INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ - NymE GEO portál

Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár Intézményi tájékoztató, 2010/2011.
1543-tól a török uralom a maga képére formálta és Isztolni Belgrádnak nevezte az ősi Alba
Regiát. Polgárainak egy része elmenekült, templomait kifosztották és dzsámivá alakították, a
keresztény szentek helyére muzulmán jelképek kerültek. Minaretek és fürdők épültek, a
tereken pedig török kereskedők jelentek meg, nyüzsgő, keleti életet teremtve a város
méltóságteljesen emelkedő falai közé. Az a fél évezredes kultúra indult enyészetnek a
hódoltság 145 esztendeje alatt, amelyről ma már jobbára csak a Középkori Romkert
kőtöredékei, és a latin nyelven írott krónikák regélnek.
A törökök kivonulása után, a XVIII-XIX. századi természetes városfejlődés során lebontották
a városfalakat és az omladozó középkori épületeket. Helyükben sorra emelkedtek a pompás
barokk (Belváros), majd klasszicista (Szent István tér és a Magyar Király Szálloda), később
romantikus, eklektikus (Vörösmarty tér, Zichy liget környéke) házak és házsorok alkotta terek
és utcák.
A lakosság túlnyomó többsége ma mégis, tízemeletes lakótömbökből álló negyedekben él. A
panelek „komfortjának” és a „százezres iparváros” rangjának azonban ára volt. Az ősi
városmag körül eltűntek a századforduló táján kialakult árnyas, földszintes utcácskák és ezzel
eltűnt egy nyugalmas kisvárosi életforma is. Székesfehérvár ezer éves történelmi
városközpontja mégis - fontos közigazgatási, kereskedelmi és kulturális szerepét megtartva -
ma is kikerülhetetlenül ágyazódik a város szerkezetébe. A városközpont viszonylagos
állandóságához képest, századunkban folyamatosan változtak a körülötte gyűrűszerűen
elhelyezkedő városrészek.
Az elmúlt években Székesfehérvár igen nagy fejlődésen ment át. Jelentős ipari parkok
alakultak ki, ahol több multinacionális cég telepítette le gyárait. Ebben komoly szerepet
játszott többek között az is, hogy a város a Dunántúl legnagyobb forgalmi csomópontja. Mind
közúton, mind vasúton egyaránt nagyon könnyen megközelíthető.
Sok helyen Székesfehérvárt iskolavárosnak említik, bár ez inkább a középiskolák nagy
számára utal. Felsőoktatási intézmény még kettő van Karunkon kívül, a Kodolányi János
Alapítványi Főiskola és az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ.
1.2 A Kar alapítása, rövid története
A Kar története összefonódik a magyar földmérés és egyetemünk soproni központjának II.
világháború utáni történetével.
A II. világháború után a földmérés növekvő szakember igénye az Állami Földmérés meglevő
szervezetei mellett létrejött geodéziai vállalatok, a nagy tervező intézetek geodéziai
részlegeiben egyre nagyobb mértékben jelentkezett. Ennek az igényeknek a hatására a
felsőfokú szakemberképzés továbbfejlesztése és korszerűsítése céljából 1962-ben létrehozták
- a székesfehérvári Jáky József Útépítő Technikumban 1959-től működő kétéves földmérő
technikus képzés átszervezésével - a Kar jogelődjét a Felsőfokú Földmérési Technikumot
melyben az oktató-nevelő és tudományos tevékenység fejlődése 1972-ben ért el arra a szintre,
hogy minőségi változásként a felsőfokú technikumi képzést a főiskolai üzemmérnök képzés
válthatta fel a Minisztertanács 1032/1972.(VII. 31.) számú határozata alapján.
8