szervezet után elhelyezkedő 

egységek (downstream entities) 

Ez a meghatározás azon a felfogáson alapul, amely a 

termelés folyamatát a nyersanyagok kitermelésétől egészen 

a termék vagy szolgáltatás végső felhasználójáig terjeszti 

ki. A szervezet után elhelyezkedő egységek azok, amelyek 

az adott szervezet termékeit és szolgáltatásait terjesztik 

vagy használják, vagy – általánosabb megfogalmazásban 

– azok, amelyek a termelési folyamatban a szervezet után 

helyezkednek el. 

Globális jelentéstételi kezdeményezés (Global 

Reporting Initiative) 

A GRI jövőképében a szervezetek gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítményéről szóló jelentés ugyanolyan 

megszokott és összehasonlítható, mint manapság 

a pénzügyi jelentés. A GRI úgy törekszik e jövőkép 

Az információ azon általános típusai, amelyek egy specifikus 

indikátorkategóriára vonatkoznak (pl. energiahasználat, 

gyermekmunka, vevők). 

Indikátorkategóriák (indicator categories) 

Az indikátorkategóriák a fenntarthatósági témák 

általános csoportosítására utalnak. A GRI útmutatóban 

alkalmazott kategóriák a következők: gazdasági, 

környezeti és társadalmi. A társadalmi kategória további 

alkategóriákat foglal magában, melyek: munkaügyi 

gyakorlat, emberi jogok, társadalom és termékfelelősség. 

Egy adott kategórián belül több indikátorszempontot 

különböztetünk meg. 

Teljesítményindikátor (performance indicator) 

Az a kvalitatív vagy kvantitatív információ egy szervezet 

eredményeiről, amely összehasonlítható, és időben változik. 

Indikátorprotokoll (indicator protocol) 

Az indikátorprotokollok meghatározásokat, adatgyűjtéssel 

kapcsolatos útmutatást és egyéb információkat adnak 

a jelentések készítőinek, hogy ezúton hozzájáruljanak 

a teljesítményindikátorok egységes értelmezéséhez. 

Az útmutató minden egyes teljesítményindikátorra 

vonatkozóan tartalmaz protokollt. 


56

RG 

& 

EUSS 


Eu 

A szervezet, illetve a jelentés bemutatásával 

kapcsolatos adatközlések (profile disclosures) 

Az útmutató 2. részében található azon számozott 

információk (pl. 2.1, 3.13), amelyek a jelentéshez és a 

szervezet teljesítményének megértéséhez a hátteret és 

kontextust biztosítják és meghatározzák. 

Jelentéstételi alapelvek (reporting principles) 

Azok a fogalmak, amelyek meghatározzák, hogy egy 

jelentésnek milyen eredményeket kell elérnie, valamint 

a jelentéskészítési folyamat során szükséges döntések 

meghozatalára vonatkozó útmutatást adnak; például 

ahhoz, hogy milyen indikátorokat használjunk és hogyan. 

Ágazati kiegészítés (sector supplement) 

Az ágazati kiegészítések magyarázatokkal és 

útmutatásokkal egészítik ki az útmutatót arra nézve, 

hogy azt miként kell egy bizonyos ágazatban használni. 

Ezenkívül ágazat-specifikus teljesítményindikátorokat 

is tartalmaznak. A vonatkozó ágazati kiegészítéseket az 

útmutatóval együtt, nem pedig helyette kell használni. 

Érintett/érintetti csoport (stakeholder) 

Az érintett megnevezés a következő csoportokra vagy 

egyénekre vonatkozik: (a) azok, akikre a szervezet 

tevékenysége, termékei és/vagy szolgáltatásai 

jelentős hatást gyakorolhatnak; vagy (b) azok, akiknek 

a tevékenysége befolyásolhatja a szervezet azon 

képességét, hogy stratégiáját sikeresen megvalósítsa, 

valamint céljait elérje. 

Standard adatközlés (standard disclosures) 

Az útmutató a fenntarthatósági jelentések számára olyan 

témaköröket és információkat határoz meg, amelyek 

a legtöbb szervezet számára lényegesek, valamint a 

legtöbb érintett számára fontosak. Ezeket háromféle 

standard adatközlési csoportba soroljuk: 

környezeti és társadalmi teljesítményéről. 

Fenntarthatósági jelentés (sustainability report) 

A fenntarthatósági jelentés, amelynek végső célja a 

fenntartható fejlődés elérése, a szervezeti teljesítmény 

mérésének, nyilvánosságra hozatalának és a kapcsolódó 

felelősség vállalásának gyakorlata. A fenntarthatósági 

jelentés kiegyensúlyozott és méltányos képet ad a 

jelentéstevő szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos 

teljesítményéről, és bemutatja annak pozitív és negatív 

vonatkozásait is. 

Egyszintű igazgatótanács (unitary board) 

Olyan igazgatótanácsi szerkezetre utal, amelyben a 

szervezetnek csak egy felelős igazgató testülete van, 

amelynek független (külső) tagjai is vannak. 

A jelentéstevő szervezet előtt elhelyezkedő 

egységek (upstream) 

Ez a meghatározás azon a felfogáson alapul, amely a 

termelés folyamatát a nyersanyagok kitermelésétől 

egészen a termék vagy szolgáltatás végső felhasználójáig 

terjeszti ki. A szervezet előtt elhelyezkedő egységek azok, 

amelyek beszállítói láncában játszanak szerepet, vagy – 

még általánosabb megfogalmazásban – azok, amelyek a 

termelési folyamatban a szervezet előtt helyezkednek el. 

Az indikátorok megfogalmazásában szereplő szavak 

és fogalmak magyarázata az indikátorprotokollokban 

található meg. 

• A stratégiára és a szervezet, illetve jelentés 

bemutatására vonatkozó adatközlések a jelentés és 

a jelentésben szereplő teljesítmény megértéséhez 

szükséges általános hátteret határozzák meg. 

Ennek megfelelően a szervezet stratégiájáról, 

bemutatásáról, az irányítás módjáról és a vezetési 

szemléletről közölnek információt. 

• A vezetési szemlélettel és irányelvekkel 

kapcsolatos adatközlések arra vonatkoznak, hogy 

a szervezet miként közelít meg egy adott témát, és 

célja, hogy a teljesítmény egy bizonyos területének 

megértéséhez adjon hátteret. 

57 

• A teljesítményindikátorok összehasonlítható 

információt tartalmaznak a szervezet gazdasági, 

© 2000-2009 GRI


G3 útmutató – 

köszönetnyilvánítások: Egy 

globális méretű erőfeszítés 

A G3 elkészítésének folyamatához a következő szervezetek 

adtak pénzügyi vagy természetbeni támogatást: 

Az indikátor-munkacsoport (IWG) tagjai 

Az indikátor-munkacsoport feladata volt az indikátorok 

áttekintése annak érdekében, hogy azok minősége 

egyenszilárd legyen, és következetesen épüljenek 

egymásra, valamint, hogy egységben legyenek a TAC 

(Technical Advisory Committee) útmutatójával is. 

RG 

& 

EUSS 

G3 Konzorcium: 

• Mr. Neil Anderson, Union Network International, UNI 

• Mr. David Bent, Forum for the Future 

G3 ad hoc támogatás: 

Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, 

Élelmiszerbiztonsági és Vidékfejlesztési Minisztériuma 

(DEFRA), valamint hollandia Külügyminisztériuma 

szintén támogatták aG3 útmutató fejlesztését. 

A G3 Online a következő szervezetek 

támogatásával működik: 

Nyomtatás: 

A G3 útmutatók és a protokollok 

tartalmának kialakítása 

A G3 útmutató és protokollok minden egyes részletét 

vállalatok, társadalmi szervezetek, munkaügyi szervezetek, 

könyvelők, befektetők és a tudományos élet képviselőinek 

önkéntesei alakították ki. 2005. január és november 

között az alább felsorolt, számos érintett felet tömörítő 

munkacsoportok üléseztek a G3 tartalmának és különböző 

részeinek összeállítása érdekében. 

• Mr. William R. Blackburn, William Blackburn Consulting 

• Ms. Julie-Anne Braithwaite, Rio Tinto/ICMM 

• Ms. Sarah Forrest, Goldman Sachs International 

• Ms. Somporn Kamolsiripichaiporn, Chulalongkorn Univ 

• Mr. Robert Langford, The Federation des Experts 

Comptables Europeens (FEE) 

• Ms. Stephanie Maier, Ethical Investment Research 

Service (EIRIS) 

• Ms. Asako Nagai, Sony Corporation 

• Mr. Ron Nielsen, Alcan Inc. 

• Mr. Michael Rae, World Wide Fund Australia 

• Ms. Ulla Rehell, Kesko Corporation 

• Mr. George Nagle, Bristol-Myers Squibb 

• Ms. Filippa Bergin, Amnesty International 

• Ms. Giuliana Ortega Bruno, Ethos Institute 

Az indikátor-munkacsoport hat tematikus tanácsadó 

testülettel dolgozott együtt, amelyek feladata a 

indikátorok áttekintése és szakterületükhöz tartozó 

indikátorprotokollok kialakítása volt. 

A társadalmi kérdésekkel foglalkozó 

tanácsadó testület tagjai 

• Ms. Anne Gambling, Holcim 

• Mr. Sachin Joshi, Center For Social Markets (CSM) 

• Mr. Craig Metrick, Investor Responsibility Research 

Center (IRRC) 

• Mr. Keith Miller, 3M 

• Ms. Ruth Rosenbaum, Center for Reflection, 

Education and Action (CREA) 

• Ms. Glaucia Terreo, Instituto Ethos 

• Mr. Peter Wilkinson, Transparency International 

Eu 


58

RG 

& 

EUSS 


Az emberi jogokkal foglalkozó tanácsadó 

testület tagjai 

• Ms. Marina d’Engelbronner, Humanist Committee 

on Human Rights (HOM) 

A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó 


• Ms. Michiko Arikawa, Matsushita Electric Industrial 

(Panasonic) 

Eu 

• Ms. Bethany Heath, Chiquita Brands 

• Mr. Jorge Daniel Taillant, The Center for Human 

Rights and Environement (CEDHA) 

• Rev. Mr. David M. Schilling, Interfaith Center on 

Corporate Responsibility 

• Ms. Susan Todd, Solstice Sustainability Works Inc. 

• Mr. Hirose Chuichiro, Canon 

• Mr. Steve Ouma, Kenyan Human Rights Commission 

• Mr. Björn Edlund, ABB Ltd. 

• Ms. Marleen van Ruijven, Amnesty International 

A környezeti (biodiverzitás és vízügyek) 


• Mr. Ian Blythe, Boots Group PLC 

• Mr. Ian Dutton, The Nature Conservancy 

• Ms. Annelisa Grigg, Fauna & Flora International 

• Ms. Nancy Kamp-Roelands, Ernst & Young 

Netherlands/ Royal NIVRA 

• Ms. Erin Musk, City West Water 

• Mr. Mike Rose, SASOL 

• Mr. Fernando Toledo, Codelco 

A környezeti (szennyezés) tanácsadó 

testület tagjai 

• Ms. Tanja D. Carroll, Coalition for Environmentally 

Responsible Economies (CERES) 

• Mr. Yutaka Okayama, Toyota Motor Corporation 

• Ms. Maria Fatima Reyes, Philippine Institute of 

Certified Public Accountants (PICPA) 

• Mr. Yogendra Kumar Saxena, Gujarat Ambuja Cements 

• Mr. David Stangis, Intel Corporation 

• Ms. Sonia Valdivia, The Catholic University of Peru 

• Mr. Eric Shostal, Institutional Shareholder Services 

• Ms. Lucian Turk, Dell, Inc. 

• Mr. Stephen Frost, Southeast Asia Research Centre 

• Ms. Kyoko Sakuma, Sustainability Analysis & 

Consulting 

• Mr. Sean Ansett, Gap Inc. 

• Ms. Deborah Evans, Lloyd’s Register of Quality 

Assurance (LRQA) 

• Mr. Pierre Mazeau, Electricité de France (EDF) 

• Mr. Dan Viederman, Verité 

A gazdasági tanácsadó testület tagjai 

• Ms. Christine Jasch, Institute for Environmental 

Management and Economics(IOEW) 

• Mr. Martin Tanner, Novartis International AG 

• Ms. Helen Campbell, former AccountAbility 

• Mr. Eric Israel, KPMG LLP 

• Ms. Martina Japy, BMJ AlapRatings 

• Ms. Michelle Smith, Rohm and Haas 

• Ms. Lisa Acree, Business for Social Responsibility 

• Mr. Johan Verburg, NOVIB/Oxfam Netherlands 

A jelentéskészítés, mint folyamat nevű 

munkacsoport (RPWG) tagjai 

A jelentéskészítés, mint folyamat nevű munkacsoport 

feladata az volt, hogy aktualizálja és továbbfejlessze 

a jelentéstételi alapelveket, valamint a G3 útmutató 

alkalmazáshoz készített iránymutatást. 

• Ms. Amy Anderson, Starbucks Coffee 

• Mr. Pankaj Bhatia, World Resources Institute (WRI) 

• Mr. Bill Boyle, BP 

• Dr. Uwe Brekau, Bayer AG 

• Ms. Debra Hall, Coalition for Environmentally 

Responsible Economies (CERES) 

• Mr. Dunstan Hope, Business for Social Responsibility 

• Dr. Aqueel Khan, Association for Stimulating Know 

How (ASK) 

59 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

• Ms. Judy Kuszewski, SustainAbility Ltd. 

• Mr Brian Kohler, Communications, Energy & 

Paperworkers Union of Canada 

• Mr Ken Larson, Hewlett Packard 

• Mr. Steve Lippman, Trillium Invest 

• Mr Luis Perera, PriceWaterHouseCoopers 

• Mr. Dante Pesce, Vincular, Pontificia Universidad 

Católica de Valparaíso 

• Ms Mizue Unno, So-Tech Consulting, Inc. 

• Mr Cornis van der Lugt, UNEP Division of 

Technology, Industry, and Economics (DTIE) 

• Mr. Robert Walker, The Ethical Funds Company 

• Mr. Ian Whitehouse, Manaaki Whenua Landcare 

Research 

• Mr Alan Willis, Alan Willis & Associates 

• Ms. Jennifer Iansen-Rogers, KPMG, The Netherlands 

(aki, bár nem volt tagja a csoportnak, rendszeres 

tanácsokat adott a folyamatot érintő kérdésekben. 

Beérkezett megjegyzések 

2006 januárja és márciusa között 270 észrevétel érkezett a 

G3 szövegének közzétett tervezetére. Ezek az észrevételek 

jelentősen hozzájárultak a G3 útmutató végső formájának 

és tartalmának kialakításához. 

GRI irányító testületek 

Az irányító testületekről, beleértve tagságukat és a tagok 

szerepét, részletes információ a www.globalreporting.org 

honlapon található. 

Technikai tanácsadó bizottság: Ez a 12 tagú szakértői 

bizottság segíti a GRI jelentéstételi keretrendszer általános 

minőségének és koherenciájának biztosítását azzal, hogy 

tagjai magas szintű technikai tanáccsal és szakértelemmel 

szolgálnak. A G3 elkészítésének folyamatában legfontosabb 

feladatuk az volt, hogy javaslatokat tegyenek az útmutató 

általános felépítésével kapcsolatban; eldöntsék a 

tartalom meghatározása körül felmerülő kulcskérdéseket; 

biztosítsák, hogy a döntéseket megfelelően alapos módon 

hozzák meg; végül pedig engedélyezzék/elutasítsák a G3 

verzió nyilvánosságra hozatalát. 

Érintettek tanácsa: Ez a 48 tagú csoport biztosítja az 

érintettek képviseletét a GRI irányítási szerkezetében. A 

tanács az igazgatótanácsnak közpolitikai és stratégiai 

kérdésekkel kapcsolatban adott ajánlásokat, valamint 

segített meghatározni a G3 fejlesztésének általános vonalát. 

Az érintettek tanácsának néhány tagja közvetlenül is részt 

vett a munkacsoportok tevékenységében. A tanács többségi 

döntést hozott a G3 útmutató nyilvánosságra hozataláról. 

Igazgatótanács: Ennek a 16 tagú csoportnak van végső 

ügygondnoki, pénzügyi és jogi felelőssége a GRI-ért 

(beleértve a végső döntéshozatal jogát a GRI útmutató 

átdolgozásával kapcsolatban), szervezeti felépítéséért 

és munkaterveiért. Miután iránymutatással és tanáccsal 

segítette a G3 kialakításának folyamatát, valamint 

figyelembe vette a technikai tanácsadó bizottság és 

az érintettek tanácsának ajánlásait, az igazgatótanács 

egyhangúlag jóváhagyta G3 útmutatót, és annak 

nyilvánosságra hozatala mellett szavazott. 

GRI titkárság: Az ügyvezető igazgató vezetésével a 

titkárság hajtja végre az útmutató ajánlásait, és valósítja 

meg az igazgatótanács által elfogadott munkatervet. 

A titkárság felelős a kommunikációért, az információ 

terjesztéséért, az érintettekkel való kapcsolattartásért, 

valamint a pénzügyi adminisztrációért. A titkárság 

támogatja az igazgatótanács, az érintettek tanácsa és a 

technikai tanácsadó bizottság tevékenységét. 

Tanácsadó szervezetek 

A GRI titkársága a G3 folyamata alatt a következő tanácsadó 

szervezetek (fizetett) segítségét és hozzájárulását kérte: 

• csrnetwork (vezető tanácsadó – Mark Line) 

• Just Solutions (vezető tanácsadó – Vic Thorpe) 

• onValues (vezető tanácsadó - Ivo Knoepfel) 

• Ove Arup (vezető tanácsadó - Jean Rogers) 

• Responsibility Matters (vezető tanácsadó – Mark 

Brownlie) 

• Sandra Pederson, Editor 

• Source-Asia (vezető tanácsadó – Paul Wenman) 

• Triple Innova (vezető tanácsadó - Michael Kundt) 

• University of Amsterdam (vezető tanácsadó - 

Jeffrey Harrod) 

A GRI titkársága az alább felsorolt szakértők (fizetett) 

segítségét vette igénybe a villamosenergia-ipar ágazati 

kiegészítésének összeállításához: 

• Arthur D Little, David Lyon és Sam Grimshaw Eu 

• INSPIRIT International Communications 

Tuuli Sauren tördelés 

Eu 


60

RG 

& 

EUSS 


A villamosenergia-iparra 


tartalmi kidolgozása 

Köszönetnyilvánítás 

A villamosenergia-iparágra 


munkacsoportjának tagjai 

Eu 

A villamosenergia-iparágra vonatkozó ágazati kiegészítés 

munkacsoportja volt felelős az ágazat specifikus 

adatközlések és indikátorok kifejlesztéséért, valamint a G3 

útmutató kiegészítéséért. Az első munkacsoport munkája 

2006 júniusától 2007 júliusáig tartott, a második csoporté 

pedig 2008 januárja és 2009 márciusa között. Mindkét 

munkacsoportot az energia ipar vállalatainak, befektetőknek, 

civil szervezeteknek, munkajogi szervezeteknek és kutatási 

intézményeknek az önkéntesei alkották. 

• Dan Bakal, Ceres, USA 

• Robert J. Barkanic, PPL Services Corporation, USA 

• Kevin Bennett, Energy Research Centre, University 

of Cape town, South Africa (Chair, Non-Industry) 

• Fernanda Gabriela Borger, Fundação Instituto de 

Pesquisas Econômicas, Universidade de São Paulo, 

Brazil 

• David Boys, Public Services International, France 

• Robyn Camp, California Climate Action Registry, 

USA 

• Humberto Barbosa de Las Casas, Companhia 

Energética de Minas Gerais (Cemig), Brazil 

• Feng S. Li, China Resources Power Holding Co. Ltd, 

People’s Republic of China 

• Marina Liborakina, RAO UES, Russia 

• Dave Lucas, Eskom, South Africa 

• Dominic Marchand, Hydro Québec, Canada 

• Hans-Peter Meurer, RWE, Germany 

• Laurent Milliat, Dexia, Belgium 

• Raul Montenegro, Fundación para la defensa del 

ambiente, Argentina 

• Koji Nagano, Central Research Institute of Electric 

Power Industry, Japan 

• Sandy Nessing, American Electric Power, USA 

• Hans Nooter, Nuon, The Netherlands 

• Pierluigi Orati, Enel, Italy 

Eu 

• Luís Castanheira, Agência Municipal de Energia de 

Gaia (Energia), Portugal 

• Niels Strange Peulicke-Andersen, DONG Energy, 

Denmark 

• Simeon Cheng, CLP Holdings, China (Chair, 

Industry) 

• Sung Gil Cho, Korea East-West Power, Korea 

• Hélène Connor, HELIO International, France 

• Lily Donge, Calvert Asset Management, USA 

• Susie Cristina Pontarolli, Copel, Brazil 

• Veena Ramani, Ceres, USA 

• Juan David Echeverri Rendon, EPM, Colombia 

• Stefan Larenas Riobo, Organización de 

Consumidores y Usaurios de Chile, Chile 

• Laura Douglas, E.ON US, USA 

• Kwanghoon Seok, Green Korea United, Japan 

• Elissa Freeman, Public Interest Advocacy Centre, 

Australia 

• Monali Zeya Hazra, Centre for Science and 

Environment, India 

• Svetlana Klimyuk, OGK-2, Russia 

• Derek C. Knudsen, BC Hydro, Canada 

• Rory Sullivan, Insight Investment, UK 

• Myriam Truchon, Hydro Québec, Canada 

• Sam Weinstein, Utility Workers Union of America 

AFL-CIO, USA 

• Heidi Welsh, RiskMetrics, USA 

• Jean-Paul Zalaquett, Chilectra, Chile 

61 

© 2000-2009 GRI

Jogi felelősség 


A jelen dokumentum, amelynek célja, hogy a 

fenntarthatósági jelentéskészítést támogassa 

és népszerűsítse, egy számos érintettet bevonó 

konzultációs folyamat eredményeként jött létre. Ezek az 

érintettek a világ minden részét és a jelentések készítőit 

és felhasználóit is képviselik. Míg a GRI igazgatótanácsa 

minden szervezetet bíztat arra, hogy jelentéseinek 

elkészítéséhez használja az Útmutató a fenntarthatósági 

jelentések készítéséhez (GRI útmutató) c. kiadványt, a 

részben vagy teljesen az útmutató alapján összeállított 

jelentések készítéséért és kiadásáért minden felelősség 

annak szerzőit terheli. Sem a GRI igazgatótanácsa, sem 

pedig a Stichting Globális Jelentéstételi Kezdeményezés 

(Global Reporting Initiative) nem vállal felelősséget a GRI 

útmutató jelentéskészítésben való használatából vagy 

a GRI útmutató alapján készült jelentések használatából 

adódó bárminemű következményért és károkért. 

Értesítés az útmutató használatáról 

A GRI ezúton kéri, hogy azok a szervezetek, amelyek 

jelentésük elkészítéséhez az útmutatót és/vagy a GRI 

jelentéstételi keretrendszer egyéb elemeit használták, 

értesítsék a GRI-t erről jelentésük megjelenésével egy 

időben. Ezt az alább felsorolt módokon tehetik meg: 

Fordítás 

A GRI pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati 

kiegészítésének magyar fordítását az Alternate készítette: 

Alternate Tanácsadó Kft. 

1146, Budapest, Dózsa György út 7. 

tel: +36 20 9329 160 

www.alternare.hu 

Fordítás: 

Urbán Katalin, ügyvezető, Alternate Kft. 

Lektorok: 

Civin Vilmos, környezetvédelmi osztályvezető, 

Magyar Villamos Művek Zrt. 

Major Balázs, környezetvédelmi felelős, 

Budapesti Erőmű Zrt. 

Tördelés: 

Urbán Katalin 

Eu 

RG 

& 

EUSS 

Eu 

• A szervezet egyszerűen küldjön értesítést a GRInek, 

amelyhez mellékelje a jelentés nyomtatott és/ 

vagy elektronikus példányát. 

• Regisztrálják jelentésüket a GRI internetes 

adatbázisában. 

• Kérjék fel a GRI-t, hogy ellenőrizze a felhasználási 

szinttel kapcsolatos ön-besorolásukat. 

Az ágazati kiegészítés kifejlesztése és elkészítése 

angol nyelven történt. Annak ellenére, hogy minden 

erőfeszítésünkkel – többek között szakmai lektorok 

bevonásával – törekedtünk arra, hogy a fordítás pontos 

legyen, az angol nyelvű szöveg az irányadó. Az angol 

nyelvű útmutató legutolsó változata megtalálható a 

www.globalreporting.org honlapon. 

A G3 & EUSS magyar változatának 

megjelenését támogatta 


62

RG 

& 

EUSS 


Szerzői jogok és védjegy 

A dokumentum szerzői joga a Stichting Global Reporting 

Initiative (GRI) tulajdonát képezi. A dokumentum 

másolása és terjesztése véleményezés és/vagy GRI alapú 

jelentés készítése céljából a GRI előzetes engedélye 

nélkül lehetséges. Ugyanakkor a dokumentum vagy a 

dokumentum bármely részének bármely más célból és 

bármely más formában történő másolása, tárolása vagy 

átvétele a GRI előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. 

A Global Reporting Initiative, a Global Reporting Initiative 

logó, a Sustainability Reporting Guidelines és a GRI 

aGlobal Reporting Initiative védjegyei. 

További információ a GRI-ről és az Útmutató 

fenntarthatósági jelentések készítéséhez c. 

kiadványról a következő elérhetőségeken 

keresztül kapható: 

www.globalreporting.org 

info@globalreporting.org 

Eu 

Global Reporting Initiative 

PO Box 10039 

1001 EA Amsterdam 

The Netherlands 

Tel: +31 (0) 20 531 00 00 

Fax: +31 (0) 20 531 00 31 

© 2000-2006 Global Reporting Initiative. 

Minden jog fenntartva. 

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez, 

verziószám 3.0 © 2006 

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés, 

végleges verzió © 2008 

63 

© 2000-2009 GRI


RG 

& 

EUSS 

RG 

RG &FS 

The A Eu 

Sustainability Reporting Guidelines 

Sustain 

Global Reporting Initiative 

PO Box 10039 

1001 EA Amsterdam 

The Netherlands 

Tel: +31 (0) 20 531 00 00 

Fax: +31 (0) 20 531 00 31 

© 2000-2006 GRI 

www.globalreporting.org 

RG verziószám Version 3.0/EUSS végleges verzió 

64

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?