VALÓSÁG ÉS ÉRTÉK

KIBÉDI VARGA SÁNDOR : VALÓSÁG ÉS ÉRTÉK — Az ismeretelmélet és értékelmélet alapproblémája
az ideális pont, melyben az ítéletek összefutnak, és egységet alkotnak. Ha az ítéleti funkcióktól eltekintünk, a
fogalom jelentésében nem marad más hátra, mint az ítéletek egységbe gondolásának, összetartozóságának
gondolata. Az ítéleteknek ez egységét azonban tulajdonkép képtelenek vagyunk gondolni. Mihelyt gondolni
próbáljuk, azonnal különböző ítéletekben oldódik fel. Azért Rickert a fogalmat egy fikciónak, bár logikailag
nagy értékű fikciónak is nevezi, mely számunkra egy Kant értelmében vett eszmét, megvalósítandó, de
teljesen soha meg nem valósítható feladatot jelent. Nevezi Rickert a fogalmat nyugvónak gondolt ítéletek
komplexumának, vagy összevont ítéletnek is, melynek feladata az ítéleti eredmények megőrzése. Hogy ez a
feladat gondolkodásunk által voltakép meg nem oldható, azt csak azért nem vesszük észre, mert a nyelv a
konvergáló ítéletek összességét rendszerint egy szóval jelöli s a nyelvi megjelölés egysége a fogalom vélt
gondolati egységét varázsolja elénk.
Rickert fogalomelméletének két pontját kell kiemelnünk. Az egyik Rickert azon tana, mely a fogalom
jelentését ítéleti jelentésekben oldja fel; a másik szerint az ítéleti funkcióktól eltekintve a fogalom
jelentésében az ítéletek összetartozóságának gondolatát kell látnunk. Ha az első tétel helyes, a fogalom az
ítélettől nem különböztethető meg. Ha a második pont áll, akkor az ítéletek jelentéseivel szemben a fogalom
jelentésében azt a „pluszt” kell látnunk, mely az ítéletek egységbe gondolásának feladatát tartalmazza. Az
első pont helyes annyiban, amennyiben a fogalom szerkezete csakugyan az ítéletek szerkezetén épül fel, a
második érvényes annyiban, amennyiben megjelöli azt az utat, melyen az ítéletek jelentésével szemben a
fogalmat jellemző „differentia specificát” keresnünk kell. Más oldalról tekintve, az első tétel hibát követ el,
midőn a fogalom szerkezetének az ítélet szerkezetével való kapcsolatát úgy magyarázza, hogy általa a
fogalom speciális funkciójának felismerése elől az utat elzárja s ez által ellentmondásba kerül a második
tétellel, mely a pozitív megoldás útját egyengeti. A fogalomelméletnek az ellenmondást ki kell küszöbölnie,
hogy a fogalom helyes megalapozását adhassa. A fogalomelmélet ezen ellenmondását Bauch
fogalomelmélete segítségével küszöbölhetjük ki, kinek tanát közvetlenül Rickert elméletéhez kapcsolhatjuk,
mint annak szükséges korrekcióját és kiegészítését. A fogalom, valóban, csak akkor lehet az igazság
szerkezeti formája, ha a minden igazság szerkezeti formájának alapját képező érvényvonatkozások alkotják.
De nem lehet a fogalmat az érvényvonatkozásokkal egyszerűen azonosítani, mint a logikai ítéleteket, mert
akkor nincs értelme ítéletről és fogalomról beszélni, hanem a kettő egyet jelentene, mint ugyanazon dolog
különböző nevei. A fogalom az a törvény, mely a tárgyat meghatározó érvényvonatkozások ítéleti
funkcióinak összetartozását szabályozza, a tárgy lehetőségét teljesen meghatározza. Ennek az igazságnak
felismerésében és egy mély értelmű elméletté való kifejtésében áll Bauch fogalomelméletének jelentősége. 47
A fogalom lényegét Bauch helyes tanítása szerint nem érthetjük meg a régi, absztrakciós elmélet alapján.
Az absztrahálás művelete a fogalom logikai jelentésére nézve semmit sem mond. Amire legkönnyebben úgy
jövünk rá, ha arra gondolunk, hogy egy tárgy fogalmának megállapításánál nem járhatunk el tetszésünk
szerint a fogalom jegyeinek felsorolásában, nem hagyhatunk el, és nem vehetünk bele önkényesen egyes
jegyeket, hanem eljárásunkat törvény szabályozza. A fogalom ép a tárgy meghatározásának e törvénye. Ez
azonban még nem elég. Az ítélet szintén tárgymeghatározó funkció, s így a fenti meghatározás a fogalmat
nem határolja el az ítélettől. Az elhatároló különbség abban áll, hogy míg az ítélet a tárgyat csak egy
irányban határozza meg, a fogalom a tárgy minden irányú meghatározásának törvénye. 48 Ez az elmélet,
mely fogalmat és tárgyat, mint meghatározót és meghatározottat a felbonthatatlan kölcsönösség viszonyába
állít egymással, közel jut Hegel fogalomelméletéhez, a konkrét fogalom tanához. Azonban nem esik vele
egybe. A fogalom Bauch kutatásai értelmében sem nem absztrakt, sem nem konkrét, hanem konkreszcens,
azaz „konkrét meghatározottságok meghatározó princípiuma”. 49 A fogalom megkülönböztetendő úgy a
tárgyaktól, mint az azok megjelölésére szolgáló nevektől. A nevek érzéki jelek, melyek pld. a különböző
nyelvekben ugyanazon fogalom megjelölésére igen különbözőek lehetnek. A tárgyak pedig, mint a fogalom
törvénye által meghatározott tényálladékok nem lehetnek azonosak az őket meghatározó fogalommal, ha a
fogalomtól függetlenül nem is gondolhatók, amiként a fogalom sem függetleníthető teljesen a tárgytól. A
47 Bauch fogalomelméletének jelentőségéről Bauch idézett nagyobb művein kívül röviden „Über Geist und Sinn des
philosophischen Idealismus” (Sonderdruck „Blätter für deutsche Philosophie”. 2. Bd. 2. Heft. 101-117 l.) c. tanulmányából
is tájékozódhatsz.
48 V.ö. Böhm Károly: Az ember és világa. IV. következő soraival: „A fogalom tehát öntudatos reactio, az öntét
centrumában összefutó functiók, jelentések egysége, melyet az Én alkotott… ezen így alakult egységben már most a
figyelem 2. elemet talál 1. tiszta (logikai) jelentéseket (mik a centrumig húzódnak), és 2. azon actust, mellyel az Én (az
öntudatos Én) egységbe foglalta… Egybekapcsolva ezen Énreakciót az öntét salaktalan functiói jelentéseivel – kapjuk
azt, amit kész logikai fogalomnak mondunk. S azon formula, mely ezen egység megalakítását kifejezi, az illető jelentő
kép logikai fogalma vagyis a functiók összejátszásának törvénye…” (116., 117. lk.) Lásd azonkívül a 225. s köv. lk.-t!
49 Bauch: Wahrheit, Wert und Wirklichkeit. 284. l.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2006 - 25 -