KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
(»mintha valaminek lenne / a pora…«) most az » r«, »üresség« jelentést veszi fel. Ezzel a »semmi«
tropológiai megállapíthatósága is kérdésessé válik: ha nem a »semmi szállong«, hanem »valami szállong« a
semmiben akkor a semmi helyhatározói mozzanata ismét fogalmi jelentésében aktivizálódik, azaz
referenciaként m ködik, míg alanyként társítva a »szállong«-gal, trópusként viselkedik. […] Levonható a
következtetés, hogy a »valami« illúziója csak a »semmi« többféleképpen is aktív megkett z dése (nem
»feltöltése«) révén keletkezik. »Semmi« és »valami« nem határolhatók el egymástól, de nem is tartalmazza
egyik a másikat. A »költemény« nem egyszer en »semmi«, mondjuk a dereferencializálhatatlanság
esztétikai doktrinája értelmében, hanem már »valami« is, ezek viszonya azonban eldönthetetlen marad. A
szöveg mondhatni kétszeresen eltávolítódik önmagától a »semmi« diszparát funkciója révén” 42 . Mintha az
így végigvezetett értelmezést más oldalról Karátson Gábor els Tao-fordításában olvasom:
Semminek nevezzük
Ég és Föld kezdetét
Létnek nevezzük a
Tízezer Dolog Anyját
vagyis hát
legyen is csak örökre Semmi
hogy megláthassuk a Csodát
legyen örökre Lét hogy
megláthassuk Körvonalát
és együtt lakik ez a pár
de más a nevük színre lépve már
együtt laknak k a Mélység
Mélység egyre mélyebb Mélység
Minden Csoda Kapuja
Karátson Gábor folytatta Hatvany Bertalan összeolvasási lehet séget keres útját, csak megfordította a
magyarázatot. Az fordításában -- az általa olvasott József Attila és a Lao-cevel foglalkozó kései Martin
Heidegger révén -- a Tao te king olvassa József Attilát.
A vers dedikációjának címzettje, Hatvany Bertalan a költ életében még nem készítette el a maga teljes
fordítását, amely különben is különbözik Karátsonnak a verssel összecseng szövegét l. Ugyanakkor ha a
felszínes olvasás igazolja is a kultúrált olvasó fizikus Schrödinger szellemes meglátását, mely szerint ahány
fordításban olvassuk a Tao darabjait, annyi különböz verset találunk 43 , a magyar fordítások szerkezetükben
hasonlítanak egymásra: a fogalmak megnevezésben különböznek 44 . Persze a József Attila-verssel való
hasonlítást éppen ez a „csak” háríthatta el mostanáig. Ugyanis eddigi magyar fordítói, Hatvany Bertalan a
„Lét” és „Nemlét”, Ágner Lajos „vágynélküliség” és „vágy”, Weöres Sándor „vágytalan” és „vágya van”
szópárt használta; de az ismertebb nyugati fordítások sem élnek ezzel, az európai viszonyítást el segít
megoldással, Richard Wilhelm a „nicht-sein”, J.-J.-L. Duyvendak a „non-etre” formulát használja. Karátson
Gábor vezeti be fordításába a „semmi” szót, ezt a huszadik századi európai filozófiában használatos
kulcsszónak megfeleltetett magyar megnevezést. Karátson ezzel egyfajta, a különbséget mérhet vé tev
összehasonlítási alapot teremt az európai és keleti gondolkozás között. Kérdés: József Attila is megtette-e
tudatosan gondolkozásában ezt az utat, avagy a nyugati gondolkozásban verse idején jelenlév fogalomra
rájátszva indítja versét. És csak utólag kapcsolhatom (ha valóban kapcsolhatom?) mindennek keleti
referenciáihoz is.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 87 -
*.*.*
József Attila a Nagyon fáj utáni pillanatban mind a magában megképzett szerelem- és Isten-képzet, mind
pedig a „Költ nk és Kora” cím vers poétikai gondolkozása által sajátos keresztúthoz érkezett. Jött -- mint a
magyar lírai hagyományban történelmileg politikusságra hangolt majd mindegyik költ nk -- egy célokságú,
pedagógiai célzatú, hasznosságelv költ i tradícióból. Közben ehhez egy marxista tájékozódást is társított,
amely esztétikai gondolkozását a materialista tükrözés-elvben megrögzítette. Végül tragikus politikai
42 L rincz Csongor: Beírás és átvitel. József Attila: „Költ nk és Kora”. Alföld, 2004. 4. szám, 60--77. Az idézet 65.
43 „egyszer a Tao-te king két különböz német fordítása került a kezembe. Emlékezetem szerint csak hébe-hóba lehetett
ráismerni, hogy ugyanannak a kis kínai írásm nek a fordításáról van szó.” Schrödinger Erwin: Válogatott tanulmányok, i.
k. 300--301. Idézett angol nyelv szöveg: „But I once got hold of two different German translations of the Tao-te-king. As
I remember them, it was only possible here and there to recognise that they were both concerned with the same little
Chinese work.” (84.).
44 Lao-ce: Tao-te-king, Kínaiból ford. és kiad.: Ágner Lajos, Officina, Bp., 1943.; Lao-ce: az Út és Erény könyve (Tao Te
king), ford.: Weöres Sándor, Európa, Bp.,1958.