Pécs településfejlődésére ható természeti és társadalmi hatások ...

Szakdolgozat védés
UNIGIS 2006
Pécs településfejlődésére ható természeti és társadalmi hatások
vizsgálata térinformatikai módszerekkel
Készítette: Gyenizse Péter

A település fogalma
A települést egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív
kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák
rendszereként értelmezzük.
A település tetraéder-modellje (Tóth J. 1981)
1 – gazdasági szféra,
2 – társadalmi szféra,
3 – műszaki (infrastrukturális) szféra,
4 – természeti szféra

A dolgozat írása során megvalósítandó céljaim a következők:
• bemutatom a térinformatika szerepét az önkormányzati irányításban és
döntéshozásban,
• áttekintem Pécs történelmének legfontosabb eseményeit, azok településfejlődésre
gyakorolt hatásait,
• IDRISI programmal meghatározom Pécs alaprajzának kiterjedését különböző
időszakokban,
•összegyűjtöm a konkrétan Pécs fejlődésére ható természeti és társadalmi
hatásokat,
• egységes minősítési rendszert dolgozok ki a különböző adottságok egy rendszerbe
vonhatósága érdekében,
• IDRISI program segítségével minősítem a természeti, illetve a társadalmi tényezők
hatása alapján Pécs jelenleg beépített területét,
• IDRISI program segítségével feltárom a közeljövőben várható
településterjeszkedési folyamatok irányát, nagyságát.

A dolgozat célfája

Adatgyűjtés:
Módszerek 1.
Elsődleges adatgyűjtés:
•Diakép készítés és kiértékeltetés a látványérték felmérése céljából (59 fő),
•A társadalmi igények felmérése kérdőíves felméréssel (81 fő),
•Ingatlanárak
•pusztuló, rekultivációra szoruló területek felmérése,
•hátrányos helyzetű társadalmi elemek jelenléte,
•az általam nem ismert, bizonytalan fekvésű intézmények, szolgáltató egységek
helyének meghatározása.
Másodlagos adatok gyűjtése:
•Pécs beépített területének kiterjedése, különböző felmérési időszakokban készült
térképek alapján,
•szintvonalak Pécs domborzati modelljének elkészítéséhez, az 1967-es topográfiai
térkép szkennelésével és digitalizálásával,
•pont típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, önkormányzati,
tömegközlekedési, KSH és telefonkönyvi adatbázisok felhasználásával, térkép, vagy légi
felvétel digitalizálásával,
•vonal típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, térkép, vagy légi
felvétel digitalizálásával,
•felület típusú (társadalom számára fontos) objektumok helye Pécsen, térkép, vagy légi
felvétel digitalizálásával.
•Könyvtárazás, irodalom feldolgozása (történeti, földrajzi)

Módszerek 2.
Adatintegráció:
•Raszterizálás, szkennelés
•Digitalizálás, vektorizálás (Cartalinx, IDRISI),
•Az attribútum adatok összehasonlíthatóságát a kérdőíves felméréssel létrehozott
egységes pontrendszerrel biztosítottam.
Elemzés, modellezés, megjelenítés:
•egyszerű térbeli műveletek: pl. a lekérdezés, bufferzóna képzés, területszámítás,
költségfelület számítás,
•összetett térbeli műveltek: matematikai (összeadás, szorzás stb.) és logikai (pl. „nagyobb
mint”) műveletek
•Felhasznált programok: IDRISI 32, IDRISI Kilimanjaro, Photoshop, MS Word, MS Excel

A dolgozat eredményei
Áttekintettem:
1. Térinformatika alkalmazása a településtervezésben és irányításban
Önkormányzati információs rendszer
A településkörnyezet minősítése
Helykiválasztás
Katasztrófavédelem, kockázatelemzés
Városkép tervezése
2. Pécs fejlődése térben és időben
Ókori népek a Pécsi-medencében
Várossá alakulás a honfoglalás után
Pécs a török uralom alatt
Az újjáépítéstől a szabad királyi várossá válásig
Iparfejlődés és funkcionális átalakulás
Pécs város fejlődése az államszocialista korszakban

3. Pécs alaprajzi fejlődését befolyásoló természeti adottságok vizsgálata
Pécs alaprajzának változása 1783-1988 között

30.00
25.00
27.23
20.00
km 2
15.00
13.14
13.69
10.00
5.00
1.99
3.29
4.41
0.00
1783-84 1856-60 1880-81 1950 1967 1988
Pécs beépített területének változása 1783-1988 között
180000
160000
140000
120000
fő
100000
80000
60000
40000
20000
0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990
Pécs lakosságszámának változása 1870-1990 között (forrás: KSH)

3.1. A lejtőmeredekség és a
lejtőkitettség arányának változása Pécs
beépített területén
Pécs és környékének lejtőkitettségi térképe
(1 = É; 2 = ÉK; 3 = K; 4 = DK; 5 = D; 6 = DNy; 7 =
Ny; 8 = ÉNy; 9 = sík terület)
Pécs és környékének lejtőkategória térképe
(1 = 0-10%; 2 = 10,1-20%; 3 = 20,1-30%; 4 = 30,1-
40%; 5 = 40,1-50%; 6 = 50,1-60%;
7 = 60,1-70%; 8 = 70,1-80%; 9 = 80,1-90%; 10 =
90,1% fölött)

NY
ÉNY
É
60.0%
50.0%
40.0%
30.0%
20.0%
10.0%
0.0%
ÉK
K
1783-84
1856-60
1880-81
1950
1967
1988
A lejtőkitettségi arányok
változása Pécs beépített
területén
1783 és 1988 között
(A diagramm nem tartalmazza a sík
területek arányát,
csak a táblázatban szerepelnek
ezek az adatok!)
DNY
DK
D
1783-84 1856-60 1880-81 1950 1967 1988
É 0.3% 0.8% 0.9% 1.8% 1.8% 1.4%
ÉK 0.4% 1.6% 1.9% 3.3% 3.3% 2.9%
K 1.9% 7.0% 8.4% 10.8% 11.3% 12.6%
DK 22.4% 22.9% 19.8% 17.7% 17.8% 16.8%
D 54.2% 46.2% 42.4% 35.9% 35.5% 27.4%
DNy 14.7% 14.3% 15.3% 16.3% 16.3% 16.9%
Ny 4.6% 5.5% 6.3% 8.0% 7.8% 11.4%
ÉNy 1.1% 1.1% 3.1% 4.1% 4.1% 7.9%
Sík 0.4% 0.6% 1.9% 2.1% 2.1% 2.7%

80.00%
70.00%
60.00%
50.00%
40.00%
30.00%
20.00%
10.00%
0.00%
1783-84
1856-60
1880-81
1950
1967
1988
A lejtőkategóriák
százalékos megoszlásának
változása Pécs beépített
területén az 1783-1988
közötti időszakban
0-10%
10.1-20%
20.1-30%
30.1-40%
40.1-50%
50.1-60%
60.1-70%
70.1-80%
80.1-90%
90.1%-
1783-84 1856-60 1880-81 1950 1967 1988
0-10% 67.9% 61.1% 58.1% 63.6% 63.6% 70.5%
10.1-20% 28.4% 32.7% 32.4% 25.1% 25.1% 21.1%
20.1-30% 2.9% 4.2% 6.2% 6.9% 6.9% 5.6%
30.1-40% 0.3% 1.2% 2.3% 2.9% 2.9% 1.9%
40.1-50% 0.3% 0.4% 0.6% 1.0% 1.0% 0.6%
50.1-60% 0.3% 0.4% 0.4% 0.4% 0.4% 0.2%
60.1% - 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0%

3.2. Pécs természeti környezetének minősítése természeti adottságok alapján
Tényezők: lejtőmeredekség, lejtőkitettség, vízrajz.
Pécs település-terjeszkedési szempontú, természeti adottságokon nyugvó
környezetminősítő térképe (a jelmagyarázatban a pontértékek szerepelnek)

3.3.Településterjeszkedési vizsgálat a természeti adottságok alapján
Pécs természeti adottságokon nyugvó, belváros központú terjeszkedési modellje, 16
színfokozatú megjelenítéssel (a jelmagyarázatban a terjeszkedési „költségpontok”
színkulcsai láthatók)

Pécs természeti adottságokon nyugvó, többközpontú terjeszkedési modellje, 16
színfokozatú megjelenítéssel (a jelmagyarázatban a terjeszkedési „költségpontok”
színkulcsai láthatók)

Pécs természeti adottságokon nyugvó, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje (a
jelmagyarázatban a „viszonylagos terjeszkedési költségpontok” színkulcsai láthatók)

4. Pécs lakott területének társadalmi igények alapján való minősítése IDRISI
programmal
4.1. A pécsi lakosság
véleményének
felmérése kérdőívvel, a
pontrendszer
kialakítása
Térbeli kategória: Hatótávolság: Súlypont:
bölcsőde, óvoda, általános, vagy középiskola közelsége vizsgált terület határa 3.5
az egyetem valamely karának közelsége 2 km 1.6
kórház, rendelőintézet közelsége vizsgált terület határa 6.2
forgalmas főútvonal közelsége 500 m -4.3
vasútállomás közelsége vizsgált terület határa -4.1
vasútvonal közelsége 500 m -3.3
helyi járatú buszpályaudvar közelsége vizsgált terület határa 4.0
buszmegálló közelsége 2 km 7.2
belváros közelsége vizsgált terület határa 2.2
többfunkciós (Plaza-jellegű) üzletközpontok közelsége vizsgált terület határa -0.1
hipermarketek (Tesco, Interspar…) közelsége vizsgált terület határa 5.7
nagyobb ABC (elsősorban élelmiszer) üzletek közelsége 2 km 6.9
vendéglátóhely, étterem, nagyobb szórakozóhely, mozi közelsége 1 km 0.2
műszaki, kertészeti, lakberendezési nagyáruházak közelsége vizsgált terület határa -0.5
templomok közelsége 1.5 km 2.0
ipari üzemek közelsége 1 km -6.6
park / nagyobb zöldterület közelsége 1.5 km 8.8
sportpálya közelsége 1.5 km 1.5
magasabb légszennyezettség vizsgált terület határa -9.1
A felhasznált
objektumok
(társadalmi
tényezők)
súlypontjai és
távolságkorlátai
hátrányos helyzetű társadalmi rétegek jelenléte 1 km -6.5
lakásár szerepe a lakásvásárlásban objektumhatár -4.3
az épület anyaga: tégla objektumhatár 7.0
vezetékes víz, szennyvízhálózat megléte objektumhatár 9.8
távfűtés megléte objektumhatár 3.5
egyéni fűtés megléte objektumhatár 5.7
saját kert megléte objektumhatár 6.2
felújításra szoruló építészeti, gépészeti részek az épületben objektumhatár -4.3

A területminősítéshez használt, társadalmi tényezőket mutató, súlyozott rétegek

4.2. A látványérték meghatározása IDRISI-vel
Látott terület
súlypont
Újabb, panel tömbház 1.7
Régebbi, tégla tömbház 2.6
Lakópark és sorház 3.1
Belvárosi polgári öv 2.4
Felújításra szoruló öv 1.7
Ipartelepek, bevásárlóközpontok
1.6
Sűrűbben beépített családi házas
terület 2.9
Különböző típusú lakóterületek,
illetve település körüli részek
súlyozott látványértéke a felmérés
alapján
Hétvégi házas övezet 3.8
Szélesebb út, vasút 1.7
Szántó, rét, legelő 3.9
Erdő 3.9

Pécs különböző típusú beépített területei, illetve település körüli részei

A vizsgált helyek látványértékének összesített pontszámai

A kilátópontok köré szerkesztett Thissen poligonok
(jelmagyarázatban az átlagtól való eltérésből származtatott
pontok láthatók)

4.2. A társadalmi felületek összegzése IDRISI-vel
Élesen lehatárolt objektumokat
tartalmazó részeredmény rétegek
összegzéséből kapott eredményréteg
(a jelmagyarázatban a súlyozott
pontok szerepelnek)
Fuzzy részeredmény rétegek
összegzéséből kapott eredményréteg
(a jelmagyarázatban a súlyozott
pontok szerepelnek)

A fuzzy és az élesen lehatárolt objektumokat tartalmazó eredmény rétegek
összegzéséből kapott végső eredményréteg
(a jelmagyarázatban a súlyozott pontok szerepelnek)

Pécs egyes társadalmi tényezőket figyelembe vevő, 1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési
modellje
(a jelmagyarázatban a „viszonylagos terjeszkedési költségpontok” színkulcsai láthatók)

5. A természeti és társadalmi tényezők együttes vizsgálata
5.1. A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz
viszonyított arányának térbeli megoszlása
A vizsgált természeti és társadalmi tényezők egymáshoz viszonyított arányának
térbeli megoszlása
(az 1-es fölötti értékű területeken a természeti, míg az 1 alatti értékű területeken a
társadalmi jellegű fejlesztő hatások dominanciája érvényesül)

5.2. Pécs és környéke lakhatóság szempontjából történő összesített minősítése
A vizsgált természeti és társadalmi tényezőket mutató összesítő térkép
(jelmagyarázatban a súlypontok láthatók)

A vizsgált természeti és társadalmi tényezők összesített súlypontjainak
megoszlása Pécs jelenlegi lakó- és hétvégi házas területein
(jelmagyarázatban a súlypontok láthatók)

A „Melyik városrészben szeretne lakni?”
kérdésre adott válasz alapján kapott igen
szavazatok aránya a városrészeken belül
(%)
Az egyes városrészek területére eső
lakó- és hétvégi házas övek
modellből számolt átlagpontjának
városi átlagtól való eltérése
(átlag = 1)

Pécs vizsgált természeti adottságait és a lakosság egyes igényeit is figyelembe vevő,
1988-as alaprajzközpontú terjeszkedési modellje
(a jelmagyarázatban a „viszonylagos terjeszkedési költségpontok” színkulcsai láthatók)

A vizsgált természeti és a társadalmi tényezőkből számolt terjeszkedési modellek
különbsége
(piros = a társadalmi tényezőkre épülő modell jósol jelentősebb terjeszkedést,
zöld = a természeti tényezőkre épülő modell jósol jelentősebb terjeszkedést)

100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Milyen épületben lakik
jelenleg?
Milyen épületbe szeretne
költözni?
Anyagi lehetőségei milyen
épületbe való költözést
tesznek lehetővé?
családi ház 25.33% 82.09% 48.28%
sorház 13.33% 7.46% 13.79%
tégla tömbház 20.00% 8.96% 12.07%
panel tömbház 41.33% 1.49% 25.86%
A jelenlegi és a jövőbeni várható lakóhely típusára vonatkozó kérdésre adott
válaszok aránya

Összegzés
• bemutattam a térinformatika szerepét az önkormányzati irányításban és
döntéshozásban,
• áttekintettem Pécs történelmének legfontosabb eseményeit, azok
településfejlődésre gyakorolt hatásait,
• IDRISI programmal meghatároztam Pécs alaprajzának kiterjedését
különböző időszakokban,
• bemutattam az általában a településfejlődésre ható természeti adottságok
és társadalmi igények közül a legfontosabbakat,
• összegyűjtöttem a konkrétan Pécs fejlődésére ható természeti és társadalmi
hatásokat,
• egységes minősítési rendszert dolgoztam ki a különböző adottságok egy
rendszerbe vonhatósága érdekében,
• IDRISI program segítségével minősítettem a természeti, illetve a társadalmi
tényezők hatása alapján Pécs jelenleg beépített területét,
• IDRISI program segítségével feltártam a közeljövőben várható
településterjeszkedési folyamatok irányát, nagyságát.

Válasz a bírálatra
Dr. Mészáros József értékelésének néhány pontja:
Talán szerzője háttere miatt megítélésem szerint túl nagy teret szentel a
térinformatikai módszerek ismertetésének és kevesebbet az eredményeknek.
Érdemes lett volna megvizsgálni, hogy ha különböző módon súlyozza össze
mutatóit (azaz perturbálja a feltételeket) különböző eredményeket kap-e vagy
ugyanolyan eredményekre vezet a vizsgálat?
Hasonlóan érdemes lett volna a lakosság igényeit, mutatóit összevetni a város
ingatlanárakkal, melyek minden bizonnyal jól mutatják e komplex mutatók
pénzbeni kifejeződését.
Dr. Mészáros József kérdései:
Terjedési modelljét mennyire tekinti robosztusnak?
Megítélése szerint a megkérdezettek mennyire tükrözik Pécs város lakosságát és
ez mennyiben befolyásolja következtetései érvényességét?