INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ - NymE GEO portál

Nyugat-Magyarországi Egyetem 

GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR 

INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ 

Székesfehérvár 

2004.

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár Intézményi tájékoztató, 2004/2005. 

Összeállította: 

Dr. Engler Péter 

főiskolai docens, főigazgató-helyettes 

Kiadásért felelős: 

Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár 

NyME Geoinformatikai Főiskolai Kar főigazgatója 

2


TARTALOMJEGYZÉK 

1. A KAR BEMUTATÁSA............................................................................................................7 

1.1. A város, ahol élünk......................................................................................................................... 7 

1.2. A Kar alapítása, rövid története ................................................................................................... 8 

1.3. Küldetés-nyilatkozat és minőségfilozófia ................................................................................... 10 

1.4. Szervezeti felépítés ....................................................................................................................... 12 

1.5. Tanszékeink .................................................................................................................................. 13 

1.5.1. Általános Jogi Tanszék........................................................................................................................... 13 

1.5.2. Felmérési és Földrendezői Tanszék ....................................................................................................... 14 

1.5.3. Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék.......................................................................................... 14 

1.5.4. Geoinformatikai Technológiák Tanszék............................................................................................... 15 

1.5.5. Geodézia Tanszék ................................................................................................................................... 15 

1.5.6. Idegen Nyelvi Lektorátus ....................................................................................................................... 16 

1.5.7. Térinformatika Tanszék......................................................................................................................... 16 

1.5.8. Természet- és Társadalomtudományi Tanszék .................................................................................... 17 

1.6. Hallgatói Önkormányzat............................................................................................................. 18 

1.7. Kultúra, sport, szórakozás .......................................................................................................... 18 

1.8. Kollégium...................................................................................................................................... 19 

1.9. Intézményi infrastruktúra........................................................................................................... 20 

2. TANULMÁNYI KÉRDÉSEK ................................................................................................22 

2.1. A kreditrendszer fő vonásai, kari sajátosságai.......................................................................... 22 

2.2. Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat ................................................................... 23 

2.3. Az Egyetemi Szabályzat Karra vonatkozó kiegészítő szabályai .............................................. 45 

2.4. Tanulmányokkal kapcsolatos ügyek és pénzügyek intézése..................................................... 50 

2.4.1. Kari Juttatási és Térítési Szabályzat..................................................................................................... 50 

2.4.2. A hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata................................................................................. 57 

3. A KÉPZÉS BEMUTATÁSA...................................................................................................59 

3.1. Szakok és szakirányok ................................................................................................................. 59 

3.1.1. Földmérő szak ......................................................................................................................................... 59 

3.1.2. Földrendező szak..................................................................................................................................... 61 

3.1.3. A földmérő és földrendező szakok tanterve (nappali, levelező) ........................................................... 64 

3.1.4. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak ................................................................................................... 68 

3.1.5. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tanterve (nappali, levelező) ................................................ 70 

3.2. Mintatantervek............................................................................................................................. 72 

3.2.1. Földmérő szak, nappali tagozat mintatanterve .................................................................................... 72 

3.2.2. Földmérő szak, levelező tagozat mintatanterve.................................................................................... 75 

3.2.3. Földrendező szak, nappali tagozat mintatanterve ............................................................................... 78 

3.2.4. Földrendező szak, levelező tagozat mintatanterve............................................................................... 81 

3.2.5. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, nappali tagozat mintatanterve .............................................. 84 

3.2.6. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, levelező tagozat mintatanterve.............................................. 86 

4. A TANTÁRGYAK TARTALMA...........................................................................................89 

4.1. A földmérő és a földrendező szakok közös tantárgyai.............................................................. 89 

3


4.2. A földmérő és földrendező szakok szakirányainak tantárgyleírásai..................................... 120 

4.2.1. A földmérő szak mérő szakirányának tantárgyai .............................................................................. 120 

4.2.2. A földmérő szak térinformatika szakirányának tantárgyai.............................................................. 130 

4.2.3. A földrendező szak rendező szakirányának tantárgyai..................................................................... 141 

4.2.4. A földrendező szak nyilvántartó szakirányának tantárgyai ............................................................. 152 

4.3. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai.................................................................... 162 

4.4. Idegen nyelvi tárgyak................................................................................................................. 189 

4.5. Szabadon választható tárgyak .................................................................................................. 192 

4.5.1. Földmérő és földrendező szak.............................................................................................................. 192 

4.5.2. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak ................................................................................................. 202 

SZÓTÁR .........................................................................................................................................207 

4


ELŐSZÓ 

Napjainkban a gazdaság és a társadalom minden területét érintő mélyreható változások mennek 

végbe kirajzolva az alapvetően tudásközpontú információs társadalom korszakát. A világ élenjáró 

társadalmai már hosszú idő óta tudástársadalmakról, információs-kommunikációs világkorszakról 

gondolkodnak. 

Az új évezred emberének megnő az igénye az információ iránt, általános információ-éhség 

tapasztalható. A jó értelemben vett globalizáció, az adatforrások gyarapodása, a kommunikáció 

csatornáinak megszaporodása és a komplex elemzések iránti igény indukálják ezt a folyamatot. Az 

adatok jelentős része helyhez köthető, az információk ún. földrajzi információs rendszerekben 

szolgáltathatók. Az ilyen irányú információk hagyományos előállítói és szervezetei az utóbbi 

években jelentős átalakulási folyamaton mentek át. Létfontosságú, hogy az oktatás is kövesse ezt az 

átalakulási folyamatot, ami az eddigi oktatási formák megújításával, a tananyag átalakításával, a 

szervezeti struktúra esetleges megváltoztatásával és az infrastruktúra fejlesztésével együtt 

képzelhető csak el. 

A kelet-közép-európai társadalmi átalakulás, a piacgazdaság kiépülése, Magyarország Európai 

Uniós csatlakozása, az információs társadalom kialakulása, az életminőség javításának igénye azok 

a sarokpontok, amelyek meghatározzák a felsőfokú oktatás közegét és egyben indokolják a szakmai 

oktatás megújításának szükségességét. 

A földügyi és térképészeti ágazat előtt olyan fontos feladatok állnak, mint például az informatikai 

társadalom digitális térképi infrastruktúrával való ellátása, az agrártámogatással kapcsolatos 

nyilvántartási feladatok, a birtokrendezés és a hozzá kapcsolódó előkészületek. A térinformatika 

rövidesen bevonul a megyei földhivatalokba. Ezek a feladatok felkészült szakembereket igényelnek. 

Ebben a folyamatban az elmúlt három évtizedben fontos helye volt a Nyugat-Magyarországi 

Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karának, amely Székesfehérváron telepedett meg, s legalább 

ilyen jelentőségű feladat előtt áll az új évezred első évtizedeiben is. Bár viszonylag kis 

szakterületről van szó, mégis nagy hatással van a nemzetgazdaság különböző ágazataira, a 

tulajdonbiztonságra, az infrastrukturális fejlesztések digitális térképellátottságára, a közigazgatás és 

a műszaki igazgatás információs rendszereire és az Európai Unió által megkívánt adatszolgáltatások 

alapjaira. 

A Főiskolának sikerült megőriznie és tovább erősítenie meghatározó szerepét a földügyi és 

geodéziai felsőfokú oktatásban az elmúlt nehéz időszakban is. A Főiskola elnyerte az Akkreditációs 

Bizottság elismerését, beindítottuk a földmérő és földrendező szakokon az új szakirányokat 

(amelyek első diplomáit éppen ebben az évben kapták kézbe hallgatóink), az ingatlan-nyilvántartási 

szervező szakot sikeres akkreditációja után, ebben a tanévben már a második évfolyam kezdi meg a 

nappali tagozaton a munkát, s még ebben a tanévben kiadjuk az első szervező diplomákat a levelező 

tagozaton. A sikeres képzés új perspektívákat nyitott meg a Főiskola életében. A földhivatalokkal és 

a szakmával, az iparral való jó kapcsolatnak köszönhetően a Főiskola eredményesen dolgozott a 

szakmai továbbképzés területén. Vezető szerepet kaptunk a Nemzeti Kataszteri Program oktatási 

projektjében, a TAKAROS, a DAT Szabályzat oktatásában. A Főiskola hagyományaira 

támaszkodva ezeket a kezdeményezéseket szeretnénk folytatni, erőnktől függően szélesíteni, illetve 

elmélyíteni. 

5


6


1. A KAR BEMUTATÁSA 

1.1. A város, ahol élünk 

Nehéz feladat röviden írni egy évezredes múlttal rendelkező városról, mégis meg kell próbálkozni 

vele, hiszen ez a történelmi város majd 3-4 évig otthont jövendő hallgatóinknak. 

Székesfehérvár neve a diadalmas és egyben viszontagságos múltat, és azt az ősi városközpontot 

villantja elénk, amely ma is elevenen lüktető ütőere a ma már 117 ezer lakosú megyeszékhelynek. 

Géza nagyfejedelem X. századi kis, négykaréjos kápolnájától a mai nagyvárosig azonban hosszú út 

vezetett. 

A X. században kialakult fejedelmi szálláshely egy ideig elárvultan várta, hogy a fény ismét 

rávetődjék, míg 1018-ban István király - külső és belső ellenségtől veszélyeztetett hatalmának 

megszilárdítása után - megnyitotta a Fehérvár alatt húzódó zarándokútvonalat. A reprezentatív 

királyi központ kialakítása során első lépésként felépítette a koronázó bazilikát, amely köré 

hamarosan további templomok, kolostorok, paloták emelkedtek, felépült a prépostság és a káptalani 

iskola is. A királyi székhelyet azután falakkal vették körül, a koronázó templomot pedig 

folytonosan bővítették, díszítették. 

Időközben szűk, kanyargós utcákat alkotva, felépültek a polgárok házsorai is, hiszen a királyi udvar 

jelenléte, a gyakori, országos ünnepi események, a zarándokútvonal forgalma tömegeket vonzottak 

ide, és ez által virágzó ipari és kereskedelmi élet alakult ki. 

A XII. századtól már a városfalakon kívüli szigetek is benépesültek. Létrejött a Budai külváros a 

mai Felsőváros területén, a déli külváros a mai Széchenyi út - Horvát István út kereszteződése 

tájékán, és a Sziget városrész, a mai Palotaváros egy részének elődjeként. 

A déli külvárosban, a koronázási domb mellett Szent Márton temploma, a Budai külvárosban 

különféle szerzetesrendek kolostorai, köztük a zarándokok számára is szállást biztosító, Szent 

Miklósról elnevezett prépostság, a Szigetben pedig a francia johannita keresztes lovagok temploma, 

rendháza és ispotálya emelkedett. A szigetek között, a városkapuk felé cölöpökre épült fahidak 

vezettek. 

A XIII. és XIV. században ez a virágzás hanyatlani látszott, a királyi székhely is Budára és 

Visegrádra tevődött át, a humanizmus szelleme azonban még rövid fellendülést hozott 

Székesfehérvár számára. A palotákat, lakóházakat, templomokat gótikus stílusban építették át, és 

Alba Regia új épülettel is gazdagodott. Mátyás maga is gótikus, családi sírkápolnával ékesítette a 

Nagyboldogasszony bazilikát. Ezt a kort reprezentálja a város legrégibb épségben maradt műemléke 

a Szent Anna-kápolna is. 

7


1543-tól a török uralom a maga képére formálta és Isztolni Belgrádnak nevezte az ősi Alba Regiát. 

Polgárainak egy része elmenekült, templomait kifosztották és dzsámivá alakították, a keresztény 

szentek helyére muzulmán jelképek kerültek. Minaretek és fürdők épültek, a tereken pedig török 

kereskedők jelentek meg, nyüzsgő, keleti életet teremtve a város méltóságteljesen emelkedő falai 

közé. Az a fél évezredes kultúra indult enyészetnek a hódoltság 145 esztendeje alatt, amelyről ma 

már jobbára csak a Középkori Romkert kőtöredékei, és a latin nyelven írott krónikák regélnek. 

A törökök kivonulása után, a XVIII-XIX. századi természetes városfejlődés során lebontották a 

városfalakat és az omladozó középkori épületeket. Helyükben sorra emelkedtek a pompás barokk 

(Belváros), majd klasszicista (Szent István tér és a Magyar Király Szálloda), később romantikus, 

eklektikus (Vörösmarty tér, Zichy liget környéke) házak és házsorok alkotta terek és utcák. 

A lakosság túlnyomó többsége ma mégis, tízemeletes lakótömbökből álló negyedekben él. A 

panelek „komfortjának” és a „százezres iparváros” rangjának azonban ára volt. Az ősi városmag 

körül eltűntek a századforduló táján kialakult árnyas, földszintes utcácskák és ezzel eltűnt egy 

nyugalmas kisvárosi életforma is. Székesfehérvár ezer éves történelmi városközpontja mégis - 

fontos közigazgatási, kereskedelmi és kulturális szerepét megtartva - ma is kikerülhetetlenül 

ágyazódik a város szerkezetébe. A városközpont viszonylagos állandóságához képest, 

századunkban folyamatosan változtak a körülötte gyűrűszerűen elhelyezkedő városrészek. Az 

elmúlt években Székesfehérvár igen nagy fejlődésen ment át. Jelentős ipari parkok alakultak ki, 

ahol több multinacionális cég telepítette le gyárait. Ebben komoly szerepet játszott többek között az 

is, hogy a város a Dunántúl legnagyobb forgalmi csomópontja. Mind közúton, mind vasúton 

egyaránt nagyon könnyen megközelíthető. 

Sok helyen Székesfehérvárt iskolavárosnak említik, bár ez inkább a középiskolák nagy számára 

utal. Felsőoktatási intézmény még kettő van Főiskolai Karunkon kívül, a Kodolányi János 

Alapítványi Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai 

Kar Számítógéptechnikai Intézete. 

1.2. A Kar alapítása, rövid története 

A Kar története összefonódik a magyar földmérés és egyetemünk soproni központjának II. 

világháború utáni történetével. 

A II. világháború után a földmérés növekvő szakember igénye az Állami Földmérés meglevő 

szervezetei mellett létrejött geodéziai vállalatok, a nagy tervező intézetek geodéziai részlegeiben 

egyre nagyobb mértékben jelentkezett. Ennek az igényeknek a hatására a felsőfokú 

szakemberképzés továbbfejlesztése és korszerűsítése céljából 1962-ben létrehozták - a 

székesfehérvári Jáky József Útépítő Technikumban 1959-től működő kétéves földmérő technikus 

képzés átszervezésével - a Kar jogelődjét a Felsőfokú Földmérési Technikumot melyben az oktatónevelő 

és tudományos tevékenység fejlődése 1972-ben ért el arra a szintre, hogy minőségi 

változásként a felsőfokú technikumi képzést a főiskolai üzemmérnök képzés válthatta fel a 

Minisztertanács 1032/1972.(VII. 31.) számú határozata alapján. 

8


A határozat értelmében a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői 

Főiskolai Karaként földmérő és földrendező szakokon székesfehérvári székhellyel 1972 őszén 

kezdődött el a földmérők, majd 1975-től a földrendezők képzése. Az üzemmérnökök szakosító 

továbbképzésének megszervezésével (1978) az alapító okiratban megjelölt minden feladatunkat 

teljesítjük. Az új főiskolai szervezeti forma mindezeknek a megoldásához kedvező feltételeket 

teremtett. A Kar viszonylagos önállósága továbbra is megmaradt, ez biztosította a földmérő ágazat 

igényeinek folyamatos érvényesítését. A nagy múltú anyaintézménytől pedig sikerült átvenni az 

oktatási, nevelési és kutatási munka hasznos tapasztalatait. 

Nem teljesen előzmények nélküli a fehérvári kar Sopronhoz tartozása, hiszen az évezredes múltra 

visszatekintő földmérés tudományában önálló, iskolarendszerű mérnökképzés Magyarországon 

először Sopronban indult meg, amikor 1949-ben létrehozták az akkor a budapesti Műegyetemhez 

tartozó Főiskolán belül az Erdőmérnöki és Földmérő mérnöki Kart. Ezt 1950-ben két részre - 

erdőmérnöki és földmérőmérnöki osztályra - bontották. Ugyanezen évtől a Műszaki Egyetemi 

Karok keretében, majd 1956-60-as években a Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki 

Karán - mindvégig Sopronban - folyt az oktatás. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem 

Építőmérnöki Kara képez (jelenleg is) okleveles földmérő mérnököket. 

Kezdettől fogva alapvető követelményként fogalmazódott meg a biztos, korszerű szakmai 

ismeretek, készségek és jártasságok kialakítása a rendelkezésre álló oktatási idő alatt. A tantervek és 

a tantárgyi programok időben szorosan követték és követik a tudományterület változásait, a gyors 

technikai-technológiai fejlődést, figyelembe veszik a földügyi szakágazat képzéssel szemben 

támasztott igényét és a felsőoktatás fejlesztésének feladatát. Ennek megfelelően a tantervek, a 

tantárgyi programok 5 évenként nagyobb mértékben, a közbe eső években kisebb mértékben 

változtak, alakultak. A 2002/2003. tanévtől új tanterv szerint folyik az oktatás és felmenő 

rendszerben bevezettük a kredit rendszerű képzést. 

A továbbképzésben ez ideig ipari geodézia, fotogrammetria, geodéziai adatfeldolgozás, ingatlannyilvántartás 

és térinformatika szakirányban folyt, illetve folyik oktatás. 

Az oktatás-nevelés mellett fontos feladata volt Karunknak a kutatási tevékenység, valamint a 

kapcsolatok kiépítése hazai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel. 

Az intézmény közvetlen irányító főhatósága 1993-ig a Földművelésügyi Minisztérium volt. A 

felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény értelmében valamennyi magyarországi egyetem és 

főiskola az Oktatási Minisztérium irányítása alá tartozik. 2000. január elsejétől a felsőoktatási 

intézmények integrációja után az egyetemünk új nevet kapott: Nyugat-Magyarországi Egyetem. A 

Főiskola neve 2001. júliusától - a 136/2001. (VII. 20.) Kormány Rendelet értelmében - 

Geoinformatikai Főiskolai Kar. 

9


1.3. Küldetés-nyilatkozat és minőségfilozófia 

Küldetésnyilatkozat: 

A Kar eddigi fejlődési pályáját továbbra is megtartva, a volt Soproni Egyetem és a Kar 

szellemiségére, hagyományaira és tapasztalataira építve kíván meghatározó szerepet betölteni a 

földmérés, a földrendezés, a fotogrammetria, a térinformatika, az ingatlan-nyilvántartás 

minőségelvű, gyakorlat-orientált oktatása és kutatása területén. 

A Kar a Nyugat-Magyarországi Egyetem tagjaként szeretné kihasználni az integrációs 

együttműködésben rejlő azon lehetőséget, hogy képzési kínálatának bővítésével – egy másik, 

erőteljesen fejlődő régióban kulcspozícióra törekvő városban működve –, az Egyetem 

képviseletében szélesítheti tevékenységét. Az Egyetem ebben a régióban megjelenve erősítheti 

pozícióit az általa felkínált számos képzési területen úgy, hogy a Közép-Dunántúli régióban is 

jelentkező munkaerő-igényt sokoldalúan képzett felsőfokú szakemberekkel elégíthesse ki. 

Ennek érdekében, a társadalmi-szakmai és hallgatói igényekhez igazodó oktatási formák 

kialakítására törekedve, a Kar felkínálja a választási lehetőséget a szakemberképzés változatos 

formáiban, a főiskolai mérnök- és a szakmérnök képzés, az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú 

szakképzés változatos területein, támaszkodva a távoktatás korszerű, Internettel is támogatott 

formáira. 

A Kar a fejlődését megteremtő és a kölcsönös előnyökön alapuló, széleskörű hazai és nemzetközi 

oktatási és kutatási kapcsolatok kiépítésére törekedve kívánja szolgálni az új ismeretek bevezetését 

és átadását az oktatásban, az alkalmazott kutatás feltételeinek biztosítását, valamint az oktatók, 

kutatók és hallgatók cserelehetőségeinek bővítését. 

A Kar a technikai-technológiai fejlődést folyamatosan nyomon követő, a hallgatók önálló tanulását 

támogató tananyag és oktatási környezet kialakítására törekedve kívánja elérni, hogy a végzett 

szakembereknek változatlanul jó munkaerő-piaci esélyeket teremtsen. 

A küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazottak szerint jövőképünket változatlanul a földügyi 

szakigazgatásban és az általa kiszolgált valamennyi nemzetgazdasági ágazatban jelentkező 

geomatikai és szervezési feladatok megoldására alkalmas, a társadalom igényeit kielégítő, művelt, 

szakterületükön alapos elméleti és magas szintű gyakorlati tudással bíró, annak alkalmazásához 

megfelelő készséggel rendelkező szakemberek kiképzése határozza meg. Meggyőződésünk szerint 

az információs társadalomban a nemzetgazdaság egyre több területének működéséhez, 

fejlesztéséhez lesz elengedhetetlen szükség térképekre és digitális térképi alapokon nyugvó 

informatikai rendszerekre. 

A főiskolai szinten szakjainkra nézve Magyarországon egyedüli képző intézményként, országos 

igények kielégítésén dolgozunk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében, hatókörünket 

kiszélesítve, fel kívánjuk készíteni hallgatóinkat az európai elvárásokkal kapcsolatos igények 

10


kielégítésére. Ennek előkészítéseként, PHARE támogatással, már több éve együtt dolgozunk 

Európa több egyetemével (Kelet-Londoni Egyetem, Manchesteri Városi Egyetem, Leuveni 

Katolikus Egyetem, Salzburgi Egyetem) olyan programokon, melyek részben az oktatás 

tartalmának az EU igényekhez igazodó alakításával, részben az oktatás új technikai lehetőségeinek 

(távoktatás, internetes oktatás, virtuális képzőhely) megismerésével, átvételével segítik ezt a 

törekvésünket. 

Ennek a felkészülésnek a jegyében, az integrációval létrejött egyetem lehetőségeinek 

kihasználásával, szélesíteni kívánjuk a képzési kínálatot a Felsőoktatási Törvényben definiált 

képzési szintek közül a felsőfokú szakképzésben (FSZ-ben) a főiskolai képzésben és az egyetemi 

képzésben is. 

A korszerű jövőkép kialakítása kapcsán megkezdtük két fontos szakterületen – a területfejlesztés 

valamint a geodézia és térinformatika területén- a szakok akkreditációs anyagok összeállítását. 

Ezeken a szakokon a NyME több karának oktató gárdájára építve, egyetemi szintű képzést 

kívánunk indítani 2005-2006-tól. Ezzel megteremthető lenne az a Székesfehérváron még nem 

létező, felsőoktatási képzési szint, mely részben a potenciális jövőbeni hallgatóság tehetségesebb 

tagjai számára lehetővé teszi a tudományos karriert a Karon (az egyetemen) művelt diszciplínákban, 

másrészt megerősítheti a Kart a további fejlődés útján. Ezeknek az oktatási elképzeléseknek a 

megvalósítása azonban egyrészt megfelelő személyi feltételrendszert, másrészt infrastrukturális, 

továbbá szervezeti változtatásokat kíván meg. 

A jövőben a megfelelő infrastrukturális háttér létrehozása egyrészt a ma meglévő épület- és 

eszközpark fejlesztésével, másrészt újabb beruházások révén valósítható meg. Ennek érdekében 

2003-ban elkészült az egyetem Intézményfejlesztési Terve (IFT), melyben ezeknek a 

fejlesztéseknek kiemelt szerepet szánt a terv kidolgozását végző csoport. 

A személyi feltételek megteremtése során lényegesnek tartjuk az oktató gárda ésszerű, a várható 

feladatokhoz szükséges átalakítását és megerősítését. Ebben a munkában lenne fontos szerepe az 

egyetemi szintnek, hogy a kiemelkedően teljesítő fiatalokkal megerősíthessük egy PhD képzés 

keretében az oktató gárdát, és akikkel az oktatói korfát is kedvezően alakíthatnánk át. 

Ezeknek a feltételeknek hosszú távon való kialakításával megteremthető egy olyan oktató, 

szaktanácsadó és továbbképző tudásközpont, amely a képzés valamennyi szintjén lehetővé teszi a 

az élethosszig tartó folyamatos tanulást (life long learning), a nemzetgazdaság különböző területén 

dolgozó szakemberek. 

11


1.4. Szervezeti felépítés 

Főigazgató 

Főigazgató-helyettes (oktatási-nevelési) 

Főigazgató-helyettes (kutatási) 

Főigazgató-helyettes (továbbképzési) 

Szervezeti egységek 

Főigazgatói Titkárság 

Gazdasági Kirendeltség 

Informatikai Központ 

Kollégium 

Könyvtár 

Tanulmányi Hivatal 

Tanszékek 

Általános Jogi Tanszék 

Felmérési és Földrendezési Tanszék 

Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék 

Geoinformatikai Technológiák Tanszék (FÖMI) 

Geodézia Tanszék 

Idegennyelvi Lektorátus 

Térinformatika Tanszék 

Természet és Társadalomtudományi Tanszék 

A karon működő bizottságok 

Tudományos Bizottság 

Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság 

Juttatási és Térítési Bizottság 

Tudományos Diákköri Tanács 

Fegyelmi Bizottság 

Minőségbiztosítási Bizottság 

Gazdasági Bizottság 


Dr. Engler Péter főiskolai docens 

Dr. Ágfalvi Mihály főiskolai tanár 

Dr. Szepes András főiskolai docens 

Az egységek vezetői 

Letenyei Hédi titkár 

Oláh Andrásné kirendeltség vezető 

Kulcsár Attila központvezető 

Dr. Homoródi András kollégiumi igazgató 

Dr. Tánczos Lászlóné könyvtárvezető 

Máténé Varju Edit mb. csoportvezető 

A tanszékek vezetői 

Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens 

Dr. Vincze László főiskolai docens 


Dr. Mihály Szabolcs egyetemi docens 

Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár 

Janurik János nyelvtanár 


Prof. Dr. Závoti József egyetemi tanár 

A bizottságok vezetői 

Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár 


Csordásné Marton Melinda főiskolai tanársegéd 

Dr. Ágfalvi Mihály főiskolai tanár 

Dr. Fenyő György főiskolai docens 

Dr. Busics György főiskolai docens 

Dr. Szepes András főiskolai docens 

12


1.5. Tanszékeink 

A tanszékek a felsőoktatási struktúra alapegységei, amelyek gondozói, felelősei egy-egy 

szakterületnek, tantárgynak, szakiránynak vagy továbbképzési formának, kutatási feladatokat 

vállalnak, szakdolgozati témákat javasolnak és konzultálnak a hallgatókkal. A tanszék élén a 

tanszékvezető áll, aki összefogja a különböző beosztású és feladatkörű munkatársai oktatási, 

nevelési, kutatási tevékenységét. Jelenleg a karon hét tanszék és egy lektorátus működik. 

1.5.1. Általános Jogi Tanszék 

Tanszékvezető: Dr. Kurucz Mihály főiskolai docens 

A Főiskola „legfiatalabb” tanszéke, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Egyetemi Tanácsa 2001. 

júniusában engedélyezte alapítását. Létrejötte kötődik az ingatlan-nyilvántartási szervező szak 

2001. évi indításához. 

A Tanszék feladata lényegében kettős. Egyrészt el kell látnia az Ingatlan-nyilvántartási szervező 

szak keretében valamennyi jogi tantárgy – szám szerint 11 – oktatását, másrészt mind a földmérési, 

mind a földrendezői szakon biztosítani kell a Jogi és államigazgatási ismeretek, valamint az 

Ingatlan-nyilvántartás c. tantárgyak oktatását. 

Az ingatlan-nyilvántartási szak célja határozza meg a Tanszék működési irányát és kereteit. Jelesül, 

hogy a szakon olyan képzés valósuljon meg, ahol a hallgatók a Főiskola eredményes befejezését 

követően az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági tevékenységet (földhivatali és önkormányzati 

ügyintézés), ingatlanforgalmazást, értékelést, pénzügyi műveleteket (bankokban, pénzintézetekben), 

megfelelő szakértelemmel tudják ellátni és az említett területekkel összefüggő, terjedelmes 

joganyagban kellő jártassággal rendelkezzenek. A Tanszék „működési” területe az ingatlanhoz, 

földterülethez kötődő jogi tantárgyak – polgári jog, ingatlan-nyilvántartás, közigazgatási jog, 

ingatlanjog – gondozása, valamint az eljárásjogok (polgári, államigazgatási) és az alapozó vagy 

szorosan kötődő tárgyak kellő részletességgel való bemutatása. 

A teljesség igénye nélkül vázolt tantárgyak kellő szintű oktatása szinte megköveteli, hogy a 

Tanszék oktatói rendszeresen publikáljanak a különböző szakfolyóiratokban, valamint hogy a 

különböző szakmai fórumokon aktívan működjenek közre. 

A Tanszék tervei között szerepel a földügyi igazgatás és az ahhoz kötődő területeken dolgozó 

szakemberek továbbképzése, amely részben a Főiskolán, részben pedig kihelyezett tanfolyamokon 

történne. Erre kellő alapot nyújt a Magyar Közigazgatási Intézet engedélye, amely benyújtott 

pályázatunk alapján „A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és számítógépes kapcsolata a 

felhasználókkal” c. programot a minősített közigazgatási továbbképzési programok sorába felvette. 

13


1.5.2. Felmérési és Földrendezői Tanszék 

Tanszékvezető: Dr. Vincze László főiskolai docens (l.vincze@geo.info.hu) 

A Tanszék 1990-ben jött létre más szaktanszékek megfelelő tantárgyainak és oktatóinak 

átcsoportosításával. Amint nevéből kiderül, jelentős a kötődése a Földrendező szak és 

szakirányainak tárgyaival, de ezenkívül általános tantárgyakat is oktat. 

A Tanszék feladata a valóságos állapot felmérése és ábrázolása, a térképhez tartozó információk 

gyűjtése és jogi viszonyok hozzákapcsolása. Ezen túlmenően a műszaki munkálatok (Magas- útvízépítés) 

megalapozása (Talaj- és földtani ismeretekkel), a Föld- és terület-rendezés 

(birtokrendezés) menedzselése és az ingatlan-nyilvántartás számítógépes kezelése, valamint a 

térképi változások követésének oktatása. 

A tantárgyak oktatásában egyre fokozottabb hangsúlyt kapnak a digitális technológiák és korszerű 

szoftverek, melyek ismerete a hallgatóknál is elvárás. 

A Tanszék eredményesen bekapcsolódott a távoktatási anyagok kifejlesztésébe és alkalmazza is azt. 

Emellett hagyományos levelező képzés is folyik mind az alapszintű, mind pedig a szakmai 

továbbképzésben. Kezdettől cél a korszerű ingatlankataszter kialakítása (alap- és továbbképzésben, 

tanfolyamokon) és széleskörű fórumokat is szervezünk e témakörben. A kutatások is túlnyomórészt 

ennek irányában történnek, de a tanszéki profilhoz kötődő más témák is szerepelnek a repertoárban. 

A Tanszék munkatársai jelentős mennyiségű szakdolgozatot konzultálnak, tudományos 

rendezvényeken rendszeresen előadnak és jelentős szakmai publikációt folytatnak. 

1.5.3. Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék 

Tanszékvezető: Dr. Engler Péter főiskolai docens (p.engler@geo.info.hu) 

A Tanszék 1993. december 31-ig Fotogrammetriai és Topográfiai Tanszék elnevezéssel és ennek 

megfelelő oktatási programmal működött a Főiskola megalakulása óta. Az 1994-es átszervezést 

követően – bár a távérzékelés bizonyos elemei korábban is szerepeltek az oktatott tananyagban – a 

Távérzékelés tantárgy oktatása is a tanszékre került, így a tanszék neve is megváltozott. A Tanszék 

az általa oktatott korábbi tantárgyakat természetesen továbbra is megtartotta. Mind a 

fotogrammetriában, mind a távérzékelésben oktatott tananyagban fokozott hangsúllyal szerepelnek 

a korszerű digitális technológiák. A klasszikusnak mondható analóg és analitikus kiértékelő 

műszerek gyakorlatban történő megismerése mellett lehetőséget biztosítunk hallgatóinknak a 

digitális fotogrammetria elsajátítására is. A Tanszék elsősorban az alapképzés mindhárom szakához 

tartozó tantárgyak (Térképtan, Fotogrammetria, Topográfia, Távérzékelés, Fotointerpretáció és 

távérzékelés) oktatását látja el a nappali és a levelező tagozaton. Ezen túlmenően a Tanszék részt 

vállal a szakirányú továbbképzésben is. Az utóbbi évek kutatási munkái jellemzően az építészeti 

fotogrammetria és a környezetvédelem témakörében születtek. Az oktatott tantárgyak építenek az 

alapozó tárgyakban (Matematika, Geometria, Fizika), illetve szakmai alapozó tárgyakban 

(Vetülettan, Kiegyenlítő számítások, stb.) tanultakra. A Tanszék által oktatott ismereteket több 

szaktárgy (például Országos felmérés, Mérnökgeodézia) is felhasználja. A Tanszék oktatói – más 

munkatársakhoz hasonlóan – az oktatáson túl számos intézményi feladatot (nyomda vezetése, TDK 

titkári teendők, oktatásszervezési feladatok stb.) is ellátnak. 

14


1.5.4. Geoinformatikai Technológiák Tanszék 

Tanszékvezető: Dr. Mihály Szabolcs egyetemi docens (szabo@fomigate.fomi.hu) 

A hazai geoinformatikai kutatások hatékonyabb kihasználása, valamint az alapképzés és a 

szakirányú továbbképzés feltételeinek javítása érdekében 2004. január 1-től a FÖMI-ben 

megalakult kihelyezett tanszékként a Geoinformatikai Technológiák Tanszék. A FÖMI kvalifikált 

kutatói részt vesznek a képzési programokban, közreműködnek a szakdolgozatok és TDK 

dolgozatok konzelensi feladataiban. Az oktatás a következő témakörökre terjed ki: felsőgeodézia, 

kozmikus geodézia (az aktív GPS hálózathoz kapcsolódó témakörök bemutatása), fotogrammetria 

és távérzékelés (főként gyakorlati foglakozások biztosítása a FÖMI-ben rendelkezésre álló korszerű 

IT eszközökkel és módszerekkel, valamint távérzékelési adatokkal, állami alapadatokkal), 

térinformációs rendszerek (térbeli referenciául szolgáló alapadatkörök és korszerű technológiák 

ismertetése gyakorlati foglakozások keretében), földügyi és térképészeti hálózat IT rendszerének és 

adatainak bemutatása. 

A kutatás területén az együttműködés kiterjed a kutatási koncepciók egyeztetésére, főbb irányainak 

meghatározására, közös kutatási projektek kidolgozására, a források közös pályázására, közös 

publikációk írására, előadások tartására, a főiskolán létesítendő GPS permanens állomás 

fenntartására, valamint a műszerbeszerzések egyezetésére, szabad kapacitások kölcsönös 

hasznosítására 

1.5.5. Geodézia Tanszék 

Tanszékvezető: Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár (sz.csepregi@geo.info.hu) 

A Geodézia Tanszék 1962-ben alakult. Feladata, hogy az országban felmerülő helymeghatározási, 

földmérési feladatokat végző szakemberek képzését segítse, a főiskolai alapképzés és továbbképzés 

színvonalát emelje. Témaköre szerint a Tanszékhez tartozik a földmérés alapjainak oktatása, a 

felmérési módszerek, geodéziai technológiák fejlesztése, az országos alaphálózatok kiépítése és 

sűrítése, a felsőgeodéziai fogalmak, a globális helymeghatározó rendszer, a mérnöki 

létesítményekkel kapcsolatos geodéziai feladatok, felmérések, kitűzések ismertetése. 

A Tanszék – az oktatáson kívül – jelentős tevékenységet fejt ki a kutatómunkában, mind hazai mind 

nemzetközi szinten. 

A tanszékekhez tartozó tárgyak következtében a Tanszék tantervi kapcsolata igen sokrétű. A 

szakmai alapozó tárgyak alapozás szempontjából a természettudományi tárgyakban megszerzett 

ismeretekre támaszkodnak. Ezek a tárgyak (Geodézia, Vetülettan, Kiegyenlítő számítások) alapot 

adnak a szaktárgyak oktatásához, a Geodézia Tanszéken oktatott Alappontmeghatározás, 

Mérnökgeodézia és Felsőgeodézia tárgyakhoz, de a más tanszéken oktatott szaktárgyak számára is. 

A tanszéken oktatott tárgyak alapvető fontosságúak a főiskolai szintű földmérő- és földrendező 

mérnök-képzés színvonalának meghatározásában. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy jó térképitérinformatikai 

rendszer csak jó geodéziai alapokra épülhet, a hallgatók biztos szakmai ismeretekre 

csak akkor támaszkodhatnak, ha a geodézia alapjait elsajátítják. Ezt szolgálják többek közt a 

műszertár (amelyet a lehetőségekhez képest korszerű eszközökkel bővítünk), a mérőtermi 

gyakorlatok (ahol a mérőkészség és számítási készség elsajátítására nyílik mód) és a 

terepgyakorlatok (amelyet első év végén és harmadév elején a sukorói mérőbázison tartunk). A 

Tanszék a földmérő szakirány bázistanszéke, hallgatóink itt magasabb szinten művelhetik a szakma 

egy-egy területét. 

15


1.5.6. Idegen Nyelvi Lektorátus 

Lektorátusvezető: Janurik János nyelvtanár (j.janurik@geo.info.hu) 

1972 és 1989 között hallgatóink a szokásos módon az orosz nyelvet tanulták, ebből szóbeli és 

írásbeli záróvizsgát tettek. Más nyelvek tanulására fakultatívan volt lehetőség. 1990-ben, 

párhuzamosan a szabad nyelvválasztás belépésével, megalakult az Idegen Nyelvi Lektorátus. 

A hallgatóság angolt, németet és oroszt tanulhat. Az utóbbira esetenként egy-két fő jelentkezne, így 

ténylegesen csak angolt és németet oktatunk. Teszt alapján gyengébb és erősebb csoportokat 

alakítunk ki. E két nyelv között a választás aránya évenként ingadozik, de mértékében hasonló. 

A diploma kiadásának feltétele főiskolánkon egy akkreditált, általános, alapfokú „C” típusú illetve 

ennek megfeleltethető, államilag elismert nyelvvizsga. Ha valaki tanulmányainak megkezdésekor 

ezzel nem rendelkezik, kötelezően nyelvet kell tanulnia. A nyelvvizsgát önállóan teszik le a 

hallgatók, erre bármikor bejelentkezhetnek. 

A választott nyelvet az első négy félévben, heti négy órában, térítésmentesen tanulhatják 

hallgatóink. A nyelvtanuláshoz jó feltételeket tudunk biztosítani. Külön tantermekben írásvetítő, 

magnetofon, TV ill. videó, továbbá Relaxa-anyagok segítik a munkát. 

Az oktatás nyelvvizsga-központú; céltudatos és figyelmes tanári munka segíti a felkészülést. A bolti 

forgalomban kapható tankönyveken kívül rendszeresen használunk különböző kiegészítő anyagokat 

ill. feladatlapokat is; ezeket másolatban kapják a hallgatók. Az eredményességhez azonban még 

további szorgalmas, egyéni tanulásra is szükség van. Ezt a könyvtárban a hagyományos, nyomtatott 

tananyagok mellett már CD-ROM-ok is segítik, de itt – hasonlóan a többi számítógéphez – adott a 

csatlakozás az Internethez is. 

1.5.7. Térinformatika Tanszék 

Tanszékvezető: Prof. Dr. Márkus Béla egyetemi tanár (mb@geo.info.hu) 

A Tanszéket a Főiskola 1994-ben alapította. A Térinformatika Tanszék az azóta eltelt rövid időben 

komoly nemzetközi hírnevet szerzett. 

A Tanszék feladata a térinformatikai kultúra terjesztése és formálása. A térinformatikai ismereteket 

erős informatikai képzéssel alapozzuk meg. A Tanszék gondozza a nappali képzésben a 

térinformatikai szakirányt. A szakirányú továbbképzésben kurzusaink rugalmasan illeszkednek az 

ipar igényeihez, kielégítve mind a műszaki geomatikai, mind a térinformatikai menedzsment 

igényeit. 

A Tanszék informatikai és térinformatikai ismeretekkel támogatja a társtanszékek és a szaktárgyak 

kapcsolódó igényeit. A Térinformatika Tanszék a térinformatikai szakirány bázistanszéke. 

A Tanszék eredményesen működik nemzetközi konferenciák (pl. az EUGISES 2000 nemzetközi 

oktatási konferencia, Space and Time konferencia), nemzetközi nyári iskolák (pl. az "European 

Masters in GI Science" program keretében) szervezésében. 

16


Munkájuk elismeréséül az Európai Unió több pályázatát nyerték el, melyekkel sikeresen 

korszerűsítették képzési és továbbképzési rendszerünket. A Tanszék látja el az Idrisi projekt és az 

UNIGIS nemzetközi térinformatika oktatási hálózat magyar képviseletét. Tagja a hazai HUNAGI, 

az AGILE, a EUROPACE, a GISIG és a FIG nemzetközi szervezeteknek. Évente megrendezi a GIS 

Open konferenciát, mellyel lehetőséget adnak volt hallgatóinknak ismereteik korszerűsítésére, 

egyben fórumot biztosít tapasztalataik átadásához. 

Fontos kutatási-fejlesztési tevékenysége a Tanszéknek a távoktatási technológia hazai 

meghonosítása és folyamatos fejlesztése. A továbbképzés területén már csak ilyen jellegű 

tanfolyamokat indít, és a nappali tagozat egyes tantárgyainál is szeretné ezt megvalósítani. 

1.5.8. Természet- és Társadalomtudományi Tanszék 

Tanszékvezető: Prof. Dr. Závoti József egyetemi tanár (zavoti@ggki.hu) 

A Tanszék alapvető feladata, ahogy az 1962-es kezdetkor, úgy ma is, a Matematika, a Geometria és 

a Fizika oktatása. Fontos szerepet játszott a Tanszék a számítástechnikai oktatás bevezetésében is, 

és egészen 1994-ig ellátta e tantárgy oktatását is. Jelenlegi formájában a Tanszék 1991 óta működik. 

Célja az, hogy a Matematika, a Geometria és a Fizika színvonalas oktatása a korszerű földmérési, 

földrendezési és térinformatikai szaktárgyak igényeinek megfelelően alakuljon. 

A 90-es évek közepétől elindult a matematika oktatásának korszerűsítési folyamata, amelynek 

eredményeként a matematika oktatását segítő jegyzet-sorozat nagymértékben megújult. A 

Tanszéken 2001-ben készült, a Műszaki Kiadó által megjelentetett, lineáris algebra tankönyv az 

egész magyar műszaki felsőoktatást segíti. 

Megerősödött a Tanszék tudományos kutatási tevékenysége. Nemzetközi tudományos 

konferenciákon színvonalas előadással szerepeltek a munkatársak. Több hazai OTKA kutatási 

témában is eredményes volt a Tanszék, ami az erős mezőnyt ismerve, komoly elismerést jelent. A 

kutatási témák közül kiemelkedik a Geodéziai Tanszékkel közösen végzett kutatási munka a 

geodinamika területén. 

A Geometria és a Matematika tantárgyakra épül számos szakmai tárgy oktatása. A Fizika tantárgy 

keretében oktatott tananyag szintén a geodéziában és fotogrammetriában alkalmazott mérőeszközök 

fizikai hátterének megértését segíti. A fizikai laboratóriumot mikrohullámú berendezéssel szerelték 

fel. A Tanszékhez tartozik a Gazdaságtan tantárgy is, amelynek oktatására az új tanterv szerint az 

utolsó évben kerül sor. A hallgatók a gazdasági élet számos fogalmát és módszerét életszerűen, a 

közeli alkalmazás reményében ismerhetik meg. 

17


1.6. Hallgatói Önkormányzat 

A Főiskolán Hallgatói Önkormányzat működik, melynek fő feladata a hallgatói jogok és érdekek 

képviselete a különböző fórumokon, bizottságokban. Fontos szerepe van a Kari Tanácsban, ahol 5, 

illetve az Egyetemi Tanácsban, ahol 1 hallgatói képviselő van. A kari HÖK, az egyetemi HÖK és 

HÖOK felügyeletével és támogatásával végzi munkáját. 2004-ben megválasztott új elnöke: Szabó 

Adrien II. éves hallgató. Alelnök: Lukács Anikó III.évf. hallgató; Ellenőrző bizottsági tag: Lukács 

Róbert II.évf. hallgató; Sport és kulturális bizottsági tag: Németh András III.évf. hallgató; Külügyi 

bizottsági tag: Szalai Bálint III.évf. hallgató. A HÖK iroda a Kollégium A épült, földszint 10 sz. 

szobájában található. 

1.7. Kultúra, sport, szórakozás 

Azoknak a hallgatóknak, akik kedvet és késztetést éreznek valamely általuk választott téma 

mélyebb megismerésére, a tudományos diákkör (TDK) ad lehetőséget és keretet a munka 

elvégzésére. A tanári, konzulensi segítséggel elkészült dolgozatokat az évente rendezett házi 

konferencián, illetve annak ajánlásával, a kétévente sorra kerülő országos konferencián (OTDK) 

lehet bemutatni. A TDK elnöke dr. Ágfalvi Mihály tudományos főigazgató helyettes, titkára 

Balázsik Valéria főiskolai adjunktus. Hallgatóink ez idáig igen eredményesen szerepeltek az 

OTDK-kon, elismerést szerezve saját maguknak és Alma Materüknek egyaránt. 

Mivel Főiskolánkon órarendi testnevelés nincs, ezért Diák Sportegyesület (DSE) néven sportkör 

működik, mely biztosítja hallgatóink számára a rendszeres sportolási lehetőséget. Vezetője Kulcsár 

Attila tanszéki mérnök, megtalálható a 214-es szobában. Heti két alkalommal az esti órákra egy 

közeli középiskolában bérelünk tornatermet, ezen kívül a kollégiumi sportpályán és a 

konditeremben van lehetőség különböző sporttevékenység folytatására. 

Nagy népszerűségnek örvend az évenként megrendezett tanár-diák labdarúgó mérkőzés, mely 

szépszámmal vonzza a szurkolókat is. 

A Főiskola életét 1972 óta színesítik a Selmecbányáról származó, majd Sopronban továbbélő 

tradíciók. Ezeket a hagyományokat a fehérvári hallgatók is ápolják, gondozzák. Hosszú az út, amíg 

a megszeppent „pogány” elsőévesek különböző mókás próbatételek után „balek” sorba lépnek, 

majd az évek multával a végzős „firmák” dicső karának tagjai lesznek. Évenként 4-5 vidám 

hangulatú szakestély teszi felejthetetlenné a fehérvári Geósok diákéveit. A hagyományőrző 

rendezvények záróeseménye a „Valétálás”, a harmadévesek látványos esti fáklyás felvonulása a 

Pirosalma utcától a Városházáig. Ez a hallgatók búcsúja a Főiskolától, a várostól, s ez alkalommal a 

város polgármestere elbúcsúztatja a diákjainkat. A diákhagyományok ápolása a Főiskolai Karon az 

évről-évre megismétlődő balekfogadást, balekoktatást, balekvizsgát, szakestélyeket, valétálást, a 

Selmeci Diáknapokat és a három, de inkább több évre szóló balek-firma kapcsolatot jelenti. 

18


Ezen hagyományok eredete az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző intézetben ill. 

annak jogutódjaiban kialakult diákszokásokra vezethető vissza. A haladó szellemű hagyományok 

ápolása szerepet játszhat a szakmaszeretet és életre szóló barátságok, közösségi szellem 

kialakításához. A túlnyomóan vidám, szórakoztató szokások színessé, érdekessé teszik a 

diákéveket. A diákhagyomány nemcsak azzal erősíti a hallgatói közösséget, hogy bizonyos 

állandóságot és folyamatosságot teremt annak nemzedékről-nemzedékre ismétlődő és megújhodó 

mindennapi életében, hanem azáltal is, hogy viszonylag kiemeli a hallgatói közösséget a kortárs 

emberi közösségek sokaságából, relatív autonómiát eredményez számára. Ez utóbbit erősíti a 

jellegzetes egyenruha, ami külsőségében is kifejezi a hovatartozást. 

A hagyományokhoz szorosan kapcsolódó diákdaloknak nem kis köze van ahhoz, hogy meghitt 

együttessé váljon az évfolyam, az iskola minden hallgatója, veteránok és balekok, geodéták és 

erdészek, kohászok. 

Ezt a tevékenységet az évenként megújuló Valéta Bizottság a valéta elnök vezetésével szervezi. A 

2004/2005-es tanévben Fehér Szabolcs III. éves hallgatót választották firmatársai Valéta Elnökké. 

A Bizottság munkáját Dr. Engler Péter tanszékvezető segíti. 

1.8. Kollégium 

A főiskola 1987-től saját kollégiumot tart fenn, ahol kedvező körülmények között, háromágyas 

szobákban 160 hallgató fér el. A kollégiumban, ami a Főiskolától öt percre található az összes 

nappali tagozatos hallgató kb. 70%-a kaphat elhelyezést. A kollégium a színtere a diákélethez 

kapcsolódó rendezvényeknek, programoknak. A kollégiumi önkormányzat alakítja ki a házirendet, 

szervezi a kulturális és egyéb eseményeket, biztosítja a klub és a stúdió működését. A kollégiumi 

térítési díj jelenleg 4.500,- Ft havonta, ill. félévenként 1.700,- Ft egyszeri hozzájárulás a kollégium 

fenntartásához, fejlesztéséhez. Azok a hallgatók, akik nem jutottak be a kollégiumba, de egyébként 

jogosultak lennének rá (min. 3,00 tanulmányi átlag), lakhatási támogatást pályázhatnak meg. 

A kollégiumi önkormányzat munkáját a Kollégiumi Bizottság szervezi. A bizottság vezetőjét és 

további négy tagját a kollégiumi közgyűlés választja a posztra jelentkező kollégiumi tagok közül. 

Elnöke jelenleg: Suplicz Orsolya III. éves hallgató. Tagjai: Szakál Melinda, Szabó Szilvia, Babos 

Szilveszter, Szalai Bálint, Godó Attila. 

A kollégium igazgatását dr. Homoródi András főiskolai docens látja el, aki a főiskola főállású 

oktatója, munkáját Császár Tibor gondnok segíti. 

19


1.9. Intézményi infrastruktúra 

Az évfolyamoknak szóló előadások megtartására egy 90 fő, és két 60 fő befogadására alkalmas 

előadóteremmel rendelkezünk a főépületben. A levelezős konzultációkra a kollégiumban további 

két nagy befogadóképességű előadót, a volt menza helyén két 40 fős oktatótermet alakítottunk ki. A 

szervezős hallgatók ősztől birtokba vehetik a régi GIS házban kiépített 40 fős tantermet. Ebben a 

házban van a szakon meghatározó szerepet játszó Általános jogi tanszék néhány oktatói szobája és 

az adminisztráció szobája. 

Az évfolyamokat a gyakorlatok, szemináriumok idejére 10-16 fős csoportokra osztjuk a 

hatékonyabb munkavégzés érdekében. A kiscsoportos oktatásra, konzultációra a 12-30 fős 

gyakorlóhelyiségekben kerül sor. 

A műszerek kezelésének elsajátítása speciális berendezéseket, eszközöket kíván. A geodéziai 

mérőteremben (II. emelet) a mérőkészség és a műszervizsgálatok gyakorlására valamint 

adatfeldolgozásra van lehetőség. A fotogrammetriai műszerteremben (I. emelet) a különböző 

kiértékelő műszereken végezhető munkafolyamatok sajátíthatók el. 

A valós terepi körülmények között végzett méréseket az intézeti terepgyakorlatokon gyakoroltatjuk. 

Ezeknek a gyakorlatoknak egy részét a városhoz közeli Velencei-hegységben, illetve az ottani 

falvakban (Pákozd, Sukoró) tartjuk. Sukorón néhány éve egy mérőbázist alakítottunk ki, ahol 

hallgatóinkat faházban szállásoljuk el. A terepgyakorlatokhoz és évközi gyakorlatokhoz szükséges 

műszerek a műszerraktárban (alagsor) találhatók. A műszerparkot igyekszünk minél korszerűbb 

eszközökkel folyamatosan bővíteni. 

A képzés során meghatározó jelentősége van az információtechnológiai ismeretek elsajátításának. A 

cél elérését mintegy 90 számítógép biztosítja, melyek közül kb. 50 darab közvetlenül a hallgatók 

rendelkezésére áll. A laborok nagy részét az órarendi időn kívül szabadon használhatják a hallgatók 

feladatmegoldás, tanulás, Internet elérés célból is. 

Ilyen tömegű számítógépet már csak hálózatban lehet hatékonyan üzemeltetni. Erre a célra valósult 

meg a kari belső hálózat, melynek minden gépéről elérhető az Internet is. Minden beiratkozott 

hallgató önálló felhasználóként kapcsolódhat a hálózatra, és ennek révén használhatja az Internet 

minden szolgáltatását, így a böngészést és levelezést is. Elkészült a kollégiumi hálózat is, melyet 

mikrohullámú kapcsolat révén az Internetes hálózatba is be tudtunk kapcsolni. 

20


21


2. TANULMÁNYI KÉRDÉSEK 

2.1. A kreditrendszer fő vonásai, kari sajátosságai 

A magyar felsőoktatásban az intézmények tanterveiben előírt tanulmányi követelmények teljesítését 

mérő egyik eszköz, az érdemjegy mellett, a kredit. Bevezetését több dolog tette szükségessé, így 

2000-ben megjelent a Kormány 200/2000 (XI.29) számot viselő rendelete, melyben kötelezővé 

teszi a magyar felsőoktatás intézményei részére a kreditrendszer és a kreditrendszerű képzés 

bevezetését. Ez a rendszer nagy mértékben használja az u.n. Európai Kredit Átviteli Rendszer 

(gyakran használt rövidítése ECTS, az European Credit Transfer System kifejezés után) fogalmait 

és módszereit. 

A rendszer lényege: az oklevél megszerzése meghatározott tanulmányi munka igazolt elvégzéséhez 

kötött. A tanulmányi követelmények teljesítéséért a hallgató kreditet (kredit pontot) kap. Ez a 

tanulmányi munkaidővel arányos mérőszám. Az összes, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges 

hallgatói tanulmányi munkaidőt (ami egy átlagos hallgató számára a tanulmányok sikeres 

teljesítéséhez szükséges időt jelenti) az intézmények u.n. mintatantervei tartalmazzák. Ez az idő a 

tanóra mellett magába foglalja azt az időt is, amit a hallgató a tanórán kívül önállóan a tananyag 

elsajátítására és a követelmények teljesítésére fordít (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra 

fordított időt is). A nemzetközi megállapodásoknak megfelelően 30 hallgatói tanulmányi munkaóra 

értéke 1 kredit(pont). Az egyes tantárgyakkal megszerezhető kreditet, a félévekben összegyűjthető 

(alapesetben 30), a végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez szükséges összkredit-pontot 

(főiskolai karunk esetében 180) szintén a mintatanterv tartalmazza. 

Kreditet akkor kap a hallgató, ha számot adott ismereteiről. A számonkérés formái: a vizsga, a 

félévközi jegy és a beszámoló. A számonkérés minősítése a vizsgán és a félévközi jegynél az ismert 

ötfokozatú osztályzattal történik, a beszámoló esetében a minősítés háromfokozatú (jól megfelelt, 

megfelelt és nem felelt meg). A számonkérés akkor eredményes és kreditet csak akkor ér el a 

hallgató, ha a minősítése legalább elégséges ill. megfelelt. 

A kredit méri a tanulmányi követelményekben való előrehaladást is mivel az egyes időszakokban 

szerzett kreditek összeadódnak (kumulálódnak vagy akkumulálódnak). Csak megfelelő számú 

összegyűjtött kredit elérésével lehet előrehaladni a tanulmányokban. 

Mintatantervünkben, az ECTS-t követve, a tárgyak három kategóriába tartoznak: kötelező tárgyak 

(A jelű), a kötelezően választható (B jelű) és a szabadon választható (C jelű) tárgyak. 

Az egyes félévek során nemcsak a tantárgyak teljesítéséért, hanem a tantervben előírt gyakorlatok 

elvégzéséért is jár kredit a gyakorlat időtartamával összhangban. Kreditet (18 pontot) kap a hallgató 

szakdolgozati feladata eredményes elkészítéséért is. 

22


A kreditrendszerű képzés bevezetése a korábbi tanulmányi rendszerek kötöttségét oldja, lehetőséget 

teremtve egy rugalmasabb, a diákoknak több választási lehetőséget adó oktatási rend bevezetésére. 

A mintatanterv alapján, azt követve optimális idő alatt lehet a végzettséget megszerezni. 

Ugyanakkor a hallgatóknak módot ad arra is, hogy az első féléveket befejezve - a tantárgyak 

egymásra épülését szem előtt tartva – egyéni tanrendet kialakítva szervezzék munkájukat. 

Megszűnik a félévismétlés kényszere. A nem teljesített tantárgyak – bizonyos feltételek mellett - 

ismételten felvehetők. Így nem kell a tanulmányokat minden esetben megszakítani, más tárgyakkal 

együtt tovább lehet haladni. 

Az új rendszer bevezetése elősegítheti más intézményekben folytatott tanulmányok elismerését, 

résztanulmányok más intézetben (akár külföldön is) történő elvégzését. 

A kreditrendszerű képzésben fontos feladat hárul a Tanulmányi és Tantárgy-befogadó (kredit) 

Bizottságra (rövidítve TTB). Munkájában a tapasztalt oktatók mellett hallgatók is részt vesznek.. A 

bizottságot a kar oktatási főigazgató-helyettese vezeti, titkára a Tanulmányi Hivatal egy 

munkatársa. A TTB bírálja el az előző bekezdésben felsorolt lehetőségek közül választó hallgató 

hozzá benyújtandó kérelmét. 

2.2. Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 

1. § A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 

(1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Nyugat- 

Magyarországi Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai 

(ATFK)-, Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai (BPFK)-, Erdőmérnöki (EMK)-, Faipari Mérnöki 

(FMK)-, Geoinformatikai Főiskolai (GEO)-, Közgazdaságtudományi (KTK)- és Mezőgazdaságiés 

Élelmiszertudományi (MÉK) karai által folytatott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú 

szakképzésben, első, második és kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben 

résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos és másoddiplomás magyar és - ha jogszabály vagy 

nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók 

tanulmányi és vizsgaügyeire. 

(2) Az Egyetem doktori (PhD) képzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét az 

Egyetem Doktori Szabályzata tartalmazza. 

(3) Azokban a kérdésekben, amelyekre az egyetemi Szabályzat nem tartalmaz előírásokat, a kari 

szabályzatok, vagy határozatok rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(4) Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók esetében a Szabályzat 11. § szerint az ECTS 

(European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveinek megfelelően kell 

eljárni. 

2. § A kreditrendszer alapfogalmai 

(1) A kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges összes átlagos hallgatói 

tanulmányi munkaidő mérőszáma, mely a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói 

tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. Az országos kreditátviteli rendszerben 

23


(kredittranszfer) –az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) 

elveire tekintettel- egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. 

Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű 

teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától 

független. 

(2) A kreditrendszerben az egyetemi/főiskolai végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez 

megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet 

kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Az egyes tantárgyak 

teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb 

szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv 

és ütemezés szerint haladhat. 

(3) A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő 

előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a szakmai gyakorlat, a 

testnevelésben való részvétel, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény. Ezek 

megjelenési formája is tantárgy. 

(4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, 

tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt 

teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak 

előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy 

felvételét megelőzően már teljesítette. 

(5) Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek 

összessége. 

(6) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi 

óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a 

tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. 

(7) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, 

amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. 

(8) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz 

fel. A passzív félévben a hallgató a vizsgára bocsátás feltételének korábbi teljesítése esetén 

vizsgát tehet. 

3. § A képesítési követelmények 

(1) A NYME szakjain megszerezhető végzettség, illetőleg szakképesítés szakmai követelményeit a 

képesítési követelmények, valamint az ennek alapján készített tantervek határozzák meg. 

(2) A képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az 

oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, az oklevél 

megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben meghatározva, a szigorlati 

tantárgyakat, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a záróvizsga rendszerét és rendjét, 

az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a 

hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más 

rendelkezéseket. 

Az Egyetem szakjain a végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez minimálisan teljesítendő: 

főiskolai szintű végzettség esetén legalább 180 kredit, 

egyetemi szintű végzettség esetén legalább 300 kredit, 

akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés esetén legalább 120 kredit, 

kiegészítő alapképzés esetén legalább 120 kredit, 

szakirányú továbbképzés esetén 120-180 kredit. 

24


Az Egyetem egyes szakjain a vonatkozó képesítési követelményeket a 77/2002. (IV. 13.) sz. 

Kormányrendelet tartalmazza. 

4. § A tanterv, mintatanterv, egyéni tanrend 

(1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a 

tanterv határozza meg. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz, és a 

kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség 

megszerzéséhez szükséges kötelező (A), kötelezően választható (B) és a szabadon választható 

(C) tantárgyakat. 

(2) A kötelező tantárgyak (A) mindegyikének teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A 

kötelezően választható tantárgyak (B) közül a tantervben megadott kreditnyi tantárgy felvétele 

és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A szabadon választható tantárgyak (C) a 

tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi (főiskolai) képzésben 

szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar a 19. § szerint befogad. 

(3) A tantárgymodul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége. Az 

alapozó modul azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása 

nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok 

szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok 

moduljai) is ráépíthetők. A szakmai törzsanyag modul olyan tantárgyakat foglal magába, 

amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően rokon ismereteket tartalmaz. A szakirány 

modul egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egység. 

(4) A hallgatók számára az alapozó és szakmai törzsanyag modul választása kötelező. A hallgatók 

joga a párhuzamosan meghirdetett szakirány modulok közötti választás. Az egy szakirány 

modult felvehető hallgatók száma korlátozható, a szakirány modul tantárgyainak 

meghirdetéséhez a dékán/főigazgató minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. 

(5) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. A mintatanterv a tantervben szereplő 

tárgyak olyan elosztása félévekre, melyet ha a hallgató követ, eleget tesz minden tantárgy 

felvételénél az előtanulmányi kötelezettségeknek, minden félévben 30 (±3) kreditet teljesít, és 

tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt 

(egyetemi végzettség esetén 10, főiskolai végzettség esetén 6-8 félév) alatt fejezi be. 

(6) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi: 

- kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ill. a kötelezően választható 

tantárgyak meghirdetésének szabályait, 

- a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + 

terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt krediteket, 

- a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, gyakorlati jegy, beszámoló, kollokvium, 

szigorlat), 

- a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), 

- a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, 

- a szakirány választás feltételeit és szabályait, 

- az előtanulmányi rendet, 

- a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó 

előírásokat, 

- a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok 

kiválasztásának szabályait. 

(7) Az Egyetem mintatanterveiben a kreditek legalább 20 %-a a választhatósághoz kötődik. A 

kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános 

értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A „Diplomamunka készítés” (főiskolai szinten a 

25


„Szakdolgozat készítés”) kötelezően választható tantárgy, melynek kreditjeiről a kari 

szabályzatok rendelkeznek. Valamennyi tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kredit legalább 

5 %-ában lehetőséget kell biztosítani szabadon választható tantárgyak felvételére. 

(8) Az egyetemi szintű végzettséghez tartozó kredit a mintatantervben 10 félévnek felel meg. A 

főiskolai szintű végzettséghez megszerzendő kredit a mintatantervben 6-8 félévvel egyenértékű. 

(9) A mintatantervben a tanórák ajánlott számát a kari szabályzatok tartalmazzák. 

(10) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az 

egyéni tanrend lehetőséget ad a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra egyénileg 

válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. Az egyéni tanrendben a hallgató 

eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi 

rendtől. 

(11) A tantervben szereplő kötelező (A) és kötelezően választható (B) tantárgyak felvételének 

szabályát a tantárgy előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a 

modul előtanulmányi rendje határozza meg. A karok kialakítják az előtanulmányi rendet, annak 

szabályzását, amellyel kapcsolatban a Kari Hallgatói Képviseleteknek véleményezési joguk van. 

Egy adott tantárgyhoz előkövetelményként maximálisan három másik tantárgy (vagy egy modul) 

írható elő, de ajánlott előtanulmányként a tantervben szereplő többi tantárgy is megadható. 

(12) A tanóra (kontaktóra) a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató 

közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje. A tanóra típusai: előadás, 

szeminárium, tantermi gyakorlat, terepi, tanüzemi, és óvodai-iskolai szakmai gyakorlat. Egy 

tanóra időtartama 45 perc. 

5. § Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények 

(1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek 

kötendők. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok 

határozzák meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy programjának jóváhagyása. 

(2) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok akkreditálják. Az egyes szakok 

tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanácsok, 

karközi képzés esetén - a képzésben résztvevő karok Tanácsaival egyetértésben - az Egyetemi 

Tanács határozzák meg. Az akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa 

fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. 

(3) A tantárgy programja tartalmazza: 

- a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, 

- a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat 

bontásban), 

- a félév végi számonkérés típusát (aláírás, gyakorlati jegy, beszámoló, kollokvium, szigorlat), 

- az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditben, 

- a tantárgy felelős tanszékét és oktatóját, a tantárgy felvételének elő-követelményét, 

- a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, 

- a tantárgy tananyagának leírását, 

- az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsga-követelményeket, 

- az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb. jegyzékét), a 

felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, 

- a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. 

(4) A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, teljesítésének feltételét a tantárgyi 

program, adott félév esetében a részletes szabályokat a tantárgyi követelmény határozza meg. 

(5) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok 

határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék. 

26


(6) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: 

a) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának 

lehetőségét, 

b) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, 

c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és időpontját, 

pótlásuk és javításuk lehetőségét, 

d) a félév végi aláírás követelményeit, 

e) az osztályzat kialakításának módját, 

f) a vizsga típusát, 

g) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, irodalom listáját. 

(7) A tantárgyi követelményeket az oktatási szervezeti egységek készítik el, és a kari szabályzatok 

szerint jóváhagyásra a dékánhoz/főigazgatóhoz terjesztik. 

(8) A tantárgyi követelményrendszert a hallgatói információs rendszerben a tantárgyfelvételnél 

megjelenő információknak tartalmaznia kell, valamint az oktatás első hetében a felelős 

tanszékeknek szóban, és a tanszéki hirdetőtáblán írásban közölni kell a hallgatókkal. 

(9) Ha az oklevél minősítésébe valamelyik tantárgyból szerzett érdemjegy beszámít, a tantárgy 

oktatásának megkezdésekor erre az oktatást végző tanszék vezetőjének, vagy a tantárgyfelelős 

oktatónak a hallgatók figyelmét fel kell hívni. 

6. § A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek 

(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, valamint a tantárgyak 18. és 19. § szerinti 

befogadásának szakmai döntéseiben első fokon a karok Tanulmányi és Tantárgybefogadó 

Bizottsága (a továbbiakban Kari TTB) jár el. 

(2) A Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság négy-hat tagú. A testület elnöke a kar 

oktatási dékán-helyettese/főigazgató-helyettese, vagy a dékán/főigazgató által megbízott oktató, 

a főiskolai karokon egy megbízott vezető oktató, tagjait a kari tanácsok, hallgató tagjait a kari 

HÖK-ok választják meg. A kari TTB-ban az ötvenszázalékos hallgatói részvételt, szavazati 

joggal biztosítani kell. Az igen és a nem szavazatok egyezésekor, az elnök szavazata dönt. 

(3) A Kari TTB hatáskörének részletes leírását valamint ügyrendjét a kari szabályzatok 

tartalmazzák. 

(4) A Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság a hatáskörét a hallgatók érdekeit nem sértő ügyek 

intézésének meggyorsítására a kari oktatási dékán-helyettesre illetve az oktatási főigazgató 

helyettesre átruházhatja. Az átruházott jogokat a Kari TTB ülésén írásba kell foglalni. 

(5) A Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság első fokon hozott határozata ellen a hallgató 

annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szabályzatban rögzítettek szerint a kar 

dékánjánál, illetve főigazgatójánál halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. 

(6) A másodfokú hatáskört mindig a dékán illetve főigazgató gyakorolja. A dékáni/főigazgatói 

döntés határideje a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap. 

(7) A másodfokú határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. Az 29 § (3) bekezdésben foglalt 

ügyekben méltányossági alapon kérelemmel lehet fordulni az Egyetem Rektorához, másodfokú 

határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül. 

(8) A kérelmeket és fellebbezéseket írásban kell benyújtani. 

(9) A méltányossági kérelmeket az oktatási dékán-helyettes, illetve főigazgató-helyettes javaslatával 

kell a rektor részére megküldeni. 

(10) Bármely hallgató és oktató a Hallgatói Képviseleten ill. a tanszékvezetőn keresztül a Kari 

Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely 

tanulmányi ügy intézése nem a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak (TVSZ-nek) megfelelően 

történt. 

27


(11) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye 

nincs. 

7. § A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai 

(1) A képzési idő tartamát a képesítési követelmények ajánlása alapján a szakok tantervei 

határozzák meg. 

(2) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A beiratkozást (regisztrációt), a szorgalmi időszak és 

a vizsgaidőszak kezdetét és végét, diplomamunka/szakdolgozat leadásának határidejét, a 

záróvizsgák, a tanítási szünetek, a Tudományos Diákköri Konferencia és a szakmai gyakorlatok 

időpontjait tanévenként a Kari Tanácsok határozzák meg és az így kialakított összesített 

intézményi tanulmányi rendet az Egyetemi Tanács hagyja jóvá. 

(3) Egyéb – a tanév időbeosztását meghatározó eseményeket - (tanulmányutak, terepi-, üzemi-, 

iskolai-, óvodai gyakorlatok stb.) kari tanulmányi rendben kell meghatározni. 

(4) A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben 

felveendő tantárgyait véglegesíti a 13.§ szerint. A regisztrációs héten tanórák nincsenek. 

(5) A szorgalmi időszak további részében a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos 

feladatokat old meg. Vizsgát csak bizonyos feltételek teljesülése esetén tehet. A szorgalmi 

időszak hosszát szakonként a képesítési követelmények alapján a Karok határozzák meg. 

(6) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő 

követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, (15.§ (13) és (14)), általában díjfizetési 

feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hosszát szakonként a képesítési követelmények 

alapján a Karok határozzák meg. 

(7) A tanév időbeosztásának készítésekor biztosítani kell, hogy az egy kampuszon tanuló hallgatók 

félévi időbeosztása lehetőleg azonos legyen, lehetővé téve más szakok tantárgyainak felvételét 

és teljesítését. 

(8) A Rektor és a dékán/főigazgató tanévenként külön-külön legfeljebb 3 nap tanítási szünetet 

engedélyezhet. A tanítási szünet engedélyezése előtt a dékán/főigazgató a Rektorral egyeztetni 

köteles. 

8. § A hallgatói jogviszony, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés 

(1) Az Egyetem állami finanszírozású, valamint költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává 

válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami 

finanszírozású képzéséből, és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 9. § szerinti átvétellel 

lehet. 

(2) A hallgató az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony az első félévre 

történő beiratkozással jön létre és – a doktori képzésre vonatkozó kivétellel – a hallgató 

névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott 

tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga időszaknak az 

utolsó napjáig tart. A hallgató jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat 

jelen szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, 

illetve terhelik a kötelezettségek. 

(3) A hallgatói jogviszony fenntartása az aktív félévre történő beiratkozással történik. A hallgató 

állami finanszírozás keretei között a képesítési követelményekben meghatározott számú aktív 

félévre iratkozhat be (egyetemi képzésben 10, főiskolai képzésben az akkreditált szak 

sajátosságainak megfelelően 6 (8) félév). 

(4) Az Egyetem államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató az alapképzési szak képesítési 

követelményeiben, illetve a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiben 

28


meghatározott időtartamban – ha a Ftv. másként nem rendelkezik – nem kötelezhető 

tanulmányainak államilag nem finanszírozott képzésben való folyatatására. Költségtérítéses 

képzésben résztvevő hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a 

megkezdett félévek tekintetében a rávonatkozó képesítési követelményekben meghatározott 

képzési időt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb 

képzési idő esetén 3 félévet meghaladóan túllépi. 

(5) Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben, függetlenül attól, hogy a hallgató azt előre 

bejelentette-e. 

(6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a szak szempontjából a képesítési 

követelményekben meghatározott krediteket teljesítette, de a záróvizsgát nem tette le. 

(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a 12. § szerinti beiratkozást nem végezte el. Kétévi mulasztás 

után a hallgatót törlik a névsorból, kivéve, ha a hallgató kérelmére a dékán/főigazgató 

engedélyezte a törlés mellőzését. 

(8) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg, ha a hallgató által a 

kötelező (A) és a kötelezően választható tantárgyakból (B): a főiskolai képzésben az első három 

aktív félév után min. 45 kreditet, egyetemi képzésben az első négy aktív félév után min. 60 

kreditet teljesített. 

(9) A hallgatói jogviszony a hallgató kérelmére is megszüntethető. 

(10) Az intézményből való kizárás a Fegyelmi Szabályzatban (SzMSz M11.) rögzített fegyelmi 

büntetésként szabható ki. 

(11) Az első évfolyamra felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást 

kaphat, amelyet a felvételi értesítés kézhez vétele után 15 napon belül írásban a kar dékán-, 

illetve főigazgató helyettesétől kell kérnie. A halasztási engedély lejártát követően a felvett 

személy felszólítás nélkül köteles a 12. § szerint beiratkozni. 

(12) A Kar vezetője a félév statisztikai jelentésének határnapjáig alapos indok alapján 

engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. 

(13) A félévi statisztikai jelentés határnapján túl az aktív félév passzívvá nyilvánítását – tartós 

időtartamú egészségügyi okot kivéve − a Kar vezetője méltányossági alapon engedélyezheti. 

9. § Átvétel 

(1) Másik felsőoktatási intézményből, más karról, szakról illetve tagozatról az a hallgató vehető át, 

a) aki legalább egy lezárt félévvel rendelkezik és utolsó félévének tanulmányi átlaga, valamint 

ösztöndíjindexe a kari szabályzatban meghatározott értékeknek megfelelő. 

b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt 

meg, illetve a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. 

(2) Az átvétel feltételeit a szakfelelős, az illetékes tanszékek/intézetek és az átvevő kar Tanulmányi 

és Tantárgybefogadó Bizottsága véleményének meghallgatása után a kar dékánja, illetve 

főigazgatója határozza meg. 

(3) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, 

tagozaton a képzés melyik szemeszterében folytathatja tanulmányait, továbbá dönteni kell 

arról, mely tantárgyakból mennyi kredit fogadható el. 

(4) Átvett hallgatók esetében a tandíj és az ösztöndíjak megállapítása a kari szabályzatban 

rögzítettek alapján történik. 

(5) A felsőfokú szakképzésben résztvevők átvételének feltételeit a Felvételi Szabályzatban kell 

meghatározni. 

29


(6) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett 

kreditek elismeréséről a fogadó kar Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottsága dönt a 18. § 

szerint. 

(7) A költségtérítéses képzésből állami finanszírozású képzésbe történő átvétel feltételeit a Kari 

Szabályzatok rögzítik. 

10. § A párhuzamos képzés 

(1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben, vagy 

karon, vagy szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet 

kap. 

(2) A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről az a kar 

dönt saját szabályzata szerint, amelyben a hallgató második vagy további oklevelét megszerezni 

kívánja. Ha felvételi vizsga tantárgyai nem egyeznek meg, vagy az első szakon azokat nem 

hallgatta, valamint az új intézményben (karon, szakon) való tanuláshoz készségek, vagy 

ismeretek szükségesek, a hallgatónak felvételi eljárás keretében felvételi (alkalmassági) vizsgát 

kell tennie. 

(3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató mindegyik szakon köteles beiratkozni. A 

tanulmányi előadó mindegyik szakra külön leckekönyvet állít ki. 

(4) A párhuzamos képzésben a hallgató csak egy szakon vehet részt államilag finanszírozott 

képzésben. Az állami finanszírozás azt a kart illetve szakot illeti meg, melyet a hallgató írásban 

megjelölt. 

(5) A párhuzamos képzésre történő felvételét a hallgató köteles a kar dékánjának bejelenteni, 

megjelölve azt, hogy melyik képzését tekinti az elsőnek, azaz államilag finanszírozottnak. Az ezt 

elmulasztó hallgató ellen a dékán/főigazgató fegyelmi eljárást indíthat. 

11. § A részképzés 

(1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más – 

belföldi vagy külföldi − egyetemen. 

(2) Az adott félévben (külföldi) részképzésen résztvevő hallgató is köteles beiratkozni a 12. § 

szerint. 

(3) A részképzést a Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság engedélyezi. 

(4) A részképzés ideje alatt teljesítendő ill. teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, ill. azt 

követően a 18. § szerint fogadtathatók be, teljesítésük kredittel ismerhető el. 

12. § A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége 

(1) A hallgató köteles minden félév regisztrációs hetének végéig beiratkozni, vagy passzív félévét 

írásban bejelenteni. Ha e kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, hallgatói 

kötelezettség megszegése miatt − a hallgatót (maximum 2 évig) úgy kell tekinteni, hogy 

tanulmányait szünetelteti. Két év után a hallgatót el kell bocsátani. 

(2) Ha a hallgató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan 

passzív félévnek minősül, és a 8. § (6) szerinti következményekkel jár. 

(3) A Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság indokolt esetben engedélyezheti, hogy a 

hallgató a beiratkozási időszaktól eltérően, illetve az előírt határidőn túl iratkozhasson be. Az 

erre irányuló kérvényt a beiratkozási határidő lejárta előtt a TTB-hoz kell benyújtani. 

30


(4) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a 

tárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv leadásával történik meg a kari szabályzatok 

szerint. A beiratkozáskor a hallgató a leckekönyvébe felveszi: 

- a tanterv által az adott félévre előírt kötelező (A) tantárgyakat, 

- a kötelezően választható (B) tantárgyakat, 

- a szabadon választható (C) tantárgyakat, speciális kollégiumokat, 

- az engedélyezett áthallgatható tantárgyakat. 

(5) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett 

változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen 

jogorvoslatnak helye nincs. 

(6) Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egy időben a TVSz és egyéb, a hallgatókat érintő 

szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a 

hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. 

(7) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, amely 

- jogszabályban, illetve szabályzatban meghatározott kedvezmények igénybevételére 

jogosít, 

- jogszabályban, illetőleg szabályzatban vagy külső szervekkel való megállapodásban 

meghatározott jogok érvényesítését biztosítja, 

- jogszabályban, illetőleg szabályzatban meghatározott információk tárolását biztosítja. 

(8) A diákigazolványt a hallgató által benyújtott kérelem alapján kell kiállítani. A diákigazolvány 

a következő személyes adatokat tartalmazza: 

- a hallgató arcképét, 

- a hallgató családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási 

helyét, anyja nevét, állampolgárságát, aláírását, 

- a hallgatói azonosító számot, 

- a NYME nevét, székhelyét (képzés helyét), 

- tagozat megjelölését. 

A (8) bekezdésben meghatározott adatok kezelője az Országos Felsőoktatási Információs 

Központ, amely működteti a felsőoktatás információs rendszerét. A felsőoktatás információs 

rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez 

szükséges intézményi és hallgatói adatokat tartalmazza, az adatkezelés jogszerűségért az 

oktatási miniszter felelős. 

(9) A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást, amelyből adat – az 

érintetten kívül – csak a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének 

megállapítása céljából, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére 

hivatott szerv, illetve adat a kezelő által kijelölt, az adatok feldolgozását végző szervezet 

részére továbbítható. Az adattovábbítások nyilvántartását a továbbítástól számított 10 évig kell 

megőrizni. 

(10) A fent felsorolt adatok a diákigazolvány kiállításától számított 10 évig kezelhetők. A határidő 

újra kezdődik, ha újabb diákigazolvány kiállítását kérik. 

(11) A hallgatói azonosító a külön jogszabályban meghatározott módon az Országos Felsőoktatási 

Információs Központ által képzett egyedi azonosító szám. 

13. § A tantárgyak meghirdetése és felvétele 

(1) Az Egyetem karai kötelesek biztosítani, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt 

kreditek 10%-kal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgyat vehessen fel. A hallgató e 

tanulmányait más szak, kar, intézmény közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak 

felvétele esetén a 18. § és 19. § szerint kell eljárni. 

31


(2) A Karok legalább az egyik szemeszterben kötelesek meghirdetni indított szakjai kötelező (A) és 

a kötelezően választható (B) tantárgyait, valamint a tantervben meghatározott szabadon 

választhatón (C) tantárgyakat. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar 

dékánja/főigazgatója a felelős. 

(3) A vizsgával/kollokviummal záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és 

anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők, a 

tantárgy felvételének előkövetelménye a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben, és 

a kari nyilvántartó rendszerben. 

(4) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A mintatanterv 

szerinti aktuális félévükben kurzusuk meghirdetésével (tanórák megtartásával; a kurzus a 

tantárgy megjelenési formája), míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A 

félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben 

köteles a kar meghirdetni. 

(5) A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával 

hirdethetők meg. 

(6) A karok, a tanszékek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt 

legalább két héttel korábban közzéteszik a következő félévben a: 

- kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, várható órarendjét, az 

indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges 

túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés 

sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), 

- csak a vizsgával meghirdetendő tantárgyakat. 

(7) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató 

észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb objektív okok 

alapján. 

(8) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók 

megválasztása (az oktatói kapacitás függvényében), a párhuzamosan meghirdetett tanórák 

közötti választás. A hallgató tárgyfelvételének, illetve egyéni tanulmányi programjának 

támogatása céljából az Egyetem karai Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (TTSZ) kiépítését és 

működtetését szervezik meg. 

(9) A Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat tagjai segítik a hallgató tantárgyválasztását, információt 

nyújtanak az előtanulmányi rendről, a Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyes 

pontjainak értelmezéséről. A testület összetételéről és működéséről a kari szabályzatok 

rendelkeznek. 

(10) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy 

későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű 

teljesítését a tanszék aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő 

félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a 

tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a 

tanszéknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban 

teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás 

érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. 

A hallgató 1 tárgyat maximum 3-szor vehet fel a tanulmányai során. 

(11) A Karok az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgató számára a tantárgy ismételt 

felvételét, ill. meghatározott számúnál több ősszegzett kredit felvételét más szabályzat 

díjfizetéshez kötheti. 

(12) Az Egyetem karain a hallgató a képesítési követelményekben a végzettség megszerzéséhez 

meghatározott minimális kreditek 10%-ával meghaladó tantárgyat vehet fel, a kari 

szabályzatokban rögzítetten. Ha a hallgató az összes kredit 10%-át meghaladó kreditértékben 

32


vesz fel tantárgyakat, ezekért a tárgyakért a felvett kredittel arányos költségtérítési kötelezettség 

állapítható meg. 

14. § Részvétel a foglalkozásokon 

(1) Az Egyetem hallgatói bármelyik előadást engedély nélkül látogathatják. A gyakorlatokon, 

illetve szemináriumokon való részvételhez az azt vezető oktató engedélye szükséges. Kívülállók 

a tanulmányi foglalkozásokat csak dékáni, főigazgatói engedéllyel látogathatják. A felvett 

tantárgyak foglalkozásain való részvételt a tanszékek által előírt tantárgyi követelmények 

szabályozzák. 

(2) A tantárgyi követelményrendszerben előírt kötelező tanulmányi foglalkozásokról való 

távolmaradást az azt előíró tanszéken kell, a tanszéki követelményeknek megfelelően igazolni. 

(3) A kötelezően előírt tanulmányi foglalkozásokról öt napig az oktatási dékán-helyettes, illetve az 

oktatási főigazgató helyettes engedélyezhet távolmaradást. Az összes ilyen távolmaradás nem 

haladhatja meg a 10 tanítási napot. A hallgató az engedéllyel felkeresi az érintett tanszékeket a 

szükséges pótlások megbeszélése céljából. 

(4) A levelező hallgatók kötelező foglalkozásokról való távolmaradásának igazolási rendjét a 

dékán, illetve a főigazgató külön szabályozza, s ezt a levelező hallgatók tudomására hozza. 

(5) A tanszéknek meg kell tagadnia a tantárgy félévi aláírását, ha egy tantárgyból a hallgató 

önhibáján kívüli hiányzásai az ötheti óraszámot meghaladják. 

(6) Az ötheti óraszámot meg nem haladó hiányzások következményeinek eldöntése első fokon a 

tanszékvezető hatáskörébe tartozik. A mulasztott órák számától – illetve egyéb körülményektől 

– függően a tanszékvezető a tárgy előadójának javaslatára a félév aláírást megtagadja a 

kifüggesztett tantárgyi követelmények alapján, vagy a félév lezárása előtti beszámolóra 

utasíthatja a hallgatót, pótfeladatot adhat. Ha a hallgató a kapott pótfeladatát nem teljesíti a 

tárgy előadója megtagadhatja a tantárgy lehallgatásának leckekönyv aláírással történő 

elismerését. 

(7) Az évközi gyakorlati foglalkozásokról távolmaradt hallgató féléve csak akkor ismerhető el, ha 

az elmulasztott gyakorlatot – indokolt esetben a Kari Szabályzatban rögzített díjfizetés mellett 

− pótolja. Az elmulasztott gyakorlatok pótlásának módját és lehetőségét a szakvezető, vagy az 

intézetigazgató ill. tanszékvezető határozza meg, és még a félév elején a tantárgyi 

követelményekben a hallgatóság tudomására hozza. 

15. § Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) 

(1) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a 

karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából 

figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választható (B) tantárgyakat, illetve ezek 

helyettesítő tárgyait (19. § szerinti elvek figyelembevételével). Az Egyetem karai saját 

szabályzatukban rögzítik annak elveit, hogy a kreditakkumulációs rendszerben a hallgató 

tanulmányi teljesítése során szabadon választott tantárgyai (C) közül melyeket fogad el a 

képesítési követelmények teljesítéseként, és veszi figyelembe a kreditakkumulációban. 

(2) A képzés során alkalmazandó ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. 

(3) A tantárgyak főbb számonkérési formái, amelyek közül egy tantárgyból – a gyakorlati jegyet 

kivéve – csak egyféle számonkérési forma írható elő, a következők: 

a) Félévközi jegyet (gyakorlati jegyet, gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy 

elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési 

cél szempontjából szükséges és lehetséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy 

33


követelményeit a hallgatónak az oktatási időszakban kell teljesítenie, kivéve az elégtelen 

gyakorlati jegy kijavítását. Ennek határidejét a tanszékek határozzák meg. A gyakorlati 

jegy közlésének és pótlásának módját és határidejét a tanszékek/intézetek határozzák meg. 

b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérésére szolgál. 

Értékelése háromfokozatú minősítéssel történik, és a kreditponttal súlyozott tanulmányi 

átlag megállapításakor a jól megfelelt minősítés jeles (5), a megfelelt minősítés közepes (3), 

a nem megfelelt minősítés elégtelen (1) érdemjegynek felel meg, s a számonkérés 

anyagából a továbbiakban más vizsga nem írható elő. 

c) A vizsga/kollokvium valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében 

arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg 

arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga/kollokvium 

értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. 

d) A szigorlat több tantárgy integrált számon kérése, letételére legkorábban a szigorlat 

anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének 

megszerzését követően kerülhet sor. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, 

de kreditértéke nincs. A szigorlat a ráépülő tantárgyak vizsgára bocsátásának kritérium 

követelménye. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, a szigorlat 

félévében más számonkérési formát – a gyakorlatértékelést kivéve – a tantárgy anyagából 

előírni nem lehet. Szigorlatot tarthat a tanszék a szorgalmi időszakban, vagy a 

vizsgaidőszakon kívül is. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot biztosítanak, a 

tantárgy utolsó oktatási időszakának anyagából kollokvium is előírható. Záróvizsga 

tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet. 

e) A hallgató kötelező szakmai (üzemi, termelési, óvodai-iskolai stb.) gyakorlatát (kivéve a 

külföldi cseregyakorlatokat) a tantervi előírásoknak megfelelően kell értékelni. 

(4) A tananyag ismeretének értékelése: 

− a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli 

(zárthelyi) dolgozattal, otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv) 

értékelésével, 

− a vizsgaidőszakban tett vizsgával (öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), 

elégtelen (1); három fokozatú (beszámoló): kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg 

minősítéssel 

− szigorlattal, 

− záróvizsgával (26.§). 

történhet. 

(5) A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag 

finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt. 

(6) A hallgató csak abban az esetben kezdheti meg félévi vizsgáit egy adott tantárgyból, ha a félév 

befejezéséig tanulmányi és egyéb (pl.: tandíjfizetés stb.) kötelezettségeinek ezen tárgyból eleget 

tett, s ezt a tantárgy oktatója a hallgató leckekönyvében aláírásával igazolja. 

(7) A leckekönyv aláírása azt igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy elméleti és gyakorlati 

foglalkozásaira megállapított vizsgára bocsátás követelményeit teljesítette. 

(8) A leckekönyvbe érdemjegyet csak a tantárgy előadója írhat alá. Akadályoztatása esetén, a 

helyettesítőt írásban a tanulmányi osztályoknak, csoportoknak be kell jelenteni. 

(9) A tantárgy előadójának a félév kezdetén ismertetnie kell a hallgatókkal a leckekönyv aláírás, 

illetve a vizsgára bocsátás tantárgyi követelményeit. Amennyiben a hallgató a tantárgyi 

követelményeket nem teljesíti, leckekönyvének aláírását, vizsgára bocsátását a tanszékvezető, 

illetve a tantárgy előadója megtagadhatja, vagy a félév elismerését meghatározott feltételekhez 

kötheti. A tanszékvezető a szorgalmi időszak befejezésekor a hallgatókkal ismerteti és az 

34


oktatási dékán-, illetve főigazgató helyettesnek megküldi azon hallgatók névsorát, akiknek a 

félév aláírását várhatóan megtagadja. 

(10) Azokból a tantárgyakból, ahol a hallgató félévét elismerték, a hallgató vizsgát tehet. 

(11) A szabadon választott (C) tantárgyakból az aláírás megtagadása esetén a tantárgyat a 

leckekönyvből törölni kell. 

(12) Félév végi osztályzat adható: 

a) félévközi jeggyel (jele f), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi 

időszak alatti ellenőrzések alapján, 

b) vizsgajeggyel (jele v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott 

teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes 

figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, 

és legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik. 

(13) Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell 

lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására (kivételt jelenthet a 

szorgalmi időszak utolsó hetében megírt zárthelyi pótlása). Ha a hallgató a pótlási 

lehetőség(ek)kel sem tudja a félévközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének 

végéig a 16.§ (10) bekezdése szerint egy, ill. két alkalommal, ismételt vizsga jelleggel kísérletet 

tehet a félévközi jegy megszerzésére. 

(14) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a (leckekönyvi) aláírás 

igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a 

félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legalább 50%–ának (vagy 2,50-es átlagnak) 

elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a 

követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy 

az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének 

végéig egy alkalommal, más szabályzatban meghatározott különeljárási díj befizetése mellett 

kísérelhető meg. 

16. § A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak 

(1) A vizsgaidőpontokon vizsgázó hallgatók száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának 

legalább kétszerese és szóbeli vizsgánál 30 fő hallgatói létszámig és írásbeli vizsgánál legalább 

3 vizsganap, a vizsgaidőszakban körülbelül egyenletesen elosztva. Szóbeli és kötelező szóbeli 

részt tartalmazó vizsgánál 30 fő hallgatói létszám felett legalább hetente 1 vizsganap. 

(2) A vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább két héttel a kari szabályzatok szerint 

nyilvánosságra kell hozni. 

(3) A hallgatónak a kitűzött vizsgaidőpontban a vizsgán meg kell jelennie és vizsgát kell tennie. 

(4) Ha a hallgató a választott napon a vizsgán nem tud megjelenni, más vizsganapra történő 

átsorolását legkésőbb a vizsga előtti napon a vizsgáztató engedélyezheti. 

(5) A vizsgáról igazolatlanul távolmaradó hallgató csak megismételt vizsgát tehet a 16. § (10) 

bekezdésében foglaltak szerint. 

(6) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. A több részből álló 

vizsgát is lehetőleg egy napon kell lebonyolítani. 

(7) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke 

a felelős. 

(8) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a 

személyazonosság igazolására szolgálhat. 

(9) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a diplomamunka illetve szakdolgozat védését is − 

nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán/főigazgató korlátozhatja. 

35


(10) Egy vizsgaidőszakon belül egy tantárgyból a hallgató kétszer tehet ismételt vizsgát. Ha mindkét 

alkalommal sikertelen a megismételt vizsga, akkor harmadik ismételt vizsgát dékáni/ 

főigazgatói engedéllyel tehet, negyedik ismételt vizsgát egy tárgyból maximum egyetlen 

alkalommal, csak rektori engedéllyel tehet a hallgató összhangban a 13.§ 10. bekezdésével. 

(11) Ismételt vizsgát (szigorlatot) más szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet 

letenni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban. A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott 

kérésére az ismételt vizsgát más oktató, vagy bizottság előtt teheti le. 

(12) Egy félévben a hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig egy tantárgyból javítóvizsgát (szigorlatot) 

tehet. A javítóvizsga (szigorlat) előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán (szigorlaton) 

rontani is lehet. A sikeres vizsga (szigorlat) javításával újabb kredit nem szerezhető. 

(13) A szigorlatot legalább két oktatóból álló bizottság előtt kell letenni, arról jegyzőkönyvet kell 

vezetni, és azt a tanulmányi osztálynak, csoportnak meg kell küldeni. A Bizottság elnöke vezető 

oktató. Ez alól felmentést az illetékes Kar dékánja illetve főigazgatója adhat. 

(14) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte: 

a) az első megismételt vizsgát azokból a tantárgyakból, amelyekből az adott szakon és 

évfolyamon több vizsgáztató van − a hallgató kérelmére − más oktató, vagy bizottság előtt 

is leteheti, 

b) a második vagy további megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni. Az utóvizsgabizottságot 

az érintett szervezeti egység vezetője jelöli ki és kéri fel. Az első vizsgáztatást 

végző oktató tagja a bizottságnak. 

(15) A vizsga eredményét az illetékes tanulmányi osztálynak, csoportnak vizsgalapon, legkésőbb a 

vizsgahónap befejezésekor meg kell küldeni. 

(16) A hallgató különösen indokolt esetben kérelmére, a Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság 

döntése alapján, a vizsgaidőszakon kívül is − de legkésőbb a következő félév szorgalmi 

időszakának kezdetéig − tehet vizsgát. Az ilyen vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell 

tekinteni. 

17. § Kritérium követelmények 

(1) A hallgatók tanulmányaik befejezéséig kötelesek a szak képesítési követelményeiben 

meghatározott nyelvvizsgát letenni. 

(2) A hallgatók nyelvvizsgájának részletes szabályait a szakok tantervei és a kari szabályzatok 

határozzák meg. 

(3) A nem szakhoz kötődő kötelező testnevelési órák esetén a tantárgy aláírással zárul, kredit 

értéke nincs. A kötelezettségek teljesítése alól a dékán/főigazgató indokolt esetben (pl. 

fogyatékosság, súlyos betegség) felmentést ad. 

18. § Más intézményben, valamint az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és 

összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása 

(1) A hallgató kérheti más intézményben szerzett tanulmányi pontjainak beszámítását. 

(2) Az Egyetem karain el kell ismerni azon elbocsátó intézmények tantárgyainak kreditértékét, 

amellyel a hallgatót befogadó karnak érvényes kredit-egyenértékűségre vonatkozó 

egyezménye létezik. Két ismeretanyagot egyenértékűnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok 

közötti egyezés legalább 75%-os. 

(3) A más intézményben szerzett kötelező és/vagy a kötelezően választható tantárgyak elismerése 

esetén a helyettesítő tantárgyakról szóló 19.§ szerint kell eljárni. 

(4) Az Egyetem karai a képesítési követelményekben meghatározott feltételek figyelembevételével 

saját kari kreditszabályzatukban határozzák meg a kiegészítő alapképzésben tanulmányokat 

36


folytató hallgatók esetében a korábbi alapképzésben szerzett kreditek beszámíthatóságának 

szabályait, a maximálisan beszámítható kreditek számát. Ennek meghatározásánál, valamint 

a korábbi alapképzésben teljesített kreditek elfogadásánál a 19.§ (3) bekezdés előírásait is 

szem előtt kell tartani. 

(5) Az Egyetem karai a saját egyetemi képzésben megszerzett tantárgyaik kreditjeit főiskolai 

képzésben elismerik. Az egyetemi képzés alapmoduljaiban szerzett kreditek csak olyan 

mértékben helyettesítik a főiskolai képzés kreditjeit, amilyen mértekben azt a tanterv 

meghatározza. A szakképesítés megszerzése szempontjából szükséges kreditek közé csak azon 

tantárgyak ismerhetők el, melyek a képesítési követelményekben meghatározott szakmai 

kritériumoknak, valamint a helyettesítő tantárgyak kritériumának megfelelnek. 

(6) A főiskolai képzésben szerzett tantárgyak kreditjeinek egyetemi képzésben történő 

elfogadásáról a karok illetékes bizottságai döntenek a kari szabályzatok figyelembevételével. 

(7) Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek az annak tantervében 

egyetemi vagy főiskolai szinten is elfogadott tantárgyak kreditjei érvényesíthetők, maximum 60 

kumulatív kreditig. 

(8) Kiegészítő alapképzés esetén a főiskolai végzettség (oklevél) kredittel helyettesíthető. Mértékét 

a képesítési követelmények figyelembevételével a karok önállóan határozzák meg annak 

figyelembevételével, hogy a kiegészítő alapképzésben szükséges kumulatív kreditek minimuma 

120 (legalább 4 félév). 

(9) Amennyiben a főiskolai végzettséget kiegészítő egyetemi alakképzésben kredittel ismer el a 

kar, a későbbi tanulmányok során a hallgató számára tantárgy korábbi tanulmányiból plusz 

kredittel nem ismerhető el. 

(10) Másoddiploma megszerzésére irányuló képzés esetén a kari illetékes bizottsága határozza 

meg, hogy a szak képesítési követelményeit és az első diploma érdekében folytatott 

tanulmányokból a szak − a helyettesítő tárgyakra vonatkozó elvek figyelembevételével − mely 

tárgyakat ismer el. A tanulmányi idő azonban ez esetben sem rövidíthető le a meghatározott 

minimális képzési időnél rövidebb időre. 

19. § A helyettesítő és a szabadon választható tantárgyak elfogadása 

(1) Egy más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó 

kredit megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való 

helyettesíthetőségének illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. 

(2) Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) 

(össz)kreditjeinek száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditjeinél, programja 

legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. 

(3) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, 

amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. 

(4) A hallgató az adott félévre való beiratkozást megelőzően a kari szabályzatokban leírt módon 

kérheti a más karon, más felsőoktatási intézményben felvenni tervezett, vagy korábban 

teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az (1) - (2) - (3) 

bekezdések figyelembevételével az illetékes kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság 

hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy az 

befogadást kérelmező hallgató (az esetleges fellebbezést követő) végleges döntés 

figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. 

(5) A korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez 

rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kredit elismerésekor egy félévvel csökken. 

37


(6) Ha a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kredit hozzárendelhető, akkor a 

helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni Ha ahhoz több 

érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni. 

20. § A tanulmányi eredmény nyilvántartása 

(1) Az Egyetem karainak Dékáni Hivatalai/Tanulmányi Osztályai kötelesek a hallgatók 

tanulmányi teljesítéséről nyilvántartási rendszert létrehozni, vezetni és karbantartani.. 

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a hallgató személyi adatain túl a: 

- a hallgató aktív féléveinek számát, 

- a hallgató által felvett tantárgyakat tantárgytípusonként (A,B,C), 

- a félévaláírás teljesítését, 

- teljesített tantárgyakat. azok mennyiségi krediteit és minősítését, 

- a kreditakkumuláció értékét, 

- a hallgató tanulmányi ügyeire vonatkozó határozatok nyilvántartási számát és helyét. 

(3) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe (indexbe) és a hallgatói információs 

rendszer törzskönyvi részébe írják be az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv 

közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok az index hiteles másolatai. Az 

indexbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek 

törvényi következményei vannak. 

(4) A hallgató számára biztosítani kell, hogy a tanulmányi kreditnyilvántartása, 

kreditakkumulációja számára olvasás céljából szabadon hozzáférhető legyen, de biztosítani 

kell hogy személyiségi jogok figyelembevételével az illetéktelen személy számára 

hozzáférhetetlen legyen. 

21. § A tanulmányi eredmény mutatószámai 

(1) A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően haladéktalanul, de legfeljebb a 2. hét 

végéig meg kell állapítani. 

(2) A kijavított elégtelen érdemjegyet az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. 

(3) A tanulmányi átlageredmény: 

a) kitűnő, ha az átlag 5,00 

b) jeles, ha az átlag 4,50 – 4,99 

c) jó, ha az átlag 3,50 – 4,49 

d) közepes, ha az átlag 2,50 – 3,49 

e) elégséges, ha az átlag 2,00 – 2,49 

(4) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a 

tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja. 

(5) A tanulmányi munka minőségét a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag adja: 

Súlyozott tanulmányi átlag = Σ (kredit x érdemjegy)/ Σ kredit 

(6) A súlyozott tanulmányi átlag megadható a hallgató adott félévére és teljes tanulmányára 

vonatkozóan: 

kredit alatt értendő 

- súlyozott tanulmányi átlag esetében: 

A hallgató által az adott félévben teljesített és befogadott kredit. 

- kummulált tanulmányi átlag esetében: 

A hallgató tanulmányai során teljesített és befogadott összes kredit. 

38


(7) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a 

hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott 

tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. 

(8) A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál a kreditindex: 

Kreditindex = Σ (kredit x érdemjegy)/30 

Kredit alatt értendő a hallgató által az adott félévben teljesített kredit. 

A kreditindex egy félévre vonatkozik. 

(9) Az kreditindex számításánál befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, 

ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre a kreditindex vonatkozik. Az adott 

félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi kreditindex. 

22. § Az Egyetem tájékoztatási és kreditinformációs rendszere 

(1) Az Egyetem és karai hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója 

megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. 

(2) A hallgatói információs rendszer közös alapszabálya, hogy a tantárgyak leírása, egymásra 

épülésének elvei, a beiratkozás rendszere az Egyetem karain azonos. 

(3) Az információs rendszert az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell 

elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi tanulmányit 

is, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányinak hazai elismerését. 

(4) A dékánnak/főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy az egyetemi tanulmányait megkezdő 

hallgató beiratkozása alkalmával hozzájusson a TVSZ-hez, a juttatások és térítések 

szabályzatához, valamint egy tájékoztató kiadványhoz a kreditrendszerű képzésről, és a 

tantervről. 

(5) A dékánnak/főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy egyénileg megvásárolható, valamint a 

Dékáni Hivatalban/Tanulmányi Osztályon, a Könyvtári Központban és a Hallgatói Képviselet 

irodáiban megtekinthető írásos tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, amely részletesen 

ismerteti a kar, a szak képzési célját, a követelményeket, valamennyi szakirány teljes 

tantervmintáját, a kar által meghirdetett tantárgyak programját. 

(6) Az egyéni tanrend kialakításának megkönnyítésére és a szabályzatokkal kapcsolatos 

információadásra a karok oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Tanácsadó Szolgálatot 

(13. § (9)) működtetnek. 

23. § Kedvezményes tanulmányi rend 

(1) Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a mintatanterv első négy félévét teljesített 

hallgatónak kiváló tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való 

részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai, 

élsporteredménye alapján − a kari kiegészítő szabályzatban rögzített további feltételek mellett 

− a Kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság véleménye alapján a dékán ill. 

főigazgató. 

(2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy 

részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a 

vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az 

oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. 

(3) Az engedély adott időszakra szól, és indokolt esetben visszavonható. 

39


24. § A végbizonyítvány, abszolutórium 

(1) A végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a 

nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével a képesítési 

követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható 

tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés 

nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek 

mindenben eleget tett. 

(2) A végbizonyítványt az Egyetem rektora, illetve átadott hatáskörben a dékán, főigazgató írja 

alá a hallgató leckekönyvében. 

25. § A diplomamunka, szakdolgozat 

(1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten diplomamunkát (vagy 

diplomatervet), a főiskolai szinten szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett, egyéni feladat, 

amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. 

(2) A „Diplomamunka készítés” („Szakdolgozat készítés”) érdemjeggyel végződő tantárgy, 

felvételének előkövetelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz. 

(3) A diplomamunka (szakdolgozat) készítését témavezető és esetenként konzulens irányítja. 

Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A 

konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató, vagy külső szakember. Külső témavezető 

csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. 

(4) A tantárgy aláírását a kari oktató, kutató témavezető vagy konzulens adja, érdemjegyét a 

Záróvizsga Bizottság állapítja meg. Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a diplomamunkát 

(szakdolgozatot) határidőre beadta és azt a témavezető és a külső konzulens értékelésében 

legalább elégségesre minősítette, illetve, ha az a témavezető további közreműködése nélkül egy 

későbbi félév beadási határidejére elkészíthető. 

(5) A tantárgy eredményeként megszülető diplomamunkát (vagy diplomatervet, diplomadolgozatot) 

(szakdolgozatot) bíráltatni kell. A bíráló csak egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkező külső 

szakember, illetve egyetemi/főiskolai oktató vagy kutató lehet, akit a tanszékvezető, vagy a 

dékán/főigazgató kér fel. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 

nappal a diplomamunka (szakdolgozat) védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a 

témavezető javaslatot tesz a diplomamunka (szak-dolgozat) minősítésére. A pedagógiai 

szakokon külső bíráló nem szükséges, de különleges témáknál felkérhető. 

(6) A diplomamunka/szakdolgozat védése a kiíró tanszéken, vagy a záróvizsgával együtt történhet a 

karok sajátosságai szerint. A védésen külső szakemberek is részt vehetnek és javaslatot tehetnek 

az értékelésre. 

(7) A védés osztályzatát öt fokozatú (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)) 

minősítéssel kell kialakítani. Az a jelölt, aki dolgozatát eredményesen megvédte, szóbeli 

záróvizsgát tehet. 

(8) A TDK dolgozat szakdolgozatnak, diplomamunkának akkor fogadható el, ha erről a TDK 

konferencia bíráló bizottságának tagjai írásban nyilatkoztak. Ez esetben is a tanulmányi 

rendben rögzített időpontban, az utolsó évfolyamon lehet a dolgozatot, a témát kiíró tanszéken 

leadni. A továbbiakban a bírálatra az általános előírásokat kell alkalmazni, vagyis újra 

bíráltatni kell a dolgozatot. 

(9) A Kari Szabályzatok határozzák meg a: 

a) diplomamunka témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét, 

b) a témákra való jelentkezés szabályait, 

c) a diplomamunka formai követelményeit, 

d) a beadás határidejét. 

40


26. § A záróvizsga 

(1) A záróvizsga az ismereteknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás 

(készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a kar Záróvizsga Bizottsága 

előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult 

ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja. 

A hallgató – kérelem benyújtásával, annak kedvező 3elbírálása esetén – jogosult más, azonos 

képzést folytató felsőoktatási intézményben záróvizsgát tenni. 

(2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más 

tanulmányi követelmények teljesítése, kreditrendszerű képzésben, továbbá az előírt 

kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. 

(3) A dékán/főigazgató tanévenként egy – indokolt esetben kettő − záróvizsga időszakot jelöl ki. A 

záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni. 

(4) A záróvizsga 

a) a diplomamunka/szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve, 

b) a képesítési követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából, 

c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll. 

(5) A záróvizsgára összesen legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő ismeretanyagot 

felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki. 

(6) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül tagja minden szakterület oktatója, vagy külső 

szakemberek. Az elnök a szakterület elismert külső szakember, illetőleg az egyetemi-, főiskolai 

kar tanára, vagy docense lehet. A Bizottság tagja kivételesen adjunktus is lehet. 

(7) A Záróvizsga Bizottság elnökét és tagjait – a Kari Tanácsok egyetértésével – a kar dékánja, 

illetve főigazgatója záróvizsga-időszakonként bízza meg. 

(8) A jelölt szakmai felkészültségét a Bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen – vita esetén 

szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök 

szavazata dönt. 

(9) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. 

(10) A záróvizsgák tapasztalatairól a Záróvizsga Bizottság elnöke tájékoztatja a kar dékánját, 

illetve főigazgatóját és az Egyetem Rektorát. 

(11) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt további két alkalommal tehet záróvizsgát. Javító 

záróvizsga a következő záróvizsga-időszakban tehető. 

(12) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói 

jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti, a záróvizsga letétele idejében hatályos 

képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. 

27. § Az oklevél 

(1) Sikeres záróvizsga alapján a kar a jelölt számára a szakra vonatkozó képesítési követelményben 

meghatározott szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevél tartalmát a 

törvényi előírások alapján a Kari Szabályzatok tartalmazzák. Az oklevelet a Záróvizsga 

Bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja), 

továbbá a dékán, illetve főigazgató írja alá. 

Ha a Ftv másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és 

szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve 

41


miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy 

azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése. 

A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül az 

Egyetem kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. .Amennyiben a képesítési 

követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a képesítési követelmény teljesítése alól 

mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás 

évében a 40. életévüket betöltik. 

(2) Az oklevél minősítését a záróvizsga, valamint a szigorlatok nem kerekített átlagának egyszerű 

számtani átlaga adja. 

(3) Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. 

(4) A (2) és (3) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint 

kell minősíteni: 

kiváló 4,51 – 5,00 

jó 3,51 – 4,49 

közepes 2,51 – 3,49 

elégséges 2,00 – 2,49 

(5) Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, 

diplomamunkájának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, a teljes tanulmányi 

időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 3,50, továbbá osztályzatai között 

közepesnél alacsonyabb nincs. 

(6) Az oklevelet magyar nyelven kell kiadni. Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen 

nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a 

tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Az idegen nyelvű mellékletért a kari szabályzat díj 

fizetését írhatja elő. 

(7) A hallgató kérésére az Egyetem magyar nyelvű oklevél mellékletet állít ki az Európai Bizottság 

és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére 

az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. 

28. § Elbocsátás az intézményből 

(1) El kell bocsátani az intézményből a hallgatót, ha: 

a) a 8. § (9) bekezdése a hallgató esetében fennáll, 

b) a beszámolón szerzett „nem felelt meg” minősítést a tanulmányokat lezáró utolsó 

vizsgaidőszak végéig nem javította ki, illetve addig a beszámolási kötelezettségének nem 

tett eleget, vagy 

c) a felsőoktatásban maximálisan tölthető időt túlhaladta, 

d) 13.§ (10) bekezdésben foglalt tárgyfelvételi lehetőségét a hallgató kimerítette. 

(2) Az elbocsátott hallgató, illetve akinek a hallgatói jogviszonya az 12. § (1) bekezdése alapján 

megszűnt, az utolsó érvényes oktatási időszak lezárásától számított két év elteltével – kérelmére 

– ugyanabba az intézménybe visszavehető vagy tanulmányait az átvétel szabályait is figyelembe 

véve, más felsőoktatási intézménybe − a fogadó intézmény engedélye alapján − folytathatja. 

(3) Akit az intézményből fegyelmi vétség miatt kizártak, tanulmányai folytatását csak abban az 

esetben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés jogkövetkezményei alól. 

(4) Akit fegyelmi vétsége miatt valamennyi felsőoktatási intézményből kizártak, felsőoktatási 

intézmény hallgatója nem lehet, és tanulmányai folytatását is csak abban az esetben kérheti, ha 

mentesül a fegyelmi büntetés jogkövetkezményi alól. 

29. § Méltányosság gyakorlása 

42


(1) Méltányosságot – az Egyetem bármelyik karára, szakára beiratkozott hallgató ügyében – az 

Egyetem Rektora gyakorol. Ebbe a körbe azok a tanulmányi és vizsgaügyek tartoznak, 

amelyekben a karok vezetőinek, valamint a kari Tanulmányi és Tantárgybefogadó 

Bizottságoknak nincs joguk kedvezményt adni, illetve az ügyben más határozatot hoztak. 

(2) A méltányossági jogkört a Rektor írásban leadhatja a Karok vezetőinek. Leadott jogkör esetén 

az eljárást a karok Szabályzata határozza meg. 

(3) A hallgató kérelmében, különleges méltánylást érdemlő esetben az Egyetem Rektora felmentést 

adhat – összesen egy alkalommal – a sikertelen vizsgák megismétlése (16. § (10) pont), az 

elbocsátás (28. § (1)−(2) pont) szabályai alól. 

(4) A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, az esetleges 

felmentésekről és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági kedvezményt 

nem kaphat. 

(5) A méltányossági határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni. 

(6) A fogyatékossággal élő hallgatók egyedi elbírálás alapján Rektori illetve dékáni/főigazgatói 

méltányossági kedvezményben részesülnek. 

30. § A hallgató vétsége a kreditszabályzat megsértése esetén 

(1) A hallgató vétséget követ el, ha egyéni tanrendjének kialakítása, tantárgyfelvétele és 

elfogadtatása során nem a kredit szabályzat rendelkezései szerint jár el (ráépülési kritériumok 

megsértése, kreditakkumuláció sértése, stb.). A vétség körülményeit a kari Tanulmányi és 

Tantárgybefogadó Bizottság tisztázza, mértékét a Fegyelmi Szabályzatban (SzMSz M11.) 

meghatározottak fokozatoknak megfelelően mérlegeli, és döntését annak megfelelően hozza. 

(2) Jogerős elmarasztaló fegyelmi határozat esetén, a hallgató kredit- nyilvántartásából a 

jogtalanul szerzett és elismert krediteket törölni kell. 

31. § Hallgatói jogorvoslat 

(1) A hallgatónak joga van – a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés 

kivételével – az Egyetem döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen 

a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati 

kérelemmel élni. 

(2) A hallgató az Egyetem döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 

15 napon belül nyújthatja be a kérelmet a rektorhoz. A kérelem tárgyában a rektor által 

létrehozott bizottság jár el az SZMSZ 13.§ A. pontja szerint. 

(3) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket 

hozhatja: 

a) a kérelmet elutasítja, 

b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, 

c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja, 

d) az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új 

eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 

(4) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel 

kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy 

ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos értesítés ellenére nem jelenik 

meg a bizottság ülésén, 

43


úgy a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára , 

hogy észrevételeit írásban megtehesse. 

(5) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és 

tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. 

törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(6) A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak 

közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra 

vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. 

A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell 

alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. 

(7) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat 

végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél 

benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével 

értesíteni kell. 

(8) Az e paragrafusban foglaltakat a hallgatók a szak-, illetve intézményváltoztatási kérelmei 

tekintetében is alkalmazni kell. A hallgatók kártérítési és fegyelmi ügyeiben az e paragrafusban 

foglaltakat a Ftv.10-11. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 

(9) Ha az ügy nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy 

elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. 

32. § Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal 

(1) Ezt a Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot a Nyugat-Magyarországi Egyetem 

Egyetemi Tanácsa a mai napon megtárgyalta és 157/2003. (X.8.) számú határozatával 

egyhangúlag − az elhangzott módosításokkal – elfogadva jóváhagyta azzal, hogy a Szabályzat 

2003. október 8. napján lép hatályba. „A Ezzel egyidejűleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem 

Egyetemi Tanácsának a 88/2001. (X.10) számú határozatával elfogadott Kredites Tanulmányi 

és Vizsgaszabályzat hatályon kívül kerül. 

(2) A jelen szabályzatot megelőzően érvényben lévő Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatályossága 

idején beiratkozott hallgatók korábbi tanulmányaiknak kreditrendszerben történő beszámítása 

érdekében a régi tanterveket is kreditesíteni kell (különbözeti vizsgák előírhatók). 

(3) E szabályzat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szervezeti és Működési szabályzatának 9. számú 

melléklete. 

(4) A hallgatók részére nyújtható támogatásokat, az általuk fizetendő díjakat a Hallgatók 

Juttatási és Térítési Szabályzata (SzMSz M10.) tartalmazza. 

(5) A Kreditrendszerű TVSz értelmezésével kapcsolatban állásfoglalás kibocsátására az oktatási 

rektorhelyettes jogosult. 

(6) Az Egyetemi Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsga Szabályzatához a karok 2003. november 

15.-ig „Függeléket” készítenek. 

44


(7) Jelen Szabályzat a 2003. december 17. napján tartott Egyetem Tanácsülésen hozott 

180/2003. sz. határozattal egységes szerkezetű szövegezést tartalmaz. 

2.3. Az Egyetemi Szabályzat Karra vonatkozó kiegészítő szabályai 

1. § A Tanulmány és Vizsgaszabályzat hatálya 

(1) E Szabályzat hatálya kiterjed a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai 

Karán (továbbiakban: Kar) az alapképzésben, kiegészítő alapképzésben valamint - ha 

jogszabály eltérően nem rendelkezik -, akkreditált felsőfokú szakképzésben és szakirányú 

továbbképzésben résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos, és másoddiplomás magyar és 

külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeinek azon kérdéseire, amelyekre a 

Kreditrendszerű Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz.) nem tartalmaz előírásokat, 

illetve kari hatáskörbe utal. 

(2) Jelen KTVSz. az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kiegészítése, azzal együtt 

kezelendő. 

(3) Minden olyan ügyben, amelyről jelen szabályzat nem rendelkezik, vagy nem rendelkezik kellő 

részletességgel, az Egyetemi TVSz. előírásai szerint, illetve annak szellemében kell eljárni. 

A TVSz 4. § -hoz A tanterv, mintatanterv, egyéni tanrend 

(1) /4. bekezdéshez/ Az egyes szakirányok indításához előírt minimális hallgatói létszám a nappali 

tagozaton: 8 fő. Ennél kisebb létszám esetén főigazgatói engedéllyel indítható csak a szakirány. 

(2) /7. bekezdéshez/ A szakdolgozattal szerezhető kreditpontok száma 18. 

(3) /9. bekezdéshez/ A mintatantervben a kontaktórák ajánlott száma nem haladhatja meg -nappali 

tagozaton - a heti 30 tanórát. A 6 félévi ajánlott óraszám nem lépheti túl a 2350 tanórát, 

levelező tagozaton a 8 féléves alapképzésben a 800 órát. 

(4) /11. bekezdéséhez/ A tantárgyprogramok tartalmazzák a tárgyak felvételének 

előkövetelményeit. A tárgyak csak ezek megléte esetén vehetők fel. Ha a hallgató az adott 

tárgyból a félévi aláírását megszerezte, de vizsgáját nem tette le, akkor a ráépülő tárgyat 

felveheti. Ekkor a ráépülő tárgyból csak abban az esetben vizsgázhat, ha a megelőző tárgyból 

sikeres vizsgát tesz. Ilyen kedvezménnyel egy félévben maximum két tantárgyból és legfeljebb 

egy fél évig élhet a hallgató. 

A TVSz 5. §-hoz Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények 

(1) /7. bekezdéshez/ A tantárgyi követelményeket a tantárgyfelelősök elkészítik a TVSz 5 § (6) 

bekezdésében leírt tartalommal. 

(2) Az új követelményeket a tanszékvezető az előző szorgalmi időszak vége előtt 4 héttel 

írásban eljuttatja a kari TTB-hez, aki a véleményével ellátva, jóváhagyásra előterjeszti a kar 

főigazgatójához. 

A TVSz 6. §-hoz Tanulmányi ügyrendben eljáró bizottságok és személyek 

(1) /3. bekezdéshez/ A Kari TTB hatáskörébe tartozik különösen: 

45


Kérelem típusa 

Más oktatási intézményből történő átvétel 

szak- és tagozatváltási kérelem elbírálása 

Párhuzamos/részképzés engedélyezése 

leckekönyv aláírásának megtagadásával 

kapcsolatos fellebbezések elbírálása 

a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése 

Évhalasztás, évkihagyás, engedélyezése 

hallgatói jogviszony megszüntetése 

karra történő visszavétel elbírálása 

felmentés tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól 

csak vizsgával történő tantárgyfelvétel 

engedélyezése 

különösen indokolt esetben vizsga engedélyezése a 

vizsgaidőszakon kívüli időpontokban 

átsorolás államilag finanszírozott képzésre 

Beadási határidő 

regisztrációs hét 1. napja 



a vizsgaidőszak első napja 

a szorgalmi időszak kezdete 

Folyamatos 

Folyamatos 


regisztrációs hét utolsó napja 

regisztrációs hét utolsó napja 

vizsgaidőszak végét követő hét 

a regisztrációs hét kezdete 

(2) A Kari TTB döntései előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős / tanszékvezető 

(szakvezető)/ véleményét. 

(3) A TTB akkor határozatképes, ha az oktató és hallgató tagjainak külön-külön is legalább a fele 

jelen van. 

A TVSz 7. §-hoz A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai 

(1) /2. bekezdéshez/ A szorgalmi időszak hossza félévente 10-15 hét, a vizsgaidőszak hossza 4-6 

hét. 

A TVSz 8. §-hoz A hallgatói jogviszony, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés 

(1) /4. bekezdéshez/ Költségtérítéses státuszúvá válik az állami finanszírozású képzésben 

résztvevő hallgató, ha a szakra meghatározott képesítési követelmények szerinti képzési időt 

két félévet meghaladóan túllépi. A képzési időt túllépő hallgató az engedélyezett két félév 

tartama alatt tandíjat köteles fizetni. 

(2) /7. bekezdéshez/ A hallgatói jogviszony, összesen négy félévig szüneteltethető. Ez további két 

félévvel különleges méltányosságból meghosszabbítható főigazgatói engedély alapján. 

A TVSz 9. §-hoz Átvétel 

(1) /1. bekezdéshez/ Az átvételi engedély megadása nem függ a tanulmányi átlagtól. Az átvételről 

szóló határozatban rögzíteni kell a hallgató -az átvétel alapjául szolgáló leckekönyvben 

regisztráltak alapján megállapítható - eddig felhasznált aktív és passzív féléveinek számát, 

valamint a korábbi intézmény igazolása alapján az államilag finanszírozott képzésben eltöltött 

és ebben a finanszírozási formában a karon igénybe vehető félévek számát. 

(2) /4. bekezdéshez/ Az állami finanszírozású képzési helyre átvett hallgató, az átvétel félévében 

tanulmányi ösztöndíjat nem kaphat. 

(3) /7. bekezdéshez/ A költségtérítéses képzésre felvett hallgató (kivéve a kiegészítő képzésre 

felvetteket) három érvényes lezárt félév után és az utolsó két félévben elért legalább 3,75 

átlageredmény illetve kreditindex alapján kérheti átsorolását államilag finanszírozott státuszra. 

46


A TVSz 10. §-hoz A párhuzamos képzés 

(1) /2. bekezdéshez/ Párhuzamos képzésben a hallgató azon a szakon vehet részt államilag 

finanszírozott képzésben, ahova a felvételi eljárás során először nyert felvételt. A 

párhuzamosan felvett szako(ko)n csak költségtérítéses képzésben vehet részt a hallgató. 

(2) Karon belül a hallgató párhuzamos képzés keretében engedélyt kaphat másik szak 

felvételére, amennyiben a kérvényezést megelőző utolsó félévben legalább 4,00-es tanulmányi 

eredményt ért el. 

(3) Más kar, intézmény hallgatójának párhuzamos képzésben való részvételének feltételeit 

esetenként a TTB határozza meg. 

A TVSz 12. §-hoz A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége 

(1) /4. bekezdéshez/ A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a vizsgaidőszakban felvett 

tantárgyak felvételének véglegesítésével és a kitöltött leckekönyv, valamint az aláírt iratkozási 

lap leadásával történik. Leadási határidő a regisztrációs hét utolsó munkanapja. 

A TVSz 13. §-hoz A tantárgyak meghirdetése és felvétele 

(1) /9. bekezdéshez/ A Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (TTSz.) tagjai: valamennyi tanszék egyegy 

kijelölt oktatója és a Tanulmányi Hivatal kijelölt munkatársai. A tagok a tárgyválasztás 

időszakában meghatározott fogadási időben, illetve a Tanulmányi Hivatal kijelölt munkatársai 

ügyeleti rendszerben látják el a tanácsadó feladatot. 

(2) /12. bekezdéshez/ Egy tanulmányi félévben felvett tárgyak kreditértéke 10 %-nál nagyobb 

mértékben nem haladhatja meg a mintatantervben rögzített értéket. Az e fölött felvett kredit a 

Hallgatói Juttatási és Térítési Szabályzatban meghatározott díjfizetéshez kötött. 

A TVSz 15. §-hoz Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) 

/1. bekezdéshez/ A hallgatók a Kari Tanács által elfogadott szabadon választható ( C ) tárgyakat a 

szaktól függetlenül beszámíttathatják a kreditgyűjtésbe. 

/4. bekezdéshez/ A kreditindex megállapításakor a háromfokozatú értékelés konverziója 

ötfokozatúra a következők szerint történik: 

„jól megfelelt” minősítés jeles (5) 

„megfelelt” minősítés közepes (3) 

„nem felelt meg” minősítés elégtelen (1) érdemjegynek és értéknek felel meg. 

a. Az olyan beszámolóval, vagy kollokviummal ellenőrzendő tantárgyakból, amelynek 

előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, az oktató a hallgatónak az oktatási 

időszakban nyújtott tanulmányi teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján jegyet 

ajánlhat meg. 

b. jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni kell a 

hallgatókkal. 

c. A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára 

bocsátást. 

47


Kiegészítő értelmezés: Az egyes tantárgyak csak a mintatantervben megadott számonkérési 

formákkal értékelhetők: félévközi jegy (gyakorlati jegy), beszámoló, vizsga. 

Amennyiben a hallgató nem teljesíti a félév elején a tantárgyi követelményekben kihirdetett 

feltételeket, úgy számára nem igazolható a félév teljesítése, azaz nem kap aláírást (de pl. nem 

alkalmazhatók a helyből ismételt vizsga, vagy vizsgaköteles tárgyak esetében elégtelen 

gyakorlati jegy és más korábban „megszokott formák). 

A TVSz módot ad arra, hogy a hallgató meghatározott feltételek teljesítésével /15.§(9) és (14) 

bekezdések/, külön eljárási díj befizetése után a mulasztást pótolja. Ha ezt nem teszi meg, vagy 

sikertelenül teszi, akkor nem kap kredit pontot és a tárgyat újra fel kell vennie. Tanulmányait 

azonban folytathatja. 

A TVSZ 16. §-hoz A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak 

(1) Vizsga az adott szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a 

szorgalmi időszakban is engedélyezhető. A hallgatók a szorgalmi időszak utolsó két hetében 

a tantárgyfelelős /vizsgáztató/ oktatóval egyeztetve elővizsgát tehetnek, időpontjuk nem 

sértheti az órarend szerinti foglalkozásokat 

(2) /1. bekezdéshez/ Szóbeli vizsga esetén a kiírt vizsgalehetőségek száma nem lehet kevesebb, 

mint a vizsgára jogosult hallgatók létszámának min. 1,2-szerese. 

(3) /2. bekezdéshez/ A tanszékek kötelesek 2 héttel a vizsgaidőszak előtt a vizsganapokat a 

hallgatói információs rendszerben közzétenni. 

(4) A hallgatók a vizsgákra a hallgatói információs rendszeren keresztül jelentkezhetnek. 

(5) A vizsgáztató a javítóvizsgán (szigorlaton) megszerzett új érdemjegyet „jav.v” („jav.sz.”) 

megjegyzéssel látja el a leckekönyvben. 

(6) /4. bekezdéshez/ Vizsgaidőpontot módosítani és az új időpontú vizsgára bejelentkezni a 

vizsga előtti munkanapon 14.00 óráig lehet. Ezt követően, a vizsga megkezdésének 

időpontjáig a be- és kijelentkezés módosítását, a vizsgáztató oktató kérésére csak a 

Tanulmányi Hivatal dolgozója teheti meg. Ha ez már nem lehetséges, akkor a vizsgáztató 

„igazoltan távol” beírást tesz a hallgató neve melletti megjegyzés rovatba. 

Amennyiben a hallgató nem jelenik meg a vizsgán és három munkanapon belül nem igazolja 

a hiányzást, vagy nem jelezi a hiányzás okát (pl. tartós betegség), a vizsga elégtelen 

érdemjeggyel kerül bejegyzésre. 

A TVSz 17. §-hoz Kritérium követelmények /2. bekezdéshez/ 

(1) A 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján a Kar alapképzési szakjain tanuló hallgatók 

záróvizsgára bocsátásának egyik feltétele a szak képesítési követelményében meghatározott 

alapfokú C típusú nyelvvizsga letétele. A módosított 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet 

értelmében, a rendelet érvényességéig, a Kar alapképzési szakjain az előírt állami vagy azzal 

egyenértékű nyelvvizsga a záróvizsgára bocsátás feltétele. 

(2) A kar az OM előírásának megfelelően térítésmentes nyelvoktatást biztosít a hallgatók 

nyelvvizsgára történő felkészítésére. A nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók 4 féléven 

keresztül heti 4 órában nyelvóra látogatására kötelezettek. A térítésmentes nyelvoktatás 

független attól, hogy a hallgató teljesítette-e már a képesítési követelményekben előírt 

nyelvvizsgát. 

(3) A nyelvnek nincs kreditértéke, teljesítése viszont kritérium követelmény. A kötelezettség 

teljesítése a képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga bizonyítvánnyal 

kiváltható. 

48


(4) A tantervben szereplő szakmai gyakorlat teljesítése kritérium követelmény. Amennyiben a 

szak tantervében szereplő szakmai gyakorlatot a hallgató nem teljesíti, vagy annak 

teljesítése nem elfogadható, a pótlás lehetőségét és feltételét a gyakorlatot szervező 

határozza meg. 

(5) A kritériumkövetelmények teljesítését, vagy a felmentést a leckekönyvbe be kell jegyezni. 

(6) A kritériumkövetelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele. 

A TVSz 19. §-hoz A helyettesítő és szabadon választott tárgyak elfogadása 

(1) /4. bekezdéshez/. A tantárgy-befogadási kérelmet a TTB-hez címezve a regisztrációs hét 

végéig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a leckekönyv fénymásolatát, a tantárgy 

programját és követelményrendszerének leírását. 

(2) A Karon megszerzett érdemjegy elfogadtatása iránti kérelmet szintén a TTB-nek kell 

benyújtani. 

A TVSz 23. §-hoz /1.bekezdéséhez/ 

(1) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezését főiskolai hallgató 3 félév után kérvényezheti, 

az Egyetemi TVSZ-ben engedélyezettek alapján. 

A TVSz 25. §-hoz Szakdolgozat, szakdolgozat /9. bekezdéshez/ 

(1) A tanterv előírásai alapján a főiskolai hallgatók tanulmányaik utolsó évében 

szakdolgozatot készítenek, mellyel igazolják, hogy a Főiskolán elsajátított ismeretek 

birtokában képesek szakképzésük irányának és színvonalának megfelelő elméleti és 

gyakorlati feladatot önállóan megoldani. 

(2) A tanszékvezetők az éves tanulmányi rendben megadott határidőig javaslatokat tesznek a 

szakdolgozati témákra, azok konzulenseire, és azt a kari TTB-nek egyeztetésre leadják. 

(3) A TTB által egyeztetett szakdolgozati témajavaslatokat a tanszékek a tanszéki hirdetőn és 

tanszéki honlapjukon az éves tanulmányi rendben megadott határidőig meghirdetik. 

(4) A hallgató a meghirdetést követően szakdolgozati feladatot köteles választani. Ha a 

tanszékek által meghirdetett témák közül nem kíván választani, lehetősége van saját 

javaslatát a választott szakirányáért felelős tanszék vezetőjének címzett kérelemben 

előterjeszteni. Az így kialakított témát is le kell adni a kari TTB-nek. 

(5) A hallgató a TH által kiadott formanyomtatványon a téma konzulensé(i)nek aláírásával 

igazoltatja a konzulensi feladat elfogadását. A formanyomtatványt az éves tanulmányi 

rendben megadott időig kell a TH-ban leadni. Határidőn túl leadott kérelemért a 

hallgatónak különeljárási díjat kell fizetni. 

(6) A szakdolgozati feladat kiírását jelen szabályzatunk 1.sz. melléklete alapján kell az éves 

tanulmányi rendben megadott határidőig elkészítenie az illetékes tanszéknek. 

(7) A szakdolgozati feladat tartalmi és formai követelményeit, a dolgozat értékelésének 

szempontjait tartalmazó, a TH által szerkesztett útmutatót a hallgatói információs 

rendszerben, és a Kar honlapján minden év szeptemberében közzé kell tenni. Egy-egy 

nyomtatott változatát a TH-ban és a könyvtárban kell elhelyezni. 

(8) A szakdolgozatot 1 példányban köteles a hallgató elkészíteni. Az elkészült dolgozatot a 

feladatkiírásban megadott határidőig a feladatot kiíró tanszéken kell leadni. 

(9) A szakdolgozat készítése során az utolsó előtti félév vizsgaidőszakának a végéig a hallgató 

köteles bemutatni konzulensének az addig végzett munkáját. Az időarányos teljesítést a 

konzulens a hallgató leckekönyvében aláírásával igazolja. 

49


A TVSz 26. §-hoz A záróvizsga /9/ bekezdéséhez 

A záróvizsga eredményét a záróvizsgán elért érdemjegy és a szakdolgozat-védés osztályzatának 

számtani átlaga adja. 

A TVSz 27. §-hoz Az oklevél 

(1) /1. bekezdéshez/ 

Az oklevél, mint közokirat tartalmazza: 

- az oklevél megnevezését, (úgymint főiskolai oklevél); 

- az intézmény és a kar nevét; 

- az oklevél birtokosának a nevét, születési helyét és idejét; 

- a végzettség, illetve a tanulmányi szak, szakirány megnevezését; 

- az oklevél minősítését; 

- a kibocsátás helyét és dátumát; 

- a záróvizsga-bizottság elnökének és a kar főigazgatójának eredeti aláírását; 

- a Kar körbélyegzőjének lenyomatát. 

A TVSz 29. §-hoz Méltányosság gyakorlása 

(1) /2. bekezdéshez/ A Kar vezetőjének leadott méltányossági jogkör esetén a kérelmeket a 

rektornak címezve a TH-ba kell eljuttatni. A TH a főigazgató javaslata alapján elkészíti a 

határozatokat, amelyeket a Rektori Hivatalnak is továbbít. 

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Geoinformatikai Főiskolai 

Karára vonatkozó 5. számú függelékét a Geoinformatikai Főiskolai Kar Tanácsa 5/2003. (II.18) 

számú határozattal hagyta jóvá. 

2.4. Tanulmányokkal kapcsolatos ügyek és pénzügyek intézése 

A Karon a Tanulmányi Hivatal és a Gazdasági Kirendeltség látja el ezeket a feladatokat, külön 

ügyrend szerint. A hivatalok munkáját oktatókból és hallgatókból álló bizottságok segítik. 

Tanulmányi ügyekben a Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság, ösztöndíj ügyekben a Juttatási 

és Térítési Bizottság. 

2.4.1. Kari Juttatási és Térítési Szabályzat 

A Kari szabályozás, illetve kiegészítés az egyetemi szabályzattal együtt értelmezhető. 

I. fejezet 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

50


A NyME Geoinformatikai Főiskolai Karának hallgatóira vonatkozó jelenlegi szabályozás a Nyugat- 

Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) „Szabályzat az egyetem hallgatói részére 

nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról” szóló anyaga (a továbbiakban: 

Szabályzat) alapján, annak fejezeti számozását, címeit és paragrafus számozásait követve készült. A 

Szabályzatot a 51/2002. (III. 26.) Kormányrendelet alapján állították össze. 

A szabályzat hatálya 

1.§-hoz 

(1) A kari szabályzat érvénye a NyME Geoinformatikai Főiskolai Karára terjed ki azon 

ügyekben, amelyek a kar hallgatói részére juttatható támogatásokkal, illetve az általuk 

fizetendő díjakkal függenek össze. 

(2) Ebben a kari szabályzatban foglaltak minden olyan ügyre vonatkoznak, amelyet a hivatkozott 

rendelet és a Szabályzat kari hatáskörbe utal. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Szabályzat 

előírásai szerint kell eljárni. 

2.§-hoz 

Az Egyetem által a hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, 

továbbá a fizetendő díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét egy tanévre kell megállapítani, és azokat 

az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban, a Kar honlapján és a 

Tanulmányi csoport hirdetőjén közzé kell tenni. 

3.§-hoz 

(1) A hallgatói juttatási és térítési ügyek intézésére a karon Juttatási és Térítési Bizottságot (JTB) 

kell létrehozni. 

(2) A JTB feladata a hallgatók részére nyújtható támogatások odaítélése. Döntését a hallgatói 

alapközösségek (tanulócsoportok) véleményének kikérése, javaslata alapján hozza meg. 

Határozata ellen a hallgató 15 napon belül fellebbezhet a Főiskolai Kar főigazgatójához, aki azt 

8 napon belül elbírálja. 

(3) A JTB hallgató képviselőit a hallgatók választják, összetételét a főigazgató hagyja jóvá. 

(4) A JTB elnökből, elnökhelyettesből, titkárból és tagokból áll. 

a) A JTB elnökét a JTB tagjainak javaslatára a főigazgató jelöli ki. Az elnöki tisztet 

oktató tölti be. 

b) A JTB elnökhelyettesét a tagok jelölik ki maguk közül. 

c) A JTB titkára a tanulmányi hivatal kijelölt munkatársa. 

d) A JTB tagjai az évfolyamok választott képviselői. 

II. fejezet 

A HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 

(1) A hallgatói előirányzat részét képező hallgatói normatívából [TVSz. 9/A§. (2) bekezdés] a 

számított finanszírozott hallgatói létszámba való beszámítás időtartamában a Szabályzat 1.§ 

(1) bekezdésben meghatározott hallgatói kör részére az alábbi támogatások nyújthatók: 

51


a) tanulmányi ösztöndíj (a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi 

eredmények alapján), 

b) pénzbeni támogatás, 

c) kiemelt ösztöndíj (a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, 

tudományos és közéleti teljesítmény alapján), 

d) jutalom, 

e) egyszeri juttatás (segély), 

f) szakmai gyakorlatos ösztöndíj. 

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogcímekre a hallgató normatíva, a kari szabályzat következő 

fejezeteiben meghatározott összegeit lehet felhasználni. 

(3) A Szabályzat 1.§ (1) bekezdésben meghatározott hallgató körnek a hallgatói előirányzat 

hallgatói normatíván kívüli forrásból (egyéb állami támogatásokból és intézményi 

forrásokból) adható támogatások: 

a) köztársasági ösztöndíj, 

b) készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás, 

c) tankönyv- és jegyzettámogatás (2.450,- Ft/félév/hallgató), 

d) tanszertámogatás, 

e) sport- és kulturális támogatás (820,- Ft/év/hallgató), 

f) egyéb támogatás. 

(4) A Karnak a havonta folyósítandó juttatások kifizetéséről – a tanulmányi félévek első 

hónapjának kivételével – legkésőbb az adott hónap 10. napjáig intézkednie kell. A 

szeptemberi és a februári juttatások kifizetéséről a következő hónap 10. napjáig kell 

intézkedni. 

Tanulmányi ösztöndíj 

7. §-hoz 

(1) Tanulmányi ösztöndíjra a hallgatói juttatási keretösszeg legalább 50 %-át kell fordítani. 

(2) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. 

(3) Tanulmányi ösztöndíjat kaphat: 

a) az a kreditrendszerű képzésben résztvevő hallgató, akinek az ösztöndíj indexe 

(TVSZ 20.§ (8) bekezdés) legalább 3,00 és nem lehet újra felvett tantárgya. 

b) az a nem kereditrendszerű képzésben résztvevő hallgató, akinek az előző félévi tanulmányi 

átlageredménye legalább 3,00. 

(4) Nem kaphat tanulmányi ösztöndíjat a hallgató ha, az előbbi tanulmányi átlageredményt eléri 

ugyan, de halasztott, vizsgaidőszakon túli, vagy 2 db-nál több megismételt vizsgája van. Az 

ismételt vizsgákba a terepgyakorlatok elégtelen jegyei nem számítanak, a szorgalmi időszak 

gyakorlati jegyei viszont beleszámítanak. (Egy tárgyon belüli többszöri vizsga is ismétlésnek 

számít. Vizsgaidőszakon túli, vagy halasztott vizsga esetében kivételesen, egyéni elbírálás 

alapján ettől eltérni is lehet.) 

Nem számít megismételt vizsgának a hallgató kérelmére tett javítóvizsga. 

(5) Az általános tanulmányi ösztöndíjak elosztásán, a keret és a tanulmányi átlagok megoszlásának 

ismeretében, a JTB félévenként változtathat. 

(6) Az általános tanulmányi ösztöndíj elosztása a következő: 

ösztöndíj index 

tanulmányi átlag 

ösztöndíj (Ft) 

3.00 3000,- 

3.10 3650,- 

3.20 4300,- 

52


3.30 4950,- 

3.40 5600,- 

3.50 6250,- 

3.60 6900,- 

3.70 7550,- 

3.80 8200,- 

3.90 8850,- 

4.00 9500,- 

4.10 10150,- 

4.20 10800,- 

4.30 11450,- 

4.40 12100,- 

4.50 12750,- 

4.60 13400,- 

4.70 14050,- 

4.80 14700,- 

4,90 15350,- 

5,00 16000,- 

Minden 0,1 javítás, illetve rontás ±50,- Ft differeciálással jár, de az ösztöndíj összege 3000,- 

Ft-nál kevesebb nem lehet. 

Az ösztöndíj összegét úgy kell megállapítani, hogy 50-nel osztható legyen. 

(7) Más felsőoktatási intézményből, karról, szakról átjelentkezett hallgató tanulmányi ösztöndíját 

az átiratkozás előtti félévben elért eredménye figyelembevételével a JTB-nek kell 

meghatározni. 

Jutalom 

(1) Jutalmazásra a kari keretösszeg 1 %-a fordítható. 

(2) A jutalmazási keret terhére jutalomban részesíthetők: 

- a tanulmányi átlageredményt 0,5 vagy ennél nagyobb mértékben javítók, 

- közösségi munkát végzők, 

- a TDK helyezettek, 

- kimagaslóan jó szakdolgozatot készítők. 

(3) A tanulmányi átlageredmény nagyarányú javítása esetén adható jutalmak: 

Javítás mértéke 3,00 alatt- 3,00-3,49 3,50-3,99 4,00- 

0,90-től 3200 3800 4200 5000 

0,70-0,89 2600 3200 3800 4400 

0,50-0,69 2000 2600 3200 3800 

A jutalmak összegén a JTB a rendelkezésére álló pénzösszeg ismeretében változtathat. 

Pénzbeli szociális- és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás 

8.§-hoz 

(1) Pénzbeli szociális támogatásra a havi keretösszeg 43 %-a fordítható. 

(2) A pénzbeli szociális támogatásra fordítható összeg 

- 80 %-a alapjuttatásra, (melyet minden hallgató havonta megkap) 

53


- 17 %-a a szociális helyzettől függő rendszeres pénzbeni támogatásra, 

- 3 %-a egyszeri pénzbeni támogatásra (segély) használható fel. 

(3) A szociális támogatásra felhasználható kari keret felosztásánál a jövedelemigazolásban 

feltüntetett átlagjövedelemből kell kiindulni. Szociális támogatásban részesülhet az a hallgató, 

akinek az egy főre eső jövedelme nem éri el a mindenkori legkisebb nyugdíj összegét. Az így 

megállapított szociális támogatás összegét módosítják a jövedelem igazolásban nem tükröződő 

olyan vagyoni és egyéb életkörülmények, melyek a hallgató életszínvonalát lényegesen 

befolyásolják. Ezeket az egyéb körülményeket igyekszik megvilágítani a jövedelem igazolás 

mellékleteként kiadott kérdőív. A folyósítandó szociális támogatás mértékét befolyásolja a 

HÖK ill. JTB tagjainak a hallgató életviteléről kialakított véleménye is. (A megállapított 

támogatás összege 50-nel osztható legyen.) 

Az elosztásnál figyelembe kell venni: 

- a hallgató állandó lakhelyét, 

- a szülők jövedelmi helyzetét, 

- a felsőoktatásban tanuló testvérek számát, 

- a hallgató családi állapotát, helyzetét (egy eltartó, eltartó(k) tartós 

munkanélkülisége, nyugdíjas eltartó, házasság, gyermekek száma stb.), 

- a hallgató életvitelét. 

(4) A hallgató szociális helyzetében bekövetkezett igazolható tartós változások esetében a JTB 

félév közben is módosíthat a szociális támogatás mértékén. 

Kari (kiemelt) ösztöndíj 

9.§-hoz 

(1) A kiemelt tanulmányi ösztöndíj összegét a JTB félévenként újra határozza meg a rendelkezésre 

álló ösztöndíj keret, az ösztöndíj indexszel és a tanulmányi eredménnyel arányos ösztöndíjak 

ismeretében. A kiemelt ösztöndíj felső határa a (kiegészített) Köztársasági ösztöndíj 90 %-a. 

(2) A kiemelt ösztöndíjat a szorgalmi időszak második hetének végéig írásban kell kérni. 

(3) A kiemelt ösztöndíjat a Kari HÖK egyetértésével az oktatási főigazgató-helyettes hagyja jóvá. 

Egyszeri juttatások 

10.§-hoz 

Segély 

(1) A JTB rendkívüli támogatást (segélyt) juttathat egyénenkénti mérlegelés alapján minden olyan 

hallgatónak, akinek szociális helyzete azt indokolja. A segély összegét a kérvényező szociális 

helyzete és az indokok súlyossága alapján állapítja meg a bizottság. 

Szakmai gyakorlatos ösztöndíj 

(1) A szakmai gyakorlatok idejére adott költségtérítésre a kari keretösszeg 3 %-a fordítható 

(2) Szakmai gyakorlat idejére a hallgatók változatlanul kapják: 

- állami támogatásuk (szociális támogatás, ösztöndíj) időarányos részét, 

- ösztöndíj kiegészítést. 

Ösztöndíj kiegészítésben kérelme alapján az a hallgató részesülhet, aki a gyakorlat végzésére 

kijelölt vállalattól pénzbeli juttatásban (munkabér, jutalom) nem részesül. A kiegészítés 

mértékét a JTB évente állapítja meg. 

54


(3) Terepgyakorlatra (geodéziai, topográfiai, országos felmérés, alappontsűrítés) az állami 

támogatás időarányos részén kívül a többletkiadások fedezésére ösztöndíj kiegészítésben 

részesülhetnek a hallgatók. Ennek összegét a JTB a gyakorlatot vezető tanszék javaslata 

alapján, a gyakorlat sajátosságainak megfelelően állapítja meg. 

(4) A tantervben szereplő tanulmányutak esetében a többletköltségek fedezésére (szállás, étkezés 

stb.) szintén ösztöndíj kiegészítés folyósítható. 

HÖK támogatás 

(1) Az eddig felsoroltakon túl a kari keretösszeg 3 %-t a HÖK működési költségeire kell 

elkülöníteni. Az összeg felhasználásáért és a felhasználás igazolásáért a HÖK elnöke felelős. 

(2) Az összeg felhasználásáért és a felhasználás igazolásáért a HÖK elnöke felelős. 

(3) A diákvezetők (HÖK elnök, alelnök, EB tag, Kollégiumi Bizottsági titkár, Valéta elnök) 

részére havi 5000,- Ft, 3000-3000,- Ft és 2500-2500 Ft támogatás jár, addig, amíg munkájukat 

megfelelően végzik. Nem megfelelő munkavégzés esetén a hallgatóság aláírásgyűjtést 

kezdeményezhet a vezető(k) ellen. Hallgatók 50 %-a +1 aláírás esetén a vezető(k) leváltható(k). 

Tankönyv- és jegyzettámogatás 

12.§-hoz 

(1) A tankönyv és jegyzettámogatásra szolgáló kari keretösszeg kizárólag tankönyv- és 

jegyzetvásárlásra, illetve tankönyv- és jegyzetkiadásra fordítható. 

(2) A kar a jegyzetellátást részben maga végzi. Az így előállított jegyzeteket önköltségi áron 

forgalmazza. 

(3) A karon előállított jegyzetekre a kar a Szabályzat 1.§ (1) bekezdésében említett hallgatói a 

karon kialakított készpénz helyettesítő formában kapnak támogatást. A JTB javaslatára ettől 

eltérni is lehet. 

Tanszertámogatás 

13.§-hoz 

Tanszertámogatás juttatásokon belüli keretösszegéről – a HÖK véleménye alapján – a kari JTB 

dönt. 

Kollégiumi elhelyezés 

14.§-hoz 

A kollégiumi elhelyezés feltételeiről a Kollégiumi SzMSz ad részletes információt. 

Lakhatási támogatás 

Az önhibájukon kívül kollégiumi elhelyezésben (helyhiány miatt) nem részesülő hallgatók 

lakhatási támogatást kérhetnek. A kérelmet írásban kell benyújtani a JTB-nak. A lakhatási 

támogatásra jogosult hallgatók támogatásként kapják meg a mindenkori kollégiumi díj 

összegét. 

III. fejezet 

55


A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK 

17.§-hoz 

(1) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók tandíj és egyéb díjak fizetésére 

kötelezhetők. 

(2) Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést és egyéb 

díjakat fizetnek. 

Tandíj 

18.§-hoz 

(1) A tandíjfizetésre kötelezett hallgatók névsorát – nappali és levelező tagozaton egyaránt - a 

főigazgató határozatban állapítja meg. 

(2) A félévi tandíj összegét, befizetési határidejét a Szabályzat 2.számú melléklete tartalmazza. 

(3) A nappali tagozatos hallgatók tandíjukat az ösztöndíjosztást követő 5. munkanapon kötelesek 

csekken befizetni. 

(4) A levelező hallgatók kötelesek a féléves tandíjat két részletben befizetni. Az első részlet 

befizetése az első konzultáción, a második részlet az utolsó konzultáció végéig esedékes. 

(5) A hallgató a féléves tandíjat előre, egy összegben is befizetheti. 

(6) Amennyiben a hallgató fizetésképtelen, úgy fizetéshalasztást kérhet a főigazgató-helyettestől, 

aki ezt elbírálja. 

(7) Aki nem mutatja be a megadott időpontig a befizetési nyugtákat, az nem kezdheti meg vizsgáit, 

illetve végső esetben nem iratkozhat be a következő félévre. 

Vizsga ismétlési díj 

24.§-hoz 

(1) Az a hallgató, akinek vizsgája, gyakorlati jegye sikertelen és ismételt vizsgát tesz, 

vizsgaismétlési díjat fizet. 

(2) A vizsgaismétlési díj összege az ugyanabból a tantárgyból tett első ismétlésnél a hallgatói 

normatíva 0,3 %-a 50 forintra kerekítve, a második, vagy a további ismétlésnél a hallgatói 

normatíva 0,6 %-a 50 forintra kerekítve. 

Záróvizsga esetén a vizsgaismétlési díj a hallgatói normatíva 3 %-a 50 forintra kerekítve. 

(3) Az első ismételt szigorlat ismételt vizsgadíja a hallgatói normatíva 0,6 %-a 50 forintra 

kerekítve, a második vagy további ismétlésnél a normatíva 1,2 %-a 50 forintra kerekítve. 

(4) A hallgató kérelmére tett javítóvizsga díjmentes. 

(5) A nem kreditrendszerben tanuló - hallgatók számára szóló átmeneti rendelkezés: 

Félévismétlési díj 

(1) Akit félévismétlésre utasítottak, az ismételt félév beiratkozásakor félévismétlési díjat köteles 

fizetni. 

(2) A félévismétlési díj összege a hallgatói normatíva 3%-a 50 forintra kerekítve. 

(3) Évhalasztás, évkihagyás esetén nem kell ismétlési díjat fizetni. 

56


Különeljárási díj 

25.§-hoz 

(1) Ha a hallgató a kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában, illeteve más szabályzatában rögzített 

kötelezettségét elmulasztja, vagy késedelmesen tesz eleget, díjat köteles fizetni. 

(2) A különeljárási díj mértéke: 

- az első határidőig a hallgatói normatíva 0,3 %-a 50 forintra kerekítve, 

- a második határidőig a hallgatói normatíva 0,6 %-a 50 forintra kerekítve. 

A határidőket a tanszékek a tantárgyi követelményekben határozzák meg. 

(3) Amennyiben a késedelem nem a hallgató hibájából történt (pl. betegség), úgy a tárgy előadója, 

gyakorlatvezetője újabb egyéni határidőt tűzhet ki. 

(4) A Tanulmányi Hivatal által kiszabható különeljárási díjak: 

- hatósági igazolások késedelmes benyújtása 300,- Ft, 

- leckekönyv, oklevél elvesztése a normatíva 3 %-a, 

- diákigazolvány elvesztése 500,- Ft, 

- rektori, főigazgatói engedély iránti kérelem 500,- Ft, 

- vizsgaidőszakon túli vizsga iránti kérelembenyújtása 300,- Ft, 

- szakdolgozat késedelmes beadása (önhibából) 500,- Ft, 

- tandíj befizetési határidejének elmulasztása 300,- Ft, 

- beiratkozás határidőn túl 300,- Ft. 

A befizetett díjak felhasználása 

26.§-hoz 

Az ismételt vizsgadíjakból és különeljárási díjakból befolyó összeg hallgatói célokra 

fordítható, mellyel kapcsolatban a HÖK-nek egyeztetési joga van. 

V. fejezet 

Záró rendelkezések 

29.§-hoz 

E kari szabályzatot a Kari Tanács a 2003. március 11-én tartott ülésén elfogadta. A kari szabályzat 

2003. szeptember 1-jén lép hatályba., Ez a kari szabályozás függeléke az egyetemi tanács 43/2002 

sz. határozatával 2002. május 28-án elfogadott szabályzatnak és csak azzal együtt érvényes. 

2.4.2. A hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata 

Külön kari szabályozás nincs, az egyetemi szabályzat az egyetem www.nyme.hu honlapján 

megtalálható. 

57


58


3. A KÉPZÉS BEMUTATÁSA 

3.1. Szakok és szakirányok 

3.1.1. Földmérő szak 

Szakvezető: Dr. Csepregi Szabolcs főiskolai tanár, tanszékvezető 

Tanácsadó Bizottság: Tanulmányi és Tantárgybefogadó Bizottság 

Képzési cél: Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és 

térképészet számára, akik – túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken – képesek a 

földméréssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére, a földmérési 

alapmunkák elvégzésére; ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat; 

képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi feladatok 

végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy tudásukat 

az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein 

továbbfejlesszék. 

A földmérő szakon végzettek alkalmasak a magyar gazdaság szakterületein jelentkező alábbi 

geodéziai feladatok megoldására: 

- a földmérési alapmunkák végzésére (alappontok meghatározására, nagyméretarányú 

térképek, topográfiai térképek készítésére és felújítására); 

- a gazdaság legkülönbözőbb ágazataiban a műszaki munkák tervezésének és kivitelezésének 

alapját képező, kellő pontosságú és megfelelő részletességű térképek korszerű eljárásokkal 

való elkészítésére; 

- a városok, községek, ipartelepek és egyéb ipari létesítmények fejlesztéséhez, létesítéséhez, a 

beruházási, tervezési, kivitelezési, kitűzési stb. célok érdekében szükséges földmérési, 

térinformatikai, távérzékelési dokumentumok elkészítésére, ill. e feladatok elvégzésére; 

- az államigazgatás részeként működő ingatlankataszter tervezésében, kivitelezésében és 

továbbvezetésében való aktív közreműködésre; 

A képzés szerkezete: 

Képzési idő: 6 félév nappali tagozaton, 8 félév levelező tagozaton 

Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra, levelező tagozaton 800 óra 

Megszerzendő kreditek száma: minimum180 

Végzettségi szint: főiskolai 

Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földmérő mérnök mérő vagy térinformatikai 

szakirányon 

59


Szakirányok: mérő szakirány, térinformatikai szakirány 

A képzés formái: nappali és levelező tagozat 

Tanulmányi és vizsgakövetelmények: 

Az ismeretek ellenőrzésének rendszere: 

Kötelező vizsgák száma: mérő szakirányon 24, térinformatikai szakirányon 23 

Félévközi jegyek száma: mérő szakirányon 9, térinformatikai szakirányon 11 

Beszámolók száma: mérő szakirányon 4, térinformatikai szakirányon 5 

Szigorlatok száma: 0 

A tanulmányi átlagszámítás módja: súlyozott tanulmányi átlag 

A képzés tartalma: 

Tantárgy – területek 

Természettudományos és mérnöki alapismeretek 

Matematika, Geometria, Fizika, 

Információtechnológia I. 

Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek 

Földtan és talajtan 

Gazdasági és humán ismeretek 

Gazdaságtan, Minőségbiztosítás, Mérnöketika, Jogiés 

államigazgatási ismeretek 

Szakmai törzsanyag 

Információtechnológia II, Geodézia, Térképtan, 

Fotogrammetria, Vetülettan, Kiegyenlítő 

számítások, Térinformatika, Alappontmeghatározás, 

Műszaki ismeretek, Mérnökgeodézia, Topográfia, 

Rendszerszervezés és tervezés, Országos felmérés, 

Ingatlan-nyilvántartás, Felsőgeodézia I, 

Menedzsment 

Differenciált szakmai ismeretek 

Összesített Arányuk az oktatási 

kredit-értékük tevékenységen belül, % 

26 14,4 % 

2 1,1 % 

8 4,5 % 

87 48,4 % 

26 14,4 % 

Szakirányok tantárgyai 

Gyakorlati képzés (1x3, 2x2, 1x1 hét) 13 7,2 % 

3.1.1.1 Szakdolgozat 18 10,0 % 

Mindösszesen 180 100,0 % 

Nyelvoktatás 4 óra/hét 4 

féléven keresztül 

Gyakorlati képzés: Geodézia (3 hét), Országos felmérés (2 hét), Topográfia (1 hét), 

Alappontmeghatározás (2 hét), a 4. félév után 3 hét üzemi gyakorlat 

A záróvizsga és az oklevél: 

A záróvizsgára bocsátás feltételei: 

- a tantervben előírt módon legalább 162 kreditpont és a kritérium követelmények 

teljesítése, 

- szakdolgozat készítés aláírása, 

60


A záróvizsga részei: 

- a szakdolgozat védése (18 kredit), 

- komplex záróvizsga (legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő tantárgyak 

ismeretanyagából). 

A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató 

tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható mérnöki feladat 

írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag 

gyakorlati alkalmazásában, képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes 

véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, az előzmények, az 

elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. 

A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat és a felelet számtani közepe 

Az oklevél kiadásának feltétele: egy idegen nyelvből alapfokú állami vagy azzal egyenértékű 

nyelvvizsga. 

Az oklevél eredményének kiszámítási módja: a záróvizsga átlagából és a teljes tanulmányi időszakra 

vonatkozó súlyozott tanulmányi átlagból kiszámított számtani közép. 

Az oklevél minősítése: kiváló 4,51 – 5,00 jó 3,51 – 4,50 

közepes 2,51 – 3,50 elégséges 2,00 – 2,50 

3.1.2. Földrendező szak 

Szakvezető: Dr. Szabó Gyula főiskolai tanár 


Képzési cél: Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és 

térképészet, a mező- és erdőgazdálkodás számára, akik – túl a mérnököktől általánosan elvárható 

követelményeken – képesek a földrendezéssel szemben támasztott igények felismerésére és 

színvonalas kielégítésére; ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat, 

technológiákat; képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi 

feladatok végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy 

tudásukat az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein 

továbbfejlesszék. 

A földrendező szakon végzettek alkalmasak: 

- egyrészt a földhivatalokban, a földügyi szakigazgatásban, (földhasználat, földvédelem, 

földértékelés, ingatlan-nyilvántartás) a tervező irodákban, a mezőgazdasági 

nagyüzemekben, a polgármesteri hivatalokban végzik azokat az agro geodéziai 

feladatokat, amelyek a mezőgazdasági (kis és nagy)üzemek terület kiválasztásával, a 

településrendezéssel, szőlők és gyümölcsösök telepítésével, tereprendezéssel, 

vízrendezéssel és vízhasznosítással, mezőgazdasági utak tervezésével és kitűzésével, a 

gazdálkodási egységek telepítésével, újak létrehozásával, az üzemi nyilvántartással, 

egyéb birtokpolitikai rendezésekkel(kárpótlási feladatok, polgári tagosítás,...), a 

földhivatalok hatósági jellegű feladataival kapcsolatban merültek fel; 

- másrészt, belterületi vonatkozásban látják el a földhivatalokban, a tervező irodákban, a 

geodéziai és egyéb cégeknél (Rt, Kft, Bt) a tervezési alaptérképek, a rendezési tervek 

készítésével kapcsolatos geodéziai munkákat, általában a területrendezés feladatait, 

- a határterületek (tájrendezés, tájvédelem, vízügy stb.) földrendezési feladatainak 

ellátására, e területek integrált fejlesztésére, tudományos kutatásra és irányításra. 

61







Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földrendező mérnök rendező vagy nyilvántartó 

szakirányon 

Szakirányok: rendező szakirány, nyilvántartó szakirány 




Kötelező vizsgák száma: rendező szakirányon 25, nyilvántartó szakirányon 26 

Félévközi jegyek száma: rendező szakirányon 8, nyilvántartó szakirányon 8 

Beszámolók száma: rendező szakirányon 7, nyilvántartó szakirányon 5 





Természettudományos és mérnöki alapismeretek 

Matematika, Geometria, Fizika, 


Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek 

Földtan és talajtan 

Gazdasági és humán ismeretek 

Gazdaságtan, Minőségbiztosítás, Mérnöketika, Jogiés 

államigazgatási ismeretek 

Szakmai törzsanyag 

Információtechnológia II, Geodézia, Térképtan, 

Fotogrammetria, Vetülettan, Kiegyenlítő 

számítások, Térinformatika, Alappontmeghatározás, 

Műszaki ismeretek, Mérnökgeodézia, Topográfia, 

Rendszerszervezés és tervezés, Országos felmérés, 

Ingatlan-nyilvántartás, Felsőgeodézia I, 

Menedzsment 

Differenciált szakmai ismeretek 



26 14,4 % 

2 1,1 % 

8 4,5 % 

87 48,4 % 

26 14,4 % 

Szakirányok tantárgyai 

Gyakorlati képzés (1x3, 2x2, 1x1 hét) 13 7,2 % 

Szakdolgozat 18 10,0 % 




62


Gyakorlati képzés: Geodézia (3 hét), Országos felmérés (2 hét), Topográfia (1 hét), 

Alappontmeghatározás (2 hét), a 4. félév után 3 hét üzemi gyakorlat 








- komplex záróvizsga (legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő tantárgyak 

ismeretanyagából). 

A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató 

tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható mérnöki feladat 

írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag 

gyakorlati alkalmazásában. Képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes 

véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, az előzmények, az 

elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. 

A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat és a felelet számtani közepe 


nyelvvizsga. 





63


3.1.3. A földmérő és földrendező szakok tanterve (nappali, levelező) 

A tanterv a teljes képzési időre együttesen mutatja be a tantárgyakat, azok egymásra épülését, 

órakeretét. 

A földmérő szak és a földrendező szak közös tantárgyai a nappali tagozaton. 

1. 

14 hét 

2. 

13 hét 

3. 

14 hét 

4. 

13 hét 

5. 

14 hét 

6. 

10 hét 

Típus/ 

Kredit 

Elm. 

Gya 

k 

Össz 

Matematika 3+3v 2+2v A/6, 4 68 68 136 

Geometria 2+2v 2+2v A/4, 4 54 54 108 

Információtechnológia 2+2f 2+5v A/4, 6 54 93 147 

Geodézia 3+4v 3+4v A/6, 6 81 108 189 

Fizika 2+2f A/4 28 28 56 

Térképtan 1+2v A/3 14 28 42 

Topográfia 2+2v A/4 26 26 52 

Földtan és talajtan 2+0f A/2 26 0 26 

Fotogrammetria 2+2v 2+3v A/4, 5 54 67 121 

Térinformatika 2+2f 2+2v A/4, 4 54 54 108 

Alappontmeghatározás 2+3v A/5 28 42 70 

Kiegyenlítő számítás 2+2v A/4 28 28 56 

Vetülettan 1+2f A/3 14 28 42 

Jogi és államigazgatási ismeretek 2+0b A/2 28 0 28 

Rendszerszervezés és tervezés 1+2f A/3 14 28 42 

Gazdaságtan 3+0b B/2 42 0 42 

Mérnökgeodézia 2+3v A/5 26 39 65 

Ingatlan-nyilvántartás 2+2v A/4 26 26 52 

Műszaki ismeretek 2+2f A/4 26 26 52 

Országos felmérés 3+3v 3+3v A/6, 6 81 81 162 

Menedzsment 2+2f A/3 20 20 40 

Minőségbiztosítás 2+0b C/2 20 0 20 

Mérnöketika 2+0b C/2 20 0 20 

… a harmadéven oktatott többi tárgy szakirányonként külön táblázatban szerepel 

Heti óraszám 28 28 28 28 6 + 

szakir. 

8 + 

szakir. 

Jelmagyarázat: A kötelező tárgy, B kötelezően választható tárgy, C szabadon választható tárgy 

”v” vizsga, ”f” félévközi jegy, ”b” beszámoló 

832 844 1676 

64


Szakirányhoz kötődő tantárgyak 

szak → Földmérő Földrendező 

szakirány → mérő térinformatikai 

rendező 

nyílvántartó 

tantárgy ↓ 5. 6. 5. 6. 5. 6. 5. 6. Típ./ Elm. Gyak. Össz. 

14 hét 10 hét 14 hét 10 hét 14 hét 10 hét 14 hét 10 hét kredit 

Út- és vízépítéstan 2+2v 

B/3 28 28 56 

2+2v 

C/3 

Térinformatikai 2+2f 

C/3 28/ 28/ 56/ 

alkalmazások 

2+2f 2+4v 

B/3, 4 48 68 116 

Mérnökgeodézia 2+2v B/4 28 28 56 

Geodéziai rendszerek 1+2f B/3 14 28 42 

Felsőgeodézia 2+1v 3+1v 2+1v 

B/2, 3 58 24 82 

2+1v 

C/2 28 14 42 

Távérzékelés 2+3v 2+3v B/5 20 30 50 

Műholdas 

2+2f B/2 20 20 30 

helymeghatározás 

Térinformatikai 

2+3v B/5 28 42 70 

menedzsment 

Kartográfia 1+1f C/2 10 10 20 

Adatintegráció 1+2f B/2 10 20 30 

Föld- és területrendezés 2+3v 2+3v 2+3v 2+3v B/4, 4 48 72 120 

Fotointerpretáció és 

2+2v 2+2v B/4 28 28 56 

távérzékelés 

Településrendezés 

2+0b B/2 28 0 28 

2+0b 

C/2 

Vízrendezés 2+0b C/2 28 0 28 

Földhasználat és 

3+0v 

B/2 42 0 42 

környezetvédelem 

3+0v C/2 

Polgári jogi ismeretek 2+0b B/2 28 0 28 

Ingatlan-értékbecslés 2+2v 

C/3 20 20 40 

2+2v 2+2v B/3 

Vidék- és 

3+2v 

B/3 30 20 50 

területfejlesztés 

3+2v C/3 

Ingatlan-nyilvántartás 2+2v 2+1v B/4, 2 48 38 86 

Településszociológia 2+0b C/2 20 0 20 

Szakirányok tárgyai 

összesen 

(heti óraszám) 

18 16 18 16 19 16 18 17 Mérő 

Téri 

Rend 

Nyta 

216 

200 

272 

244 

206 

212 

154 

178 

412 

412 

426 

422 

Összes óraszám 24 24 24 24 25 24 24 25 Mérő 

Téri 

Rend 

Nyta 

1048 

1032 

1104 

1076 

1050 

1056 

998 

1022 

2088 

2088 

2102 

2098 

65


A földmérő szak és a földrendező szak közös tantárgyai a levelező tagozaton. 

Tantárgy 

Órák száma félévenként 

Kredit Össz. 

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 

órasz. 

Matematika 16 v 20 v 14 v 

A/3, 4, 3 

50 

Geometria 14 v 18 v 12 v 

A/3, 4, 2 

44 

Információtechnológia 16 v 20 v 18 v 

A/3, 4, 3 

54 

Fizika és elektronika 14 v 14 v 

A/3, 3 

28 

Geodézia 26 v 28 v 20 v 

A/5, 5, 3 

74 

Térképtan 14 v 

A/3 

14 

Fotogrammetria 16 v 18 v 10 v 

A/3, 4, 2 

44 

Vetülettan 16 v 

A/3 

16 

Kiegyenlítő szám. 20 v 

A/4 

20 

Térinformatika elemei 20 v 

A/4 

20 

Alappontmeghatározás 24 v 

A/5 

24 

Földtan és talajtan 20 v 

A/4 

20 

Jogi és államigazg. ism. 10 v 

A/2 

10 

Magas-, út- és vízép. ism. 20 v 

A/4 

20 

Mérnökgeodézia 20 v 

A/4 

20 

Topográfia 20 v 

A/4 

20 

Ingatlan-nyilvántartás 10 b 10 zv 

A/2, 2 

20 

Országos felmérés 22 v 20 v 16 v 

A/5, 4, 3 

58 

Gazdaságtan 20 v 

B/4 

20 

Felsőgeodézia 14 v 

A/3 

14 

Menedzsment 14 v 

A/3 

14 

Minőségbiztosítás 6 b 

C/2 

6 

Mérnöketika 6 b 

C/2 

6 

Szakirányú tárgyak 40 70 40 150 

Összesen 100 100 100 100 100 100 100 66 766 

Terepgyakorlatok: 2. félévben Geodézia 2 hét 3 kredit 

4. félévben Alappontmeghatározás 2 hét 3 kredit 

6. félévben Országos felmérés 2 hét 3 kredit 

66


Szakirányhoz kötődő tantárgyak 

Szak → Földmérő Földrendező 

szakirány → mérő térinformatikai rendező nyilvántartó 

tantárgy ↓ 6. 7. 8. 6. 7. 8. 6. 7. 8. 6. 7. 8. kredit össz. 

órasz. 

Magas út- és vízépítési 20 v 20 v B/4 20 

ismeretek 


alkalmazások 

20 v 22 v 

C/4 

20 v 16 v B/4, 

C/3 

B/4,4 

42 

Mérnökgeodézia 20 v B/4 20 

Geodéziai rendszerek 17 v 12 v B/3,2 29 

Felsőgeodézia 14 v B/3 14 

Távérzékelés 17 v 17 v B/3 17 

Ingatlan értékbecslés 14 v C/3 14 


21 v 20 v B/4,4 41 

menedzsment 

Kartográfia 10 v C/2 10 

Adatintegráció 20 v B/4 20 

Föld- és területrendezés 23 v 19 v 23 v 19 v B/4,4 42 


17 v 17 v B/3 17 



14 v 14 v C/3 14 

módszerek 

Településrendezés 10 v C/2 10 

Ingatlan értékbecslés 14 v 14 v B/3 14 

Földműveléstani 

14 v B/3 14 

ismeretek 

14 v C/3 

Környezet- és 

7 b B/2 7 

természetvédelem 

Mezőgazdasági út- és 

20 v 12 v B/3,2 32 

vízépítéstan 

Ingatlan-nyilvántartás 23 v 12 v B/4,2 35 

Polgári jogi ismeretek 14 v B/3 14 

Összesen 40 70 40 40 70 40 40 70 40 40 70 40 150 

36 

67


3.1.4. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak 

Szakvezető: Dr. Fenyő György főiskolai docens 


Képzési cél: A földügyi szakigazgatás, az önkormányzatok, az ingatlan-forgalmazással foglalkozó 

pénzintézetek és más szakágazatok számára olyan felsőfokú ingatlan-nyilvántartási szakemberek 

képzése, akik ismerik az ingatlan-nyilvántartás és ingatlan-jog, valamint a kapcsolódó jogterületek 

teljes szabályozását, képesek ezek magas szintű alkalmazására, megfelelő gyakorlat után 

alkalmasak a földügyi szakigazgatás, az ingatlan-forgalmazás, az ingatlan-vagyon kezelés területén 

a tevékenység irányítására, koordinálására, képesek arra, hogy tudásukat a mindig változó, fejlődő 

körülményekhez igazítva az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés 

formájában az ingatlan-jog érintett és kapcsolódó területein az átlagos jóval meghaladó alapos 

tudást szerezzenek és egyes meghatározott feladatokat önállóan végrehajtsanak, kellő jártassági 

szintű ismeretekkel rendelkeznek az ingatlan-jog kapcsolatáról a többi tudományterület, valamint 

vezetési és szervezési ismeretek birtokában vannak a szakterületről, képesek a földügyi 

szakigazgatás területén az önkormányzatoknál és más szakágazatoknál gyakorlati irányítói 

tevékenység ellátására, fejlesztő munkakörök betöltésére, készség szinten alkalmazzák a különböző 

nyilvántartási és információs rendszereket bármelyik szakterületen. 

Az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon végzettek: 

- ismerik az ingatlan-nyilvántartás és ingatlan-jog, valamint a kapcsolódó jogterületek 

teljes szabályozását, képesek ezek magas szintű alkalmazására, 

- alkalmasak a földügyi szakigazgatás, az ingatlan-forgalmazás, az ingatlan-vagyon 

kezelés területén a tevékenység irányítására, koordinálására, 

- képesek a földügyi szakigazgatás területén, az önkormányzatoknál és más 

szakágazatoknál (bankok, biztosító társaságok) gyakorlati irányítói tevékenység 

ellátására, fejlesztő munkakörök betöltésére. 






Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: ingatlan-nyilvántartási szervező 




Kötelező vizsgák száma: 37 

Félévközi jegyek száma: 3 



68




Társadalomtudományi ismeretek 

Közgazdaságtan, Statisztika, Szervezés és 

menedzsment, Szociológia 

Jogi és igazgatási ismeretek 

Alkotmányjogi ismeretek, Közigazgatási jog, Jogi 

alaptan, Nemzetközi magánjogi ismeretek, Polgári 

nem peres eljárások, Polgári jogi és családjogi 

ismeretek, Polgári eljárásjogi ismeretek, Agrárjog, 

Ingatlanjog, Ingatlan-nyilvántartás, Pénzügyi jogi 

ismeretek, Európai Uniós jogi ismeretek 

Földmérési és birtokrendezési ismeretek 

Földmérési ismeretek, Föld- és területrendezés, 

Föld- és ingatlanértékelési ismeretek 

Informatikai ismeretek 

Informatikai ismeretek, Térinformatika, Digitális 

alaptérkép ismeretek 



20 11,1 % 

95 52,8 % 

23 12,8 % 

24 13,3 % 

Szakdolgozat 18 10,0 % 




Gyakorlati képzés: a 4. félév után 3 hét üzemi gyakorlat 








- szóbeli vizsga Közigazgatási jogból, Polgári jogból és Ingatlan-nyilvántartásból 

A szakdolgozat követelményei: A szakdolgozatban a hallgatónak a szaknak megfelelő témakörből 

bizonyítania kell a problémamegoldó képességét, a szakirodalomban való jártasságát és adaptációs 

készségét, az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetésének képességét. A szakdolgozatot a 

záróvizsgán kell megvédeni. 

A záróvizsga eredménye: a szakdolgozat és a feleletek érdemjegyeiből számított számtani közép 


nyelvvizsga. 





69


3.1.5. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tanterve (nappali, levelező) 

Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai a nappali tagozaton. 

1. 

15 hét 

2. 

14 hét 

3. 

15 hét 

4. 

14 hét 

5. 

15 hét 

6. 

10 hét 

Típus/ 

Kredit 

Elm. 

Gya 

k 

Össz 

Alkotmányjogi ismeretek 3+0 v 2+0 v A/3, 3 73 0 73 

Földmérési ismeretek 5+1 v 5+1 v A/6, 6 145 29 174 

Informatikai ismeretek 3+2 v 1+2 f 2+3 v A/5, 4 

5 

89 103 192 

Jogi alaptan 3+0 v A/3 45 0 45 

Közigazgatási jog 2+0 v 4+0 v 4+1 v A/3, 5 

5 

146 15 161 

Közgazdaságtan 3+0 v 2+0 v B/3, 2 73 0 73 

Polgári jogi és családjogi ismeretek 2+0 v 5+0 v 4+1 v 4+1 v A/3, 5 

5, 5 

216 29 245 

Statisztika 2+1 v 2+1 v B/3, 3 58 29 87 

Szociológia 2+0 b 1+0 b C/2, 2 43 0 43 

Ingatlanjog 5+0 v 4+0 v A/6, 5 131 0 131 

Ingatlan-nyilvántartás 4+2 v 4+2 v 4+1 v A/6, 6 

5 

176 73 249 

Agrárjog 3+0 b A/3 42 0 42 

Digitális alaptérképi ismeretek 2+2 v B/4 28 28 56 

Föld- és területrendezés 3+0 v 4+1 v A/3, 5 102 15 117 

Polgári nem peres eljárások 3+0 v 4+1 v A/4, 5 102 15 117 

Polgári eljárásjogi ismeretek 4+1 v 4+0 v A/5, 4 100 15 115 

Térinformatika 2+1 v 2+1 v B/3, 3 50 25 75 

Európai Uniós jogi ismeretek 2+0 v B/2 30 0 30 

Föld- és ingatlanértékelési ismeretek 5+0 v B/3 50 0 50 

Nemzetközi magánjogi ismeretek 2+0 B/3 20 0 20 

Pénzügyi jogi ismeretek 3+0 v B/3 30 0 30 

Szervezés és menedzsment 4+1 v C/5 40 10 50 

Heti óraszám 27 27 27 28 23 23 1789 386 2175 

Jelmagyarázat: A kötelező tárgy, B kötelezően választható tárgy, C szabadon választható tárgy 

”v” vizsga, ”f” félévközi jegy, ”b” beszámoló 

70


Az Ingatlan-nyilvántartási szervező szak a levelező tagozaton. 

Tantárgy 

Órák száma félévenként 

Kredit Össz. 

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 

órasz. 

Alkotmányjogi ismeretek 24 v A/5 24 

Földmérési ismeretek 18+4 b 18+4 v A/5, 5 44 

Informatikai ismeretek 7+4 f 7+9 v 7+9 f 9+7 v A/3, 3, 59 

3, 3 

Jogi alaptan 16 v A/3 16 

Szociológia 27 v C/4 27 

Közigazgatási jog 14 b 14 v 14 b A/2, 2, 42 

2 

Közgazdaságtan 26 v B/5 26 

Szervezés és menedzsment 22 v C/4 22 

Ingatlanjog 17 v 18 v 16 v A/4, 4, 51 

4 

Ingatlan-nyilvántartás 22 b 12+10 v 12+10 b 20 v A/4, 4, 86 

4, 4 

Polgári jogi és családjogi 

15 b 15 v 14 b 12+2 v 15 v A/4, 4, 73 

ismeretek 

4, 4, 4 

Statisztika 16 b 12+3 v B/3, 3 31 

Digitális alaptérképi ismeretek 10+4 v B/3 14 

Föld- és területrendezés 16+2 b 16+2 v A/4, 4 36 

Agrárjog 12 v C/3 12 

Polgári nem peres eljárások 12+2 b 14 v 14+5 v A/3, 3, 47 

4 

Polgári eljárásjogi ismeretek 22 v 24+2 v A/4, 5 48 

Föld- és ingatlan értékelés 12 b 22+2 v B/3, 4 36 

Európai Uniós jogi ismeretek 12 b 15 b B/3, 3 27 

Térinformatika 14+4 v 14+4 v B/3, 3 56 

Nemzetközi magánjogi 

15 v B/3 15 

ismeretek 

Pénzügyi jogi ismeretek 24 v B/4 24 

Összesen 100 100 100 100 84 100 97 115 796 

71


3.2. Mintatantervek 

A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. Tartalmazza a tárgyak elosztását szakokra, 

szakirányokra és természetesen félévekre bontva, a tantárgyak kódjait, a számonkérés módját, a 

felelős tanszékeket és nem utolsó sorban az előfeltételeket, amelyek a tárgyak felvételéhez 

szükségesek. Ha átlagos (normál) ütemben kíván a hallgató haladni tanulmányaiban, akkor célszerű 

az itt meghatározott sorrendben felvenni a tárgyakat, amit úgy tehet meg, ha eleget tesz a 

tantárgyaknál meghatározott előfeltételeknek, minden félévben megszerzi az előírt kreditet és a 

tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott idő alatt teljesíti. 

3.2.1. Földmérő szak, nappali tagozat mintatanterve 

1. félév 

Tantárgy neve Kódja Óraszám, Kredit Felelős Előfeltétel 

számonkérés tanszék 

Matematika I. GANAMAT1 3+3 V 6 GTT - 

Geometria I. GANAGEM1 2+2 V 4 GTT - 

Információtechnológia I. GANAINT1 2+2 F 4 GTI - 

Geodézia I. GANAGED1 3+4 V 6 GGE - 

Fizika GANAFIZ0 2+2 F 4 GTT - 

Térképtan GANATÉT0 1+2 V 3 GFO - 

2. félév 



Matematika II. GANAMAT2 2+2 V 4 GTT Matematika I. 

Geometria II. GANAGEM2 2+2 V 4 GTT Geometria I. 

Információtechnológia II. GANAINT2 2+5 V 6 GTI Inf.technológia I. 

Geodézia II. GANAGED2 3+4 V 6 GGE Geodézia I. 

Topográfia GANATOP0 2+2 V 4 GFO Térképtan 

Földtan és talajtan GANAFTT0 2+0 F 2 GFF Térképtan 

3. félév 



Fotogrammetria I. GANAFOT1 2+2 V 4 GFO Geometria II. 

Térinformatika I. GANATÉI1 2+2 F 4 GTI Geodézia II. 

Alappontmeghatározás GANAAMH0 2+3 V 5 GGE Geodézia II. 

Kiegyenlítő számítások GANAKIS0 2+2 V 4 GGE Geodézia II. 

Vetülettan GANAVET0 1+2 F 3 GGE Geometria II. 

Jogi és államigazgatási GANAJÁI0 2+0 B 2 GJO - 

ismeretek 

Rendszerszervezés és GANARSZ0 1+2 F 3 GTI Inf.technológia II. 

tervezés 

Gazdaságtan GANBGAT0 3+0 B 2 GTT - 

72


4. félév 



Fotogrammetria II. GANAFOT2 2+3 V 5 GFO Fotogrammetria I. 

Térinformatika II. GANATÉI2 2+2 V 4 GTI Térinformatika I. 

Mérnökgeodézia GANAMGE0 2+3 V 5 GGE Geodézia II. 

Ingatlan-nyilvántartás GANAINY0 2+2 V 4 GJO Jogi- és államig. ism. 

Műszaki ismeretek GANAMŰI0 2+2 F 4 GFF Matematika II. 

Országos felmérés I. GANAOFE1 3+3 V 6 GFF Geodézia II. 

MÉRŐ SZAKIRÁNY 

5. félév 



Országos felmérés II. GANAOFE2 3+3 V 6 GFF Országos felmérés I. 

Út- és vízépítéstan GFNBUVÉ0 2+2 V 3 GFF Műszaki ismeretek 


GFNCTAL1 2+2 F 3 GTI Térinformatika I. 

alkalmazások I. 

Mérnökgeodézia GFNBMGE0 2+2 V 4 GGE Mérnökgeodézia I. 

Geodéziai rendszerek GFNBGER0 1+2 F 3 GGE Alappontmeghatározás 

Felsőgeodézia I. GANBFEG1 2+1 V 2 GGE Fizika 

6. félév 



Menedzsment GANAMEN0 2+2 F 3 GGE Gazdaságtan 

Minőségbiztosítás GANCMIB0 2+0 B 2 GGE Országos felmérés I. 

Mérnöketika GANCMET0 2+0 B 2 GGE - 

Felsőgeodézia II. GFNBFEG2 3+1 V 3 GGE Felsőgeodézia I. 

Távérzékelés GFNBTÁÉ0 2+3 V 5 GFO Fotogrammetria II. 

Műholdas 

GFNBMHM0 1+2 F 2 GGE Alappontmeghatározás 

helymeghatározás 

Ingatlan-értékbecslés GFNCIÉB0 2+2 V 3 GFF Ingatlan-nyilvántartás 

73


TÉRINFORMATIKAI SZAKIRÁNY 

5. félév 




Út- és vízépítéstan GFNCUVÉ0 2+2 V 3 GFF Műszaki ismeretek 


GFNBTAL1 2+2 F 3 GTI Térinformatika I. 


Felsőgeodézia I. GANBFEG1 2+1 V 2 GGE Fizika 


GFNBTÉM0 2+3 V 5 GTI Térinformatika II. 

menedzsment 

Településrendezés GANCTER0 2+0 B 2 GFF Jogi- és államig. ism. 

6. félév 







GFNBTAL2 2+4 V 4 GTI Térinformatika II. 

alkalmazások II. 

Távérzékelés GFNBTÁÉ0 2+3 V 5 GFO Fotogrammetria II. 

Kartográfia GFNCKAR0 1+1 F 2 GTI Térképtan 

Adatintegráció GFNBADI0 1+2 F 2 GTI Térinformatika II. 

Intézeti terepgyakorlatok: 

2. félév Geodézia GANAGGY0 3 hét F 5 GGE Geodézia I. 

Topográfia GANATGY0 1 hét F 2 GFO Térképtan 

Földtan és talajtan GANAFTG0 16 óra - - GFF - 

4. félév Országos felmérés GANAOGY0 2 hét F 3 GFF Alappontmegh. 

Alappontmeghatározás GANAAGY0 2 hét F 3 GGE Alappontmegh. 

Üzemi gyakorlat GANAÜGY0 3 hét kritérium követelmény 

Szakdolgozat kreditpontjai: GANBSZD0 18 GTO 

Idegen nyelv: 2-5. félév GANBANG1 - 4 0+4/hét 0 GNL 

GANBNÉM1 - 4 0+4/hét 0 GNL 

74


3.2.2. Földmérő szak, levelező tagozat mintatanterve 

1. félév 


Számonkérés Tanszék 

Matematika I. GALAMAT1 16 V 3 GTT - 

Geometria I. GALAGEM1 14 V 3 GTT - 

Információtechnológia I. GALAINT1 16 V 3 GTI - 

Fizika és elektronika I. GALAFIZ1 14 V 3 GTT - 

Geodézia I. GALAGED1 26 V 5 GGE - 

Térképtan GALATÉT0 14 V 3 GFO - 

2. félév 



Matematika II. GALAMAT2 20 V 4 GTT Matematika I. 

Geometria II. GALAGEM2 18 V 4 GTT Geometria I. 

Információtechnológia II. GALAINT2 20 V 4 GTI Inf.technológia I. 

Fizika és elektronika II. GALAFIZ2 14 V 3 GTT Fizika és elektronika I. 

Geodézia II. GALAGED2 28 V 5 GGE Geodézia I. 

3. félév 



Matematika III. GALAMAT3 14 V 3 GTT Matematika II. 

Geometria III. GALAGEM3 12 V 2 GTT Geometria II. 

Információtechnológia III. GALAINT3 18 V 3 GTI Inf.technológia II. 

Geodézia III. GALAGED3 20 V 3 GGE Geodézia II. 

Vetülettan GALAVET0 16 V 3 GGE Geometria II. 

Földtan és talajtan GALAFTT0 20 V 4 GFF Térképtan 

4. félév 



Fotogrammetria I. GALAFOT1 16 V 3 GFO Geometria III. 

Kiegyenlítő számítások GALAKIS0 20 V 4 GGE Geodézia III. 

Térinformatika elemei GALATÉE0 20 V 4 GTI Inf.technológia III. 

Alappontmeghatározás GALAAMH0 24 V 5 GGE Geodézia III. 

Topográfia GALATOP0 20 V 4 GFO Térképtan 

5. félév 



Fotogrammetria II. GALAFOT2 18 V 4 GFO Fotogrammetria I. 

Jogi és államigazgatási ism. GALAJÁI0 10 V 2 GJO - 

Magas-, út- és vízépítési GALAMUV0 20 V 4 GFF Matematika III. 

ismeretek I. 

Ingatlan-nyilvántartás I. GALAINY1 10 B 2 GJO - 

Országos felmérés I. GALAOFE1 22 V 5 GFF Geodézia III. 

Gazdaságtan GALBGAT0 20 V 4 GTT - 

75


MÉRŐ SZAKIRÁNY 

6. félév 



Fotogrammetria III. GALAFOT3 10 V 2 GFO Fotogrammetria II. 

Mérnökgeodézia I. GALAMGE0 20 V 4 GGE Geodézia III. 

Ingatlan-nyilvántartás II. GALAINY2 10 V 2 GJO Ingatlan-nyilvánt. I. 

Országos felmérés II. GALAOFE2 20 V 4 GFF Országos felmérés I. 

Magas-, út- és vízépítési GFLBMUV0 20 V 4 GFF Magas-, út- és 

ismeretek II. 



vízépítési ismeretek I. 

GFLBTAL1 20 V 4 GTI Térinformatika elemei 

7. félév 



Országos felmérés III. GALAOFE3 16 V 3 GFF Országos felmérés II. 

Felsőgeodézia I. GALAFEG0 14 V 3 GGE Fizika II. 



GFLCTAL2 16 V 3 GTI Térinformatikai 


Mérnökgeodézia II. GFLBMGE0 20 V 4 GGE Mérnökgeodézia I. 

Geodéziai rendszerek I. GFLBGER1 17 V 3 GGE Alappontmeghatározás 

Távérzékelés GFLBTÁÉ0 17 V 3 GFO Fotogrammetria II. 

8. félév 



Menedzsment GALAMEN0 14 V 3 GGE Gazdaságtan 

Minőségbiztosítás GALCMIB0 6 B 2 GGE Országos felmérés III. 

Mérnöketika GALCMET0 6 B 2 GGE - 

Geodéziai rendszerek II. GFLBGER2 12 V 2 GGE Geodézia rendsz. I. 

Felsőgeodézia II. GFLBFEG0 14 V 3 GGE Felsőgeodézia I. 

Ingatlan-értékbecslés GFLCIÉB0 14 V 3 GFF Ingatlan-nyilvánt. II. 

76


TÉRINFORMATIKAI SZAKIRÁNY 

6. félév 


számonkérés Tanszék 





Magas-, út- és vízépítési GFLCMUV0 20 V 4 GFF Magas-, út- és 

ismeretek II. 



vízépítési ismeretek I. 

GFLBTAL1 20 V 4 GTI Térinformatika elemei 

7. félév 




Felsőgeodézia I. GFLBFEG0 14 V 3 GGE Fizika és elektronika II. 



GFLBTAL2 22 V 4 GTI Térinformatikai 


Távérzékelés GFLBTÁÉ0 17 V 3 GFO Fotogrammetria II. 


GFLBTÉM1 21 V 4 GTI Térinformatika elemei 

menedzsment I. 

Kartográfia GFLCKAR0 10 V 2 GTI Térképtan 

8. félév 







menedzsment II. 

GFLBTÉM2 20 V 4 GTI Térinformatika 

menedzsment I. 

Adatintegráció GFLBADI0 20 V 4 GTI Térinformatika elemei 


2. félév Geodézia GALAGGY0 2 hét F 3 GGE Geodézia I. 

4. félév Alappontmeghatározás GALAAGY0 2 hét F 3 GGE Alappontmegh. 

6. félév Országos felmérés GALAOGY0 2 hét F 3 GFF Alappontmegh. 

Szakdolgozat kreditpontjai: GALBSZD0 18 GTO 

Idegen nyelv: 

kritériumkövetelmény 

77


3.2.3. Földrendező szak, nappali tagozat mintatanterve 

1. félév 



Matematika I. GANAMAT1 3+3 V 6 GTT - 

Geometria I. GANAGEM1 2+2 V 4 GTT - 

Információtechnológia I. GANAINT1 2+2 F 4 GTI - 

Geodézia I. GANAGED1 3+4 V 6 GGE - 

Fizika GANAFIZ0 2+2 F 4 GTT - 

Térképtan GANATÉT0 1+2 V 3 GFO - 

2. félév 



Matematika II. GANAMAT2 2+2 V 4 GTT Matematika I. 

Geometria II. GANAGEM2 2+2 V 4 GTT Geometria I. 

Információtechnológia II. GANAINT2 2+5 V 6 GTI Inf.technológia I. 

Geodézia II. GANAGED2 3+4 V 6 GGE Geodézia I. 

Topográfia GANATOP0 2+2 V 4 GFO Térképtan 

Földtan és talajtan GANAFTT0 2+0 F 2 GFF Térképtan 

3. félév 



Fotogrammetria I. GANAFOT1 2+2 V 4 GFO Geometria II. 

Térinformatika I. GANATÉI1 2+2 F 4 GTI Geodézia II. 

Alappontmeghatározás GANAAMH0 2+3 V 5 GGE Geodézia II. 

Kiegyenlítő számítások GANAKIS0 2+2 V 4 GGE Geodézia II. 

Vetülettan GANAVET0 1+2 F 3 GGE Geometria II. 

Jogi és államigazgatási ism. GANAJÁI0 2+0 B 2 GJO - 

Rendszerszervezés és GANARSZ0 1+2 F 3 GTI Inf.technológia II. 

tervezés 

Gazdaságtan GANBGAT0 3+0 B 2 GTT - 

4. félév 



Fotogrammetria II. GANAFOT2 2+3 V 5 GFO Fotogrammetria I. 

Térinformatika II. GANATÉI2 2+2 V 4 GTI Térinformatika I 

Mérnökgeodézia GANAMGE0 2+3 V 5 GGE Geodézia II. 

Ingatlan-nyilvántartás GANAINY0 2+2 V 4 GJO Jogi- és államig. ism. 

Műszaki ismeretek GANAMŰI0 2+2 F 4 GFF Matematika II. 

Országos felmérés I. GANAOFE1 3+3 V 6 GFF Geodézia II. 

78


RENDEZŐ SZAKIRÁNY 

5. félév 




Felsőgeodézia I. GANCFEG1 2+1 V 2 GGE Fizika 

Föld- és területrendezés I GRNBFTR1 2+3 V 4 GFF Országos felmérés I. 

Fotointerpretáció és GRNBFOI0 2+2 V 4 GFO Fotogrammetria II. 

Távérzékelés 

Településrendezés GANBTER0 2+0 B 2 GFF Jogi- és államig. ism. 

Vízrendezés GRNCVRE0 2+0 B 2 GFF Műszaki ismeretek 



GRNBFHK0 3+0 V 2 GFF - 

6. félév 






Föld- és területrendezés II. GRNBFTR2 2+3 V 4 GFF Föld- és területrend. I. 

Ingatlan-értékbecslés GRNBIÉB0 2+2 V 3 GFF Ingatlan-nyilvántartás 

Vidék- és területfejlesztés GRNBVTF0 3+2 V 3 GFF - 

Településszociológia GRNCSZO0 2+0 B 2 GFF - 

79


NYILVÁNTARTÓ SZAKIRÁNY 

5. félév 




Föld- és területrendezés I GRNBFTR1 2+3 V 4 GFF Országos felmérés I. 

Fotointerpretáció és GRNBFOI0 2+2 V 4 GFO Fotogrammetria II. 

Távérzékelés 

Földhasználat 

és GRNCFHK0 3+0 V 2 GFF - 


Polgári jogi ismeretek GRNBPJI0 2+0 B 2 GJO Jogi- és államig ism. 

Ingatlan-nyilvántartás I. GRNBINY1 2+2 V 4 GJO Jogi- és államig ism. 

6. félév 






Föld- és területrendezés II. GRNBFTR2 2+3 V 4 GFF Föld- és területrend. I. 

Ingatlan-értékbecslés GRNBIÉB0 2+2 V 3 GFF Ingatlan-nyilvántartás 

Vidék- és területfejlesztés GRNCVTF0 3+2 V 3 GFF - 

Ingatlan-nyilvántartás II. GRNBINY2 2+1 V 2 GJO Ingatlan-nyilvántart. I. 


2. félév Geodézia GANAGGY0 3 hét F 5 GGE Geodézia I. 

Topográfia GANATGY0 1 hét F 2 GFO Térképtan 

Földtan és talajtan GANAFTG0 16 óra - - GFF - 

4. félév Országos felmérés GANAOGY0 2 hét F 3 GFF Alappontmegh. 

Alappontmeghatározás GANAAGY0 2 hét F 3 GGE Alappontmegh. 

Üzemi gyakorlat GANAÜGY0 3 hét kritérium követelmény 

Szakdolgozat kreditpontjai: GANBSZD0 18 GTO 

Idegen nyelv: 2-5. félév GANBANG1 - 4 0+4/hét 0 GNL 

GANBNÉM1 - 4 0+4/hét 0 GNL 

80


3.2.4. Földrendező szak, levelező tagozat mintatanterve 

1. félév 


Számonkérés tanszék 

Matematika I. GALAMAT1 16 V 3 GTT - 

Geometria I. GALAGEM1 14 V 3 GTT - 

Információtechnológia I. GALAINT1 16 V 3 GTI - 

Fizika és elektronika I. GALAFIZ1 14 V 3 GTT - 

Geodézia I. GALAGED1 26 V 5 GGE - 

Térképtan GALATÉT0 14 V 3 GFO - 

2. félév 



Matematika II. GALAMAT2 20 V 4 GTT Matematika I. 

Geometria II. GALAGEM2 18 V 4 GTT Geometria I. 

Információtechnológia II. GALAINT2 20 V 4 GTI Inf.technológia I. 

Fizika és elektronika II. GALAFIZ2 14 V 3 GTT Fizika és elektronika I. 

Geodézia II. GALAGED2 28 V 5 GGE Geodézia I. 

3. félév 



Matematika III. GALAMAT3 14 V 3 GTT Matematika II. 

Geometria III. GALAGEM3 12 V 2 GTT Geometria II. 

Információtechnológia III. GALAINT3 18 V 3 GTI Inf.technológia II. 

Geodézia III. GALAGED3 20 V 3 GGE Geodézia II. 

Vetülettan GALAVET0 16 V 3 GGE Geometria II. 

Földtan és talajtan GALAFTT0 20 V 4 GFF Térképtan 

4. félév 



Fotogrammetria I. GALAFOT1 16 V 3 GFO Geometria III. 

Kiegyenlítő számítások GALAKIS0 20 V 4 GGE Geodézia III. 

Térinformatika elemei GALATÉE0 20 V 4 GTI Inf.technológia III. 

Alappontmeghatározás GALAAMH0 24 V 5 GGE Geodézia III. 

Topográfia GALATOP0 20 V 4 GFO Térképtan 

5. félév 



Fotogrammetria II. GALAFOT2 18 V 4 GFO Fotogrammetria I. 

Jogi és államigazgatási ism. GALAJÁI0 10 V 2 GJO - 

Magas-, út- és vízépítési GALAMUV0 20 V 4 GFF Matematika III. 

ismeretek 

Ingatlan-nyilvántartás I. GALAINY1 10 B 2 GJO - 

Országos felmérés I. GALAOFE1 22 V 5 GFF Geodézia III. 

Gazdaságtan GALBGAT0 20 V 4 GTT - 

81


RENDEZŐ SZAKIRÁNY 

6. félév 







Föld- és területrendezés I. GRLBFTR1 23 V 4 GFF Országos felmérés I. 



GRLBFOI0 17 V 3 GFO Fotogrammetria II. 

7. félév 




Felsőgeodézia I. GALAFEG0 14 V 3 GGE Fizika és elektronika II. 

Föld- és területrendezés II. GRLBFTR2 19 V 4 GFF Föld- és ter. rendezés I. 

Térinformatikai módszerek GRLCTIM0 14 V 3 GTI Térinformatika elemei 

Településrendezés GRLCTER0 10 V 2 GFF Jogi- és államig. ism. 

Környezet- és 

GRLBKTV0 7 B 2 GFF - 

természetvédelem 


vízépítéstan I. 

GRLBMGU1 20 V 3 GFF Magas-, út- és 

vízépítési ismeretek 

8. félév 






Ingatlan-értékbecslés GRLBIÉB0 14 V 3 GFF Ingatlan-nyilvánt. II. 

Földműveléstani ismeretek GRLBFMI0 14 V 3 GFF Föld- és talajtan 


vízépítéstan II. 

GRLBMGU2 12 V 2 GFF Mezőgazdasági út- és 

vízépítéstan I. 

82


NYILVÁNTARTÓ SZAKIRÁNY 

6. félév 







Föld- és területrendezés I. GRLBFTR1 23 V 4 GFF Országos felmérés I. 

Fotointerpretáció és GRLBFOI0 17 V 3 GFO Fotogrammetria II. 


7. félév 




Felsőgeodézia I. GFLBFEG0 14 V 3 GGE Fizika és elektronika II. 

Föld- és területrendezés II. GRLBFTR2 19 V 4 GFF Föld- és ter. rendezés I. 

Térinformatikai módszerek GRLCTIM0 14 V 3 GTI Térinformatika elemei 

Ingatlan-nyilvántartás I. GRLBINY1 23 V 4 GFF Jogi- és államig. ism. 

Polgári jogi ismeretek GRLBPJI0 14 V 3 GJO Jogi- és államig. ism. 

8. félév 






Ingatlan-értékbecslés GRLBIÉB0 14 V 3 GFF Ingatlan-nyilvánt. II. 

Földműveléstani ismeretek GRLCFMI0 14 V 3 GFF Föld- és talajtan 

Ingatlan-nyilvántartás II. GRLBINY2 12 V 2 GFF Ingatlan-nyilvánt. I. 


2. félév Geodézia GALAGGY0 2 hét F 3 GGE Geodézia I. 

4. félév Alappontmeghatározás GALAAGY0 2 hét F 3 GGE Alappontmegh. 

6. félév Országos felmérés GALAOGY0 2 hét F 3 GFF Alappontmegh. 

Szakdolgozat kreditpontjai: GALBSZD0 18 GTO 

Idegen nyelv: 


83


3.2.5. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, nappali tagozat mintatanterve 

1. félév 



Alkotmányjogi ismeretek I. GSNAALJ1 3 + 0 V 3 GJO - 

Földmérési ismeretek I. GSNAFMI1 5 + 1 V 6 GGE - 

Informatikai ismeretek I. GSNAINI1 3 + 2 V 5 GTI - 

Jogi alaptan GSNAJAT0 3 + 0 V 3 GJO - 

Közigazgatási jog I. GSNAKIJ1 2 + 0 V 3 GJO - 

Közgazdaságtan I. GSNBKGT1 3 + 0 V 3 GTT - 

Polgári jogi és családjogi GSNAPCJ1 2 + 0 V 3 GJO - 

ismeretek I. 

Statisztika I. GSNBSTA1 2 + 1 V 3 GJO - 

2. félév 



Alkotmányjogi ismeretek II. GSNAALJ2 2 + 0 V 3 GJO Alkotmányjogi ism. I. 

Földmérési ismeretek II. GSNAFMI2 5 + 1 V 6 GGE Földmérési ism. I. 

Informatikai ismeretek II. GSNAINI2 1 + 2 F 4 GTI Informatikai ism. I. 

Közigazgatási jog II. GSNAKIJ2 4 + 0 V 5 GJO Közigazgatási jog I. 

Közgazdaságtan II. GSNBKGT2 2 + 0 V 2 GTT Közgazdaságtan I. 


ismeretek II. 

GSNAPCJ2 5 + 0 V 5 GJO Polgári és családjogi 

ismeretek I. 

Statisztika II. GSNBSTA2 2 + 1 V 3 GJO Statisztika I. 

Szociológia I. GSNCSZO1 2 + 0 B 2 GJO - 

3. félév 



Informatikai ismeretek III GSNAINI3 2 + 3 V 5 GTI Informatika ism. II. 

Ingatlanjog I. GSNAINJ1 5 + 0 V 6 GJO - 

Ingatlan-nyilvántartás I. GSNAINY1 4 + 2 V 6 GJO - 

Közigazgatási jog III. GSNAKIJ3 3 + 1 V 4 GJO Közigazgatási jog II. 


ismeretek III. 

GSNAPCJ3 4 + 1 V 5 GJO Polgári jogi és 

családjogi ism. II. 

Szociológia II. GSNCSZO2 1 + 0 B 2 GJO Szociológia I. 

84


4. félév 



Agrárjog GSNCAGJ0 3 + 0 B 3 GJO - 

Digitális alaptérképi GSNBDAI0 2 + 2 V 4 GFF Földméréstani ism. II. 

Ismeretek 

Föld- és területrendezés I GSNAFTR1 3 + 0 V 3 GFF Földméréstani ism. II. 

Ingatlanjog II. GSNAINJ2 4 + 0 V 5 GJO Ingatlanjog I. 

Ingatlan-nyilvántartás II. GSNAINY2 4 + 2 V 6 GJO Ingatlan-nyilvánt. I. 

Polgári nem peres eljárások I. GSNAPNP1 3 + 0 V 4 GJO - 


ismeretek IV. 

GSNAPCJ4 4 + 1 V 5 GJO Polgári jogi és 

családjogi ism. III. 

5. félév 



Föld- és területrendezés II. GSNAFTR2 4 + 1 V 5 GFF Föld- és területrend. I. 

Ingatlan-nyilvántartás III. GSNAINY3 4 + 1 V 5 GJO Ingatlan-nyilvánt. II. 

Polgári nem peres eljárások GSNAPNP2 4 + 1 V 5 GJO Polgári nem peres 

II. 

eljárások I. 

Polgári eljárásjogi ism. I. GSNAPEJ1 4 + 1 V 5 GJO - 

Térinformatika I. GSNBTÉI1 2 + 1 V 3 GTI - 

Európai Uniós jogi ismeretek GSNBEUJ0 2 + 0 V 2 GJO - 

6. félév 



Föld- és ingatlanértékelési GSNBFIÉ0 5 + 0 V 3 GFF - 

ismeretek 

Nemzetközi magánjogi GSNBNMJ0 2 + 0 V 2 GJO - 

ismeretek 

Pénzügyi jogi ismeretek GSNBPJI0 3 + 0 V 3 GJO - 

Polgári eljárásjogi ismeretek GSNAPEJ2 4 + 0 V 4 GJO - 

II. 

Szervezés és menedzsment GSNCSME0 4 + 1 V 5 GGE Közgazdaságtan II. 

Térinformatika II. GSNBTÉI2 2 + 1 V 3 GTI Térinformatika I. 

Üzemi gyakorlat: 4 félév GSNAÜGY0 3 hét kritérium követelmény 

Szakdolgozat kreditpontjai: GSNBSZD0 18 GTO 

Idegen nyelv: 2-5. félév GSNBANG1 - 4 0+4/hét 0 GNL 

GSNBNÉM1 - 4 0+4/hét 0 GNL 

85


3.2.6. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak, levelező tagozat mintatanterve 

1. félév 



Alkotmányjogi ismeretek GSLAALJ0 24 V 5 GJO - 

Földmérési ismeretek I. GSLAFMI1 18 + 4 B 5 GGE - 

Informatikai ismeretek I. GSLAINI1 7 + 4 B 3 GTI - 

Jogi alaptan GSLAJAT0 16 V 3 GJO - 

Szociológia GSLCSZO0 2 7 V 4 GJO - 

2. félév 



Földmérési ismeretek II. GSLAFMI2 18 + 4 V 5 GGE Földmérési ism. I. 

Informatikai ismeretek II. GSLAINI2 7 + 9 V 3 GTI Informatika ism. I. 

Közigazgatási jog I. GSLAKIJ1 14 B 2 GJO - 

Közgazdaságtan GSLBKGT0 26 V 5 GTT - 

Szervezés és menedzsment GSLCSME0 22 V 4 GGE - 

3. félév 



Informatikai ismeretek III GSLAINI3 7 + 9 F 3 GTI Informatikai ism. II. 

Ingatlanjog I. GSLAINJ1 17 V 4 GJO - 

Ingatlan-nyilvántartás I. GSLAINY1 17 + 5 B 4 GJO - 

Közigazgatási jog II. GSLAKIJ2 14 V 2 GJO Közigazgatási jog. I. 

Polgári jogi és családjogi GSLAPCJ1 15 B 4 GJO - 

ismeretek I. 

Statisztika I. GSLBSTA1 16 B 3 GJO - 

4. félév 



Informatikai ismeretek IV. GSLAINI4 9 + 7 V 3 GTI Informatikai ism. III. 

Ingatlanjog II. GSLAINJ2 18 V 4 GJO Ingatlanjog I. 

Ingatlan-nyilvántartás II. GSLAINY2 17 + 5 V 4 GJO Ingatlan-nyilvánt. I. 

Közigazgatási jog III. GSLAKIJ3 14 B 2 GJO Közigazgatási jog II. 


ismeretek II. 

GSLAPCJ2 15 V 4 GJO Polgári jogi és 

családjogi ism. I. 

Statisztika II. GSLBSTA2 12 + 3 V 3 GJO Statisztika I. 

86


5. félév 



Digitális alaptérképi ism. GSLBDAI0 10 + 4 V 3 GFF Földméréstani ism. II. 

Föld- és területrendezés I GSLAFTR1 16 + 2 B 4 GFF Földméréstani ism. II. 

Ingatlanjog III. GSLAINJ3 16 V 4 GJO Ingatlanjog II. 

Ingatlan-nyilvántartás III. GSLAINY3 17 + 5 B 4 GJO Ingatlan-nyilvánt. II. 


ismeretek III. 

GSLAPCJ3 14 B 4 GJO Polgári jogi és 

családjogi ism. II. 

6. félév 



Agrárjog GSLCAGJ0 12 V 3 GJO - 

Föld- és területrendezés II. GSLAFTR2 16 + 2 V 4 GFF Föld- és területrend. I. 

Ingatlan-nyilvántartás IV. GSLAINY4 15 + 5 V 4 GJO Ingatlan-nyilvánt. III. 

Polgári nemperes eljárások I. GSLAPNP1 12 + 2 B 3 GJO - 

Polgári eljárásjogi ism. I. GSLAPEJ1 22 V 4 GJO - 


ismeretek IV. 

GSLAPCJ4 12 + 2 V 4 GJO Polgári jogi és 

családjogi ism. III. 

7. félév 



Föld- és ingatlanértékelési GSLBFIÉ1 12 B 3 GFF - 

ismeretek I. 

Polgári nemperes eljárások 

II. 

GSLAPNP2 14 V 3 GJO Polgári nemperes 

eljárások I. 

Európai Uniós jogi ism. I. GSLBEUJ1 12 B 3 GJO - 

Polgári eljárásjogi ismeretek GSLAPEJ2 24 + 2 V 5 GJO Polgári eljárásjogi 

II. 

ismeretek I. 


ismeretek V. 

GSLAPCJ5 15 V 4 GJO Polgári jogi és 

családjogi ism. IV. 

Térinformatika I. GSLBTÉI1 14 + 4 V 3 GTI - 

8. félév 

Tantárgy neve Kódja Óraszám, 

számonkéré 

s 

Föld- és ingatlanértékelési 

ismeretek II. 

Polgári nem peres eljárások 

III. 

Nemzetközi magánjogi 

Kredit Felelős 

tanszék 

Előfeltétel 

GSLBFIÉ2 22 + 2 V 4 GFF Föld- és ingatlanért. 

Ismeretek I. 

GSLAPNP3 14 + 5 V 4 GJO Polgári nemperes 

eljárások II. 

GSLBNMJ0 15 V 3 GJO - 

ismeretek 

Pénzügyi jogi ismeretek GSLBPJI0 24 V 4 GJO - 

Térinformatika II. GSLBTÉI2 14 + 4 V 3 GTI Térinformatika I. 

Európai Uniós jogi ism. II. GSLBEUJ2 15 B 3 GJO EU jogi ism. I. 

Szakdolgozat kreditpontjai: GSLBSZD0 18 GTO 

Idegen nyelv: 


87


88


4. A TANTÁRGYAK TARTALMA 

Megjegyzés: a nappali és a levelező tagozatok tantárgyainak tartalma megegyezik. 

4.1. A földmérő és a földrendező szakok közös tantárgyai 

89


A tantárgy kódja: 

GANAMAT1 

A tantárgy óraszáma/hét: 

3 előadás + 3 gyakorlat 

Előfeltételek: - 

A tantárgy neve: 

Matematika I. (MAT) 

Számonkérés módja: 

vizsga 

Félév: 

1 

Kreditek száma: 

6 

Tanszék: Természet és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Závoti József, Csabina Zoltánné 

A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelező (A) 

A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges 

matematikai alapismeretekkel, módszerekkel, ill. eszközökkel rendelkezzenek a hallgatók. 

A tantárgy leírása: A matematika alapjai (halmazok, műveletek halmazokkal, valós számok, 

számegyenes, abszolút érték és tulajdonságai). Függvények (leképezések) fogalma. Számsorozatok 

és konvergenciájuk. Fontos speciális számsorozatok és határértékei. Számsorok és konvergenciája. 

Valós függvények, a függvények határértéke, folytonos és szakadásos függvények, racionális és 

irracionális függvények, trigonometrikus függvények, exponenciális és logaritmikus függvények. 

Differenciál számítás (differenciál hányados és derivált, magasabb rendű deriváltak, a differenciálás 

általános szabályai). Összetett függvények, lánc-szabály. Differenciálható függvények vizsgálata, 

differenciálszámítás középérték tételei, határérték számítás. Síkgörbék néhány jellemzőjének 

meghatározása (érintő, normális, hajlásszög, simulókör). Többváltozós függvények differenciálása. 

Integrálszámítás. Határozott integrál (alaptulajdonságai, középérték tételei, Newton-Leibniz-féle 

képlet). Határozatlan integrál (alapintegrálok, integrálási szabályok). A határozott integrál 

alkalmazásai (területszámítás, síkgörbe ívhossza, forgástestek térfogata). Improprius integrálok. 

Numerikus analízis elemei. Hibaszámítás. 

Követelmények: A tantárgy teljesítése esetén a hallgatónak a következő szintű ismerettel kell 

használnia a matematikát: 

a matematikai gondolkodás és működési alap elemeivel tisztában legyen, 

bizonyos matematikai manipulációban készséggel, illetve jártassággal rendelkezzen, 

szakmájához szükséges konvertibilis és tovább építhető matematikai ismeretekkel rendelkezzen. 

Oktatási módszer: Előadások írásvetítő felhasználásával, gyakorlatok egyéni feladatmegoldással, 

konzultáció. 

Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a vizsga alapján. 

Felhasználható irodalom, egyéb segédeszközök: 

Csabina Zoltánné: Matematika 

Kovács-Takács G. – Takács M.: Analízis 

Denhinger – Gyurkó: Matematikai analízis (Feladatgyűjtemény) 

Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás 

Bárczy Barnabás: Integrálszámítás 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Az elméleti részhez tartozó szöveges és numerikus 

feladatok. 

90



GANAMAT2 


Matematika II. (MAT) 

A tantárgy óraszáma/hét: Számonkérés módja: 

2 előadás + 2 gyakorlat vizsga 

Előfeltételek: GANAMAT1 Matematika I. 

Félév: 

2 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Závoti József, Dr. Monhor Davaadorzsin 


A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges 

matematikai alapismeretekkel, módszerekkel, ill. eszközökkel rendelkezzenek a hallgatók. 

A tantárgy leírása: Valószínűségelmélet, matematikai statisztika: Kombinatorika (véges halmazok, 

direkt szorzat, alapvető tételek). Véges halmazokból történő mintavételi sémák. Valószínűség 

(fogalma, felépítése, klasszikus valószínűségi mezők). Valószínűségi változók és eloszlásuk. 

Nagyszámok törvényei, központi határeloszlás tételek, többdimenziós eloszlás. Statisztikai becslés, 

pontbecslés, a normális eloszlásra vonatkozó becslési eljárások. Statisztikai hipotézisek, az u-próba, 

t-próba. Regressziós elemzés elemei, a regresszióra vonatkozó hipotézisek. Lineáris algebra: 

Lineáris egyenletek. Mátrix algebra (műveletek mátrixokkal, lineáris egyenlet és mátrix 

kapcsolata). Mátrix inverze és egyéb mátrix algebrai elemek. Vektortér (n-komponensű vektorok 

vektortere, alterek, lineáris összefüggés). Lineáris transzformáció, elemi bázistranszformáció. 

Lineáris programozás. Szimplex módszer geometriai-kombinatorikai háttere. 

Követelmények: A tantárgy teljesítése esetén a hallgatónak a következő szintű ismerettel kell 

használnia a matematikát: a matematikai gondolkodás és működési alap elemeivel tisztában legyen; 

bizonyos matematikai manipulációban készséggel, illetve jártassággal rendelkezzen; szakmájához 

szükséges konvertibilis és tovább építhető matematikai ismeretekkel rendelkezzen. 

Oktatási módszer: Előadások írásvetítő felhasználásával, gyakorlatok egyéni feladatmegoldással, 

konzultáció. 


Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: 

D. Monhor: Valószínűségelmélet (NyME GEO jegyzet, 2002.) 

D. Monhor: Matematikai statisztika elemei (NyME GEO jegyzet, 2002.) 

D. Monhor: Valószínűségelmélet (NyME GEO példatár, 2000.) 

D. Monhor: Valós lineáris algebra és lineáris programozás (Műszaki Könyvkiadó, Bp, 2001) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: 

Valószínűségelméletből 10, matematikai statisztikából 6, lineáris algebra és lineáris 

programozásból 12 legfontosabb alapvető típusú minta feladatot kell megoldani. Ezek gyakorló 

illetve illusztráló jellegű, az elméleti anyag megértését szolgáló, valamint matematikai módszerek 

felhasználását elősegítő feladatok. A feladatok a jegyzetekben illetve a könyvekben találhatók, vagy 

az oktatók adják ki a gyakorlatokon. 

91



GANAGEM1 





Geometria I. (GEM) 


Vizsga 

Félév: 

1 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Baboss Csaba 


A tantárgy célja: A szakmai tantárgyak által igényelt geometriai ismeretek elsajátítása, önálló 

feladatok megoldása, a mérnöki munkához nélkülözhetetlen térszemlélet fejlesztése. 

A tantárgy leírása: Mátrixok, determinánsok, vektorok, vektorok skaláris, vektoriális és vegyes 

szorzata. Koordináta rendszerek (polár- és henger, Descartes-féle derékszögű koordináta rendszer). 

Koordináta geometria. Az egyenes analitikus geometriája, két egyenes kölcsönös helyzete. A sík 

analitikus geometriája, illeszkedés, párhuzamosság, merőlegesség. Metrikus feladatok. Szögfelező 

egyenes egyenletrendszere. Két kitérő egyenes távolsága és normál transzverzálisának 

egyenletrendszere. A kúpszeletek, a gömb és az ellipszoid egyenlete. A hiperbola aszimptotáinak 

egyenletei. A parabola érintőinek tulajdonságai. Projektív geometria. Alapalakzatok, alrendszerek, 

perspektivitás, projektivitás, osztóviszony, kettősviszony. Papposz tétele. Elsőfokú alapalakzatok 

projektív vonatkozása. Másodfokú alapalakzatok perspektív helyzete és projektív vonatkozása. 

Síkrendszerek kollineár leképzése. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a témakörökkel kapcsolatos feladatok 

megoldásait, szerkesztési eljárásait. 

Oktatási módszer: Szemléltetéssel, modellezéssel és írásvetítő használatára épülő előadás, a 

gyakorlatokon pedig logikai készséget és térszemléletet fejlesztő feladatok megoldása. 



Kötelező irodalom: 

Baboss Csaba: Geometria I. (NyME GEO jegyzet, 2002.) 

Ajánlott irodalom: 

H.S.M. Coxeter: A geometriák alapjai (Műszaki Kiadó, Bp., 1973.) 

H.S.M. Coexter – S.L. Greitzer: Az újra felfedezett geometria (Gondolat Kiadó, Bp., 1977.) 

Hajós György: Bevezetés a geometriába (Tankönyvkiadó, Bp., 1966.) 

Kárteszi Ferenc: Bevezetés a véges geometriába (Akadémia Kiadó, Bp., 1972.) 

Kárteszi Ferenc: Lineáris transzformációk (Tankönyvkiadó, Bp., 1974.) 

Lánczos Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése (Gondolat Kiadó, Bp., 1976.) 

Pelle Béla: Geometria (Tankönyvkiadó, Bp., 1974.) 

Reiman István: A geometria határterületei (Gondolat Kiadó, Bp., 1986.) 

Sain Márton: Nincs királyi út (Gondolat Kiadó, Bp., 1986.) 

Szőkefalvi Nagy Gyula: Projektív geometria (Tankönyvkiadó, Bp., 1970.) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Az elméleti előadásokhoz kapcsolódó aktuális feladatok 

megoldása. 

92



GANAGEM2 


Geometria II. (GEM) 



Előfeltételek: GANAGEM1 Geometria I. 

Félév: 

2 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Baboss Csaba 


A tantárgy célja: A szakmai tantárgyak által igényelt geometriai ismeretek elsajátítása, önálló 

feladatok megoldása, a mérnöki munkához nélkülözhetetlen térszemlélet fejlesztése. 

A tantárgy leírása: Szférikus geometria. Gömbkétszög, gömbháromszög, mellék-, csúcs-, 

átellenes- és szimmetrikus gömbháromszögek. A gömbháromszög területe, szinusztétele, 

koszinusztétele. Földrajzi helyek távolsága. Ortodróma, loxodróma, geodetikus vonal fogalma. 

Kótás projekció. Méretarány, lépték, térelemek ábrázolása. Két egyenes kölcsönös helyzete, 

illeszkedési feladatok. Lejtő, rézsű fogalma. Párhuzamos és merőleges térelemek ábrázolása. 

Metszési alapfeladatok. Dőléskúp fogalma, alkalmazása. Sík- és térgörbék ábrázolása. Görbe adott 

pontjához tartozó simulóköre, görbülete. Rézsűfelületek. Terepfelületek ábrázolása, nevezetes 

pontjai és vonalai, metszése, érintősíkja, érintő egyenese, semleges vonala. Plató szerkesztése. 

Centrális projekció. Térelemek ábrázolása, illeszkedő és párhuzamos térelemek. A sík nevezetes 

vonalai. Metsző térelemek. Térelemek képsíkszöge. Dőléskúp alkalmazása. Centrális kollineáció. A 

képsík rendezők törvényei. Sztereoszkópikus képpárok. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a témakörökkel kapcsolatos feladatok 

megoldásait, szerkesztési eljárásait. 

Oktatási módszer: Szemléltetéssel, modellezéssel és írásvetítő használatára épülő előadás, a 

gyakorlatokon pedig logikai készséget és térszemléletet fejlesztő feladatok megoldása. 



Baboss Csaba: Ábrázoló geometria II. (EFE FFFK jegyzet) 

Petrich Géza: Ábrázoló geometria (Tankönyvkiadó, Bp., 1973.) 

Zigány Ferenc: Ábrázoló geometria =Tankönyvkiadó, Bp., 1962.) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Az elméleti előadásokhoz kapcsolódó aktuális feladatok 

megoldása. Két tussal kihúzott rajzi feladat elkészítése 6-6 feladattal. 

93



GANAINT1 






(INT) 


félévközi jegy 

Félév: 

1 


4 

Tanszék: Térinformatika Tanszék (GTI) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szepes András 


A tantárgy célja: a hallgatók informatikai, számítástechnikai ismereteinek megalapozása, illetve 

szélesítése. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, melyek alapján alkalmassá válnak a 

szaktantárgyakban felmerülő feladatok önálló számítógépes megoldására, illetve az ott bemutatott 

alkalmazói szoftverek gyors elsajátítására. Különösen fontos a számítástechnikai kultúra iránti 

igényük felkeltése, az alkotó alkalmazói szemlélet kialakítása. Fontos feladat a csoportmunkára 

való felkészítés. Alkalmassá kell válniuk a hallgatóknak az Európai Számítógépkezelői Vizsga 

követelményeinek teljesítésére. 

A tantárgy leírása: Informatikai, számítástechnikai alapismeretek: Informatikai alapfogalmak 

(adat, információ, hardveres alapfogalmak, szoftveres alapfogalmak, az operációs rendszerek, a 

fájlmenedzser programok). Hálózati ismeretek (a hálózatok kiépítése, a hálózatok vezérlése, a 

hálózatok biztonsági kérdései, a hálózati munka szabályai). A szövegszerkesztés (a 

szövegszerkesztő programok jellemzése, a szövegszerkesztők szolgáltatásai, a szöveg- és 

kiadványszerkesztés szabályai). A számítógép alapelemei, kezelési ismeretek. A DOS operációs 

rendszer alapbeállításai (konfigurálás) és alapműveletei (állományok létrehozása, kezelése). A 

Windows NT kezelői felülete, alapbeállítások végrehajtása. Alapműveletek állományokkal. 

Hálózatok kezelése, hálózati munkavégzés. Az Internet felhasználása, böngészés, levelezés, FTP 

szolgáltatások. Szövegszerkesztés (formázás, beillesztés). Számítógépes prezentáció 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az operációs rendszerek kezelését, a 

szövegszerkesztést és a file-menedzserek kezelését. 

Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes demonstráció, bemutató anyagok, mintafuttatások. 

A gyakorlatokon minden hallgató külön számítógép mellett dolgozik, többnyire azonos feladatokat 

oldanak meg. 

Értékelés: Az évközi feladatok és számonkérés alapján. 


Szepes A.-Szepesné Stiftinger M.: Információtechnológia, Szfvár, 2002. 

Benkő és tsai.: Mindenkinek a PC-ről, Computerbooks, Budapest 1995. 

Stolnicki Gy.: Hálózatokról kezdő felhasználóknak, Computerbooks, Budapest. 1995. 


5 db óra eleji kisdolgozat 

2 db beszámoló (1 órás feladat) 

2 db házi feladat 

94



GANAINT2 


Információtechnológia II. 

(INT) 


vizsga 



Előfeltételek: GANAINT1 Információtechnológia I. 

Félév: 

2 


6 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szepes András 


A tantárgy célja: a hallgatók informatikai, számítástechnikai ismereteinek megalapozása, illetve 

szélesítése. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, melyek alapján alkalmassá válnak a 

szaktantárgyakban felmerülő feladatok önálló számítógépes megoldására, illetve az ott bemutatott 

alkalmazói szoftverek gyors elsajátítására. Különösen fontos a számítástechnikai kultúra iránti 

igényük felkeltése, az alkotó alkalmazói szemlélet kialakítása. Fontos feladat a csoportmunkára 

való felkészítés. Alkalmassá kell válniuk a hallgatóknak az Európai Számítógépkezelői Vizsga 

követelményeinek teljesítésére. 

A tantárgy leírása: Adatkezelési ismeretek: Programozási ismeretek (algoritmuselmélet, 

programozási alapfogalmak, a Turbo Pascal alapelemei, egyszerű programok létrehozása, összetett 

programok létrehozása, adatkezelés programból). Adatbázis-kezelés (az adatbázisok felépítése, az 

adatbázisok kezelésének módszerei, az adatbázisok kiépítése, az adatbázisok karbantartása). 

Táblázatkezelés (a táblázatkezelők szolgáltatásai, a táblázatok létrehozása, a táblázatkezelők 

szolgáltatásai, a táblázatok karbantartása). 

Szakmai adatfeldolgozási ismeretek: Felmérési rendszerek (rendszerelméleti alapfogalmak, a 

felmérési rendszerek felépítése. A digitális térkép (a digitális térkép alapfogalmai, a digitális térkép 

adatforrásai). A digitális térkép szerkesztése (a síkrajz létrehozása, a feliratok elhelyezése, a 

jelkulcsok elhelyezése). A területszámítás megoldása. A digitalizálás célja, megoldása. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a számítógépes programozás alapjait, a 

digitális térkép szerkesztésének módszereit. 


A gyakorlatokon minden hallgató külön számítógép mellett dolgozik és egy nagyobb, összefüggő 

feladatot kell megoldaniuk. 



Szepes A.-Szepesné Stiftinger M.: Információtechnológia, Szfvár, 2002. 

Szepes A.-Szepesné: Automatizáció a földhivatalban, SE FFFK, Szfvár 1997. 

MS Acces és MS Excel felhasználói kézikönyv 

Szepes A.: Adatfeldolgozás, SE FFFK, Szfvár, 

Szepes A.: MicroStation, SE FFFK, Szfvár 1997. 

Szepes A.: Interaktív Térképszerkesztő Rendszer, SE FFFK 1993. 

Oláh R.: ITR felhasználói kézikönyv, DIGICART, Budapest 1995. 


10 db óra eleji kisdolgozat, 4 db beszámoló (1 órás feladat), 4 db házi feladat 

95



GANAGED1 





Geodézia I. (GED) 


vizsga 

Félév: 

1 


6 

Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Tánczos László 


A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a geodéziai 

munkálatok elvégzéséhez szükséges alapismereteket, műszereket, a feldolgozás alapvető 

módszereit. 

A tantárgy leírása: Alapfogalmak. Föld alakja és függővonal, szintfelület és geoid. fogalma, 

közelítő felületek. Mérés elve, mértékegységek. A mérés hitelessége. A távolság meghatározás 

fogalma. Mérőszalag és komparálása. Egyenes vonalak kitűzése. Szögprizmák. Derékszögű 

koordináta mérés és kitűzés. Szabad mérési vonal. Mérési jegyzet és mérési vázlat. 

Műszerek szerkezeti elemei. Vetítők, pontra állás, állótengely függőlegessé tétele. Geodéziai 

távcsövek, az irányvonal fogalma, az irányzás és megbízhatósága. Elektronikus szögmérés elve és 

módszerei. Leolvasó berendezések. Vízszintes és magassági szögmérés. Pontok megjelölése. A 

teodolit felépítése, főbb szerkezeti részei, tartozékai, kényszerközpontosítás. A műszerhibák 

figyelembevétele elektronikus teodolitoknál. Műszervizsgálatok végrehajtása. Geodéziai koordináta 

rendszerek. Irányszög és távolság, valamint polárispont számítása. Álláspontok tájékozása, 

szögeltérés és lineáris eltérés számítása. Koordináta transzformáció. Pont kapcsolások elve. 

Területszámítás koordinátákból. Trapézekre és háromszögekre bontása. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az geodézia alapfogalmait, az alapfeladatok 

megoldásait, a feladatok gyakorlati végrehajtásának szabályait. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon terepi 

mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás, számítási feladatok végrehajtása. 

Értékelés: A félév során két zárthelyi dolgozatot (1. elmélet, 2. geodéziai számítások) és egy 

gyakorlati beszámolót (műszerkezelés) tesznek a hallgatók. 40%-ban az évközi feladatok és 60%- 

ban a vizsga alapján. 


Kötelező irodalom: Tánczos László: Általános geodézia I. (EFE FFFK jegyzet) 

Ajánlott irodalom: Krauter András: Geodézia (Műegyetemi Kiadó, Bp., 1995.) 

Dr. Fialovszky Lajos: Geodéziai műszerek (Műszaki Kiadó, Bp., 1979.) 

Kezelési útmutató (SHARP 512S) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Mérési (hosszmérés, derékszögű koordináta mérés, 

iránymérés teodolittal, magassági szögmérés) és számítási (mértékegységek, tájékozás, polárispont 

számítás, transzformálások, területszámítás koordinátákból, előmetszés, oldalmetszés, ívmetszés) 

feladatok. 

96



GANAGED2 


Geodézia II. (GGE) 



Előfeltételek: GANAGED1 Geodézia 1. 

Félév: 

2 


6 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs 


A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérés műszereit, 

a mérési módszereket, számítási eljárásokat. 

A tantárgy leírása: Pontkapcsolások elve. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés, ívmetszés és 

külsőpont fogalma, számítása. Legkedvezőbb alakzat kérdése. Számítási ellenőrzés. 

Pontmeghatározás pontkapcsolásokkal. Fölös mérések szükségessége. 

A sokszögvonal fogalma, csoportosítása, a mérési eredmények értelmezése. Kétszeresen tájékozott, 

egyszeresen tájékozott, beillesztett sokszögvonal számítása. A mérési hiba helyének keresése. 

Kényszerközpontosítás. 

Mérési hiba fogalma, osztályozása a hiba jelege és eredete szerint. Pontossági mérőszámok, Gauss 

hibatörvénye. Kiegyenlítő számítás alapelve és végrehajtása egy ismeretlenre végzett mérések 

esetében, A hibaterjedés fogalma és alkalmazása. 

Fizikai távmérés alapelve, távmérési módszerek, A légkör hatása a távmérésre, törésmutató 

meghatározása, meteorológiai javítás. A távmérés hibaforrásai, az összeadó és a szorzó állandó 

meghatározása. A távolság mérések redukálása, redukciók. Elektronikus teodolitok, A digitális 

szögmérés módszerei. Dőlésérzékelők, elektronikus libellák. Műszerhibák figyelembe vétele. 

Elektronikus és optikai tahiméterek és mérőállomások A teodolit távmérő és az adatrögzítő egység 

kapcsolata. Az elektronikus tahiméterek fontosabb programjai. A mérőállomások programjai, 

Különböző mérőállomások használata. Poláris részletmérés. Mérőállomások. Adatok kiolvasása és 

átvitele számítógépbe. Kiolvasó és feldolgozó programok. 

Magasságmérés fogalma, különböző alapfelületek. A magasság meghatározás különböző módjai. A 

szintezés és a vonal szintezés alapelve. Szintezőműszerek felépítése libellás és kompenzátoros 

műszerek. Felépítése, használata és igazítási hibái. Szintezőlécek. Szintezés végrehajtása, és 

gyakorlati szabályai. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell az alapvető mérési, 

számítási feladatokat, az egyes méréseket önállóan kell végrehajtani. Jártasság szinten kell 

használni a tanszéken található műszereket. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző 

műszerek és mérési eljárások bemutatása. 



Kötelező irodalom: Dr. Krauter András: Geodézia (Tankönyv Kiadó, Budapest) 

Dr. Csepregi Szabolcs: pontkapcsolások és mérőállomások jegyzet kiegészítés 

Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat 

cikkei, oktató videofilmek 

Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatokról 

(mérési, számítási feladatok) műszaki leírásokat kell készíteni, illetve megírandó 2 zárthelyi 

dolgozat. 

97



GANAFIZ0 





Fizika (FIZ) 


Félévközi jegy 

Félév: 

1 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Csordásné Marton Melinda 


A tantárgy célja: A tantárgy oktatásának célja egyrészt, hogy a hallgatók elsajátítsák a szaktárgyak 

oktatásához nélkülözhetetlen fizikai ismereteket, másrészt, hogy korszerű műszaki 

gondolkodásmódot alakítsanak ki. 

A tantárgy leírása: A nemzetközi mértékegység rendszer. A mechanika alapjai és alkalmazásai. 

Mozgástani és erőtani alapismeretek (kinematika, dinamika). Általános tömegvonzás, gravitációs 

tér, gravitációs potenciál. Kepler törvények. Középponti erők, az égitestek, bolygók és műholdak 

mozgása, különös tekintettel a GPS méréstechnikára. A rezgőmozgás elemei, a rezonancia 

jelenségének vizsgálata. Hullámtan, polarizáció, diffrakció, interferencia. A fénytan alapjai és 

alkalmazása. A geometriai optika alapjai (tükrök, lencsék, prizmák, összetett optikai rendszerek, 

távcsövek, képalkotás, képszerkesztés). Leképezési hibák. A fény mint hullám. Lézerek. A lézerek 

működési elve és típusai. A fizikai optika alapjai a méréstechnikában. Az elektromosság és 

mágnesség alapjai. Áramforrások, akkumulátorok. Az elektromos áramtér, Ohm és Kirchoff 

törvényei. Az elektromágneses indukció és alkalmazásai. A váltakozó áram és szinuszos váltakozó 

áramkörök. A váltakozó áramú körök elemei. Rezonancia, rezgőkörök, Thomson egyenlet. Az 

elektromágneses hullámok, hullámspektrum. Rádióhullámok terjedése az ionoszférában, 

sztratoszférában és troposzférában. Az elektronika alapjai és egyes alkalmazásai. Elektronikus 

áramköri elemek. A kvantumelektronika elemei. Impulzus áramköri elemek és alkalmazásuk. Az 

idő és mérése korszerű eszközökkel, atom- és molekuláris órák. 

Követelmények: Olyan speciális fizikai ismeretek megszerzése, melyekre a korszerű műszaki 

tudomány építhet. Készség szinten kell az elméleti és gyakorlati feladatokat megoldani, különös 

tekintettel a műszaki vonatkozásokra. 

Oktatási módszer: Előadások alatt demonstrációs eszközök, írásvetítő, videó használata. 

Gyakorlatokon műszeres mérések, kísérletek, feladatmegoldások történnek. 



Dr. Futó László: Fizika és elektronika 

Budó-Mátrai: Kísérleti fizika I-III. 

Megoldandó feladatok száma, típusa: A félév során tíz alkalommal elméleti ismeretek 

számonkérése, két alkalommal feladatmegoldó zárthelyi írása. 

98



GANATÉT0 





Térképtan (TÉT) 


vizsga 

Félév: 

1 


3 

Tanszék: Fotogrammetriai és Távérzékelési Tanszék (GFO) 

Tantárgyfelelős oktató: Marton Tibor 


A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja a Magyarországon használatos vetületi rendszerek, 

térképrendszerek bemutatása, a térképkészítés során felhasználható anyagok (hordozók), 

rajzeszközök ismertetése, a térképkészítés rajzi utasításainak bemutatása. 

A tantárgy leírása: A térkép fogalma, a térképek osztályozása (földi térképek, földmérési, 

topográfiai, közmű és szaktérképek, tematikus térképek, korográfikus térképek). Magyarországi 

vetületi- és térképrendszerek, a vetületek szelvényhálózati és szelvényszámozási rendszerei. A 

térkép tartalma és a tartalom ábrázolása. Egységes jelölések a térképeken, jelkulcsok. A jelkulcsi 

ábrázolás szabályai, módszerei, a térképek névrajza. A térképek kirajzolása, hordozóanyagok, a 

rajzolás és szerkesztés eszközei. A térképkészítés munkafolyamata. Digitális térkép szerkesztése, 

nyomtatása. Térkép sokszorosítási eljárások. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a magyarországi térképrendszereket, a 

térképkészítés technológiai lépéseit. Jártasnak kell lenniük a térképező eszközök használatában, 

ismerniük kell a digitális térképek készítésének elvét, sajátosságait. 

Oktatási módszer: Előadások írásvetítő felhasználásával. Gyakorlatokon anyagok bemutatása, 

rajzi, szerkesztési feladatok elvégzése. 

Értékelés: 50%-ban az évközi feladatok és 50%-ban a szóbeli vizsga alapján. 


Irodalom Klinghammer – Papp-Váry: Földünk tükre a térkép (tankönyv) 

F.7. és DAT szabályzatok, 

előadásjegyzetek, 

Térképtan jegyzet (készül) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Gyakorlatokról (térképi elemek rajzolása, térképezési 

feladatok, térképrészlet szerkesztése, rajzolása) hetente elkészítendő és leadandó feladatok, továbbá 

2 zárthelyi dolgozat megírása a félév elején megadott részletes tantárgyi követelmények szerint. 

99



GANATOP0 



Előfeltételek: GANATÉT0 


Topográfia (TOP) 


vizsga 

Térképtan 

Félév: 

2 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Marton Tibor 


A tantárgy célja: A topográfiai alaptérkép tartalmának, előállításának, felmérési módszereinek, 

technológiájának ismertetése. A kialakult felszíni formák térképi ábrázolásához szükséges 

ismeretek és jártasság megszerzése. 

A tantárgy leírása: Topográfiai alapfogalmak, a hazai topográfiai térképezés történeti áttekintése. 

A domborzatábrázolás fejlődése, módjai. A szintvonalas domborzatábrázolás. Domborzattan, a 

domborzati idomok, fő és mellék idomok. Vízgyűjtő és vízválasztó idomok. Összefüggő 

domborzatábrázolás törvényszerűségei. A topográfiai térképek csoportosítása, magassági 

alapszintjei, vetületi rendszerei, méretaránya és szelvénybeosztása. A topográfiai térkép tartalma, a 

tartalom ábrázolása, jelkulcsok. Hagyományos és fototopográfiai felmérési módszerek. A topgráfiai 

térképek felújítása, a felújítás szükségessége, munkafolyamata. A térkép vizsgálata, pontossági 

követelmények. A Magyar Topográfiai program lényege, szolgáltatásai. A digitális 

domborzatmodell előállítási módszerei, eszközei. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a topográfiai alaptérkép készítésének technológiai 

lépéseit, módszereit, az elkészítendő mellékletek tartalmát és formai követelményeit. Ismerniük kell 

a felszíni formákat és azok szintvonalas ábrázolásának szabályait. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, dia és oktatófilm. Gyakorlatokon szerkesztési feladatok 

elvégzése. A terepgyakorlaton egy kijelölt terület felmérése az alapoktól a tisztázati rajzig 



Irodalom 

Birkás János: Topográfia I. /domborztattan/ (EFE FFFK jegyzet) 

T.1. T.2., T.3. szabályzatok, 

Topográfia jegyzet (készül) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Hetente elkészítendő feladatok (szintvonaltervek készítése 

idomvázlat alapján, metszetszerkesztés) leadása, továbbá 2 zárthelyi dolgozat megírása a félév 

elején megadott részletes tantárgyi követelmények szerint. 

100



GANAFTT0 


2 előadás 



Földtan és talajtan (FTT) 



Térképtan 

Félév: 

2 


2 

Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Dömsödi János 


A tantárgy célja: egyrészt alapozó, illetve kiegészítő ismereteket nyújt az egyes szaktárgyakhoz 

(Topográfia, Mérnökgeodézia, Felsőgeodézia), másrészt elősegíti a földmérő és földrendező 

mérnökök munkáját mindazokon a területeken, ahol a geodézia és a geológia (szükségszerűen) 

kapcsolódik (pl. bányászat-bányamérés, mélyépítés, út- vasútépítés, vízépítés). 

A tantárgy leírása: Földtan: A Föld, mint égitest, a Föld kialakulása; a földfelszín kialakulása; a 

Föld külső és belső részei. A légkör tulajdonságai. Belső és külső erők (vulkánosság, földrengések, 

erózió, defláció, letarolódás). Lejtőlepusztulási és feltöltődési formák, a folyóvíz felszínalkotó 

munkája. A karsztosodás, a karsztformák kialakulása. A lösz felhalmozódásával, lepusztulásával 

keletkező felszínalaktani formák. Szerkezettan, rétegtan, szerkezeti mozgások. Vízföldtan, talajvíz, 

rétegvíz, a víz és a kőzetek kapcsolata, artézi víz, források. Kőzettan, a kőzetek csoportosítása, 

alkotórészei. Geomorfológia; a síkságok, a völgyek, a medencék, a hegyek; a hegységek 

rendszerezése. Talajtan: A talaj fogalma, a talajtan fejlődése és felosztása. A talaj kialakulása (a 

talajképződés tényezői). A talaj alkotórészei, tulajdonságai, kémhatása, hőgazdálkodása, 

levegőgazdálkodása, vízgazdálkodása, tápanyag-gazdálkodása. A talajok rendszertani felosztása. A 

talajtípusok részletes ismertetése. A talajtérképezés céljai és módszerei, a talajtérképek 

rendszerezése. Földértékelés, földminősítés. A földminőség romlása, védelmi lehetőségei. A 

földminőség javulásához alkalmazható javítási módszerek, eljárások. 

Követelmények: Fogalmi ismeretek elsajátítása, a gyakorlati ismeretek alkalmazása. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó filmek alkalmazása. Gyakorlatokon 

tanulmányutak, illetve földminták, transzparensek bemutatása. 



dr.Dömsödi János: Földtan és talajtan (NyME GEO főiskolai jegyzet 2002) 

Megoldandó feladatok száma, típusa: A félév során két zárthelyi dolgozat, egy számítási feladat 

(földminőség-javítás számítása) és két rajzi feladat (földtani szelvények szerkesztése, talajtani 

térkép szerkesztése). 

101



GANAFOT1 



Előfeltételek: GANAGEM2 


Fotogrammetria I. (FOT) 


vizsga 

Geometria II. 

Félév: 

3 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Engler Péter 


A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a szakágazat terén 

felmerülő feladatok fotogrammetriai módszerekkel történő megoldásait és azokat alkalmazni tudják. 

Átfogó ismereteket kapnak a hallgatók a különböző kiértékelési módszerekről, a felhasználható 

műszerekről, az elérhető pontosságról. 

A tantárgy leírása: A távérzékelés fogalma, alapelve, képalkotó megoldások. A fotogrammetria és 

a távérzékelés kapcsolata. A fotogrammetria fogalma, feladata, felosztása. A fotogrammetria 

geometriai, optikai, fotográfiai és matematikai alapjai. A mérőfénykép fogalma, külső és belső 

adatai, nevezetes pontjai, vonalai. A mérőfénykép torzulásai. Földi és légi fényképező kamerák 

felépítése, csoportosításai, kiegészítő berendezései. A CCD kamerák működési elve, megoldási 

módjai. A légifényképező kamerát hordozó eszközök fajtái, követelmények. A földi fotogrammetria 

alapjai, munkaszakaszai. Korszerű felvevő és kiértékelő rendszerek. A légi fotogrammetria alapjai, 

a repülési terv. Az ortofotoszkópia fogalma. A perspektív és a differenciális képátalakítás 

módszerei, műszerei. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten kell az alapvető mérési, számítási 

és kiértékelési feladatokat végrehajtani. Jártasság szinten kell használni a tanszéken található 

műszereket. Ismerni kell a hazai és nemzetközi gyakorlatban használatos korszerű műszereket. 





Kötelező irodalom: Karl Kraus: Fotogrammetria (Tertia Kiadó, Budapest) 

Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, 

Geodézia és Kartográfia, ill. Térinformatika folyóiratok cikkei, 

oktató videofilmek, műszerleírások 



dolgozat. 

102



GANAFOT2 


Fotogrammetria II. (FOT) 



Előfeltételek: GANAFOT1 Fotogrammetria I. 

Félév: 

4 


5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Engler Péter 


A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a szakágazat terén 

felmerülő feladatok fotogrammetriai módszerekkel történő megoldásait és azokat alkalmazni tudják. 

Átfogó ismereteket kapnak a hallgatók a különböző kiértékelési módszerekről, a felhasználható 

műszerekről, az elérhető pontosságról. 

A tantárgy leírása: A térfotogrammetria alapjai, alapképletek. Belső-, relatív- és abszolút tájékozás 

analóg és analitikus megoldásai. A tájékozások hibaforrásai, hatásábrái, a modelltorzulások. Analóg 

térfotogrammetriai műszerek, számítógéppel támogatott rendszerek felépítése. Analitikus műszerek 

csoportosítása, felépítése, működése. Az általános fotogrammetriai technológia lépései. 

Fotogrammetriai térképkészítési technológiák és pontosságuk. Légiháromszögelési eljárások 

osztályozása, pontosságuk. A digitális fotogrammetria fogalma, alapjai, műszerei, kiértékelési 

módszerei. A GPS alkalmazási lehetőségei a fotogrammetriában. A fotogrammetria speciális 

alkalmazási területei. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten kell az alapvető mérési, számítási 

és kiértékelési feladatokat végrehajtani. Jártasság szinten kell használni a tanszéken található 

műszereket, ismerni kell az ezekkel végrehajtható térképezési, pontsűrítési feladatokat. Ismereti 

szinten kell elsajátítani a hazai és nemzetközi gyakorlatban használatos korszerű műszereket, 

technológiákat. 





Kötelező irodalom: Karl Kraus: Fotogrammetria (Tertia Kiadó, Budapest) 

Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, 

Geodézia és Kartográfia, ill. Térinformatika folyóiratok cikkei, 

oktató videofilmek, műszerleírások 



dolgozat. 

103



GANATÉI1 



Előfeltételek: GANAGED2 


Térinformatika I. (TÉI) 



Geodézia II. 

Félév: 

3 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Végső Ferenc 

A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően (A) 

A tantárgy célja: A tantárgy célja a térinformatika alapfogalmainak, elemeinek és funkcióinak, 

tipikus alkalmazásainak, fejlődésének megismertetése. 

A tantárgy leírása: Alapfogalmak: GIS elemek, térbeli döntés-előkészítés, GIS műveletek, 

alkalmazások, a térinformatika története. A valós világ számítógépes modellezése: az egyed 

leképezésének problémái, az egyed megjelenése a modellben, a vektoros és raszteres rendszer 

összehasonlítása, a fedvény koncepció, az objektum orientált modell. Térinformatikai algoritmusok 

áttekintése: az adat-átalakítás műveletei, műveletek térinformatikai rétegek között. Térbeli elemzés: 

a lekérdezés, a térbeli szerkesztések, az elemzés, a megjelenítés alapelvei, a megbízhatóság 

becslése. Térbeli adatok kezelése: térbeli adatbázisok, a felhasználói felület és értékelése, a 

térinformatikai rendszer testre szabása. GIS alkalmazások vázlatos áttekintése: földinformációs 

rendszerek (LIS), a GIS és a közművek, városi alkalmazások. Informatikai trendek. 

Követelmények: Tudni kell a térinformatika alapfogalmait, az adatbázis létrehozásának elveit, 

lépéseit, a térbeli elemzések alapvető módszereit, ismerni kell a működő rendszerek elveit, a 

rendszer testre szabásának folyamatát. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. Gyakorlatokon 

feladatmegoldás számítógépeken. 

Értékelés: Az évközi feladatok megoldása és számonkérés alapján. 


Kötelező irodalom: Márkus Béla – Végső Ferenc: Térinformatika főiskolai jegyzet 

Ajánlott irodalom: Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. I. 

A Geodézia és Kartográfia folyóirat vonatkozó cikkei 

A témával foglalkozó mindenkori webhelyek 

Segédeszközök: Térinformatikai szoftverek 

Megoldandó feladatok: Saját térinformatikai adatbázis felépítése és elemzése a gyakorlaton 

tanultak alapján. 

104



GANATÉI2 


Térinformatika II. (TÉI) 



Előfeltételek: GANATÉI1 Térinformatika I. 

Félév: 

4 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Márkus Béla 

A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően (A) 

A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg a térinformatikai szoftverek által alkalmazott módszerek 

és algoritmusok elveit, alapformáit, sémáit, az adatelemzési stratégia kialakításának folyamatát, 

sajátítsa el az adatelemzési problémák megoldásának gyakorlati fogásait. A tantárgy elsajátítása 

után a hallgató képet kap a térinformatikai rendszerek projektszemléletű megvalósításának 

folyamatáról, képes lesz 

A tantárgy leírása: Alapfogalmak. Egyszerű térbeli műveletek: távolság, terület, lekérdezések, 

statisztikai műveletek. Szomszédság (övezetek, csoportosítás, szűrés). Összetett térbeli műveletek: 

problémák, skálák, átlapolás, vektoros átlapolás (algoritmusok, Boolean műveletek, forgácsok), 

raszteres átlapolás, térképi algebra, idősorok. Térbeli interpoláció, speciális interpolációk (vonal 

menti, területekre). Transzformációk (vektor-raszter, raszter-vektor). Digitális 

domborzatmodellezés: interpolációs módszerek, elemi műveletek, komplex műveletek. Hálózatok: 

irányítás, készletek elosztása, gyűjtés. Döntés előkészítés: kartográfiai modellezés, megbízhatóság. 

Projektmenedzsment alapismeretek: stratégiai menedzsment, projektötlet, projekttervezés, 

projektmenedzsment. A GIS helye és szerepe a szervezetben. Tervezés és jövőkép. 

Követelmények: A hallgatónak ismernie kell a térbeli műveletekkel kapcsolatos alapfogalmakat, 

képessé kell válnia azok gyakorlati alkalmazására, és a döntéstámogatásban való felhasználására. 


feladatmegoldás számítógépeken. 



Kötelező irodalom: Márkus Béla: Térinformatika II. - Térinformatikai rendszerek, NyME GEO 

jegyzet, 2003. 

Guszlev Antal: ArcGIS gyakorlatok, NyME GEO, jegyzet, 2003. 

Ajánlott irodalom: Detrekői Ákos - Szabó György: Térinformatika, Nemzeti Könyvkiadó, 2002. 

NCGIA Core Curriculum II. és III. kötet, SE FFFK, 1994. 

Szoftver: 

ArcGIS és GeoMedia 

Megoldandó feladatok: a félévenként kiírt tantárgyi követelmények szerint: 2 zárthelyi, gyakorlati 

feladatok, és 1 komplex beszámoló. 

105



GANAAMH0 





Alappontmeghatározás (AMH) 


vizsga 

Geodézia II. 

Félév: 

3 


5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Busics György 


A tantárgy célja: A hallgatók sajátítsák el a vízszintes, a magassági és a térbeli alapponthálózat 

létesítésének, fenntartásának és felhasználásának korszerű és gazdaságos módszereit, szerezzenek kellő 

gyakorlatot az egy-, két- és háromdimenziós mérésekkel végrehajtott alappontsűrítésben, elsősorban a 

felmérési hálózatokra és az országos negyedrendű hálózatokra koncentrálva. 

A tantárgy leírása: A pontok térbeli helyének értelmezése, a geodéziai helymeghatározás folyamata. Az 

alappontok csoportosítása. A magyar vízszintes hálózatok történeti áttekintése. Az EOVA felépítése. A 

negyedrendű, az ötödrendű és a felmérési alappontok létesítésének célja, pontsűrűsége, relatív hibája, 

szabályai. Az állandósítások áttekintése. Meglévő építmények felhasználása vízszintes alappontként. Az 

őrhálózat szerepe. Az irány- és távméréses negyedrendű és felmérési hálózatok kiépítésének 

munkaszakaszai: az irodai előkészítés és tervezés, a szemlélés és kitűzés. Az építés és állandósítás 

munkaszakasza, a pontok ideiglenes megjelölése. A mérés munkaszakasza: irodai és terepi előkészítés, az 

iránymérés és a távmérés végrehajtása. A mért távolságok redukálása. Toronymérés külpontossági elemeinek 

meghatározása segédpontokkal és alapvonallal. Előkészítő számítások: tájékozás adott és új pontokon. A 

meghatározási terv jelölései. A pontonkénti számítás néhány módszere: magaspont levezetés számítása, 

pontkapcsolások alkalmazása, sokszögelési csomópont számítása. Fiktív irányok és távolságok 

felhasználása. Szabatos számítási eljárások. Vízszintes hálózatok kiegyenlítéssel történő számításának 

előnyei a pontonkénti számítással összevetve. Szabad álláspont koordinátáinak számítása. A vizsgálat 

munkaszakasza. Hibahatárok. Az EOVA pontszámozási rendszere. A magassággal és a magassági 

hálózatokkal kapcsolatos fogalmak. A magyar magassági hálózatok történeti áttekintése. Az EOMA 

felépítése. Régi és új állandósítási módok a magyar szintezési hálózatban. Vízszintes alappontok 

magasságának meghatározása. A magasságszámítások gyakorlati végrehajtása. A negyedrendű 

vonalszintezés célja, munkaszakaszai, munkarészei. Az ötödrendű vonalszintezés célja, munkarészei. A 

magassági alappontok számozásának rendszere. A műholdas helymeghatározás elve. A GNSS/GPS rendszer 

felépítése. A kódmérés és fázismérés elve, egyenlete. A D-kód tartalma. A GPS hibaforrásai. Relatív statikus 

és kinematikus GPS mérési módszerek. GPS mérések feldolgozásának folyamata. A GPS-szel történő 

alappontsűrítés munkafolyamata. A GPS hálózatok rövid áttekintése. 

Követelmények: A az alappontokkal kapcsolatos fogalmak ismerete, készség néhány pontból álló hálózat 

önálló létrehozására, mind a mérés mind a számítás tekintetében; jártasság a technológiai szabályzatok 

alkalmazásában. 

Oktatási módszer: Előadásokon projektoros bemutató, a fogalmak és alapvető mérési-számítási eljárások 

magyarázata. Gyakorlatokon csoportos mérési feladatok majd egyéni feldolgozás. 

Értékelés: 50 %-ban az évközi feladatok, 50 %-ban a szóbeli vizsga alapján. A kredit megszerzésének 

feltétele az évközi feladatok megfelelő színvonalú, határidős beadása és egy zárthelyi dolgozat eredményes 

megírása. A zárthelyi akkor eredményes, ha az elérhető pontszám legalább felét a hallgató megszerezte. 


Németh gy. – Busics Gy.: Alappontmeghatározás. Főiskolai jegyzet, Székesfehérvár, 1993. 

Husti György és társai: Globális helymeghatározó rendszer (NyME, Sopron, 2000.) 

Ádám és társai: Műholdas helymeghatározás, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004. 

Geodézia és Kartográfia folyóirat ajánlott szakcikkei, 

Segédletek és az előadások pdf formátumú vázlatai. 

106



GANAKIS0 





Kiegyenlítő számítások (GGE) 


Vizsga 

Geodézia II. 

Félév: 

3 


4 




A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a mérési eredmények 

feldolgozásának matematikai módszereit, elsajátítsák a kiegyenlítő számítások gyakorlati feladatait. 

A tantárgy leírása: A kiegyenlítő számítások és a matematikai statisztika kapcsolata. Eloszlások, 

intervallumbecslés, Statisztikai próbák. Mérési hibák, pontossági mérőszámok és mátrixok. 

Hibaterjedés általános törvénye. A kiegyenlítő számítás feladata, alapelve. Célfüggvények. 

Kiegyenlítő számítások csoportosítása. Oda-vissza mért mérések kiegyenlítése. 

Közvetett mérések kiegyenlítése. Javítási egyenletrendszer és normál egyenletrendszer szerkezete. 

Magassági hálózatok kiegyenlítése a közvetett mérések kiegyenlítése szerint. Iránymérések javítási 

egyenlete. Távmérések javítási egyenlete. Súlyozás irány- és távméréses hálózatokban. Schreiberféle 

fiktív egyenletek. Hálózati relatív középhiba. Oldal középhiba. 

Vektorhálózat kiegyenlítése, GPS mérések kiegyenlítése. Térbeli pont pontossága, hiba ellipszoid 

meghatározása. Hálózatkiegyenlítés számítógépen. Kiegyenlített pont pontossági jellemzői. 

Hibaellipszis és talppont görbe. Ponthiba és közepes ponthiba. 

Közvetlen mérések kiegyenlítése. Magassági hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések 

kiegyenlítése szerint. Vízszintes hálózatok feltételi egyenletei. 

Közvetett mérések kiegyenlítése kényszerfeltételekkel. A kiegyenlítés általános esete: Közvetlen 

mérések kiegyenlítése paramétereket tartalmazó feltételi egyenletekkel. 

Önálló hálózatok kiegyenlítése, a hálózat ranghiánya, kiegyenlítés a szabad paraméterek 

megkötésével és általánosított inverzek alkalmazásával. Önálló hálózatok kiegyenlítése 

kényszerfeltételek felvételével. A mátrixok Moore-Penrose általánosított inverz és szerepe a 

kiegyenlítésnél. 

Szekvenciális kiegyenlítés általános ismertetése. Kiegyenlítő egyenesek (regressziós egyenesek) 

változatai. Kiegyenlítő sík (regressziós sík) egy hibás koordináta esetén. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell az alapvető 

kiegyenlítő számítási feladatok megoldását. Jártasság szinten kell használni a kiegyenlítésben is 

alkalmazható matematikai szoftvereket. 






Felhasználható anyagok: 

Dr. Csepregi Szabolcs: Kiegyenlítő számítások 

ajánlott német vagy angol nyelvű irodalom, előadásjegyzetek, 

a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei 

Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott számítási feladatokat 

meg kell oldani, valamint megírandó 1 zárthelyi dolgozat. 

107



GANAVET0 



Előfeltételek: GANAGEM2 


Vetülettan (VET) 



Geometria II. 

Félév: 

3 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Németh Gyula 


A tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a nagy- és kisméretarányú térképek szerkesztéséhez 

használható fontosabb vetületeket, a magyarországi vetületi rendszerek kialakításának körülményeit 

és alkalmazásuk lehetőségeit. Szerezzenek kellő gyakorlatot a vetületi számítások és a különféle 

vetületi rendszerek közötti átszámítások végrehajtásában. 

A tantárgy leírása: A Föld térbeli felülete, erőtér, erővonalak. Alapfelület, képfelület, valódi és 

képzetes vetítés, vetítési középpont, centrális, ortogonális, klinogonális vetítés. Alapfelületek 

értelmezése: forgási ellipszoid, ellipszoidi földrajzi szélesség és hosszúság, kezdő meridián, 

szélességi kör, azimut, normál- és ellen normál metszet, geodéziai vonal, meridián és haránt irányú 

görbületi sugár. Gömbi földrajzi szélesség és hosszúság, ellipszoidot helyettesítő gömbök, 

ortodróma, loxodróma, geodéziai főfeladatok, gömbháromszögek. Képfelületek és torzulások: 

normális, transzverzális, ferde elhelyezés, érintő, lebegő, metsző (redukált) helyzet. Vetületi 

egyenletek, szögtartóság, terület tartóság, általános torzulás. Vetületi főirányok, lineár modulusz, 

területi modulusz, irány modulusz, torzulási ellipszis (indikatriksz) alakja, első irányredukció, 

második irányredukció vetületi meridián konvergencia. Magyarországi vetületek: sztereografikus, 

Fasching-féle henger-, egységes országos hengervetület (EOV), a világvetületek (GK és UTM) 

magyarországi vonatkozásai, vetületi egyenletek és szelvényhálózatok. Vetületi átszámítások: 

átszámítási módszerek azonos és különböző alapfelületek esetén. Térbeli hálózatok közötti 

átszámítások. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerni kell a vetületekkel kapcsolatos fogalmakat, alkalmazni 

kell az átszámítási módszereket, ismerni kell a hozzáférhető programok kezelését. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő alkalmazása. Gyakorlatokon számítási és szerkesztési 

feladatok megoldása. 

Értékelés: Félévközi jegy, 50%-ban a gyakorlatok, 50%-ban az elméleti tesztek megoldása. 


Németh Gyula: Vetülettan. Kézirat, Székesfehérvár, 2003. 

Bácsatyai László: Magyarországi vetületek. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, Budapest, 1994. 

Megoldandó feladatok tartalma: Gömbfelületi számítások, ortogonális és centrális vetítés, 

képzetes vetítés, kettős vetítés, vetületi átszámítások. 

108



GANAJÁI0 


2 előadás 



Jogi és államigazgatási 

ismeretek (JÁI) 


beszámoló 

Félév: 

3 


2 

Tanszék: Általános Jogi Tanszék (GJO) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György 


A tantárgy célja: A földmérő és földrendező hallgatók megismertetése azokkal a jogi 

kategóriákkal és igazgatási környezettel, amelyben a mérnökök feladataikat végzik. 

A tantárgy leírása: A jog fogalma. A jogszabály szerkezete. Jogforrások hierarchiája. A 

jogalkotás, jogalkalmazás. A jogrendszer. A Magyar Köztársaság Alkotmányos alapjai. Az 

Alkotmány. A közigazgatás alapfogalmai. A közigazgatás szervezte, feladatai és tevékenységei 

fajtái. Az országgyűlés, köztársasági elnök. A Kormány felépítése, feladatai. Minisztériumok és 

országos hatáskörű szervek. Bírói szervezet. Az Alkotmánybíróság. Ügyészi szervezet. Helyi 

szervek. Az önkormányzatok. Az államigazgatási eljárás általános szabályai. Alapeljárás. 

Jogorvoslati eljárás. Végrehajtási eljárás. Ügyvitel az államigazgatásban. A földügyi szakigazgatási 

szervezetrendszer felépítése és főbb kapcsolatai. 

Követelmények: A tantárgy elsajátítását követően a hallgatóknak az államigazgatásban, földmérési 

munkakörben általános jogeseteket kell megoldani és döntést hozni. Egyéb munkaterületeken 

tudnia kell egyszerűbb szerződéseket elkészíteni, értelmezni. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. 

Értékelés: Az évközi feladatok és a beszámoló alapján. 


Az államigazgatási eljárás SEF Földmérő és Földrendező Főiskolai Kar jegyzet 

Ingatlan-nyilvántartás NYME Földmérő és Földrendezői Főiskolai Kar SDILA céljegyzetből a 

tulajdonjogi rész. 

Megoldandó feladatok: - 

109



GANARSZ0 



Előfeltételek: GANAINT2 


Rendszerszervezés és tervezés 

(RSZ) 




Félév: 

3 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szepesné Stiftinger Mária 


A tantárgy célja: Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása a rendszerben való gondolkodás 

kialakításában, megismertetni a rendszerfejlesztést, mint speciális problémamegoldást. A 

módszeresség szükségességének jelentőségét beláttatni, a rendszertervezés különböző módszereit és 

módszertanokat bemutatni, és alkalmazni. 

A tantárgy leírása: Rendszerelvű gondolkodás. A rendszer kialakítása, meghatározása, tartalmának 

körvonalazása, elemeinek feltárása, kapcsolatok felépítése, a rendszer célja. A rendszer jellemzői, 

rendszerfejlesztés. A rendszer életének szakaszai, életciklus. 

A rendszerszervezés története (módszerek nélkül, strukturált programozás és adatorientáltság, 

korszerű módszertanok). Rendszerfejlesztési módszertanok (a módszertanok fejlődése, a 

térinformatikai rendszerek sajátságai). CASE rendszerek 

Objektumorientált tervezés fázisai: objektumok és jellemzőinek meghatározása, az objektumokkal 

végezhető műveletek definiálása, az objektumok és műveletek közötti interfészek megtervezése, az 

objektumok kivitelezéséhez szükséges részletes terv elkészítése. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a térinformatikai szoftverek kezelését, az 

adatelemzések módszereit. 


A gyakorlatokon minden hallgató számítógép mellett dolgozik, a kitűzött feladatok részben 

csoportos, részben egyéni munkát jelentenek. 

Értékelés: A tantárgyi követelményben meghatározott gyakorlatok, beadandó feladatok és a 

zárthelyi dolgozatok alapján. 


1. Pataki Ferenc, Szepesné Stiftinger Mária: Információs rendszer tervezése és megvalósítása, 

NyME FFFK, DLG jegyzet, 1999. 

2. Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai, 1997 

3. Bana István: Az SSADM rendszertervezési módszertan, LSI, 1998. 

Megoldandó feladatok: 

2 db zárthelyi dolgozat 

5 db házi feladat 

110



GANBGAT0 


3 előadás 



Gazdaságtan (GAT) 


beszámoló 

Félév: 

3 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Nagy László 

A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kötelezően választható (B) 

A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal az 

alapvető összefüggésekkel, amelyek elősegítik a társadalom létszféráiban a tájékozódást, a 

gazdasági gondolkodást. Ennek érdekében olyan ismeretket szereznek a hallgatók a vállalatok 

gazdálkodásáról, amelyek segítik a rugalmas alkalmazkodást az állandó változásban levő gazdasági 

feltételekhez. 

A tantárgy leírása: Bevezetés a gazdaságtan tanulmányozásába. A vállalat fogalma, céljai, formái. 

A vállalat helye a társadalomban: koordinációs mechanizmusok, piac és piaci viszonyok. Az állam 

gazdasági szerepe, az üzleti világ fejlődési tendenciái. A vállalat tevékenységi rendszere: rendszer 

és stratégia, a marketing, az innováció, az emberi erőforrás, az információ, mint erőforrás, a vállalat 

anyagi folyamatai – logisztikai rendszer. A termelés és a szolgáltatás. Vállalati pénzügyek: a 

vállalat pénzügyi stratégiája, pénzügyi rendszerének működése. Vállalati költséggazdálkodás. 

Befektetés és finanszírozás. A vállalati stratégia tartalma, típusai. Alternatív struktúrák. 

Követelmények: A hallgatóknak olyan ismeretekkel kell rendelkezniük, melyek segítik a rugalmas 

alkalmazkodást a gyorsan változó gazdasági viszonyokhoz. 

Oktatási módszer: Az előadásokon írásvetítő, a szemináriumokon beszélgetés, az anyag 

értelmezése gyakorlati példákkal. 

Értékelés: Egy zárthelyi dolgozat és az írásbeli beszámoló alapján. 


Kötelező irodalom: Dr. Chikán Attila: Vállalat-gazdaságtan (AULA Kiadó Kft.) 

Ajánlott irodalom: Közgazdaságtan (Szerk.: Molnár József, Közgazdasági és Szaktudás Kiadó Kft.) 


111



GANAMGE0 





Mérnökgeodézia (MGE) 


vizsga 

Geodézia II. 

Félév: 

4 


5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Ágfalvi Mihály 


A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat mindazokkal a geodéziai és méréstechnikai 

feladatokkal, amelyeket a mérnöki létesítmények telepítése, tervezése, építése és üzemeltetése során 

kell megoldani. 

A tantárgy leírása: A mérnökgeodézia fogalma, tartalma. A beruházások geodéziai munkáinak 

általános áttekintése. A mérnöki létesítmények tervezésével és megvalósításával kapcsolatos 

geodéziai feladatok. A mérnöki létesítmények alapponthálózatai: vízszintes és magassági 

alapponthálózat. Mérnöki létesítmények kitűzési munkái. A mérnökgeodéziai célú kitűzési munkák 

sajátosságai, rendje, pontossági követelményei. Vízszintes és magassági kitűzések. A lézertechnika 

mérnökgeodéziai alkalmazása. Mérnökgeodéziai célú részletes felmérések. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az alapfogalmakat, végre kell hajtaniuk a 

témakörhöz kapcsolódó egyszerűbb méréseket, számításokat, rajzi feldolgozásokat. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, projektor alkalmazása. Gyakorlatokon számítógépes 

bemutató, terepi mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás. 



Ágfalvi Mihály: Mérnökgeodézia I. Főiskolai jegyzet. 2003. 

M1 Mérnökgeodéziai szabályzat. Budapest. 1975 

A tantárgy félévi követelményrendszerében megnevezett egyéb irodalmi források (más 

felsőoktatási intézmények jegyzetei, szakfolyóiratok cikkei, Internetes honlapok stb.) 

Megoldandó feladatok: Kitűzési hálózat létrehozása, magassági alappontok meghatározása 

szabatos szintezéssel, épület alaprajz- és metszet készítés, tanulmányi kirándulás. 

112



GANAINY0 



Előfeltételek: GANAJÁI0 


Félév: 

Ingatlan-nyilvántartás (INY) 4 



vizsga 

4 

Jogi- és államigazgatási ismeretek 




A tantárgy célja: A földmérő és a földrendező szakos hallgatók részére átfogó ismereteket nyújtani 

az ingatlan-nyilvántartás problémáiról és azok megoldási módjáról. 

A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartás fogalma, célja, alapelvei. Az ingatlan-nyilvántartás 

tárgya és részei. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma (adatok, jogok és tények). A tulajdoni lap fajtái, 

részei és tartalma. Egyéb nyilvántartási munkarészek. A változásvezetési eljárás az ingatlannyilvántartásban. 

A számítógépes ingatlan-nyilvántartás áttekintése. A TAKAROS Ingatlannyilvántartási 

Információs Rendszer (IIR). Változásvezetés az IIR-ben. Kapcsolatok a térképészeti 

(TAKAROS-KÉKES) alrendszerrel. Adatszolgáltatás az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról. Az IIR 

használatának fontosabb szabályai és szolgáltatásai. Lekérdezések és a gyakoribb ügyintézések. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a nyilvántartás alapelveit, munkarészeit. 

Jártasságot kell mutatniuk a számítógépes nyilvántartás adatbázisának használatában. Ismerniük 

kell a nyilvántartás vezetésének főbb szabályait. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon a szakterületen előforduló valamennyi 

ügy intézésének bemutatása, gyakorlása. 



Közhitelű nyilvántartás az ingatlanokról, 2001. NYME FFFK 


113



GANAMŰI0 



Előfeltételek: GANAMAT2 


Műszaki ismeretek (MŰI) 



Matematika II. 

Félév: 

4 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Homoródi András 


A tantárgy célja: Átfogó ismeretek nyújt a magas és mélyépítés, a településtervezés, az út-, vasút-, 

alagút- és vízépítés témaköréből, kapcsolódva e témakörök geodéziai igényéhez. 

A tantárgy leírása: Statikai alapfogalmak. Erőrendszerek, eredő, egyensúly. Axiómák. 

Kényszerek. Síkbeli erőrendszerek tételei. Erőpár. Nyomaték. Közös metszéspontú, párhuzamos és 

általános síkbeli erőrendszerek. Egyszerű síkbeli tartók. Tartók egyensúlyozása, igénybevételi ábrái. 

Szilárdságtan. Építési anyagok. Falazatok. Födémek. Fedélszerkezetek, fedél héjazatok, tetők. 

Nyílászárók. Lépcsők. Épületek alapozása. Vázas épületek. Csarnoksor szerkezetek. A település. 

Terület felhasználás. Beépítési módok. A település lakó,- ipari,- közlekedési és közműterülete. 

Zöldterületek. Műemlékek. A vasúti közlekedés. Kereszt- és hossz-szelvények. Al- és felépítmény. 

Vízszintes vonalvezetés. Túlemelés. Vasúti felépítmény. Sínek, ágyazatok, sínleerősítések és 

illesztések. Különleges felépítményi rendszerek. Kitérők és átszelések. Különleges vasutak. Vasúti 

állomások, pályaudvarok. Víztelenítés. Alagutak fajtái, nyomvonala, hossz- és keresztszelvényei. 

Fejtési munkamódok. Alagutak falazata. Alagútépítési módszerek. Alagutak víztelenítése és 

szellőzése. 

Követelmények: Készség szintjén kell ismerni az egyes statikai feladatok megoldását. Ismerniük 

kell a témakörök alapfogalmait, azok alkalmazását szakterületükön. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon 

feladatmegoldások a mechanika tárgyköréből. 



dr. Homoródi András: Magas-, út- és vízépítési Ismeretek I. 

dr. Homoródi András: Mechanika példatár 

dr. Cholnoky Tibor: Mechanika I-II. 


114



GANAOFE1 





Országos felmérés I. (OFE) 


vizsga 

Geodézia II. 

Félév: 

4 


6 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Vincze László 


A tantárgy célja: a földmérő és földrendező hallgatók kiképezése a nagyméretarányú földmérési 

felmérések és térképkészítés gyakorlati feladatainak megoldására, valamint dokumentálására. 

A tantárgy leírása: Jelenlegi (nagyméretarányú) térképállományunk. A felmérések csoportosítása, 

lebonyolításának rendje és résztvevői. A felmérésekre vonatkozó jogi és szakmai szabályozások. A 

technológiák főbb jellemzői a rendelkezésre álló munkarészek minősége szempontjából. 

Újfelmérések, térképfelújítások és átszerkesztések. Digitális "nagyméretarányú" térképi adatbázis 

jellemzői, létrehozásának feltételei. "Digitális" alapfogalmak. Adatminőségi elvárások a 

térképkészítéssel szemben (hibahatárok, stb.). A DAT adatbázis szerkezete és kapcsolatai. A DAT 

előállítás általános feladatai. Az előkészítés feladatai (felmérési tanulmány, műszaki terv készítése). 

Adatgyűjtés és a meglévő (bedolgozható) adatok átalakítása. Elhatárolás, objektumok terepi/irodai 

azonosítása, objektum-azonosítók és megadásuk. Adatnyerési módok (terepi, fotogrammetriai és 

irodai), valamint a feldolgozás lehetőségei. A DAT készítés technológiáinak folyamat-szintű 

összefoglalása. Terepi, illetve a fotogrammetriai (sztereo- digitális és ortofoto) újfelmérés 

folyamata, feladatai, sajátosságai és munkarészeik. Meglévő alapadatok digitális átalakításának 

lehetőségei, feladatai, folyamata, munkarészei. Vegyes módszerek szerepe és feladatai a DAT 

előállítása érdekében. Az adatbázis előállítása, az adatcsere formátum létrehozása, az állami átvételi 

vizsgálat, adatbázisba integrálás. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a felmérési technológiákat. Jártasságot kell 

mutatniuk a fotogrammetriai, illetve digitális technológiák alkalmazásában és a munkaszervezés 

egyes kérdéseiben. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon terepi 

mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás. 



DAT Szabvány és szabályzatok, 

Hankó András: Országos felmérés II., 

dr.Vincze László: Országos felmérés I. (megjelenés előtt) 

Megoldandó feladatok: az év elején kifüggesztettek szerint: adatgyűjtés alapján térképi 

feldolgozás különféle módszerekkel és szoftverekkel. DAT adatbázis előállítása. 

115



GANAOFE2 


Országos felmérés II. (OFE) 



Előfeltételek: GANAOFE1 Országos felmérés I. 

Félév: 

5 


6 




A tantárgy célja: a hallgatók kiképezése a nagyméretarányú földmérési alaptérkép változásai 

gyakorlati feladatainak dokumentálására alkalmas munkák elvégzésére és a változások 

érvényesítésére a műszaki alapadatokban. 

A tantárgy leírása: A sajátos célú geodéziai munkák fogalma, fajtái, végrehajtásukra vonatkozó 

főbb szabályozások. Geodéziai koordináció és szakfelügyelet. Bejelentési kötelezettség, 

visszaigazolás, adatszolgáltatás, munkarész- benyújtási kötelezettség. Földmérési munkára 

jogosultak köre és kötelezettségeik. A változások fajtái. Kapcsolat az ingatlan-nyilvántartással. A 

sajátos célú geodéziai munkák végrehajtásának általános munkafolyamata. Tervezési alapfeladatok 

és számítások. Területosztások és határszabályozások számításai. Helyrajzi számozás földrészletek 

változásakor, alrészletek kezelése. A kitűzés előkészítése, azonosítás, hibahatárok, a kitűzések 

esetei. Földrészlet határok kitűzése. Megvalósulási térképek - változási vázrajzok készítésének 

általános előírásai és végrehajtása. Településhatár és fekvéshatár-változások, épületfeltüntetési és 

művelési ág változási vázrajzok fajtái és készítésük feladatai, ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez 

szükséges egyéb (egyszerűbb) vázrajzok készítése, telekalakítások és mezőgazdasági területek 

kiosztásának jogi, igazgatási és földmérési feladatai; végrehajtása. Házhelyosztások és 

mezőgazdasági területalakítások geodéziai munkái és munkarészei. Kisajátítási dokumentáció 

készítése. Műszaki nyilvántartási feladatok. A változások átvezetésének esetei, folyamata, feladatai 

hagyományos és digitális térképeken, digitális térképi adatbázisokban. Földmérési (igazságügyi) 

szakértői feladatok és a tevékenység végrehajtásának főbb szabályai. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a sajátos célú geodéziai munkák fajtáit, 

munkafolyamatát. Készség szinten el kell sajátítaniuk a földmérési alaptérkép tartalmában 

bekövetkezett változásokkal kapcsolatos mérési és feldolgozási feladatok végrehajtását. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon terepi azonosítás, 

elhatárolás, mérés, illetve irodai feldolgozás. 



Nagy Lajos: Országos felmérés III. 

dr.Vincze László: Országos felmérés II. (megjelenés előtt) 

F.2 szabályzat. 

Megoldandó feladatok: a félév elején kihirdetettek alapján. Telekalakítási, kisajátítási, kitűzési 

feladatok végrehajtása manuálisan és számítógépes programokkal. Változásvezetés. 

116



GANAMEN0 



Előfeltételek: GANBGAT0 


Menedzsment (MEN) 



Gazdaságtan 

Félév: 

6 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Németh Gyula 


A tantárgy célja: A hallgatók ismerjék meg a földügyi szervezetek műszaki-gazdasági folyamatait, 

a kibocsátott termékek és szolgáltatások költség és értékszámítását, a földhivatali és vállalkozási 

formákban végezhető munkák gazdaságszervezési oldalát. 

A tantárgy leírása: Általános és rendszerelméleti alapfogalmak. Emberi erőforrás menedzsment. 

Személyiség, értékrend, motiváció, viselkedés. Munkafolyamat menedzsment. Munkaélettani 

jellemzők, időfelhasználás, szakmai sajátságok. Munkacsoport menedzsment. Munkaszervezési 

elvek, munkakörnyezeti hatások. A munkaszervezés szakmai sajátosságai. Szervezetek kialakítása. 

Cél, folyamat, szervezet. Modell, környezet, irányítás. A földügyi szakágazat szervezetei. Hivatali 

típusú szervezetek kialakítása, köztisztviselők. Társas és egyéni vállalkozások kialakulása. Piaci 

menedzsment. Gazdálkodási alapismeretek. Termelés, szolgáltatás. Nonprofit szervezetek. A 

nemzetgazdaság rendszere. Modell, működés, irányítás. Vezetéselméleti alapfogalmak, szervezeti 

kultúra, döntés- és személyiségközpontú vezetési stílusok. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a földügyi feladatok humán és műszaki-gazdasági 

elemeit, a várható költségek és gazdasági haszon kiszámításának módját, az alapvető gazdálkodási 

és vezetési alapfogalmakat és szabályokat. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, alkalmazása. Gyakorlatokon tesztek, számítások 

megoldása és értékelő konzultációs beszélgetések. 

Értékelés: Az évközi feladatok eredménye és írásbeli vizsga alapján. 


Németh Gyula: Menedzsment. Kézirat, Székesfehérvár, 2002. 

Gaál Zoltán – Kovács Zoltán: Menedzsment földhivatali vezetőknek. Kézirat, Szfvár., 1995. 

Bakacsi Gyula és szerzőtársai: Vezetés-szervezés I-II. Aula Kiadó, Budapest, 1991. 

Megoldandó feladatok tartalma: Humán menedzsment módszerei, pályázati önéletrajz, szakmai 

feladatok erőforrásainak elemzése, szakirodalmi feldolgozások. 

117



GANCMIB0 


Minőségbiztosítás (MIB) 


3 előadás 

beszámló 


Félév: 

5 


2 



A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) 

A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja átfogó és általános ismeretek átadása a minőségügyi és 

mérésügyi rendszerekről és dokumentumokról, a hallgatók eligazodási készségének segítése, a 

minőség fontosságának tudatosítása, a minőségellenőrzés módszereinek áttekintése a térképkészítés 

folyamatában. 

A tantárgy leírása: A minőség fogalma. Minőségügyi fogalmak. A minőségügy történeti 

áttekintése. Minőségügyi rendszerek áttekintése.. A teljes körű minőségirányítás (TQM) elvei. A 

szabványosítás. Minőségirányítási rendszerek szabványai. Az ISO 9000:2000 szabvány alapelvei. A 

minőségirányítás módszerei, minőség-technikák. Statisztikai módszerek, folyamatszabályozás. 

Minőségügyi rendszer bevezetése. Minőségügyi dokumentumok. A minőségügyi rendszer független 

tanúsítása, az audit. A kataszteri térképkészítési folyamat minősége. A térkép minősége és 

minőségellenőrzése. Adatminőségi csoportok a DAT és a DITAB szabványok szerint. A mérésügy 

fogalmai. A mérőeszközök kezelése az ISO 9000:2000 szabvány alapján. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerni kell a minőségügy fontosabb fogalmait, eljárásait, 

szakmai kapcsolatát. Az elsajátított ismeretekről számot kell adni. 

Oktatási módszer: Előadásokon projektoros bemutató. Esetenként hallgatói kiselőadás, csoportos 

teszt. 

Értékelés: Írásbeli beszámoló alapján, amely akkor eredményes, ha az elérhető pontszám legalább 

felét a hallgató megszerezte. 


Bálint Julianna.: Minőség. Tanuljuk és tanítsuk. Műszaki Kiadó, 1999. 

Busics Gy.-Kiss A.-Forgács Z.: Minőségbiztosítás a kataszteri térképkészítésben. SE FFFK, 1998. 

A Phare TDQM tankönyvsorozat kiadványai. 

Magyar Minőség c. folyóirat ajánlott szakcikkei. 

Az előadások vázlatai pdf formátumban. 

118



GANCMET0 


2 előadás 



Mérnöketika (MET) 


beszámoló 

Félév: 

6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Apagyi Géza 


A tantárgy célja: A társadalmi együttélés értékrendjének megismerése, a mérnöki munkával 

szemben támasztható etikai elvárások megismerése. 

A tantárgy leírása: Etikai fogalmak. Erkölcsi tanok az ókorban. Munkaerkölccsel kapcsolatos 

ismeretek, fogalmak. Földmérési etikai sajátos követelmények általában és a hatóságoknál dolgozó 

mérnököknél, vezetőkkel szembeni elvárások. Az oktató, kutató, tudományos munkát végző 

mérnökök etikája. A vállalkozó mérnök, az igazságügyi földmérő szakértő etikája. Etikai kódex a 

nyugati államokban. A közszolgálati etikai kódex. A Magyar Mérnöki Kamara etikai kódexe. 

Ajánlások az emberekkel való bánásmód pozitív formáira. 

Követelmények: Ismerni és alkalmazni kell a mérnöki etika elvárásait. 


Értékelés: Két zárthelyi dolgozat alapján. 


Kötelező irodalom: Balázs László: Mérnöketika (EFE FFFK jegyzet, Székesfehérvár) 

Ajánlott irodalom: Geodézia és Kartográfia folyóiratban publikált etikai témájú írások 


119


4.2. A földmérő és földrendező szakok szakirányainak tantárgyleírásai 

4.2.1. A földmérő szak mérő szakirányának tantárgyai 

120



GFNBUVÉ0 



Előfeltételek: GANAMÜI0 


Út- és vízépítéstan (UVÉ) 


vizsga 

Műszaki ismeretek 

Félév: 

5 


3 




A tantárgy célja: Átfogó ismereteket nyújt az út- és vízépítés tárgyköreiből, kapcsolódva e 

témakörök geodéziai igényeihez. 

A tantárgy leírása: Utak osztályozása, közúthálózat. Vonóerő, teljesítmény. Ellenállások. 

Látótávolságok. Vízszintes és magassági vonalvezetés. Burkolatszélek vonalvezetése. 

Csomópontok. Terület- és köbtartalom számítás. Víztelenítés. Műtárgyak. Védőművek. 

Útpályaszerkezetek. Környezetvédelem. Hidrológia. Hidraulika. Hidrometria. Vízrendezés, vízkár 

elhárítás. Vízhasznosítás: vízbeszerzés, tározás, szétosztás. Öntözés. Vízi utak. Vízerő hasznosítása. 

Szennyvíztisztítás, csatornázás. 

Követelmények: Kellő jártasság megszerzése az utak tervezésében, a vízépítési műtárgyak 

tervezési, felmérési feladataiban. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon egy útterv 

elkészítése, vízgyűjtők meghatározása, egyéb számítások végrehajtása. 



Dr. Nemesdy Ervin: Úttervezés 1-2. 

Dr. Nemesdy Ervin: Útívkitűző zsebkönyv 1-2. 

Kézdi-Markó: Földművek 1-2. 


121



GFNCTAL1 



alkalmazások I. (TAL) 






Félév: 

5 


3 




A tantárgy célja: A tantárgy keretében áttekintjük a térinformatika főbb alkalmazásait: 

földinformációs rendszerek, közműalkalmazások, városi alkalmazások. 

A tantárgy leírása: Földrajzi információs rendszerek: a LIS eredete, szükségessége, földrészlet 

alapú LIS, a LIS létrehozásának kérdései, szervezeti kérdések, rendszerspecifikáció, 

rendszerkiválasztás és testre szabás, adat átalakítás, karbantartás. A GIS és a közművek: a 

közművek típusai, szerkezete, természete. A digitális alaptérkép, mint a közműtérkép alapja. 

Tipikus közmű alkalmazások. A közmű alkalmazások hardver és szoftver szükséglete. Városi 

alkalmazások: az önkormányzati térinformatika specifikus vonásai, tipikus önkormányzati 

önkormányzati rendszerek. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, képessé kell válnia az alapelvek 

alkalmazására, felhasználására. 


feladatmegoldás számítógépeken, tipikus projektek megismerése. 





Végső Ferenc: Térinformatikai alkalmazások főiskolai jegyzet 

Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. II. 




Megoldandó feladatok: Egy kiválasztott – a félév témájába illeszkedő - térinformatikai alkalmazás 

kialakítása féléves projekt feladat keretében, a munkaterv bemutatása számítógépes prezentációval. 

122



GFNBMGE0 



Előfeltételek: GANAMGE0 


Mérnökgeodézia (MGE) 


vizsga 

Mérnökgeodézia 

Félév: 

5 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Ágfalvi Mihály 


A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat mindazokkal a geodéziai és méréstechnikai 

feladatokkal, amelyeket különböző mérnöki létesítmények kitűzése ill. építés közbeni ellenőrző 

mérése során, a közművek felmérése és nyilvántartása során, mozgásvizsgálatok során, ill. a 

földalatti mérnöki létesítmények telepítése, építése és üzemeltetése során kell megoldani. 

A tantárgy leírása: Válogatott kitűzési és ellenőrző mérési feladatok a mérnökgeodéziai 

gyakorlatból (vázszerkezetű építmények, darupályák, toronyszerű építmények stb. kitűzése, építés 

közbeni irányító és ellenőrző mérése). Mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok: a mérések célja, a 

meghatározás modellje és alapelve. Mozgásvizsgálati mérési módszerek. A mérések feldolgozása, 

értékelése és értelmezése. Közműfelmérés és nyilvántartás: a nyilvántartás készítésének célja, a 

nyilvántartás rendszere és tartalma. Az egységes nyilvántartás létrehozásának folyamata, 

munkarészei. A földalatti részletek műszeres kutatása, a feltárt részletek részletes felmérése. 

Földalatti mérések: a mélyművelésű bányákkal kapcsolatos bányamérési feladatok. Bányászati 

alapfogalmak, a földalatti vízszintes és magassági alapponthálózat mérése. A felszíni és a földalatti 

hálózatok összekapcsolásának megoldásai. A bányanyitással és a műveléssel kapcsolatos feladatok. 

Földalatti vasutak, alagutak építésével kapcsolatos geodéziai feladatok. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az alapfogalmakat, végre kell hajtaniuk a 

témakörhöz kapcsolódó egyszerűbb méréseket, számításokat, feldolgozásokat. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, projektor alkalmazása. Gyakorlatokon terepi 

számítógépes bemutató, mérőgyakorlatok, illetve irodai feldolgozás. 



Ágfalvi Mihály: Mérnökgeodézia II. 2003. 

A tantárgy félévi követelményrendszerében megnevezett egyéb irodalmi források 

Megoldandó feladatok: szakági részletes helyszínrajz készítése, mozgásvizsgálati feladat, azimut 

meghatározás giroteodolittal, kapcsoló háromszög mérése, aknamélységmérés (magasságátvitel) és 

hidrosztatikai szintezés, tanulmányi kirándulás 

123



GFNBGER0 


Geodéziai rendszerek (GGE) 



Előfeltételek: GANAAMH0 Alappontmeghatározás 

Félév: 

5 


3 



A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: választható (B) 

A tantárgy célja: A műszerek és korszerű eljárások megismerésével a hallgatók jobban ki tudják 

használni a műszereket és sajátos módszerek alkalmazásával eredményesebben, oldhatják meg 

feladataikat. A tantárgy oktatásának célja, hogy a ma általánosan használt műszerek és módszerek 

újabb, kevésbé ismert lehetőségeit kihasználva a munkafeladatokat eredményesebben és 

gazdaságosabban oldják meg. 

A tantárgy leírása: Különböző mérőállomások és legújabb típusaik. Mérőállomások 

programjainak felépítése, adatrögzítési rendszerei, különböző rögzítési formátumok beállítási 

lehetőségei. Mérőállomások és a számítógépek kapcsolat, adatátvitel a mérőállomásból és 

mérőállomásba. Kitűzés mérőállomással. Közvetlen koordináta számítási lehetőségek alkalmazása. 

Szabadálláspont meghatározása és kitűzés szabadálláspontról. Műszervizsgálatok és a műszerhibák 

figyelembevétele. Mérőállomások egyéb programjai, homlokzatfelmérés, hossz-és keresztszelvény 

felvétel, útkitűzés. Mérés fóliára és szabad felületre, és ezek előnyeinek kihasználása. Robusztus 

kiegyenlítési eljárások. Durvahiba szűrés a kiegyenlítés végrehajtása során. Térbeli 

transzformációk. Térbeli forgatás és hasonlósági transzformációk megoldása. Térbeli előmetszés, 

ipari mérőrendszer. Szögtartó és általános torzulási transzformációk. Műszerek kalibrálása és ennek 

tanúsítása. Műszervizsgálat alapvonalon. Műszervizsgálat. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell a mérőállomások 

program rendszerét, egyes speciális feladatok lehetőségét. Műszer vizsgálatokat és a műszer 

kalibrálás jelentőségét. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon az egyes minta 

feladatokat el kell készíteni. 



Kötelező irodalom Műszergyárak leírásai. Műszerek kézikönyvei. Angol és német nyelvű 

műszertan könyvek. Geodézia és Kartográfia idevonatkozó megjelölt szakcikkei. 

Felhasználható anyagok: előadásjegyzetek, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató 

videofilmek 

Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatokat be kell 

adni, illetve megírandó 1 zárthelyi dolgozat. 

124



GANBFEG1 



Előfeltételek: GANAFIZ0 


Felsőgeodézia I. (FEG) 


vizsga 

Fizika 

Félév: 

5 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Joó István 


A tantárgy célja: A leendő földmérő és földrendező mérnökök megszerezzék azokat a geodéziai 

ismereteket, amely birtokában el tudják végezni a felsőrendű vízszintes és felsőrendű magassági 

alaphálózatok létesítésével kapcsolatos munkákat, továbbá, hogy áttekintő ismereteket szerezzenek 

a földfizikai alapok, az elméleti geodézia, a műhold-geodézia tárgyköréből. 

A tantárgy leírása: Földfizikai alapok: A Föld: szerkezete, felépítése, kora, forgása, keringése. A 

felszínt alakító hatások. Izosztázia, földmágnesesség, földrengések. Tengerek, árapály. A Föld g- 

erőtere: Alapfogalmak. Nehézségi mérések: abszolút-, relatív meghatározások. Redukálások. 

Normális érték, nehézségi rendellenességek. A Föld elméleti alakja: Előzmények, szintfelületek, 

szintszferoidok. Függővonal-elhajlás. Geoid meghatározások. Geodéziai alapfelületek: A forgási 

ellipszoid és összefüggései. Számítások az ellipszoidon (szögfelesleg, oldalhossz, geodéziai 

főfeladatok). A forgási ellipszoid meghatározása: fokmérés, felületek módszere. Nemzetközi 

ellipszoidok. Geodéziai alaphálózatok: Alapismeretek. A háromszögelési eljárás vázlatos 

tárgyalása. Felsőrendű szintezés részletes bemutatása. Háromdimenziós hálózatok, gravimetriai 

hálózatok rövid áttekintése. Műhold-geodézia: Mesterséges holdak és pályáik. Geometriai, 

dinamikai és pályamódszerek és űrgravimetria. GPS-technika bemutatása továbbá a szélső 

pontosságú GPS mérések hibaforrásainak részletesebb tárgyalása. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően a hallgatónak tisztában kell lennie a mérési és 

levezett adatok megbízhatóságával és annak gyakorlati jelentőségével. A hallgatóknak tételesen 

ismernie kell a felsőrendű méréseket, a műszereket, a gravimetriai hálózatokat, a műholdas 

helymeghatározás alapvető típusait, valamint a GPS technológia alkalmazhatóságát szélső 

pontosságú mérések esetében. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diák. 

Értékelés: 25 % zárhelyi dolgozat + 75% a vizsga alapján 


Kötelező irodalom: Dr. Joó István: Elméleti geodézia (Felsőgeodézia III.) 

Dr. Joó István: Felsőrendű mérések (Felsőgeodézia IV.) 



Dr. Homoródi L.: Felsőgeodézia (Bp. 1966) 

előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat 

125



GFNBFEG2 


Felsőgeodézia II. (FEG) 



Előfeltételek: GANBFEG1 Felsőgeodézia I. 

Félév: 

6 


3 




A tantárgy célja: A földmérő szakos hallgatók egyrészt megszerzik azokat az alapvető csillagászati 

ismereteket, amelyek a földrajzi helymeghatározáshoz, továbbá a műholdgeodéziában szükségesek, 

másrészt elsajátítják a földrajzi helymeghatározás Magyarországon használt módszereit. 

A tantárgy leírása: Csillagászati alapismeretek: A csillagászattan fogalma, feladata, felosztása, 

jelentősége és rövid története. Az éggömb: Égitestek, csillagképek, csillagtérképek. Helymegjelölés 

az éggömbön. Jellegzetes vonalak és pontok. Látszólagos Föld körüli keringés. Az égitestek 

fényessége. A Naprendszer. A Nap. A Föld. A Hold. Különleges elhelyezkedések. A bolygók és 

egyéb égitestek. Galaxisok (Tejút-rendszer, extragalaxisok). A csillagok tulajdonságai. 

Sztellárstatisztika, a csillagok mozgása. Kéttest és háromtest-probléma. A bolygók, a holdak, a 

kisbolygók és az üstökös mozgása. Kozmogónia. A földgömb és az éggömb koordinátarendszerei: 

A földrajzi helymeghatározás fogalma, feladata. Különböző földrajzi koordináták. Az éggömb 

koordináta rendszerei. Csillagkatalógusok, csillagászati évkönyvek. Csillagászati 

helyzetháromszög. Az idő és időrendszerek: Különböző idők. Időegyenleg. Új világidő-rendszerek. 

Átszámítás a különböző időrendszerek között. Az év értelmezése. Naptárak. 

A földrajzi helymeghatározás eszközei. Irányzó műszerek. Időmérő műszerek. Segédműszerek 

A földrajzi helymeghatározás főbb módszerei: Észlelési alapműveletek. Helyi csillagidő-, és 

földrajzi hosszúság meghatározása. Földrajzi szélességmeghatározások Azimutmeghatározás és a 

csillagászati északi irány kitűzése. Redukálások. 

Követelmények: Alapvető fontosságú a fogalmak definiálása, a tárgyalt ismeretanyag elemei 

közötti kapcsolat felismerése, az összefüggések ismerete és azok alkalmazási készsége. A 

csillagászati alapismereteknél a tárgyalt anyag áttekintő ismerete, a főbb jellemzők és főbb adatok 

ismerete a fontos. A felsőrendű mérésekkel, az idővel, a koordinátákkal, a csillagászati koordinátarendszerekkel, 

a földrajzi helymeghatározás műszereivel, módszereivel, a műholdgeodézia 

geometriai módszereivel és a redukálásokkal foglalkozó anyagrész tételes ismerete szükséges. 


Értékelés: 25 % zárthelyi dolgozat és 75% a vizsga alapján 


Kötelező irodalom: Dr. Joó István: Csillagászati alapismeretek (Felsőgeodézia I.) 

Dr. Joó István: A földrajzi helymeghatározás elemei (Felsőgeodézia II.) 

126



GFNBTÁÉ0 



Előfeltételek: GANAFOT2 


Távérzékelés (TÁÉ) 


vizsga 

Fotogrammetria II. 

Félév: 

6 


5 


Tantárgyfelelős oktató: Csornai Gábor 


A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földmérő szakos hallgatók megalapozó bevezető képzést 

kapjanak a távérzékelt adatok kiértékelésének, alkalmazásának alapjairól a hazai fontosabb 

alkalmazási területek áttekintésével. 

A tantárgy leírása: A távérzékelés fizikai alapjai, a kvantitatív módszer. Felvételező rendszerek, 

távérzékeléses adatfajták, beszerzésük. A távérzékelt felvételek kiértékelése, feldolgozási 

módszerek, összehasonlításuk, a digitális feldolgozás lépései. A távérzékelt felvételek 

előfeldolgozása. A digitális képfeldolgozás lépései, a képelemzés feladata, lépései, módszerei, 

pontosságvizsgálata. Válogatott kérdések a képelemzésből. Távérzékelés alkalmazási eredmények, 

mezőgazdasági alkalmazások. A földrajzi információs rendszerek és alkalmazásuk a távérzékelt 

felvételek kiértékelésében. Korszerű irányok, fejlesztési programok. Főbb hazai projektek 

bemutatása. 

Követelmények: A végzett hallgatók képesek legyenek egy-egy terület alkalmazási, fejlesztési, 

vagy fejlesztési projektben részt venni. Ismerjék a távérzékelés alapjait, előnyeit, korlátait, a 

felvételek feldolgozásának módszereit, lépéseit. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és űrfelvételek. Gyakorlatokon az 

alkalmazott eszközök, módszerek, hardver és szoftver elemek megismerése. 



Csornai – Dalia: Távérzékelés (jegyzet), előadásanyagok. 

Megoldandó feladatok: A félév során 2 elméleti és 2 gyakorlati (számítások) zárthelyi dolgozat 

kell megírni. 

127



GFNBMHM0 



Előfeltételek: GANAAMH0 


Műholdas helymeghatározás 

(MHM) 



Alappontmeghatározás 

Félév: 

6 


2 




A tantárgy célja: A GPS technika egyre szélesebb körű alkalmazása szükségessé teszi, hogy a 

hallgatók elmélyítsék eddigi, e tárgykörben szerzett ismereteiket, kellő jártasságot szerezzenek a 

GPS vevők és feldolgozó programok kezelésében, képesek legyenek gyakorlati célú GPS 

projektekben való részvételre. A tantárgy oktatásának célja a GPS mérés, feldolgozás és alkalmazás 

bemutatása, az elméleti alapok elmélyítése és készségek kialakítása az új technika alkalmazására. 

A tantárgy leírása: GPS feldolgozó szoftverek. A GNSS rendszer jelenlegi és jövőbeni helyzete. 

3D, 2D és 1D transzformációk GPS mérések átszámítására helyi vonatkozási rendszerekbe. Statikus 

mérés munkafolyamata. Kinematikus mérés munkafolyamata. RTK technika. A DGPS technika 

megvalósítási lehetőségei. Navigáció és GPS. Passzív és aktív GPS hálózatok és példák. A GNSS 

alkalmazási területeinek áttekintése. A GPS mérések feldolgozásának matematikai modelljei. 

Gyakorlatok: GPS méréstervező programok. RINEX formátumú adatok elemzése. Adatbeviteli 

lehetőségek. Hosszú GPS vektorok feldolgozása. Felmérési hálózat GPS vektorainak feldolgozása. 

GPS hálózat kiegyenlítése. GPS-EOV transzformáció. Kinematikus mérés feldolgozása, ábrázolása. 

Mérés geodéziai és navigációs vevőkkel és az adatok feldolgozása, elemzése. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell mélyíteni a GPS mérés és feldolgozás terén szerzett 

ismereteiket. Készség szinten el kell sajátítani két feldolgozó szoftver valamint a főiskolai kar GPS 

vevőinek használatát. 

Oktatási módszer: Előadásokon projektoros bemutató, a fogalmak és technológiák bemutatása, 

magyarázata. Gyakorlatokon régebbi mérések egyéni feldolgozása különböző szoftverekkel, saját 

mérések tervezése, végrehajtása és elemzése. 

Értékelés: 60 %-ban az évközi feladatok, 40 %-ban zárthelyi beszámoló alapján. 


Husti György és társai: Globális helymeghatározó rendszer, NyME, Sopron, 2000. 

B. Hofmann-Wellenhof, H. Lichtenegger, J. Collins: GPS. Theory and Practice. Springer, 

Wien, 1997. 

Ádám és társai: Műholdas helymeghatározás, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004. 

A Geodézia és Kartográfia folyóirat ajánlott szakcikkei. 

Az előadások vázlatai pdf formátumban. Gyakorlati segédlet. 

128



GFNCIÉB0 



Előfeltételek: GANAINY0 


Ingatlan-értékbecslés (IÉB) 


vizsga 

Ingatlan-nyilvántartás 

Félév: 

6 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Mizseiné dr. Nyíri Judit 


A tantárgy célja: Az ingatlanértékelés iránti széleskörű igény a rendszerváltást követően jelent 

meg ismételten Magyarországon, mintegy negyvenévi kényszerű szünet után. Az igények és 

elvárások a szakemberképzés területén is megnövekedtek. Szükséges, hogy a földmérő és 

földrendező mérnökök megismerkedjenek ezzel a szakterülettel, az alkalmazott értékelési 

módszerekkel. Különösen fontos részterület a termőföld értékelése, amely igen szoros kapcsolatban 

áll a földmérési szakmával. 

A tantárgy leírása: Az ingatlanértékelés alapjai. Az értékelés matematikája (sorozatok, 

egyenértékűségi összefüggések, pénzfolyam, értékcsökkenés, területi mértékegységek). Az 

értékbecslés szerepe a gazdálkodási folyamatokban. Az ingatlan fogalma és az ingatlanpiac. 

Építmények elhelyezésére szolgáló földrészletek. Az ingatlan értékeléssel összefüggő jogi 

vonatkozások. Felépítményes ingatlanok műszaki építészeti ismerete (építési módok, épületek 

szerkezettani ismerete, épületdiagnosztika). Az értékelés általános folyamata, értékbecslési 

módszerek és alkalmazási területek. A termőföld értékelése, a földértékelés jelenlegi rendszere. Az 

értékelési szakvélemény tartalmi felépítése. Az ingatlanfejlesztés és az értékelés kapcsolata. 

Európában alkalmazott értékelési módszerek. 

Követelmények: A hallgató kellő ismeretekkel rendelkezzen az ingatlanok értékbecslésével 

kapcsolatos szakterületek fogalmairól, feladatairól. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon az értékelés 

módszereinek gyakorlása. 


Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet, ajánlott szakirodalom 

Megoldandó feladatok: feladatlap (8) 

129


4.2.2. A földmérő szak térinformatika szakirányának tantárgyai 

130



GFNCUVÉ0 





Út- és vízépítéstan (UVÉ) 


vizsga 


Félév: 

5 


3 




A tantárgy célja: Átfogó ismereteket nyújt az út- és vízépítés tárgyköreiből, kapcsolódva e 

témakörök geodéziai igényeihez. 

A tantárgy leírása: Utak osztályozása, közúthálózat. Vonóerő, teljesítmény. Ellenállások. 

Látótávolságok. Vízszintes és magassági vonalvezetés. Burkolatszélek vonalvezetése. 

Csomópontok. Terület- és köbtartalom számítás. Víztelenítés. Műtárgyak. Védőművek. 

Útpályaszerkezetek. Környezetvédelem. Hidrológia. Hidraulika. Hidrometria. Vízrendezés, vízkár 

elhárítás. Vízhasznosítás: vízbeszerzés, tározás, szétosztás. Öntözés. Vízi utak. Vízerő hasznosítása. 

Szennyvíztisztítás, csatornázás. 

Követelmények: Kellő jártasság megszerzése az utak tervezésében, a vízépítési műtárgyak 

tervezési, felmérési feladataiban. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon egy útterv 

elkészítése, vízgyűjtők meghatározása, egyéb számítások végrehajtása. 



Dr. Nemesdy Ervin: Úttervezés 1-2. 

Dr. Nemesdy Ervin: Útívkitűző zsebkönyv 1-2. 

Kézdi-Markó: Földművek 1-2. 


131



GFNBTAL1 



alkalmazások I. (TAL) 






Félév: 

5 


3 




A tantárgy célja: A tantárgy keretében áttekintjük a térinformatika főbb alkalmazásait: 

földinformációs rendszerek, közműalkalmazások, városi alkalmazások. 

A tantárgy leírása: Földrajzi információs rendszerek: a LIS eredete, szükségessége, földrészlet 

alapú LIS, a LIS létrehozásának kérdései, szervezeti kérdések, rendszerspecifikáció, 

rendszerkiválasztás és testre szabás, adat átalakítás, karbantartás. A GIS és a közművek: a 

közművek típusai, szerkezete, természete. A digitális alaptérkép, mint a közműtérkép alapja. 

Tipikus közmű alkalmazások. A közmű alkalmazások hardver és szoftver szükséglete. Városi 

alkalmazások: az önkormányzati térinformatika specifikus vonásai, tipikus önkormányzati 

önkormányzati rendszerek. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, képessé kell válnia az alapelvek 






Kötelező irodalom: Végső Ferenc: Térinformatikai alkalmazások főiskolai jegyzet 

Előadás anyagok 

Ajánlott irodalom: Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. II. 






132



GFNBTAL2 



Előfeltételek: GANATÉI2 



alkalmazások II. (TAL) 


vizsga 

Térinformatika II. 

Félév: 

6 


4 




A tantárgy célja: A tantárgy keretein belül áttekintésre kerülnek a környezetgazdálkodási 

feladatok, ezek információ és adatszükséglete, valamint kívánt végeredményei. Az elméletben 

bemutatott feladatcsoportok alapján a hallgatók önállóan dolgozzák fel egy-egy általuk kiválasztott 

terület környezeti információit, majd bemutatják a feldolgozást és javaslatokat tesznek a terület 

kezelésére. 

A tantárgy leírása: A környezetvédelem legfontosabb feladatai: Környezetállapot felmérés 

értékelés, vegetációtérképezés, döntés-előkészítés – döntéstámogatás, hatásvizsgálat - telepítés 

tervezés, a hazai országos környezetvédelmi előírások és projektek áttekintése. A környezetvédelmi 

feladatok adatigénye: rendelkezésre álló adatforrások, távérzékelés a környezetgazdálkodásban, 

adatintegráció. Környezetgazdálkodás és GIS: a legfontosabb feladtat típusok megoldása 

térinformatikai eszközökkel, tematikus térképezés, több szempontú környezetértékelés, döntéselőkészítés 

- döntéstámogatás merev feltételekkel, döntés-előkészítés - döntéstámogatás lágy 

feltételekkel, hatásvizsgálatok, terjedési modellek 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, képessé kell válnia azok 






Kötelező irodalom: Végső Ferenc: Térinformatikai alkalmazások főiskolai jegyzet 


Előadás anyagok 

Goodchild et al.: Geographical Information Systems Vol. II. 






133



GANBFEG1 







vizsga 

Fizika 

Félév: 

5 


2 








A tantárgy leírása: Földfiziakai alapok: A Föld: szerkezete, felépítése, kora, forgása, keringése. A 


erőtere: alapfogalmak. Nehézségi mérések: abszolút-, relatív meghatározások. Redukálások. 
























134



GFNBTÉM0 






menedzsment (TÉM) 


vizsga 


Félév: 

5 


5 




A tantárgy célja: A térinformatikai menedzsment alapelveinek, és gyakorlati fogásainak, 

módszereinek megismertetése a hallgatókkal. 

A tantárgy leírása: A térinformatikai menedzsment alapfogalmai. A környezet jelentősége: belső, 

cégspecifikus és külső környezet. Térinformatikai projektmenedzsment – projekttervezés, projekt 

marketing és monitoring. A GIS megvalósítási folyamata: projektötlettől a beüzemelésig: 

felhasználói igények felmérése, az információs igényekre alapozott tervezés, és munkarészei. 

Logikai keretmátrix. Gantt-diagram készítése. Adat- és informatikai menedzsment. Költség és 

haszon elemzés. Minőségbiztosítás. Változás menedzsment. A GIS helye, szerepe a szervezetben és 

hatásai. Fejlődési tendenciák. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a térinformatikai menedzsment alapfogásait, 

képesnek kell lenniük az egyszerűbb GIS projektek megtervezésére és lebonyolítására. 


térinformatikai projektek tervezése. 



Kötelező irodalom: Márkus Béla: Térinformatikai menedzsment, NyME GEO jegyzet, 2003. 


NCGIA Core Curriculum III. kötet, SE FFFK, 1994. 

Szabó Szilárd: A magyarországi térinformatika forráskönyve, 2003. 

Szoftver: 

Microsoft Projekt, Visio 



135


A Térinformatikai menedzsment tárgyat angol nyelven is tanulhatják a hallgatók. 


GFNBTÉM0 





GI Management (TÉM) 

Angol nyelven 


vizsga 


Félév: 

5 


5 




A tantárgy célja: Introduction to the fundamentals, skills and methods of GI management. 

A tantárgy leírása: Fundamentals of geographic information management. The importance of 

environment: internal, firm-specific and external environment. GIS project management, planning, 

project marketing and monitoring. GIS realization process: from the project idea to operational use. 

User demand survey, needs analysis, planning based on information demand. Logical framework 

matrix. Preparation of Gantt charts. Data and information management. Cost and benefit analysis. 

Quality assurance. Change management. Role and effects of GIS within the organization. 

Development trends. 

Követelmények: Students must become adept at basic skills of GI management and must be able to 

plan and organize simple GIS projects. 

Oktatási módszer: During lectures: projector, video and software presentation. During practical: 

GIS project planning. 

Értékelés: 60% homework, tasks, reports and 40% written exam 


Required reading: 

o Markus, B.: Parcel-Based Information Systems, Lecture notes, Salzburg, 2001. 

o Tomlinson, R: Thinking about GIS, ESRI Press, Redlands, California, 2003. 

Recommended reading: 

o NCGIA Core Curriculum Volume III., NCGIA, Santa Barbara, 1989 - 2004. 

o Frank A. - Raubal M. - van der Vlugt M.: PANEL - GI Compendium, Geoinfo Series nr. 

21, Vienna, 2000. 

o BEST-GIS: Guidelines for best practice in user interface for GIS, 1998. 

o Calkins H. et al.: Geographic Information System Development Guides, NCGIA CC, Unit 

136. 

o Nebraska Guidebook for a Local Government Multipurpose Land Information System, 

http://www.calmit.unl.edu/gis/LIS_Stds_Intro.html, 2000. 

Software: Microsoft Project, Visio 

Megoldandó feladatok: according to announced semester subject requirements: 2 tests, weekly 

tasks and 1 final exam. 

136



GANCTER0 


2 előadás 

Előfeltételek: GANAJAI0 


Félév: 

Településrendezés (TER) 5 



beszámoló 

2 



Tantárgyfelelős oktató: Sztanekné Apai Gabriella 


A tantárgy célja: Átfogó ismeretek nyújtása a szakterületről, a birtokrendezési tervek készítésének 

megalapozása. 

A tantárgy leírása: A terület- és településfejlesztés, rendezés közigazgatási keretei, államszervezeti 

struktúra, törvényalkotó, végrehajtó, ellenőrző funkciók, gyakorlásuk szervezetei, módja. 

Jogszabályi háttér, jogalkalmazási alapismeretek. Települési – terület önkormányzati fejlesztésirendezési 

feladatok és hatáskörök, közigazgatási hatósági feladatok és hatáskörök. Terület- és 

településfejlesztés, - rendezés értelmezése, összefüggései a területi tervezés szintjei, feladatai. 

Területi tervek rendszere, a tervek fajtái, a tervegyezetés, jóváhagyás rendje, a korszerű területi 

tervezés irányelvei. A területi és településfejlesztés tervezési fázisai, a tervek tartalma. 

Településrendezési szerkezeti terv. Korszerű településrendezési szabályozás alapelvei, elemei. 

Tervkarbantartás, adatnyilvántartás. Települési értékvédelem: beépítési hagyományok, épített 

értékek. A település-ökológiai adottságok; ökológiai szempontok érvényesítése a 

településfejlesztésben. Zöldfelületi rendszer, fejlesztési-rendezési irányelvek. 

Környezetterhelhetőség vizsgálata, környezetfejlesztő területi szabályozás. Gazdaságfejlesztő 

területfejlesztés, - rendezés; ipari parkok; mezőgazdasági célú birtokrendezés területi alapjai. 

Területgazdálkodás, terület felhasználás. A településrendezés sajátos jogintézményei. 

Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása. 

Oktatási módszer: Hagyományos és korszerű oktatástechnikai eszközöket használunk, 

tervrészleteket, komplett terveket mutatunk be. 

Oktatási segédeszközök: Jegyzet előkészületben, fóliaábrák 



Tantárgyi követelményekben közreadott irodalomjegyzék; településrendezés témájú szakdolgozatok 

könyvtári példánya, településrendezési tervek – önkormányzatoknál megtekinthetők. 

Megoldandó feladatok: a tantárgyi követelmények szerint 

137



GFNBTÁÉ0 





Távérzékelés (TÁÉ) 


vizsga 


Félév: 

6 


5 


Tantárgyfelelős oktató: Csornai Gábor 


A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földmérő szakos hallgatók megalapozó bevezető képzést 

kapjanak a távérzékelt adatok kiértékelésének, alkalmazásának alapjairól a hazai fontosabb 

alkalmazási területek áttekintésével. 

A tantárgy leírása: A távérzékelés fizikai alapjai, a kvantitatív módszer. Felvételező rendszerek, 

távérzékeléses adatfajták, beszerzésük. A távérzékelt felvételek kiértékelése, feldolgozási 

módszerek, összehasonlításuk, a digitális feldolgozás lépései. A távérzékelt felvételek 

előfeldolgozása. A digitális képfeldolgozás lépései, a képelemzés feladata, lépései, módszerei, 

pontosságvizsgálata. Válogatott kérdések a képelemzésből. Távérzékelés alkalmazási eredmények, 

mezőgazdasági alkalmazások. A földrajzi információs rendszerek és alkalmazásuk a távérzékelt 

felvételek kiértékelésében. Korszerű irányok, fejlesztési programok. Főbb hazai projektek 

bemutatása. 

Követelmények: A végzett hallgatók képesek legyenek egy-egy terület alkalmazási, fejlesztési, 

vagy fejlesztési projektben részt venni. Ismerjék a távérzékelés alapjait, előnyeit, korlátait, a 

felvételek feldolgozásának módszereit, lépéseit. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és űrfelvételek. Gyakorlatokon az 

alkalmazott eszközök, módszerek, hardver és szoftver elemek megismerése. 



Csornai – Dalia: Távérzékelés (jegyzet), 

előadásanyagok. 

Megoldandó feladatok: A félév során 2 elméleti és 2 gyakorlati (számítások) zárthelyi dolgozat 

kell megírni. 

138



GFNCKAR0 





Kartográfia (KAR) 



Térképtan 

Félév: 

6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Guszlev Antal 


A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a számítógépes térképészet alapfogalmait, és az 

alapvető térképtervezési és szerkesztési műveleteket 

A tantárgy leírása: Térkép, méretarány, generalizálás. A térképek típusai; Tematikus kartográfiai 

módszerek; Domborzatábrázolás, 3D megjelenítés; A térképek névrajza, tipográfia; Vektoros és 

raszteres térképek. Térképek az interneten; Színrendszerek, nyomdai előkészítés; Térképkészítésre 

alkalmas szoftverek; A térképtervezés és szerkesztés lépései. 

Követelmények: A hallgatónak ismernie kell a számítógépes térképészet elméleti hátterét és a 

térképszerkesztés lépéseit. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó, programbemutató. 



Zentai László: Számítógépes térképészet, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000 

Zentai László: Számítógéppel segített térképszerkesztés (jegyzet) Tempus SJEP 11191-96, 

Budapest, 1999. 

Kraak, M.J. and Brown, A.: Web cartography - developments and prospects, ITC, 2001. 

Megoldandó feladatok: Általános földrajzi térkép tervezése és szerkesztése 

139



GFNBADI0 





Adatintegráció (ADI) 




Félév: 

6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Kulcsár Attila 


A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megvizsgálják a földrajzi adatok tulajdonságait, 

kapcsolatait, megismerik a különböző metaadat szabványokat, adattárházakat, az adatbányászat 

elveit és a földrajzi és leíró adatok integrálásának gyakorlati megvalósítását. 

A tantárgy leírása: 

Témakörök: adatbányászat, térbeli adatmodellek, földrajzi és leíró adatok adatintegrációja 

Elméleti órák anyaga: Adattárházak, Adatbányászat, Térbeli adatmodellek összefoglalása, Valós 

földrajzi adatot tulajdonságainak elemzése, Meta szabványok, GIS adatok integrálása 

Gyakorlati órák anyaga: Adatintegráció GIS szoftverekkel: Idrisi, GeoMedia, ArcGIS, Mapinfo 

Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete. 

Oktatási módszer: Előadásokon számítógépes bemutató, prezentáció. Gyakorlatokon egyénileg 

számítógépes feladatok végrehajtása. 

Értékelés: A félévközi jegy megszerzéséhez elméleti ismeretekből 1 zárthelyi és témakörönként 

egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. 


IKTA projektek: http://fish.fomi.hu és http://terinf.axis.hu 

Szabványok: FGDC, ISO, CEN, OGC, MSZ 

GIS szoftverek felhasználói kézikönyve 

Kulcsár Attila: Automatic GIS data Quality Assessment for Non-experts, MMU (UK) MSc 

dissertation, 2001, 141 old. 

Megoldandó feladatok: Földrajzi mintaadatok alapján GIS adatbázis építése és metaadat leírás 

készítése az egyes szoftverekkel. 

140


4.2.3. A földrendező szak rendező szakirányának tantárgyai 

141



GANCFEG1 







vizsga 

Fizika 

Félév: 

5 


2 








A tantárgy leírása: Földfiziakai alapok: A Föld: szerkezete, felépítése, kora, forgása, keringése. A 


erőtere: Alapfogalmak. Nehézségi mérések: abszolút-, relatív meghatározások. Redukálások. 
























142



GRNBFTR1 


Föld- és területrendezés I. 

(FTR) 


vizsga 



Előfeltételek:GANAOFE1 Országos felmérés I. 

Félév: 

5 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Gyula 


A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a magyar földbirtokrendszer kialakulásának 

folyamatával, a rendezésre váró jelenlegi birtokszerkezettel, a birtokrendezések jogi 

szabályozásával, pénzügyi feltételeivel, valamint a földügyi ágazat szakterületi összefüggéseivel. 

A tantárgy leírása: A földbirtokpolitika definíciója, politikai és gazdasági célkitűzései, valamint 

annak eszközrendszere. Magyarország birtokrendezéseinek (földrendezéseinek) történeti 

áttekintése. Magyarországi földreformok. A földtulajdon és művelési ágak várható alakulása a 

jelenlegi földprivatizáció befejeztével. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és 

pénzügyi feltételei. A földügyi ágazat feladata. A Nemzeti Földalap. Általános birtokrendezés 

Magyarországon (TAMA). Birtokrendezés a környező országokban. 

Követelmények: Jártasság és készség szintjén kell ismerni az évközben gyakorolt, a komplex 

tervkészítést szolgáló témaköröket. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. 



Dr. Szabó Gy. (1997): Földbirtok-politika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK 

Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. 

Dr. Szabó Gy. (2001): Föld- és területrendezés I. (Földbirtok-politika, birtokrendezési 

modellek) Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. 

Dr. Romány Pál (2002): Kortársunk az agrárpolitika, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 

Megoldandó feladatok: Külterületi tábla keretmérése, tervezési térképek készítése a hozzátartozó 

munkarészekkel együtt. 

143



GRNBFTR2 


Föld- és területrendezés II. 

(FTR) 


vizsga 



Előfeltételek: GRNBFTR1 Föld- és területrendezés I. 

Félév: 

6 


4 




A tantárgy célja: Megtanítani a mezőgazdasági területek komplex, mindenre kiterjedő 

rendezésének módszereit, annak tájrendezési, környezetgazdálkodási összefüggéseit. Bemutatni az 

EU vidékfejlesztési programjait, Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját és az erdőtérképek 

sajátos rendszerét. 

A tantárgy leírása: Mezőgazdasági nagyüzemek, társas gazdaságok komplex (mindenre kiterjedő) 

rendezése (termelésszervezés, táblásítás, vízrendezés, melioráció, úthálózat, fásítás, erdősítés, 

talajvédelem). Zonalitás és EU támogatás. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos földmérési munkák: 

erdőfelmérés, erdőrendezés, erdőtervezés. Az erdőtervezés általános szabályai. Azonosító adatok, 

az erdő területi beosztása. Erdőtérképezés. A Digitális Erdészeti Térkép (DET). Az erdőtervezés 

szakmai ellenőrzése; Minőségbiztosítás. 






Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés II. A.; Kézirat, NyME GEO 


Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés III. (Erdőtérképészet); Kézirat; NyME 

GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. 

Budai Sántha Attila (2001): Agrárpolitika-Vidékpolitika. (A magyar agrárgazdaság és az 

Európai Unió), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 

Megoldandó feladatok: Birtokrendezési terv készítése a megelőző félévben készült munkarészek 

felhasználásával megadott irányelvek szerint. 

144



GRNBFOI0 






távérzékelés (FOI) 


vizsga 


Félév: 

5 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata 


A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földrendező szakos hallgatók megismerjék a különböző 

távérzékelési adatgyűjtő rendszerek által nyújtott adatnyerési lehetőségeket, a felvételek kiértékelési 

módszereit. 

A tantárgy leírása: A fotointerpretáció és a távérzékelés fogalma, kapcsolata. A távérzékelés 

fizikai alapjai: távérzékelésre alkalmas energiaforrások, a légkör hatása a távérzékelésre, a 

reflektancia, a fő felszínborítások speciális tulajdonságai. A távérzékelés adatgyűjtő eszközei és 

hordozói: légifényképező, pásztázó letapogató, mikrohullámú rendszerek, műholdrendszerek 

(LANDSAT, SPOT, AVHRR, stb.) jellemzői. A távérzékelési adatok kiértékelése. A vizuális 

interpretáció, fotointerpretáció elemei és szakaszai, a fotointerpretációt segítő műszerek. Digitális 

képanalízis: az előfeldolgozás célja, egyes előfeldolgozási műveletek, az osztályozás (clusterezés, 

területi mintavételezés, tanuló- és tesztterületek), az osztályozás pontosságvizsgálata. A 

távérzékelési adatok fő alkalmazási területei. Mezőgazdasági alkalmazás: növénytermesztés (fő 

haszonnövények országos területfelmérése, állapot meghatározás, termésbecslés), talajtan 

(genetikus talajtérképezés, talajdegradáció felmérése). Földhasználati és környezetgazdálkodási 

alkalmazás (nemzetközi projektek alapján – CORINE projekt), erdészeti és vízgazdálkodási 

alkalmazás. A távérzékelés és a térinformatika kapcsolata. 

Követelmények: A hallgatók alkalmazni tudják a távérzékelt felvételeket a földrendezéssel 

kapcsolatos feladatok megoldásában. Ismerjék a távérzékelés alapjait, a különböző rendszerek 

jellemzőit. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és fényképek. Gyakorlatokon a különböző 

légi és űrfelvételek bemutatása, mérési gyakorlatok. 




Gerencsér: Fotointerpretáció és távérzékelés (jegyzet), 

szakfolyóiratok cikkei, 

Megoldandó feladatok: A félévi tantárgyi követelményeknek megfelelően el kell készíteni a 

gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) 1-1 műszaki leírást és meg kell írni 2 zárthelyi 

dolgozatot. 

145



GANBTER0 


2 előadás 

Előfeltételek: GANAJAI0 


Félév: 

Településrendezés (TER) 5 



beszámoló 

2 



Tantárgyfelelős oktató: Sztanekné Apai Gabriella 


A tantárgy célja: Átfogó ismeretek nyújtása a szakterületről, a birtokrendezési tervek készítésének 

megalapozása. 

A tantárgy leírása: A terület- és településfejlesztés, rendezés közigazgatási keretei, államszervezeti 

struktúra, törvényalkotó, végrehajtó, ellenőrző funkciók, gyakorlásuk szervezetei, módja. 

Jogszabályi háttér, jogalkalmazási alapismeretek. Települési – terület önkormányzati fejlesztésirendezési 

feladatok és hatáskörök, közigazgatási hatósági feladatok és hatáskörök. Terület- és 

településfejlesztés, - rendezés értelmezése, összefüggései a területi tervezés szintjei, feladatai. 

Területi tervek rendszere, a tervek fajtái, a tervegyezetés, jóváhagyás rendje, a korszerű területi 

tervezés irányelvei. A területi és településfejlesztés tervezési fázisai, a tervek tartalma. 

Településrendezési szerkezeti terv. Korszerű településrendezési szabályozás alapelvei, elemei. 

Tervkarbantartás, adatnyilvántartás. Települési értékvédelem: beépítési hagyományok, épített 

értékek. A település-ökológiai adottságok; ökológiai szempontok érvényesítése a 

településfejlesztésben. Zöldfelületi rendszer, fejlesztési-rendezési irányelvek. 

Környezetterhelhetőség vizsgálata, környezetfejlesztő területi szabályozás. Gazdaságfejlesztő 

területfejlesztés, - rendezés; ipari parkok; mezőgazdasági célú birtokrendezés területi alapjai. 

Területgazdálkodás, terület felhasználás. A településrendezés sajátos jogintézményei. 

Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása. 

Oktatási módszer: Hagyományos és korszerű oktatástechnikai eszközöket használunk, 

tervrészleteket, komplett terveket mutatunk be. 

Oktatási segédeszközök: Jegyzet előkészületben, fóliaábrák 


Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Tantárgyi követelményekben közreadott 

irodalomjegyzék; településrendezés témájú szakdolgozatok könyvtári példánya, településrendezési 

tervek – önkormányzatoknál megtekinthetők. 

Megoldandó feladatok: a tantárgyi követelmények szerint 

146



GRNCVRE0 


2 előadás 



Vízrendezés (VRE) 


beszámoló 


Félév: 

5 


2 




A tantárgy célja: Átfogó és részletes szakmai ismereteket nyújt a mezőgazdasági vízrendezések 

tervezéséről, építéséről. 

A tantárgy leírása: A víz tulajdonságai , vízkészlet. A hidrológiai körfolyamat és elemeinek 

vizsgálata. Éghajlati valószínűségi függvény. A vízgyűjtő. A terepről lefolyó vízhozam nagysága. 

Vízgyűjtő karakterisztikák. Kisvízfolyások, belvízcsatornák, vízmosások mértékadó nagyvíz 

hozama. A vízfolyások alaktana. Állóvizek. Felszín alatti vizek. Euler és Pascal törvénye. 

Nyomásábrák. Folyadékmozgások. Kontinuitás és Bernoulli törvénye. Folyadék áramlása 

csatornákban. Chezy levezetése. Csatornaméretezési eljárások. Bukógátak. Számítógéppel segített 

tervezés és oktatás a vízépítésben. A vízállás, a vízszín esés, a vízmélység, a vízsebesség, a 

vízhozam és a hordalék mérése, mederfelvétel. A mérési adatok feldolgozása. A vízrendezés tárgya. 

Melioráció. Sík vidéki vízrendezés felszíni és felszín alatti művekkel. Domb- és hegyvidéki 

vízrendezés. A vízgyűjtő rendezése. Vonal menti vízrendezés, kisvízfolyások szabályozása. 

Követelmények: Ismerniük kell a témakörök alapfogalmait, azok alkalmazását szakterületükön. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása. Gyakorlatokon komplex feladat 

megoldása. 



Dr. Homoródi András: Mezőgazdasági út- és vízépítés tan II. 

Kézdi-Markó: Földművek-víztelenítés 

Markó: Földművek-védelem 


147



GRNBFHK0 


3 előadás 




környezetvédelem (FHK) 


vizsga 

Félév: 

5 


2 


Tantárgyfelelős oktató: dr. Dömsödi János, Katonáné Gombás Katalin 


A tantárgy célja: Alapozó, kiegészítő ismereteket nyújt az egyes szaktantárgyakhoz (földrendezés, 

ingatlannyilvántartás). 

A tantárgy leírása: A földhasználat a nyitottság szemléletével Európában, majd a Kárpát Medence 

területén kialakuló mező- és erdőgazdálkodás természeti, társadalmi, földhasználati viszonyait – a 

földhasználat teljeskörű megértéséhez szükséges ismereteket, tanulságokat - mutatja be. A 

földműveléstan és az erdészeti ismeretek nem törekszik az agrár-, illetve az erdőmérnök képzéshez 

kialakult tantárgyi teljességre, hanem a földrendező mérnök hallgatók oktatásához szükséges – 

szűkebb – ismeretanyagot szintetizálja, rendszerezi. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a témakörök alapfogalmait és azok alkalmazását 

szakterületükön. 



Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet 


148



GRNBIÉB0 







vizsga 


Félév: 

6 


3 


























149



GRNBVTF0 





Vidék- és területfejlesztés 

(VTF) 


vizsga 

Félév: 

6 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szépvölgyi Ákos, Dr. Udvardy Péter, Kovács Miklós 


A tantárgy célja: Magyarország és az Európai Unió regionális politikájának megismertetése a 

hallgatókkal, a magyarországi sajátosságok bemutatása. A vidék- és régiófejlesztés működésének 

alapvető elemei, birtokrendezésre ható tényezői. 

A tantárgy leírása: a „vidék” jelentősége Magyarországon, a társadalmi és gazdasági régiók 

kialakulása és működése, alkalmazkodás az új kihívásokhoz. A vidékfejlesztés (rural development) 

célja. A vidék- és területfejlesztés kapcsolatrendszere, azok komplexitása. A vidékfejlesztés főbb 

célterületei, programjai, lokalitás. A terület- és vidékfejlesztési modellek birtokrendezési 

vonatkozásai, modell-elemek (területhasználat, alternatív foglalkoztatás, környezetvédelem, 

foglalkoztatás fejlesztés) és célrendszer (fenntartható fejlődés, ésszerű ingatlanhasználat, 

környezetvédelem, ökológiai stabilitás fenntartása, üdülés-szabadidő kihasználás javítása). A 

területfejlesztés jogszabályi alapjai. A terület- és vidékfejlesztés intézményrendszere. Az EU agrárvidékfejlesztési 

stratégiája, vidékfejlesztés, mint a közös agrárpolitika alappillére. Cél- és 

eszközrendszer, kapcsolat a környezetvédelemmel. Struktúra- és regionális politika. 

Követelmények: Fogalmi ismeretek a tárgykörből. Jártasság az ismeretek alkalmazása terén. A 

félév végén a hallgatóknak eredményes vizsgát kell tenniük. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó és számítógépes bemutatók 

alkalmazása, modelldokumentációk ismertetése és készítése, tanulmányutak. 



Dorgai L., Hinora F., Tassy S.: Területfejlesztés-vidékfejlesztés, AKII, Budapest, 1998. 

Kengyel J.: Az Európai Unió regionális politikája. Aula, Budapest, 1999. 

Sarudi Cs.: Regionális politika és vidékfejlesztés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 

Kaposvár, 2000. 

Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. 

Rechnitzer János: Területi stratégiák. MTA RKK Győr, 2000. 

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, 1999. 

Sipos Aladár: Az Európai Unió és Magyarország. 

Megoldandó feladatok: Az adott félévi tantárgyi követelmények szerint. 

150



GRNCSZO0 


2 előadás 



Településszociológia (SZO) 


beszámoló 

Félév: 

6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szirmai Viktória, Dr. Udvardy Péter 


A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a szociológia és a településföldrajz 

tudományok határán elhelyezhető településszociológia tudományának fontosabb összefüggéseit, 

bemutatni a településeken meglévő konfliktusok típusait, azok kezelésének módszereit. 

A tantárgy leírása: bevezetés a településszociológiába, alapkérdések, irányzatok; a magyar 

településszerkezet jellemzői; az urbanizáció szakaszai és társadalmi következményei; térbeli 

egyenlőtlenségek, hátrányos térségek; lakóhely, lakóközösségek, lakótelepek; város- és 

faluszociológia, urbanizáció, dezurbanizáció, településfejlesztés; a politika és az önkormányzatok 

szerepe a helyi társadalomban, helyi közigazgatás, helyi közösségek fejlesztése, érdekegyeztetés; 

ökológiai problémák, megoldások; vizsgálati módszerek; a város- és faluszociológia főbb kutatási 

területei. 

Követelmények: A hallgatóknak a félév végén sikeres beszámolót kell tenniük. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő alkalmazása, feladatok önálló elvégzése. 



Dr.Szirmai Viktória: A településszociológia alapjai; Településtudományi füzetek 7. Bp., 

1994. 

Berey K. et al.: Település- és városszociológia. Műegyetemi Kiadó, Budapest 1998. 

Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 1997. 

A. Giddens,: Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. 


151


4.2.4. A földrendező szak nyilvántartó szakirányának tantárgyai 

152



GRNBFTR1 



(FTR) 


vizsga 




Félév: 

5 


4 




A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a magyar földbirtokrendszer kialakulásának 

folyamatával, a rendezésre váró jelenlegi birtokszerkezettel, a birtokrendezések jogi 

szabályozásával, pénzügyi feltételeivel, valamint a földügyi ágazat szakterületi összefüggéseivel. 

A tantárgy leírása: A földbirtokpolitika definíciója, politikai és gazdasági célkitűzései, valamint 



jelenlegi földprivatizáció befejeztével. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és 

pénzügyi feltételei. A földügyi ágazat feladata. A Nemzeti Földalap. Általános birtokrendezés 

Magyarországon (TAMA). Birtokrendezés a környező országokban. 






Dr. Szabó Gy. (1997): Földbirtok-politika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK 


Dr. Szabó Gy. (2001): Föld- és területrendezés I. (Földbirtok-politika, birtokrendezési 

modellek) Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. 

Dr. Romány Pál (2002): Kortársunk az agrárpolitika, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 

Megoldandó feladatok: Külterületi tábla keretmérése, tervezési térképek készítése a hozzátartozó 

munkarészekkel együtt. 

153



GRNBFTR2 



(FTR) 


vizsga 



Előfeltételek: GRNBFTR1 Föld- és területrendezés I. 

Félév: 

6 


4 






EU vidékfejlesztési programjait, Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját és az erdőtérképek 


A tantárgy leírása: Mezőgazdasági nagyüzemek, társas gazdaságok komplex (mindenre kiterjedő) 

rendezése (termelésszervezés, táblásítás, vízrendezés, melioráció, úthálózat, fásítás, erdősítés, 

talajvédelem). Zonalitás és EU támogatás. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos földmérési munkák: 

erdőfelmérés, erdőrendezés, erdőtervezés. Az erdőtervezés általános szabályai. Azonosító adatok, 

az erdő területi beosztása. Erdőtérképezés. A Digitális Erdészeti Térkép (DET). Az erdőtervezés 

szakmai ellenőrzése; Minőségbiztosítás. 






Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés II. A.; Kézirat, NyME GEO 


Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés III. (Erdőtérképészet); Kézirat; NyME 

GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár. 


Európai Unió), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 

Megoldandó feladatok: Birtokrendezési terv készítése a megelőző félévben készült munkarészek 

felhasználásával megadott irányelvek szerint. 

154



GRNBFOI0 






távérzékelés (FOI) 


vizsga 


Félév: 

5 


4 


Tantárgyfelelős oktató: Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata 


A tantárgy célja: A képzés célja, hogy a földrendező szakos hallgatók megismerjék a különböző 

távérzékelési adatgyűjtő rendszerek által nyújtott adatnyerési lehetőségeket, a felvételek kiértékelési 

módszereit. 

A tantárgy leírása: A fotointerpretáció és a távérzékelés fogalma, kapcsolata. A távérzékelés 

fizikai alapjai: távérzékelésre alkalmas energiaforrások, a légkör hatása a távérzékelésre, a 

reflektancia, a fő felszínborítások speciális tulajdonságai. A távérzékelés adatgyűjtő eszközei és 

hordozói: légifényképező, pásztázó letapogató, mikrohullámú rendszerek, műholdrendszerek 

(LANDSAT, SPOT, AVHRR, stb.) jellemzői. A távérzékelési adatok kiértékelése. A vizuális 

interpretáció, fotointerpretáció elemei és szakaszai, a fotointerpretációt segítő műszerek. Digitális 

képanalízis: az előfeldolgozás célja, egyes előfeldolgozási műveletek, az osztályozás (clusterezés, 

területi mintavételezés, tanuló- és tesztterületek), az osztályozás pontosságvizsgálata. A 

távérzékelési adatok fő alkalmazási területei. Mezőgazdasági alkalmazás: növénytermesztés (fő 

haszonnövények országos területfelmérése, állapot meghatározás, termésbecslés), talajtan 

(genetikus talajtérképezés, talajdegradáció felmérése). Földhasználati és környezetgazdálkodási 

alkalmazás (nemzetközi projektek alapján – CORINE projekt), erdészeti és vízgazdálkodási 

alkalmazás. A távérzékelés és a térinformatika kapcsolata. 

Követelmények: A hallgatók alkalmazni tudják a távérzékelt felvételeket a földrendezéssel 

kapcsolatos feladatok megoldásában. Ismerjék a távérzékelés alapjait, a különböző rendszerek 

jellemzőit. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő fóliák, diák és fényképek. Gyakorlatokon a különböző 

légi és űrfelvételek bemutatása, mérési gyakorlatok. 




Gerencsér: Fotointerpretáció és távérzékelés (jegyzet), 

szakfolyóiratok cikkei, 

Megoldandó feladatok: A félévi tantárgyi követelményeknek megfelelően el kell készíteni a 

gyakorlatokról (mérési, számítási feladatok) 1-1 műszaki leírást és meg kell írni 2 zárthelyi 

dolgozatot. 

155



GRNCFHK0 


3 előadás 




környezetvédelem (FHK) 


vizsga 

Félév: 

5 


2 


Tantárgyfelelős oktató: dr. Dömsödi János, Katonáné Gombás Katalin 


A tantárgy célja: Alapozó, kiegészítő ismereteket nyújt az egyes szaktantárgyakhoz (földrendezés, 

ingatlannyilvántartás). 

A tantárgy leírása: A földhasználat a nyitottság szemléletével Európában, majd a Kárpát Medence 

területén kialakuló mező- és erdőgazdálkodás természeti, társadalmi, földhasználati viszonyait – a 

földhasználat teljeskörű megértéséhez szükséges ismereteket, tanulságokat - mutatja be. A 

földműveléstan és az erdészeti ismeretek nem törekszik az agrár-, illetve az erdőmérnök képzéshez 

kialakult tantárgyi teljességre, hanem a földrendező mérnök hallgatók oktatásához szükséges – 

szűkebb – ismeretanyagot szintetizálja, rendszerezi. 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell a témakörök alapfogalmait és azok alkalmazását 

szakterületükön. 



Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: jegyzet 


156



GRNBPJI0 


2 előadás 



Félév: 

Polgári jogi ismeretek (PJI) 5 



beszámoló 

2 

Jogi és államigazgatási ismeretek 




A tantárgy célja: A földrendező hallgatók jogi ismereteinek elmélyítése különös, tekintettel az 

ingatlanokra és a társaságokra vonatkozó jogi szabályozások körére. 

A tantárgy leírása: Általános polgári jogi ismeretek. Jogképesség, cselekvőképesség, 

jognyilatkozatok. A személyi jogok védelme, szerzői jogok védelme. A dologi jogok fajtái. A föld 

és az épület jogi helyzete. A korlátolt dologi jogok. Az értékjogok (jelzálogjog). Jogi személyek 

létrejötte és megszűnése. A tulajdonjog fogalma, alanya és tárgya. A tulajdonjog tartalma és 

védelme. Az ingatlanok tulajdonjoga szerzésének formái (eredeti és származékos szerzésmódok). A 

közös tulajdon fogalma, sajátosságai, keletkezése, megszűnése. Átruházás, örökség, növedék, 

ráépítés. Hatósági határozat, árverés, elbirtoklás, kisajátítás. Földhasználati jog, haszonélvezet, 

használat, használati jogok. Kötelmi jogi ismeretek. A szerződés fogalma és általános szabályai. A 

szerződés tartalma és tárgya. Közhasznú tevékenység és a közbeszerzési eljárás. Társasági jog. 

Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok, rendelkezések. Egyes gazdasági társaságok. 

Cégnyilvántartás. Öröklési jogi ismeretek. 

Követelmények: A hallgatónak a polgári jog témaköréből ismernie kell azokat az alapfogalmakat, 

amelyeket szakterülete gyakorlása során alkalmaz, felhasznál. 




Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, NOVOTNI Kiadó, 2001. 

Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata c. jegyzet jelölt részei, ELTE 


157



GRNBINY1 





Ingatlan-nyilvántartás I. 

(INY) 


vizsga 

Félév: 

5 


4 

Jogi és államigazgatási ismeretek 




A tantárgy célja: A földrendező szak, nyilvántartó szakirány hallgatói részére mélyebb ismereteket 

nyújtani az ingatlan-nyilvántartás problémáiról és azok megoldási módjáról. 

A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás. Az ingatlan-nyilvántartási beadványok fajtái. 

A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok. Határozat az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Jogorvoslat. 

Bírósági eljárás. Törlési, kiigazítási perek. Közigazgatási perek. Nem peres eljárások. Az ingatlannyilvántartás 

szerkesztése. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a nyilvántartás alapelveit, munkarészeit. 

Ismerniük kell a nyilvántartási okiratok fajtáit, főbb szabályait. 







158



GRNBINY2 


Ingatlan-nyilvántartás II. 

(INY) 


vizsga 



Előfeltételek: GRNBINY1 Ingatlan-nyilvántartás I. 

Félév: 

6 


2 




A tantárgy célja: A földrendező szak, nyilvántartó szakirány hallgatói részére mélyebb ismereteket 

nyújtani az ingatlan-nyilvántartás problémáiról és azok megoldási módjáról. 

A tantárgy leírása: A TAKAROS információs-technológiai projekt célkitűzései. A TAKAROS 

KFH programrendszer Ingatlan-nyilvántartási és Információs alrendszere felépítése, funkciói. 

Ügyiratkezelés szerepe, feladatai és végrehajtása. Ingatlan-nyilvántartási átvezetések térképet érintő 

és nem érintő esetekben: egy- és kétkörös ügyek. Határozathozatal és a változások foganatosítása. 

Teendők fellebbezéskor a rendszerben. A META és a TAKAROS KFH kapcsolatai. A 

TAKARNET és az InterOffice szerepe a földügyi nyilvántartásban. 

Követelmények: A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a számítógépes nyilvántartás elveit, kezelését. 

Ismerniük kell az alkalmazott szoftverek jellemzőit, használatát. 



Oktatási segédeszközök: Jegyzetek, tankönyvek, egyéb írásos anyagok. 





159



GRNBIÉB0 







vizsga 


Félév: 

6 


3 


























160



GRNCVTF0 





Vidék- és területfejlesztés 

(VTF) 


vizsga 

Félév: 

6 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szépvölgyi Ákos, Dr. Udvardy Péter, Kovács Miklós 


A tantárgy célja: Magyarország és az Európai Unió regionális politikájának megismertetése a 

hallgatókkal, a magyarországi sajátosságok bemutatása. A vidék- és régiófejlesztés működésének 

alapvető elemei, birtokrendezésre ható tényezői. 

A tantárgy leírása: a „vidék” jelentősége Magyarországon, a társadalmi és gazdasági régiók 

kialakulása és működése, alkalmazkodás az új kihívásokhoz. A vidékfejlesztés (rural development) 

célja. A vidék- és területfejlesztés kapcsolatrendszere, azok komplexitása. A vidékfejlesztés főbb 

célterületei, programjai, lokalitás. A terület- és vidékfejlesztési modellek birtokrendezési 

vonatkozásai, modell-elemek (területhasználat, alternatív foglalkoztatás, környezetvédelem, 

foglalkoztatás fejlesztés) és célrendszer (fenntartható fejlődés, ésszerű ingatlanhasználat, 

környezetvédelem, ökológiai stabilitás fenntartása, üdülés-szabadidő kihasználás javítása). A 

területfejlesztés jogszabályi alapjai. A terület- és vidékfejlesztés intézményrendszere. Az EU agrárvidékfejlesztési 

stratégiája, vidékfejlesztés, mint a közös agrárpolitika alappillére. Cél- és 

eszközrendszer, kapcsolat a környezetvédelemmel. Struktúra- és regionális politika. 

Követelmények: Fogalmi ismeretek a tárgykörből. Jártasság az ismeretek alkalmazása terén. A 

félév végén a hallgatóknak eredményes vizsgát kell tenniük. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó és számítógépes bemutatók 

alkalmazása, modelldokumentációk ismertetése és készítése, tanulmányutak. 



Dorgai L., Hinora F., Tassy S.: Területfejlesztés-vidékfejlesztés, AKII, Budapest, 1998. 

Kengyel J.: Az Európai Unió regionális politikája. Aula, Budapest, 1999. 

Sarudi Cs.: Regionális politika és vidékfejlesztés. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 

Kaposvár, 2000. 

Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. 

Rechnitzer János: Területi stratégiák. MTA RKK Győr, 2000. 

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, 1999. 

Sipos Aladár: Az Európai Unió és Magyarország. 


161


4.3. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyai 

162



GSNAALJ1 

GSNAALJ2 


3 előadás 


Alkotmányjogi ismeretek I. 

Alkotmányjogi ismeretek II. (ALJ) 


vizsga 

vizsga 

2 előadás 


GSNAALJ1 Alkotmányjogi ismeretek I. 

Félév: 

1 

2 


3 

3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Somody Bernadette 


A tantárgy leírása: Az alkotmányjog, illetve az alkotmánytörvény bemutatását, majd az 

Alkotmány rövid történeti fejlődésének ismertetését követően a tantárgy részletesen tárgyalja a 

jogforrástani ismereteket. Ezt követően foglalkozik a szuverenitással, az állampolgársággal, majd a 

közvetlen és a képviseleti demokrácia intézményeivel. A kormányzati rendszerek bemutatását az 

egyes állami szervek és azok viszonyának tárgyalása követi. A tantárgy végül foglalkozik az 

alapvető jogokkal és kötelességekkel. 

Oktatási módszer: előadásokon írásvetítő. 

Értékelés: a vizsga alapján. 


Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. Budapest, 2002., Osiris Kiadó; 

Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan II. Budapest, 2000. (vagy későbbi kiadás), Osiris 

Kiadó; 

CompLex CD jogtár. 


163



GSNAFMI1 





Földmérési ismeretek I. (GGE) 


vizsga 

Félév: 

1 


6 

Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE), Fotogrammetria és Távérzékelési Tanszék (GFO) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs, több oktató segítségével 


A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérés feladatait, 

módszereket, felmérési és térképkészítési eljárásokat. 

A tantárgy leírása: Térképek, fogalma. Különböző térképek csoportosítása, méretarány szerint. Földmérési, 

topográfiai és földrajzi térképek tartalma és ábrázolási módjai. Helymeghatározás alapelve. Alapfelületek. 

Vízszintes és magassági meghatározás, térbeli meghatározás. Mérés egységei, távolság mértékegységei, 

méter és öl rendszer, angolszász hosszegységek, terület egységek. Szögegységek. Mérés eredménye, élessége 

és pontossága, mérési ellentmondások. Vízszintes mérés fontosabb egyszerű eszközei, és mérési módszerei. 

Vízszintes és magassági alappontok állandósítása, vízszintes és magassági együttes állandósítások. 

Pontleírások tartalma. Optikai alapfogalmak, prizmák távcsövek, Geodéziai távcsövek Egyenesek kitűzése, 

prizma használata. Libellák, függő. Távolságok mérésének eszközei műszerei. Távmérés elve. Távmérés 

fontosabb hibaforrásai, távolságok redukciói. Vízszintes és magassági szögmérés elve, műszere és fontosabb 

hibái. Mérőállomások alkalmazása, fontosabb programjai, alkalmazási területei. Mérés feldolgozó 

programok, adat átvitel műszerből számítógépbe, koordináták számítása. Koordináta rendszerek. 

Koordináták értelmezése. Poláris és derékszögű koordináta rendszerek. Irányszög és távolság számítása. 

Polárispont számítása. Tájékozás. Koordináta rendszerek, geodéziai koordináták, pont meghatározások a 

geodéziában, pontkapcsolások sokszögvonalak, szabad álláspont fogalma. Magasság fogalma, magasság 

mérési módszerek, magasság meghatározás trigonometriai úton. Szintezés műszerei, módszerei, hibaforrásai, 

végrehajtása. Szintezési hálózatok kialakítása és meghatározásuk. Magassági alappontok és számozásuk. A 

vízszintes alappont hálózatok szerepe, Magyarország alaphálózatai. Alappontok számozása. A részletmérés 

módszerei, ortogonális és poláris részletmérés végrehajtása. Mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz. 

Topográfia fogalma, topográfiai térképek jellemzői, felhasználási területei. Domborzat-ábrázolási 

módszerek, szintvonalas domborzatábrázolás. Domborzati idomok csoportosítása, a fő idomok jellemzése 

(hátak, völgyek). A topgráfiai térképek felmérési módszerei. Az 1:10000 EOTR topgráfiai térkép kerete, 

keretmérete, kereten kívüli elemei. 

A fotogrammetria fogalma, felosztása. Az információszerzés folyamata, eszközei. A mérőfénykép fogalma, 

belső és külső adatai. A mérőfénykép torzulásai. A síkfotogrammetria módszerei, műszerei. A térmodell 

előállításának módszerei, lépései, műszerei. Általános fotogrammetriai technológia. A digitális 

fotogrammetria alapjai, a digitális ortofotó. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell a földmérés alapvető feladatát, 

mérési, a legfontosabb mérési és számítási fogalmakat ismerniük kell. Ismerniük kell a topográfia és a 

fotogrammetria legfontosabb fogalmait. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. Gyakorlatokon a különböző műszerek és 

mérési eljárások bemutatása. 



Kötelező irodalom: jegyzet elkészül 2003 októberére 

Felhasználható anyagok előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat cikkei, oktató 

videofilmek 

Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott feladatokat be kell adni, illetve 

megírandó 2 zárthelyi dolgozat. 

164



GSNAFMI2 


Földmérési ismeretek II. 

(GGE) 


vizsga 



Előfeltételek: GSNAFMI1 Földmérési ismeretek I. 

Félév: 

2 


6 

Tanszék: Geodézia Tanszék (GGE), Felmérési és Földrendezési Tanszék (GFF) 

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csepregi Szabolcs, több oktató segítségével 


A tantárgy célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérés feladatait, 

módszereket, felmérési és térképkészítési eljárásokat. 

A tantárgy leírása: A vízszintes alappont hálózatok szerepe, Magyarország alaphálózatai. 

Alappontok számozása. A részletmérés módszerei, ortogonális és poláris részletmérés végrehajtása, 

mérési jegyzet, mérési vázlat, tömbrajz. 

Térbeli hálózatok és koordináta rendszereik. Kapcsolatuk a fizikai rendszerekkel. Globális 

helymeghatározási rendszer, alapelve, megvalósítása. Alkalmazói, műhold és irányítói rendszerei. 

Amerikai, orosz és az európai rendszerek és mai felhasználási lehetőségeik. Globális 

helymeghatározási rendszer, alapelve, megvalósítása. Alkalmazói, műhold és irányítói rendszerei. 

Mérési módszerek, statikus és kinematikus mérési módszerek, abszolút és relatív meghatározás és 

transzformáció a geodéziai rendszerekbe. A geodéziai GPS mérések fontosabb hibaforrásai. A GPS 

vevők csoportosítása. 

A felmérések célja, módszerei; felmérési technológiák. Térképi tartalom: alappontok, egyéb 

pontok, A vízszintes részletpontok csoportosítása. A földrészletek fogalma és kivételek az általános 

fogalom alól. Térképi tartalom: épületek, építmények és tartozékaik azonosítása és ábrázolása. 

Terepi újfelmérés alapján végzett térképkészítés általános folyamata, munkaszakaszai. Művelési 

ágak és művelés alól kivett területek. Térképi tartalom. Terepi újfelmérés alapján végzett 

térképkészítés általános folyamata, munkaszakaszai. Az elhatárolás és munkarészei. 

A nagyméretarányú felmérések fotogrammetriai eljárásai, jellemzői, munkafázisai és általános 

folyamata. Részletmérés feldolgozása. Térképezés, helyrajzi számozás, terület-meghatározás. 

A felmérések minőség-ellenőrzése, a belső vizsgálat feladatai. A minőség ellenőrzése és tanúsítása. 

Az állami átvétel vizsgálat feladatai. A sajátos célú földmérési munkák fogalma, fajtái. Geodéziai 

koordináció és szakfelügyelet feladata. A geodéziai bejelentési és benyújtási kötelezettség. A 

változási vázrajz fogalma, csoportosítása, fajtái és általános tartalma. A kisajátítási térkép. A 

változások átvezetésének általános elvei és feladatai. 

Követelmények: A tantárgy teljesítését követően készség szinten ismerni kell a földmérés alapvető 

feladatát, a legfontosabb mérési és számítási fogalmakat ismerniük kell. Ismerniük vetületek és a 

különböző felmérések fogalmait, a térképek tartalmát és használatát. 


műszerek és mérési eljárások rajzi és térképi munkarészek bemutatása. 



Kötelező irodalom: jegyzet készül 

Felhasználható anyagok előadásjegyzetek, műszerleírások, a Geodézia és Kartográfia folyóirat 


Megoldandó feladatok: a félévi tantárgyi követelményekben meghatározott feladatokat be kell 

adni, illetve megírandó 2 zárthelyi dolgozat. 

165



GSNAINI1 





Informatikai ismeretek I. 

(INI) 


vizsga 

Félév: 

1 


5 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az információ technológia 

alapfogalmaival, a számítógépek kezelésével, néhány, a továbbiakban gyakrabban alkalmazott 

segédprogrammal, valamint a szövegszerkesztés és táblázatkezelés feladatával. 


Témakörök: számítástechnikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés. 

Elméleti órák anyaga: Informatikai alapismeretek, Állományszervezés, Windows alapismeretek, 

Hálózati alapismeretek, architektúrák, Hálózati biztonság, Internet, Vírusok, Szövegszerkesztési 

alapismeretek, Formázás, Eszközök, Táblázatok, Körlevél, Táblázatkezelési alapismeretek, 

Formázás, Függvények, Diagrammok, Nyomtatás 

Gyakorlati órák anyaga: PC, Windows alapok, Állománykezelés, Hálózati munka – Windows, 

Novell NDS, TCP/IP környezetben, Internet, MS Word 2002 kezelése, MS Excel 2002 kezelése. 




Értékelés: Aláírás megszerzéséhez elméleti ismeretekből 1 zárthelyi és témakörönként egy 

gyakorlati beszámolót kell sikeresen teljesíteni. 


Kulcsár Attila: Információ technológia 2001, NyME GEO jegyzet, 2001, 140 old. 

Bártfai B: Office XP, BBS-Info, Budapest 2001 

Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Állomány és könyvtár 

kezelés, Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés). 

166



GSNAINI2 


Informatikai ismeretek II. 

(INI) 





Előfeltételek: GSNAINI1 Informatikai ismeretek I. 

Félév: 

2 


4 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a számítógépes problémamegoldás és 

az adatszerkezetek elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. 


Témakörök: programozás, adatszerkezetek 

Elméleti órák anyaga: Számítógépes problémamegoldás, Algoritmusok, Programozási 

alapismeretek, Adatbevitel, Szekvencia, Szelekció, Iteráció, Eljárások és függvények, Tömbök és 

rekordok használata, Adatállomány kezelés 

Gyakorlati órák anyaga: Pascal 








Lipschutz: Adatszerkezetek, Panem, Budapest 1993. 

Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (SQL parancsok, Grafikus 

prezentáció, Honlap szerkesztés). 

167



GSNAINI3 



Előfeltételek: GSNAINI2 


Informatikai ismeretek III. 

(INI) 


vizsga 


Félév: 

3 


5 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az adatbázis kezelés elméletével és 

gyakorlati megvalósításával, a számítógépes grafika és prezentáció alapjaival, a HTML nyelvvel. 


Témakörök: adatbázis kezelés (SQL), grafika, prezentáció, HTML 

Elméleti órák anyaga: Adatbázis-kezelő rendszerek alapjai, Komponensei, Adatmodellezés, SQL 

használata, Számítógépes grafika, Képformátumok, Tömörítési eljárások, Prezentáció, HTML 

Gyakorlati órák anyaga: Access, SQL, Paint, PowerPoint, FrontPage 








Bártfai B: Office XP, BBS-Info, Budapest 2001 

Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Szekvencia, Szelekció, 

Komplex feladat). 

168



GSNAJAT0 


3 előadás 



Jogi alaptan (JAT) 


vizsga 

Félév: 

1 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Richter Attila 


A tantárgy célja: A tantárgy megfelelő elméleti alapot kíván teremteni a hallgatók számára, amely 

ismeretek elsajátítása kellő segítséget nyújt a hallgatók részére a tanszék által oktatott ún. tételes 

jogi tantárgyak elméleti összefüggéseinek a megértéséhez és a tételes jogi tananyagban történő 

eligazodáshoz. A tantárgy oktatása során alapvető feladat a hallgatók megismertetése a jogi 

gondolkodásban használt alapfogalmakkal, definíciókkal (állam, jog, jogrend, jogi norma, 

jogszabály, jogviszony, jogalany, jogrendszerek stb.), és hallgatókban a jogról, mint egy komplex 

rendszerről való gondolkodásmód kialakítása. 

A tantárgy leírása: Mint alapozó tantárgy tárgyalja az állam és a jog eredetét, a modern állam és 

jog kialakulását, az állam és a jog sajátosságait. Tárgya továbbá a jogi norma és a jogszabály, a 

jogrend, a jogrendszer és tagozódása, valamint a jogérvényesülés és a jogalkalmazás vizsgálata. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. 

Értékelés: Vizsga alapján. 


Dr. Szilágy Péter: Jogi Alaptan, 2001., Osiris Kiadó. 

169



GSNAKIJ1 

GSNAKIJ2 

GSNAKIJ3 


2 előadás 

4 előadás 




Közigazgatási jog I. 

Közigazgatási jog II. 

Közigazgatási jog III. (KIJ) 


vizsga 

vizsga 

vizsga 

GSNAKIJ1 Közigazgatási jog I. 

GSNAKIJ2 Közigazgatási jog II. 

Félév: 

1 

2 

3 


3 

5 

4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lövétei István 


A tantárgy leírása: A tantárgy foglakozik a közigazgatás fogalmának részletes meghatározásával, 

helyével és szerepével az állami szervek rendszerében. Tárgya a stúdiumnak a közigazgatási jog-, a 

jogforrások, a közigazgatási szervezetrendszer felépítése, a közigazgatási feladatokat ellátó szervek 

típusai, valamint a munkamegosztás módja az államigazgatási és az önkormányzati szervek között. 

A tantárgy megismerteti a hallgatókat a gazdaság, a társadalom és a politika összefüggésével. A 

gazdasági közigazgatás kapcsolatával magán- és közigazgatással. A piac igazgatási szempontból 

lényeges sajátosságaival. A tulajdon gazdaságban és a gazdasági közigazgatásban betöltött 

szerepével, a privatizáció lényegével és a közigazgatási összefüggéseivel. A makrogazdasági 

közigazgatás fő területeivel és eszközeivel. A tananyag másik blokkja megismerteti a hallgatókat az 

Európai Gazdasági Közösségek létrejöttének előzményeivel, a Gazdasági Közösségeket alapító 

szerződésekkel, Az Európai Közösségek, majd az Európai Unió létrejöttével, az EU soron lévő 

intézményi reformjával. Az EU szervezeti felépítésével, a közösségi jog sajátosságaival, a 

gazdasági integráció intézményrendszerével és működésével. Más jelentősebb nemzetközi 

szervezettel. Magyarország külkapcsolati rendszerével. Az utolsó félévben kerül feldolgozásra az 

államigazgatási eljárás teljes részletességgel, így különösen az alapeljáráson belül a tényállás 

tisztázása, a bizonyítási eszközök, a határozathozatal. A jogorvoslati rendszeren belül az 

államigazgatási döntés reperálásának lehetséges eszközei, és befejezésül a végrehajtási eljárás. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, videó és oktatófilm. 



Mádl F.-Vékás L.: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, 

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 


170



GSNBKGT1 

GSNBKGT2 


3 előadás 


Közgazdaságtan I. 

Közgazdaságtan II. (KGT) 


vizsga 

vizsga 

2 előadás 


GSNBKGT1 Közgazdaságtan I. 

Félév: 

1 

2 


3 

2 


Tantárgyfelelős oktató: Alitisz Ágnes 


A tantárgy leírása: A közgazdaságtan a gazdaságra vonatkozó legáltalánosabb kategóriákat, 

mutatókat, jelenségeket ismerteti meg a hallgatókkal, ezzel segítve őket a társadalmi, gazdasági 

folyamtok, inflációk közötti eligazodásban, önálló vélemény kialakításában. 

A tantárgy keretében megismerkednek a modern gazdaság működésével, a mikro- és 

makroszereplők jellemzőivel, magatartásuk törvényszerűségeivel, és a közöttük kialakuló 

kölcsönhatásokkal. Jártasságot szereznek az alapvető elemzési módszerek alkalmazásában. 

Áttekintik a kormányzat beavatkozási lehetőségeit, eszközeit, ezek előnyös és hátrányos 

következményeit. Megismerkednek a gazdasági nyitottságból eredő problémákkal, ezek 

kezelésének lehetőségeivel. 

Oktatási módszer: Előadás. 

Értékelés: Évközi zárthelyi (készültségi szint felmérése céljából 2 alkalommal), megfelelt, nem 

felelt meg. Év végi írásbeli kollokvium. Sikeres megírása 50 %-os teljesítménytől. 


Simanovszky Zoltán – Solt Katalin – Bálint Dénes: Közgazdaságtan alapfokon; 

TRI MESTER Tatabánya, 2001.; 

Figyelő, HVG aktuális számai. 


171



GSNAPCJ1 

GSNAPCJ2 

GSNAPCJ3 

GSNAPCJ4 


2 előadás 

5 előadás 






ismeretek I. 

Polgári jogi és családjogi ism. II. 

Polgári jogi és családjogi ism. III. 

Polgári jogi és családjogi ism. IV. 

(PCJ) 


vizsga 

vizsga 

vizsga 

vizsga 

GSNAPCJ1 Polgári jogi és családjogi ismeretek I. 

GSNAPCJ2 Polgári jogi és családjogi ismeretek II. 

GSNAPCJ3 Polgári jogi és családjogi ismeretek III. 

Félév: 

1 

2 

3 

4 


3 

5 

5 

5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lévainé dr. Szijártó Mariann 


A tantárgy leírása: A tantárgy az ingatlan-nyilvántartás tatalmával összefüggésben részletesen 

tárgyalja mindazon jogi intézményeket, amelyek megismerése és elsajátítása szükséges ahhoz, hogy 

a nyilvántartásban feltüntetett jogok és tények megérthetők legyenek a hallgató számára. A polgári 

jog keretén belül bemutatásra kerül a polgári jog fogalma és rendszere, a polgári jog alapelvei, a 

polgári jogi jogviszonyok, a személyek a polgári jogban, jogképesség, cselekvőképesség, a 

tulajdonjoggal kapcsolatos ismeretanyag, a kötelmi jog rendszere, azon belül kiemelten az 

ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, a szerződés tárgya és tartalma, létrejötte, módosulása és 

megszűnése. A használati kötelmeken belül a bérlet, a haszonbérlet, a mezőgazdasági haszonbérlet, 

a lakásbérlet és a haszonkölcsön. Szintén részletesen feldolgozásra kerül a zálogjog. Az öröklési jog 

foglalkozik a törvényes öröklés általános rendjével és a végintézkedésen alapuló örökléssel. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, szóbeli előadás. 

Értékelés: Két ZH után , a félév kollokviummal zárul. 


Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, NOVOTNI Kiadó, 2001. 

Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata c. jegyzet jelölt részei, ELTE. 


172



GSNBSTA1 

GSNBSTA2 






Statisztika I. 

Statisztika II. (STA) 


vizsga 

vizsga 

GSNBSTA1 Statisztika I. 

Félév: 

1 

2 


3 

3 


Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Závoti József 


A tantárgy célja: A hallgatóknak olyan módszertani, gyakorlati ismeretek átadása, amely tudás 

alkalmas a valóság tényeinek, adatok nagy tömegének tömör, számszerűsített jellemzésére. 

A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartás gazdasági célja - többek között - hogy adattartalma 

alapul szolgál különböző statisztikai adatszolgáltatásnak. Ezért indokolt, hogy a hallgató a 

statisztika fogalmát, a különböző statisztikai felméréseket, elemzéseket, a módszert, az osztályozást 

megismerje, a különböző alapvető statisztikai számításokat a hozzá tartozó matematikai 

ismeretekkel együtt elsajátítsa, illetőleg alkalmazni tudja. 

Követelmények: A statisztika alapfogalmainak megismerése; az adatgyűjtés, a statisztikai 

feldolgozás, a statisztikai módszerek készség szintű elsajátítása. A statisztikában alkalmazott 

matematikai modellek jártasság szintű használata. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, gyakorlatokon számítási feladatok. 




Kerékgyártó Györgyné – Mundruczó György: Statisztikai módszerek a gazdasági 

elemzésben (Aula Kiadó, 2000.); 


Molnár Máténé- Tóth Mártonné: Általános statisztika példatár I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó 

2001.). 

Megoldandó feladatok: a tantárgyi követelményekben meghatározott gyakorlatok elvégzése, 

2 évfolyam zárthelyi dolgozat megírása. 

173



GSNCSZO1 

GSNCSZO2 


2 előadás 


Szociológia I. 

Szociológia II. (SZO) 


beszámoló 

beszámoló 

1 előadás 


GSNCSZO1 Szociológia I. 

Félév: 

2 

3 


2 

2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mészáros József 


A tantárgy leírása: A szociológia tantárgy keretében feldolgozásra kerül szociológiai megismerés: 

társadalmi cselekvés, szociológia, amire használható – és amire nem, szociológiatörténet dióhéjban, 

fejlemények a jelenkori szociológiában. Kultúra: a kultúra szociológiai és antropológiai 

értelmezése, a kultúra, mint jelentésháló: jel, jelentés, kontextus, szimbólum stb., pld.: a 

tömegkultúra (a tömegkultúra története, fogyasztói társadalom), szubkultúrák. 

Szocializáció, értékek, normák: elméleti alapok, szocializációs közegek (család, iskola, kortárs 

kapcsolatok, média), a cigánykérdés, mint szocializációs probléma. 

Deviancia: anómiaelméletek: az öngyilkosság, a drogprobléma és a depresszió Magyarországon. 

Család, rokonság: a család történeti funkcióváltása, családtípusok régen és ma. 

A gazdasági élet: Hogyan érvényesül a társadalom logikája a piacon? – a gazdaság, mint 

intézményesített folyamat, a gazdasági intézmények társadalmi beágyazottsága, társadalmi 

hálózatok, a nem gazdasági piacok (egészségügy, oktatás, művészet stb.) működése. Hogyan 

érvényesül a piac logikája a társadalmon kívül? – a racionálisdöntések elmélete, a társadalmi csere 

elmélete. 

Vallás: a vallásszociológia elméleti kérdései, vallás és társadalom viszonya, vallás integráló 

szerepe, szekularizáció. 

Társadalmi struktúra, rétegződés, mobilitás: fogalmak, elméletek, a csoportképző ismérvek történeti 

változása (rendi társadalom-osztálytársadalom), magyarországi struktúra- és rétegződés-kutatások, 

társadalmi mobilitás. 

A szociológia módszertana. A jelenkor kihívásai: a modernizációs, az elmaradottsági, a függőségi 

stb. elméletek, a modern urbanizmus, a gazdasági élet globalizálódása. A demográfiai folyamatok 

alakulása Magyarországon. 

Magyarország az elmúlt 10 évben. A rendszerváltás gazdasági hatásai: a tulajdonszerkezet 

átalakulása, privatizációs stratégiák Közép-Európában, multinacionális cégek, magyar vállalatok, 

kereszttulajdonlás, kisvállalkozások, kényszervállalkozások. 

A rendszerváltás társadalmi hatásai: a társadalomszerkezet alakulása, tulajdonosok, és menedzserek, 

új és régi elitek, leszakadók, a munkaerőpiac átalakulása. 




Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 2002; 

A Giddens: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, 2002. 


174



GSNAINJ1 

GSNAINJ2 


5 előadás 


Ingatlanjog I. 

Ingatlanjog II. (INJ) 


vizsga 

vizsga 

4 előadás 


GSNAINJ1 Ingatlanjog I. 

Félév: 

3 

4 


6 

5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kurucz Mihály 


A tantárgy leírása: A tantárgy az ingatlanra vonatkozó magánjogi korlátozásokat részben 

ismételve, részben kiegészítve dolgozza fel az alapozó szakaszban (első félév), az ingatlanjog és 

végrehajtási jog speciális osztályait. 

A második év harmadik szakaszában az egyes közjogi korlátozásokat tárgyalja az építésügyi 

korlátoktól a műemlékvédelemig, a környezet és természetvédelmi korlátozásoktól a vízjogi közjog 

rendelkezéseinek tárgyalásáig, a bányászati jogtól az útjogon át energetikai jog ismertetéséig. 

A tárgy feladata komplex és integrált gyakorlatban is hasznosítható alapképzést nyújtania 

hallgatóknak képesség téve őket az alkalmazandó jog gyors felismerésére, majd jogesetek 

megoldására. 


Értékelés: Az első és második félévben külön zárthelyi. 40%-ban az évközi feladatok és 60%-ban a 

vizsga alapján. 


Ingatlanjog kézirat, jegyzet. 


175



GSNAINY1 

GSNAINY2 

GSNAINY3 







Ingatlan-nyilvántartás I. 

Ingatlan-nyilvántartás II. 

Ingatlan-nyilvántartás III. 

(INY) 


vizsga 

vizsga 

vizsga 

GSNAINY1 Ingatlan-nyilvántartás I. 

GSNAINY2 Ingatlan-nyilvántartás II. 

Félév: 

3 

4 

5 


6 

6 

5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kurucz Mihály, Dr. Fenyő György 


A tantárgy leírása: A képzés centrális tárgya, amely az ingatlan-tulajdon nyilvántartásával, annak 

jogi és gazdasági céljával behatóan és teljes részletességgel foglalkozik. Bemutatja a különböző 

típusú nyilvántartási rendszereket, különös tekintettel az Európában alkalmazottakra. Tárgyalja az 

ingatlan-nyilvántartás előzményeit, kialakulását, fogalmát, célját, tárgyát, alapegységeit. Az 

ingatlan-nyilvántartás részeit, azok tartalmát (adatok, jogok, jogilag jelentős tények). A 

nyilvántartás alapelveit és azok jelentőségét a jogalkotásban. A nyilvántartás módját, létrehozását és 

a változások vezetésére irányuló eljárást, valamint a jogorvoslati módokat ugyancsak megfelelően 

taglalja. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése is részben itt kerül tárgyalásra. A decentralizált 

számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer készség szintű megismerése, a számítógépen vezetett 

ingatlan-nyilvántartáson a változás érvényesítése. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon feladatok végrehajtása, földhivatali 

látogatások. 





176



GSNCAGJ0 


2 előadás 



Agrárjog (AGJ) 


Beszámoló 

Félév: 

4 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mátay Csaba 


A tantárgy leírása: Az agrárjog című tantárgy célja feldolgozni a termőföld tulajdonszerzésének a 

szabályrendszerét, az agrár környezetvédelmet, bemutatni az agrárszerződések sajátosságait, 

valamint az agrárpiac szabályozásának jogi eszközeit Magyarországon és az Európai Unióban. 

A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal: Ingatlan-nyilvántartás, ingatlanjog, föld- és ingatlan 

értékelés. 


Értékelés: szóbeli beszámoló alapján 


Agrárjog, ELTE Állam és Jogtudományi Kar 


177



GSNBDAI0 



Előfeltételek: GSNAFMI2 


Digitális alaptérképi smeretek 

(DAI) 


vizsga 

Földméréstani ismeretek II. 

Félév: 

4 


4 




A tantárgy leírása: A digitális alaptérkép (DAT) fogalmainak megismerése, a digitális térkép 

jellemzői és szerepe az ingatlanadatok nyilvántartásában. A digitális rajzállomány és térképi 

adatbázis közötti különbségek. A DAT előállításának fajtái és általános folyamata: a DAT készítés 

tervezése, adatgyűjtés és feldolgozási lehetőségek, módszerek. Készítendő munkarészek. 

Térképkezelés és változásvezetés digitális térképi adatbázisban. A digitális térkép és az 

alfanumerikus ingatlanadatok együttes kezelése. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon feladatok végrehajtása. 



dr.Vincze László: DAT ismeretek, 

DAT szabvány és szabályzatok. 

Megoldandó feladatok: térképszerkesztés és adatbázis-elemzés, térképi változás-átvezetés. 

178



GSNAFTR1 


3 előadás 

Előfeltételek: GSNAFMI2 



(FTR) 


vizsga 

Földmérési ismeretek II. 

Félév: 

4 


3 




A tantárgy célja: A félév órakeretében megismertetni a szak hallgatóit a magyar földbirtokrendszer 

kialakulásának folyamatával; a XX. század birtokrendezéseinek történéseivel; a birtokrendezések 

jogi szabályozottságával, a földügyi ágazat szakterületi összefüggéseivel és a különböző 

birtokrendezési modellekkel. 

A tantárgy leírása: A földbirtok politika definíciója, politikai és gazdasági célkitűzései, valamint 



földprivatizáció befejeztével. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és pénzügyi 

feltételei. A földügyi szakágazat feladatai. A földmérés, földrendezés és ingatlan-nyilvántartás 

kapcsolatrendszere, térinformatikai fejlesztések. Birtokrendezési modellek. 




Dr. Szabó Gyula (1997): Földbirtokpolitika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK 

Szfvár. 

Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés I.; (Földbirtok-politika, birtokrendezési 

modellek) Kézirat; NYME GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár 

Farkasné Dr. Fekete Mária (1999): A földhasználat és az agrárpolitika összefüggései az 

Európai Unióban; Mezőgazda Kiadó, Budapest 

Vonatkozó törvények, rendelkezések, tanulmányok, szakcikkek 

Megoldandó feladatok: Minden hallgatónak fel kell dolgozni tetszőlegesen kiválasztott település 

(településrész, mezőgazdasági nagyüzem,…) birtokszerkezeti változásait 1945-től napjainkig. 

Vázlatosan ismertetni kell az akkor érvényes jogszabályok fontosabb előírásait (10-15 oldal). 

179



GSNAFTR2 



(FTR) 


vizsga 



Előfeltételek: GSNAFTR1 Föld- és területrendezés I. 

Félév: 

5 


5 






EU vidékfejlesztési programjait. Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját és az erdőtérképek 


A tantárgy leírása: Mezőgazdasági üzemek, társas gazdaságok komplex rendezése, ezen belül az 

üzemszervezési, termesztéstechnológiai igények, a termőföld ésszerű hasznosítása, az optimális 

üzemi úthálózat, vízrendezés és melioráció, erdőművelési ág elhelyezése és a terep átalakítás 

témakörei. Ismertetésre kerül a magyar településszerkezet és környezete, a mezőgazdasági 

települések tájszerkezete, a mai mezőgazdasági lakó- és termőtáj rendezése, környezetének 

tervezése. A hallgató a tantárgy keretein belül megismeri az Európai Unió vidékfejlesztési 

koncepcióját, valamint a környezet és természetvédelmi célkitűzéseit, a magyar vidékfejlesztési 

modelleket és azok birtokrendezési összefüggéseit. A félév zárófejezetei: Erdőtérképezés, a 

Digitális Erdészeti Térkép (DET), minőségbiztosítás az erdőtervezésben. 




Dr. Szabó Gyula (1997): Földbírtok-politika és területrendezés; OLLO jegyzet, SE FFFK, 

Szfvár. 

Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés II. A; Kézirat; NYME GEO 

Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár 

Dr. Szabó Gyula (2001): Föld- és területrendezés III. (Erdőtérképészet);Kézirat; NYME 

GEO Jegyzetsokszorosító Részleg, Szfvár 


Európai Unió), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 

Farkasné Dr. Fekete Mária (1999): A földhasználat és az agrárpolitika összefüggései az 

Európai Unióban; Mezőgazda Kiadó, Budapest 

Megoldandó feladatok: Ismerkedés birtokrendezési tervekkel, tervezési szakaszok részletes 

bemutatása. 

180



GSNAPNP1 

GSNAPNP2 


3 előadás 


Polgári nem peres eljárások I. 

Polgári nem peres eljárások II (PNP) 


vizsga 

vizsga 



GSNAPNP1 Polgári nem peres eljárások I. 

Félév: 

4 

5 


4 

5 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Papp Zsuzsanna 


A tantárgy leírása: A polgári nem peres eljárások című tantárgy a következő témákat tárgyalja: a 

cégeljárás általános elveit, a cégbejegyzési eljárást, az egyes társasági formákat, a végrehajtási 

jogot, szabályait, kiemelten az ingatlan végrehajtást, a végrehajtási pereket. A csőd és a 

felszámolási eljárást, a végelszámolást és végül a hagyatéki eljárást. A felsorolt eljárások - ingatlan 

esetén - az ingatlan-nyilvántartásra "támaszkodnak", abból indulnak ki és befejezésük is változást 

eredményez a nyilvántartás tartalmában. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon példák elemzése. 



Magyar polgári perjog (szerk. Németh I.) Budapest, Ligatura Kidadó, 1996. 

Magyar polgári perjog II. (szerk. Németh I.) Budapest, ELTE, 1992. 


181



GSNAPEJ1 

GSNAPEJ2 



4 előadás 


Polgári eljárásjogi ismeretek I 

Polgári eljárásjogi ism. II. 

(PEJ) 


vizsga 

vizsga 


GSNAPEJ1 Polgári eljárásjogi ismeretek I. 

Félév: 

5 

6 


5 

4 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Papp Zsuzsanna 


A tantárgy leírása: A tantárgy oktatását az is indokolttá teszi, hogy a másodfokon hozott ingatlannyilvántartási 

határozatok bíróság előtt megtámadhatók, így a földhivatali határozat a peres eljárás 

tárgya. Ugyanakkor a ingatlan-nyilvántartási törvény tárgyalja a törlési és a kiigazítási pereket. 

Indokolt tehát, hogy a hallgató a peres eljárás szabályaival, az eljárásban érvényesülő alapelvekkel 

tisztában legyen. Így ismerje a bírósági rendszert, a keresetlevél benyújtását és kellékeit, a perbeli 

képviseletet, a tárgyalás menetét, a keresetváltoztatást, a viszont keresetet és az egyezség fogalmát, 

a perköltségre vonatkozó előírásokat, a bizonyítási eszközöket, különös tekintettel az okirati 

bizonyításra, a határozat hozatalt és végül a perorvoslatokat. Ugyancsak célszerű a közigazgatási 

perek, az ingatlan-nyilvántartási perek, a társasági és más típusú határozatok bírósági 

felülvizsgálata, a végrehajtási perek valamint a választott bírósági eljárás és választott bíróság 

határozat általános szabályainak ismertetése. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon példák elemzése. 



Részletes jogszabályi tájékoztató 

Tankönyv írása tervezett 

Előadásjegyzetek 


182



GSNBTÉI1 

GSNBTÉI2 




Térinformatika I. 

Térinformatika II. (TÉI) 


vizsga 

vizsga 



GSNBTÉI1 Térinformatika I. 

Félév: 

5 

6 


3 

3 




A tantárgy leírása: A tantárgy oktatásának célja a hallgatók térinformatikai ismereteinek 

megalapozása. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, melyek alapján alkalmassá válnak 

a szakterületen használatos szoftverek működésének megértésére. Különösen fontos a 

térinformatikai kultúra iránti igényük felkeltése. Szükséges továbbá, hogy a hallgató megismerje a 

térinformatikai módszereket és szoftvereket, az algoritmusok elveit, az adatelemzés folyamatát. 

Sajátítsa el az adatelemzési problémák megoldását, gyakorlati fogásait. A tantárgy keretében 

további gyakorlati ismereteket kell szerezniük a földinformációs rendszerekről (LIS), a földrészlet 

alapú LIS-től, ezek különböző környezetben (önkormányzat, bank, biztosítás) való alkalmazásáról. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő. Gyakorlatokon feladatok végrehajtása. 



Kötelező irodalom: Márkus Béla: Bevezetés a térinformatikába, NyME GEO jegyzet, 2003. 

Guszlev Antal: ArcGIS gyakorlatok, NyME GEO, jegyzet, 2003. 


NCGIA Core Curriculum I. kötet, SE FFFK, 1994. 

Szoftver: 

ArcGIS 



183



GSNBEUJ0 


2 előadás 



Európai Uniós jogi ismeretek 

(EUJ) 


vizsga 

Félév: 

5 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó Sarolta 


A tantárgy leírása: A tantárgy alapvető célja, hogy az Európai Unió közösségi jogát, annak lényegi 

elemeit megismertesse a hallgatóval. Ennek keretében tárgyalásra kerül az Európai Közösség 

megalakulása, célja, intézményi felépítése. A közösségi jog jellege, a közösségi jog forrásai, a 

közösségen belüli jogharmonizáció és ezen belül a jogharmonizáció eszközei, továbbá a közösségi 

jog közvetlen alkalmazhatósága, illetve közvetlen hatálya. A közösségi jog szupremációja, 

értelmezése. A tantárgy az alkotmányjogi és a jogi alaptani ismeretekre alapozva megfelelő teret 

szentel az emberi jogoknak, azok csoportosításának és összefonódásának. A téma keretén belül az 

Alapvető Jogok Emberi Chartájának ismertetésére is sor kerül. 



Felhasználható irodalom: 

„Európai Unió” – Bernek – Kondorosi – Nemerkényi – Szabó, Cartographia Kft. 2004. 

Előadás jegyzetek. 


184



GSNBFIÉ0 


5 előadás 



Föld- és ingatlanértékelési 

ismeretek (FIÉ) 


Vizsga 

Félév: 

6 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Dömsödi János, Mizseiné dr. Nyiri Judit 


A tantárgy leírása: A mezőgazdasági és erdőterületek (külterületek) országos felméréséhez, az 

ingatlan-nyilvántartáshoz, a földrendezéshez és földminősítéshez ad alapozó és kiegészítő 

ismereteket. A tantárgy tartalma a talajtannal összefüggésben a talaj kialakulása, alkotórészei, 

típusai, ezzel összefüggésben a földminősítés módszerei, lehetőségei. Az ingatlanok forgalmi 

értékének meghatározásáról ugyancsak kiegészítő ismeretket ad a tantárgy. Ismertetésre kerülnek az 

ingatlan-értékelés módszerei, az értékelés folyamata, az értékelési tényezők kiválasztása. 

Az ingatlanértékelés iránti széleskörű igény a rendszerváltást követően jelent meg ismételten 

Magyarországon, mintegy negyvenévi kényszerű szünet után. Az igények és elvárások a 

szakemberképzés területén is megnövekedtek. Szükséges, hogy a földmérő és földrendező 

mérnökök megismerkedjenek ezzel a szakterülettel, az alkalmazott értékelési módszerekkel. 

Különösen fontos részterület a termőföld értékelése, amely igen szoros kapcsolatban áll a 

földmérési szakmával. Az ingatlanértékelés alapjai. Az értékelés matematikája (sorozatok, 









Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, diavetítő, videó használata. 



jegyzet, ajánlott szakirodalom 

Megoldandó feladatok: kiadott feladatlapok (8) 

185



GSNBNNMJ0 


2 előadás 



Nemzetközi magánjogi ismeretek 

(NMJ) 


vizsga 

Félév: 

6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Raffai Katalin 


A tantárgy leírása: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban számos esetben szerepelnek külföldiek 

ügyfélként és nem ritka, hogy külföldön kiállított okirat alapján kell a nyilvántartás tartalmát 

módosítani. Ugyancsak gyakori a külföldre történő kézbesítés. Ezért tehát indokolt, hogy a 

nemzetközi magánjog forrásaival, a külföldi beruházásokkal és a tulajdon védelmével, a tulajdon 

szerepével, a nemzetközi forgalomban, a magyar nemzetközi magánjogban, a gyámság és 

gondnokság intézményével, a holtnak nyilvánítással és általában a külföldiek jogállásával a 

szakterületen dolgozó tisztában legyen. Az Európai Unió jogrendszerével lényegesebb elemek is itt 

kerülnek megvilágításra. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő használata. 



Nemzetközi Magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Mádl F. – Vékás L.) 

Budapest, Nemzetközi Tankönyvkiadó, 1997. 


186



GSNBPJI0 


3 előadás 



Pénzügyi jogi ismeretek (PJI) 


vizsga 

Félév: 

6 


3 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Lóránt Zoltán 


A tantárgy leírása: A pénzügyi jogi ismeretek című tantárgy tananyagát képezi a pénzügyi 

rendszer, a közbevételek, az adó fogalma, az adórendszer lényeges elemei, a központi és a helyi 

adók, az adózási folyamat szakaszai. Az államháztartás joga és az illetménytörvény is itt kerül 

oktatásra. 

Követelmények: A tantárgy elsajátítása során a hallgatónak alapvető ismeretekkel kell 

rendelkeznie, az államháztartás négy alrendszeréről, ezen belül az önkormányzati alrendszerről. 

Ismernie kell a központi költségvetési szervek működési és finanszírozási mechanizmusát, továbbá 

felhasználói szinten el kell igazodnia a jövedelemadók, a vagyon és a helyi adók rendszerében. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő használata. 



Földes Gábor: Pénzügyi Jog I.-II. kötet, KERSZÖV, Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Bp., 2000. 

a szaktanár által átadott bővített előadásvázlat, előadásjegyzetek, 

a Magyar Közigazgatás és Pénzügyi Szemle folyóirat cikkei. 

Megoldandó feladatok: félévente egy zárthelyi dolgozat 

187



GSNCSME0 



Előfeltételek: GSNBKGT2 


Szervezés és menedzsment 

(SME) 


vizsga 

Közgazdaságtan II. 

Félév: 

6 


5 


Tantárgyfelelős oktató: dr. Németh Gyula 


A tantárgy leírása: Rendszerelméleti, szervezési és gazdálkodási alapfogalmak. A rendszer 

modellje, környezete és irányítása. A szervezési formák fejlődése és a szervezés szintjei. Termelési 

tényezők, termelés/szolgáltatási folyamatok. A nemzetgazdaság rendszere. A földügyi szakágazat 

helye a nemzetgazdaság rendszerében. Költségvetésből gazdálkodó rendszerek, társas és egyéni 

vállalkozások rendszere, szervezeti és gazdálkodási jellemzőik. A vezetéselmélet kialakulása és 

történeti fejlődése. Szervezeti alapfogalmak. Döntés- és személység központú vezetési módszerek. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő használata. Gyakorlatokon példák ismertetése, 

megoldása. 



Németh Gyula: Menedzsment. Kézirat, Székesfehérvár, 2002. 

Gaál Zoltán – Kovács Zoltán: Menedzsment földhivatali vezetőknek. Kézirat, Szfvár., 1995. 

Bakacsi Gyula és szerzőtársai: Vezetés-szervezés I-II. Aula Kiadó, Budapest, 1991. 


188


4.4. Idegen nyelvi tárgyak 

189



GANBANG1 

GANBANG2 

GANBANG3 

GANBANG4 

GSNBANG1 

GSNBANG2 

GSNBANG3 

GSNBANG4 


4 gyakorlat 



Angol nyelv 



Félév: 

2-5.félév 

Kreditek száma: 0 

(kritérium követelmény) 

Tanszék: Idegen Nyelvi Lektorátus (GNL ) 

Tantárgyfelelős oktató: Jancsóné Szabó Ildikó 

A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kritérium követelmény 

A tantárgy célja: Az alapvetően szükséges, hétköznapi nyelvtudás megszerzése. A leggyakoribb, 

legjellemzőbb élethelyzetekben a megértés ill. megértetés lehetőségének biztosítása. 

A tantárgy leírása: Az általános alapfokú nyelvvizsga témaköreinek ill. elvárásainak megfelelő 

anyagok feldolgozása, az ehhez tartozó szókincs ill. nyelvi fordulatok elsajátíttatása. Az adott 

szinten szükséges nyelvtani ismeretek (kiejtés és intonáció ill. szótan és mondattan) megtanulása ill. 

alkalmazása. A szóbeli („A”) vizsgához a kötetlen beszélgetés, a kép(ek) alapján történő 

témakifejtés és a szituációs párbeszéd megismerése, az erre való felkészülés. Az általánosan 

használt, akcentus nélküli, egyszerű beszéd megértése. Hétköznapi helyzetekben a saját 

szándék(ok) ill. problémák nyelvi kifejtése és megoldása. Közepes nehézségű szóbeli 

interakciókban kellő nyelvi biztonság. Az írásbeli („B”) vizsgához hétköznapi jellegű 

formanyomtatványok kitöltése, ilyen élethelyzetekben előforduló információs anyagok, különböző 

útmutatók lényegi megértése. Mondanivalóját legyen képes írásban is – elsősorban levél formájában 

– megfogalmazni.A nehezebb szövegekhez ill. közlendőkhöz tudjon szótárt használni. 

Követelmények: A mindenkori akkreditált nyelvvizsgák közül az ún. „ Rigó utcai ” általános 

alapfok „C” típus ( „A” + „B” együttesen ) követelményei szerint. 

Oktatási módszer: Tankönyv(ek), feladatgyűjteménye(ek) ill. feladatlapok, írásvetítő fóliák, 

hanganyag(ok), videófilm(ek) és internetes elérhetőség(ek). 

Értékelés: A mindenkori feladatok teljesítése. A félévi érdemjegyek alapján (legalább 2,0 átlaggal) 

félévközi jegy. 


Kötelező: A szaktanár által megadott tankönyv(ek), feladatgyűjtemény(ek) ill. feladatlapok 

Ajánlott: Szaktanári javaslat szerint 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Az aktuális félévi anyaghoz kapcsolódó szóbeli és írásbeli 

házi feladatok megtanulása ill. elkészítése, valamint az ellenőrző dolgozatok megírása. 

190



GANBNÉM1 

GANBNÉM2 

GANBNÉM3 

GANBNÉM4 

GSNBNÉM1 

GSNBNÉM2 

GSNBNÉM3 

GSNBNÉM4 


4 gyakorlat 



Német nyelv 



Félév: 

2-5.félév 

Kreditek száma: 0 

(kritérium követelmény) 

Tanszék: Idegen Nyelvi Lektorátus (GNL ) 

Tantárgyfelelős oktató: Janurik János 

A tantárgy státusa a tanulmányi programon belül: kritérium követelmény 

A tantárgy célja: Az alapvetően szükséges, hétköznapi nyelvtudás megszerzése. 

A leggyakoribb, legjellemzőbb élethelyzetekben a megértés ill. megértetés lehetőségének 

biztosítása. 

A tantárgy leírása: Az általános alapfokú nyelvvizsga témaköreinek ill. elvárásainak megfelelő 

anyagok feldolgozása, az ehhez tartozó szókincs ill. nyelvi fordulatok elsajátíttatása. Az adott 

szinten szükséges nyelvtani ismeretek (kiejtés és intonáció ill. szótan és mondattan) megtanulása ill. 

alkalmazása. A szóbeli („A”) vizsgához a kötetlen beszélgetés, a kép(ek) alapján történő 

témakifejtés és a szituációs párbeszéd megismerése, az erre való felkészülés. Az általánosan 

használt, akcentus nélküli, egyszerű beszéd megértése. Hétköznapi helyzetekben a saját 

szándék(ok) ill. problémák nyelvi kifejtése és megoldása. Közepes nehézségű szóbeli 

interakciókban kellő nyelvi biztonság. Az írásbeli („B”) vizsgához hétköznapi jellegű 

formanyomtatványok kitöltése, ilyen élethelyzetekben előforduló információs anyagok, különböző 

útmutatók lényegi megértése. Mondanivalóját legyen képes írásban is – elsősorban levél formájában 

– megfogalmazni. A nehezebb szövegekhez ill. közlendőkhöz tudjon szótárt használni. 

Követelmények: A mindenkori akkreditált nyelvvizsgák közül az ún. „ Rigó utcai ” általános 

alapfok „C” típus ( „A” + „B” együttesen ) követelményei szerint. 

Oktatási módszer: Tankönyv(ek), feladatgyűjteménye(ek) ill. feladatlapok, írásvetítő fóliák, 

hanganyag(ok), videófilm(ek) és internetes elérhetőség(ek). 

Értékelés: A mindenkori feladatok teljesítése. A félévi érdemjegyek alapján (legalább 2,0 átlaggal ) 

félévközi jegy. 


Kötelező: A szaktanár által megadott tankönyv(ek), feladatgyűjtemény(ek) ill. feladatlapok 

Ajánlott: Szaktanári javaslat szerint 

Megoldandó feladatok száma, típusa: Az aktuális félévi anyaghoz kapcsolódó szóbeli és írásbeli 

házi feladatok megtanulása ill. elkészítése, valamint az ellenörző dolgozatok megírása. 

191


4.5. Szabadon választható tárgyak 

4.5.1. Földmérő és földrendező szak 

192



GANCPRI0 


2 gyakorlat 

Előfeltételek: GANAINT2 


Programozási ismeretek 

(PRI) 




Félév: 

3 


2 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a számítógépes programozás 

gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. 


Témakörök: programozás 

Elméleti órák anyaga: Adatbevitel, Szekvencia, Szelekció, Iteráció, Eljárások és függvények, 

Tömbök és rekordok használata, Adatállomány kezelés 

Gyakorlati órák anyaga: Pascal 


Oktatási módszer: Gyakorlatokon egyénileg számítógépes feladatok végrehajtása. 

Értékelés: Aláírás megszerzéséhez elméleti témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell 

sikeresen teljesíteni. 



Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Szekvencia, Szelekció, 

Komplex feladat). 

193



GANCALF1 



Előfeltételek: GANCPRI0 


Alkalmazásfejlesztés I. 

(ALF) 



Programozási ismeretek 

Félév: 

4 


4 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az objektum-orientált és a vizuális 

programozás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. 



Elméleti órák anyaga: Objektum, Osztály, Egységbe zárás, Kiterjeszthetőség, Öröklődés, 

Polimorfizmus, Object Pascal újdonságai, Delphi fejlesztői környezet, Vizuális komponensek 

áttekintése, Formok, Alapvető komponensek használata 

Gyakorlati órák anyaga: Delphi 

Követelmények: Az elméleti és a gyakorlati anyag kézség szintű ismerete és az angol nyelv 

olvasási szintű ismerete. 



Értékelés: Aláírás megszerzéséhez témakörönként egy gyakorlati beszámolót kell sikeresen 

teljesíteni. 


Delphi Basic honlap (http://www.delphibasics.co.uk/) 

Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Objektumok, Formok, 

Vizuális komponensek). 

194



GANCALF2 


Alkalmazásfejlesztés II. 

(ALF) 





Előfeltételek: GANCALF1 Alkalmazásfejlesztés I. 

Félév: 

5 


4 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a haladó szintű vizuális programozás 

elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával, továbbá a DBMS szerverek használatával, 

adatbázis-kezelő alkalmazás fejlesztésével több platformon. 


Témakörök: programozás, adatbázis kezelés, CASE, CGI 

Elméleti órák anyaga: Több form használata, DBMS szerverek, adatmodellezés CASE eszközzel, 

Adatbázis kezelő komponensek, Riport készítő komponensek, Web fejlesztő komponensek 

Gyakorlati órák anyaga: Delphi, InteBase/Firebird, MySQL 






teljesíteni. 



IBPhoenix honlap (http://www.ibphoenix.com/) 

MySQL honlap (http://www.mysql.com/) 

Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok (Adatbázis tervezés CASE 

eszközzel, Adatbázis-kezelő alkalmazás, Web propgramozás). 

195



GFNCTÉD0 





Térbeli döntés-előkészítés 

Spatial Decision Support 

(TÉD) 

angolul is választható 


beszámoló 


Félév: 

5 


3 




A tantárgy célja: A hallgató megismertetése a térbeli döntés-előkészítés alapfogalmaival, 

alapelveivel és gyakorlati végrehajtásával. A résztvevők megtanulják a térbeli döntés-előkészítés 

eszközrendszerét és esettanulmányokon keresztül gyakorlatát. 

A tantárgy leírása: GIS és modellezés, Logikai modellek, Többértékű modellek, Fuzzy modellek, 

Bayes módszerek. 

Követelmények: A hallgató legyen képes tömören és világosan ismertetni a térbeli döntéselőkészítés 

elveit, legyen képes értékelni a feladat megoldásához alkalmazható módszereket. A 

hallgatónak a gyakorlatban is bizonyítania kell a térbeli döntés-előkészítésben való jártasságát. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő, programbemutató. Gyakorlatokon térinformatikai 

programok használata. 

Értékelés: 60%-ban az évközi feladatok és 40%-ban a beszámoló alapján. 


1. Márkus B.: NCGIA Core Curriculum, SE FFFK, Székesfehérvár, 1994. 

2. UNITAR/GRID: GIS and Decision Making, Idrisi Project. 

3. Bonham-Carter, G. F. : GIS for Geoscientists: Modelling with GIS, Pergamon Press, 1996. 

4. Aranoff, S.: Geographic Information Systems: a Management Perspective, WDL Publication, 

Ottawa, Canada, 1989. 

Megoldandó feladatok: a félévenként kiírt tantárgyi követelmények szerint: 2 zárthelyi, 2 házi 

feladat, és 1 féléves komplex beszámoló. 

196



GFNCWMP0 





Webmapping (WMP) 

angol nyelven 


vizsga 

Félév: 

6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Guszlev Antal 


A tantárgy célja: Introduction to the fundamentals, skills and methods of spatial data dissemination 

over the internet. 


Lectures: possibilities and pitfalls of Web sites for spatial data dissemination, exploring and 

evaluating Web sites, how the World Wide Web works, information analysis, Web site content for 

specific user groups 

Practicals: web site construction and publishing, using HTML authoring tools, optimizing graphics 

and maps, Web server access, Web site maintenance, publishing own Web site using either own 

data or materials provided 

Követelmények: Students must become adept at basic skills of website management and must be 

able to create and publish GIS related websites. (Good command of English is necessary) 

Oktatási módszer: During lectures: projector, video and software presentation. During practicals: 

web developer software. 

Értékelés: 70% midyear tasks and 30% exam 


Required reading: Kraak - Brown: Web Cartography: Developments and prospects. Taylor and 

Francis, 2001. 

Recommended reading: Plewe: GIS Online: Information Retrieval, Mapping, and the Internet. 

OnWord Press, 1997. 

Zhong-Ren Peng - Ming-Hsiang Tsou: Internet GIS: Distributed Geographic Information Services 

for the Internet and Wireless Network. John Wiley & Sons, 2002. 

Software: HTML editors, Web browsers, image processing software, GIS 

Megoldandó feladatok: weekly tasks, website publication and 1 final exam. 

197



GANCTEF0 


2 előadás 



Területfejlesztés alapjai 

(TEF) 


Beszámoló 

Félév: 

6 


2 

Tanszék: Felmérési és Földrendezési Tanszék 

Tantárgyfelelős oktató: Balsay István 


A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a területfejlesztés alapjait, eszközés 

intézményrendszerét, az uniós és hazai területpolitikát. 

A tantárgy leírása: A területfejlesztés fogalma, jelentősége, eszközrendszere; Európai Unió 

alapjai, gazdaság- és területpolitikája; globalizáció; regionális fejlődés Európában és 

Magyarországon; a magyar közigazgatás –állami szervek rendszere, régió, kistérség, önkormányzat; 

régiópolitika, regionális intézményrendszer; hazai területfejlesztés a csatlakozás előtt; nemzeti 

területfejlesztés uniós támogatással; támogatási rendszer, pályázati lehetőségek. 

Követelmények: A leadott előadások és a javasolt szakirodalmak ismerete, elsajátítása, a félév 

végén sikeres beszámoló. 

Oktatási módszer: Előadásokon írásvetítő alkalmazása. 

Értékelés: Beszámoló alapján. 


Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2001. 

Stratégiai füzetek, MEH Stratégiai Elemző Központ, Budapest, 2002; 2003. 

A magyar közigazgatás –Az állami szervek rendszerében, MEH Közigazgatás-és 

Területpolitikai Államtitkár Titkársága, Budapest, 2002. 

Szigeti Ernő: Régió, közigazgatás, önkormányzat, Magyar Közigazgatási Intézet, Bp., 2001. 

Szigeti Ernő: Község, város, jogállás, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2002. 

A regionális intézményrendszer kiépítése, BM Kiadó, Budapest, 2003. 

A közigazgatási kistérség, BM Kiadó, Budapest, 2003. 

Folyóiratok: 

Ma & Holnap : Területfejlesztési és környezetvédelmi folyóirat 

198



GANCMET0 


2 előadás 



Meteorológiai ismeretek 

(MET) 


Beszámoló 

Félév: 6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Udvardy Péter 


A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a meteorológia alapjaival a légkör 

folyamatainak bemutatása valamint ezen ismeretek gyakorlati alkalmazhatósága által. 

A tantárgy leírása: Meteorológia fogalma, jelentősége, meteorológiai alapfogalmak, a légkör 

szerkezete, összetétele, a klíma fogalma, klíma és domborzat összefüggései, sugárzás, légmozgás, 

hőmérséklet, víz, ózonproblémák, üvegházhatás, időjárás előrejelzés, műszerismeret, 

Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása, a félév során kiadott 

feladatok teljesítése, félév végén sikeres beszámoló. 




Dr Tar Károly: Általános meteorológia, Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen, 1996. 

199



GANCPRG0 


2 előadás 



Precíziós gazdálkodás (PRG) 


beszámoló 

Félév: 6 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Udvardy Péter 


A tantárgy célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a precíziós gazdálkodás alapjaival, a 

hatékony gazdálkodási módszerekkel és ezek eszközrendszereivel. 

A tantárgy leírása: A tantárgy témakörei: A precíziós gazdálkodás jelentősége, alapjai, természeti 

erőforrások ismerete, GPS rendszer, adatigény és adatforrás megismerése, távérzékelés, légi- és 

űrfelvételek, Internet, szenzorok és monitorok, tápanyag gazdálkodás, gyomszabályozás, 

vízgazdálkodás, gépüzemeltetés, döntéstámogatás. 

Követelmények: Az alapfogalmak ismerete, elsajátítása és alkalmazása, a félév során kiadott 

feladatok teljesítése, félév végén sikeres beszámoló. 




Tamás János: Precíziós mezőgazdaság. Mezőgazdasági szaktudás Kiadó, Budapest, 2001. 

200



GANCBÜÉ0 


2 előadás 



Bevezetés az üzleti életbe 

(BÜÉ) 


Félévközi jegy 

Félév: 4, 6 


2 

Tanszék: Természet- és Társadalomtudományi Tanszék (GTT) 

Tantárgyfelelős oktató: Bartha Csaba 


A tantárgy célja: A hallgató ismerje meg saját felelősségét a szervezetben, képes legyen 

felismerni, és helyesen értékelni a belső folyamatokat, képes legyen etikus döntések meghozatalára, 

ismerje fel a munkatársak viselkedésének okait, képes legyen hatékonyan motiválni munkatársait, 

biztosítani tudja a reá bízott szervezet folyamatos fejlődését. 

A tantárgy leírása: A növekedés törvényszerűségei. Motivációs skála (pénz,- személyes nyereség,- 

hivatástudat,- magától értetődő kötelesség). Etika, etikai állapotok, érzelmi állapotok (hangulati 

skála). Az etika és a hangulati állapot hatása a munkatársak mindennapjaira (egyén, család, 

munkahely, stb.). Egy szervezet működésének, növekedésének fázisai, ennek törvényszerűségei 

(trendek, etikai kondíciók). Szervezési irányelvek, belső kommunikáció. A termék, értékarányok 

Az értekezlet, a vezető felelőssége, a munkatárs kiválasztása. Statisztika, mint a teljesítmény 

mérésének módja 

Követelmények: A hallgatóknak ismerniük kell az alapfogalmakat, törvényszerűségeket, képessé 

kell válnia azok felismerésére, alkalmazására, felhasználására. 

Oktatási módszer: Előadások. Gyakorlatokon szituáció gyakorlás. 

Értékelés: Az évközi feladatok alapján. 

Felhasználható irodalom és egyéb segédeszközök: Saját jegyzetek, egyéb írásos anyagok. 

Megoldandó feladatok: Az előadásokon tanultak alkalmazása. 

201


4.5.2. Ingatlan-nyilvántartási szervező szak 

202



GSNCALF1 



Előfeltételek: GSNAINI2 


Alkalmazásfejlesztés I. 

(ALF) 




Félév: 

4 


4 




A tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek az objektum-orientált és a vizuális 

programozás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, megvalósításával. 



Elméleti órák anyaga: Objektum, Osztály, Egységbe zárás, Kiterjeszthetőség, Öröklődés, 

Polimorfizmus, Object Pascal újdonságai, Delphi fejlesztői környezet, Vizuális komponensek 

áttekintése, Formok, Alapvető komponensek használata 

Gyakorlati órák anyaga: Delphi 






teljesíteni. 



Megoldandó feladatok: A témakörökhöz kapcsolódó típusfeladatok. 

203



GSNCJTB1 


2 előadás 



Jogtörténeti bevezetés I. 

(JTB) 


beszámoló 

Félév: 

1 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György, Kovács Miklós 

A tantárgy státusza a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) 

A tantárgy célja: Célja az, hogy a hallgatók megfelelő előismeretekkel rendelkezzenek a jogi 

szaktárgyak tanulmányozásához. Egészében tudják átlátni a jogágak kialakulását, alapvető 

ismeretekkel rendelkezzenek a magyarországi jogintézmények történeti fejlődéséről. 

A tantárgy leírása: A római jog külső története: a római jog korszakai, a köztársasági 

államszervezet, normarendszerek az ókori Rómában, ius civile, ius honorarium, ius publicum, ius 

privatum, a jogalkalmazás, jogforrások, perrendek az ókori Rómában. Személyi és családjog: 

jogképesség, cselekvőképesség és befolyásoló tényezői, személyállapot, capitis deminutio, jogi 

személyek, családi állapot, a család és a rokonság, matrimonium, gyámság, gondnokság. Dologi 

jog: dolog, vagyon, tulajdon, dolgok osztályozása, birtok (hét civilis possessor), birtok megszerzése 

és megszűnése, tulajdonszerzési módok, tulajdon megszűnése, idegen dologbeli jogok. Kötelmi jog: 

kötelem fogalma, fajai, jogügylet és érvényessége, jogügyletek hatályossága, alkatrészei, a kötelem 

tárgya, felelősség, a kötelem biztosítékai, kötelem megszűnése, a szerződésekről általában, 

szerződések fajtái és jellemzőik. 

Követelmények: A jogi alapfogalmak megértése és elsajátítása, az egyes magyar jogintézmények 

megismerése. 

Oktatási módszer: Idézetek felolvasása, diavetítés, referátum készítése, dialógus. 

Értékelés: A referátum és a beszámoló alapján. 

Felhasználható irodalom és egyéb eszközök: 

Magyar alkotmánytörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 

Magyar jogtörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 

Dr. Földi András – Dr. Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 

Dr. Takács Péter: Nehéz jogi esetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 2001. 

204



GSNCJTB2 


2 előadás 



Jogtörténeti bevezetés II. 

(JTB) 


beszámoló 

Félév: 

2 


2 


Tantárgyfelelős oktató: Dr. Fenyő György, Kovács Miklós 

A tantárgy státusza a tanulmányi programon belül: szabadon választható (C) 

A tantárgy célja: Célja az, hogy a hallgatók megfelelő előismeretekkel rendelkezzenek a jogi 

szaktárgyak tanulmányozásához. Egészében tudják átlátni a jogágak kialakulását, alapvető 

ismeretekkel rendelkezzenek a magyarországi jogintézmények történeti fejlődéséről. 

A tantárgy leírása: Magyar jogtörténet: személyi, dologi és kötelmi jog fontosabb részeinek 

tárgyalása. Magyar alkotmánytörténet: Az államfő: a király, kormányzó, helytartó, köztársasági 

elnök, szentkorona-eszme, koronázás, koronázási jelvények. A közigazgatás szervei: királyi tanács, 

országos főméltóságok, dikasztériumok, királyi és nemesi vármegyék; felelős magyar kormány, 

törvényhatóságok, községek. Törvénykezés szervei: curia: királyi tábla, hétszemélyes tábla; ispánok 

ítélkezése, királybírák, vármegyei törvényszékek, úriszék, városi bíráskodás, falubíró, 

vándorbíráskodás, közhitelességi szervezet; 1848 után: rendes bíróságok, különös bíróságok, 

esküdtbíráskodás; ügyészi szervezet, közjegyzőség. 

Követelmények: A jogi alapfogalmak megértése és elsajátítása, az egyes magyar jogintézmények 

megismerése. 

Oktatási módszer: Idézetek felolvasása, diavetítés, referátum készítése, dialógus. 

Értékelés: A referátum és a beszámoló alapján. 

Felhasználható irodalom és egyéb eszközök: 

Magyar alkotmánytörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 

Magyar jogtörténet, szerkesztette: Dr. Mezey Barna, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 

Dr. Földi András – Dr. Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 

Dr. Takács Péter: Nehéz jogi esetek, Napvilág Kiadó, Budapest, 2001. 

205


206


SZÓTÁR 

A szótár összeállításával segítséget kívánunk adni néhány, a felsőoktatásban használatos kifejezés 

megértéséhez. Természetesen még sok-sok fogalom van (pl. aláírás, félévközi jegy, kreditindex, 

törlés, stb.), amit a mindennapokban használunk. Ezek többsége a szabályzatokban (TVSZ, JTSZ) 

megtalálható. 

Abszolutórium: Igazolja a főiskolai tanulmányok eredményes befejezését, azaz, hogy a hallgató 

teljesítette mindazon feltételeket, amelyeket a tantervek előírnak, megszerezte a végzéshez 

szükséges kreditpontokat. Ezzel már lehet munkát vállalni. Az oklevél megszerzéséhez még 

záróvizsgát kell tenni. 

Adóigazolás: A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók az adott évben befizetett tandíjról 

adóigazolást kapnak. Ez az igazolás szükséges az adótörvények szerinti adókedvezmény 

igénybevételéhez. 

Akkreditáció: Minőséghitelesítés. Meghatározott időszakonként a Magyar Akkreditációs Bizottság 

megvizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, a képzési 

programok szakmai és infrastrukturális színvonala, illetve az intézmény személyi és szervezeti 

feltételei megfelelnek-e a törvényben előírt követelményeknek. 

Aktív félév: Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást 

követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. 

Államilag finanszírozott képzés: Az első diploma megszerzéséhez nyújtott állami támogatás, mely 

tandíjmentességet jelent. Minden évben az állam meghatározza, hogy hány első diplomáját 

megszerző nappali és levelező tagozatos hallgatót tud/kíván központi keretből támogatni. A 

jelentkezéskor természetesen elsősorban ezt kell megjelölni, de az ebbe a keretbe való bekerüléshez 

magasabb pontszámot kell elérni, mint a költségtérítéseseknek. Akik a második vagy további 

diplomájukat kívánják megszerezni, illetve azok, akik a felvételi ponthatártól legfeljebb 10 %-kal 

kevesebb pontot értek el a felvételin csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A támogatás 

további, kézzel fogható elemei: tanulmányi ösztöndíj (a tanulmányi eredménytől függően), szociális 

segély, lakhatási támogatás, jegyzettámogatás, stb. Ezeket a támogatásokat érvényes félév után 

lehet megszerezni. 

Államvizsga: → záróvizsga 

Csekk: A befizetéseket (kivéve az ismételt vizsga díja és a különeljárási díj) sárga csekken tehetik 

meg a hallgatók. A befizetésben illetékes szervezeti egység (TH, Gazdasági Kirendeltség, 

Kollégium)biztosítja a befizetésekhez szükséges csekkeket. 

207


Diákhitel: Minden felsőoktatási intézménybe beiratkozott 35. életévét be nem töltött hallgató 

tanulmányi finanszírozására havi 10 - 25.000,- Ft-ig terjedő hitelt vehet fel különféle bankoktól. A 

hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, 

függetlenül a hallgató anyagi teherviselő képességétől. Bővebb információ a www.diakhitel.hu 

honlapon. 

Diákigazolvány: Igazolja, hogy tulajdonosa valamely oktatási intézmény beiratkozott diákja. A 

diákigazolványt, illetve az érvényesség meghosszabbításához szükséges „bélyeget” a Tanulmányi 

Hivatalban kapja meg minden hallgató. A diákigazolvánnyal sok kedvezmény (pl. utazási) jár. Az 

aktuális kedvezményekről bővebb információt az Oktatási Minisztérium (www.om.hu), illetve a 

diákkedvezmények (www.diákbónusz.hu) honlapján lehet találni. 

Diáktanácsadó: A székesfehérvári főiskolák néhány évvel ezelőtt közösen egy Diáktanácsadó 

Irodát alapítottak, aminek a Kodolányi Főiskola (Szabadságharcos út 59.) ad helyet. Az Iroda 

segítséget nyújt többek között jogi ügyletekben, pályázatokat érintő kérdésekben, 

albérletkeresésben. További információk a következő honlapon kaphatók: 

www.kodolanyi.hu/diaktanacsado. 

Diploma/oklevél kiosztó ünnepség: A főiskolai élet utolsó kötelező eseménye. Nyilvános, ünnepi 

Kari Tanács ülés keretében a sikeres záróvizsgát tett hallgatók megkapják jól megérdemelt, a 

mérnöki végzettséget igazoló oklevelüket. Az oklevél átvétele előtt azonban le kell tenni a mérnöki 

esküt. A rendezvényre meg lehet hívni a szülőket, rokonokat, barátokat és barátnőket. 

Előadás: Olyan óra, ahol az egész évfolyam együtt hallgatja valamely tudományterület 

megismeréséhez szükséges tudásanyagot. Előadáson általában csak a tanár beszél, miközben 

néhány segédeszközzel (tábla, írásvetítő, projektor, stb.) láthatóvá is teszi a tananyagot. 

Előkövetelmény: Egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, 

tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt 

teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak 

előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy 

felvételét megelőzően már teljesítette. 

Előtanulmányi rend: A szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége. 

Épületek: Az oktatás elsősorban a Főépületben (Pirosalma u. 1-3.) folyik. A „véges kapacitás” 

miatt a Gyümölcs utcai oktatási épületben (főként az ingatlan-nyilvántartási szervezők) és a 

Kollégiumban (főként a levelező órák és a nyelvi órák) is kialakított a főiskola tantermeket. 

Étkezés: A Főiskola sajnos nem rendelkezik saját konyhával, étteremmel. Az étkezésre a következő 

lehetőségek vannak: 

a közelben lévő néhány étterem (Stop, Plutó, Zabos Zebra), 

a főiskolai büfé, 

a Kollégiumban kialakított konyhákban mindenki a saját igényei szerint főzhet. 

Félév/szemeszter: A főiskolás élet legfontosabb időegysége, ami egy → szorgalmi időszakból és 

egy → vizsgaidőszakból áll. A tanév 2. félévéhez még → intézeti terepgyakorlat(ok), üzemi 

gyakorlat is tartozik. Nappali tagozaton általában 13-14 hetes szorgalmi időszakot 6 hét 

vizsgaidőszak követ. 

208


Halasztás: Tanulmányi vagy egyéb (pl. családi) okok miatt a tanulmányok folytatását egy-két félév 

kihagyása után lehet folytatni, ezt félévhalasztásnak hívjuk. Halasztani lehet még feladatleadást, 

vizsgát is. A halasztásokat minden esetben írásban kell kérni az illetékes vezetőtől. Az engedély 

megadása után szükség van még némi összeg befizetésére is. 

Hallgatói Önkormányzat (HÖK): A hallgatók érdekképviseleti szerve, azaz a HÖK képviseli a 

hallgatók érdekeit az Egyetemi Tanácsban, a Kari Tanácsban, a különböző kari bizottságokban, a 

felvételi eljárásban, a kollégiumi felvételekben. Fontos szerepet játszik a hallgatók és a főiskola 

közötti információáramlás biztosításában. Programokat szervez és finanszíroz a rendelkezésére álló 

anyagi forrásokból. Hallgatóként mindenki választójoggal rendelkezik és választható az évenkénti 

HÖK választásokon. 

Honlap: A www.geo.info.hu honlapon minden fontos információ megtalálható a Főiskoláról: 

szervezeti felépítése, története, elérhetősége, képzési programok, órarendek, szabályzatok, friss 

hírek, információk, stb., stb. 

Index: → Leckekönyv 

Intézeti terepgyakorlat: A tantervek a mérési és számítási ismeretek elmélyítése érdekében több 

tantárgyhoz iskolai szervezésű terepgyakorlatot ír elő, ezek teljesítéséhez kreditpontokat rendel. A 

terepgyakorlatok a városban és környékén, illetve közeli településeken (Pákozd, Sukoró) zajlanak. 

Ismételt vizsga: Az ismételt vizsga (ismertebb nevén utóvizsga, uv) a középiskolához képest a 

legnagyobb találmány a vizsgarendszerben. Ha egy vizsga nem sikerül, további lehetőség (max. 2, 

illetve főigazgatói/rektori engedéllyel 3 vagy 4) van még a megfelelő érdemjegy megszerzésére, 

persze némi pénzösszeg kifizetésével. A tanulmányi átlagba csak az eredményes vizsga érdemjegye 

számít. 

Jegyzetellátás: A megtanulandó ismeretanyag jegyzet, tankönyv formájában megvásárolható a 

Főiskola „jegyzetboltjában”. A főiskolai jegyzeteket főként a kar oktatói írták és a kar saját 

jegyzetsokszorosító részlegében készültek. A jegyzetek megvásárlásához az állam támogatást nyújt. 

Egyre több jegyzet jelenik meg a Főiskola honlapján is. 

Kari Tanács: A Főiskola legfőbb döntéshozó és tanácsadó fóruma, amely oktatókból, dolgozókból 

és hallgatókból álló választott testület. Feladatait a kari Szervezeti és Működési Szabályzat 

tartalmazza. 

Kollégium: A Főiskola Kollégiuma a Hosszúsétatér 8. szám alatt található. Az A és B épületből 

álló „komplexumban” 2-3 ágyas szobák (+ vizesblokk) nyújtanak kényelmes, komfortos szállást. A 

komfortérzetet fokozzák: a szobákhoz tartozó hűtőszekrények, telefonvonalak, számítógépes 

hálózati csatlakozások, továbbá az emeletenként kialakított és jól felszerelt konyhák, a kábel TV, 

közösségi helységek (klub, konditerem). A kollégiumba minden félévben jelentkezni kell, a 

felvételről a hallgatókból álló Kollégiumi Bizottság dönt. 

Kollokvium: A féléves anyagot átölelő szóbeli-, vagy írásbeli számonkérés, vizsga. 

Konzulens: A szakdolgozat, TDK dolgozat megírásához, illetve bármilyen, a Főiskolához kötődő 

munka elvégzéséhez egy kiválasztott vagy kijelölt oktató, dolgozó szakmai segítséget ad. 

209


Könyvtár: A Főépület I. emeletén található Könyvtár sok szolgáltatást nyújt bárki számára, akik 

szakkönyveket, tankönyveket, jegyzeteket, korábbi szakdolgozatokat, folyóiratokat, napilapokat 

akarnak olvasni. Lehetőség van internetet használni, TV-t és videót nézni. 

Kötelező tárgy: A mintatantervben „A” tárgyként felsorolt tantárgyak mindegyikét eredményesen 

kell teljesíteni az oklevél megszerzéséhez. Ezen tárgyak az általános szakmai műveltség 

kialakításhoz feltétlenül szükséges ismereteket tartalmazzák. 

Kötelezően választandó tárgy: A mintatantervben „B” tárgyként felsorolt tantárgyak részben az 

általános ismereteket nyújtó, részben a kiválasztott szakirány tantárgyainak ismeretanyagát 

tartalmazzák. 

Kredit: Tanulmányi pont, amely az elvégzett tanulmányok mérésére szolgál. Egy kredit 30 

tanulmányi munkaóra, ami tantermi munkából (kontakt órából) és egyéni hallgatói munkából 

(otthoni tanulás, könyvtár, stb.) áll. Kredit csak akkor jár, ha az adott tantárgyat legalább elégséges 

szinten teljesíti a hallgató, azaz a kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától 

független. Az egyes tárgyakhoz, gyakorlatokhoz és a szakdolgozathoz rendelt krediteket a tanterv 

tartalmazza. 

Kreditrendszer: Tanulmányi pontrendszer. Szabályozza, hogy a Főiskolán hogyan és hány 

kreditpontot kell összegyűjteni az oklevél megszerzéséhez. A félév során teljesített kreditpontok 

félévente, évente összeadódnak, míg összegyűlik a diplomához elegendő kredit. A kreditrendszer 

lehetővé teszi az egyéni ütemben való haladást, azaz – bizonyos korlátok között – a szabad 

tantárgyválasztást is. Egyik előnye, hogy ha netán nem sikerül egy vizsga, akkor a következő 

félévben akár a tantárgy felvétele nélkül is lehet újra vizsgázni. 

Kritérium követelmény: Az oklevél megszerzéséhez kötelezően teljesítendő, a tantervben rögzített 

olyan feltétel, aminek teljesítéséhez nem rendel kreditet, de feltétele az oklevél megszerzésének (pl. 

nyelvvizsga, szakmai gyakorlat). 

Lakhatási támogatás: Aki kért kollégiumot és jogosult lenne kollégiumi elhelyezésre (a 

tanulmányi átlaga megvan, államilag finanszírozott hallgató), de helyhiány miatt nem nyert 

felvételt, az félévente a havi albérleti díjhoz pénzbeli támogatást igényelhet. 

Leckekönyv: A leckekönyv (index) olyan, mint egy ellenőrző, csak fekete borítással. Tartalmazza a 

személyi adatokat, az aktuális félévre felvett tárgyakat (név, kód), az őket oktató tanárok neveit, a 

tanegységek óraszámait és az elért eredményeket, kreditpontokat. Az indexbe a hallgató csak a 

felvett tárgyak adatait írja be, más egyebet csak a tanár, illetve az arra illetékes írhat bele. 

Mintatanterv: A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. Tartalmazza a tárgyak 

elosztását szakokra, szakirányokra és természetesen félévekre bontva. Ha átlagos (normál) ütemben 

kíván a hallgató haladni tanulmányaiban, akkor célszerű az itt meghatározott sorrendben felvenni a 

tárgyakat, amit úgy tehet meg, ha eleget tesz a tantárgyaknál meghatározott előfeltételeknek, 

minden félévben megszerzi az előírt kreditet és a tanulmányi követelményeit a képesítési 

követelményekben meghatározott idő alatt teljesíti. 

Neptun: A Neptun az Interneten/Intraneten keresztül működő számítógépes tanulmányi 

nyilvántartó rendszer. Itt tartják számon a hallgatók (személyi adatok, tanulmányi eredmények, 

stb.), az oktatók (pl. oktatott tárgyak) összes adatát, a tantárgyak leírásait. Használatához minden 

210


hallgató kap egy „felhasználónevet” és egy „jelszót”. A Neptun rendszeren keresztül lehet felvenni 

a tárgyakat, itt történik a jelentkezés a vizsgákra. A Neptun rendszer használatához a hallgatók 

külön útmutatót kapnak kézhez. 

Nyitvatartási idő: A Főiskola szervezeti egységei (TH, GH, Könyvtár) meghatározott időben 

fogadják a hallgatókat. A hallgatók csak az ügyfélfogadási időben intézhetik el ügyes-bajos 

dolgaikat. 

Nyelvi Lektorátus: Az a hallgató, aki még nem rendelkezik az oklevél megszerzéséhez szükséges 

nyelvvizsgával, az 4 féléven keresztül heti négy órában tanulhat angol vagy német nyelven. A 

nyelvi képzést a Nyelvi Lektorátus oktatói látják el. 

Orvos: Betegség esetén az Esze Tamás utcai körzeti orvosi rendelő látja el hallgatóinkat 

gyógyszerrel, igazolással. Rendkívüli esetben a Sarló utcai orvosi ügyeletet, vagy a Szent György 

Kórházat kell felkeresni. 

Órarend: A mintatantervben leírtaknak megfelelően készül el félévente az órarend, amely szakra, 

szakirányra lebontva tartalmazza az előadások időpontját, helyét, a gyakorlatok csoportok szerinti 

beosztását. Az egyéni tanrend szerint haladó hallgatóknak úgy kell megválasztaniuk a felvett 

tárgyakat, hogy az órákon részt tudjanak venni. 

Ösztöndíjak: Az államilag finanszírozott, nappali tagozatos hallgatók a következő ösztöndíjakban, 

támogatásokban részesülhetnek: tanulmányi ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, szociális 

támogatás, lakhatási támogatás, Köztársasági Ösztöndíj. A támogatásokat írásban kérvényezni kell. 

Az odaítélés feltételeit és az összegeket a Juttatási és Térítési Szabályzat tartalmazza, a döntést 

pedig a JT Bizottság hozza meg, melynek tagjai hallgatók. 

Passzív félév: A hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel. 

A passzív félévben a hallgató a vizsgára bocsátás feltételének korábbi teljesítése esetén vizsgát 

tehet. 

Posztgraduális képzés: A főiskolai oklevél megszerzésével még nem zárul le a tanulás időszaka. 

Az ismeretek folyamatos megújításához, speciális ismeretek megszerzéséhez szakmai 

továbbképzések, szakirányú továbbképzések (szakmérnöki) szervezésével segít a Főiskola. 

Regisztrációs hét: A szorgalmi időszak első hete, ami alatt tanítás még nincs, de a megjelenés 

kötelező. Ekkor történik meg a beiratkozás, az index kitöltése, tematikák begyűjtése, kérelmek, 

kérvények leadása, illetve tájékoztató az oktatás menetéről és tartalmáról. Ezen a héten kell felvenni 

a tantárgyakat is a Neptun rendszeren keresztül. 

Sportolás: A Főiskola nem rendelkezik saját sportlétesítménnyel. Sportolási lehetőség azonban 

van, hiszen a kollégium mellett lévő kézilabdapályát, illetve a kollégiumban lévő konditermet, 

valamint a DSE által bérelt tornatermet is használhatják a hallgatók. Ezen felül uszodabérlet is 

rendelkezésre áll. 

Szabadon választható tárgyak: A mintatantervben „C” típusú tárgyként szereplő tantárgyak a 

szabadon választható tárgyak. Ezek közül érdeklődésüknek megfelelően bármelyiket felvehetik a 

hallgatók. A szakok leírása tartalmazza, hogy maximum mennyi C tárgyat fogad el. 

211


Szakdolgozat: Az utolsó tanévben a szakhoz, szakirányhoz kapcsolódó témából szakdolgozatot 

kell készítenie minden hallgatónak. Szakdolgozatot a kiírt vagy „hozott” témákból lehet választani. 

A szakdolgozat szakirodalmi feldolgozást, önálló mérési és számítási feladatokat tartalmaz. A 

munkát belső és/vagy külső konzulens segíti. Záróvizsga előtt a szakdolgozatot egy megfelelően 

kiválasztott bizottság előtt meg kell védeni. A szakdolgozati jegy a diploma (oklevél) minősítésének 

része. 

Szak: A szak egy adott szakterület igényeinek megfelelően összeállított tematika szerint képez 

szakembereket. 

Szakirány: A szakterület általános elméleti képzése (4. félév) után mindenkinek szakirányt kell 

választania, mely az adott szakon belüli specializálódást jelenti. 

Számítógép-használati lehetőségek: A Főiskola épületében a Könyvtárban, illetve több 

számítógépteremben állnak a hallgatók rendelkezésére számítógépek.. Az itt lévő számítógépeket 

tanórákon kívül, meghatározott feltételek mellett a nyitvatartási időn belül lehet használni. 

SzMSz: A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a Főiskola feladatait, az oktatók és 

hallgatók jogait és kötelezettségeit, a szervezeti felépítését, működését és vezetését, a szervezeti 

egységeket. A főiskolai SzMSz mellékleteként a Kollégium külön szabályzattal rendelkezik. 

Szorgalmi időszak: A félév/szemeszter egy időszaka, ami 13-14 hétből áll. Ez idő alatt történik az 

ismeretek „átadása”. Az előadások és gyakorlatok látogatása mellett számos zárthelyi dolgozatot, 

feladatot kell megírni, megoldani. 

Támogatások: → ösztöndíjak 

Tanszék: A tanszék olyan szervezeti egység, amely egy szakterület tantárgyainak oktatását látja el. 

Tantárgyfelvétel: Egy tantárgy meghirdetett óráira (kurzusára) való, a Neptun rendszeren keresztül 

történő jelentkezés. A hallgató eldöntheti, hogy mely tantárgyakat akarja tanulni, de célszerűen a 

mintatanterv szerinti tantárgyakat érdemes (vagy kell) felvenni. A tantárgyfelvétel a regisztrációs 

héten történik. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. 

Tantárgyi követelmények: A félév megkezdése előtt a tantárgyfelelős oktatók összeállítják azokat 

a feltételeket, amelyek a tárgy sikeres teljesítéséhez szükségesek. A tantárgyi követelmények 

tartalmazzák a témaköröket, az elvégzendő feladatokat, a számonkérés módját, idejét, az aláírás 

feltételeit, az ajánlott irodalmat. A tantárgyi követelményeket az első órán ismertetni kell a 

hallgatókkal, majd a tanszéki hirdetőkön, a Tanulmányi Hivatalban és a Neptunban elérhetővé kell 

tenni. 

Tantárgyi program: A tantárgyi program a tantárgy részletes leírása. Meghatározza az 

óraszámokat, a kreditpontokat, a számonkérés módját, a felelős tanszéket és a tárgy oktatóját, a 

tárgy oktatásának célját, tartalmát, az oktatás módszerét, a felhasználható anyagokat. 

Tanterv: A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait 

a tanterv tartalmazza. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz és a kreditrendszer 

teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség megszerzéséhez 

szükséges kötelező (A), kötelezően választott (B) és szabadon választott (C) tantárgyakat. 

212


Tanuló csoportok: Az évfolyamokat 10-15 fős csoportokra bontják, ugyanis a gyakorlatokon 

számítási feladatok megoldása, műszeres mérések és számítógépes feladatok végrehajtása történik, 

ami csak kis létszámban lehetséges. A tanulócsoportok kialakítását az első évben a nyelv, később a 

szakirány határozza meg. 

Tanulmányi Hivatal: A hallgatók tanulmányi ügyeinek, ösztöndíjainak intézésére „szakosodott” 

hivatal. 

Tanulmányi rend: Féléves bontásban tartalmazza az adott tanév időbeosztását, így a regisztrációs 

hét, az első és utolsó oktatási nap, a vizsgaidőszak, a gyakorlatok, a záróvizsga, a szünetek, a 

fontosabb rendezvények és események időpontjait. 

Tanulmányi Tájékoztató: Olyan áttekintő és részletes kiadvány, aminek segítségével a hallgatók 

áttekinthetik a tanulmányaik egészét. Áttekintést ad a Főiskola múltjáról szerkezetéről, céljairól, az 

oktatott szakokról. Tartalmazza az egyes tárgyakhoz rendelt kreditek értékeit, a tantárgyak részletes 

leírását, a tantárgyak egymásra épülésének rendszerét. 

TDK: A Tudományos Diákkör keretében a hallgatók egy kiválasztott témában a tananyagon 

túlmutató ismereteket szereznek és ezeket az ismereteket egy dolgozatban rögzítik. A házi TDK 

konferenciákon legjobban szereplő dolgozatok az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 

képviselik a Főiskolát. 

TVSz: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat részletesen rögzíti azokat a jogokat, kötelezettségeket, 

feltételeket, amelyek betartása mind a hallgató, mind az oktató részére kötelező. 

Uv: → ismételt vizsga 

Üzemi gyakorlat: Külső cégeknél (hivatalok, vállalatok, vállalkozások) eltöltött 3 hét alatt a 

hallgatók ízelítőt kapnak a szakmai életből. Teljesítése kritériumkövetelmény. 

Vizsgaidőszak: A félév szorgalmi időszakát követő, többnyire 6 hetes időtartam. Ez a számonkérés 

időszaka, amikor a félév során megszerzett ismeretekről kell számot adni. 

Záróvizsga: A főiskolai tanulmányok utolsó vizsgája. A záróvizsgára bocsátás feltételeit a 

tantervek tartalmazzák. A Záróvizsga Bizottság előtt letett, a szakterület egészéről átfogó 

ismereteket igazoló sikeres vizsga után már nincs akadálya az oklevél kiadásának. 

Zh: Zárthelyi dolgozat; egy félévben tantárgyanként általában 2 alkalommal, számonkérés gyanánt 

íratott dolgozat. Eredménye beleszámít a félévi érdemjegybe, de lehet az aláírás feltétele is. 

213

INTÉZMÉNYI TÁJÉKOZTATÓ - NymE GEO portál

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?