Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez - Global ...

RG 

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez 

© 2000-2006 GRI 

3.0 Verzió


RG 

Tartalomjegyzék 

Előszó 

Fenntartható fejlődés és az átláthatóság 

parancsa 

Bevezetés 

A fenntarthatósági jelentéskészítés áttekintése 

A fenntarthatósági jelentés célja 3 

Tájékoztatás a GRI Jelentéstételi 

Keretrendszerről 3 

Tájékoztatás a GRI Útmutatóról 4 

Az Útmutató használata 5 

1. rész 

A jelentés tartalmának, minőségének és 

határainak meghatározása 

Útmutatás a jelentés tartalmának 

meghatározásához 7 

Alapelvek a jelentés tartalmának 

meghatározásához 8 

Társadalmi: 

Munkaügyi gyakorlat és tisztességes 

munkakörülmények 31 

Emberi jogok 34 

Társadalom 36 

Termékfelelősség 38 

Általános megjegyzések a 

jelentéskészítéssel kapcsolatban 

Adatgyűjtés 40 

A jelentés formája és megjelenésének 

gyakorisága 40 

Tanúsítás 41 

Szójegyzék 42 

Köszönetnyilvánítások 44 

Alapelvek a jelentés megfelelő minőségének 

biztosításához 14 

Útmutatás a jelentés határainak 

megállapításához 18 

2. rész 

Standard adatközlések 

Profil 20 

1. Stratégia és analízis 20 

2. Szervezeti profil 22 

3. A jelentés paraméterei 22 

4. Irányítás, kötelezettségvállalás és 

kötelezettségek 23 

5. Vezetési szemlélet és 

teljesítmény indikátorok 26 

Gazdasági teljesítmény indikátorok 27 

Környezeti teljesítmény indikátorok 28 

3.0 Verzió

RG 


Előszó 

Fenntartható fejlődés és az átláthatóság 

parancsa 

A fenntartható fejlődés célja olyan fejlődés, amely a 

„jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg 

a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének 

lehetőségétől.” 1 A társadalom kulcsfontosságú 

meghatározó erejeként minden szervezetnek fontos 

szerepe van abban, hogy ezt a célt elérjük. 

Ezzel szemben, a példa nélküli gazdasági növekedés 

korában e cél elérése inkább vágynak, mint 

realitásnak tűnik. A gazdaság globalizálódásával 

egy időben, a kereskedelem, tudás-megosztás és 

az új technológiákhoz való egyszerűbb hozzáférés 

eredményeként új lehetőségek nyílnak arra, hogy 

jólétünket növeljük és életünk minőségét javítsuk. 

Azonban ezek a lehetőségek nem mindig egyenlő 

mértékben hozzáférhetőek a világ növekvő 

népességének minden tagja számára. Ezenfelül 

az újonnan megnyíló lehetőségek gyakran új 

kockázatokkal járnak, amelyek veszélyeztetik 

környezetünk stabilitását. A statisztikák, amelyek 

számos ember életkörülményeinek javulását bizonyítják, 

szembe állíthatók a környezet állapotáról szóló aggasztó 

információkkal, valamint azzal, hogy emberek milliói 

éheznek és élnek szegénységben ma is. Ennek az 

ellentmondásnak a feloldása a 21. század legsürgetőbb 

dilemmája. 

A fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú kihívása, 

hogy új, innovatív választásokat és gondolkodásmódot 

követel. Ahogy a tudás és a technológia fejlődése 

hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, ugyanúgy segítheti 

társadalmi kapcsolataink fejlődését, a környezet és a 

gazdaság fenntarthatóságának elérését akadályozó 

kockázatok, fenyegetések leküzdését is. Az új tudás, 

a technológiai, vezetési és közpolitikai innováció 

mind kihívást jelent a szervezetek számára, hogy 

működésüket, termékeiket, az általuk nyújtott 

szolgáltatásokat, és egyéb, a földet, az emberiséget, 

valamint a gazdaságot befolyásoló tevékenységeiket új 

alapokra helyezzék. 

Kollektív fenntarthatóságunkat érintő kockázatok és 

fenyegetések sürgető volta és nagysága, valamint 

a rendelkezésre álló választások és lehetőségek 

számának növekedése egyaránt szükségessé teszik, 

hogy a gazdasági, környezeti és társadalmi hatások, az 

érintettekkel (angolul: stakeholder) folytatott párbeszéd, 

a befektetéssel kapcsolatos döntések és egyéb piaci 

kapcsolatok alapvető elemét képezzék. Ahhoz, hogy 

ennek az elvárásnak meg tudjunk felelni, valamint, hogy 

egyértelműen és nyíltan beszéljünk a fenntarthatóságról, 

egy világszerte ismert és használt keretrendszerre, 

közös fogalmakra és következetes nyelv- és indikátorhasználatra 

van szükség. A Globális Jelentéstételi 

Kezdeményezés (Global Reporting Initiative, GRI) 

küldetése, hogy erre a szükségletre választ adjon azzal, 

hogy megbízható és hiteles keretet ad a fenntarhatósági 

jelentések készítéséhez, amelyet bármekkora méretű, 

bármely helyszínen, és bármely ágazatban tevékenykedő 

szervezet használhat. 

Az, hogy egy szervezet tevékenységeinek 

fenntarthatósága átlátható, nagyon sok érintett számára 

fontos, akik közt szerepelnek üzleti, munkaügyi, és 

civil szervezetek, befektetők, elszámoltatók és még 

sokan mások. A GRI éppen emiatt támaszkodott 

konzultációs folyamata során mindezen érintett csoport 

szakértőinek véleményére és együttműködésére. A 

konzultációk, valamint a gyakorlati tapasztalat fejlesztette 

folyamatosan a Jelentéstételi Keretrendszert a GRI 

alapítása, vagyis 1997 óta. Ez a számos érintett csoportot 

bevonó (angolul: multi-stakeholder) tanulási folyamat 

adta a Jelentéstételi Keretrendszernek azt a széleskörű 

elfogadottságot és hitelességet, amelyet manapság élvez. 

1 

ENSZ Közös Jövőnk Jelentés, 1987. 

 

© 2000-2006 GRI

Mit 


RG 

A fenntarthatósági jelentéskészítés 

áttekintése 

A fenntarthatósági jelentés célja 

A fenntarthatósági jelentéskészítés a szervezet 

fenntartható fejlődés elérése érdekében kifejtett 

teljesítményének mérése, közzététele, valamint belső 

és külső érintett csoportok számára elszámoltathatóvá 

tételére irányuló gyakorlat. A „fenntarthatósági 

jelentéskészítés” átfogó fogalom, amelynek szinonimája 

minden olyan kifejezés, amely a gazdasági, környezeti és 

társadalmi hatásokról történő beszámoló készítését és 

közlését írja le (pl. hármas teljesítmény értékelés (angolul: 

triple bottom line), jelentés a vállalati felelősségről, stb.). 

A fenntarthatósági jelentés kiegyensúlyozott és 

méltányos képet kell, hogy adjon a jelentéstevő 

szervezet fenntarthatósági teljesítményéről úgy, hogy a 

pozitív és a negatív hozzájárulásokat is közzéteszi. 

A GRI Jelentéstételi Keretrendszer alapján készült 

fenntarthatósági jelentések a jelentéstételi időszakra 

vonatkozó kötelezettségvállalási, stratégiai és vezetési 

szemlélettel kapcsolatos kimeneteket és eredményeket 

teszik közzé. A jelentéseket többféle célra is fel lehet 

használni, például: 

• A fenntarthatósági teljesítmény összemérése 

(angolul: benchmarking) és értékelése a 

vonatkozó jogszabályok, normák, viselkedési 

kódexek, teljesítmény szabványok és önkéntes 

kezdeményezések alapján; 

• Annak illusztrálása, hogy a szervezet hogyan 

befolyásolja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos 

elvárásokat, valamint az ilyen létező elvárások 

hogyan és mennyiben befolyásolják a 

szervezetet; és 

Tájékoztatás a GRI Jelentéstételi 

Keretrendszerről 

A GRI Jelentéstételi Keretrendszer minden 

dokumentuma az érintettek bevonásával zajló 

egyeztető folyamat eredménye. A résztvevő érintettek 

között vannak többek közt az üzleti élet, a befektetők, 

a munkavállalók, a civil társadalom, a könyvelők, 

valamint a tudományos élet képviselői. A Jelentéstételi 

Keretrendszer minden dokumentuma tesztelés és 

folyamatos fejlesztés alatt áll. 

A GRI Jelentéstételi Keretrendszer célja, hogy 

a szervezetek gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményéről szóló jelentéseihez általánosan 

elfogadott keretet adjon. Úgy van felépítve, hogy 

bármekkora méretű szervezet, bármely szektorban 

vagy helyszínen tevékenykedik is, használni tudja. A 

kisvállalatoktól kezdve a kiterjedt és több helyszínen 

működő szervezetekig nagyon sokféle szervezet számára 

fontos gyakorlati szempontokat vesz figyelembe. A 

GRI Jelentéstételi Keretrendszer általános és ágazatspecifikus 

tartalommal is rendelkezik, amellyel a világ 

minden tájáról származó érintettek széles csoportja 

értett egyet és talált a szervezetek fenntarthatósági 

teljesítményével kapcsolatban alkalmazhatónak. 

Az Útmutató a fenntarthatósági jelentések 

készítéséhez (röviden: Útmutató) alapelvekből épül 

fel, amelyek meghatározzák a jelentés tartalmát és 

biztosítják a jelentett információk minőségét. Tartalmazza 

ezen kívül a standard adatközlésekről szóló részt, 

amelyben a teljesítmény indikátorok és egyéb közlendő 

adatok vannak felsorolva, valamint egy fejezetet a 

jelentéskészítéshez kapcsolódó egyéb technikai 

megfontolásokról. 

Hogyan Jelentsünk 

• A teljesítmény 

alakulásának időbeli 

összehasonlítása a 

szervezeten belül, 

valamint más 

szervezetekkel. 

Standard adatközlés 

Alapelvek és Útmutatás 

Jelentéstételi 

Keretrendszer 

Protokollok 

Ágazati kiegészítések 

Jelentsünk 

1. ábra: A GRI Jelentéstételi Keretrendszer 

3.0 Verzió

RG 


Az Útmutatóban található minden egyes teljesítmény 

indikátorra vonatkozóan léteznek Indikátor 

protokollok. Ezek tartalmazzák az indikátorok 

meghatározását, útmutatást arról, hogy hogyan kell 

a szükséges információt összegyűjteni, valamint 

biztosítják, hogy minden jelentéstevő ugyanúgy 

értelmezze őket. Azok, akik az Útmutatót használják, a 

Indikátor protokollokat is kell, hogy alkalmazzák. 

Az Ágazati kiegészítések magyarázatot és útmutatást 

adnak ahhoz, hogy hogyan kell az Útmutatót egy adott 

ágazatban használni. Ezenfelül tartalmaznak ágazatspecifikus 

teljesítmény indikátorokat is. Az éppen 

aktuális Ágazati kiegészítést az Útmutatóval együtt, nem 

pedig ahelyett kell használni. 

A Technikai protokollokat azért hozták létre, hogy 

útmutatást adjanak ahhoz, hogyan kell a jelentés 

határait megállapítani. Az Útmutatóval és az Ágazati 

kiegészítésekkel együtt kell használni őket, mert olyan 

témákkal foglalkoznak, amelyekkel minden jelentéstevő 

szervezet szembesül a jelentés készítése során. 

Tájékoztatás a GRI Útmutatóról 

Az Útmutató a fenntarthatósági jelentések készítéséhez c. 

kiadvány a következő részekből épül fel: Jelentéstételi 

alapelvek, Útmutatás a jelentések készítéséhez, és 

Standard adatközlések (beleértve a teljesítmény 

indikátorokat is). Mindegyik rész egyforma súllyal 

rendelkezik és egyformán fontos. 

1. rész – Jelentéstételi alapelvek és Útmutatás 

Az 1. rész a jelentéskészítési folyamat három 

leglényegesebb elemét mutatja be. Célja, hogy segítse 

meghatározni azt, hogy a jelentés mit tartalmazzon, így 

ez a rész a következő Jelentéstételi alapelvekről szól: 

lényegesség, érintettek bevonása, fenntarthatósági 

összefüggések, teljesség. Ezen felül, minden alapelvhez 

ellenőrzési szempontokat is megfogalmaz. Az alapelvek 

standard adatközléssel együtt történő alkalmazása 

határozza meg a jelentés témáit, és azt, hogy a 

jelentésben mely indikátorokat tesszük közzé. Ezt a részt 

követi a további alapelvek bemutatása, az egyensúly, 

az összehasonlíthatóság, a pontosság, az időszerűség, 

Jelentéstételi Lehetőségek 

Standard Adatközlés Alapelvek és Útmutatás 

Útmutatás 

a Jelentés Tartalmának 

Meghatározásához 

Alapelvek 



Alapelvek 

a Jelentés Minőségének 

Biztosításához 

Útmutatás 

a Jelentés Határainak 


BEMENET 

BEMENET BEMENET BEMENET 

Profil 

Vezetési 

Szemlélet 

Teljesítmény 

indikátorok 

KIMENET 

KIMENET 

KIMENET 

2. ábra: A GRI Útmutató áttekintése 

Fókuszált Fenntarthatósági Jelentés 

 

© 2000-2006 GRI


RG 

a megbízhatóság és a világosság, melyek célja, hogy a 

jelentésben szereplő információ megfelelő minőségű 

legyen. Természetesen a fejezet ezekhez is ad ellenőrzési 

szempontokat. Az 1. rész végén útmutatás található a 

jelentéstevő szervezetek számára arról, hogy a szervezet 

mely egységeit szerepeltessék a jelentésben (azaz 

hogyan kell a jelentés határait megállapítani). 

2. rész – Standard adatközlés 

A 2. rész tartalmazza a standard adatközlés azon 

elemeit, amelyek a fenntarthatósági jelentésben kell, 

hogy szerepeljenek. Az Útmutató meghatározza azt az 

információt, mely a legtöbb szervezet és érintett számára 

lényeges és fontos a standard adatközlés három fő 

csoportjában: 

• Profil: azon adatközlések, amelyek a szervezet 

teljesítményének megértéséhez szükséges hátteret 

és környezetet megadják. Ide tartozik tehát a 

stratégia, a profil és vezetési struktúra bemutatása. 

• Vezetési szemlélet: azon adatközlések, amelyek 

bemutatják, hogy a szervezet hogyan közelít meg 

egy konkrét témát. Mindez azért szükséges, hogy a 

jelentés megfelelő hátteret adjon ahhoz, hogy egy 

specifikus területhez tartozó teljesítmény érthető 

legyen. 

• Teljesítmény indikátorok: azon indikátorok, 

amelyek összehasonlítható információt adnak 

a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményéről. 

Az Útmutató használata 

Hogyan kezdjük el? 

Minden szervezetet (magánvállalkozást, állami vagy 

társadalmi szervezetet) arra bíztatunk, hogy jelentéseit 

az Útmutató alapján készítse el, akkor is, ha kezdő, 

illetve ha már tapasztalt jelentéstevők, valamint 

függetlenül attól, hogy mekkorák, mely ágazatban 

működnek, vagy hol található működésük színtere. A 

jelentésnek különböző formái lehetnek: nyomtatott vagy 

elektronikus (honlapon közölt), önmagában kiadott vagy 

az éves pénzügyi jelentéshez kapcsolódó. 

Az első lépés a jelentés tartalmának meghatározása. 

Az 1. rész ebben nyújt segítséget. Lesz olyan szervezet, 

amely úgy dönt, hogy jelentésében a kezdetektől fogva a 

teljes, GRI Útmutató által ajánlott tartalmat lefedi, mások 

inkább amellett döntenek, hogy a legkézenfekvőbb és 

legkönnyebben megvalósítható területekkel kezdenek, 

és fokozatosan vonják be a többi területet a jelentésbe. 

Minden jelentéstevő szervezetnek körül kell határolnia, 

hogy milyen területre terjed ki a jelentés, valamint 

érdemes azt is jelezni, hogy a jövőben mely területekre 

szeretnék még kiterjeszteni a jelentés határait 

A GRI Útmutató felhasználási szintjei 

A jelentés elkészítése után a GRI Jelentéstételi 

Keretrendszer használatának részeként a jelentéstevő 

szervezeteknek meg kell határozniuk, hogy milyen szinten 

alkalmazták a Keretrendszert. Ehhez a „GRI Felhasználási 

Szintek” kritérium rendszer ad segítséget. Célja, hogy: 

• A jelentés olvasói számra egyértelmű legyen, 

hogy a jelentés milyen mértékben készült a GRI 

Útmutató és a Jelentéstételi Keretrendszer alapján. 

• A jelentés készítői ennek alapján tudni fogják, hogy 

a jövőben hogyan terjeszthetik ki folyamatosan 

a Jelentéstételi Keretrendszer alkalmazását, hogy 

idővel a jelentés egésze erre épülhessen. 

Az egyértelmű kommunikáció érdekében lényeges, hogy 

a szervezet félreérthetetlenül kinyilvánítása, jelentése 

mennyire követi a GRI Jelentéstételi Keretrendszer 

útmutatásait, elveit és felépítését. Annak érdekében, hogy 

a felhasználási szintrendszer a teljesen kezdők, a haladók 

és már tapasztalt jelentéstevők igényeit is kielégítse, három 

jelentéstételi szintet különböztet meg. Ezeket C, B és A 

szintnek nevezi. A szintek a jelentéstételi kritériumrendszer 

egyre növekvő mértékű alkalmazását és kiterjesztését jelzik. 

Ha külső tanúsítást is alkalmaz egy szervezet, besorolása 

mellé tehet egy „pluszjelet” (+) is (pl. C+, B+, A+). 2 

2 

További információ a tanúsításról az Általános megjegyzések 

a jelentéskészítéssel kapcsolatban c. fejezetben található. 

3.0 Verzió

RG 


A szervezetek önmagukat sorolják be a fentebb 

bemutatott felhasználási szintek valamelyikére az 

alapján, hogy saját maguk hogyan ítélik meg a GRI 

Útmutató felhasználásának szintjét. 

Azon felül, hogy magukat besorolják a szervezetek, a 

következő két lehetőség közül is választhatnak: 

• Felkérnek egy tanúsító szervezetet, hogy 

véleményezze ön-besorolásukat. 

• Felkérik a GRI-t, hogy ellenőrizze ön-besorolásuk 

helyességét. 

További információ a felhasználási szintekről ezen 

Útmutató mellékleteként, vagy az interneten a 

www.globalreporting.org honlapon található. 

Értesítés az Útmutató használatáról 

A GRI ezúton kéri, hogy azok a szervezetek, amelyek 

jelentésük elkészítéséhez az Útmutatót vagy a GRI 

Jelentéstételi Keretrendszer egyéb elemeit használták, 

értesítsék a GRI-t erről jelentésük megjelenésével egy 

időben. Ennek az alább felsorolt módokon lehet eleget 

tenni: 

• A szervezet egyszerűen küldjön értesítést a GRI-nek, 

amelyhez mellékelje a jelentés nyomtatott és/vagy 

elektronikus példányát. 

• Regisztrálják jelentésüket a GRI internetes 

adatbázisában. 

• Kérjék fel a GRI-t, hogy ellenőrizze a felhasználási 

szinttel kapcsolatos ön-besorolásukat. 

A jelentés értékének maximalizálása 

A fenntarthatósági jelentés készítése egy élő folyamat 

és eszköz, amely nem a nyomtatott ill. elektronikus 

dokumentum elkészítésével kezdődik és fejeződik be. 

Fontos, hogy a jelentés egy tágabb folyamatba illeszkedjék, 

amelynek része a szervezet stratégiájának kialakítása, a 

végrehajtási tervek megvalósítása, valamint az eredmények 

értékelése is. A jelentéskészítés a szervezet teljesítményének 

robusztus értékelését teszi lehetővé, és támogathatja a 

teljesítmény folyamatos időbeli javulását is. Ezeken kívül 

arra is eszközt ad, hogy az értékelési folyamatba bevonjuk 

az érintetteket is, és e módon a szervezeti folyamatok 

szempontjából hasznos információt gyűjtsünk. 

1. rész: A jelentés tartalmának, 

minőségének és határainak 

meghatározása 

Ez a rész mutatja be a Jelentéstételi alapelveket, valamint 

útmutatást ad a jelentés tartalmának meghatározásához, 

a jelentett információ minőségének biztosításához, és 

segít megállapítani a jelentés határait is. 

A Jelentéstételi útmutatás bemutatja azt, hogy a 

jelentéstevő szervezetek milyen lépéseket tehetnek 

vagy milyen lehetőségek közül választhatnak, amikor 

eldöntik azt, hogy mit is tartalmazzon a jelentés. Ezen 

kívül a fejezet információt tartalmaz arról, hogy a GRI 

Jelentéstételi Keretrendszert hogyan érdemes és milyen 

szempontok alapján kell használni. Abban is segítséget 

nyújt, hogy hogyan határozza meg egy szervezet a 

jelentés tartalmát és állapítsa meg annak határait. 

A Jelentéstételi alapelvek rész meghatározza, hogy egy 

jelentésnek milyen eredményei kell, hogy legyenek, 

illetve segíti a jelentéstételi folyamat során meghozandó 

döntéseket olyan területeken, mint például a témák és 

indikátorok kiválasztása és meghatározása. Mindegyik 

alapelv tartalmaz egy meghatározást, magyarázatot, 

valamint ellenőrzési szempontokat, hogy a jelentéstevő 

szervezet értékelni tudja, hogyan használja az adott 

alapelvet. Az ellenőrzési szempontok célja, hogy az 

önértékelést segítsék, nem pedig az, hogy specifikusan 

meghatározzák az adatközlés milyenségét. Ahhoz 

azonban hivatkozási pontot adnak, hogy a szervezet 

megmagyarázza az alapelvek használatával kapcsolatos 

döntéseit. 

Az alapelvek együttes használatának célja, hogy az 

átláthatóság elérését segítse. Az átláthatóság az az érték 

és cél, amely a fenntarthatósági jelentéskészítésnek 

minden szempontból az alapját jelenti. Az átláthatóság 

a témához tartozó információ teljes közlése, és 

olyan indikátorok használata, amelyek a hatásokat 

megfelelően kifejezik, valamint amelyek alapján az 

érintettek döntéseket tudnak hozni. Az átláthatóság 

feltétele ezen felül, hogy a szervezet az információkhoz, 

adatközléshez és indikátorokhoz kapcsolódó 

folyamatokat, eljárásokat és feltevéseket is teljes egészét 

bemutassa jelentésében. 

Az alapelvek két csoportba sorolhatók: 

• Az első csoportba tartoznak azok, amelyek 

 

© 2000-2006 GRI


RG 

segítségével a jelentéstevő szervezet a jelentés 

témaköreit és az indikátorokat határozza meg, 

• A második csoportba pedig azok, amelyek a 

jelentett információ minőségét és megfelelő 

bemutatását biztosítják. 

Az alapelvek azért vannak így csoportosítva, hogy 

feladatuk és funkciójuk egyértelmű legyen, azonban 

a csoportosítás nem kívánja használatukat mereven 

rögzíteni. Minden alapelv döntések sorát tudja 

segíteni, így hasznosnak bizonyulhat olyan kérdések 

megfontolásában is, amelyek túlmutatnak a jelentés 

tartalmának meghatározásán vagy a jelentett információ 

minőségének biztosításán. 

1.1 A jelentés tartalmának meghatározása 

Annak érdekében, hogy a szervezet teljesítményéről 

kiegyensúlyozott és méltányos képet kapjunk, meg 

kell határozni azt, hogy mi szerepeljen a jelentésben. 

A meghatározásban mérlegelni kell a szervezet célját, 

tapasztalatait, valamint az érintett csoportok ésszerű 

elvárásait. Mindezek fontos kiindulási pontot szolgáltatnak 

ahhoz, hogy eldöntsük, mit tartalmazzon a jelentés. 

Útmutatás a jelentés tartalmának 

meghatározásához 

Az alábbiakban azt a megközelítést mutatjuk be, amely 

a GRI Jelentéstételi Keretrendszer használatát kell, hogy 

irányítsa. 

• Azonosítsuk azokat a témaköröket és kapcsolódó 

indikátorokat, amelyek a témakör szempontjából 

lényegesek úgy, hogy a Lényegesség, az Érintettek 

bevonása, a Fenntarthatósági összefüggések 

alapelveinek szempontjából is ismételten 

megvizsgáljuk őket, valamint figyelembe vesszük 

a jelentés határainak megállapításával kapcsolatos 

útmutatást is. 

• A témakörök azonosításakor vegyünk figyelembe 

minden indikátor szempontot, amely a GRI 

Útmutatóban valamint a vonatkozó Ágazati 

kiegészítésekben szerepel. Ezen kívül vegyünk 

figyelembe minden olyan témakört is, amely a 

jelentés szempontjából lényeges lehet. 

• Ezután a minden alapelvnél megfogalmazott 

értékelési szempontok segítségével válasszuk ki, 

hogy melyek azok a témakörök és indikátorok, 

amelyek lényegesek, és ezért szerepelniük kell a 

jelentésben 3 . 

• Szintén az alapelvek alapján tegyük fontossági 

sorrendbe a kiválasztott témaköröket, és döntsük 

el, hogy melyek kapjanak nagyobb hangsúlyt. 

• Azok a módszerek és eljárások, amelyek 

segítségével a lényegességet értékeljük: 

• szervezetenként különbözzenek, valamint a 

szervezet által legyenek meghatározva; 

• mindig vegyék figyelembe azt az útmutatást és 

azokat az ellenőrzési szempontokat, amelyeket 

a GRI Jelentéstételi alapelvek tartalmaznak; és 

• nyilvánosak legyenek. 

Ennek a megközelítésnek az alkalmazása során: 

• Tegyünk különbséget az alap és a kiegészítő 

indikátorok között. Minden indikátort a GRI 



Alapelvek 



BEMENET 

• Lényegesség 

• Érintettek bevonása 

• Fenntarthatósági 

összefüggések 

• Teljesség 

3. ábra: Alapelvek a jelentés Tartalmának meghatározásához 

3 

A GRI szervezeti profillal kapcsolatban felsorolt adatközlései (1-4) 

minden jelentéstevő szervezetre vonatkoznak. 

3.0 Verzió

RG 


számos érintettet bevonó egyeztető folyamatainak 

során azonosítottak. Az alap indikátorok azok, 

amelyek a legtöbb szervezet számára lényegesek. 

Ezért minden szervezet jelentésében kell, hogy 

szerepeljenek, hacsak a Jelentéstételi alapelvek 

alapján a szervezet azt állapította meg, hogy 

számára nem relevánsak. Az alap indikátorokon 

kívül is lehetnek olyan indikátorok, amelyek 

lényegesek. 

• Az Ágazati kiegészítések végső verziójában 

szereplő indikátorok is alap indikátorok, 

használatukra ugyanazok a megfontolások 

vonatkoznak, mint az Útmutatóban található 

egyéb alap indikátorokra. 

• A jelentésben található minden egyéb 

információ (pl. a szervezetre vonatkozó specifikus 

indikátorok) meg kell, hogy feleljen a Jelentéstételi 

alapelveknek, és használatukat a GRI standard 

adatközlésre vonatkozó alaposság és precizitás 

kell, hogy jellemezze. 

• A Teljesség alapelvét alkalmazva ellenőrizzük, hogy 

a jelentésbe foglalandó információ és a jelentés 

határai megfelelőek-e. 

Jelentéstételi alapelvek a jelentés tartalmának 

meghatározásához 

Minden Jelentéstételi alapelv meghatározásból, 

magyarázatból, és ellenőrzési szempontokból épül fel, 

amelyek segítik az alapelvek használatát. Az ellenőrzési 

szempontok célja, hogy az önértékelést segítsék, 

nem pedig az, hogy specifikusan meghatározzák az 

adatközlés milyenségét. Az alapelveket a tartalom 

meghatározására vonatkozó útmutatóval együtt kell 

használni. 

Lényegesség 

A jelentésben található információ olyan témaköröket és 

indikátorokat kell, hogy lefedjen, amelyek megfelelően 

tükrözik a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

hatásait, vagy alapvetően befolyásolhatják az érintettek 

értékelését és döntéseit. 

Magyarázat: A szervezetek nagyon sokféle témakör 

közül választhatják ki, hogy mi kerüljön be a jelentésbe. 

A lényeges témakörök és indikátorok közé azok 

tartoznak, amelyek ésszerűen megmagyarázható módon 

fontosak a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

hatásainak meghatározása szempontjából, vagy azért, 

mert befolyásolják az érintettek döntéseit, és emiatt 

kell, hogy a jelentésben szerepeljenek. A lényegesség 

az a küszöbérték, amely felett egy téma vagy indikátor 

megfelelően fontos ahhoz, hogy a jelentésben szerepeljen. 

A küszöbértéken felül azonban nem minden témakör 

lesz egyformán fontos, és a témakörök és indikátorok 

fontossági sorrendjét az fogja kifejezni, hogy a jelentésen 

belül hová helyezzük a hangsúlyt. 

Egy pénzügyi jelentésben a lényegesség az a 

küszöbérték, amely felett az információ befolyásolhatja 

azoknak a gazdasági döntéseit, akik a szervezet pénzügyi 

beszámolóit használják, elsősorban a befektetők. A 

küszöbérték fogalma a fenntarthatósági jelentésben is 

fontos, de itt a hatások és az érintettek sokkal szélesebb 

körét kell figyelembe venni. A fenntarthatósági 

jelentéskészítésben a lényegesség nem kizárólag azokra 

a fenntarthatósági témakörökre vonatkozik, amelyeknek 

a szervezet szempontjából pénzügyi hatásuk van. 

Egy fenntarthatósági jelentésben a lényegesség 

meghatározása mindazon gazdasági, környezeti és 

társadalmi hatások figyelembe vételét jelenti, amelyek 

átlépik azt a küszöbértéket, amely felett a szervezet a 

jelen igényeinek kielégítése mellett már megfoszthatja 

a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének 

lehetőségétől 4 . Ezek a kérdések nagyon gyakran a 

szervezet szempontjából jelentős rövid vagy hosszú 

távú pénzügyi hatással is bírnak. Éppen ezért fontosak 

4 

ENSZ Közös Jövőnk Jelentés, 1987. 

 

© 2000-2006 GRI


RG 

lesznek azon érintettek számára, akiket kizárólag a 

szervezet pénzügyi helyzete érdekel. 

Ahhoz, hogy eldönthessük egy bizonyos információ 

lényeges-e, belső és külső szempontok kombinációjára 

van szükség. Olyan szempontokra például, hogy mi 

a szervezet küldetése és versenystratégiája, vagy 

megfontolások, melyek az érintett csoportok által 

közvetlenül megfogalmazott megfontolások, amelyek 

az átfogóbb társadalmi elvárások, illetve mi a szervezet 

hatása a termelési folyamatban előtte 5 (pl. a beszállítói 

láncra) vagy utána 6 (pl. a vevőkre) elhelyezkedő 

egységekre. 

A lényegesség értékelése szempontjából figyelembe 

kell venni azokat az alapvető elvárásokat, amelyeket a 

nemzetközi szabványok és egyezmények fogalmaznak 

meg, és a szervezetnek be kell tartania. 

Az információk fontosságának értékelésekor mindezeket 

a belső és külső szempontokat figyelembe kell venni 

abból a szempontból, hogy mennyire tükrözik a 

jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat, 

valamint, hogy az érintettek döntéseit milyen mértékben 

befolyásolják. 7 Sokféle jól megalapozott módszert 

lehet arra használni, hogy a jelentős hatásokat 

kiválasszuk. Általánosságban, a „jelentős hatás” azokra a 

szempontokra vonatkozik, amelyeket a téma szakértői 

fontosnak tartanak, vagy amelyeket elfogadott 

módszerek, pl. hatástanulmány vagy életciklus elemzés 

használata során állapítanak meg jelentősnek. Azok 

a hatások, amelyek eléggé fontosak ahhoz, hogy 

a menedzsment aktívan foglalkozzon velük, nagy 

valószínűséggel tekinthetők jelentős hatásnak. 

A jelentés azokat a teljesítményhez kapcsolódó 

információkat kell, hogy hangsúlyozza, amelyek a 

leglényegesebb témakörökhöz kapcsolódnak. Egyéb 

releváns témakörök is szerepelhetnek, de kevesebb 

figyelmet kell, hogy kapjanak a jelentésben. A 

jelentésnek a témakörök relatív fontosságát megállapító 

eljárást is be kell mutatnia. 

A Lényegesség alapelve azon kívül, hogy útmutatást 

ad a témakörök kiválasztásával kapcsolatban, a 

teljesítmény indikátorok használatára is vonatkozik. 

A teljesítményre vonatkozó adatok különböző 

részletességgel és alapossággal mutathatók be a 

jelentésben. Néhány esetben a GRI útmutatást ad azzal 

kapcsolatban, hogy milyen részletesen kell az indikátort 

bemutatni. Általánosságban véve azonban azt, hogy 

mennyire legyen részletes az információ, az alapján 

kell eldöntenünk, hogy mennyire fontos ahhoz, hogy a 

szervezet teljesítménye mások számára megítélhető és 

összehasonlítható legyen. 

Amikor a lényegesnek ítélt témakörökről közlünk 

információt, előfordulhat, hogy külső érintettek adatait 

is fel kell használnunk. Ezek sok esetben különböznek 

attól, amit nap, mint nap a szervezet belső életében 

használ. Ennek ellenére az információnak szerepelnie kell 

a jelentésben, mert így segítheti az érintettek értékelési 

és döntéshozatali folyamatait, valamint hozzájárulhat az 

érintettekkel folytatott párbeszéd sikeréhez, amely így 

jelentősen befolyásolhatja a szervezet teljesítményét, 

illetve segítheti azon problémák megoldását, amelyek az 

érintettek számára különösen fontosak. 

Hatás az érintettek értékelésére és döntéseire 

nem pénzügyi kérdések 

Pénzügyi kérdések 

Alacsony Jelentéstétel relatív fontossága Magas 

Ellenőrzési szempontok 

Külső szempontok 

Amikor egy témakör lényegességéről hozunk döntést, 

külső szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek 

közt a következők kell, hogy szerepeljenek: 

 

 

Az érintettek által felvetett, a fenntarthatóság 

szempontjából fontos kérdések és témakörök. 

Az ágazatban felvetődő legfontosabb kérdések és 

várható jövőbeni kihívások, amelyeket a partnerek 

és versenytársak vetnek fel. 

A gazdasági, környezeti és társadalmi hatások jelentősége 

4. ábra: A Lényegesség meghatározása 

5 

Angolul: upstream 6 Angolul: downstream 

7 

További információ az érintett felekkel kapcsolatban az Érintettek Bevonása alapelv címszó alatt található 

3.0 Verzió

RG 


 

 

Vonatkozó törvények, jogszabályok, nemzetközi 

egyezmények és az önkéntes megállapodások 

közül azok, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak 

a szervezet és érintett felei számára. 

Elismert szakemberek vagy elfogadott szakértői 

szervezetek megalapozott kutatásai során 

megállapított fenntarthatósági hatások, 

kockázatok vagy lehetőségek (pl. globális 

éghajlatváltozás, HIV-AIDS, szegénység). 

Belső szempontok 

Amikor egy témakör lényegességéről hozunk döntést, 

belső szempontokat is figyelembe kell venni, egyebek 

közt az alábbiakat: 

 

 

 

 

 

Kulcsfontosságú szervezeti értékek, politikák, 

stratégiák, műszaki irányítási rendszerek, célok és 

előirányzatok. 

Azon érintett csoportok érdekei/elvárásai, akik 

különösen fontos szerepet játszanak a szervezet 

sikerében (pl. alkalmazottak, részvényesek és 

beszállítók). 

A szervezet jelentős kockázatai. 

Azok a kritikus tényezők, amelyek a szervezet 

sikerességének feltételei. 

A szervezet alap kompetenciái, és ahogy 

ezek hozzá tudnak-e ill. tudnának-e járulni a 

fenntartható fejlődéshez. 

A fontossági sorrend megállapítása 

 

A jelentés a lényeges témaköröket és indikátorokat 

fontossági sorrendben mutatja be. 

Az Érintettek bevonása 

A jelentéstevő szervezetnek azonosítania kell az érintettek 

csoportjait, valamint a jelentésben be kell mutatnia, hogy 

hogyan vette figyelembe azok jogos elvárásait és érdekeit. 

Magyarázat: Az érintettek azok a jogi személyek vagy 

magánszemélyek, akikre a szervezet tevékenységeinek, 

termékeinek és/vagy szolgáltatásainak jelentős hatása 

lehet; valamint akiknek a cselekvése befolyásolhatja 

a szervezet képességét abban, hogy stratégiáját 

sikeresen megvalósítsa és céljait elérje. Érintettek azok 

a jogi személyek és magánszemélyek, akik a vonatkozó 

törvények vagy nemzetközi egyezmények értelmében 

bárminemű követelésekkel élhetnek a szervezet felé. 

Érintettek közé tartozhatnak azok, akik valamilyen 

módon a szervezet befektetői (pl. alkalmazottak, 

részvényesek vagy beszállítók), de azok is, akik nem 

közvetlenül részei a szervezetnek (pl. közösségek). 

A jelentéskészítés során az érintettek megalapozott 

elvárásai és érdekei kulcsfontosságúak sok döntés 

meghozatalakor, mint például annak eldöntésében, 

hogy mire terjedjen ki a jelentés, hol legyenek a határai, 

milyen indikátorokat használjuk, és mely tanúsítási 

folyamat mellett döntsünk. Azonban a szervezetnek 

nem minden érintett fogja a jelentést használni. Fontos 

kihívást jelent ez akkor, amikor azt próbáljuk eldönteni, 

hogy a jelentés az érintettek mely specifikus érdekeire/ 

elvárásaira adjon választ úgy, hogy közben eleget tesz 

minden érintett felé való elszámolási kötelezettségének. 

Néhány döntés meghozatalakor, mint például annak 

meghatározása, hogy a jelentés mire terjedjen ki, és 

hogy hol legyenek a határai, számos érintett csoport 

megalapozott elvárásait és érdekeit kell figyelembe 

venni. Lehetnek például olyan érintett csoportok is, akik 

a jelentéssel kapcsolatos véleményüket csak megbízott 

képviselőkön keresztül tudják kifejezni. Lehetnek olyan 

érintettek is, akik a jelentéssel kapcsolatos álláspontjukat 

nem kívánják kifejezésre juttatni, hanem a kommunikáció 

és érdekegyeztetés egyéb csatornáit választják. Ennek 

ellenére a jelentés tartalmának kialakításakor az ő 

elvárásaikat és érdekeiket is figyelembe kell venni. 

Ugyanakkor más kérdések eldöntésekor, mint például 

annak megállapítása, hogy milyen részletességgel 

közöljünk bizonyos adatokat, vagy a különböző érintettek 

számára milyen részletes magyarázat szükséges, 

több figyelmet kell, hogy fordítsunk azon érintettek 

kívánságaira, akik nagy valószínűséggel használni fogják 

majd a jelentést. Fontos, hogy ezeknek a döntéseknek 

a meghozatalakor alkalmazott eljárást és megközelítési 

módot dokumentáljuk. 

10 

© 2000-2006 GRI


RG 

Az érintettek bevonására alkalmazott eljárások jó 

eszközök arra, hogy jogos elvárásaikat és érdekeiket 

megértsük. Állandó tevékenységeik részeként 

a szervezetek gyakran kezdeményeznek olyan 

folyamatokat, amelyek célja az érintettek bevonása. 

Mindezek nagyon hasznosak lehetnek abból a 

szempontból is, hogy a jelentéssel kapcsolatos döntések 

meghozatala könnyebb legyen. Ide tartoznak például 

azon érintettek bevonásán alapuló események, amelyek 

célja, hogy a szervezet a nemzetközi normáknak 

megfeleljen, vagy azok, amelyek a folyamatos szervezeti 

és üzleti folyamatokat segítik. Mindezeken felül, az 

érintettek bevonása azt a célt is szolgálhatja, kifejezetten 

a jelentés számára szolgáltasson információt. Az 

érintettek bevonásának egyéb módjai lehetnek még 

a különböző médiák, a tudományos közösség, vagy 

társakkal és érintettekkel közösen megvalósított 

tevékenységek. Mindezek segítenek a szervezetnek 

abban, hogy az érintett csoportok megalapozott 

elvárásait és érdekeit jobban megértse. 

Ahhoz, hogy a jelentés tanúsítható legyen, az érintettek 

bevonásának folyamatát dokumentálni kell. Amikor 

egy szervezet a jelentéskészítés céljából vonja be 

az érintett csoportokat, fontos, hogy a különböző 

folyamatok szisztematikusan kialakított és általánosan 

elfogadott megközelítési módokra, módszerekre és 

elvekre épüljenek. Annak érdekében, hogy a szervezet 

megértse az érintett csoportok információ igényeit, az 

általánosan alkalmazott megközelítési mód megfelelően 

hatékony kell, hogy legyen. A jelentéstevő szervezetnek 

dokumentálnia kell, hogy milyen eljárást alkalmazott 

annak eldöntésére, hogy mely érintettek véleményét 

ismerje meg, hogyan és mikor találkozott velük, és a 

találkozások hogyan befolyásolták a jelentés tartalmát, 

illetve a szervezet fenntartható fejlődéssel kapcsolatos 

tevékenységeit. Ezek a folyamatok alkalmasak kell, 

hogy legyenek arra, hogy az érintettektől közvetlen 

információt gyűjtsenek, valamint a jogos társadalmi 

elvárásokat azonosítsák. Előfordulhat, hogy az érintett 

csoportok egymásnak ellentmondó véleményt 

fejeznek ki, vagy egymásnak ellentmondó elvárásokkal 

rendelkeznek, így szükség lesz arra, hogy a szervezet 

megmagyarázza, jelentéssel kapcsolatos döntéseinek 

meghozatala során hogyan egyensúlyozta ezeket. 

megfelelően lett megtervezve és lebonyolítva, 

eredménye nagy valószínűséggel egy folyamatos 

tanulási folyamat lesz, amelyben a szervezet és külső 

partnerei is részt vesznek. Ezenfelül pedig a szervezet 

érintettek felé történő elszámoltathatósága javul. Az 

elszámoltathatóság a szervezet és az érintett csoportok 

között lévő bizalmat növeli, a bizalom pedig a jelentés 

megbízhatóságát. 

Ellenőrzési szempontok: 

 

 

 

 

A szervezet ismeri azon érintetteket, akiknek 

felelősséggel tartozik. 

A jelentés felhasználja az érintettek bevonását 

célzó azon folyamat eredményeit, amely a 

szervezet mindennapos tevékenységeinek része, 

illetve a jogi és szervezeti előírások egyébként is 

megkövetelik. 

A jelentés felhasználja az érintettek bevonását 

célzó azon folyamat eredményeit is, amelyeket 

kifejezetten a jelentéskészítési folyamat részeként 

szerveztek meg. 

Az érintettek bevonásának folyamata összhangban 

van a jelentés kiterjedési körével és határaival. 

Ha egy szervezet elmulasztja az érintett csoportok 

azonosítását, és nem vonja be őket döntéseinek 

meghozatalába, jelentése nem lesz minden 

érintett számára hiteles. Ezzel szemben, az 

érintettek szisztematikus bevonása elősegíti, hogy 

kedvezően fogadják a jelentést, valamint növeli 

annak hasznosságát is. Ha az érintettek bevonása 

3.0 Verzió 

11

RG 


Fenntarthatósági összefüggések 

A jelentés a szervezet teljesítményét úgy mutatja be, 

hogy közben a fenntarthatóság tágabb összefüggéseit 

figyelembe veszi. 

Magyarázat: A teljesítményről szóló információt 

kontextusba kell helyezni. A fenntarthatósági jelentés 

alapvető kérdése az, hogy a szervezet hogyan járul 

hozzá, illetve a jövőben hogyan fog hozzájárulni 

a gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek 

javulásához ill. romlásához, fejlődésükhöz, és a 

kapcsolódó helyi, regionális és globális trendekhez. 

Ha a jelentés kizárólag a szervezet teljesítményéről 

(vagy hatékonyságáról) szól, nem fog erre az alapvető 

kérdésre válaszolni. Ezért a jelentés a fenntarthatóság 

tágabb szemszögéből kell, hogy a szervezet 

teljesítményét bemutassa. Ez azt jelenti, hogy a jelentés 

a szervezet teljesítményét a környezeti és társadalmi 

erőforrások által támasztott határok és követelmények 

szempontjából kell, hogy elemezze ágazati, helyi, 

regionális és globális szinten. Például, azon felül, hogy 

a szervezet öko-hatékonyságának trendjeit bemutatja, 

érzékeltetheti azt is, hogy a szervezet által kibocsátott 

összes szennyezés hogyan viszonyul a regionális 

ökoszisztéma szennyezést elnyelő képességéhez. 

Legkönnyebben a környezeti kérdések bemutatása során 

lehet ezt a megközelítés módot alkalmazni, például 

úgy, hogy az erőforrás használat és szennyezés szint 

globális határait figyelembe vesszük. Lehet azonban 

társadalmi és gazdasági célkitűzésekre is vonatkoztatni, 

például úgy, hogy hazai és nemzetközi társadalmigazdasági 

fenntarthatósággal kapcsolatos célokat 

veszünk figyelembe ill. a szervezet teljesítményét 

ezekhez viszonyítva mutatjuk be. Dönthet például 

úgy egy szervezet, hogy alkalmazottainak fizetését és 

szociális juttatásait a nemzeti minimálbér és átlagkereset 

függvényében teszi közzé, vagy annak fényében, hogy 

a szociális háló mennyire képes azokon segíteni, akik 

szegénységbe, vagy a létminimum közelében élnek. 

Azok a szervezetek, akik több helyszínen, méretben és 

ágazatban működnek, meg kell, hogy gondolják, hogy 

teljesítményüket hogyan tudják a fenntarthatóság 

szempontjából legjobban bemutatni. Ehhez szükség 

lehet arra, hogy különbséget tegyenek azok között a 

témák és tényezők között, amelyeknek globális szintű 

hatásuk van (mint például az éghajlatváltozás) és azok 

között, amelyek inkább regionális vagy helyi hatással 

bírnak (például a közösségfejlesztés). Hasonlóképpen 

kell különbséget tenni a különböző tevékenységek 

trendjei és hatásai, és a teljesítmény különböző 

helyszíneken jelentkező hatásai között. 

A szervezet saját fenntarthatósági és üzleti stratégiája 

adja a támpontot ahhoz, hogy a teljesítményt értékeljük. 

A fenntarthatósági és a szervezeti stratégia közötti 

kapcsolatot egyértelművé kell tenni, ahogy azt is, 

hogy milyen kontextusban mutatjuk be a szervezet 

teljesítményét. 


 

 

 

 

A szervezetet bemutatja, hogy a fenntartható 

fejlődés mit jelent számára, és a jelentés témaköreit 

objektív és rendelkezésre álló információ alapján, 

valamint a fenntartható fejlődés indikátorainak 

tükrében is jellemzi. 

A szervezet teljesítményét a fenntartható fejlődés 

tágabb értelemben vett feltételei és céljai 

szempontjából is bemutatja, elismert ágazati, helyi, 

regionális és/vagy globális kiadványok alapján 

A szervezet teljesítményét úgy mutatja be, 

hogy hatásainak nagyságát és mértékét is 

megfelelően kommunikálja, és azok hatókörének 

érzékeltetéséhez a földrajzi környezetet 

megfelelően választja ki. 

A jelentés bemutatja, hogy a fenntarthatósággal 

kapcsolatos témák hogyan kapcsolódnak a hosszú 

távú szervezeti stratégiához, kockázatokhoz és 

lehetőségekhez, beleértve a beszállítói lánccal 

kapcsolatos megfontolásokat is. 

12 

© 2000-2006 GRI


RG 

Teljesség 

A lényeges témaköröket és indikátorokat, valamint a 

jelentés határait úgy kell megállapítani, hogy lefedje a 

szervezet jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi 

hatásait, valamint lehetővé tegye, hogy az érintett 

csoportok értékelni tudják a szervezet jelentéstételi 

időszak alatti teljesítményét. 

Magyarázat: A teljesség elsősorban a jelentés 

kiterjedési körére, határaira és az időkeretre vonatkozik. 

Ezen kívül magába foglalhatja az információgyűjtés 

módját (például azt, hogy a meghatározott területen 

belül minden telephelyről gyűjtöttek-e adatokat), és 

azt, hogy az információt megfelelő formátumban közlie 

a szervezet. Ezek a kérdések a jelentés minőségéhez 

is kapcsolódnak, ezért részletesebben a Pontosság és 

Kiegyenlítettség alapelveinek vonatkozásában tárgyaljuk 

őket később, még az 1. részben. 

A „kiterjedési kör” arra vonatkozik, hogy a 

fenntarthatósággal kapcsolatos különböző témakörök 

milyen mértékben vannak a jelentésben lefedve. A 

jelentésben található témakörök és indikátorok összessége 

elegendő kell, hogy legyen arra, hogy a szervezet jelentős 

gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait tükrözze. 

Ezenfelül elegendő információt kell, hogy nyújtsanak az 

érintettek által történő értékeléshez is. Ahhoz, hogy egy 

szervezet eldöntse, megfelelő mennyiségű információt 

közölt-e jelentésében, figyelembe kell vennie az érintettek 

bevonását célzó folyamat eredményeit, valamint a 

szélesebb körű társadalmi elvárásokat is, amelyek nem 

feltétlenül fogalmazódtak meg e folyamat során. 

A „jelentés határai” arra vonatkoznak, hogy mely 

egységek teljesítményét fedi le (pl. leányvállalatok, 

vegyesvállalatok, alvállalkozók, stb.). Amikor egy 

szervezet megállapítja jelentésének határait, azt kell 

figyelembe vennie, hogy mely egységek tartoznak 

irányítási körébe (vagyis melyek találhatóak „szervezeti 

határain” belül), illetve, hogy melyekre van befolyással 

(vagyis melyek helyezkednek el „működési határain” 

belül). Meg kell vizsgálni, hogy mely szervezetekre 

van hatással a termelési folyamatban előtte (pl. a 

beszállító láncban), illetve utána (pl. termékeinek és 

szolgáltatásainak terjesztői és felhasználói körében) 

elhelyezkedő egységek közül. A határvonalak nem 

biztos, hogy minden jelentetésben szereplő tényező 

vagy információ típus esetében ugyanott lesznek. 

Az „időkeret” arra utal, hogy az adott jelentéstételi 

időszakra vonatkozóan a kiválasztott információnak 

teljesnek kell lennie. Amennyire megvalósítható, a 

tevékenységeket, eseményeket, és hatásokat arra az 

időszakra vonatkoztatva kell feltüntetni, amelyben 

valójában történnek. Ide tartoznak azok a tevékenységek 

is, amelyeknek minimális rövid távú hatása van, de 

hosszú távon ez a hatás előre láthatólag felhalmozódik, 

sőt kikerülhetetlenné vagy visszafordíthatatlanná válik 

(pl. a bio-akkumuláció folyamán vagy a perzisztens 

szerves szennyezők 8 esetében). Amikor a szervezet 

különböző tevékenységeinek jövőbeni (mind pozitív, 

mind pedig negatív) hatásainak mértékét becsli meg, 

fontos, hogy megfelelően megalapozott számításokra 

támaszkodjon a hatás valószínűsíthető mértéke, 

természete és kiterjedési köre tekintetében. Bár az 

ilyenfajta becslések bizonytalanok, mégis hasznos 

információt tartalmazhatnak a döntéshozatal számára, 

feltéve, ha a becslés alapjai és korlátai egyértelműen 

meg vannak fogalmazva. A lehetséges jövőbeni hatások 

természetének és valószínűségének közzététele a 

jelentésben összhangban van azzal az elvvel, hogy 

a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményét kiegyenlítetten és méltányosan kell, hogy 

megjelenítse. 


 

 

 

 

A jelentés úgy készült, hogy működési határain 

belül a termelési folyamatban mind az előtte, 

mind pedig az utána elhelyezkedő minden 

egységet figyelembe vettek, valamint minden 

olyan információt lefed és fontossági sorrendben 

közöl, amelyeket a lényegesség, a fenntarthatósági 

összefüggések és az érintettek szempontjából 

fontosnak ítéltek. 

A jelentésben minden olyan egység szerepel, 

amely a szervezet irányítási körébe tartozik, vagy 

amelyet a szervezet jelentősen befolyásol, hacsak 

nem ennek ellenkezőjéről nyilatkozik a jelentés. 

A jelentésben közölt információ a jelentéstételi 

időszak minden lényeges tevékenységét és 

eseményét lefedi, és ezek elkerülhetetlen 

vagy visszafordíthatatlan jövőbeni hatásaira 

vonatkozóan megalapozott becsléseket tartalmaz. 

A jelentés nem hagy figyelmen kívül olyan releváns 

információkat, amelyek az érintettek értékelését 

vagy döntéseit befolyásolhatják, vagy amelyek 

jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi 

hatásokat tükröznek. 

8 

Angolul: persistent organic pollutants (POPs). 

3.0 Verzió 

13

RG 


1.2 Jelentéstételi alapelvek a jelentés 

minőségének meghatározásához 

Ez a rész tartalmazza azokat az alapelveket, amelyek 

segítségével a jelentésben szereplő információ 

minőségét tudjuk biztosítani, beleértve az információ 

megfelelő formátumban történő közlését is. Az 

információ előkészítését szabályozó folyamatra 

vonatkozó döntésnek is ezekkel az alapelvekkel kell 

összhangban lenniük. Az átláthatóság biztosítása 

érdekében minden ebben a részben szereplő alapelv 

nélkülözhetetlenül fontos. A megfelelő minőségű 

információ teszi lehetővé azt, hogy a szervezet 

teljesítményét az érintettek helytállóan tudják 

megítélni, és ennek függvényében cselekedhessenek. 

A minőség meghatározását szolgáló 

Jelentéstételi alapelvek 

egyértelműen meg kell, hogy különböztesse a tényekre 

alapozott információt a jelentéstevő szervezet saját 

értelmezésétől. 


 

 

 

A jelentés a szervezet számára kedvező és 

kedvezőtlen információt és témaköröket is lefed. 

A jelentés olyan formátumban közli az 

információkat, hogy az olvasó egyértelműen 

láthassa a tendenciák és a teljesítmény évről évre 

történő pozitív és negatív változásait. 

A jelentés különböző témaköreire helyezett 

hangsúly arányos azok relatív fontosságával. 

Egyensúly 

Ahhoz, hogy egy szervezetet átfogóan lehessen 

értékelni, a jelentésnek a szervezeti teljesítmény pozitív 

és negatív aspektusait is be kell mutatnia. 

Magyarázat: A jelentés tartalma elfogulatlan képet 

kell, hogy adjon a szervezet teljesítményéről. A 

jelentéskészítés során ezért kerülni kell minden olyan 

válogatást, kihagyást, vagy prezentációs formát, 

amelyekről feltételezhető, hogy a jelentés olvasójának 

döntését vagy értékelését indokolatlanul vagy 

helytelenül befolyásolhatják. A jelentésnek előnyös 

és kevésbé előnyös eredményeket és témaköröket is 

közölnie kell olyan mértékben, ahogy lényegességük 

az érintettek döntéseit befolyásolhatja. A jelentés 



Alapelvek 

a Jelentés Minőségének 

Biztosításához 

BEMENET 

• Egyensúly 

• Egyértelműség 

• Pontosság 

• Időszerűség 

• Összehasonlíthatóság 

• Megbízhatóság 

5. ábra: A Jelentés Minőségét Biztosító Alapelvek 

14 

© 2000-2006 GRI


RG 

Összehasonlíthatóság 

A jelentésben szereplő témaköröket és információkat 

a szervezetnek következetesen kell kiválasztani, 

összeállítani és megjeleníteni a jelentésben. Ezenfelül 

olyan közlési módot válasszon ki, hogy az érintett 

csoportok meg tudják ítélni a szervezet teljesítményének 

időbeli változását, és azt össze is tudják hasonlítani más 

szervezetek teljesítményével. 

Magyarázat: Az összehasonlíthatóság elengedhetetlen 

feltétele annak, hogy egy szervezet teljesítményét 

értékelni lehessen. A jelentést használó érintetteknek 

fontos, hogy össze tudják hasonlítani a jelentésben 

szereplő, a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményére vonatkozó információkat a szervezet 

múltbeli teljesítményével, célkitűzéseivel, és amennyire 

ez lehetséges, egyéb szervezetek teljesítményével is. 

Következetesség a jelentés elkészítésében lehetővé teszi 

a belső és külső érintettek számára, hogy különböző 

értékelések, befektetési döntések, támogatási 

programok és egyéb hasonló események során a 

teljesítményt a szervezet korábbi teljesítményével ill. 

más szervezetek teljesítményével összehasonlítsák, 

valamint a fejlődést értékeljék. Az egyéb szervezetekkel 

történő összehasonlítás során figyelembe kell venni a 

méretben lévő különbségeket, a földrajzi elhelyezkedés 

hatását, és minden egyéb olyan tényezőt, amely egy 

szervezet relatív teljesítményét befolyásolhatja. Ahol 

szükséges, a jelentés készítői lehetőleg közöljenek 

információkat ezekről a körülményekről, hogy a 

szervezetek teljesítménye közti különbségek okait a 

jelentés felhasználói megértsék. 

biztosítja, hogy az információ és az összehasonlítás 

megbízhatóak és időben értelmezhetőek legyenek. 

Ahol a múltbeli adatokat egy szervezet nem közli újra, 

a jelentés meg kell, hogy magyarázza ennek okait és a 

közölt adatokra tett hatást. 


 

 

 

 

 

A jelentést és a benne közölt adatokat évről évre 

össze lehet hasonlítani. 

A szervezet teljesítményét a megfelelő 

benchmarkokkal össze lehet hasonlítani. 

A jelentés határaiban, kiterjedési körében, a 

jelentéstételi időszak hosszúságában vagy a közölt 

tartalomban bekövetkezett minden lényeges 

változást egyértelműen azonosítani lehet, és van 

rájuk magyarázat. 

Ahol rendelkezésre állnak, a jelentés használja 

az elérhető adatgyűjtési és adatbemutatási 

protokollokat, ide értve a GRI Útmutatóban 

található indikátorokra vonatkozó Technikai 

protokollokat. 

Ahol releváns, a jelentés használja a GRI Ágazati 

kiegészítéseket. 

Segíti az időbeni összehasonlíthatóságot, ha a jelentések 

készítése során az adatok számolása, prezentációs 

formátuma, valamint magyarázata következetes. Annak 

megfelelően, ahogy a szervezet és érintett csoportjai 

számára a különböző témakörök fontossága az idő 

előrehaladtával változik, a jelentés tartalma is változni 

fog. Azonban a Lényegesség alapelvének keretein belül 

fontos, hogy a szervezet jelentéseit következetesen 

építse fel. Nemcsak teljes adatokat (pl. a keletkező 

hulladék teljes mennyiségét), de viszonyszámokat 

(pl. az egységnyi termékre vonatkoztatott hulladék 

mennyiségét) is közölni kell, hogy az analitikus 

összehasonlításra lehetőség legyen. 

Ha a jelentés határai, kiterjedési köre, a jelentéstételi 

időszak hosszúsága vagy a tartalom (ide értve a 

jelentés kivitelezését, a meghatározásokat és a használt 

indikátorokat is) változnak, a jelentéstevő szervezet, 

amennyire ez lehetséges, az éppen érvényes adatokat 

múltbeli adatokkal együtt kell, hogy közölje. Ez 

3.0 Verzió 

15

RG 


Pontosság 

A jelentésben szereplő információ megfelelően pontos 

és részletes annak érdekében, hogy az érintettek meg 

tudják ítélni a jelentéstevő szervezet teljesítményét. 

Magyarázat: A gazdasági, környezeti és társadalmi 

kérdésekre adott válaszokat, éppúgy, mint az 

indikátorokat sokféleképpen ki lehet fejezni a kvalitatív 

reakcióktól kezdve a részletes kvantitatív mérésekig. 

Az információ természetének és felhasználóinak 

ismeretében lehet azokat a tulajdonságokat 

meghatározni, amelyek a pontosságot befolyásolják. 

A kvalitatív információ pontosságát, például, 

nagymértékben érthetősége, részletessége és az 

előadásmód kiegyenlítettsége határozza meg a 

megfelelő jelentés határon belül. Ezzel szemben a 

kvantitatív információ pontossága függhet attól, hogy 

milyen módszert alkalmaztak az adatok gyűjtéséhez, 

összeállításához és elemzéséhez. A pontosság éppen 

aktuális mértéke attól is függ, hogy mire akarjuk 

használni az információt. Nem minden döntés 

meghozatalához egyformán pontos vagy részletes 

információra van szükség. 


 

 

 

 

 

A jelentés feltűnteti, hogy milyen adatokat mértek. 

Az alkalmazott mérési módszerek és számítási 

folyamatok megfelelő részletességgel vannak 

bemutatva, megismételhetőek, és az ismételt 

mérés hasonló eredményeket hozna. 

Kvantitatív adatok esetében a hibahatár nem 

akkora, hogy lényegesen befolyásolja az érintettek 

azon képességét, hogy a közölt teljesítmény 

alapján megfelelő döntéseket és következtetéseket 

tudjanak hozni. 

A jelentés feltűnteti, hogy mely adatok becslés 

eredményei, valamint bemutatja a becsléshez 

használt előfeltételezéseket és módszereket, vagy 

információt ad arról, hol lehet ezeket megtalálni. 

A közölt kvalitatív állítások a jelentésben található 

egyéb információ, és minden egyéb rendelkezésre 

álló bizonyíték alapján is megalapozottak. 

Időszerűség 

A szervezet rendszeresen készít jelentést, és a jelentett 

információ időben megjelenik ahhoz, hogy segítségével 

az érintettek megalapozott döntéseket tudjanak hozni. 

Magyarázat: Az információ hasznossága szoros 

kapcsolatban van azzal, hogy mikor áll rendelkezésre, 

annak érdekében, hogy az érintettek döntéshozatali 

folyamataikba integrálhassák őket. Az időszerűség 

vonatkozik arra, hogy milyen rendszerességgel jelenik 

meg a jelentés, valamint arra is, hogy a jelentésben közölt 

információ mennyire időszerű. 

Annak ellenére, hogy bizonyos célok eléréséhez az 

állandó információszolgáltatás lenne a legmegfelelőbb, 

a jelentéstevő szervezetnek el kell köteleznie 

magát amellett, hogy rendszeresen, egy pontosan 

meghatározott időpontban hozza nyilvánosságra a 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményére 

vonatkozó összesített adatokat. Ahhoz, hogy az 

információ összehasonlítható legyen, valamint 

hogy az érintettek rendelkezésére álljon, a jelentés 

megjelenésének gyakoriságát és a jelentéstételi időszak 

hosszát következetesen kell meghatározni. Az érintettek 

döntéshozatalát még inkább megkönnyíti, ha a 

fenntarthatósági és a pénzügyi jelentés megjelenésének 

időpontjai közt összhang van. A szervezetnek az 

információ időben való rendelkezésre állását egységbe 

kell hoznia megbízhatóságával. 


 

 

 

A jelentésben szereplő információ a jelentéstételi 

időszakra vonatkozik. 

A kulcsfontosságú, teljesítményre vonatkozó 

információk gyűjtése és közzététele összhangban 

van a fenntarthatósági jelentés készítésének 

ütemezésével. 

A jelentésben (ide értve az internet alapú 

jelentéseket is) közzétett információval 

kapcsolatban egyértelműen fel van tűntetve, hogy 

mely időszakra vonatkozik, mikor lesz frissítve, és 

mikor volt utoljára frissítve. 

16 

© 2000-2006 GRI


RG 

Egyértelműség 

A jelentésben közölt információ érthető és hozzáférhető 

a jelentést használó érintettek számára. 

Magyarázat: A jelentésben minden információt úgy 

kell bemutatni, hogy az érthető, hozzáférhető és 

használható legyen a szervezet különböző érintett 

felei számára (függetlenül attól, hogy nyomtatott 

vagy egyéb formában jelenik meg a jelentés). Fontos, 

hogy minden érintett különösebb erőfeszítés nélkül 

megtalálja a keresett információt. Olyan formában kell 

az információt prezentálni, hogy érthető legyen azok 

számára, akik alapvető háttértudással már rendelkeznek 

a szervezetről és tevékenységeiről. Grafikai megoldások 

és összesített táblázatok segíthetnek abban, hogy az 

információ hozzáférhetőbb és érthetőbb legyen. A 

jelentésben közölt információ formája és összetettsége 

is befolyásolhatja a jelentés érthetőségét, ha például 

sokkal több vagy sokkal kevesebb részletet közöl, mint 

amit az érintettek elvárnának. 


 

 

 

A jelentés pont olyan részletességgel közöl 

információt, mint azt az érintettek megkívánják, de 

sehol nem túlzottan részletes. 

Az érintettek különösebb erőfeszítés nélkül meg 

tudják találni a kívánt információt tartalomjegyzék, 

térképek, összefüggések (linkek) és egyéb 

eszközök segítségével. 

A jelentés nem tartalmaz olyan technikai 

kifejezéseket, mozaikszavakat, vagy szakmai 

zsargont, amely az érintettek megértését 

befolyásolhatná, és ahol erre szükség van, a 

szerzők magyarázattal szolgálnak vagy az éppen 

aktuális fejezet részeként vagy szójegyzékben. 

Megbízhatóság 

A jelentés készítése során felhasznált információt úgy 

gyűjtötték és a készítés során alkalmazott eljárásokkal 

együtt úgy dokumentálták, elemezték, és tették közzé, 

hogy ellenőrizhető legyen, valamint ennek alapján 

következtetéseket lehessen levonni az információ 

minőségére és lényegességére vonatkozóan. 

Magyarázat: Az érintetteknek bízniuk kell abban, hogy 

a jelentés, ha ellenőrzik, valósághű adatokat tartalmaz 

és a Jelentéstételi alapelveket megfelelő módon vette 

figyelembe. A jelentésben szereplő információkat és 

adatokat belső ellenőrzés kell, hogy megerősítse, vagy 

olyan dokumentum tartalmazza, amelyet olyanok is 

ellenőrizhetnek, akik a jelentés elkészítésében nem 

vettek részt. Olyan, a teljesítménnyel kapcsolatos 

adatközlések, amelyeket adatok és bizonyítékok nem 

támasztanak alá, nem szabad, hogy egy fenntarthatósági 

jelentésben szerepeljenek, hacsak nem lényeges 

információt tartalmaznak és a jelentés egyértelműen 

meg tud magyarázni minden felmerülő bizonytalansági 

tényezőt. A jelentés készítését támogató döntéshozatali 

folyamatot is dokumentálni kell úgy, hogy a 

kulcsfontosságú döntések alapjául szolgáló információt 

meg lehessen vizsgálni (például azokat az eljárásokat, 

amelyek alapján a jelentés tartalma, határai és az 

érintettek részvétele meg lett határozva). Az információs 

rendszerek létrehozásakor a jelentéstevő szervezeteknek 

figyelembe kell venniük, hogy azok külső ellenőrzés vagy 

tanúsítási folyamat tárgyát képezhetik. 


 

 

A külső tanúsítás hatóköre és kiterjedése világosan 

meg van határozva. 

A jelentésben közölt információ eredeti forrását a 

szervezet meg tudja határozni. 

 

A jelentésben közölt adatok és információ 

az érintettek rendelkezésére állnak, különös 

tekintettel azokra, akiknek speciális hozzáférési 

igényeik vannak (pl. csökkent képességűek 

valamilyen szempontból, esetleg nyelvi vagy 

technológiai nehézségeik vannak). 

 

 

A jelentésben szereplő feltételezéseket és 

komplex számításokat a szervezet megbízhatóan 

bizonyítani tudja. 

Az eredeti adat vagy információ birtokosainak 

értelmezése rendelkezésre áll, amely alapján 

tanúsítható, hogy az adatok és információ 

pontossága az elfogadható hibahatárok közé esik. 

3.0 Verzió 

17

RG 


1.3 Útmutatás a jelentés határainak 

megállapításához 9 

Egy szervezetnek, azzal párhuzamosan, hogy 

meghatározza a jelentés tartalmát, meg kell állapítania 

azt is, hogy mely egységek (pl. leányvállalatok és 

vegyesvállalatok) teljesítménye fog a jelentésben 

szerepelni. A fenntarthatósági jelentés határain belül 

azoknak az egységeknek kell szerepelniük, amelyek 

a szervezet irányítási jogköre alá tartoznak, vagy 

amelyekre jelentős befolyást gyakorol kapcsolataiban 

és kapcsolatain keresztül a termelési folyamatban előtte 

(pl. a beszállítói láncban), vagy utána (pl. a forgalmazók 

és vevők között) elhelyezkedő szervezetekre. Az 

alább található útmutatás tartalmaz információt a 

jelentés egészével, valamint specifikus teljesítmény 

indikátorokkal kapcsolatban is. 

A jelentés határainak megállapításakor a következő 

meghatározásokat kell figyelembe venni 10 : 

• Irányítási jogkör: az a jogkör, hogy a szervezet 

valamely vállalkozás pénzügyi és működési 

politikáját irányítja azért, hogy annak 

tevékenységeiből a szervezetnek előnyei 

származzanak. 

• Jelentős befolyás: az a jogkör, hogy a szervezet 

részt vesz egy egység pénzügyi és működési 

döntéseinek meghozatalában anélkül, hogy 

felhatalmazása lenne azok irányítására. 

Nem minden egységről, amely a jelentés határain 

belül helyezkedik el, kell azonos módon jelenteni. Az, 

hogy egy bizonyos egységet hogyan szerepeltetünk 

a jelentésben azon múlik, hogy milyen mértékben 

tartozik a szervezet irányítása alá, illetve a szervezetnek 

mekkora befolyása van rá. Fontos szempont az is, hogy 

az adat vagy információ a működési teljesítményre, 

a irányításra vezetés teljesítményére vonatkozik vagy 

narratív/leíró. A jelentés határainak megállapításával 

kapcsolatos útmutatás azt is figyelembe veszi, 

hogy a különféle kapcsolatok különböző szintű 

információ hozzáférést tesznek lehetővé, valamint 

különbözőképpen befolyásolják az eredményeket is. 

A működéssel kapcsolatos információt, mint például 

kibocsátási adatokat, megbízhatóan össze lehet gyűjteni 

Nem 

Van a szervezet felett 

irányítási jogköre? 

Nem 

Jelentős hatással van 

a szervezetre? 

Igen 

Nem 

Van hatása a szervezetre? 

Igen 

Vannak a szervezetnek 

jelentős hatásai? 

Nem 

Kizárás 

Igen 



Nem 

Igen 

Nem szükséges 

jelenteni róla 

Nem 



Igen 





Igen 

Teljesítmény adatok 

Vezetési szemlélettel kapcsolatos adatközlés 

Leíró bemutatás a dilemmákról és kérdésekről 

6. ábra: Döntés-fa a Jelentés Határainak Megállapításához. 

9 

A jelentés határainak megállapításával kapcsolatos útmutatás az erről szóló protokoll (GRI Boundary Protocol 2005) alapján 

lett összeállítva. Az Útmutató jövőbeni aktualizálása e protokoll fejlesztését is tartalmazni fogja. 

10 

További információ a témáról a határok megállapításával foglalkozó protokollban (GRI Boundary Protocol 2005) található 

18 

© 2000-2006 GRI


RG 

azoktól az egységektől, amelyek a szervezet irányítása 

alá tartoznak, de nem biztos, hogy rendelkezésre 

állnak vegyesvállalatok vagy beszállítók esetében. 

Az útmutatás minimum elvárásokat fogalmaz meg 

azzal kapcsolatban, hogy a termelési folyamatban a 

szervezet előtt vagy után elhelyezkedő mely egységeket 

kell a jelentésbe foglalni, amikor indikátorokat és 

irányítási adatokat közlünk. A jelentéstevő szervezet, 

természetesen, dönthet úgy, hogy ezeket a határokat 

kibővíti bizonyos indikátor(ok)ra vonatkozóan. 

Az információgyűjtés, illetve a jelentés határainak 

kiterjesztése során egy egység fontosságának 

megállapítása fenntarthatósági hatásainak mértékétől 

függ. Azok az egységek, amelyek jelentős hatással 

rendelkeznek jelentik a legnagyobb kockázatokat és 

legnagyobb lehetőségeket is a szervezet és az érintettek 

számára, és pontosan emiatt ezekért az egységekért 

tekinthető leginkább felelősnek a szervezetet. 

Útmutatás a jelentés határainak megállapításához 

• A fenntarthatósági jelentés határait úgy kell 

megállapítani, hogy minden olyan egységet 

magában foglaljon, amelyeknek jelentős 

fenntarthatósági hatása van (ténylegesen és 

potenciálisan), és/vagy minden olyan egységre 

kiterjedjen, amelyek felett a jelentéstevő 

szervezetnek irányítási jogköre van, vagy amelyre 

jelentős befolyással rendelkezik pénzügyi, működési 

vagy egy egyéb szempontok alapján. 

• Ezeket az egységeket működési teljesítmény 

indikátorokkal, irányítási teljesítmény 

indikátorokkal vagy leíró bemutatással lehet 

jellemezni. 

• A fenti megfontolások alapján egy jelentéstevő 

szervezetnek minimálisan a következő egységeket 

kell jelentésében lefednie: 

• Azokról az egységekről, amelyek felett 

irányítási jogkörrel rendelkezik, működési 

teljesítmény indikátorokat; és 

• Azokról, amelyekre jelentős hatással van, a 

vezetési szemléletre vonatkozó adatokat kell 

közölnie. 

• Leíró bemutatást azokról az egységekről szükséges 

adni, amelyek nem tartoznak ugyan a szervezet 

irányítási jogköre alá és nincs is rájuk jelentős 

befolyással, de kulcsfontosságú kihívásokat 

jelentenek számára, mert hatásuk jelentős. 

• A jelentés minden egységet le kell, hogy fedjen, 

amely jelentési határain belül helyezkedik el. A 

jelentés készítésének folyamata során a szervezet 

dönthet úgy, hogy a határokon belül elhelyezkedő 

egységről vagy egységekről nem közöl adatokat a 

hatékonyság elve alapján mindaddig, míg az ilyen 

jellegű döntések nem változtatják meg jelentősen 

az adatközlés vagy indikátor végső eredményét. 

3.0 Verzió 

19

RG 


2. rész: Standard adatközlések 

Az Útmutatónak ez a része azt határozza meg, hogy mi az 

az alapvető tartalom, amely meg kell, hogy jelenjen egy 

fenntarthatósági jelentésben. Természetesen mindezt 

annak az útmutatásnak függvényében kell értelmezni, amit 

az 1. részben a tartalom meghatározásáról mondtunk. 

A fejezet három különböző típusú adatközlést részletez. 

• Profil: ide tartoznak azok az adatközlések, amelyek 

kialakítják a kontextust ahhoz, hogy megértsük a 

stratégiához, profilhoz és irányításhoz kapcsolódó 

szervezeti teljesítményt. 

Profil 

1. Stratégia és analízis 

Ennek a résznek a célja, hogy magas szintű, stratégiai 

képet adjon arról, hogyan viszonyul a szervezet a 

fenntarthatósághoz annak érdekében, hogy megfelelő 

kontextust teremtsen a következő és részletesebb, 

az Útmutató alapján közölt adatokhoz. Építhet olyan 

információkra, amelyek a jelentés egyéb részeiben 

szerepelnek, de a cél nem az összefoglalás, hanem, hogy 

az olvasó képet kapjon a stratégiai szempontból fontos 

kérdésekről. A stratégia és analízis rész két részből kell, hogy 

álljon, a nyilatkozatból, amelyet az 1.1 fejezet vázol, valamint 

egy tömör leíró részből, amelyet az 1.2 fejezet mutat be. 

• Vezetési stílus: azok az adatközlések vannak 

ebben a csoportban, amelyek azt mutatják be, 

hogy egy szervezet hogyan közelít meg bizonyos 

témákat azért, hogy az olvasó rendelkezésére 

álljanak azok az összefüggések, amelyek az egyes 

specifikus területekhez tartozó teljesítmény 

megértéséhez szükségesek. 

1.1 A legmagasabb beosztású döntéshozó (pl. 

ügyvezető igazgató, elnök, vagy velük egyenlő 

beosztású személy) nyilatkozata arról, hogy 

a fenntarthatóság miért fontos a szervezet és 

stratégiája számára. 

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szervezet 

rövid, közép (pl. 3-5 év) és hosszú távú stratégiáját, 

• Teljesítmény indikátorok: indikátorok, amelyek Jelentéstételi lehetőségek különös tekintettel arra, hogy hogyan fogja a 

összehasonlítható információt közölnek a szervezet 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről. 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítménnyel 

kapcsolatos kulcsfontosságú kihívásokat kezelni. A 

nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket: 

Ajánlott, hogy a jelentéstevő szervezetek ezt a 

szerkezetet és csoportosítást kövessék, bár más 

formátum követésére is lehetőség van. 

• A fenntarthatósággal kapcsolatos rövid és 

középtávú prioritásokat és kulcsfontosságú 

Standard Adatközlés 

Összefüggés 

• Stratégia és Analízis 

• A Jelentés Paraméterei 

• Irányítás, 

kötelezettségvállalás 

és kötelezettségek 

• Vezetési szemlélet 

Profil 

Vezetési 

Szemlélet 

Teljesítmény 

indikátorok 

Eredmények 

• Gazdasági 

• Környezet 

• Munkaügyi gyakorlat 

és tisztességes 

munkakörülmények 

• Emberi Jogok 

• Társadalom 

• Termékfelelősség 

KIMENET 

KIMENET 

KIMENET 

7. ábra: A GRI Standard Adatközlésének Áttekintése 

Fókuszált Fenntarthatósági Jelentés 

20 

© 2000-2006 GRI


RG 

témákat, ide értve a nemzetközileg elfogadott 

normák tiszteletben tartását, valamint 

mindennek a szervezet hosszú távú szervezeti 

stratégiájához és sikeréhez való viszonyát; 

• Olyan átfogóbb tendenciák (pl. makroökonómiai 

vagy politikai) bemutatását, 

amelyek hatással vannak a szervezetre és 

befolyásolják fenntarthatósággal kapcsolatos 

prioritásainak megvalósítását; 

• A jelentéstételi időszak alatt bekövetkezett 

kulcsfontosságú események, eredmények és 

sikertelenségek bemutatását; 

• A teljesítmény kitűzött előirányzatok 

szempontjából történő értékelését; 

• Kitekintést a szervezet következő évre és 3-5 

évre vonatkozó legfontosabb kihívásaira és 

előirányzataira; valamint 

• Minden egyéb olyan elemet, amely a szervezet 

stratégiai szemléletmódjának része. 

1.2 A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és 

lehetőségek bemutatása. 

A jelentésnek része kell, hogy legyen két tömör 

fejezet, amely a kulcsfontosságú hatásokat, 

kockázatokat és lehetőségeket mutatja be. 

Az első rész a szervezet kulcsfontosságú, 

fenntarthatóságra gyakorolt befolyásáról és 

hatásairól szóljon, beleértve az érintettek nemzeti 

törvényekben és releváns, nemzetközileg 

elfogadott normákban meghatározott jogait. 

Mindezt úgy kell kiválasztani és megfogalmazni, 

hogy az érintettek elvárásait és érdekeit a szervezet 

figyelembe vegye. Ebben a részben a következőket 

szükséges tehát bemutatni: 

• A szervezet fenntarthatóságra gyakorolt 

jelentős hatásait a kapcsolódó kihívásokkal 

és lehetőségekkel. Figyelembe kell 

venni mindennek az érintettek nemzeti 

törvényekben definiált jogaira való hatását, 

és a nemzetközileg elfogadott szabványok és 

normák elvárásait; 

• Annak a magyarázatát, hogy milyen módszerrel 

értékelték az előző pontban megállapított 

kihívások és lehetőségek fontosságát; 

• Az összegyűjtött kihívások és lehetőségek, 

valamint a hozzájuk kapcsolódó indikátorok 

terén történt előrelépéssel kapcsolatban 

levont kulcsfontosságú következtetéseket. 

Itt szükséges az alulteljesítést ill. a kiugró 

teljesítményt is értékelni; valamint 

• Annak leírását, hogy a szervezet milyen 

eljárásokat és/vagy változtatásokat vezetett be, 

hogy a kihívásokat megoldja, a lehetőségekre 

pedig építeni tudjon. 

A második rész arról kell, hogy szóljon, hogy 

a fenntarthatósági tendenciák, kockázatok 

és lehetőségek hatásai milyen befolyással 

vannak a szervezet hosszú távú kilátásaira és 

pénzügyi teljesítményére. Ez specifikusan arra az 

információra kell, hogy koncentráljon, amely a 

pénzügyi szempontból fontos érintetteket érinti, 

vagy a jövőben érintheti. Mindezek alapján a 

második rész a következőket kell, hogy tartalmazza: 

• A fenntarthatósági tendenciák alapján a 

szervezet számára fontos kockázatok és 

lehetőségek bemutatását; 

• A kulcsfontosságú fenntarthatósági 

kérdések fontossági sorrendbe rendezését 

kockázatokként és lehetőségekként az alapján, 

hogy mennyire fontosak a szervezet hosszú 

távú stratégiájának, versenyképes pozíciójának, 

kvalitatív és (ahol lehetséges) kvantitatív 

pénzügyi mutatóinak szempontjából; 

• Táblázatot, vagy táblázatokat, amelyek 

összefoglalják: 

• Az előirányzatokat, az előirányzatokkal 

kapcsolatos teljesítményt, valamint az 

éppen aktuális jelentéstételi időszak 

tanulságait; és 

• A következő jelentéstételi időszakra 

vonatkozó előirányzatok, valamint a 

kulcsfontosságú kockázatokhoz és 

lehetőségekhez kapcsolódó középtávú 

(3-5 év) célokat és előirányzatokat. 

• Azon irányítási mechanizmusok tömör 

bemutatását, amelyek a kulcsfontosságú 

kockázatok és lehetőségek kezelését, valamint 

egyéb, kapcsolódó kockázatok és lehetőségek 

azonosítására irányulnak. 

3.0 Verzió 

21

RG 


2. Szervezeti profil 

2.1 A szervezet neve. 

2.2 Elsődleges márkák, termékek, és/vagy szolgáltatások. 

A jelentéstevő szervezetnek a termékek és 

szolgáltatások biztosításában betöltött szerepének 

természetét is jeleznie kell, illetve azt, hogy milyen 

mértékben él a kiszervezés (angolul: outsourcing) 

lehetőségével. 

2.3 A szervezet működési szerkezete, ide értve a főbb 

részlegeket, működő cégeket, leányvállalatokat és 

vegyesvállalatokat. 

2.4 A szervezet központjának helyszíne. 

2.5 Azoknak az országoknak a száma, amelyekben 

a vállalat működik, valamint azoknak a neve, 

ahol a szervezetnek a legjelentősebb egységei 

vannak, vagy amelyek különösen fontosak a 

jelentésben bemutatott fenntarthatósági kérdések 

szempontjából. 

2.6 A tulajdon természete és jogi formája. 

2.7 A kiszolgált piacok (a részletes földrajzi 

elhelyezkedés, kiszolgált ágazatok és vevők/ 

haszonélvezők bemutatásával). 

2.8 A jelentéstevő szervezet mérete: 

• Alkalmazottak száma; 

• Nettó árbevétel (a magánszektorba tartozó 

szervezetek esetén) vagy nettó jövedelem 

(kormányzati szervek számára); 

• A teljes tőkésítés tartozásokra és 

részesedésekre lebontva (a magánszektorba 

tartozó szervezetek esetén); és 

• Gyártott termékek mennyisége vagy 

szolgáltatások mértéke. 

Ezen kívül ajánlott, hogy a jelentéstevő szervezetek 

további adatokat is szolgáltassanak, mint például: 

• Mérlegfőösszeg; 

• Haszonélvezők (a legnagyobb részvényesek 

felsorolása a tulajdonhányad megjelölésével); és 

• Országonként/régiónként lebontva a következő 

adatok: 

• Az országonkénti/régiónkénti árbevétel/ 

jövedelem azon földrajzi helyek 

felsorolásával, ahol ez meghaladja a teljes 

árbevétel/jövedelem 5%-át; 

• Az országonkénti/régiónkénti kiadások, 

amelyek meghaladják a teljes bevétel 5%-át; és 

• Adatok az alkalmazottakról. 

2.9 A szervezet méretében, szerkezetében vagy 

tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi időszak alatt 

történt jelentős változások, beleértve: 

• A működés helyszínének vagy szerkezetének 

változása, ide értve új egységek nyitását, 

létezők bezárását vagy bővítését; és 

• Változásokat az alaptőke szerkezetében, és 

egyéb tőkeképzésben, vagy a működésben (a 

magánszektorba tartozó szervezetek esetén). 

2.10 A jelentéstételi időszak alatt kapott kitűntetések és 

díjak. 

3. A jelentés paraméterei 

A jelentés profilja 

3.1 A jelentéstételi időszak meghatározása (pl. 

pénzügyi/naptári év), amelyre az információk 

vonatkoznak. 

3.2 A legutóbbi jelentés dátuma (ha volt ilyen). 

3.3 A jelentéstételi ciklus meghatározása (éves, két 

éves, stb.) 

3.4 Elérhetőség azok számára, akiknek kérdése 

van a jelentéssel vagy a jelentés tartalmával 

kapcsolatban. 

A jelentés kiterjedési köre és határa 

3.5 Azon folyamat bemutatása, amely során a jelentés 

tartalmának meghatározása történt, beleértve: 

• A lényegesség meghatározását; 

• A jelentésben szereplő témakörök fontossági 

sorba rendezésének szempontjait; és 

22 

© 2000-2006 GRI


RG 

• A szervezet azon érintett csoportjainak 

meghatározását, akik előreláthatólag használni 

fogják a jelentést. 

GRI Tartalmi index 

3.12 Egy táblázat, amely mutatja, hogy a standard 

adatközlés elemei a jelentésben hol találhatóak meg. 

A jelentésben be kell mutatni azt is, hogy a szervezet 

hogyan alkalmazta a tartalom meghatározására 

vonatkozó útmutatást és az erre vonatkozó 

alapelveket. 

3.6 A jelentés határa (pl. országok, divíziók, 

leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, 

vegyesvállalatok, beszállítók). További információ a 

határok megállapításával foglalkozó protokollban 

(GRI Boundary Protocol 2005) található. 

3.7 A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos 

bárminemű korlátozás bemutatása 11 . 

Abban az esetben, ha a határok és a jelentés 

kiterjedési köre nem foglal magában minden 

lényeges gazdasági, környezeti és társadalmi hatást, 

ismertetni kell azt a stratégiát és időkeretet, amikorra 

ez előre láthatólag meg fog történni. 

3.8 Azon szempontok ismertetése, amelyek alapján 

a szervezet jelentésében azon vegyesvállalatok, 

leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, 

kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek 

teljesítményét lefedi, amelyek jelentősen 

befolyásolhatják a jelentés időbeni és/vagy más 

szervezetekkel történő összehasonlíthatóságát. 

3.9 Az adatmérési technikák és a számítások alapjainak 

bemutatása, beleértve azokat a feltételezéseket 

és technikai megfontolásokat is, amelyeket a 

becsléshez, valamint a indikátorok és a jelentésben 

található egyéb információk összeállításakor 

alkalmaztak. 

Minden olyan döntést meg kell magyarázni, amikor a 

szervezet jelentősen eltért a GRI Indikátor protokollok 

használatától. 

3.10 A korábbi jelentésekben már szerepelt 

információk újra-közlésének indoklását és 

hatásának magyarázatát (pl. fúziók, felvásárlások, 

a számításokhoz használt alap év vagy időszak, az 

üzlet természete, mérési módszerek). 

3.11 Az előző jelentéstételi időszakokhoz képest a 

jelentés kiterjedési körében, határaiban, vagy 

mérési módszerekben bekövetkezett jelentős 

változások. 

Meg kell határozni, hogy a következő adatok a 

jelentésben hol találhatóak meg, vagy meg kell 

adni az adatot tartalmazó webhely címét: 

• Stratégia és analízis 1.1 – 1.2; 

• Szervezeti profil 2.1 – 2.10; 

• A jelentés paraméterei 3.1 – 3.13; 

• Irányítás, kötelezettségvállalások és 

kötelezettségek 4.1 – 4.17; 

• A vezetési szemlélet bemutatása, 

kategóriánként; 

• Alap teljesítmény indikátorok; 

• Minden olyan GRI kiegészítő indikátor, amely 

szerepel a jelentésben; és 

• Minden GRI Ágazati kiegészítésekben található 

indikátor, amelyet használtak. 

Tanúsítás 

3.13 Annak bemutatása, hogy jelenleg milyen politikát 

és gyakorlatot követ a szervezet a jelentés külső 

tanúsításával kapcsolatban. Amennyiben ez nem 

szerepel a fenntarthatósági jelentés részeként 

közölt tanúsítási jelentésben, be kell mutatni a 

tanúsítás kiterjedési körét és a külső tanúsítás 

alapelveit. Fel kell tűntetni a jelentéstevő és a 

tanúsító szervezet(ek) viszonyát is. 

4. Irányítás, kötelezettségvállalás és 

kötelezettségek 

Irányítás 

4.1 A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása, 

beleértve azokat a bizottságokat is, amelyek a 

legfelsőbb szintű irányító testület alatt felelősek 

a különböző specifikus feladatok végrehajtásáért, 

mint például a stratégia megállapításáért és a 

szervezet felügyeletéért. 

Mutassuk be a bizottságok mandátumát és 

összetételét (annak feltűntetésével, hogy hány 

független és/vagy nem vezetőségi tagjuk van), 

valamint tűntessük fel, hogy a gazdasági, környezeti 

11 

A kiterjedési körről további információ a Teljesség 

alapelvének magyarázatánál található.. 

3.0 Verzió 

23

RG 


és társadalmi teljesítménnyel kapcsolatban kinek van 

közvetlen felelőssége. 

4.2 Tűntessük fel, hogy a legfelsőbb szintű irányító 

testület elnöke ügyvezetői szerepkörrel is 

rendelkezik-e (ha igen, akkor mi a konkrét szerepe a 

vezetésben, és mi indokolta ennek a struktúrának a 

létrejöttét). 

4.3 Azon szervezetek esetében, amelyek egyszintű 

igazgatótanácsi szerkezettel rendelkeznek, 

tűntessük fel a legfelsőbb szintű irányító 

testületben résztvevő azon tagok számát, akik 

függetlenek, és/vagy akik nem rendelkeznek 

ügyvezetői jogkörrel. 

Be kell mutatni azt is, hogy a szervezet hogyan 

definiálja azt, hogy valaki „független” vagy „nem 

ügyvezetői jogkörrel rendelkező” tag. Ez csak azokra 

a szervezetekre vonatkozik, amelyek egyszintű 

igazgatótanácsi szerkezettel rendelkeznek. 

A szójegyzék segítséget ad a „független” szó 

jelentésének meghatározásában. 

4.4 Milyen mechanizmusok léteznek arra, hogy a 

részvényesek és az alkalmazottak javaslatokat 

tegyenek vagy útmutatást adjanak a legfelsőbb 

szintű irányító testület számára. 

A következő folyamatokat szükséges itt bemutatni: 

• Hogyan alkalmazzák a részvényesi 

határozatokat vagy egyéb mechanizmusokat, 

amelyek lehetővé teszik a kisebbségi 

részvényesek számára, hogy véleményüket 

a legfelsőbb szintű irányító testület számára 

kifejezzék; és 

• Hogyan tájékoztatják az alkalmazottakat és 

kérik ki véleményüket a képviseleti szervekkel 

kapcsolatban, mint például a szervezeti 

szinten működő „üzemi tanácsok”, valamint az 

alkalmazottak képviselete a legfelsőbb szintű 

irányító testületben. 

Fel kell sorolni azokat a gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítményhez kapcsolódó kérdéseket, 

amelyek az előbb felsorolt mechanizmusokon 

keresztül merültek fel a jelentéstételi időszak során. 

4.5 Kapcsolat a legfelsőbb szintű irányító testület 

tagjai, a felsővezetők és ügyvezető igazgatók 

díjazása (beleértve a végkielégítés mértékét) 

és a szervezet teljesítménye között (beleértve a 

társadalmi és környezeti teljesítményt is). 

4.6 Azok a legfelsőbb irányítás szintjén működő 

eljárások, amelyek célja az összeférhetetlenségek 

elkerülése. 

4.7 Az a folyamat, amelynek keretében 

meghatározzák, hogy a szervezet gazdasági, 

környezeti és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos 

stratégiáját meghatározó személyek milyen 

képesítéssel és tapasztalattal kell, hogy 

rendelkezzenek. 

4.8 Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről, 

értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb 

alapelveiről, amelyek a gazdasági, környezeti és 

társadalmi teljesítmény, vagy azok megvalósítási 

fokának megítéléséhez fontosak. 

Meg kell magyarázni, hogy: 

• ezeket milyen mértékben alkalmazzák a 

szervezet különböző régiókban működő 

egységeiben és a különböző osztályokon/ 

részlegekben; valamint 

• hogyan kapcsolódnak nemzetközileg 

elfogadott normákhoz. 

4.9 Melyek azok az eljárások, amelyek segítségével 

a szervezet legfelsőbb szintű irányító testülete 

felügyeli azt, hogy hogyan azonosítják és 

menedzselik a gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítményt, beleértve a releváns kockázatok és 

lehetőségek kezelését, valamint a nemzetközileg 

elfogadott normák, viselkedési kódok és alapelvek 

figyelembe vételét és betartását. 

Annak a gyakoriságát is meg kell jelölni, hogy a 

legfelsőbb szintű vezetés milyen gyakran értékeli a 

fenntarthatósági teljesítményt. 

4.10 Melyek azok a folyamatok és eljárások, amelyek 

segítségével a szervezet legfelsőbb szintű vezetése 

saját teljesítményét értékeli, különös tekintettel a 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre. 

Külső kezdeményezések iránti elkötelezettség 

4.11 Annak bemutatása, hogy az elővigyázatosság elve 

hogyan érvényesül a szervezet keretein belül. 

24 

© 2000-2006 GRI


RG 

A köztudatba a Riói Alapelvek 15. cikkelye 

vezette be az elővigyázatosság elvét. Ennek 

megfelelően a 4.11 pontra adott válasz például 

az, hogy a szervezet hogyan kezeli a kockázatokat 

működésének tervezésekor, illetve új termékek 

fejlesztésekor vagy bevezetésekor. 

4.12 Azon külső szervezetek által kialakított gazdasági, 

környezeti vagy társadalmi normákat tartalmazó 

charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések, 

amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója. 

Meg kell jelölni, hogy a szervezet mikor lett 

tagja/támogatója a kezdeményezésnek, az mely 

országokban ill. működésének mely részlegeire 

vonatkozik, mely érintettek vettek részt a 

kezdeményezés létrehozásában és melyek az 

irányításában (pl. több érintett felet bevonó 

kezdeményezések, stb.). Különböztessük meg azokat 

a kezdeményezéseket, amelyek nem kötelezőek és 

önkéntesek azoktól, amelyeknek a szervezetnek az 

érvényes jogszabályok értelmében kell megfelelnie. 

4.13 Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati 

egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi 

érdekvédelmi szervezetekben, amelyekben a 

szervezet: 

• Irányító szerepkörrel rendelkezik; 

• Részt vesz projektekben és bizottságokban; 

• Jelentős támogatást biztosít a tagdíjon felül; 

vagy 

• A tagságot stratégiai szempontból fontosnak 

tartja. 

Ezek a megfontolások elsősorban a szervezeti szintű 

tagságokra vonatkoznak. 

Az érintettek bevonása 

Az alábbiakban felsorolt adatközlési elemek a szervezet 

jelentéstételi időszakban végzett, az érintettek 

bevonását célzó tevékenységeiről adnak információt. Az 

adatközlések nem kizárólag a jelentéskészítés céljából 

lebonyolított érintettek bevonását célzó intézkedésekre 

vonatkoznak. 

4.14 Azon érintettek listája, amelyekkel a szervezet 

bármilyen formájú párbeszédet folytat. 

Néhány példa az érintettekre: 

• Helyi közösségek; 

• Társadalmi szervezetek; 

• Vevők; 

• Részvényesek és befektetők; 

• Beszállítók; és 

• Alkalmazottak, egyéb munkavállalók, valamint 

szakszervezeteik. 

4.15 Az alapelvek bemutatása, amelyek alapján a 

szervezet kiválasztja azokat az érintetteket, akikkel 

párbeszédet folytat. 

Ide tartoznak azok a folyamatok is, amelyek alapján 

a szervezet meghatározza az érintett csoportjait, 

valamint azt, hogy közülük melyekkel folytasson 

párbeszédet és melyekkel ne. 

4.16 Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek 

bemutatása, azzal együtt, hogy mely érintett 

csoporttal milyen gyakran folytat párbeszédet a 

szervezet. 

A bevonás formáit jelenthetik felmérések, fókusz 

csoportos interjúk, közösségi fórumok, vállalati 

tanácsadó testületek, írott kommunikáció, szervezeti/ 

szakszervezeti szerveződések, stb. A szervezetnek azt 

is fel kell tűntetnie, hogy ezek közül melyek voltak 

azok, amelyeket kizárólag a jelentéskészítés miatt 

szervezett meg. 

4.17 Azoknak a kulcsfontosságú témáknak és kérdéseknek 

a felsorolása, amelyek az érintett felekkel folytatott 

párbeszéd során merültek fel, valamint hogy ezekre 

hogyan reagált a szervezet, beleértve azt, hogy 

jelentésében hogyan jelentek meg ezek a témák. 

3.0 Verzió 

25

RG 


5. Vezetési szemlélet és teljesítmény indikátorok 

A fenntarthatósági teljesítmény indikátorokról szóló 

rész az indikátorokat három részben, a gazdasági, 

környezeti és társadalmi kategóriák szerint tárgyalja. A 

társadalmi indikátorok további kategóriákba vannak 

sorolva, melyek a Munkaügy, Emberi Jogok, Társadalom 

és Termékfelelősség. Minden kategória tartalmaz a 

vezetési szemlélettel kapcsolatos adatközlést („Vezetési 

szemlélet”), és ehhez tartozó alap és kiegészítő 

teljesítmény indikátorokat. 

Az alap indikátorokat a GRI számos érintett felet bevonó 

egyeztetési folyamatai során állapították meg. Olyan 

indikátorok ezek, amelyekről az feltételezhető, hogy 

minden szervezet számára lényegesek. Ezért az alap 

indikátorok minden szervezet jelentésében kell, hogy 

szerepeljenek, hacsak a GRI Jelentéstételi alapelvek 

használata során arra a következtetésre jutnak, hogy 

ezek bizonyos megfontolások alapján nem lényegesek. 

A kiegészítő indikátorok éppen kialakulóban lévő 

gyakorlatokra és eljárásokra vonatkoznak, valamint 

olyan indikátorokat tartalmaznak, amelyek nem minden 

szervezet számára lényegesek. Azokban az ágazatokban, 

ahol már létezik az Ágazati kiegészítések végső verziója, 

úgy kell azokra tekinteni, mint alap indikátorokra. 

További információ erről a kérdésről az Útmutató a 

jelentés tartalmának meghatározásához c. fejezetben 

található. 

A vezetési szemlélettel kapcsolatos adatközléseknek 

arról kell tömör és átfogó képet adniuk, hogy a 

szervezet hogyan viszonyul a Indikátor kategóriákban 

megadott különböző Szempontokhoz, azért, hogy 

háttér információt kapjunk a teljesítményre vonatkozó 

információ megértéséhez. Elképzelhető, hogy egy 

szervezet úgy mutatja be vezetési szemlélettel 

kapcsolatos adatközléseit, hogy az egy bizonyos 

kategórián belül minden Szempontot lefedjen, de az 

is lehet, hogy Szempontonként mutatja be vezetési 

szemléletét. Attól függetlenül azonban, hogy a szervezet 

milyen formátumot választ vezetési szemléletének 

bemutatására, minden kategória valamennyi 

Szempontjához kapcsolódó vezetési szemléletét be kell, 

hogy mutassa. 

témákhoz, amelyek a kockázatokhoz és lehetőségekhez 

kapcsolódnak. 

A teljesítmény indikátorokkal kapcsolatos információ 

közlésekor a következő útmutatást kell figyelembe 

venni: 

• Trendek bemutatása a jelentésben: az 

információ az éppen aktuális jelentéstételi 

időszakra (pl. egy évre) és legalább két ezt 

megelőző periódusra, valamint, ha ilyenek 

léteznek, jövőbeni rövid és középtávú 

előirányzatokra kell, hogy vonatkozzon. 

• A Protokollok használata: a jelentéshez 

szükséges indikátorokról szóló információ 

összeállításakor fontos, hogy a szervezetek 

használják a kapcsolódó Protokollokat, amelyek az 

adatgyűjtéshez adnak alapvető útmutatást. 

• Az adatok prezentációja: Bizonyos esetekben 

arányszámok vagy normalizált adatok használata a 

leghasznosabb és legmegfelelőbb. Azonban ha ezt 

a formátumot alkalmazzuk, az abszolút adatokat is 

meg kell adni. 

• Adatok összesítése: A jelentéstevő 

szervezeteknek meg kell határozniuk az 

adatok összesítésének megfelelő szintjét. Erre 

vonatkozóan további útmutatás az Általános 

megjegyzések a jelentéskészítéssel kapcsolatban c. 

fejezetben található. 

• Mértékegységek: Az adatokat általánosan 

elfogadott nemzetközi mértékegységekben 

kifejezve kell bemutatni (pl. kilogramm, tonna, liter), 

és a számítások során standard átváltási értékeket 

kell használni. Azokban az esetekben, amelyekre 

vonatkoztatva specifikus nemzetközi konvenciók 

vannak érvényben (pl. az üvegház-hatású gázok 

egyenértékének számítása), az Indikátor protokollok 

útmutatását kell figyelembe venni. 

A Standard adatközlések Profilt bemutató részében, az 

1.1 és 1.2 pontok célja, hogy a szervezet átfogó képet 

adjon a kockázatokról, amelyekkel szembe kell néznie, 

és a lehetőségekről, amelyeket meg kell ragadnia. Ezzel 

szemben a vezetési szemléletre vonatkozó standard 

adatközlések célja, hogy ehhez képest egy következő 

szintre lépjen, és részletesebben mutassa be a szervezet 

vezetésének hozzáállását azokhoz a fenntarthatósági 

26 

© 2000-2006 GRI


RG 

Gazdasági teljesítmény indikátorok 

A fenntarthatóság gazdasági dimenziója a szervezet 

érintett csoportjaira, valamint a helyi, nemzeti és globális 

rendszerekre gyakorolt hatását jelenti. A gazdasági 

indikátorok: 

• a különböző érintettek közti tőkeáramlás; és 

• a szervezet társadalomra gyakorolt legfontosabb 

gazdasági hatásait 

mutatják be. 

• Kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok; 

• A legjelentősebb szervezeti kockázatok és 

lehetőségek; 

• A jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javítása 

érdekében bekövetkezett lényeges rendszerszintű 

vagy szervezeti változások; és 

• Azok a kulcsfontosságú stratégiák, amelyek a 

politikák megvalósítását és a meghatározott 

teljesítmény elérését biztosítják. 

A pénzügyi teljesítmény ismerete alapvető fontosságú 

ahhoz, hogy a szervezetet és fenntarthatóságát 

megértsük. Azonban ez az információ már a 

pénzügyi jelentésekben szerepel. Ami azonban a 

jelentésekben ritkábban szerepel, de a fenntarthatósági 

jelentések felhasználói gyakran kíváncsiak rá, az 

az, hogy a szervezet a tágabb gazdasági rendszer 

fenntarthatóságához hogyan járul hozzá. 

A vezetési szemlélettel kapcsolatos adatközlések 

A vezetési szemléletet a következő gazdasági 

szempontok alapján kell tömören bemutatni: 

• Gazdasági teljesítmény; 

• Piaci jelenlét; és 

• Közvetett gazdasági hatások. 

Célok és teljesítmény 

A szervezet egészének a gazdasági szempontokhoz 

kapcsolódó teljesítménye. 

A GRI Teljesítmény indikátorokon kívül használjunk 

szervezet-specifikus indikátorokat is (amennyiben 

szükséges), hogy bemutassuk a teljesítmény célok 

függvényében történő alakulását. 

Politika 

Tömör és a szervezet egészére vonatkozó politika (vagy 

politikák), amely a szervezet gazdasági szempontokhoz 

való viszonyulását határozza meg, vagy arra vonatkozó 

utalást tartalmaz, hogy a politika hol található meg (pl. 

honlap). 

Kiegészítő összefüggéseket bemutató 

információ 

Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a 

szervezet teljesítménye érthető legyen, például: 

3.0 Verzió 

27

RG 


Gazdasági teljesítmény indikátorok (Economic 

Performance Indicators) 

Szempont: Gazdasági teljesítmény 

A L A P 

A L A P 

A L A P 

EC1 

EC2 

EC3 

A keletkezett és felosztott közvetlen 

gazdasági érték, beleértve a bevételeket, 

működési költségeket, munkavállalói 

jövedelmet, adományokat és egyéb közösségi 

befektetéseket, a visszatartott nyereséget, 

a befektetőknek és az államnak tett 

kifizetéseket. 

Az éghajlatváltozásból eredő, a szervezet 

tevékenységeit érintő pénzügyi 

következmények, egyéb kockázatok és 

lehetőségek. 

A szervezet által meghatározott juttatási 

csomagból eredő kötelezettségek fedezete. 

Környezeti teljesítmény indikátorok 

A fenntarthatóság környezeti dimenziója a szervezet 

a természet élő és élettelen rendszereire gyakorolt 

hatásait jelenti, beleértve az ökoszisztémákat, a talajt, 

levegőt és vizet. A környezeti teljesítmény lefedi a 

bemenetekkel (pl. anyag, energia, víz) és kimenetekkel 

(pl. légnemű és cseppfolyós kibocsátások, és hulladékok) 

kapcsolatos teljesítményét. Ezenfelül információt 

tartalmaz a biodiverzitással, környezetvédelmi 

normáknak és előírásoknak való jogi megfelelésről és 

egyéb kapcsolódó témákra vonatkozó teljesítményről is, 

mint például a környezetvédelemre fordított kiadások, 

valamint a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak 

környezetre gyakorolt hatásai. 


A vezetési szemléletet a következő környezeti 


A L A P 

EC4 

Az államtól kapott jelentős pénzügyi 

támogatás. 

Szempont: Piaci jelenlét 

kiegészítő 

A L A P 

A L A P 

EC5 

EC6 

EC7 

Viszonyszám-sor az átlagos kezdő fizetésnek 

a helyi minimálbérhez való viszonyítására a 

szervezet jelentősebb telephelyein. 

Azon szervezeti politikák, gyakorlatok és 

költségarány, amelyek a helyi beszállítók 

alkalmazását érintik a szervezet jelentősebb 

telephelyein. 

A helyiek alkalmazására vonatkozó eljárások 

és a helyiek aránya a felsővezetésben a 

szervezet jelentősebb telephelyein. 

Szempont: Közvetett gazdasági hatások 

A L A P 

kiegészítő 

EC8 Elsősorban közhasznú céllal megvalósított – 

kereskedelmi, természetbeni vagy közérdekű 

kötelezettségvállalás útján végrehajtott – 

infrastrukturális befektetések és szolgáltatások 

fejlesztése és hatása. 

EC9 

Jelentős közvetlen gazdasági hatások 

megértése és leírása, beleértve a hatások 

mértékét is. 

• Anyagok; 

• Energia; 

• Víz; 

• Biodiverzitás; 

• Légnemű és cseppfolyós kibocsátások, hulladékok; 

• Termékek és szolgáltatások; 

• A jogszabályoknak való megfelelés; 

• Szállítás; és 

• Átfogó adatok 


A szervezet egészének a környezeti szempontokhoz 

kapcsolódó teljesítményére vonatkozó célok. 





Politika 


politikák), amely a szervezet környezeti szempontokhoz való 

viszonyulását határozza meg, vagy arra vonatkozó utalást 

tartalmaz, hogy a politika hol található meg (pl. honlap). 

28 

© 2000-2006 GRI


RG 

Szervezeti felelősség 

Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozícióval 

rendelkező személy, aki a környezetvédelmi 

szempontokért felelős, vagy bemutatni, hogyan oszlik 

meg a különböző szempontokért való felelősség a 

felsővezetői szinten. Ez különbözik attól, ahogy az 

általános adatközlések között a 4.1 pont alapján az 

irányítási struktúrát kell bemutatni. 

Oktatás és tudatosság 

A környezeti szempontokkal kapcsolatos oktatás és 

tudatosság növelés bemutatása. 

Monitoring és nyomon követés 

Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez, 

valamint a javító és megelőző tevékenységekhez 

kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve. 

A környezeti teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok 

felsorolása, vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok 

bemutatása, amelyeket a jelentéstevő szervezet valamint 

beszállítói alkalmaznak. 


információ 






Környezeti teljesítmény indikátorok 

(Environmental Performance Indicators) 

Szempont: Anyagok 

a l a p 

a l a p 

EN1 

EN2 

A felhasznált anyagok mennyisége súlyban 

vagy térfogatban kifejezve. 

A felhasznált anyagokon belül a 

visszaforgatott anyagok százalékos aránya. 

Szempont: Energia 

a l a p 

a l a p 

kiegészítő 

kiegészítő 

kiegészítő 

EN3 

EN4 

EN5 

EN6 

EN7 

Szempont: Víz 

Közvetlen energia-felhasználás elsődleges 

energiaforrások szerinti bontásban. 

Közvetett energia-felhasználás elsődleges 

energiaforrások szerinti bontásban. 

Az energiatakarékossági és az 

energiahatékonysági intézkedések révén 

megtakarított energia mennyisége. 

A megújuló energiaforrások használatára 

épülő és energiahatékony termékek 

és szolgáltatások előállítására irányuló 

kezdeményezések, valamint az ezek 

eredményeként megtakarított energia. 

A közvetett energia-felhasználás 

csökkentésére irányuló kezdeményezések és 

az ezekkel elért energiafogyasztás-csökkenés. 




• Azok a kulcsfontosságú stratégiák és eljárások, 

amelyek a politikák megvalósítását és a 

meghatározott teljesítmény elérését biztosítják. 

a l a p 

kiegészítő 

EN8 

EN9 

Összes vízkivétel források szerinti bontásban. 

A vízkivétel által jelentősen érintett 

vízforrások. 

kiegészítő 

EN10 Az összes visszaforgatott és újra felhasznált víz 

abszolút és százalékos térfogata. 

3.0 Verzió 

29

RG 


Szempont: Biodiverzitás 

a l a p 

a l a p 

EN11 A védett területeken, vagy azok 

szomszédságában birtokolt, bérelt vagy kezelt 

földterület, illetve a védett területeken kívüli, 

biodiverzitásban gazdag élőhelyek nagysága 

és elhelyezkedése. 

EN12 A tevékenységekkel, termékekkel és 

szolgáltatásokkal összefüggő, biodiverzitásra 

gyakorolt jelentősebb hatások leírása a védett 

területeken belül, illetve a védett területeken 

kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyeken. 

a l a p 

a l a p 

kiegészítő 

EN22 Az összes hulladék mennyisége súlyban, típus 

és lerakási módszer szerinti bontásban. 

EN23 A jelentős kiömlések száma és összes 

térfogata. 

EN24 A Bázeli Egyezmény I., II., III., és VIII. melléklete 

értelmében „veszélyes hulladékként” 

meghatározott összes szállított, importált, 

exportált, vagy kezelt hulladék súlya és a 

szállított hulladékon belül a nemzetközileg 

szállított hulladék százalékos aránya. 

kiegészítő 

kiegészítő 

kiegészítő 

EN13 Védett, vagy helyreállított élőhelyek. 

EN14 Stratégiák, jelenlegi intézkedések és jövőbeni 

tervek a biodiverzitásra gyakorolt hatások 

kezelésére. 

EN15 Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) 12 

„Vörös Listáján” szereplő, valamint a nemzeti 

védettség alatt álló fajok száma, amelyek 

élőhelyeire a tevékenységek hatással vannak 

(a kihalási kockázat szintje szerint). 

Szempont: Légnemű és cseppfolyós 

kibocsátások, és hulladékok 

a l a p 

a l a p 

EN16 A közvetlen és közvetett módon kibocsátott 

üvegház-hatású gázok súlya. 

EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott üvegházhatású 

gázok súlya. 

kiegészítő 

EN25 Azoknak a víztesteknek és a hozzájuk 

kapcsolódó élőhelyeknek a megnevezése, 

mérete, védettségi státusza és biodiverzitási 

értéke, amelyekre a jelentéstevő szervezet 

vízkibocsátásai és lefolyásai jelentős hatást 

gyakorolnak. 

Szempont: Termékek és szolgáltatások 

a l a p 

a l a p 

EN26 A termékek és szolgáltatások környezeti 

hatásainak mérséklését célzó 

kezdeményezések és a hatás mérséklésének 

mértéke. 

EN27 A visszanyert eladott termékek és a 

visszanyert csomagolás százalékos aránya 

kategóriánként. 

Szempont: A jogszabályoknak való megfelelés 

a l a p 

EN28 A jelentősebb büntetések összege, valamint 

a környezetvédelmi jogszabályok és 

szabályozások megsértésének száma és ezek 

nem anyagi következményei. 

kiegészítő 

a l a p 

EN18 Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 

csökkentését célzó kezdeményezések és az 

elért kibocsátás-csökkenések. 

EN19 A kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya. 

Szempont: Szállítás 

kiegészítő 

EN29 A termékek és más, a szervezet 

tevékenységéhez kapcsolódó áruk és 

anyagok, valamint a munkaerő szállításának 

jelentősebb környezeti hatásai. 

Szempont: Átfogó adatok 

a l a p 

a l a p 

EN20 NOx, SOx, és más jelentős légszennyező 

anyagok kibocsátása típus és súly szerinti 

bontásban. 

EN21 Az összes vízkibocsátás minőség és befogadók 

szerinti bontásban. 

kiegészítő 

EN30 A környezetvédelmi intézkedésekhez és 

beruházásokhoz kapcsolódó összes kiadás 

típus szerinti bontásban. 

12 

IUCN: Természet és a Természeti Erőforrások Védelmének Nemzetközi Uniója (egyszerűbben Természetvédelmi 

Világszövetség, International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, továbbiakban IUCN) 

30 

© 2000-2006 GRI


RG 

Társadalmi teljesítmény indikátorok 

A fenntarthatóság társadalmi dimenziója a szervezetnek 

azokra a társadalmi rendszerekre gyakorolt hatását 

jelenti, amelyek keretében működik. 

A GRI társadalmi teljesítmény indikátorai a 

munkaügyi gyakorlatot, emberi jogokat, társadalmat 

és termékfelelősséget érintő kulcsfontosságú 

teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat azonosítják. 


munkakörülmények 

A munkaügyi gyakorlatok kategória alatt található 

specifikus szempontok nemzetközileg elfogadott 

általános normákra épülnek, beleértve: 

• Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 

(United Nations Universal Declaration of Human 

Rights) és a kapcsolódó Protokollok; 

• Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi 

Egyezségokmánya (United Nations Convention: 

International Covenant on Civil and Political 

Rights); 

• Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 

Nemzetközi Egyezségokmánya (United Nations 

Convention: International Covenant on Economic, 

Social, and Cultural Rights); 

• Az ILO 13 1998-as, Munkát érintő Alapvető Elvekről 

és Jogokról szóló Nyilatkozata (ILO Declaration 

on Fundamental Principles and Rights at Work 

of 1998 (különös tekintettel az ILO nyolc alap 

egyezményére); valamint 

• A Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program (Vienna 

Declaration and Programme of Action). 

A Munkaügyi gyakorlat indikátorok ezen felül két olyan 

okiratra is épülnek, amelyek az üzleti vállalkozások 

társadalmi felelősségét közvetlenül tárgyalják: az 

ILO Multinacionális Vállalatokra és Szociális Politikára 

Vonatkozó Háromoldalú Nyilatkozata (ILO Tripartite 

Declaration Concerning Multinational Enterprises 

and Social Policy), és a Gazdasági Együttműködési és 

Fejlesztési Szervezet (továbbiakban: OECD) Irányelvei 

multinacionális vállalatok számára. 


A vezetési szemléletet az alább felsorolt munkaügyi 

gyakorlattal kapcsolatos szempontok alapján kell 

tömören bemutatni. Legfontosabb referenciaforrásként 

az ILO Multinacionális Vállalatokra és Szociális Politikára 

Vonatkozó Háromoldalú Nyilatkozata és az OECD 

multinacionális vállalatok számára kiadott irányelvei kell, 

hogy szolgáljanak. 

• Foglalkoztatás; 

• Munkavállalók/Vezetőség kapcsolata; 

13 

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour 

Organisation) 

3.0 Verzió 

31

RG 


• Munkahelyi egészség és biztonság; 

• Képzés és oktatás; valamint 

• Sokféleség és esélyegyenlőség. 


A szervezet egészének a munkaügyi gyakorlat 

szempontjaihoz kapcsolódó teljesítménye. 














Politika 


politikák), amely a szervezet munkaügyi gyakorlat 

szempontokhoz való viszonyulását határozza meg, 

vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz, hogy a politika 

hol található meg (pl. honlap). A felsorolt nemzetközi 

normáknak való megfelelést is részletezni kell. 



rendelkező személy, aki a munkaügyi gyakorlat 

szempontjaiért felelős, vagy megmagyarázni, hogyan oszlik 

meg a különböző szempontokért való felelősség a felső 

vezetői szinten. Ez különbözik attól, ahogy az általános 

adatközlések között a 4.1 pont alapján az irányítási 

struktúrát kell bemutatni. 


A munkaügyi gyakorlat szempontjaival kapcsolatos 

oktatás és tudatosság növelés bemutatása. 





A munkaügyi teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok 





információ 



32 

© 2000-2006 GRI


RG 


munkakörülmények teljesítmény indikátorok 

(Labour Practices and Decent Work Performance 

Indicators) 

Szempont: Foglalkoztatás 

a l a p 

a l a p 

k i e g é s z í tő 

LA1 

LA2 

LA3 

A munkaerő teljes létszáma a foglalkoztatás 

típusa, a munkaszerződés, és régiók szerint. 

A teljes munkaerő fluktuáció korcsoport, nem 

és régió szerinti bontásban, abszolút értékben 

és viszonyszámokban. 

A teljes munkaidőben foglalkoztatott 

munkaerő juttatásai, amelyek nem járnak 

az ideiglenes vagy részidős alkalmazásban 

lévőknek, a működés főbb területei szerinti 

bontásban. 

Szempont: Munkavállalók/Vezetőség 

kapcsolata 

a l a p 

a l a p 

LA4 

LA5 

Kollektív szerződés hatálya alá tartozó 

alkalmazottak aránya. 

A szervezeti működésben bekövetkező 

jelentős változások bejelentésére vonatkozó 

minimális értesítési idő, illetve, hogy ez a 

kollektív szerződésben meg van-e határozva. 

Szempont: Munkahelyi egészség és biztonság 


LA9 

A munkahelyi egészség és biztonság kérdéseit 

érintő, szakszervezetekkel kötött hivatalos 

megállapodások. 

Szempont: Képzés és oktatás 

a l a p 



LA10 Az egy főre eső éves átlag képzési óraszám, 

alkalmazotti kategóriánkénti bontásban. 

LA11 A képességek fejlesztésére és az élethosszig 

tartó tanulásra irányuló programok, 

amelyek segítik a munkavállalók folyamatos 

alkalmazásban maradását, illetve karrierjük 

lezárását. 

LA12 Azon alkalmazottak százalékos aránya, akik 

rendszeresen kapnak a teljesítményükre 

vonatkozó kiértékelést és karrierépítési 

áttekintést. 

Szempont: Sokféleség és esélyegyenlőség 

a l a p 

a l a p 

LA13 Az irányító testületek összetétele és az 

alkalmazottak csoportosítása nem, életkor, 

kisebbségi csoporthoz való tartozás, s a 

sokféleséget jelentő egyéb tényezők szerint. 

LA14 A férfiak és nők alapfizetésének egymáshoz 

viszonyított aránya beosztási kategória szerint. 

a l a p 

a l a p 


LA6 

LA7 

LA8 

A munkaerő-képviselet aránya a hivatalos, 

vezetők és munkavállalók által közösen 

működtetett, egészségi és biztonsági 

kérdésekkel foglalkozó bizottságokban, 

amelyek részt vesznek, és tanácsot adnak 

a munkahelyi egészség és biztonság 

programokban. 

Sérülések, foglalkozásból eredő betegségek, 

elveszett napok, és hiányzások aránya, illetve a 

halállal végződő munkahelyi balesetek száma 

régiónként. 

Oktatás, képzés, tanácsadás, megelőzés, 

és kockázatkezelési programok, amelyek 

a munkavállalókat, családtagjaikat és 

a helyi közösség tagjait segítik a súlyos 

betegségekkel kapcsolatban. 

3.0 Verzió 

33

RG 


Emberi jogok 

Az emberi jogok teljesítmény indikátorok a jelentéstevő 

szervezetekről azt követelik meg, hogy beszámoljanak 

arról, hogy a befektetések és a beszállítók/alvállalkozók 

kiválasztásakor hogyan veszik figyelembe az emberi 

jogokat. Ezen felül, a indikátorok lefedik az alkalmazottak 

és a biztonsági szolgálat emberi jogokkal kapcsolatos 

oktatását, a hátrányos megkülönböztetést, az egyesülési 

jogot, a gyermekmunkát, az őslakosok jogait, valamint a 

kényszermunkát és kötelező munkavégzést. 

Az általánosságban elfogadott emberi jogokat a következő 

egyezmények és nyilatkozatok határozzák meg: 

• Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 

(United Nations Universal Declaration of Human 

Rights) és a kapcsolódó Protokollok; 

• Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi 

Egyezségokmánya (United Nations Convention: 

International Covenant on Civil and Political 

Rights); 

• Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 

Nemzetközi Egyezségokmánya (United Nations 

Convention: International Covenant on Economic, 

Social, and Cultural Rights); 

• Az ILO 1998-as, Munkát érintő Alapvető Elvekről 

és Jogokról szóló Nyilatkozata (ILO Declaration 

on Fundamental Principles and Rights at Work 

of 1998 (különös tekintettel az ILO nyolc alap 

egyezményére); valamint 

• A Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program (Vienna 

Declaration and Programme of Action). 


A vezetési szemléletet az alább felsorolt emberi jogokkal 

kapcsolatos szempontok alapján kell tömören bemutatni. 

Legfontosabb referenciaforrásként az ILO Multinacionális 

Vállalatokra és Szociális Politikára Vonatkozó Háromoldalú 

Nyilatkozata (különös tekintettel az ILO nyolc alap 

egyezményére, amely a 100., 111., 87., 98., 138., 182., 20. 

és 105. 14 számú egyezményeket jelenti), valamint az OECD 

multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvei kell, hogy 

szolgáljanak. 

• Befektetési és beszerzési gyakorlat; 

• Az egyesülési jog és a kollektív szerződés; 

• A gyermekmunka felszámolása; 

• A kényszermunka és a kötelező munkavégzés 

kiküszöbölése; 

• Panaszok és sérelmek kezelésének gyakorlata; 

• Biztonsági szolgálat; és 

• Őslakosok jogai. 


A szervezet egészének az emberi jogok szempontjaihoz 






Politika 

Tömör és a szervezet egészére vonatkozó politika 

(vagy politikák), amely a szervezet emberi jogok 

szempontokhoz való viszonyulását határozza meg, 

vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz, hogy a politika 

hol található meg (pl. honlap). A felsorolt nemzetközi 

normáknak és egyezményeknek való megfelelést is 

részletezni kell. 



rendelkező személy, aki az emberi jogok szempontokért 

felelős, vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg 

a különböző szempontokért való felelősség a felső 





Az emberi jogok szempontokkal kapcsolatos oktatás és 






• A hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése; 

34 

14 

A 100. és 111. egyezmények a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséről; a 87. és 98. egyezmények az egyesülés jogáról 

és kollektív szerződésről; a 138. és 182. egyezmények a gyermekmunka megszüntetéséről; a 29. és 105. egyezmények pedig a 

kényszermunka és kötelező munkavégzés tilalmáról szólnak. 

© 2000-2006 GRI


RG 

Az emberi jogok terén mutatott teljesítménnyel 

kapcsolatos tanúsítványok felsorolása, vagy egyéb 

tanúsítási/hitelesítési folyamatok bemutatása, amelyeket 

a jelentéstevő szervezet valamint beszállítói alkalmaznak. 


információ 



Emberi jogok teljesítmény indikátorok (Human 

Rights Performance Indicators) 

Szempont: Befektetési és beszerzési gyakorlat 

a l a p 

HR1 

Azon jelentős befektetési megállapodások 

százalékos aránya, illetve száma, amelyek az 

emberi jogokat figyelembe vevő záradékot 

tartalmaznak, vagy emberi jogi szempontok 

alapján is átvizsgálták őket. 




a l a p 

HR2 

Azon jelentős beszállítók és alvállalkozók 

százalékos aránya, akiket emberi 

jogi szempontból, illetve ilyen irányú 

tevékenységeiket tekintve átvilágítottak. 








HR3 

A szervezet működésével összefüggő 

emberi jogokat és az ezekre vonatkozó 

szervezeti politikákat és eljárásokat ismertető 

alkalmazotti képzés összes óraszáma, illetve az 

oktatott alkalmazottak százalékos aránya. 

Szempont: A hátrányos megkülönböztetés 

kiküszöbölése 

a l a p 

HR4 

A hátrányos megkülönböztetést alkalmazó 

esetek száma, illetve a kiküszöbölésüket célzó 

intézkedések. 

Szempont: Egyesülési jog és kollektív 

szerződés 

a l a p 

HR5 

Olyan helyzetek, amelyekben fennáll annak 

a kockázata, hogy az egyesülésre és kollektív 

szerződéshez való jog sérül, illetve azok a 

lépések, amelyek ezen jogok sértetlenségét 

biztosítják. 

Szempont: Gyermekmunka 

a l a p 

HR6 

Olyan helyzetek, amelyekben fennáll a 

gyermekmunka alkalmazásának kockázata, 

illetve azok az intézkedések, amelyek a 

gyermekmunka kiküszöbölését célozzák. 

Szempont: Kényszermunka és kötelező 

munkavégzés 

a l a p 

HR7 

Olyan helyzetek, amelyekben jelentős a 

kényszermunka és kötelező munkavégzés 

előfordulásának kockázata, illetve azok az 

intézkedések, amelyek a kényszermunka 

és kötelező munkavégzés kiküszöbölését 

célozzák. 

3.0 Verzió 

35

RG 


Szempont: Biztonsági szolgálat 


HR8 

A szervezet működésével összefüggő emberi 

jogokat és az ezekre vonatkozó szervezeti 

politikákat és eljárásokat ismertető képzés, 

illetve az oktatott biztonságiak százalékos 

aránya. 

Szempont: Őslakosok jogai 


HR9 

Azon esetek száma, amelyekben az őslakosok 

jogai sérültek, illetve az ez ügyben foganatosított 

intézkedések. 

Társadalom 

A társadalmi teljesítmény indikátorok a szervezet 

azon hatásaira hívják fel a figyelmet, amelyet azokra 

a közösségekre gyakorol, amelyek keretein belül 

működik. Információt szolgáltat ezen felül arról, hogy a 

szervezet hogyan kezeli más társadalmi intézményekkel 

folytatott interakciói eredményeként kialakuló 

kockázatokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani 

a megvesztegetésre és korrupcióra, a közpolitikára 

gyakorolt indokolatlan mértékű befolyásra, valamint a 

versenyellenes viselkedésre. 


A vezetési szemléletet a következő társadalmi 


• Közösség; 

• Korrupció; 

• Közpolitika; 

• Versenyellenes viselkedés; és 

• A jogszabályoknak való megfelelés. 


A szervezet egészének a társadalmi szempontokhoz 






Politika 


politikák), amely a szervezet társadalmi szempontokhoz 

való viszonyulását határozza meg, vagy arra vonatkozó 

utalást tartalmaz, hogy a politika hol található meg (pl. 

honlap). 



rendelkező személy, aki a társadalmi szempontokért 

felelős, vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg 

a különböző szempontokért való felelősség a felső 




36 

© 2000-2006 GRI


RG 


A társadalmi szempontokkal kapcsolatos oktatás és 


Társadalmi teljesítmény indikátorok (Social 

Performance Indicators) 

Szempont: Helyi közösség 





a l a p 

SO1 

A tevékenység által a helyi közösségre 

gyakorolt hatásokat – ideértve a megjelenést, 

működést és kivonulást – értékelő és kezelő 

programok illetve gyakorlatok természete, 

mértéke és hatékonysága. 

A társadalmi teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok 





információ 






Szempont: Korrupció 

a l a p 

a l a p 

a l a p 

SO2 

SO3 

SO4 

A korrupció kockázatával kapcsolatosan 

megvizsgált üzleti egységek száma és 

százalékos aránya. 

A szervezet korrupcióellenes 

üzletpolitikájának és eljárásainak 

témakörében képzést végzett alkalmazottak 

százalékos aránya. 

Korrupciós eseményekkel kapcsolatos 

válaszlépések. 

Szempont: Közpolitika 






meghatározott teljesítmény elérését biztosítják 

a l a p 

kiegészítő 

SO5 

SO6 

Közpolitikai álláspont, részvétel a közpolitika 

kialakításában és lobbi tevékenységekben. 

Politikai pártoknak, politikusoknak és 

kapcsolódó intézményeknek kifizetett 

pénzügyi és természetbeni hozzájárulások 

teljes összege országonkénti lebontásban. 

Szempont: Versenyellenes viselkedés 

kiegészítő 

SO7 

Versenyellenes viselkedéssel, tröszt- és 

monopóliumellenes rendelkezések 

megszegésével kapcsolatos jogi eljárások 

száma, illetve azok kimenetele. 


a l a p 

SO8 

A törvények és jogszabályok be nem 

tartásából adódó jelentősebb bírságok 

pénzügyi értéke és a nem pénzügyi szankciók 

száma. 

3.0 Verzió 

37

RG 


Termékfelelősség 

A termékfelelősséggel kapcsolatos teljesítmény 

indikátorok a jelentéstevő szervezet termékeinek 

és szolgáltatásainak azon szempontjait fedik le, 

amelyek a vevőket közvetlenül érintik. Ennek 

megfelelően információt közölnek az egészségre 

és biztonságra gyakorolt hatásról, hogy a gyártó 

milyen termékcímkézést alkalmaz, milyen a 

marketingkommunikációja, és hogyan biztosítja a 

személyes adatok védelmét. 

Ezeket a szempontokat a indikátorok elsősorban úgy 

fedik le, hogy a kapcsolódó belső eljárásokkal és be nem 

tartásukkal kapcsolatban közölnek adatokat. 


A vezetési szemléletet a következő termékfelelősséggel 

kapcsolatos szempontok alapján kell tömören 

bemutatni: 

• A vevők egészsége és biztonsága; 

• Termékek és szolgáltatások címkézése; 

• Marketingkommunikáció; 

• Személyes adatok védelme; és 

• A jogszabályoknak való megfelelés. 


A szervezet egészének a termékfelelősség 

szempontokhoz kapcsolódó teljesítménye. 

A GRI Teljesítmény Indikátorokon kívül használjunk 




általános adatközlések között a 4.1 pont alapján az 

irányítási struktúrát kell bemutatni. 


A termékfelelősség szempontjaival kapcsolatos oktatás 

és tudatosság növelés bemutatása. 





A termékfelelősséghez kötődő teljesítménnyel 

kapcsolatos tanúsítványok felsorolása, vagy egyéb 

tanúsítási/hitelesítési folyamatok bemutatása, 

amelyeket a jelentéstevő szervezet valamint beszállítói 

alkalmaznak. 


információ 












Politika 

Tömör és a szervezet egészére vonatkozó politika 

(vagy politikák), amely a szervezet termékfelelősség 

szempontokhoz való viszonyulását határozza meg, vagy 

arra vonatkozó utalást tartalmaz, hogy a politika hol 

található meg (pl. honlap). 



rendelkező személy, aki a termékfelelősség 

szempontjaiért felelős, vagy megmagyarázni, hogyan 

oszlik meg a különböző szempontokért való felelősség 

a felső vezetői szinten. Ez különbözik attól, ahogy az 

38 

© 2000-2006 GRI


RG 

Termékfelelősséggel kapcsolatos teljesítmény 

indikátorok (Product Responsibility Performance 

Indicators) 

Szempont: A vevők egészsége és biztonsága 

Szempont: Személyes adatok védelme 

a l a p 

PR1 

Azon életciklus szakaszok, amelyekben 

a termék, illetve szolgáltatás egészségi 

és biztonsági hatásait javítási célzattal 

kiértékelik. Az ilyen kiértékelési eljárásba 

bevont jelentős termékek és szolgáltatások 

aránya százalékban kifejezve. 

kiegészítő 

PR8 

A vevők személyes adataival való visszaélésre, 

illetve az adatok elvesztésére vonatkozó 

indokolt panaszok száma. 


kiegészítő 

PR2 

Azon esetek száma, amelyekben a jogszabályok 

be nem tartása vagy az önkéntesen vállalt 

normák megszegése fordul elő a termékek 

és szolgáltatások egészségi és biztonsági 

hatásait illetően, az ügyek kimenetele szerinti 

lebontásban. 

a l a p 

PR9 

A jelentősebb bírsággal büntetett, termékekkel 

és szolgáltatásokkal kapcsolatos, gondosságra 

és használatra vonatkozó jogszabályok és egyéb 

rendelkezések be nem tartásának mértéke, azaz a 

büntetések pénzben kifejezett összege. 

Szempont: Termékek és szolgáltatások címkézése 

kiegészítő 

a l a p 

PR3 

PR4 

A különböző eljárások által megkövetelt, 

termékre és szolgáltatásra vonatkozó 

információ típusai. Az információszolgáltatási 

követelmények alá tartozó lényeges termékek 

és szolgáltatások aránya százalékban. 

Azon esetek száma, amelyekben jogszabályok 

be nem tartása vagy az önkéntesen 

vállalt normák megszegése fordul elő a 

termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos 

információnyújtást és címkézést illetően, az 

ügyek kimenetele szerinti lebontásban. 

kiegészítő 

PR5 

A vevői elégedettség elérését célzó 

gyakorlatok, beleértve a vevői elégedettséget 

mérő vizsgálatok eredményeit is. 

Szempont: Marketingkommunikáció 

kiegészítő 

a l a p 

PR6 

PR7 

A marketingkommunikációra – beleértve a 

reklámot, a promóciót és a szponzorálást is – 

vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak 

és önkéntesen vállalt normáknak való 

megfelelés érdekében indított programok. 

Azon esetek száma, amelyekben jogszabályok 

be nem tartása vagy az önkéntesen 

vállalt normák megszegése fordul elő a 

marketingkommunikáció területén, beleértve 

a reklámot, promóciót és szponzorálást, az 

ügyek kimenetele szerinti lebontásban. 

3.0 Verzió 

39

RG 


Általános megjegyzések a 

jelentéskészítéssel kapcsolatban 

Adatgyűjtés 

A megvalósíthatóság értékelése 

A jelentéstartalom meghatározásának folyamata 

során számos téma és indikátor összegyűlik, amelyek 

a szervezet jelentésében kellene, hogy szerepeljenek. 

Vannak azonban olyan tényezők, mint például az 

adatok rendelkezésre állása, az adatgyűjtés költsége, 

a rendelkezésre álló információ megbízhatósága, az 

információ bizalmassága, titoktartás és egyéb jogi 

megfontolások, amelyek eredményeként születhet 

olyan döntés, hogy a szervezet nem hoz nyilvánosságra 

bizonyos információkat. Ha lényegesnek ítélt 

információról döntünk úgy, hogy nem kerül be a 

jelentésbe, egyértelműen fel kell ennek tényét, 

valamint a döntést megalapozó okokat, tüntetni. 

Az adatok összesítése és felbontása 

A jelentéstevő szervezeteknek el kell dönteniük, hogy 

az információ bemutatásához az adatok milyen szintű 

összesítésére lesz szükség. Azért van erre szükség, 

hogy összhangba hozzuk a megkívánt erőfeszítéseket 

azzal, hogy mennyivel többet mond az információ, ha 

felbontott formában közöljük (pl. ország vagy telephely 

szerinti megoszlásban). Az adatok összesítése jelentős 

mennyiségű információ elvesztéséhez vezethet, 

valamint azt is eredményezheti, hogy a kifejezetten 

jó vagy rossz teljesítmény a figyelmet elkerülje. 

Ezzel szemben az adatok szükségtelen felbontása a 

megértés egyszerűségét befolyásolhatja. A jelentéstevő 

szervezeteknek megfelelően felbontott információt kell 

közölniük az indikátorokkal kapcsolatban bemutatott 

alapelvek és útmutatás alapján. A felbontás mértéke 

indikátoronként változhat, de általánosságban véve 

a felbontott információ több betekintést enged a 

szervezet teljesítményébe, mint az összesített adat. 

A jelentés formája és megjelenésének 

gyakorisága 

A fenntarthatósági jelentés meghatározása 

A fenntarthatósági jelentés olyan egyedi és összesített 

adatközlés, amely a szervezet egy meghatározott 

időszakra vonatkozó teljesítményét méltányosan és 

kiegyensúlyozottan mutatja be. Az érintettek hozzá 

kell, hogy férjenek minden, a jelentésbe foglalt 

információhoz egyetlen helyen, amilyen például a 

GRI Tartalmi index. Egyéb publikációk nem jelölhetők 

meg az információ forrásaként a GRI standard 

adatközlés elemeinek esetében (kivéve a teljesítmény 

indikátorokat), hacsak nem a jelentés készítői az 

érintettek számára lehetővé teszik, hogy közvetlenül 

hozzáférjenek ehhez az információhoz (pl. egy honlapon 

keresztül, vagy azzal, hogy megadják az oldalszámot a 

vonatkozó kiadványban). A GRI Keretrendszer alapján 

készült jelentések számára nincsen a jelentések 

terjedelmével kapcsolatban minimum oldalszám 

megadva, a lényeges az, hogy a szervezet megfelelően 

használja az Útmutatót és a Keretrendszer egyéb 

választott dokumentumait. 

A jelentés formája és hordozóeszköze 

Az elektronikus (pl. CD-ROM) vagy web-alapú és 

nyomtatott formátumok megfelelő médiumai a 

jelentésnek. A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a 

web és papír alapú jelentés kombinációját választják, 

de használhatnak egyetlen médiumot is. A szervezet 

választhatja például azt, hogy a részletes jelentést 

honlapján teszi közé, de nyomtatott formában kiadja 

a vezetői összefoglalót, amelynek része a stratégia 

és a teljesítményre vonatkozó információ. A döntést 

valószínűleg az fogja meghatározni, hogy milyen hosszú 

jelentéstételi időszakot választ a szervezet, milyen 

módon fogják az információt frissíteni, kik lesznek a 

jelentés felhasználói, és egyéb gyakorlati megfontolások, 

mint például az, hogy hogyan szeretnék a jelentést 

terjeszteni. Fontos, hogy legalább egy médium 

(elektronikus vagy nyomtatott) a jelentéstételi időszakra 

vonatkozó információt az érintettek számára teljes 

mértékben hozzáférhetővé tegye. 

A jelentés megjelenésének gyakorisága 

A szervezetek meg kell, hogy határozzanak 

egy következetes és rendszeresen ismétlődő 

jelentéstételi időszakot. Sok szervezet számára ez 

éves jelentéskészítési ciklust fog jelenteni. Dönthet 

azonban egy szervezet úgy is, hogy az információt 

rendszeresen frissíti a teljesítmény összesített formájú 

megjelenésének időpontjai között is. Ennek előnye, 

hogy az érintettek közvetlenebbül hozzáférnek az 

információhoz, hátránya pedig, hogy megnehezíti 

az információk összehasonlítását. A legfontosabb 

az, hogy a szervezet teljesítményéről kiszámítható 

rendszerességgel és meghatározott időtartamot 

lefedve közöljön információt. 

Elképzelhető, hogy egy szervezet gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítményéről egyéb jelentéseivel, 

például a pénzügyi jelentéssel, egy időben számol be. 

Az ilyenfajta koordináció erősíti a pénzügyi teljesítmény, 

valamint a gazdasági, környezeti és társadalmi 

teljesítmény közti kapcsolatokat. 

40 

© 2000-2006 GRI


RG 

A jelentés tartalmának frissítése 

Új jelentés készítésekor lesznek olyan információk, 

amelyek nem változtak az előző jelentéshez képest 

(pl. a politika, ha nem bővült kiegészítésekkel). Éppen 

emiatt dönthet úgy egy szervezet, hogy csak azokat a 

témaköröket és indikátorokat frissíti, amelyek változtak, 

s azokat az adatokat, amelyek nem módosultak, 

változatlan formában közli. Dönthet például úgy egy 

szervezet, hogy politikáit változatlan formában közli, 

és csak teljesítmény indikátorait aktualizálja. A közlés 

megközelítési módjának rugalmassága nagyrészt attól 

függ, hogy a szervezet milyen kommunikációs csatornát 

választ. A stratégia és analízis, valamint a teljesítmény 

indikátorok minden jelentéstételi időszakban változni 

fognak, de a szervezeti profil és az irányítás valószínűleg 

csak ritkábban módosulnak. Attól függetlenül, hogy a 

szervezet a közlésnek és adatfrissítésnek milyen formáját 

választja, a jelentéshez tartozó minden információ 

egyetlen helyen (vagy az interneten vagy nyomtatott 

formában) kell, hogy a felhasználók rendelkezésére álljon. 

Tanúsítás 

Választások a tanúsítással kapcsolatban 

Különböző szervezetek különféle módszereket 

alkalmaznak jelentésük hitelességének növelése céljából. 

Működtethetnek belső ellenőrzési folyamatokat, 

beleértve a belső auditokat, amelyek adatkezelési 

és -jelentési folyamataik részét képezik. Ezek a belső 

rendszerek nagyon fontosak a jelentés integritása és 

hitelessége szempontjából. A GRI azonban javasolja, 

hogy fenntarthatósági jelentésük készítésének részeként 

a szervezetek külső tanúsítást is alkalmazzanak. 

A külső tanúsításnak jelenleg többféle formája is létezik. 

Ilyen például a szakértői tanúsítás, érintettek fórumai, 

és egyéb külső csoportok vagy egyének általi tanúsítás. 

A tanúsítás formájától függetlenül azonban a fontos 

az, hogy azt kompetens, a szervezettől független 

csoportok vagy egyének végezzék. Ennek módja 

lehet egy bizonyos szakmai szabvány szerint végzett 

tanúsítás, vagy egyéb, szisztematikus, dokumentált és 

bizonyítékokon alapuló tanúsítási folyamat. 

példa a különböző tanúsítványok kiállítása vagy a 

megfelelőségi értékelés. 

Általánosságban véve a GRI Jelentéstételi Keretrendszert 

alkalmazó külső tanúsítást a következők jellemzik: 

• A szervezettől független csoportok vagy egyének 

végzik, akik bizonyíthatóan a terület és a tanúsítás 

szakemberei; 

• Szisztematikus, dokumentált és bizonyítékokon 

alapul, valamint előre meghatározott 

folyamatokból épül fel; 

• Értékeli, hogy a jelentés méltányosan és 

kiegyensúlyozottan mutatja-e be a szervezet 

teljesítményét úgy, hogy közben figyelembe veszi 

a jelentésben szereplő adatok hitelességét és a 

tartalom-kiválasztási folyamat megfelelőségét; 

• Olyan csoportok vagy egyének végzik, akiket nem 

korlátoz a szervezethez vagy érintettjeihez való 

viszonyuk abban, hogy független és részre nem 

hajló véleményt mondjanak és publikáljanak a 

jelentésről; 

• Értékeli, hogy a jelentés készítői milyen mértékben 

alkalmazták a GRI Jelentéstételi Keretrendszert 

(beleértve a Jelentéstételi alapelveket) a 

jelentéskészítés folyamata során; valamint 

• Eredménye egyrészt olyan vélemény vagy 

következtetések, amelyeket a szervezet írott 

formában nyilvánosságra hoz, másrészt 

tartalmazza a tanúsító jelentéstevő szervezethez 

való viszonyáról készült nyilatkozatát. 

Ahogy azt a Profillal kapcsolatos adatközlések 3.13 

pontja meghatározza, a szervezetnek információt kell 

közölnie arról, hogy a külső tanúsítás mely formáját 

alkalmazza. 

A GRI értelmezésében a „külső tanúsítás” olyan 

tevékenységekre utal, amelyek eredménye egy 

nyilvánosságra hozott minősítés, mely a jelentésről, 

valamint a benne foglalt információ minőségéről 

tartalmaz állásfoglalást. A tanúsítási tevékenység része 

az adatgyűjtés és -előkészítés folyamatának ellenőrzése 

is. Ez különbözik azoktól az ellenőrzési folyamatoktól, 

melyek célja, hogy a szervezet teljesítményének vagy a 

teljesítmény minőségének szintjét igazolják, amelyekre 

3.0 Verzió 

41

RG 


Szójegyzék 

Kiegészítő indikátorok (Additional Indicators) 

A kiegészítő indikátorok azok, amelyek a GRI Útmutató 

alapján újonnan kialakuló gyakorlatra vagy olyan 

kérdésekre vonatkoznak, amelyek a legtöbb szervezet 

számára nem lényegesek. 

Határ (Boundary) 

A fenntarthatósági jelentés határa azokra az egységekre 

vonatkozik, amelyek teljesítményét a szervezet jelentése 

lefedi. 

Tartalmi index (Content Index) 

A GRI Tartalmi index egy táblázat vagy mátrix, amely 

felsorolja a standard adatközlés minden elemét, valamint 

megmutatja azt, hogy a jelentésben hol lehet a róluk 

szóló információt megtalálni (oldalszámmal vagy az URL 

megadásával). A jelentéstevő szervezetek megadhatnak 

referenciát olyan szervezet-specifikus indikátorokra 

is, amelyek nem szerepelnek a GRI Útmutatóban. A 

Tartalmi index tehát tömör összefoglalást ad arról, 

hogy mi szerepel a jelentésben és megkönnyíti annak 

használatát. A Tartalmi index különösen fontos akkor, ha 

bizonyos adatközlések a szervezet egyéb jelentéseiben, 

például a pénzügyi jelentésben vagy korábbi 

fenntarthatósági jelentésben szerepelnek. 

Alap indikátor (Core Indicator) 

Az alap indikátorok azok, amelyek a GRI Útmutató 

alapján a legtöbb érintett számára fontosak, és a 

szervezet számára lényegesek, hacsak ennek ellenkezője 

ki nem derül róluk a GRI Jelentéstételi alapelvek 

meghatározásai szerint. 

A jelentéstevő szervezet előtt ill. után 

elhelyezkedő egységek (Upstream/Downstream 

Entities) 

Ez a meghatározás azon a felfogáson alapul, 

amely a termelés folyamatát a nyersanyagok 

kitermelésétől egészen a termék vagy szolgáltatás 

végső felhasználójáig terjeszti ki. A szervezet előtt 

elhelyezkedő egységek azok, amelyek beszállítói 

láncában játszanak szerepet, vagy még általánosabb 

megfogalmazásban azok, amelyek a termelési 

folyamatban a szervezet előtt helyezkednek el. A 

szervezet után elhelyezkedő egységek pedig azok, 

amelyek termékeit és szolgáltatásait terjesztik, vagy 

használják, vagy általánosabb megfogalmazásban 

azok, amelyek a termelési folyamatban a szervezet után 

helyezkednek el. 

Globális jelentéstételi kezdeményezés (Global 

Reporting Initiative) 

A GRI jövőképében a szervezetek gazdasági, környezeti 

és társadalmi teljesítményéről szóló jelentés ugyanolyan 

megszokott és összehasonlítható, mint manapság 

a pénzügyi jelentés. A GRI úgy törekszik e jövőkép 

megvalósítására, hogy folyamatosan fejleszti és építi 

azt a kapacitást, amely a Fenntarthatósági Jelentéstételi 

Keretrendszer használatához szükséges. A Jelentéstételi 

Keretrendszer minden eleme globális, számos érintett 

felet bevonó, konszenzusra törekvő folyamat eredménye. 

GRI jelentéstételi keretrendszer (GRI Reporting 

Framework) 

A GRI Jelentéstételi Keretrendszer célja, hogy egy 

általánosan elfogadott keretrendszert adjon a szervezetek 

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről 

szóló jelentéseihez. A Keretrendszer a következő 

elemekből épül fel: Útmutató fenntarthatósági jelentések 

készítéséhez, Indikátor protokollok, Technikai protokollok 

és Ágazati kiegészítések. 

Független igazgatósági tag (Independent Board 

Member) 

A „független” jelentése nem minden jogrendszerben 

azonos. Általában arra utal, hogy egy független tag a 

szervezet pénzügyi helyzetében nem érintett, és abból 

nem is származik semminemű haszna, amely emiatt 

érdekellentéthez vezethetne. Az Útmutatót használó 

szervezetek meg kell, hogy határozzák, mit értenek a 

„független” kifejezés alatt. 

Indikátor kategóriák (Indicator Categories) 

A indikátor kategóriák a fenntarthatósági témák 

általános csoportosítására utalnak. A GRI Útmutatóban 

alkalmazott kategóriák a következők: gazdasági, 

környezeti és társadalmi. A társadalmi kategória 

tovább van bontva alkategóriákra, melyek: 

Munkaügyi gyakorlat, Emberi jogok, Társadalom és 

Termékfelelősség. Egy adott kategórián belül több 

indikátor szempontot különböztetünk meg. 

Indikátor szempontok (Indicator Aspects) 

Az információ azon általános típusai, amelyek egy specifikus 

indikátor kategóriára vonatkoznak (pl. energia használat, 

gyermekmunka, vevők). 

Teljesítmény indikátor (Performance Indicator) 

Az a kvalitatív vagy kvantitatív információ egy szervezet 

eredményeiről, amely összehasonlítható és időben változik. 

42 

© 2000-2006 GRI


RG 

Profillal kapcsolatos adatközlések (Profile 

Disclosures) 

Azok, az Útmutató 2. részében található számozott 

információk, amelyek a jelentéshez és a szervezet 

teljesítményének megértéséhez a hátteret és kontextust 

biztosítják és meghatározzák (pl. 2.1., 3.13). 

Jelentéstételi alapelv (Reporting Principle) 

Azok a fogalmak, amelyek meghatározzák, hogy egy 

jelentésnek milyen eredményeket kell elérnie, valamint 

a jelentéskészítési folyamat során szükséges döntések 

meghozatalára vonatkozó útmutatást adnak; például 

ahhoz, hogy milyen indikátorokat használjunk és hogyan. 

Ágazati kiegészítés (Sector Supplement) 

Az Ágazati kiegészítések magyarázatokkal és 

útmutatásokkal egészítik ki az Útmutatót arra nézve, 

hogy azt hogyan kell egy bizonyos ágazatban használni. 

Ezen kívül ágazat-specifikus teljesítmény indikátorokat 

is tartalmaznak. A vonatkozó Ágazati kiegészítéseket az 

Útmutatóval együtt, nem pedig a helyett kell használni. 

Érintett/érintett csoport (Stakeholder) 

Az érintett megnevezés a következő csoportokra vagy 

egyénekre vonatkozik: (a) azok, akikre a szervezet 

tevékenységei, termékei és/vagy szolgáltatásai jelentős 

hatást gyakorolhatnak; vagy (b) azok, akik tevékenységei 

befolyásolhatják a szervezet azon képességét, hogy 

stratégiáját sikeresen megvalósítsa, valamint céljait elérje. 

Standard adatközlés (Standard Disclosures) 

• A Teljesítmény indikátorok összehasonlítható 

információt tartalmaznak a szervezet gazdasági, 

környezeti és társadalmi teljesítményéről. 

Fenntarthatósági jelentés (Sustainability Report) 

A fenntarthatósági jelentés, miközben végső célja a 

fenntartható fejlődés elérése, a szervezeti teljesítmény 

mérésének, nyilvánosságra hozatalának, és a kapcsolódó 

felelősség vállalásának gyakorlata. A fenntarthatósági 

jelentés kiegyensúlyozott és méltányos képet ad a 

jelentéstevő szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos 

teljesítményéről, és bemutatja annak pozitív és negatív 

vonatkozásait is. 

Indikátor protokoll (Indicator Protocol) 

Az Indikátor protokollok meghatározásokat, 

adatgyűjtéssel kapcsolatos útmutatást és egyéb 

információkat adnak a jelentések készítőinek, hogy 

ezúton hozzájáruljanak a teljesítmény indikátorok 

egységes értelmezéséhez. Az Útmutató minden 

egyes teljesítmény indikátorra vonatkozóan tartalmaz 

Protokollt. 

Egyszintű igazgatótanács (Unitary Board) 

Olyan igazgatótanácsi szerkezetre utal, amelyben a 

szervezetnek csak egy felelős igazgató testülete van, 

amelynek független (külső) tagjai is vannak. 

Az Indikátorok megfogalmazásában szereplő szavak 

és fogalmak magyarázata az Indikátor protokollokban 

található meg. 

Az Útmutató a fenntarthatósági jelentések számára olyan 

témaköröket és információkat határoz meg, amelyek 

a legtöbb szervezet számára lényegesek, valamint a 

legtöbb érintett számára fontosak. Ezek három típusú 

standard adatközlési csoportba vannak sorolva: 

• A Stratégia és profil adatközlések a jelentés és a 

jelentés megértéséhez szüksége általános hátteret 

határozzák meg. Ennek megfelelően a szervezet 

stratégiájáról, profiljáról, az irányítás módjáról és a 

vezetési szemléletről közölnek információt. 

• A Vezetési szemlélettel kapcsolatos adatközlések 

arra vonatkoznak, hogy a szervezet hogyan közelít 

meg egy adott témát, és célja, hogy a teljesítmény 

egy bizonyos területének megértéséhez adjon 

hátteret. 

3.0 Verzió 

43

RG 


G3 Útmutató 

köszönetnyilvánítások: 

Egy globális méretű erőfeszítés 

A G3 elkészítésének folyamatához a következő 

szervezetek adtak pénzügyi vagy természetbeni 

támogatást. 

G3 Konzorcium: 

Az Indikátor Munkacsoport (angolul: 

Indicator Working Group, IWG) tagjai 

Az Indikátor Munkacsoport feladata volt a indikátorok 

áttekintése annak érdekében, hogy azok megegyező 

minőségűek legyenek, és következetesen épüljenek 

egymásra, valamint hogy egységben legyenek a TAC 

(Technical Advisory Committea) Útmutatóval is. 

• Mr. Neil Anderson, Union Network International, UNI 

• Mr. David Bent, Forum for the Future 

• Mr. William R. Blackburn, William Blackburn Consulting 

• Ms. Julie-Anne Braithwaite, Rio Tinto/ICMM 

G3 ad hoc támogatás: 

The United Kingdom Department for Environment, Food 

and Rural Affairs (DEFRA) and the Netherlands Ministry 

of Foreign Affairs also contributed to the G3 Guidelines 

Development. 

A G3 Online a következő szervezetek 

támogatásával működik: 

• Ms. Sarah Forrest, Goldman Sachs International 

• Ms. Somporn Kamolsiripichaiporn, Chulalongkorn 

University 

• Mr. Robert Langford, The Federation des Experts 

Comptables Europeens (FEE) 

• Ms. Stephanie Maier, Ethical Investment Research 

Service (EIRIS) 

• Ms. Asako Nagai, Sony Corporation 

• Mr. Ron Nielsen, Alcan Inc. 

• Mr. Michael Rae, World Wide Fund Australia 

• Ms. Ulla Rehell, Kesko Corporation 

A G3 az RSDB nyomdában készült 

• Mr. George Nagle, Bristol-Myers Squibb 

• Ms. Filippa Bergin, Amnesty International 

• Ms. Giuliana Ortega Bruno, Ethos Institute 

A G3 Útmutatók és a Protokollok 

tartalmának kialakítása 

A G3 Útmutató és Protokollok minden egyes részletét 

vállalatok, társadalmi szervezetek, munkaügyi 

szervezetek, könyvelők, befektetők és a tudományos élet 

képviselőinek önkéntesei alakították ki. 2005. január és 

november között az alább felsorolt számos érintett felet 

tömörítő munkacsoportok üléseztek a G3 tartalmának és 

különböző részeinek összeállítása érdekében. 

Az Indikátor Munkacsoport hat specifikus témával 

foglalkozó Tanácsadó Testülettel dolgozott együtt, amelyek 

feladata a indikátorok áttekintése és szakterületükön belül 

az Indikátor protokollok kialakítása volt. 

A Társadalom Tanácsadó Testület t tagjai 

• Ms. Anne Gambling, Holcim 

• Mr. Sachin Joshi, Center For Social Markets (CSM) 

• Mr. Craig Metrick, Investor Responsibility Research 

Center (IRRC) 

• Mr. Keith Miller, 3M 

44 

© 2000-2006 GRI


RG 

• Ms. Ruth Rosenbaum, Center for Reflection, 

Education and Action (CREA) 

• Ms. Glaucia Terreo, Instituto Ethos 

• Mr. Peter Wilkinson, Transparency International 

Az Emberi Jogok Tanácsadó Testület 

tagjai 

• Ms. Marina d’Engelbronner, Humanist Committee 

on Human Rights (HOM) 

• Ms. Bethany Heath, Chiquita Brands 

• Mr. Jorge Daniel Taillant, The Center for Human 

Rights and Environement (CEDHA) 

• Rev. Mr. David M. Schilling, Interfaith Center on 

Corporate Responsibility 

• Ms. Susan Todd, Solstice Sustainability Works Inc. 

• Mr. Hirose Chuichiro, Canon 

• Mr. Steve Ouma, Kenyan Human Rights Commission 

• Mr. Björn Edlund, ABB Ltd. 

• Ms. Marleen van Ruijven, Amnesty International 

A Környezeti (biodiverzitás és vízügyek) 

Tanácsadó Testület tagjai 

• Mr. Ian Blythe, Boots Group PLC 

• Mr. Ian Dutton, The Nature Conservancy 

• Ms. Annelisa Grigg, Fauna & Flora International 

• Ms. Nancy Kamp-Roelands, Ernst & Young 

Netherlands/ Royal NIVRA 

• Ms. Erin Musk, City West Water 

• Mr. Mike Rose, SASOL 

• Mr. Fernando Toledo, Codelco 

A Környezeti (szennyezés) Tanácsadó 

Testület tagjai 

• Ms. Tanja D. Carroll, Coalition for Environmentally 

Responsible Economies (CERES) 

• Mr. Yutaka Okayama, Toyota Motor Corporation 

• Ms. Maria Fatima Reyes, Philippine Institute of 

Certified Public Accountants (PICPA) 

• Mr. Yogendra Kumar Saxena, Gujarat Ambuja Cements 

• Mr. David Stangis, Intel Corporation 

• Ms. Sonia Valdivia, The Catholic University of Peru 

• Mr. Eric Shostal, Institutional Shareholder Services 

• Ms. Lucian Turk, Dell, Inc. 

A Munkaügyek Tanácsadó Testület tagjai 

• Ms. Michiko Arikawa, Matsushita Electric Industrial 

(Panasonic) 

• Mr. Stephen Frost, Southeast Asia Research Centre 

• Ms. Kyoko Sakuma, Sustainability Analysis & 

Consulting 

• Mr. Sean Ansett, Gap Inc. 

• Ms. Deborah Evans, Lloyd’s Register of Quality 

Assurance (LRQA) 

• Mr. Pierre Mazeau, Electricité de France (EDF) 

• Mr. Dan Viederman, Verité 

A Gazdasági Tanácsadó Testület tagjai 

• Ms. Christine Jasch, Institute for Environmental 

Management and Economics(IOEW) 

• Mr. Martin Tanner, Novartis International AG 

• Ms. Helen Campbell, former AccountAbility 

• Mr. Eric Israel, KPMG LLP 

• Ms. Martina Japy, BMJ CoreRatings 

• Ms. Michelle Smith, Rohm and Haas 

• Ms. Lisa Acree, Business for Social Responsibility 

• Mr. Johan Verburg, NOVIB/Oxfam Netherlands 

A Jelentéskészítés mint Folyamat 

Munkacsoport (angolul: Reporting as a 

Process Working Group, RPWG) tagjai 

A Jelentéskészítés mint Folyamat Munkacsoport 

feladata az volt, hogy aktualizálja és továbbfejlessze a 

Jelentéstételi alapelveket, és az útmutatást arról, hogy 

hogyan kell a G3 Útmutatót alkalmazni. 

• Ms. Amy Anderson, Starbucks Coffee 

• Mr. Pankaj Bhatia, World Resources Institute (WRI) 

• Mr. Bill Boyle, BP 

• Dr. Uwe Brekau, Bayer AG 

• Ms. Debra Hall, Coalition for Environmentally 

Responsible Economies (CERES) 

3.0 Verzió 

45

RG 


• Mr. Dunstan Hope, Business for Social 

Responsibility 

• Dr. Aqueel Khan, Association for Stimulating Know 

How (ASK) 

• Ms. Judy Kuszewski, SustainAbility Ltd. 

• Mr. Brian Kohler, Communications, Energy & 

Paperworkers Union of Canada 

• Mr. Ken Larson, Hewlett Packard 

• Mr. Steve Lippman, Trillium Invest 

• Mr. Luis Perera, PriceWaterHouseCoopers 

• Mr. Dante Pesce, Vincular, Pontificia Universidad 

Católica de Valparaíso 

• Ms. Mizue Unno, So-Tech Consulting, Inc. 

• Mr. Cornis van der Lugt, UNEP Division of 

Technology, Industry, and Economics (DTIE) 

• Mr. Robert Walker, The Ethical Funds Company 

• Mr. Ian Whitehouse, Manaaki Whenua Landcare 

Research 

• Mr. Alan Willis, Alan Willis & Associates 

• Although not a member of the group, Jennifer 

Iansen-Rogers, KPMG, The Netherlands, provided 

ongoing advice on process matters. 

Beérkezett megjegyzések 

2006. január és március között 270 észrevétel érkezett 

a G3 szövegének közzétett tervezetére. Ezek az 

észrevételek jelentősen hozzájárultak a G3 Útmutató 

végső formátumának és tartalmának kialakításához. 

GRI Irányító testületek 

Az Irányító testületekről, beleértve tagságukat és a tagok 

szerepét, részletes információ a www.globalreporting.org 

honlapon található. 

Technikai Tanácsadó Bizottság (Technical Advisory 

Committee): Ez a 12 tagú szakértői bizottság segíti a GRI 

Jelentéstételi Keretrendszer általános minőségének és 

koherenciájának biztosítását azzal, hogy magas szintű 

technikai tanáccsal és szakértelemmel szolgálnak. A G3 

elkészítésének folyamatában legfontosabb feladatuk az 

volt, hogy javaslatokat tegyenek az Útmutató általános 

felépítésével kapcsolatban; eldöntsék a tartalom 

meghatározása körül felmerülő kulcsfontosságú 

kérdéseket; biztosítsák, hogy a döntések megfelelően 

alapos módon legyenek meghozva; végül pedig 

hozzájáruljanak/elutasítsák a G3 verzió nyilvánosságra 

hozatalát. 

Érintettek Tanácsa (Stakeholder Council): Ez a 48 

tagú csoport biztosítja az érintettek képviseletét a GRI 

irányítási szerkezetében. A Tanács az Igazgatótanácsnak 

közpolitikai és stratégiai kérdésekkel kapcsolatban 

ad ajánlásokat, valamint segített meghatározni a 

G3 fejlesztésének általános vonalát. Az Érintettek 

Tanácsának néhány tagja közvetlenül is részt vett 

a munkacsoportok tevékenységében. A Tanács 

többségi döntést hozott a G3 Útmutató nyilvánosságra 

hozataláról. 

Igazgatótanács: Ennek a 16 tagú csoportnak van 

végső ügygondnoki, pénzügyi és jogi felelőssége a 

GRI-ért, beleértve a végső döntéshozatali hatalmat a 

GRI Útmutató átdolgozásával kapcsolatban, szervezeti 

felépítéséért, és munkaterveiért. Miután iránymutatással 

és tanáccsal segítette a G3 kialakításának folyamatát, 

valamint figyelembe vette a Technikai Tanácsadó 

Bizottság és az Érintettek Tanácsának ajánlásait, az 

Igazgatótanács egyhangúlag jóváhagyta G3 Útmutatót 

és annak nyilvánosságra hozatala mellett szavazott. 

GRI Titkárság: Az ügyvezető igazgató vezetésével a 

Titkárság hajtja végre az Útmutató ajánlásait és valósítja 

meg az Igazgatótanács által elfogadott munkatervet. 

A Titkárság felelős a kommunikációért, az információ 

terjesztéséért, az érintettekkel való kapcsolattartásért, 

valamint a pénzügyi adminisztrációért. A Titkárság 

támogatja az Igazgatótanács, az Érintettek Tanácsa és a 

Technikai Tanácsadó Bizottság tevékenységét. 

Tanácsadó szervezetek 

A GRI Titkársága a G3 folyamata alatt a következő 

tanácsadó szervezetek (fizetett) segítségét és 

hozzájárulását kérte: 

• csrnetwork (vezető tanácsadó – Mark Line) 

• Just Solutions (vezető tanácsadó – Vic Thorpe) 

• onValues (vezető tanácsadó – Ivo Knoepfel) 

• Ove Arup (vezető tanácsadó – Jean Rogers) 

• Responsibility Matters (vezető tanácsadó – Mark 

Brownlie) 

• Sandra Pederson, szerkesztő 

46 

© 2000-2006 GRI


RG 

• Source-Asia (vezető tanácsadó – Paul Wenman) 

• Triple Innova (vezető tanácsadó – Michael Kundt) 

• University of Amsterdam (vezető tanácsadó – 

Jeffrey Harrod) 

Jogi felelősség 

A jelen dokumentum, melynek célja, hogy a 

fenntarthatósági jelentéskészítést támogassa és 

népszerűsítse, egy számos érintett, akik a világ minden 

részét, és a jelentések készítőit és felhasználóit is 

képviselik, bevonó konzultációs folyamat eredményeként 

jött létre. Míg a GRI Igazgatótanácsa minden szervezetet 

bíztat arra, hogy jelentéseinek elkészítéséhez használja 

az Útmutató a fenntarthatósági jelentések készítéséhez 

(GRI Útmutató) c. kiadványt, a részben vagy teljesen az 

Útmutató alapján összeállított jelentések készítéséért 

és kiadásáért minden felelősség annak szerzőit terheli. 

Se a GRI Igazgatótanácsa, se pedig a Stichting Globális 

Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting 

Initiative) nem vállal felelősséget a GRI Útmutató 

jelentéskészítésben való használatából vagy a GRI 

Útmutató alapján készült jelentések használatából adódó 

bárminemű következményért és kárért. 

Fordítás 

A G3 magyar fordítását a Braun & Partners készítette. 

Braun & Partners 

Pannónia Center 

1136 Budapest, Pannónia u. 11. 

Tel/Fax.: +361 349 2939 

www.braunpartners.hu 

Fordító: Vadovics Edina 

Lektorok: 

Dr. Boda Zsolt docens, Budapesti Corvinus Egyetem 

A GRI Útmutató kifejlesztése és elkészítése angol 

nyelven történt. Annak ellenére, hogy minden 

erőfeszítésünkkel – többek között két független 

szakmai lektor bevonásával – törekedtünk arra, hogy 

a fordítás pontos legyen, az angol nyelvű szöveg az 

irányadó. Az angol nyelvű Útmutató legutolsó változata 

megtalálható a www.globalreporting.org honlapon. 

Értesítés az Útmutató használatáról 

A GRI ezúton kéri, hogy azok a szervezetek, amelyek 

jelentésük elkészítéséhez az Útmutatót és/vagy a GRI 

Jelentéstételi Keretrendszer egyéb elemeit használták, 

értesítsék a GRI-t erről jelentésük megjelenésével egy 

időben. Ennek az alább felsorolt módokon lehet eleget 

tenni: 

• A szervezet egyszerűen küldjön értesítést a GRInek, 

amelyhez mellékelje a jelentés nyomtatott 

és/vagy elektronikus példányát. 

• Regisztrálják jelentésüket a GRI internetes 

adatbázisában. 

• Kérjék fel a GRI-t, hogy ellenőrizze a felhasználás 

szinttel kapcsolatos ön-besorolásukat. 

Szerzői jogok és védjegy 

A dokumentum szerzői joga a Stichting Global Reporting 

Initiative (GRI) tulajdonát képezi. 

A dokumentum másolása és terjesztése véleményezés 

és/vagy GRI alapú jelentés készítése céljából a GRI 

előzetes engedélye nélkül lehetséges. Ugyanakkor a 

dokumentum, vagy a dokumentum bármely részének 

bármely más célból és bármely más formában történő 

másolása, tárolása vagy átvétele a GRI előzetes írásbeli 

engedélye nélkül tilos. 

A Global Reporting Initiative, a Global Reporting 

Initiative logó, a Sustainability Reporting Guidelines és 

a GRI a Global Reporting Initiative védjegyei 

Dr. Hardi Péter egyetemi tanár, igazgató 

Üzlet és Társadalom Központ 

Közép-Európai Egyetem Üzleti Kar 

Tördelő: Farkas Petur 

3.0 Verzió 

47

RG 


További információ a GRI-ről és az Útmutató 

Fenntarthatósági Jelentések Készítése c. 

kiadványról a következő elérhetőségeken 

keresztül kapható: 

www.globalreporting.org 

info@globalreporting.org 

Global Reporting Initiative 

PO Box 10039 

1001 EA Amsterdam 

The Netherlands 

Tel: +31 (0) 20 531 00 00 

Fax: +31 (0) 20 531 00 31 

© 2000-2006 Global Reporting Initiative. 

Minden jog fenntartva. 

48 

© 2000-2006 GRI

Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez - Global ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?