Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) - Gál Ferenc Hittudományi ...

Gál Ferenc Hittudományi Fıiskola 

Tanulmányi és vizsgaszabályzat 

(TVSZ) 

Szeged 

1

Tanulmányi és vizsgaszabályzat 

I. A Fıiskola képzései 

A képzések az Egységes Tanulmányi Rendszerben (ETR) alkalmazott megnevezéssel 

„mérföldkövekbıl” vagy modulokból állnak. A Fıiskola tanulmányi nyilvántartása is az ETR-t 

alkalmazza, ezért a TVSZ-ben is ilyen mérföldkövek jelennek meg, amelyek megtalálhatók a jelen 

szabályzat függelékében, ami – tekintettel arra, hogy több szak is tartalmazhatja ugyanazt a 

mérföldkövet – megkönnyíti így az egyes szakok közötti átjárhatóság bemutatását. 

I.1. Alapképzések 

I.1.1. Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) 

(továbbiakban: KLM szak) 

I.1.1.1. A KLM szak adatai: 

Képzési forma: 

nappali vagy levelezı 

Félévek száma: 6 

Kreditösszeg: 180 

Szakképzettség megnevezése: „katekéta” vagy „katekéta-lelkipásztori munkatárs” 

Finanszírozási forma: 

Államilag támogatott vagy költségtérítéses 

I.1.1.2. A KLM képzés célja: 

Olyan felkészült katekéták, illetve lelkipásztori munkatársak képzése, akik irányítással 

alkalmasak az Egyház igehirdetési és pasztorális alaptevékenységének ellátására a hatályos 

egyházi szabályozásnak megfelelı munkakörökben és kompetenciákkal: 

– katekéta szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a gyermek-, az ifjúsági és a felnıtt 

katekézis/hittanoktatás közoktatási, felnıttképzési és egyházközségi/gyülekezeti 

feladatainak ellátására; 

– A világi hallgatók számára felvehetı lelkipásztori munkatárs szakirányon szerzett 

ismeretek birtokában: lelkipásztor irányítása mellett egyházi közösségvezetésre, bizonyos 

liturgikus cselekmények vezetésére, végzésére, karitatív-kulturális tevékenységek végzésére. 

Papnövendékek kizárólag a katekéta szakirányt vehetik fel. 

Az alapfokozatot szerzetteknek lehetıségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük 

(szakirányuk) szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második 

ciklusában folytassák. 

2

I.1.1.3. A KLM képzés során teljesítendı mérföldkövek: 

1. Szakmai alapozás 15 kredit 

2. Szakmai törzsanyag 78 kredit 

3. Katekéta szakosodás 8 kredit 

4. pedagógia és pszichológia alapozás 10 kredit 

5. Katekéta záróblokk 19 kredit 

6. katekéta specializáció 50 kredit 

7. v a g y 

lelkipásztori munkatárs specializáció 50 kredit 

8. v a g y 

a második tanárszakot megalapozó minor 

szak az SZTE-rıl 50 kredit 

Összesen: 

180 kredit 

Magyarázat a 6-7-8. mérföldkıhöz: a KLM alapszak részét képezı 50 kredites szabadon 

választható modulként a III. félévtıl mindenki számára kötelezıen teljesítendı: 

− vagy a katekéta specializáció, 

− vagy a lelkipásztori munkatárs specializáció, 

− vagy pedig a második tanári szakot megalapozó minor szak a Szegedi 

Tudományegyetemen (SZTE), mivel a KLM alapszakra épülı HN-T mesterszak 

tanárképes szak. 

Az oklevél kiadásának feltétele egy idegen nyelvbıl középfokú C típusú, államilag elismert 

vagy azzal egyenértékő nyelvvizsga. 

I.1.1.4. Kétszakos tanulás a KLM szakon: 

A KLM szak kétszakos BA képzésben is felvehetı, ahol a másik szak a Fıiskolán 

választható: 

− teológia (osztatlan mesterszak) 

− kántor szak 

− tanító szak. 

I.1.1.5. Továbbtanulási lehetıség a KLM szakról MA szinten: 

A jelen KLM alapképzést követıen, annak kimeneteként választható mesterszakok: 

a) A Fıiskola hittanár-nevelıi mesterszakos képzése (HN), amely két típusú tanári 

végzettséget nyújthat: 

• Két tanári szakos HN képesítést, azoknak, akik a hittanár szak mellett második 

(major vagy minor) tanári szakként vagy a Fıiskola által nyújtott etikatanár 

mester (MA) szakot, vagy az SZTE valamely tanári szakját választják. 

• Nem két tanári szakos, hanem csak egy tanári szakos képesítést. 

b) A Fıiskola egyház- és mővelıdéstörténet mesterszakos képzése (továbbiakban: EMT), a 

szaknál bemutatott további elıfeltétel teljesítése esetén. 

c) A Fıiskola etikatanár mesterszakos képzése, ami világi tanárképzésként kötelezıen 

kétszakos, ezért szakpárban választható mellé vagy a Fıiskola HN szakja, vagy az SZTE 

valamely tanári szakja (a megfelelı BA minor vagy major szakos elıfeltétel 

teljesítésével). 

d) A Fıiskola pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszakos képzése 

(továbbiakban: PTSz). 

e) Kánonjogász mesterszakon (MA) a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetében. 

3

I.1.2. Kántor alapszak (BA) 

I.1.2.1. A kántor szak adatai: 





Szakképzettség megnevezése: „kántor” 


államilag támogatott vagy 

költségtérítéses 

I.1.2.2. A kántor szakos képzés célja: 

Olyan kántorok képzése, akik az egyházzene elméleti és gyakorlati ismeretei és 

hittudományi alapismeretek birtokában felkészültek az evangélium üzenetének átadására 

énekben, zenében; az egyházzenéért felelıs szolgálatra. 

I.1.2.3. A kántor szakos képzés során teljesítendı mérföldkövek: 

1. szakmai alapozás 15 kredit 

2. szakmai törzsanyag 78 kredit 

3. Pedagógia és pszichológia alapozás 10 kredit 

4. egyházzenei szakmai törzsanyag 

64 kredit 

(ezt a mérföldkövet a nappali és a levelezı tagozatosok 

együtt végzik) 

5. Kántor záróblokk 13 kredit 

Összesen: 

180 kredit 

Az oklevél kiadásának feltétele egy idegen nyelvbıl középfokú, C típusú államilag elismert 

vagy azzal egyenértékő nyelvvizsga. 

I.1.2.4. Kétszakos tanulás a kántor szakon: 

A kántor szak kétszakos BA képzésben is felvehetı, ahol a másik szak a Fıiskolán 


− teológia (osztatlan mesterszak), 

− KLM alapképzési szak, 

− tanító szak. 

I.1.2.5. Továbbtanulási lehetıség a kántor szakról: 

A jelen kántor alapképzést követıen, annak kimeneteként választható MA szakok: 

a) Az SZTE énektanár mesterszakja minor szakként, azzal a feltétellel, hogy a jelentkezı a 

kántor szakot a KLM szakkal szakpárban teljesítette. Ezekben az esetekben ugyanis az 

énektanár szak elfogadja az elıfeltételként meghatározott BA minor szakos kötelezettségnek 

a kántor alapszakot. 

A világi szakos tanárképzés kötelezı kétszakossága miatt az énektanár MA szak mellett a 

második tanár szak lehet a Fıiskolán a HN-T mesterszak vagy az etikatanár mesterszak. 

Ezzel a következı szakpárosítások jöhetnek létre: 

• hittanár-nevelı–énektanár (MA) szakpár, 

• etikatanár–énektanár (MA) szakpár. 

b) A Fıiskola HN-T mesterszakos képzése az I.1.1.5. pontban (KLM képzésnél) bemutatottak 

szerinti kétszakos vagy egyszakos tanári képzésben. 

4

c) A Fıiskola EMT mesterszakos képzése (a szaknál bemutatott további elıfeltétel teljesítése 

esetén). 

d) A Fıiskola etikatanár mesterszakos képzése, ami világi tanárképzésként kötelezıen 

kétszakos, ezért szakpárban választható mellé vagy a Fıiskola HN mesterszakja, vagy az 

SZTE valamely tanári szakja (a megfelelı BA minor vagy major szakos elıfeltétel 

teljesítésével). Ezzel a következı szakpárosítások jöhetnek létre: 

• etikatanár–hittanár-nevelı (MA) szakpár, 

• etikatanár– egyéb világi (pl. ének)tanár (MA) szakpár. 

e) A Fıiskola PTSz mesterszakos képzése. 

f) Kánonjogász mesterszakon a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetében. 

1.1.3. Hittanár-nevelı minor szak (BA) 

(továbbiakban: HN-Tm szak) 

I.1.3.1. A HN-Tm szak adatai: 





Szakképzettség 

Az oklevélbe belekerül: „a hittanár-nevelı tanári szakképzettséget 

megnevezése: 

megalapozó minor szakot elvégezte” 

Finanszírozási forma: államilag támogatott vagy költségtérítéses 

(Az alapszakkal megegyezıen, alapesetben külön díj fizetése nem 

írható elı; plusz minor szakként történı felvétel esetén a 

költségtérítés összege a katekéta-lelkipásztori munkatárs szak 

mindenkori költségtérítésének 50%-a.) 

I.1.3.2. A HN-Tm szakos képzés célja: 

A HN-Tm nem önálló szak. Elvégzése biztosítja egy hitéleti mesterszak (MA) felvételét 

azoknak, akik nem hitéleti alapképzési (BA) szakot végeznek. 

I.1.3.3. A HN-Tm szakos képzés során teljesítendı mérföldkövek: 

1. hittanár-nevelı minor 50 kredit 

Magyarázat: Lehetıség van az 50 kredites differenciált szakmai ismeretek helyett a második 

tanárszakot megalapozó minorként a hittanár-nevelı szak megalapozására ezzel a minor 

szakkal. Ezzel az eredetileg pl. magyar vagy matematika alapszakos hallgató lehetıséget 

nyer arra, hogy tanulmányait a mesterszinten folytatva az eredeti alapszakos tanári 

szakképzettsége mellé a hittanár-nevelı tanári szakképzettséget vegye fel, s ezzel pl. magyar 

- hittanár-nevelı vagy matematika - hittanár-nevelı kettıs tanári szakképzettséget szerezzen. 

I.1.3.4. Kétszakos tanulás a HN-Tm szakon: 

A minor szak mindig egy másik, major szak mellett vehetı fel, egy újabb MA minor szak 

elıfeltételeként. 

I.1.3.5. Továbbtanulási lehetıség a HN-Tm szakról: 

A HN-minor szak elvégzése a következı MA minor szakokon való tanulás elıfeltétele: 

5

a) A Fıiskola HN-T mesterszakos képzése az I.1.1.5. pontban (KLM képzésnél) bemutatottak 

szerinti kétszakos vagy egyszakos tanári képzésben. 

b) A Fıiskola EMT mesterszakos képzése (a szaknál bemutatott további elıfeltétel teljesítése 

esetén). 

c) A Fıiskola etikatanár mesterszakos képzése, ami világi tanárképzésként kötelezıen 

kétszakos, ezért szakpárban választható mellé vagy a Fıiskola HN mesterszakja, vagy az 

SZTE valamely tanári szakja (a megfelelı BA minor vagy major szakos elıfeltétel 

teljesítésével). Ezzel a következı szakpárosítások jöhetnek létre: 

• etikatanár–hittanár-nevelı (MA) szakpár, 

• etikatanár– egyéb világi (pl. ének)tanár (MA) szakpár. 

d) A Fıiskola PTSz mesterszakos képzése. 

e) Kánonjogász mesterszakon a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetében. 

6

1.2. Mesterképzés 

1.2.1. Hittanár-nevelı tanár mesterszak (MA) 

(rövidítése: HN-T) 

I.2.1.1. A HN-T szak adatai: 


Félévek száma: 

Kreditösszeg: 

Szakképzettség megnevezése: 



4 (egyszakos tanárképzésben) 

5 (kétszakos tanárképzésben) 

120 (egyszakos tanárképzésben) 

150 (kétszakos tanárképzésben) 

okleveles hittanár-nevelı tanár 

államilag támogatott vagy költségtérítéses 

I.2.1.2. A HN-T szakos képzés célja: 

A hittanár-nevelı tanár szakképzettség megszerzésére irányuló képzés felkészít a hittanárnevelı 

tanári hivatásra a hitoktatás különbözı színterein (iskola, plébánia/gyülekezet, 

felnıttképzés), továbbá a tanulmányok doktori képzésben történı folytatására. A hittanárnevelı 

tanár szakképzettség a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (1) 

bekezdése szerint jogosít pedagógus-munkakör betöltésére. 

A hittanár-nevelı tanári szakképzettség megszerezhetı elsı vagy második tanári 

szakképzettségként, illetve a képzés végezhetı egyszakos képzésként is. (ld.: 15/2006. 

(IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 11.2.2.c. pont) 

I.2.1.3. A HN-T szakos képzés során teljesítendı mérföldkövek: 

Két tanári szakos Egy tanári szakos 

1. szakterületi ismeretek 80 kredit 40 kredit 

2. tantárgy-pedagógia, szakmódszertan - 10 kredit 

3. pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit 40 kredit 

4. összefüggı szakmai gyakorlat 30 kredit 30 kredit 

Összesen: 150 kredit 120 kredit 

Az egybefüggı tanári gyakorlat a képzés utolsó (4. vagy 5.) félévében kerül megszervezésre, 

amikor a többi mérföldkövet a hallgató már teljesítette. 

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, legalább középfokú C típusú, illetve ezzel 

egyenértékő nyelvvizsga letétele szükséges. 

I.2.1.4. Kétszakos tanulás a HN-T szakon: 

A HN-T szak kétszakos MA képzésben is felvehetı, ahol a másik szak a Fıiskolán 

választható (egy tanári szakos HN-T szak esetében): 

− teológia (osztatlan mesterszak), 

− etikatanár mesterszak, 

− PTSz mesterszak. 

7

1.2.2. Hittanár-nevelı tanári mesterszak – 2. tanári szakképzettségként 

(nem önálló MA szak, a továbbiakban: HN-T2) 

I.2.2.1. A HN-T2 szak adatai: 





Szakképzettség megnevezése: „hittanár–nevelı szakos tanár” 

Finanszírozási forma: Államilag támogatott vagy költségtérítéses (az 

elsı tanári szakkal megegyezıen, alapesetben 

külön díj fizetése nem írható elı. 

Költségtérítést további tanári szakként történı 

felvétel esetén kell fizetni. 

I.2.2.2. A HN-T2 szakos képzés célja: 

A hittanár-nevelı tanár szakképzettség megszerzésére irányuló képzés felkészít a hittanár-nevelı 

tanári hivatásra a hitoktatás különbözı színterein (iskola, plébánia, felnıttképzés), továbbá a 

tanulmányok doktori képzésben történı folytatására. A hittanár-nevelı tanár szakképzettség a 

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (1) bekezdése szerint jogosít pedagógusmunkakör 

betöltésére. 

I.2.2.3. A HN-T2 szakos képzés során teljesítendı mérföldkövek: 

1. szakmai törzsanyag 30 kredit 

2. hittanár – nevelı tanár szakosodás 10 kredit 

Összesen: 

40 kredit 

8

1.3. Osztatlan képzések 

1.3.1. Teológia szak MA 

(továbbiakban: TEOL) 

I.3.1.1. A TEOL szak adatai: 



Félévek száma: 10-12 

Kreditösszeg: 300-360 

Szakképzettség megnevezése: „okleveles katolikus teológus” 

Finanszírozási forma: államilag támogatott vagy költségtérítéses. 

I.3.1.2. A TEOL szakos képzés célja: 

A képzés célja egyházi és világi személyek képzése annak érdekében, hogy a katolikus tanítás 

alapos ismeretében küldetésüknek megfelelıen vegyenek részt az egyház evangelizációs 

tevékenységében. A képzés további célja szakemberek képzése, akik a hittudományok legújabb 

eredményeinek olyan mélységő ismereteivel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi ıket a teológia 

tudományos mővelésére és doktori tanulmányok folytatására. 

I.3.1.3. A TEOL szakos képzés során teljesítendı mérföldkövek: 

10 féléves 12 féléves 

1. szakmai alapozás 15 kredit 15 kredit 

2. szakmai törzsanyag 78 kredit 78 kredit 

3. szakmai törzsanyag 30 kredit 30 kredit 

4. általános teológus szakosodás 72 kredit 72 kredit 

5. szabadon választható 23 kredit 23 kredit 

6. teológia záróblokk (10 féléves képzésben) 82 kredit - 

teológia záróblokk (12 féléves képzésben) - 142 kredit 

Összesen: 300 kredit 360 kredit 

Az oklevél kiadásának feltétele a teológiai szaknyelvi képzés teljesítése (pl. egyházi latin), továbbá 

egy idegen nyelvbıl középfokú, C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékő nyelvvizsga. 

1.3.1.4. Bibliai nyelvek specializáció 


nappali 



Végzettség megnevezése: Oklevélhez mellékelt betétlap kiállításával: 

„bibliai nyelvek specializációt végzett” 

Finanszírozási forma: államilag támogatott vagy költségtérítéses. 

I.3.1.5. A specializáció célja: 

A bibliai nyelvek specializáció a TEOL alapszak mellé vehetı fel, kizárólag nappali képzési 

formában, finanszírozása megfelel az alapszakénak. 

A specializáció célja a latin, a bibliai görög és a bibliai héber tudományos szintő elmélyítése, ami 

alkalmassá teszi a végzetteket a biblikus és történeti teológia tudományos mővelésére. A TEOL 

alapszak és a bibliai nyelvek specializáció egyaránt történı teljesítése ad lehetıséget arra, hogy az 

9

affiliáció keretében a PPKE HTK bocsássa ki a teológus végzettséget igazoló oklevelet és egyúttal 

odaítélje a baccalaureatus egyházi tudományos fokozatot. 

A specializáció elvégzését az oklevélhez mellékelt betétlap igazolja. 

I.3.1.6. A specializáció során teljesítendı mérföldkövek: 

1. biblikus nyelvek specializáció 30 kredit 

A specializációt elvégzı hallgatók mentesülnek az egyéb szakjaikon számukra kötelezıen elıírt 

összes szeminárium elvégzésétıl, melyeket ezen specializáció elvégzésével teljesítenek. 

I.3.1.7. Kétszakos tanulás a TEOL szakon: 

A TEOL szak kétszakos MA képzésben is felvehetı, ahol a másik szak a Fıiskolán 


− hittanár szak (KLM 6 félév + HN-T 4-5 félév) 

− kántor alapképzési szak, 

− etikatanár mesterszak, 

− PTSz mesterszak. 

10

2. Szemináriumok 

Minden képzésen a tanrend (mérföldkövek) által elıírt számú szemináriumot kell teljesíteni (lásd: 

ETR vagy a mérföldkövek): szemináriumok teljesítését írják elı a következı mérföldkövek: 

1. szakmai törzsanyag BA 3 db egyenként 2-2 kredites szeminárium 6 kredit 

2. lelkipásztori munkatárs specializáció 3 db egyenként 2-2 kredites szeminárium 6 kredit 

3. általános teológus szakosodás 4 db egyenként 2-2 kredites szeminárium 8 kredit 

Összesen: 

20 kredit 

Az egy szak részeként felvett különbözı mérföldkövek keretei között végzett szemináriumok nem 

válthatják ki egymást, azaz pl. egy Teológia MA szakos hallgatónak 6+8 kredit értékő 

szemináriumot kell végeznie: a szakmai törzsanyag BA és az általános teológus szakosodás 

mérföldköveken együttesen. Nem adódik össze ugyanakkor a különbözı szakokon felveendı 

szemináriumok mennyisége: ennek megfelelıen ha valaki pl. a katekéta BA szakjához felvett 

lelkipásztori munkatárs specializációval együtt a képzés teljes három éves idıtartama alatt teljesített 

összesen 12 kreditnyi szemináriumot, amennyiben ezzel a képzéssel párhuzamosan vagy ezen 

képzése utána felveszi a Teológia MA szakot, szemináriumból összesen már csak 1 darabot kell 

végeznie. 

A szemináriumok az alábbi témakörökben kerülnek meghirdetésre: 

biblikus tudományok 

történeti teológia, egyháztörténet 

rendszeres teológia 

gyakorlati teológia 

pedagógia-pszichológia 

filozófia 

kánonjog 

Az elıírt számú szemináriumot a fentiekbıl válogatva, témabeli megkötés nélkül kell 

felvenni. Tekintettel arra, hogy a szemináriumi munka a szorgalmi idıszakra korlátozódik, az elıírt 

követelményeket legkésıbb a vizsgaidıszak megkezdéséig teljesíteni kell. Ennek hiányában az 

ETR-en a tárgyhoz a „nem teljesítette” megjegyzés kerül. 

Levelezı tagozatos hallgatók a nappali tagozaton is felvehetnek szemináriumokat. 

Amennyiben erre nincs lehetıségük, a szemináriumi követelményeket - a konzultációk alkalmával - 

a szaktanárral egyeztetett módon és idıben teljesíthetik. 

A szemináriumok a szorgalmi idıszak 2. hetében indulnak. 

A „bibliai nyelvek specializációt” elvégzett hallgatók mentesülnek az egyéb szakjaikon számukra 

kötelezıen elıírt összes szeminárium elvégzésétıl, melyeket ezen specializáció elvégzésével 

teljesítenek. (Amennyiben a hallgató a bibliai nyelvek specializációból csak részeket végez el, 

számára a szeminárium végzése alóli mentesség az elvégzettekkel kreditarányosan állapítandó 

meg.) 

11

3. A kreditrendszerő képzés 

Fıiskolánk képzéseit kreditrendszerben szerveztük meg: a kreditrendszerő képzés célja, 

hogy rugalmas képzést, a diák számára nagyobb választási lehetıséget biztosítson, lehetıvé tegye 

az adott tárgynak más karon, egyetemen, illetve külföldön történı teljesítését és elfogadását, 

megkönnyítse a képzési szintek közötti átmenetet, a pályamódosítást, valamint az egyéni tanterv 

kialakításának lehetıségével növelje a hallgatók felelısségtudatát, és megszüntesse az 

évismétlésbıl fakadó idıveszteséget. 

A kreditrendszer a hallgatói munka mennyiségi és minıségi értékelésére szolgál, amelyben a 

hallgatónak lehetısége van eltérni az intézmény által közzétett átlagos ütemő mintatantervtıl (lásd: 

Mintatantervek). Az így biztosított fizikai és intellektuális mobilitás azonban nem jelenti a hallgató 

teljes szabadságát, hiszen az egyénileg összeállított tanrendnek meg kell felelnie a jelen 

szabályzatban rögzített feltételeknek és elıírásoknak. 

Az oklevél megszerzésének feltételéül elıírt minden tanulmányi munkaidı-ráfordítással járó 

tanulmányi követelmény teljesítését a felsıoktatási tanulmányi pontok (a továbbiakban: 

kreditpontok) fejezik ki. A kreditpontokkal elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidı a 

tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni (otthoni) hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. 

Egy kreditpont 30 tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékő, egy félév teljesítése pedig 

átlagosan 30 kreditpontnak felel meg. A kreditpont értéke nem függ a megfelelés fokozatától. A 

jogszabályok keretei között egyes tárgyaknál, tantervi követelményeknél a kredithozzárendelés 

mellızhetı (pl. kritériumtárgy). 

3.1. Kreditpontok győjtése (kreditakkumuláció) 

A kreditpontgyőjtés célja, hogy a hallgató a rendelkezésére álló határidın belül megszerezze 

a végzett szak képesítési követelményében meghatározott, az oklevél megszerzéséhez, valamint az 

egyes félévek lezárásához minimálisan szükséges kreditpont-mennyiséget. 

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat „mérföldkövei” tartalmazzák az átlagos ütemő 

elırehaladás tantárgyfelvételi rendjét. A hallgató ettıl eltérhet, és a kreditpontok győjtésére minden 

félévben egyéni tanulmányi rendet alakíthat ki. Ettıl kezdve a hallgatónak önállóan és felelısen kell 

terveznie további tanulmányi programját. 

A kreditpontgyőjtés regisztrációja az ETR-ben és a leckekönyvben történik. 

3.2. Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság 

A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben (átvétel, tagozatváltás, egyéni tanulmányi rend, 

áthallgatás, évkihagyás, kreditátvitel, stb.) a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság (TKB) dönt, 

melyben nem hitéleti képzésekkel összefüggı kérdések tárgyalása esetén a hallgatók által delegált 

tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 50%-a. 

Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert 

tanulmányi teljesítményt – ha annak elıfeltétele fennáll – bármelyik felsıoktatási intézményben 

folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsıoktatási 

intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – 

tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek 

összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt 

százalékban megegyeznek. A más intézményben teljesített helyettesítı tantárgy annyi kredittel 

ismerhetı el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz 

rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. 

A TKB mőködését az általa elfogadott ügyrend szabályozza, melyet a Szenátus hagy jóvá. 

12

A TKB elsı fokon hozott határozata ellen a hallgató annak kézhezvételétıl (tudomására 

hozásától) számított 8 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. 

A TKB határozata elleni fellebbezést a rektor bírálja el. A másodfokú határozattal szemben 

fellebbezésnek nincs helye. 

A kreditátvitel elbírálásánál a TKB a szakfelelıs véleményének figyelembevételével hozza 

meg döntését. Kreditátvitelre nincs lehetıség záróvizsga, szakdolgozat esetén. 

A felsıoktatási intézmény Kreditátviteli bizottsága határozza meg az Ftv. 58. § (7) 

bekezdése alapján, hogy a felsıoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott 

bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek 

mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, 

hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerő 

képzésben vagy nem kreditrendszerő képzésben vett részt. 

Megelızı tanulmányok alapján kreditátvitellel elfogadott tanegység az adott félév átlagába 

nem számít bele, és nem lehet figyelembe venni az ösztöndíj szempontjából sem. 

4. Az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) 

Az ETR olyan informatikai nyilvántartóprogram, amely tartalmazza a hallgatók személyi 

adatait, felvett szakjait, a tanulmányi teljesítéseket, azok eredményét és kreditértékét, a 

tanulmányok befejeztével pedig automatikusan kiállítja a végzettségnek megfelelı 

oklevélmellékletet. 

Az ETR a hallgató tanulmányi elımenetelében nélkülözhetetlen eszköz, annak használata, 

ismerete minden hallgató elemi érdeke. 

A hallgatónak a tanulmányok megkezdésekor (1. félév) regisztrálnia kell magát a 

rendszerben. A regisztrációt követıen a rendelkezésére álló felhasználónévvel és jelszóval lesz 

lehetısége a programot használni. 

A Tanulmányi Osztály minden félévben meghirdeti a kurzusfelvételi és a vizsgajelentkezési 

idıszakot. A program ezek lejárta után automatikusan lezár, a hallgatónak kurzust felvenni, illetve 

vizsgára jelentkezni már nincs lehetısége. 

A leckekönyvbe a tárgyakat az ETR-es kurzusfelvételnek megfelelıen, azzal mindenben 

megegyezı adatokkal kell beírni. 

A fıiskola a tanulmányi rendszer (ETR) használatával elektronikus leckekönyv-vezetést is 

alkalmaz. Az alkalmazás során : 

– az érdemjegyeket köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni oly módon, hogy 

rögzíti az elektronikus rendszer (ETR) felületén, 

– írásbeli érdemjegyek utólagos ellenırzésére a dolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek 

valamint az értékelı nevének és aláírásának szerepelnie kell, 

– a vizsgaidıszak zárását követı 14 napon keresztül a hallgató az ETR-ben szereplı 

értékelés valódiságát vitathatja a kurzusért felelıs egységnél. A kifogásolt értékelést a 

bemutatott leckekönyv, illetve a dolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról 

meggyızıdtek – javítani kell. A javítást a tanulmányi osztály végzi el. A hallgató 

felszólalásának vitatása esetén a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság dönt. 

Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti felszólalásra van lehetıség. 

– A hallgató indokolt esetben kérheti a leckekönyv adatait tartalmazó, hitelesített okirat 

kiállítását, amelyet a fıiskola térítésmentesen és kötelezı jelleggel kiad. 

13

5. Az oktatás szervezése, tantárgyfelvétel 

A tanév két félévbıl (szemeszterbıl) áll. A félévek szorgalmi idıszakból és 

vizsgaidıszakból állnak. A szorgalmi idıszak 15 hét, a vizsgaidıszak 6 hét. A vizsgaidıszakon 

belül a vizsganapokat a tanszékek határozzák meg. A tanórák 45 percesek. 

A tanév idıbeosztását (tanév rendje) a szenátus állapítja meg. 

A rektor félévenként 6 nap oktatási szünetet engedélyezhet. 

A hallgató részére biztosítani kell, hogy az összes kreditet legalább húsz százalékkal 

meghaladó kreditértékő tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani 

kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes elıírt 

kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékő tárgyat vehessen fel. 

A hallgatónak a Tanulmányi Osztály által kiírt regisztrációs idıszakban van lehetısége arra, 

hogy félévi tanrendjét kialakítsa, és a tárgyakat a leckekönyvbe és az ETR-en felvegye. 

A tantárgyak felvételében segíti a hallgatót az ETR-en található dinamikus tanterv 

(intézmény által javasolt mintatanterv, amely megegyezik jelen TVSZ-ben található mérföldkövek 

rendszerében szereplı tantervvel). Ez megmutatja azokat a tárgyakat, melyeket az adott félévben 

ajánlatos felvenni ahhoz, hogy a hallgató - a rendelkezésére álló teljes tanulmányi idı alatt - 

oklevelét megszerezze. 

A leckekönyvbe a tárgyakat az ETR-es kurzusfelvételnek megfelelıen, azzal mindenben 

megegyezı adatokkal kell beírni. 

A felvétellel a hallgató vállalja az adott tárgy lehallgatását és a követelmények teljesítését, 

ide értve a félévközi feladatokat is. Egy adott tárgy engedéllyel és 1.000 Ft befizetésével adható le, 

nappali tagozaton a szorgalmi idıszak 6. hetének megkezdéséig, levelezı tagozaton legfeljebb az 4. 

konzultációig. Ezt követıen a tárgy leadására nincs lehetıség. 

Ha a hallgató a felvett tárgyat a vizsgaidıszakban nem tudja teljesíteni, a tárgyhoz rendelt 

kreditpontot elveszíti. Egy tárgyat - az elıtanulmányi rend figyelembe vételével - maximum három 

alkalommal lehet felvenni. Ezt követıen a hallgatónak a tantárgy felvételére több lehetısége nincs. 

A félév során csak az ETR-en felvett tárgyak teljesítése fogadható el. Egy vizsgát egy 

vizsgaidıszakon belül csak háromszor lehet megpróbálni, negyedszerre már csak rektori 

engedéllyel. Más intézményben teljesített vizsgák elfogadtatására csak a regisztrációs idıszak 

végéig (nappalin a szorgalmi idıszak elsı két hete, levelezın az elsı két konzultáción) van 

lehetıség. 

A fıiskola – további feltételekkel vagy anélkül – lehetıvé teheti tárgyak meghirdetését, 

tanóra tartása nélkül, olyan hallgatók számára, akik a tárgyat ismétlik. A csak vizsgára fölvett tárgy 

is beleszámít a tárgyfelvételek számába. 

A hallgató a szakján egy félévben maximum 45 kredit erejéig vehet föl tárgyakat. 

Vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó 

résztanulmányokat folytathat más intézményben. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetı, ha 

ahhoz a fıiskola hozzájárul. A hozzájárulást a fıiskola akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói 

jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. 

Az alap, vagy mesterképzésben, illetve ennek megfelelı korábbi képzésben fokozatot és 

szakképzettséget szerzettek felvehetık részismeretek megszerzésére irányuló képzés keretében a 

fıiskola képzési programjában szereplı képzésekre, amennyiben teljesítették a fıiskola honlapján 

közzé tett egyéb beiratkozási feltételeket is. 

– A hallgatói költségtérítéses jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással jön 

létre és legfeljebb egy alkalommal, két félév idıtartamra létesíthetı. 

– A képzés befejezését követıen a hallgatók a megszerzett ismeretekrıl, kreditértékekrıl 

igazolást kapnak. Az igazolt ismeretek más felsıfokú tanulmányokba beszámíthatók. 

– A részismeretek megszerzésére irányuló képzésbe felvett hallgató nem jogosult további 

párhuzamos, vagy vendéghallgatói jogviszony létesítésére, átvétel kezdeményezésére, 

támogatott képzésre átjelentkezni, önhibáján kívüli esetet kivéve jogviszonyát szüneteltetni. 

14

6. A félév értékelése 

A felvett tárgyak közül csak azok kreditpontja kerül jóváírásra, amelyekbıl a hallgató 

sikeres vizsgát tett. 

A kreditrendszerő képzés a folyamatos tanulást helyezi elıtérbe. Ezt szolgálják a 

gyakorlatokon és a szemináriumokon kiadott szorgalmi idıszakra szóló követelmények, melyeknek 

teljesítése a szorgalmi idıszak végéig kötelezı: amelyik gyakorlati tárgyból a hallgató a 

követelményeket a vizsgaidıszak kezdetéig nem teljesíti, azt a tárgyat nem teljesítette. 

Az elıadásokon az oktatók írathatnak a szorgalmi idıszakban is zárthelyi dolgozatokat vagy 

házi dolgozatokat – melyek a vizsgajegy elıfeltételei vagy részeredményei lehetnek – azzal, hogy a 

hallgatónak lehetısége van ezeknek a követelményeknek a vizsgaidıszakban történı teljesítésére is 

- a szaktanár által megadott határidıvel a vizsga elıtt. 

Az átlag kiszámításának módját a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Mőködési 

Szabályzata tartalmazza. 

7. Hallgatói jogviszony 

Az a hallgató, aki a felsıoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott 

felsıoktatási intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói 

A tanulmányaikat folytató hallgatók minden félév elején regisztrációs lappal jelzik, hogy az adott 

félévben tanulmányokat kívánnak folytatni. Amennyiben a hallgató egymást követı három 

alkalommal nem élt a bejelentkezés lehetıségével, hallgatói jogviszonya megszőnik. A be nem 

iratkozott hallgató a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. 

A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak - a 

képzési idıszak megkezdése elıtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott 

képzési idıszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az 

idıarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A hallgató államilag támogatott vagy 

költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév idıtartamra szól. 

A hallgatónak nappali tagozaton legfeljebb a szorgalmi idıszak megkezdését követı elsı 

héten, levelezı tagozaton a félév elsı két konzultációs napján - az erre rendszeresített regisztrációs 

lapon - be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott félévben hallgatói 

jogviszonyát szünetelteti. 

Ha a hallgató bejelenti, hogy a következı képzési idıszakban hallgatói kötelezettségének 

nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, 

ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredı kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, 

vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. A hallgatói jogviszony 

egybefüggı szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal 

is élhet a szüneteltetés jogával. Az elsı szüneteltetésre csak az 1. félév sikeres teljesítése után 

kerülhet sor. A hallgató jogviszonya szünetel, ha évkihagyásra kapott engedélyt. 

Aktív félévnek minısül, ha a hallgató legalább 1 kreditnyi tárgyat felvett. 

A hallgató a megkezdett aktív félév helyett – tanulmányainak elsı félévében különös 

méltánylást érdemlı okra hivatkozva – félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, amennyiben 

ezt a kurzusfelvételi idıszak végéig benyújtott kérelemre a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság 

engedélyezi. Késıbbi félévekben a passzív félévet a Tanulmányi Osztálynak írásban kell 

bejelenteni. Ha a hallgató ezen idıpontig nem kéri/jelenti be tanulmányainak szünetelését (passzív 

félév igénybevételét), az adott félév aktív félévnek minısül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a 

foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. 

Megszőnik a jogviszonya annak a hallgatónak, aki egymást követı két alkalommal nem 

jelentkezett be a következı tanulmányi félévre. 

15

Megszőnik továbbá a jogviszony a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésével. 

Ha a hallgatói jogviszony a tanulmányok befejezése elıtt fegyelmi okok miatt szőnik meg, a 

jövıben nincs lehetıség a tanulmányok folytatására. Ha a távozás tanulmányi okok miatt történik, a 

folytatásra csak a Szenátusi engedélyével van mód. 

A hallgatói jogviszonyból eredı jogok a felsıoktatási intézménybe történı beiratkozás 

napjától gyakorolhatók. 

Nem szőnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következı 

szakaszában folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron 

következı tanulmányi félévben, ugyanabban a felsıoktatási intézményben folytatja tovább. 

Megszőnik a hallgatói jogviszony, 

a) ha a hallgatót másik felsıoktatási intézmény átvette, az átvétel napján (amennyiben nem 

párhuzamos tanulmányokról van szó) 

b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, 

c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és 

költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, 

d) az adott képzési ciklust követı elsı záróvizsga-idıszak utolsó napján, 

e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató 

eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a 

megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján, 

f) a kizárás fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján, 

g) ha a hallgató három egymást követı félévben nem jelentkezett be hallgatói rendszerbe. 

A felsıoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a 

hallgatói jogviszonyát, aki 

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való 

elırehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, 

b) egymást követı két alkalommal nem jelentkezett be a következı tanulmányi félévre (a 

harmadik félév tantárgyfelvételi idıszakának végén). A harmadik félév tantárgyfelvételi 

idıszakának lezárásakor a hallgatót a visszaigazolást lehetıvé tevı módon, szükség esetén 

ismételten is, fel kell szólítani aktív félév igénybevételére (1.és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt 

megszüntetı határozatot kell megküldeni a megfelelı dokumentumok csatolásával. 

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követıen nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden 

esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy 

kötelezettségének a megadott határidıig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás 

jogkövetkezményeirıl. 

d) az adott szak képzési és kimeneti követelményében (KKK) meghatározott képzési idı felénél 

a hallgató megszerzett kreditjeinek száma kisebb, mint a szakhoz tartozó KKK-ban elıírt 

kreditszám 20%-a, továbbá akkor is, ha összesített passzív féléveinek száma meghaladja a 

szakhoz tartozó KKK-ban elıírt képzési idıszak hosszát. A hallgatót a visszaigazolást lehetıvé 

tevı módon, szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani az elıírt kreditteljesítés megszerzésére, 

illetve aktív félév igénybevételére (1. és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntetı 

határozatot kell megküldeni a megfelelı dokumentumok csatolásával. 

8. A képzések finanszírozása 

Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsıoktatásban tanulmányokat államilag 

támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idı), beleértve a felsıfokú szakképzést is. A 

fogyatékossággal élı hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhetı. A támogatási idıbe be 

kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a 

hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. 

16

A támogatási idı legfeljebb két félévvel megnı, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben 

vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idı meghaladja a tíz félévet (tehát 

fıiskolánkon a papnövendékek). 

Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsıoktatásban szerzett 

fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben 

valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet 

részt államilag támogatott képzésben. 

Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási idıt, csak költségtérítéses képzési 

formában folytathat tanulmányokat a felsıoktatásban. 

Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idı legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, 

mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idı alatt nem tudja befejezni 

tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. 

A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató 

azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a 

felsıoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma - beleértve az államilag támogatott 

képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a 

hallgatói jogviszonya megszőnését követı öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. 

A támogatási idı, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idı számításakor 

egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsıként megkezdett képzésének legkésıbb 

harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel - 

a) egyidejőleg több felsıoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha 

b) ugyanabban a felsıoktatási intézményben egyidejőleg több szakképzettség, szakképesítés 

megszerzésére készül fel. 

A hallgató tehát egyszerre több képzésben is részt vehet államilag támogatott formában. 

Ennek idıtartama a törvényben jelenleg az oklevél megszerzésével korlátozott. Az oklevél 

megszerzésére azonban a hallgatónak a képzés befejezését követıen korlátlan ideig van lehetısége: 

a törvény a párhuzamos képzés megkezdésének lehetıségét a korábbi tanulmányok második évére 

korlátozza. 

Ha az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató a tanév végén nem 

szerezte meg legalább az ajánlott tantervben („mérföldkövekben”) elıírt kreditmennyiség ötven 

százalékát, tanulmányait a következı tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. 

Államilag támogatott hallgatóknak tekintendık 

a) teljes idejő és részidıs egyetemi, fıiskolai elsı alapképzésben, 

b) teljes idejő és részidıs elsı alap-, osztatlan és mesterképzésben, 

c) teljes idejő elsı egyetemi kiegészítı képzésben 

államilag támogatott helyre felvett hallgatói jogviszonnyal rendelkezı hallgatók. 

A fentiekben meghatározott idı figyelembevételével ugyancsak a felsıoktatási intézmények 

államilag támogatott hallgatóinak tekintendık 

a) bármely államilag támogatott elsı közismereti tanári szakon, illetve közös képzésben 

tanulmányokat folytató hallgató a hittanár-nevelı tanári szakképzettség második tanári 

szakképzettségként történı megszerzéséhez felvett szakon a teljes idejő és részidıs képzésben 

legfeljebb 5 félévig, 

b) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal 

azonos elbírálás alá esı külföldi állampolgárságú hallgatók, ha a jelen paragrafus bármely 

pontjában rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek: hitéleti képzések esetén államilag támogatott 

státuszba kerülhet az a határontúli magyar nemzetiségő hallgató is, akinek anyaországa nem tagja az 

Európai Uniónak, 

c) az, aki államilag támogatott helyen további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesített - 

feltéve, hogy az adott képzési szinten korábban végbizonyítványt nem szerzett. 

Amennyiben a hallgató nem jogosult államilag támogatott képzésen való részvételre, 

számára a képzések tandíjasak (ld. fent az egyes képzéseknél). Részterületi ismeretek végzésénél a 

17

képzés költsége kreditarányosan határozandó meg azzal, hogy egy kredit értéke a 2009/2010-es 

tanévben 3000 Ft. 

A költségtérítéses hallgató részletfizetés kedvezményével élhet. A teljes önköltség összegét 

maximum négy részletben: az elsı részletet (amely az összköltség 50 %-a) a félévi regisztrációs 

idıszakban, az utolsót legkésıbb a szorgalmi idıszak befejezéséig be kell fizetnie. A félév 

halasztása vagy a tanulmányok megszakítása miatt a befizetett összeg visszafizetésére nincs 

lehetıség. 

A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és 

költségtérítéses státuszba kell sorolni, ha az utolsó két bejelentkezett félévben nem teljesítette az 

ajánlott tantervében elıírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át. 

9. Külföldi részképzés 

Ha az államilag támogatott képzésben részt vevı hallgató valamely EGT-államban olyan 

részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsıoktatási intézmény 

képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére a fıiskolától ösztöndíjat kaphat. 

A hallgató akkor jogosult az ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a fıiskola hozzájárulásával 

kezdte meg. Az alapképzésben tanulmányait folytató hallgató akkor kaphat ösztöndíjat, ha a 

kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, 

mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A fıiskola évenként megtervezi 

költségvetésében az ösztöndíjalapot. 

A fıiskola által támogatott, az EGT országok intézményeiben végzett részképzés tartamára a 

hallgató külföldön felhasználható ösztöndíjat kaphat, ha erre irányuló pályázatát a fıiskola 

elfogadja. A pályázatban részletesen ismertetni kell a tervezett részképzés fı paramétereit és ki kell 

térni a jogszabályban elıírt kreditmennyiség meglétére is. 

A külföldön felhasználható ösztöndíj éves összege a hallgatói ösztöndíj támogatás 

háromszorosa. Pályázatok az intézményi éves költségvetésben a külföldön felhasználható 

ösztöndíjra elkülönített keret kitöltéséig fogadhatók be. 

10. Kérvények 

Minden a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos kérvényt a tanulmányi osztályon kell írásban 

benyújtani a Rektornak címezve. Megcímzett és felbélyegzett válaszboríték hiányában a válaszért 

személyesen kell megjelenni a Tanulmányi Osztályon a kérvény benyújtásától számított két héten 

belül. 

A tanulmányi és vizsgaügyekben benyújtott kérelmeit a hallgató a kérelem jellegétıl 

függıen köteles indokolni, a kérelemben felhozottakat köteles megfelelıen alátámasztani és 

igazolni, a rendszeresített nyomtatványokon benyújtandó kérelmeknél a kért összes adatot köteles 

megadni. 

11. Leckekönyv 

A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló 

közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. 

A hallgató a leckekönyvet a beiratkozáskor veszi át. A leckekönyvbe történı 

tantárgyfelvétel, annak adatainak pontos vezetése (kód, tanár és tárgy neve, kredit, óra, 

követelmény módja) a hallgató feladata és kötelessége. A hiányosan kitöltött leckekönyvvel a 

vizsga nem kezdhetı meg. 

18

A leckekönyvet a Tanulmányi Osztály a vizsgaidıszak megkezdése elıtt egy héttel kiadja a 

hallgatók számára. A vizsgaidıszak teljesítését követıen a hallgatónak a leckekönyvet le kell adnia, 

nappali tagozaton legkésıbb a szorgalmi idıszak elsı hetének végéig, levelezı tagozaton a 2. 

konzultációig. 

Elvesztett vagy megrongálódott leckekönyv helyett a Tanulmányi Osztály csak térítés 

ellenében állít ki újat. 

12. Számonkérés. A vizsgák rendje 

Minden tanulmányi félév vizsgákkal zárul. A vizsga a szaktanár megítélése szerint lehet 

szóbeli vagy írásbeli. A vizsgaidıszak idıpontját és menetét a Tanulmányi Osztály írja elı. Minden 

szaktanár a saját tárgyaiból hetente legalább egy vizsgaidıpontot biztosít a hallgató számára. 

Vizsgára minden hallgatónak jelentkezni kell. Nem vizsgáztatható le az a hallgató, aki ennek nem 

tett eleget. 

A tárgy oktatásáért felelıs tanszék, illetve oktató legkésıbb a szorgalmi idıszak második 

hetének végéig a hallgatók számára közzéteszi a tantárgyi követelményeket és a tantárgyi tematikát 

az ETR annotációs felületén, továbbá a szervezeti egység honlapján. 

A vizsgákra történı jelentkezés az ETR-en keresztül történik. A vizsgajelentkezések 

idıszakát a TO hirdeti meg. A feliratkozáson már nem lehet módosítani a vizsga megkezdésének 

idıpontja elıtt 24 órával. 

A vizsgára feliratkozott hallgató köteles a kiírt idıpontban megjelenni. Ha nem jelenik meg 

a vizsgán, tudása nem értékelhetı, „elégtelen” osztályzattal nem büntethetı, azonban a felmerülı 

költségek megfizetésére vizsgaszervezési díjat köteles fizetni, ha nem igazolja, hogy távolmaradása 

indokolt volt, számára azonban a vizsga teljesítésére tett próbálkozásainak száma eggyel csökken. 

A szorgalmi idıszakra vonatkozó gyakorlati (szemináriumi) jellegő feladatok végsı leadási 

határideje a szorgalmi idıszak utolsó napja. Ellenkezı esetben a félévi kurzus nem ismerhetı el. 

A vizsga lehet szóbeli, írásbeli, és gyakorlati, illetve állhat írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati 

részbıl. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. 

A fıiskolán a vizsgahalasztásra mód van a vizsgáról történı lejelentkezéssel. A lejelentkezés 

lehetısége megszőnik 24 órával a vizsga kezdete elıtt. A vizsgáról lejelentkezett hallgató 

felelıssége, hogy további vizsgalehetıséget szerezzen. 

A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésıbb a vizsga 

letételét követı ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követı elsı munkanap) 

16 óráig köteles a vizsgáztató tanszék a hallgató tudomására hozni. Az érdemjegy nem nyilvános 

adat. Az írásbeli értékelést, megoldókulcsot, az értékelés szempontjait a vizsgáztatónak a hallgatók 

tudomására kell hoznia, és biztosítania kell a dolgozatba való betekintést is. 

Az elsı „elégtelen” vizsga megismétlésére nem, a második és a harmadik javítóvizsgára 

díjat kell fizetni. Amennyiben a hallgató az „elégséges”, „közepes” vagy „jó” érdemjegyet kívánja 

javítani, vizsgaszervezési díjat kell fizetnie. Azok a hallgatók, akik indokolatlanul nem jelennek 

meg a vizsgán, elégtelen érdemjegyet nem kaphatnak távolmaradásuk miatt, azonban a következı 

vizsgalehetıséggel szintén csak a vizsgaszervezési díj befizetését követıen élhetnek. A vizsgáról 

való nem engedélyezett távolmaradás ezért elhasznált vizsgaalkalomnak minısül, mellyel a 

lehetséges vizsgaismétlések számát csökkenteni kell. A befizetést igazoló csekket a vizsga 

megkezdése elıtt a vizsgáztató tanárnak be kell mutatni, a vizsgát csak így szabad megkezdeni. 

A hallgató jogosult arra, hogy vizsgáját – annak sikertelensége esetén – ugyanazon 

vizsgaidıszakon belül megismételje. A pótvizsga idıpontja a sikertelen vizsgától számított 3 napon 

belüli idıpontra nem tőzhetı ki. 

A sikertelen vizsga ugyanazon tárgyból az adott vizsgaidıszakon belül két alkalommal 

ismételhetı meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az a hallgató, akinek az adott vizsgaidıszakban 

egyetlen sikertelen vizsgája maradt – tanulmányi osztályi igazolás birtokában – harmadik 

19

javítóvizsgát tehet. Ez a vizsga, sikertelensége esetén eggyel csökkenti a lehetséges javítóvizsga 

alkalmak számát akkor, ha 3. tantárgyfelvételre kerül sor. 

Egy adott tárgyon belül az elsı ismételt vizsga után a hallgató kérheti, hogy a rektor által 

kijelölt vizsgabizottság elıtt tehesse le a javítóvizsgát. Amennyiben ez a kísérlet a hallgató vagy a 

tanár kérésére írásban történik, a vizsgabizottság minden tagja egymástól függetlenül, külön-külön 

javítja ki az írásbeli feleletet. Bizottság elıtt ismétlı javítóvizsga is csak meghirdetett 

vizsgaalkalomkor tehetı le. 

A sikeres vizsga megismétlésére a felvett vizsgatárgyak közül egy tantárgyból, egy 

alkalommal van mód az aktuális vizsgaidıszakon belül. A vizsga teljesítéseként a javítóvizsga 

eredménye minısül akkor is, ha a hallgató számára ez a hátrányosabb. Elégtelenre minısített 

javítóvizsgát követıen ismétlı javítóvizsgát lehet tenni. 

A vizsgaidıszak befejeztével a leckekönyveket a Tanulmányi Osztályon (1. emelet 111. 

szoba) le kell adni. Ennek elmulasztása esetén a hallgató nem kezdheti meg a következı félévet. A 

félév nem zárható le, ha bármilyen aláírás vagy vizsga hiányzik. Vizsgaidıszakon túl csak a 

Tanulmányi Rektorhelyettes külön engedélyével lehet vizsgázni, nappali tagozaton a szorgalmi 

idıszak elsı hetében, levelezı tagozaton az elsı konzultáció napján. A vizsgaidıszakon túlra kitolt 

vizsgákra pótvizsga-lehetıség nincs. 

A fıiskola a hallgatónak kérelemre kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet, ha a 

hallgató méltánylandó okból nem tud a tantervben elıírt módon tanulmányi kötelezettségének 

eleget tenni. A kedvezményes tanulmányi rend – feltételes vagy feltétel nélküli – felmentést 

jelenthet többek között a kötelezı foglalkozások látogatása, vizsgák vizsgaidıszakon belül történı 

teljesítése alól, lehetıséget nyújthat évközi kötelezettségek szokásostól eltérı teljesítésére vagy 

azok kiváltására. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a képesítési 

követelményekben foglaltak, félév- vagy évzáró számonkérés, vizsga, záróvizsga (vagy annak egy 

része) letétele, szakdolgozat megírása és megvédése alól. A kedvezményes tanulmányi rend 

tárgyanként külön feltételhez köthetı. 

A tárgy oktatásáért és a számonkérésért felelıs oktató a hallgatót jegymegajánlás útján 

egyénileg mentesítheti a számonkérés alól az oktatási idıszakban tanórán, gyakorlaton nyújtott 

teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján. A felmentés nem terjedhet ki szigorlat, 

záróvizsga, vagy annak egy részének letétele, szakdolgozat megírása alóli mentesítésre. A 

jegymegajánlás csak jeles vagy jó minısítésre vonatkozhat. 

A tanulmányi eredmény kiszámítása súlyozott átlaggal történik. A tanulmányi eredményt két 

tizedesjegy pontosságig kell kiszámítani. A hallgató teljesítményének nyomon követésére a 

tanulmányok egy félévnél hosszabb idıszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) 

súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott idıszakban 

teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített 

tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. 

13. Fogyatékkal élı hallgatók kedvezményei 

A fogyatékkal élı hallgató legfeljebb 16 félévet tölthet el államilag finanszírozott 

képzésben. 

Indokolt esetben mentesülhetnek egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a 

beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetıleg szintje 

alól. A vizsgán biztosított számukra a hosszabb felkészülési idı. 

A mentesítések nem jelentik az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez 

szükséges alapvetı tanulmányi követelmények alóli felmentést. 

20

14. Jurisdikciós vizsgák 

Csak papnövendékek számára. Értékelése: „megfelelt” vagy „nem felelt meg”. A sikeres vizsga a 

pappá szentelés elıfeltétele. 

14.1. Egyházjogi rész: 

Tárgy célja: 

Megismertetni a hallgatókkal azon jogi esetek (kázus) típusait, melyek a gyóntatás vagy lelki 

beszélgetés során elıkerülhetnek, hogy ezeket azonnal, vagy minél hamarabb meg tudják oldani. 

14.2. Morálteológiai rész: 

Tárgy célja: 

Megismertetni a hallgatókkal azon alapvetı és szakterületet érintı erkölcsi kérdéseket, melyekkel a 

mindennapi életben akár négyszemközti beszélgetésekben, akár társadalmi szinten találkoznak. 

Ezek megítélése, kompetenciájuk felismerése és aszerinti szempontok, tanácsok adása. Különösen a 

gyóntatási és lelkivezetési helyzetekben tudjon a vizsgázó a hívı számára világos erkölcsi, 

lelkiismereti szempontokat adni korának megfelelı felelıs döntésekhez. 

15. Nyelvi követelmények 

A felsıfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának elıfeltétele a sikeres 

záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az elıírt nyelvvizsga letétele. Ha a 

képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg (lásd fent az egyes szakoknál), 

az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy 

a) alapképzésben - bármely nyelvbıl - egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, 

b) mesterképzésben - valamely élı nyugati nyelvbıl (angol, német, francia, olasz vagy 

spanyol) vagy klasszikus nyelvbıl (latin, ógörög vagy héber) - a képzési és kimeneti 

követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékő nyelvvizsgát tett (a 

továbbiakban: nyelvvizsga). 

c) A Teológia MA szakhoz elıírás a szakmai idegen nyelv (angol, német vagy latin) 

tanulmányozása. 

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetıség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem 

tudták bemutatni, a fıiskola igazolást (a leckekönyv végén található végbizonyítvány, 

abszolutórium) állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a 

záróvizsga eredményes letételét. 

Mentesség a nyelvi követelmények alól: 

Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az elıfeltétele az általános nyelvvizsga 

megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak elsı 

évfolyamon történı megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a 

rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 

A fogyatékossággal élı hallgatókat szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy 

annak egy része, illetıleg szintje alól. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a 

mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és 

mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvetı 

tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. 

21

A Magyarországon kiadott nyelvvizsga bizonyítványok közül azok államilag elismertek, 

melyeken az alábbi kifejezések valamelyike szerepel, s amelyek kibocsátója az arra jogosult 

intézmény: 

1. „Állami nyelvvizsga”, kiadója az Állami Nyelvvizsga Bizottság 

2. „Állami nyelvvizsgával egyenértékő”, kiadója az Állami Nyelvvizsga Bizottság 

3. „Államilag elismert nyelvvizsga”, kiadója valamely akkreditált nyelvvizsgaközpont 

4. „Államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékő”, kiadója a Nyelvvizsgáztatási 

Akkreditációs Központ. 

Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadására jogosult, akkreditált nyelvvizsgaközpontok 

listája megtalálható a www.nyak.hu címen. 

Az intézményen belül egyházi anyaggal bıvített angol, német, latin, ógörög és héber nyelv 

tanulására van lehetıség. 

A fıiskola a Károli Gáspár Református Egyetem Idegen Nyelvi Lektorátusára akkreditált 

egyházi anyaggal bıvített szakmai nyelvvizsgarendszernek, a Theolingua Vizsgaközpontnak 

vizsgahelye: lehetıség van tehát fıiskolánkon angol és német Theolingua nyelvvizsga letételére. 

16. Köztársasági ösztöndíj és intézményi ösztöndíjak 

A pályázatot minden évben az Oktatási Minisztérium írja ki. A pályázati adatlapok 

letölthetık májustól a www.okm.gov.hu címen. A Szenátus az intézmény rektorának 

jóváhagyásával dönt a benyújtott köztársasági ösztöndíj pályázatokról, a rendelkezésre álló keretnek 

megfelelıen azok rangsorolásáról. 

A benyújtott pályázatok elbírálása a következı kritériumok és szempontok alapján történik: 

Köztársasági ösztöndíjra pályázhat az a kiemelkedı tanulmányi eredményő vagy szakmai területen 

kimagasló munkát végzı magyar állampolgárságú, illetve a magyar állampolgárságú hallgatókkal 

azonos elbírálás alá esı hallgató, aki a fıiskola nappali tagozatának elsı alap- és kiegészítı 

képzésében, továbbá mesterképzésben másod- vagy felsıbb évfolyamon folytatja tanulmányait. 

A pályázatok rangsorolásánál alapvetı szempont a tanulmányi téren vagy egy adott 

szakterületen elért eredmény. A félévek súlyozott tanulmányi átlagának minden esetben 4,5 

felettinek kell lennie. További szempontként szerepel a pályázó hallgató egyéni tudományos 

tevékenysége (OTDK, stb.), nyelvtudása, illetve a fıiskolán belüli közösségi munkája. 

A köztársasági ösztöndíj kifizetése havonta történik a fıiskola Gazdasági Hivatalán 

keresztül. 

Az intézményi ösztöndíjakról a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti- és Mőködési 

Szabályzata rendelkezik. 

17. Szakdolgozat, szemináriumi dolgozatok 

A szakdolgozat az oklevél megszerzésének a feltétele, melyet a végbizonyítvány 

(abszolutórium) kiállítását követıen legfeljebb három éven belül a Tanulmányi Osztályra le kell 

adni. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi. 

A hallgató a szakdolgozatban a tanszék által elfogadott témát dolgozza fel. Minden 

szakdolgozat elkészítéséhez témavezetıt kell választani, a konzultációkról szakdolgozati 

jegyzıkönyvet (a honlapról letölthetı formanyomtatvány) kell vezetni. A témavezetıt a hallgató a 

fıiskola oktatói közül választhatja ki. A tanszékvezetı engedélyével külsı szakembert is fel lehet 

kérni. 

Március 31-éig egy bekötetlen példányt a témavezetınek értékelésre le kell adni. Az 

elkészített dolgozatot, miután a szaktanár elfogadta (legalább elégségesre értékelte), és kb. egy 

oldalas értékelést írt róla, a Tanulmányi Osztályra két bekötött példányban április 30-ig kell 

benyújtani. A hallgató a határidı meghosszabbítására kérvényt nyújthat be. 

22

A szakdolgozat terjedelme: 

BA képzéseken 30 oldal, MA szinten és osztatlan képzésnél - illusztrációk nélkül - min. 50 

oldal. 

A dolgozatírás szakmai és formai követelményei megtalálhatók a fıiskola honlapján 

(www.gfhf.hu) a tanulmányi osztály linkje alatt. 

A szakdolgozat tervezett címének leadási határideje: 

BA szinten a 4. félév megkezdéséig, 

Teológus/teológia szakon a 8. félév megkezdéséig (hittanár-nevelı MA tanárszakon a 

szakdolgozatra külön szabályok vonatkoznak). 

A szakdolgozathoz kapcsolódó formanyomtatványok letölthetık a fıiskola honlapján 

(www.gfhf.hu) a tanulmányi osztály linkje alatt. A tanárszakosok szakdolgozatával kapcsolatban 

lásd A bolognai típusú tanárképzés c. mellékletet. 

18. Végbizonyítvány (abszolutórium) 

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. 

A végbizonyítvány minısítés és értékelés nélkül igazolja a tantervben elıírt vizsgák és 

gyakorlatok eredményes letételét, illetve a képesítési követelményben meghatározott kötelezı és 

kötelezıen választható kreditpontok megszerzését (kivéve a szakdolgozathoz és a záróvizsgához 

rendelt kreditpontokat). Kiállításának nem elıfeltétele a nyelvvizsga megléte. 

A végbizonyítvány nem ad végzettséget és szakképzettséget. 

19. Záróvizsga 

A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek 

ellenırzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult 

ismereteket alkalmazni tudja. Záróvizsgára bocsátható az, aki végbizonyítványát megszerezte, 

szakdolgozatát a témavezetı elfogadta, és a fıiskolával szemben minden tartozását rendezte. 

A vizsga a Záróvizsga Bizottság elıtt szóban történik. A vizsga 6 tételbıl áll, amelyekbıl 

hármat a hallgató, hármat pedig a Záróvizsga Bizottság állít össze a szakdolgozathoz, illetve annak 

témaköréhez kapcsolódó tudományszakokból. A hallgató által megadott tételeket a vizsgát 

megelızıen néhány nappal a szakvezetı tanárnak le kell adni. A záróvizsga-idıpontokat a 

Tanulmányi Osztály határozza meg. 

A záróvizsgát záróvizsga-bizottság elıtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két 

tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy 

fıiskolai tanár, illetve egyetemi vagy fıiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon 

foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsıoktatási intézménnyel. 

A záróvizsgáról jegyzıkönyv készül, amelyet a vizsga elıtt a Tanulmányi Osztályon (I. 

emelet 111.) lehet átvenni. 

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követıen bármelyik vizsgaidıszakban, de a 

hetedik év eltelte után csak a szigorlatok megismétlésével tehetı le. 

Záróvizsgára történı jelentkezés az erre a célra elıállított formanyomtatványon történik. A 

jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a 

végbizonyítvány megszerzésének lehetısége. A záróvizsgára jelentkezett hallgatók záróvizsga 

beosztását, valamint az abszolutórium feltételeinek ellenırzését a Tanulmányi Osztály végzi. A 

feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga beosztásból a hallgató 

törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelızıen kerülhet sor. Ha a hallgatóról 

utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga eredmény 

megsemmisítésre kerül. 

23

A záróvizsgáról történı távolmaradás esetén a vizsgáról távolmaradás eljárási rendjét kell 

követni, azzal a kiegészítéssel, hogy új vizsgabeosztást csak legalább öt fı együttes jelentkezése 

esetén lehet szervezni. 

20. Oklevél 

Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a 

kibocsátó felsıoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél 

tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az 

odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, 

hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsıoktatási intézmény vezetıjének (illetıleg a 

tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetınek) és a záróvizsga-bizottság elnökének 

eredeti aláírását, a felsıoktatási intézmény bélyegzıjének lenyomatát. 

Az oklevél megszerzésének elıfeltétele a végbizonyítvány megszerzése, a nyelvvizsga 

követelmény teljesítése, valamint a záróvizsga letétele. Minısítését a záróvizsga, a szigorlatok 

(adott esetben a zárótanítás), továbbá a diplomadolgozat eredményének számtani átlaga adja. E 

szerint lehet: jeles (4,71-5,00: summa cum laude), jó (3,71-4,70: magna cum laude), közepes (2,71- 

3,70: cum laude), elégséges (2,00-2,70: rite). 

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetıség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták 

bemutatni, a felsıoktatási intézmény igazolást állít ki, amely végzettséget és szakképzettséget nem 

igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. 

Az intézmény az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított 30 napon 

belül állítja ki annak, aki sikeres záróvizsgát tett. 

A nyelvvizsgaoklevél benyújtása a záróvizsga teljesítését követıen idıbeli korlátozás nélkül 

bármeddig lehetséges. 

21. Mellékletek 

21.1. Fogalommagyarázat: 

- aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató érvényesen bejelentkezett a jelen szabályzat 

rendelkezései szerint. 

- áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást, képességeket más intézmény 

hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg. 

- elıadás: olyan, tanrendben szereplı tanóra, amelyen elsısorban az oktató szóbeli magyarázata 

segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékő elıadás számonkérése a kollokvium. 

- elıírt éves kreditmennyiség: a szakon elıírt összes kredit csökkentve a kreditjóváírással elismert 

kreditekkel, az így kapott különbség osztva a mintatanterv szerinti, félévekben meghatározott 

képzési idıvel és megszorozva 2-vel. 

- elıtanulmányi feltételek: azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, melyek teljesítése 

feltétele egy másik tárgy felvételének vagy tanulmányi kötelezettség teljesítésének. 

- félév: öt hónapból álló oktatásszervezési idıszak 

- félévkihagyás: az érvényesen beiratkozott hallgató adott félévben folytatott tanulmányainak 

engedéllyel történı megszakítása anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének 

következményei beállnának. 

- fogyatékossággal élı hallgató (jelentkezı): az a hallgató (jelentkezı), aki testi, érzékszervi, 

beszédfogyatékos, autista, 

megismerés és viselkedés fejlıdési rendellenességő 

- gyakorlat: olyan, jellemzıen kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló 

munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy vagy aláírás 

szolgál. A gyakorlat lehet külsı gyakorlóhelyen folytatott iskolai vagy szakmai gyakorlat. 

24

- hallgatói tanulmányi munkaidı: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos 

teljesítménnyel tanuló hallgató részérıl a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó 

elismert idıtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevıdik össze, és a 

kreditszámítás alapjául szolgál. 

- képzési idı: az elıírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez 

szükséges, jogszabályban meghatározott idı. 

- kollokvium: Az elıadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidıszakban számon kérı vizsga. 

Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése 

ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet. 

- konzultáció: a felsıoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató 

tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetısége a felsıoktatási intézmény által 

meghatározott helyen 

- kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység 

vonatkozásában kifejezi azt a becsült idıt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a 

követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent. 

- kreditátvitel: a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy 

elızetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi 

kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni 

felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. 

- kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek győjtése, melynek során a korábban szerzett 

kreditekhez hozzáadódnak a késıbb szerzett kreditek, amíg a hallgató az oklevél feltételeként elıírt 

kreditmennyiséget meg nem szerzi. 

- kritériumtárgy: kritérium-feltételt képezı olyan tantárgy vagy egyéb tanulmányi követelmény, 

melyhez kredit nincs rendelve. 

- mintatanterv: a hallgató részére felkínált olyan ajánlott tanterv, mellyel a végzettséget az elıírt 

tanulmányi idı alatt lehet megszerezni. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a 

felsıoktatási intézmény által ajánlott mintatantervtıl. A hallgató az oklevél megszerzéséhez 

szükséges krediteket a képzési idınél rövidebb, illetve hosszabb idı alatt is megszerezheti. 

- modul (=mérföldkı): a tanterv több tantárgyat tartalmazó szervezési egysége, amelyre más modul, 

vagy modulok is épülhetnek. 

- párhuzamos képzés: a hallgató a fıiskolán folyó alap- v agy mesterképzésben, és egy másik, a 

fıiskolán vagy más felsıoktatási intézményben – nem társítható szakon – folyó alap- vagy 

mesterképzésben egyidejőleg vesz részt. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik 

oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthetı. 

- vendéghallgató: a vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó 

résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetı, ha ahhoz a fıiskola 

hozzájárul. A hozzájárulást a fıiskola akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony 

keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. 

- passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel. 

- specializáció: a képzés részeként választható tárgyak vagy modulok, melyek teljesítése az 

oklevélben betétlappal ismerhetı el. 

- szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, 

jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés 

- szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetı, speciális szaktudást biztosító képzés 

- szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejőleg megszerezhetı, a szak és a 

szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítı szaktudás oklevélben történı 

elismerése 

- szeminárium: olyan, tanrendben szereplı foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására 

épül. Értékelése a szorgalmi idıszakban történik. Sikertelen jegye mind a szorgalmi idıszakban, 

mind a vizsgaidıszakban javítható. Számonkérése ötfokozatú (gyakorlati jegy) értékelés. 

- szorgalmi idıszak: a félév kezdınapjától a vizsgaidıszak kezdınapjáig tartó idıszak, amelynek 

részét képezik a fıiskolai tanév rendjében nevesített oktatási szünetek is. Elsı hete a 

25

tantárgyfelvételi idıszak, amely a tavaszi szemeszterben egybeeshet az ıszi szemeszter utóvizsgaidıszakával. 

- tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, mely az oktatás, a kredit 

megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezi, továbbá a kreditbeszámítás 

viszonyítási alapja is. 

- tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési idıszak tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi 

követelmények teljesítéséhez oktató személyes közremőködését igénylı foglalkozás (elıadás, 

szeminárium, gyakorlat, konzultáció) 

- tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó közzétett elıírások köre, mely 

tartalmazza többek között: 

– a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetıségét, 

– az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, 

– a félévközi ellenırzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és idıpontját, 

pótlásuk és javításuk lehetıségét, 

– a félév végi aláírás teljesítésének követelményeit, 

– az osztályzat kialakításának módját, 

– felhasználható segédletek, irodalom listáját (ajánlott irodalom). 

- tantárgyi program: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy 

teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás, amely magában foglalja legalább: 

– a tantárgy elnevezését, 

– a tantárgy oktatásáért felelıs tanszék megnevezését, 

– a tantárgy teljesítésével szerezhetı kreditpontok számát, 

– a tantárgyhoz tartozó kötelezı és kötelezıen választható tantárgyelemeket, 

– a tantárgy(elemek) oktatási formáját, 

– a heti (félévi) tanórák számát, 

– a tantárgy kreditpontjait, 

– a kredit megszerzésének feltételét és a számonkérés(ek) formáját (kollokvium, gyakorlati 

jegy, beszámoló, alapvizsga, szigorlat), 

– az értékelés fajtáját (ötfokozatú, háromfokozatú, kétfokozatú), 

– a tantárgy felvételéhez, illetve teljesítéséhez szükséges elıtanulmányi feltételeket, 

– a tantárgy oktatásának feladatát és célját, 

– a tananyag tematikus leírását, 

– az írott tananyag megjelölését. 

- végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben elıírt vizsgák eredményes letételét és – a 

nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más 

tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt 

kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben elıírt kreditpontok megszerzését 

igazolja, amely minısítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben elıírt 

tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett 

- vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel 

egybekötött – ellenırzési formája 

21.2. Nappalis mérföldkövek és kreditszámok 

21.3. Levelezıs mérföldkövek és kreditszámok 

21.4. A bolognai típusú tanárképzés 

26

Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) - Gál Ferenc Hittudományi ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?