Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez - Global ...

More documents

Recommendations

Info

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez RG Az érintettek bevonására alkalmazott eljárások jó eszközök arra, hogy jogos elvárásaikat és érdekeiket megértsük. Állandó tevékenységeik részeként a szervezetek gyakran kezdeményeznek olyan folyamatokat, amelyek célja az érintettek bevonása. Mindezek nagyon hasznosak lehetnek abból a szempontból is, hogy a jelentéssel kapcsolatos döntések meghozatala könnyebb legyen. Ide tartoznak például azon érintettek bevonásán alapuló események, amelyek célja, hogy a szervezet a nemzetközi normáknak megfeleljen, vagy azok, amelyek a folyamatos szervezeti és üzleti folyamatokat segítik. Mindezeken felül, az érintettek bevonása azt a célt is szolgálhatja, kifejezetten a jelentés számára szolgáltasson információt. Az érintettek bevonásának egyéb módjai lehetnek még a különböző médiák, a tudományos közösség, vagy társakkal és érintettekkel közösen megvalósított tevékenységek. Mindezek segítenek a szervezetnek abban, hogy az érintett csoportok megalapozott elvárásait és érdekeit jobban megértse. Ahhoz, hogy a jelentés tanúsítható legyen, az érintettek bevonásának folyamatát dokumentálni kell. Amikor egy szervezet a jelentéskészítés céljából vonja be az érintett csoportokat, fontos, hogy a különböző folyamatok szisztematikusan kialakított és általánosan elfogadott megközelítési módokra, módszerekre és elvekre épüljenek. Annak érdekében, hogy a szervezet megértse az érintett csoportok információ igényeit, az általánosan alkalmazott megközelítési mód megfelelően hatékony kell, hogy legyen. A jelentéstevő szervezetnek dokumentálnia kell, hogy milyen eljárást alkalmazott annak eldöntésére, hogy mely érintettek véleményét ismerje meg, hogyan és mikor találkozott velük, és a találkozások hogyan befolyásolták a jelentés tartalmát, illetve a szervezet fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tevékenységeit. Ezek a folyamatok alkalmasak kell, hogy legyenek arra, hogy az érintettektől közvetlen információt gyűjtsenek, valamint a jogos társadalmi elvárásokat azonosítsák. Előfordulhat, hogy az érintett csoportok egymásnak ellentmondó véleményt fejeznek ki, vagy egymásnak ellentmondó elvárásokkal rendelkeznek, így szükség lesz arra, hogy a szervezet megmagyarázza, jelentéssel kapcsolatos döntéseinek meghozatala során hogyan egyensúlyozta ezeket. megfelelően lett megtervezve és lebonyolítva, eredménye nagy valószínűséggel egy folyamatos tanulási folyamat lesz, amelyben a szervezet és külső partnerei is részt vesznek. Ezenfelül pedig a szervezet érintettek felé történő elszámoltathatósága javul. Az elszámoltathatóság a szervezet és az érintett csoportok között lévő bizalmat növeli, a bizalom pedig a jelentés megbízhatóságát. Ellenőrzési szempontok: A szervezet ismeri azon érintetteket, akiknek felelősséggel tartozik. A jelentés felhasználja az érintettek bevonását célzó azon folyamat eredményeit, amely a szervezet mindennapos tevékenységeinek része, illetve a jogi és szervezeti előírások egyébként is megkövetelik. A jelentés felhasználja az érintettek bevonását célzó azon folyamat eredményeit is, amelyeket kifejezetten a jelentéskészítési folyamat részeként szerveztek meg. Az érintettek bevonásának folyamata összhangban van a jelentés kiterjedési körével és határaival. Ha egy szervezet elmulasztja az érintett csoportok azonosítását, és nem vonja be őket döntéseinek meghozatalába, jelentése nem lesz minden érintett számára hiteles. Ezzel szemben, az érintettek szisztematikus bevonása elősegíti, hogy kedvezően fogadják a jelentést, valamint növeli annak hasznosságát is. Ha az érintettek bevonása 3.0 Verzió 11
RG Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez Fenntarthatósági összefüggések A jelentés a szervezet teljesítményét úgy mutatja be, hogy közben a fenntarthatóság tágabb összefüggéseit figyelembe veszi. Magyarázat: A teljesítményről szóló információt kontextusba kell helyezni. A fenntarthatósági jelentés alapvető kérdése az, hogy a szervezet hogyan járul hozzá, illetve a jövőben hogyan fog hozzájárulni a gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek javulásához ill. romlásához, fejlődésükhöz, és a kapcsolódó helyi, regionális és globális trendekhez. Ha a jelentés kizárólag a szervezet teljesítményéről (vagy hatékonyságáról) szól, nem fog erre az alapvető kérdésre válaszolni. Ezért a jelentés a fenntarthatóság tágabb szemszögéből kell, hogy a szervezet teljesítményét bemutassa. Ez azt jelenti, hogy a jelentés a szervezet teljesítményét a környezeti és társadalmi erőforrások által támasztott határok és követelmények szempontjából kell, hogy elemezze ágazati, helyi, regionális és globális szinten. Például, azon felül, hogy a szervezet öko-hatékonyságának trendjeit bemutatja, érzékeltetheti azt is, hogy a szervezet által kibocsátott összes szennyezés hogyan viszonyul a regionális ökoszisztéma szennyezést elnyelő képességéhez. Legkönnyebben a környezeti kérdések bemutatása során lehet ezt a megközelítés módot alkalmazni, például úgy, hogy az erőforrás használat és szennyezés szint globális határait figyelembe vesszük. Lehet azonban társadalmi és gazdasági célkitűzésekre is vonatkoztatni, például úgy, hogy hazai és nemzetközi társadalmigazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos célokat veszünk figyelembe ill. a szervezet teljesítményét ezekhez viszonyítva mutatjuk be. Dönthet például úgy egy szervezet, hogy alkalmazottainak fizetését és szociális juttatásait a nemzeti minimálbér és átlagkereset függvényében teszi közzé, vagy annak fényében, hogy a szociális háló mennyire képes azokon segíteni, akik szegénységbe, vagy a létminimum közelében élnek. Azok a szervezetek, akik több helyszínen, méretben és ágazatban működnek, meg kell, hogy gondolják, hogy teljesítményüket hogyan tudják a fenntarthatóság szempontjából legjobban bemutatni. Ehhez szükség lehet arra, hogy különbséget tegyenek azok között a témák és tényezők között, amelyeknek globális szintű hatásuk van (mint például az éghajlatváltozás) és azok között, amelyek inkább regionális vagy helyi hatással bírnak (például a közösségfejlesztés). Hasonlóképpen kell különbséget tenni a különböző tevékenységek trendjei és hatásai, és a teljesítmény különböző helyszíneken jelentkező hatásai között. A szervezet saját fenntarthatósági és üzleti stratégiája adja a támpontot ahhoz, hogy a teljesítményt értékeljük. A fenntarthatósági és a szervezeti stratégia közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni, ahogy azt is, hogy milyen kontextusban mutatjuk be a szervezet teljesítményét. Ellenőrzési szempontok: A szervezetet bemutatja, hogy a fenntartható fejlődés mit jelent számára, és a jelentés témaköreit objektív és rendelkezésre álló információ alapján, valamint a fenntartható fejlődés indikátorainak tükrében is jellemzi. A szervezet teljesítményét a fenntartható fejlődés tágabb értelemben vett feltételei és céljai szempontjából is bemutatja, elismert ágazati, helyi, regionális és/vagy globális kiadványok alapján A szervezet teljesítményét úgy mutatja be, hogy hatásainak nagyságát és mértékét is megfelelően kommunikálja, és azok hatókörének érzékeltetéséhez a földrajzi környezetet megfelelően választja ki. A jelentés bemutatja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos témák hogyan kapcsolódnak a hosszú távú szervezeti stratégiához, kockázatokhoz és lehetőségekhez, beleértve a beszállítói lánccal kapcsolatos megfontolásokat is. 12 © 2000-2006 GRI
Page 1 and 2: RG Útmutató fenntarthatósági je
Page 11: RG Útmutató fenntarthatósági je
Page 49: RG Útmutató fenntarthatósági je

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez - Global ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?