(EC) Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
IP
&
FSSS
FS
FS
Indikátorprotokollok
Gazdaság (EC)
Pénzügyi szolgáltatásokra
vonatkozó ágazati kiegészítés
© 2000-2008 GRI verziószám 3.0/FSSS végleges verziószám verzió 3.0/FSSS végleges verzió
1

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
Gazdaság
Teljesítményindikátorok
Szempont: Gazdasági teljesítmény
EC1
A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági
érték, beleértve a bevételeket, működési
költségeket, munkavállalói jövedelmet,
adományokat és egyéb közösségi befektetéseket,
a visszatartott nyereséget, a befektetőknek és az
államnak teljesített kifizetéseket.
Alap
Lásd az ágazatra jellemző kiegészítést a
protokollban.
FS
Alap
EC2
A szervezetnél az éghajlatváltozás miatt
jelentkező pénzügyi következmények, egyéb
kockázatok és lehetőségek.
Alap
EC3
A szervezet által biztosított nyugdíjprogramok
fedezete.
Alap
EC4
Az államtól kapott jelentős pénzügyi
támogatás.
FS
Szempont: Piaci jelenlét
Alap Alap Kieg
EC5
EC6
EC7
Az átlagos kezdő fizetésnek a helyi minimálbérhez
való viszonya a szervezet jelentősebb
telephelyein.
A helyi beszállítókkal kapcsolatos szervezeti
politikák, gyakorlatok és költségarány a
szervezet jelentősebb telephelyein.
A helyi munkaerő alkalmazására vonatkozó
eljárások és a helyiek aránya a felső vezetésben
a szervezet jelentősebb telephelyein.
Szempont: Indirect Economic Impacts
Alap
EC8 Elsősorban közhasznú céllal megvalósított –
kereskedelmi, természetbeni vagy közérdekű
kötelezettségvállalás útján végrehajtott –
infrastrukturális befektetések és szolgáltatások
fejlesztése és hatása.
Kieg
EC9
Jelentős közvetett gazdasági hatások
megértése és leírása, beleértve a hatások
mértékét is.
2
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
Jelentőség
Az indikátoroknak megfelelő alábbi teljesítményadatok a
következőket szemléltetik:
• egyrészt a tőke áramlását a különböző érintetti
csoportok között; másrészt
• a szervezet társadalomra gyakorolt fő gazdasági
hatásait.
Ha meg akarjuk érteni egy szervezet működését,
illetve fenntarthatóságának alapjait, elengedhetetlen,
hogy gazdasági teljesítményét alaposan ismerjük. A
gazdasági teljesítményre vonatkozó információkhoz
számos országban hozzá lehet férni az éves pénzügyi
elszámolásokban és jelentésekben. A pénzügyi
jelentések tájékoztatnak a szervezet pénzügyi
helyzetéről, a teljesítményéről, és a pénzügyi
helyzetében bekövetkezett változásokról. Azt is jelzik,
mennyire kezelte eredményesen a szervezet a számára
biztosított pénzügyi tőkét.
Amiről már kevésbé esik szó (bár a fenntarthatósági
jelentések olvasóit nagyon érdekelné), az a szervezet
hozzájárulása annak a gazdasági rendszernek a
fenntarthatóságához, amelyben a szervezet működik.
Lehet, hogy egy szervezet pénzügyileg virágzik,
de könnyen előfordulhat, hogy ezt más érintetti
csoportoknál jelentkező káros externáliák árán érte el.
A gazdasági teljesítményre vonatkozó indikátorok célja,
hogy mérjék a szervezet tevékenységének gazdasági
következményeit, illetve a következmények hatását az
érintettek széles körére.
Az ebben a részben található mutatószámok három
csoportba sorolhatók:
1. Gazdasági teljesítmény. Ez az indikátorkategória
a szervezet tevékenységének közvetlen gazdasági
hatásait, illetve az ezen tevékenységekből származó
hozzáadott gazdasági értéket veszi figyelembe.
2. Piaci jelenlét. Ezek a mutatók az egyes piacokon
érvényesülő kölcsönhatásokról adnak tájékoztatást.
3. Közvetett gazdasági hatások. Ebben a csoportban
olyan mutatók találhatók, amelyek a szervezet
gazdasági tevékenységéből és tranzakcióiból származó
gazdasági hatásokat mérik .
A különböző gazdasági mutatók számos ponton
kapcsolódnak egymáshoz. A hozzáadott-érték
táblázatának (EC1) elemei kapcsolódnak más gazdasági
indikátorokhoz, míg szintén kapcsolat van például
a bérek és juttatások (EC1-2.1c és EC5), az állammal
bonyolított tranzakciók (EC1-2.1e és EC4), valamint
a közösségi befektetések (EC1-2.1f és EC8) között. A
gazdasági mutatószámok szorosan kapcsolódnak egyéb
indikátorcsoportokhoz is, például:
•
EC1–2.1c, EC5, és LA14 a bérekre vonatkozóan;
• EC1–2.1c, EC3, és LA3 a munkavállalók juttatásaira
vonatkozóan;
• EC1–2.1f, EC6, EC8, és SO1 a helyi közösségekkel
való kapcsolatokra vonatkozóan;
•
EC2 (éghajlatváltozás kockázata) és EN3 (közvetlen
energiafogyasztás); és
• EC10 (közvetett gazdasági hatások) és SO1 (a helyi
közösségekre gyakorolt társadalmi-gazdasági
hatások).
Definíciók
Jelentős telephely
Olyan telephelyekről van szó, amelyeken a helyi piacról
származó bevételek, költségek, érintetteknek történő
kifizetések, a termelés, vagy munkavállalók létszáma
a szervezet globális eredményein belül jelentős részt
képvisel, olyannyira, hogy a telephely különösen
fontos szerepet játszik a szervezet vagy az érintettek
döntéshozatalában. Összeadva e telephelyek adatait,
valószínűleg reprezentatív értékeket kapunk a bekezdés
elején felsorolt tételek nagy részére. A jelentéstevő
szervezeteknek meg kell adniuk és meg kell magyarázniuk,
mely jellegzetes kritériumok alapján döntik el, hogy
mi számít jelentősnek. A jelentéstevő szervezeteknek
referenciaként kell használniuk a Nemzetközi Számviteli
Szabványt (International Accounting Standards 14 - IAS14)
a jelentős telephelyek meghatározásakor.
Általános referenciák
•
A Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület (The
International Accounting Standards Board - IASB)
honlapján (www.iasb.org) találhatunk információt
a vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási
Szabványokról (International Financial Reporting
Standards - IFRS).
FS
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
3

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
• A gazdasági indikátorok összeállításakor, ahol
csak lehetséges használjuk a szervezet auditált
pénzügyi kimutatásait vagy a vezetők számára
készített, belsőleg auditált kimutatásokat. Az
adatok kigyűjtésekor minden esetben használjuk:
• vagy a vonatkozó, a Nemzetközi
Számviteli Szabvány Testület (IASB)
által kiadott Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Szabványokat (IFRS) és
Szabványmagyarázatokat (Interpretations
of Standards) (némelyik indikátorprotokoll
konkrét nemzetközi számviteli szabványokra
utal, amelyeket figyelembe kell venni); vagy
• a nemzetközileg elismert nemzeti vagy
regionális pénzügyi jelentésekre vonatkozó
szabványokat.
A jelentéstevő szervezetnek pontosan meg kell adnia,
mely szabványokat vette figyelembe, s a vonatkozó
forrásokhoz meg kell adnia a pontos referenciákat.
Részleges jelentés
FS
A jelentéstevő szervezeteknek fel kell használniuk
a Nemzetközi Számviteli Szabványt (International
Accounting Standards 14 - IAS14) a „helyi” jelleg
meghatározásakor az EC1, EC5, EC6, és EC7 indikátorok
esetében.
4
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
EC1 A keletkezett és felosztott közvetlen
gazdasági érték, beleértve a bevételeket,
működési költségeket, munkavállalói
jövedelmet, adományokat és egyéb
közösségi befektetéseket, a visszatartott
nyereséget, a befektetőknek és az
államnak teljesített kifizetéseket.
1. Jelentőség
A gazdasági érték megtermelésére és felosztására vonatkozó
adatok elárulják, hogyan teremti meg a szervezet a jólétet
érintettjei számára. A megtermelt és felosztott gazdasági
érték (angolul: Economic Value Generated and Distributed,
továbbiakban EVG&D) táblázat több összetevője szintén
gazdaságilag jellemzi a szervezetet, ami hasznos lehet egyéb
teljesítménymutatók rendszerezésekor. Ha országonkénti
bontásban nézzük az adatokat, az EVG&D hasznos képet
ad az egyes országokban előállított közvetlen hozzáadott
pénzügyi értékről.
2. Összeállítás
hogy a gazdasági értékre vonatkozó adatokat
az alábbi táblázathoz hasonlóan, az időbeli
elhatárolások megjelölésével mutassuk be úgy,
hogy a táblázat tartalmazza a szervezet globális
működésének alapelemeit. Az adatokat indokolt
esetben pénzforgalom alapján is bemutathatjuk.
Ekkor az alábbi táblázatban található fő elemek
szerint csoportosítsuk őket.
A helyi gazdasági hatások jobb értékelésének
érdekében, az EVG&D-t országokra, régiókra és piaci
okra lebontva kell bemutatni, ahol ez lényeges. A
jelentéstevő szervezeteknek meg kell adniuk és meg
kell magyarázniuk, mely jellegzetes kritériumok
alapján döntik el, hogy mi számít lényegesnek.
2.2 Útmutató az EVG&D táblázat sorainak kitöltéséhez
a) Bevételek:
•
A nettó értékesítés a termékek és
szolgáltatások értékesítéséből származó
bruttó bevétel mínusz visszáruk,
árengedmények, visszatérítések.
2.1 Az adatok bemutatása:
• Ahol lehetséges, az EVG&D adatait a
szervezet auditált pénzügyi vagy eredménykimutatásaiból
vagy a vezetők számára készített,
belsőleg auditált kimutatásokból származó
adatokból kell összeállítani. Szintén javasolt,
•
A pénzügyi befektetésekből származó
bevétel részei: a pénzügyi kölcsönök
kamata, a részvények után kapott osztalék,
jogdíjakból származó bevételek (royalty),
valamint a vagyontárgyakból származó
közvetlen bevételek (pl. az ingatlanok
bérbeadásából származó bevétel).
FS
Összetevő
Megjegyzés
Megtermelt közvetlen gazdasági érték
a) Bevételek Az értékesítés nettó értéke plusz a pénzügyi
befektetésekből és vagyontárgyak értékesítéséből
származó bevételek.
Felosztott gazdasági érték
b) Működési költségek Beszállítói kifizetések, nem stratégiai jellegű
befektetések, jogdíj (royalty), és közvetítési díjak.
c) Munkavállalói bérek és juttatások A munkavállalókkal összefüggő valamennyi kifizetés
(folyó kifizetések, nem jövőbeli kötelezettségek).
d) Tőkebefektetőknek szánt kifizetések Minden olyan kifizetés, amely a szervezet tőkebefektetői
számára történik.
e) Államkasszába történő befizetések (országonként Bruttó adók.
– lásd a megjegyzést alább)
f) Közösségi befektetések Önkéntes hozzájárulások és a tágabb közösségek
támogatása (beleértve az adományokat).
Visszatartott nyereség (számítása: a keletkezett Befektetések, tőkekibocsátás stb.
gazdasági érték mínusz a felosztott gazdasági érték)
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
5

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
FS
• A vagyontárgyak értékesítéséből származó
bevételek közé tartoznak a megfogható
vagyontárgyak (ingatlan, infrastruktúra,
berendezések) és az eszmei vagyonrészek
(pl. szellemi termékre vonatkozó jogok,
dizájn, márkanevek) eladásából befolyt
bevétel.
b) Működési költségek:
• Olyan készpénzes kifizetések, amelyek a
jelentéstevő szervezet falain kívül történnek,
és anyagok, részegységek, berendezések és
szolgáltatások beszerzésére irányulnak. Ide
tartozhat az ingatlanbérlés, a szabadalmak
díjai és a közvetítési díjak (mivel ezeknek
tisztán kereskedelmi céljuk van), a jogdíjak
(royalty), a szerződéses munkák kifizetése, a
munkavállalók képzésének költsége (ha külső
oktatókat veszünk igénybe), a munkavállalók
munkavédelmi ruházata stb.
c) Munkavállalói bérek és juttatások:
• A bérjegyzék szerinti munkavállalói fizetések,
beleértve az állami intézmények számára
utánuk fizetett összegeket is (munkavállalók
után fizetett adók, illetékek, munkanélküli
alapokba történő befizetések). A nem
munkavállalóként bizonyos feladatokat
ellátó személyekkel kapcsolatos költségeket
inkább ne itt, hanem a működési költségeknél
tüntessük fel, mint vásárolt szolgáltatást.
• A juttatások közé tartoznak a rendszeres
hozzájárulások (pl. nyugdíj-hozzájárulás,
biztosítás, vállalati autó, egészségügyi
hozzájárulás), továbbá egyéb munkavállalói
támogatások, mint lakástámogatás, kamatmentes
kölcsönök, utazási hozzájárulás,
oktatási támogatás és a végkielégítések. Nem
tartoznak ide a képzések, a védőeszközök
költsége vagy egyéb olyan költségtételek,
amelyek közvetlenül kapcsolódnak a
munkavállalók feladatellátásához.
d) Befektetőknek szánt kifizetések:
• a részvényeseknek fizetett osztalék;
• a kölcsönt nyújtóknak fizetett kamat.
• ide tartozik a mindennemű hitel és kölcsön
(nem csak a hosszú távú hitelek) után fizetett
kamat, illetve az elsőbbségi részvényeseknek
járó osztalékhátralék.
e) Államkasszába történő befizetések:
• A vállalatot terhelő valamennyi –nemzetközi,
országos és helyi – adó (társasági adó,
jövedelemadó, vagyonadó stb.) és az
ezekhez kapcsolódó büntetések. Az
adóhátralékokat nem kell itt feltüntetni,
mert lehet, hogy nem kerülnek kifizetésre.
A több országban működő szervezetek
országonkénti bontásban mutassák be a
befizetett adókat. Meg kell adni azt is, hogy
a több országban működő szervezetek
teljes adókifizetésének összegét milyen
módszertan alapján osztja fel és teljesíti az
egyes országokban, ahol működik.
f) Közösségi befektetések:
• Önkéntes adományok és tőkebefektetés
a szélesebb közösségbe, ahol a
kedvezményezettek csoportja a szervezeten
kívül található. Ide tartoznak a jótékonysági
szervezeteknek, nonprofit szervezeteknek
és kutatási intézeteknek (amelyek nincsenek
összefüggésben a cég K&F-osztályával)
szánt támogatások, a helyi közösségi
infrastruktúrát támogató pénzügyi alapok
(pl. szabadidős létesítmények), illetve a
társadalmi programok közvetlen anyagi
támogatása (beleértve a művészetek és
művelődési események pártolását). Az
összeg a jelentéstételi időszakra vonatkozó
tényleges költségeket mutassa, ne a
kötelezettségeket.
• Az infrastrukturális befektetések esetében
az összbefektetés kiszámításakor a
tőkebefektetésen kívül az áruk és munkaerő
költségeit is figyelembe kell venni. Már
megvalósult létesítmények vagy programok
támogatása esetén (pl. amikor a szervezet
egy közösségi létesítmény napi működését
támogatja), a bemutatott befektetésnél
szerepeltetni kell a működési költségeket is.
• Nem tartoznak ide a jogi vagy kereskedelmi
tevékenységek, vagy azok a beruházások,
amelyek kizárólag kereskedelmi céllal
valósulnak meg. A politikai pártok részére
nyújtott adományok ide tartoznak, bár külön
és részletesebben kezeljük őket az SO6-nál.
6
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
• Nem sorolhatók ide azok az infrastrukturális
beruházások sem, amelyeket elsősorban
alapvető üzleti szükségletek kielégítésére
valósítanak meg (pl. út építése egy bányához
vagy gyárhoz), vagy azért, hogy megkönnyítsék
a szervezet üzleti folyamatait. A beruházások
összegének kiszámításakor figyelembe
vehető a jelentéstevő szervezet fő üzleti
tevékenységén kívül létrehozott infrastruktúra,
például a munkavállalók és családtagjaik
számára épített iskola vagy kórház.
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek az
alábbiakban bemutatott összeállítási módszertan alapján
kell bemutatniuk és értékelniük a közösségi beruházási
programjaik elemeit. A felosztott gazdasági érték
indikátorba csak azok az elemek vehetők bele, amelyek
világos és értékelhető hasznot jelentenek a tágabb
közösség számára is. Az elemeket költségalapon kell
szerepeltetni.
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményeknek
a közösségi beruházásaikat a továbbiakban célterület
szerint bontva (pl. művészetek, oktatás) is be kell
mutatniuk, és a hozzájárulás mértékét az adózás
előtti eredményük százalékában kell meghatározni. A
megértést és az összehasonlítást segítendő, földrajzi
bontásban is bemutathatók (pl. nagyobb régiók
szerint), vagy típus szerint (készpénz, idő, természetbeni
hozzájárulás és menedzsmentköltség) vagy a döntés
mögötti motiváció szerint.
Magyarázat az összeállítás módszertanához:
A közösségi befektetéseket a következők összeadásával
kell meghatározni:
1. Pénzügyi hozzájárulás, mint pl. jótékonysági
adományok és közösségi partnerségek
2. Időbeli hozzájárulás, mint pl. a munkavállalók
önkéntes munkája fizetett munkaidőben
3. Természetbeni hozzájárulások szolgáltatás vagy
berendezések formájában
4. Menedzsmentköltségek
1. A pénzügyi hozzájárulás a következőket
tartalmazza:
Jótékonysági pénzadományok vagy más készpénzadomány.
FS
Általában nem marketing vagy stratégiai célú
jótékonysági készpénzadomány. A társaság
közösségi befektetéseivel vagy kereskedelmi
stratégiájával közvetlenül nem kapcsolatban
álló készpénztámogatás. Ezeket jellemzően
menedzsment vagy egy dolgozó kezdeményezésére
vagy egy ügyfél megkeresésére adják, egyszeri
illetve azonnali kifizetés formájában. Az adó
nem számolandó ide, mert azt nem a közösségi
befektetés céljára használják, és vissza is
igényelhető. Csak a kedvezményezett által kézhez
kapott nettó összeg számít, mentesen mindenféle
PR és egyéb promóciós költségektől.
Megjegyzés: Az összegek nettó értékek, ÁFA és fogyasztási adó
mentesek, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett az adót
levonhatja-e vagy sem.
Hozzáadott vagy kiegészített adományozás.
A munkavállalók vagy az ügyfelek pénzt adományoznak
és ezt az összeget a pénzintézet a saját hozzájárulásával
megnöveli. Csak a pénzügyi szolgáltatást
nyújtó szervezet által adományozott összeg
számolandó, amit a dolgozók, illetve az ügyfelek
adtak, az nem. Semrmilyen kapcsolt PR- vagy
reprezentációs költség sem számolható ide. Ha
FS
menedzsmentköltség merül fel a pénzadomány
gyűjtésével kapcsolatban, az ott számolandó el.
Közösségi partnerségek.
A hozzájárulás tipikusan:
• hosszabb idejű (1-5 év);
• stratégiai befektetés a közösségi partnerségbe; és
• egy meghatározott, közösséget érintő
(társadalmi) ügyet vagy eredményt céloz meg
vele a vállalat, valamilyen üzleti cél eléréséhez,
mint pl. a bevonás gyakorlatának kultúrája,
vagy a munkavállalók kezdeményezésére
bizonyos közösségek támogatása, amelyek
viszonttámogatják a vállalatot.
Ezek általában nonprofit szervezetekkel vagy
közösségi csoportokkal kötött partnerségek,
ha azok programjai a szervezet üzleti céljaihoz
kapcsolódnak. Ide tartozik még a különböző
nonprofit és közösségi csoportok tagsági vagy
egyesületi díja is.
Figyelem: A közösségi partnerségek tartalmazhatnak
pénzbeli, időbeli és természetbeni juttatást is, így az egyes
partnerségekről sokkal összetettebb jelentésre van szükség,
hogy a megfelelő információk utána összesíthetők legyenek.
FS
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
7

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
2. Az időbeli hozzájárulás, például a
munkavállalók önkéntes munkája fizetett
munkaidőben a következőket tartalmazza:
Önkéntes munka ideje:
A munkavállalók végezhetnek önkéntes
tevékenységeket. Ezt fizetett munkaidőben kell
végezniük, nem a dolgozók szabadidejében. A
nem munkával töltött tevékenységek előzetesen
egyeztetett, jóváhagyott munkaóráit számoljukide,
függetlenül attól, hogy azt a munkáltató vagy
a munkavállaló kezdeményezte-e. Ez vagy a
régióban jellemző átlagos vállalati fizetésben
vagy az aktuális bérszámfejtési adatok alapján
számoljuk (ahol a rendszer ezt lehetővé teszi).
A munkavállalók munkaidőn kívüli munkája
nem a szervezet hozzájárulása, így nem lehet
ráfordításként elszámolni.
Az elmaradt kamat jutalékrés: amikor a pénzügyi
szolgáltatást nyújtó tényleges támogatást adott
azzal, hogy nem számított fel kamatokat, vagy
alacsonyabb kamatot vetett ki a hitelállományra.
A pénzintézet számára felmerülő költségeket úgy
számoljuk ki, hogy a hitelekre általában kivetett – a
hitel összegének és a partner hitelképességének
megfelelő – piaci kamatból kivonjuk a ténylegesen
kivetett kamatösszeget a beszámolási időszakra (pl.
12 hónapra) vonatkozóan.
Megjegyzés: Ezek a hozzájárulások csak meghatározott
támogatandó csoportokra vagy a közösségi partnerség
során megvalósított speciális hitelprogramokra
vonatkoznak. Az alacsony jövedelmű vagy hátrányos
helyzetű személyek számára nyújtott egyéni szolgáltatásokat
nem itt, hanem az FS7 indikátor alatt kell feltüntetni.
Természetbeni ajándékok vagy adományok
Ez magában foglalhat javakat vagy régi
berendezéseket.
Dolgozók kirendelése karitatív vagy civil szervezetekhez,
illetve a tőlük érkezett gyakornokok bére
FS
Ez is önkéntes munkaidőnek tekintendő, és
így is számolandó el. Ha ez egy hosszabb távú
kötelezettséget jelent, akkor inkább közösségi
partnerség részének tekinthető és a jelentésben az
összetettebb megközelítés javasolt.
3. A szolgáltatások nyújtása vagy berendezések
rendelkezésre állása révén adott természetbeni
hozzájárulás az alábbiakat tartalmazza:
Elmaradt díjak
Ennek értékeléséhez, fel kell tenni a kérdést:
Mennyibe kerül ez a szervezetnek? Nem az eredeti
értékét vagy a helyettesítő termék értékét, de nem
is az elmaradt hasznot vagy a tiszta jelenértéket
kell figyelembe venni. Figyeljünk arra, hogy ha
a javakat már teljesen leírtuk, csak nulla vagy
maradványértéken számolhatók el.
Eszközök használata, pl. a cég telephelyének vagy
berendezéseinek karitatív célú használata.
FS
Ez a kategória átfedésben lehet a társadalmi
haszonnal járó termékekkel és szolgáltatásokkal.
Az elmaradt díj csak akkor tekintendő
közösségi befektetésnek ha egy meghatározott
kedvezményezett számára történő egyszeri
hozzájárulásnak minősül. Ha ismétlődő
felajánlásról vagy természetbeni szolgáltatásról
van szó, amely széles körben elérhető, akkor
termékként vagy szolgáltatásként kell kezelni.
A pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezet tényleges
támogatást nyújt azzal, hogy nem számol fel díjat
vagy kamatot egy karitatív szervezet számára.
Figyeljünk arra, hogy ez a hozzájárulás szigorúan a
cég költségeinek szintjén értékelendő.
A díjak: értékeljük az ingyenes szolgáltatás vagy
csökkentet díjú szolgáltatás nettó költségét, ez
lehet egyszerűen az egyébként általában és az
adott esetben kivetett díjak közötti különbség.
Számoljuk a javak rendelkezésre bocsátásának
többletköltségét. Ahol kiadható vagy eladható
berendezésről vagy helyiségről van szó, ott, ha
tisztán kimutatható, az elmaradt pénzbevétellel
számoljunk.
4. A menedzsmentköltségek a következőket
foglalják magukban:
Azok a költségek, amelyek elősegítik az
adományozást és a munkavállalók önkéntes
munkáját, a közösségi beruházási programok
szervezésének költségei és nem bérjellegű
adminisztrációs költségek.
• Azok a költségek, amelyek elősegítik az ügyfeleknek
és a közösségnek történő adományozást.
Nem bérjellegű adminisztrációs költségek.
• Az önkéntes munka szervezésével összefüggő
függnek össze. Az önkéntes munka
8
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
szervezésében közvetlenül részt vevők
bérköltségét, továbbá az IT és más támogató
munkavállalók megfelelő fizetését is ide lehet
számolni.
• Egyéb (a munkavállalókhoz kapcsolódókon
kívüli) működési költségek: bármilyen kiadás,
amely a közösségi beruházások létrejöttéhez
kell, ha ez pontosan meghatározható.
• A közösségi befektetések kezelésével kapcsolatos
költségek, közvetlen bérköltségek. Ha a
munkavállaló teljes munkaidőben foglalkozika
közösségi befektetésekkel, teljes munkabért
számolunk, részmunkaidő esetén pedig
arányosítva. A bérjárulékok, mint az adók és
egyéb kötelező járulékok, a CCI tesztbe nem
tartoznak bele.
• A közösségi befektetések vizsgálatának és
értékelésének költségei. Bármilyen kiadás,
amely a közösségi befektetés működéséhez
speciálisan szükséges.
• Kommunikációs költségek: azok a költségek,
amelyek a közösségi befektetéssel összefüggő
tevékenységeket és annak szervezését segítik
elő, és nem magát a szervezetet reklámozzák.
Több kisebb költséget nem tudunk elválasztani
a fő költségektől.
FS
FS
3. Definícióks
Nincsenek.
4. Hasznos dokumentumok
Az indikátor összeállításához szükséges információt
megtaláljuk a pénzügyi, vagyonkezelési, vagy számviteli
osztályon..
5. Referenciák
• Hasznos segítség a Nemzetközi Számviteli Szabvány
a jövedelemadókról, részleges jelentésekről,
bevételekről, alkalmazotti Juttatásokról.
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
9

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
FS
EC2 A szervezetnél az éghajlatváltozás
miatt jelentkező pénzügyi következmények,
egyéb kockázatok és lehetőségek.
1. Jelentőség
Az éghajlatváltozás egyszerre kockázat és lehetőség
is a szervezetek, befektetőik és érintettjeik számára.
Az éghajlati rendszerekben és időjárási mintákban
bekövetkező változások fizikai kockázatot jelentenek
– lásd az egyre nagyobb erejű viharok hatását; a
tengerszint és az átlaghőmérséklet változását; a vízhez
való hozzáférést; a munkaerőre gyakorolt hatásokat,
pl. egészségügyi problémákat (a magas hőmérséklet
okozta betegségeket vagy kórokat); a működés kényszerű
áthelyezését.
A kormányok intézkedéseket hoznak, igyekeznek
szabályozni azokat a tevékenységeket, amelyek
hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. Így azok a
szervezeteknek, amelyek közvetlenül vagy közvetve
felelősek a változást okozó kibocsátásokért, szembe kell
nézniük a törvényi kockázatból eredő megnövekedett
költségekkel vagy egyéb, a versenyképességet
befolyásoló tényezőkkel. Az üvegházhatású gázok
kibocsátására megszabott korlátok ugyanakkor
lehetőséget is teremtenek, hiszen új technológiákat
kell kidolgozni, és új piacok is teremtődnek. Különösen
igaz ez azokra a szervezetekre, amelyek az energiát és
az energiaigényes termékeket hatékonyabban tudják
felhasználni vagy előállítani.
Az EN16 az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségét
adja meg, míg az EN18 az elért kibocsátáscsökkenést
teszi közzé, illetve azokról a kezdeményezésekről ad
számot, amelyeket a jelentéstevő szervezet a kibocsátások
mennyiségének csökkentésére tesz.
2. Összeállítás
2.1 Jelentsük, hogy a szervezet felső vezetése
foglalkozik-e az éghajlatváltozás kérdésével,
illetve azokkal a kockázatokkal és lehetőségekkel,
amelyeket ez a szervezet számára jelent.
• szabályozásból eredő kockázatok (pl. az
új szabályozásnak való megfelelést célzó
tevékenységek és rendszerek költsége);
• az éghajlatváltozás új kihívásainak megfelelő
új technológiák, termékek vagy szolgáltatások
előállításában rejlő lehetőségek; és
• azok a lehetséges versenyelőnyök, amelyeket
az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó
szabályozási vagy technológiai változások
hoznak a szervezet számára.
2.3 Jelentsük, hogy a vezetés végzett-e számszerű
becslést az éghajlatváltozás szervezetet érintő
pénzügyi következményeire vonatkozóan (pl.
biztosítás költsége és az emissziókereskedelem
keretében kapott szén-dioxid kvóta). Ahol ez
lehetséges, a mennyiségi meghatározás hasznos
lehet. Ha ehhez folyamodunk, adjuk meg a
pénzügyi következményeket, valamint a mennyiségi
meghatározáshoz használt eszközöket.
3. Definíciók
Nincsenek.
4. Hasznos dokumentumok
A szervezet irányító testületeinek, illetve a
környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának
irataiban vagy jegyzőkönyveiben megtalálhatjuk az
indikátor szempontjából lényeges információkat.
5. Referenciák
Nincsenek.
2.2 Vegyük számba az éghajlatváltozásból eredő azon
kockázatokat és/vagy lehetőségeket, amelyeknek a
szervezet szempontjából pénzügyi következménye
lehet, például:
• az éghajlatváltozás okozta fizikai változásokból
eredő kockázatok (pl. a megváltozott időjárási
minták hatásai, hőség okozta betegségek);
10
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
EC3 A szervezet által biztosított
nyugdíjprogramok fedezete.
1. Jelentőség
Ha egy szervezet nyugdíjprogramot biztosít munkavállalói
számára, e juttatása kötelezettséggé válhat: a rendszer tagjai
hosszú távú gazdasági jólétük alapjának tekintik a tervet,
ezzel számolva tervezik jövőjüket. A nyugdíjprogramoknak
a munkaadók számára potenciális jövőbeli következményei
lehetnek, hiszen olyan kötelezettségeket teremtenek,
amelyeknek meg kell felelniük. Más programtípusok, mint pl.
a rögzített összegű járulék, nem garantálják a nyugdíjazási
rendszerbe való bekerülést vagy a juttatás minőségét. A
kiválasztott programtípus a munkavállalók és munkaadók
számára egyaránt következményekkel jár. Egy megfelelő
anyagi alapokon nyugvó nyugdíjprogram segíthet abban,
hogy a szervezet stabil munkaerő-állományt szerezzen és
tartson meg magának, lehetővé téve ezzel a munkaadó
számára a hosszú távú pénzügyi és stratégiai tervezést.
2. Összeállítás
2.1 Határozzuk meg, hogy a munkavállalóknak kínált
nyugdíjprogramok szerkezete milyen alapon
nyugszik:
• rögzített járadékot ígérő juttatási rendszer;
vagy
• egyéb juttatási típusok.
2.2 A rögzített járadékú juttatási rendszerek esetében,
nézzük meg, hogy a munkaadó programban
megszabott nyugdíjfizetési kötelezettsége
közvetlenül a szervezet általános forrásait terheli-e,
vagy a befizetés egy, a szervezet forrásaitól külön
kezelt és fenntartott alapba kerül.
2.3 Ha a programban szereplő kötelezet-tségeket a
szervezet általános forrásai fedezik, jelentsük a
kötelezettségek becsült értékét.
2.4 Ha külön alapból finanszírozzák a nyugdíjprogram
kötelezettségeit, adjuk meg
• becsléseink szerint milyen mértékben fedezi
a létrehozott alap a rendszerből származó
kötelezettségeket;
2.5 Ha a nyugdíjprogram kötelezettségeinek fedezetére
létrehozott alap nem fedezi teljesen a kifizetéseket,
írjuk le a munkaadó által a teljes fedezetre
kidolgozott stratégiát, amennyiben létezik ilyen,
illetve azt az időkeretet, amelynek a végére a
munkaadó igyekszik a teljes fedezetet biztosítani.
2.6 Adjuk meg a bér százalékában, hogy a
munkavállaló és a munkaadó mennyivel járul
hozzá a programhoz.
2.7 A jelentésben mutassuk be a nyugdíjrendszerekben
való részvétel szintjét (pl. részvétel a kötelező
vagy önkéntes rendszerekben, regionális vagy
országos szintű rendszerekben vagy más olyan
rendszerekben, amelyeknek pénzügyi hatásuk van).
2.8 Az egyes országok különböző jogrendszerei
eltérően értelmezik és adnak útmutatást a
nyugdíjprogramok fedezetének meghatározását
segítő számításokra vonatkozóan. Végezzük a
számításokat a vonatkozó jogrendszer szabályai
és eljárásai szerint, s a jelentésben a teljes
végösszeget tüntessük fel. Az alkalmazott
konszolidációs technikáknak ugyanazoknak kell
lenniük, mint a szervezet pénzügyi jelentéseiben
használt technikák. Ne feledjük, hogy a
nyugdíjprogramokkal a Nemzetközi Számviteli
Szabvány (International Accounting Standard (IAS)
19) is foglalkozik, bár az IAS 19 több témát is lefed.
3. Definíciók
Teljes fedezet
A program vagyona, amely értékében megegyezik a
programban vállalt kötelezettségekkel, vagy meg is
haladja azok értékét.
4. Hasznos dokumentumok
A pénzügyi vagy számviteli osztályok rendelkeznek az
indikátor meghatározásához szükséges információkkal.
5. Referenciák
• Nemzetközi Számviteli Szabvány a munkavállalói
juttatásokról.
FS
• minek alapján végeztük ezt a becslést; és
• mikor végeztük a becslést.
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
11

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC4 Az államtól kapott jelentős
pénzügyi támogatás.
1. Jelentőség
Ez az indikátor azt adja meg, hogy milyen mértékben
támogatja a működési országa állama a jelentéstevő
szervezetet. Ha az államtól kapott jelentős pénzügyi
segítség összegét a befizetett adókhoz viszonyítjuk,
kiegyensúlyozott képet kapunk arról, milyen tranzakciók
zajlanak a jelentéstevő szervezet és az állam között.
4. Hasznos dokumentumok
A könyvelők idevehetik az IAS 20 egyes elemeit különkülön,
de ezek nincsenek az indikátornak megfelelően
összevonva.
5. Referenciák
• Nemzetközi Számviteli Szabvány az állami
kölcsönök könyveléséről és az állami támogatások
nyilvánosságra hozataláról.
2. Összeállítás
2.1 Adjuk meg a következőkben felsorolt tételek
becsült teljes pénzügyi értékét úgy, hogy azok az
időbeli elhatárolásokat tartalmazzák:
• adókedvezmény/hitelek;
• szubvenciók;
• befektetési támogatás, K+F támogatás, és
egyéb hasonló típusú támogatások;
• díjak/elismerések/kitüntetések;
FS
• licencdíj/járadékmentesség;
• pénzügyi támogatás az exporthitelügynökségtől;
• pénzügyi ösztönzők; és
• bármely kormányzattól bármely tevékenységre
kapott vagy kilátásba helyezett egyéb pénzügyi
juttatások.
2.2 Jelezzük, ha az állam a részvényeseink között
szerepel.
3. Definíciók
Jelentős pénzügyi támogatás
Ide tartoznak azok a jelentős közvetlen vagy közvetett
pénzügyi juttatások, amelyekkel nem jár együtt áruvagy
szolgáltatás nyújtása, de ösztönzőleg hatnak, vagy
ellensúlyoznak egy-egy állami döntést, fedezik egy
eszköz költségét vagy a felmerült kiadásokat. A pénzügyi
támogatás nyújtója nem vár közvetlen pénzügyi
megtérülést a kínált támogatás után.
12
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
EC5 Az átlagos kezdő fizetésnek a helyi
minimálbérhez való viszonya a szervezet
jelentősebb telephelyein.
1. Jelentőség
A gazdasági jólét megteremtésével a szervezet
tulajdonképpen munkavállalóiba fektet be. Ez az indikátor
megmutatja, hogyan járul hozzá a szervezet jelentős
telephelyein munkavállalóinak gazdasági jólétéhez. Arról
tájékoztat, hogy mennyire versenyképesek a szervezet
által biztosított bérek, illetve olyan releváns információkkal
szolgál, amelyek segítségével felmérhetjük, milyen
hatással vannak a szervezet által kifizetett bérek a
helyi munkaerőpiacra. A minimum felett kínált bérek
segíthetnek az erős közösségi kapcsolatok kiépítésében,
a munkavállalói hűség kialakításában, és a szervezet
működéséhez szükséges kedvező társadalmi légkör
megerősítésében. Ez az indikátor főleg azon szervezetek
számára fontos, amelyeknél a munkaerő jelentős része
a minimálbérre vonatkozó törvények és szabályozások
alapján kapja fizetését.
2. Összeállítás
2.1 Nézzük meg, a munkaerő jelentős része kapja-e
fizetését a minimálbérre vonatkozó törvények és
szabályozások alapján.
3. Definíciók
Helyi minimálbér
A minimálbér a munkavállalóknak óránként vagy egyéb
időegységenként adható, törvényben meghatározott
legkisebb bér. Mivel néhány országban többféle
minimálbér létezik (pl. államonként, tartományonként
vagy munkavállalói kategóriánként), adjuk meg, mi
melyiket használjuk.
Kezdő fizetés szintje
A kezdő fizetés szintjének meghatározásakor a
legalacsonyabb szintű munkakörben dolgozó, teljes
munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló fizetését
vesszük. A gyakornoki vagy tanulóknak fizetett béreket
nem kell figyelembe venni.
4. Hasznos dokumentumok
A bérezési (munkaügyi), pénzügyi, vagyonkezelési
vagy számviteli osztályok rendelkeznek az indikátor
meghatározásához szükséges információkkal. Az
egyes országok/régiók vonatkozó jogszabályai szintén
segítségünkre lehetnek.
5. Referenciák
Nincsenek.
FS
2.2 A szervezet jelentős telephelyein hasonlítsuk össze
százalékosan a helyi minimálbért a szervezetnél
adott kezdő fizetéssel.
2.3 Vizsgáljuk meg, hogyan változnak az arányok az
egyes telephelyeken.
2.4 Jelentsük a kezdőfizetés-minimálbér arányszámok
eloszlását.
2.5 Állapítsuk meg a „jelentős telephely” definícióját.
2.6 Azoknál a szervezeteknél, amelyek havonta
egy összegben adnak munkabért, az összegből
vezessünk le egy becsült óradíjat.
2.7 Jelezzük, ha nem létezik helyi minimálbér, vagy
értéke eltérő a szervezet különböző telephelyein.
Abban az esetben, ha különböző minimálbérekre
hivatkozunk, adjuk meg, végül melyiket vesszük
alapul.
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
13

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC6 A helyi beszállítókkal kapcsolatos
szervezeti politikák, gyakorlatok és
költségarány, a szervezet jelentősebb
telephelyein.
1. Jelentőség
Egy szervezet helyi gazdaságra gyakorolt hatása
túlmutat a munkalehetőségeken, a bér- és adófizetésen.
Azzal, hogy beszállítói láncában támogatja a helyi
vállalkozásokat, a szervezet közvetve további
befektetéseket vonzhat a helyi gazdaságba.
A jelentéstevő szervezetek részben megszerezhetik vagy
visszaszerezhetik a „működésükhöz szükséges társadalmi
jóváhagyást” azzal, hogy pozitív hatással vannak a helyi
gazdaságra. A helyi beszerzés jó stratégia a készletek
biztosítására, a szilárd helyi gazdaság támogatására.
A minél több, helyben elköltött pénz szintén fontos
tényező lehet a helyi gazdaság támogatásában és a
közösségi kapcsolatok ápolásában. Ugyanakkor a helyi
beszerzés átfogó hatása attól is függ, hogy a beszállítók
hosszú távon fenntarthatóan működnek-e.
3. Definíciók
Helyi beszállítók
Azok az anyagokat, termékeket és szolgáltatásokat
biztosító szervezetek, amelyek a jelentéstevő szervezettel
földrajzilag megegyező piacon találhatók (azaz pl. a
kifizetések nem lépnek át országhatárokat). A „helyi”
földrajzi definíciója változhat, mert bizonyos esetekben
városok, országon belüli régiók és akár kis területű
országok is tekinthetők „helyi szintnek”.
4. Hasznos dokumentumok
Nincsenek.
5. Referenciák
Nincsenek.
FS
2. Összeállítás
2.1 Fogalmazzuk meg, mit jelent szervezetünk számára
földrajzilag a „helyi” kategória.
2.2 Ne feledjük, hogy a következő számítások alapjául
olyan számlákat és kötelezettségeket kell vennünk,
amelyek a jelentéstételi időszakra vonatkoznak (pl.
időbeli elhatárolások könyvelése).
2.3 Írjuk le, szervezetünknek van-e olyan politikája
vagy gyakorlata, amely előnyben részesíti a helyi
beszállítókat, akár a szervezet egészére, akár egyes
telephelyekre vonatkozóan.
2.4 Ha van ilyen gyakorlat, adjuk meg, hogy a jelentős
telephelyek beszerzési költségvetésének hány
százaléka jut helyi beszállítóknak (pl. a helyben
vásárolt áruk és készletek százalékos aránya).
A helyi beszerzések finanszírozása történhet
a telephely költségvetéséből vagy a szervezet
központjából.
2.5 Adjuk meg azokat a további szempontokat,
amelyek a földrajzi elhelyezkedésen túl
befolyásolják a helyi beszállítók kiválasztását (pl.
költségek, környezeti és társadalmi teljesítmény).
14
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
EC7 A helyi munkaerő alkalmazására
vonatkozó eljárások és a helyiek aránya a
felső vezetésben a szervezet jelentősebb
telephelyein.
1. Jelentőség
A munkavállalók és felső vezetők kiválasztása számos
szempontra épül. Ha a szervezet felső vezetésének
helyi lakosok is tagjai, azzal jót teszünk a közösségnek,
és könnyebben megérthetjük a helyi igényeket is.
A vezetésben helyet kapó emberek sokszínűsége,
valamint helyi illetőségű szakemberek felvétele a felső
vezetésbe erősíti a szervezet emberi erőforrásait, növeli
a helyi közösség gazdasági előnyeit, és a szervezet azon
képességét, hogy megértse a helyi igényeket.
2. Összeállítás
2.1 Írjuk le, hogy szervezetünk rendelkezik-e átfogó
politikával vagy bevált gyakorlattal arra nézve,
hogy jelentős telephelyein a munkaerő felvételekor
a helyi lakosokat előnyben részesítse.
2.2 Ha létezik ilyen gyakorlat, adjuk meg, hogy a
jelentős telephelyeken a felső vezetésben dolgozók
hány százaléka helybéli. A számításhoz csak a
teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók
adatait használjuk.
FS
2.3 Adjuk meg, mit értünk „felső vezetésen” alatt.
3. Definíciók
Helyi
Azok az egyének számítanak helyinek, akik a szervezet
működésének földrajzi területén születtek vagy korlátlan
ideig legálisan tartózkodnak az adott helyen (pl. a
helyi állampolgárságot megszerző külföldiek vagy a
tartózkodási engedéllyel rendelkezők). A jelentéstevő
szervezetek megválaszthatják saját definíciójukat a
„helyi”-re vonatkozóan, mert bizonyos esetekben
városok, országon belüli régiók és kis területű országok is
tekinthetők „helyinek”. A meghatározás legyen pontosan
megfogalmazva.
4. Hasznos dokumentumok
Az indikátor meghatározásához szükséges információk a
személyzeti vagy humánerőforrás-osztályról szerezhetők be.
5. Referenciák
Nincsenek.
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
15

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC8 Elsősorban közhasznú céllal
megvalósított – kereskedelmi,
természetbeni vagy közérdekű
kötelezettségvállalás útján végrehajtott
– infrastrukturális befektetések és
szolgáltatások fejlesztése és hatása.
1. Jelentőség
Amint a gazdasági érték előállításával és elosztásával, úgy
a szervezet infrastrukturális befektetései révén is hatással
lehet a gazdaságra. Az infrastrukturális befektetés hatásai
túlléphetik a szervezet saját üzleti működését, területileg és
időben egyaránt. Ilyen befektetés lehet például a közlekedés
fejlesztése, kommunális létesítmények létrehozása, a
helyi közösség életét megkönnyítő szociális beruházások,
sportközpontok, egészségügyi és szociális intézmények
létrehozása. A saját működésbe történő befektetésekkel
együtt ez az indikátor megmutatja, mekkora tőkével járul
hozzá a szervezet a gazdaság fejlődéséhez.
Támogatott szolgáltatások
Közhasznú tevékenység támogatása vagy a működési
költségek közvetlen kifizetésével, vagy azzal, hogy a
szervezet saját munkavállalóit bocsátja a létesítmény/
szolgáltatás rendelkezésére. Közhasznú lehet a
közszolgáltatás is.
4. Hasznos dokumentumok
Az indikátor meghatározásához szükséges információk
a pénzügyi, vagyonkezelési vagy számviteli osztályokról
szerezhetők be.
5. Referenciák
Nincsenek.
2. Összeállítás
FS
2.1 Adjuk meg a jelentős beruházások és támogatások
által megvalósított fejlesztés mértékét (pl. méret,
költség, időtartam), illetve a helyi közösségre
és gazdaságra gyakorolt már tapasztalható
vagy várt – pozitív vagy negatív – hatásait.
Jelezzük, hogy e befektetések és szolgáltatások
kereskedelmi, természetbeni vagy közérdekű
kötelezettségvállalások-e.
2.2 Jelentsük, hogy szervezetünk végzett-e a helyi
közösségi szükségletek feltérképezésére és
értékelésére vonatkozó felmérést, amelynek
alapján meg tudta határozni, milyen infrastruktúra
és szolgáltatás hiányzik. Ha volt ilyen felmérés,
röviden ismertessük eredményeit.
3. Definíciók
Infrastruktúra
Az elsősorban a közjó érdekében és közcélból (nem
kereskedelmi céllal) létrehozott létesítmények (pl.
vízellátás, út, iskola vagy kórház), illetve azok a
beruházások, amelyektől a szervezet nem vár közvetlen
gazdasági hasznot.
16
© 2000-2008 GRI

Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
EC indikátorprotokollok
IP
EC9 Jelentős közvetett gazdasági hatások
megértése és leírása, beleértve a hatások
mértékét is.
1. Jelentőség
A fenntartható fejlődés szempontjából a közvetett
gazdasági hatások a szervezet gazdasági befolyásának
fontos részét képezik. Míg a közvetlen gazdasági hatások és
piaci befolyás inkább a pénzáramok érintetti csoportokra
gyakorolt azonnali hatását jelentik, addig a közvetett
gazdasági hatások a gazdaságban áramló pénz további
hatásait is magukban foglalják.
A közvetlen gazdasági hatásokat gyakran azzal mérik,
hogy mekkora a jelentéstevő szervezet és érintettjei
között zajló tranzakciók értéke. Ugyanakkor a közvetett
gazdasági hatások ezeknek a tranzakcióknak a – pénzben
néha nem kifejezhető – eredményei. A társadalmigazdasági
változásokban részt vevő vagy azt generáló
szervezetek szerepében fontos tényező a közvetett hatás,
különösen a fejlődő gazdaságokban. A helyi közösségek
és regionális gazdaságok viszonylatában különösen fontos
megemlítenünk és értékelnünk e hatásokat.
A szervezet irányítása szempontjából a közvetett
gazdasági hatások nagyon fontosak, hiszen
megmutatják, hol rejlenek a szervezet hírnevét
veszélyeztető kockázati tényezők, vagy éppen hol nyílik
lehetőség a piaci jelenlét növelésére vagy a működéshez
szükséges társadalmi jóváhagyás megszerzésére.
2. Összeállítás
2.1 Ismertessük, milyen erőfeszítéseket teszünk azért,
hogy megértsük a szervezet közvetett gazdasági
hatásait országos, regionális vagy helyi szinten.
2.2 Soroljunk fel pozitív és negatív példákat közvetett
gazdasági hatásainkra vonatkozóan:
• az alacsony jövedelemmel rendelkezők
számára bizonyos termékek és szolgáltatások
hozzáférhetővé válnak (pl. a gyógyszerek
kedvezményes árazása hozzájárul egy
egészségesebb, és ezáltal a gazdaságban
aktívabban részt vevő társadalom kialakulásához;
olyan árazási struktúrák, amelyek meghaladják az
alacsony jövedelműek gazdasági teherbírását);
• a képességek és tudás fejlesztése szakértők
körében vagy adott földrajzi területen (pl.
ha szükség van egy beszállítói körre, az
mágnesként vonzza a képzett munkaerővel
rendelkező cégeket, a képzett munkaerő
utáni kereslet pedig új oktatási intézmények
születését eredményezi);
• a beszállítói, illetve a terjesztési láncon
keresztül támogatott munkahelyek (pl. annak
értékelése, hogy a szervezet méretének
növekedése vagy csökkenése milyen hatással
van a beszállítókra);
• a külföldi közvetlen beruházások ösztönzése,
lehetővé tétele vagy korlátozása (pl. egy
infrastrukturális szolgáltatás kiterjesztése vagy
bezárása egy fejlődő országban növelheti,
vagy éppen csökkentheti a külföldi közvetlen
beruházások összegét);
• a telephely vagy tevékenység változásából
eredő gazdasági hatás (pl. a munkahelyek
külföldre helyezése – outsourcing); és
• a termékek és szolgáltatások használatából
eredő gazdasági hatás (pl. a gazdasági
növekedési minták és bizonyos termékek és
szolgáltatások használata közti kapcsolat).
FS
• szervezetek, ágazatok vagy az egész gazdaság
termelékenységének javítása (pl. az információs
technológia fokozódó igénybevételével és
terjesztésével);
2.3 A hatások jelentőségét annak fényében is
vizsgáljuk meg, hogy milyen kapcsolatban állnak a
külső benchmarkkal és az érintettek prioritásaival,
az országos és nemzetközi szabványokkal,
protokollokkal, és a politika aktuális kérdéseivel.
• rendkívül szegény területek gazdasági fejlődése
(pl. az egy állásból származó jövedelem révén
támogatott eltartottak száma);
• a javuló vagy romló társadalmi vagy környezeti
feltételek gazdasági hatása (pl. a munkaerőpiac
megváltoztatása olyan területen, ahol a kis
családi gazdálkodásokat nagy ültetvények
váltották fel; vagy a szennyezésnek jelentősek a
gazdasági hatásai);
verziószám 3.0/FSSS végleges verzió
17

IP
EC indikátorprotokollok
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés
3. Definíciók
Közvetett gazdasági hatás
A szervezet és érintettjei közti pénzügyi tranzakciók
és pénzáramok közvetlen hatásának járulékos
következménye.
Gazdasági hatás
A gazdaság termelési potenciáljában bekövetkezett
változás, amely hatással lehet egy közösség vagy az
érintettek jólétére és hosszabb távú fejlődési kilátásaira.
4. Hasznos dokumentumok
Nincsenek.
5. Referenciák
Nincsenek.
FS
18
© 2000-2008 GRI