VALÓSÁG ÉS ÉRTÉK

KIBÉDI VARGA SÁNDOR : VALÓSÁG ÉS ÉRTÉK — Az ismeretelmélet és értékelmélet alapproblémája
tárgytól izolált „fogalom” üres absztrakció és nem fogalom, mert a meghatározónak nincs értelme a
meghatározott nélkül, pontosabban a nélkül a valami nélkül, melyet meg: kell határoznia. Úgyszintén a
meghatározott s e meghatározottságában tárggyá tett tárgy sem lehetne „tárgy” az őt meghatározó törvény
nélkül. A kettő kölcsönösen feltételezi egymást s különbség itt csak a feltételezés módjában van. Az egymást
feltételezők feltételezettségi viszonyában a fogalom mindíg a feltétel, a tárgy a feltétel által meghatározott,
feltételezett. A meghatározó nem lehet azonos a meghatározottal, ha nincsenek is meg egymás nélkül.
Az így értett fogatom természetesen csak a logicitás síkján keresendő. Ebből kiindulva Bauch a fogalmat
a tényleges gondolkodás síkjáról ki is zárja, tényleges fogalmak „képzését” lehetetlennek tartja. A tényleges
ismerés tényleges ítéletekben folyik le. Fogalmak nem „alkothatók”, hanem azok minden tárgy ismerésének
az alkotás folyamatától független logikai alapjai. — Nézetünk szerint a fogalomelmélet, melynek terén Bauch
eléggé nem is méltatott érdemeket szerzett értékes munkásságával, ezen a ponton változtatásra,
kiegészítésre szorul. A ténylegesség és a logicitás szférája között tett megkülönböztetés az ítéletelméletről a
fogalomelméletre is kiterjesztendő. Mert ahogy a logikai ítéletek a tényleges ítéletekben tükröződnek vissza
s épp azért mutathatók ki a tényleges ítéletek szerkezetének végső alapjául, úgy a fogalom logikai alkata is
csak azért tárható fel, mert a tényleges ismerés tényleges vonatkozásai erre megfelelő támpontot
szolgáltatnak. A fogalomelméletnek tehát, miután a fogalom alapjait az ítéleti relációkban, ill. azoknak
törvény által meghatározott kapcsolatában kimutatta, nem szabad visszahúzódnia a tényleges és logikai
fogalmak megkülönböztetésétől. Hogy a tényleges ismeretek mindíg ítéletekben folynak le s köztük más,
mint ítélet, nem található, abban úgy Rickertnek, mint Bauchnak igaza van. De az egy tárgyra irányuló
ítéletek egymásra vonatkozásában, összetartozóságában kifejezésre jut a tényleges fogalom, melynek
helyessége a logikai fogalom igazságának való megfelelőséget, tévessége attól való eltérést jelent. 50
A fentiekben sikerült tisztáznunk a fogalom lényegét, a nélkül azonban, hogy a fogalom problémáját
legalább főbb vonatkozásaiban teljesen kimerítettük volna. Ez dolgozatunk kereteiben nem is volt célunk. Az
ítélet, valamint a fogalom problémáját csak annyira akartuk felderíteni, amennyire az a valóság és érték
problémájának tudományos vizsgálatához szükséges, nehogy ezen ismeretek hiányában olyan problémákat
állítsunk, melyek megoldására eszközünk képtelen. S célunkhoz az adott vázlat elegendő, ha kiegészítjük
még azoknak a vonatkozásoknak feltárásával, melyek a fogalmak között fennállanak, hogy azokat egy
rendszer tagjaivá kapcsolják össze. A filozófia minden problémája, a problémák minden igazán filozófiai
feldolgozása rendszerben gyökerezik, és rendszerre utal. 51 E fejezet utolsó kérdése a rendszertani
vonatkozások öntudatba emelése az ismeretelmélet területén.
Láttuk már, hogy a fogalom Bauch kifejezését használva, egy irányban kiegészítésre szorul: a tárgy
irányában. A fogalom, mint a tárgymeghatározás törvénye a tárgy nélkül üres absztrakció és nem fogalom.
De a fogalom nemcsak a tárgy irányában szorul kiegészítésre, hanem a fogalmak rendszerének irányában
is. 52 A fogalom önmagában ugyanis nem határozza meg egészen a tőle meghatározott tárgy Egészét,
hanem csak a többi fogalmakkal együtt. A fogalmak rendszere, mint egy hálózat fogható fel, melynek
alkotóelemei az ítéleteket képező érvényvonatkozások szálai. Az érvényvonatkozások szálai nem futnak
párhuzamosan egymás mellett, hanem egymást metszik, csomópontokat alkotnak, a fogalmakat, hogy
onnan tovább haladva más fogalmakkal kapcsolódjanak össze. Az egyik fogalom érvényvonatkozásai így
beleterjednek a másik fogalom csomópontjába s azon át ismét más fogalmakba. Minthogy pedig minden
fogalomból végtelen sok szál indul ki s benne végtelen sok szál találkozik, melyek együtt a fogalmak
rendszerét konstituálják, minden tárgyat csak a fogalmak rendszerének Egésze határozhat meg egészen.
Az, ami a különböző mozzanatokat a rendszer tagjaivá avatja, az érvény, mely a vonatkozásokat
érvényvonatkozásokká vagy ítéletekké, az érvényvonatkozások kapcsolatait érvénytörvényekké vagy
fogalmakká, a fogalmak összességét rendszerré organizálja, amelynek neve az igazság. Az igazság
rendszerének minden tagja igaz, mert lényegét ugyanaz az érvény alkotja, mely az összes tagokat az
igazság organizmusába tagolja be. 53 A fogalmak így értett rendszerének egységét Kant filozófiájának
50 Ezért helyeseljük Pauler megkülönböztetését a tényleges és a tiszta logikai fogalom fogalma között, ha
fogalomtanával egyébként nem is értünk egyet.
51 V.ö. Bartók György: A philosophia lényege c. dolgozat 95. s köv. ll.-val! „A philosophia rendszer, és csak rendszer
lehet... Bátran mondhatjuk, hagy minden egyes részecskében, a philosophia minden részproblémájában s azoknak
megoldásában már ott van a rendszer, ha ez a probléma és annak megoldása a szellemnek öléből, a philosophiai ethos
mélyéről nőtt ki". (96. l.) [Az elektronikus kiadásban a 14-16. ll. — Mikes International Szerk.]
52 A fogalom és a fogalmak rendszerének kérdésére nézve lásd Bauch: Die Idee c. művének erre vonatkozó, kitűnő
fejtegetéseit! (Pld. 144. I. stb.)
53 V.ö. Bauch: Die Idee c. műve 97, 98, 99, 100, 101, 102, 100 II.-val! s másutt.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2006 - 26 -