12.10.2013 Views

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />

Kedves Barátaim,<br />

Tóth Miklós<br />

A 2004. Tanulmányi Napok elé<br />

— Mikes Stratégiai Gondolatok —<br />

2004-et írunk. 45. Tanulmányi Napjainkat tartjuk, amelyre egész Európából, s t az egész világról,<br />

sereglenek egybe magyar emberek, hogy kötetlen, kizárólag a szellem szabadsága és az emberi tisztesség<br />

mértéke alatt eszmét cseréljenek különböz kérdésekr l, legyenek azok irodalmiak – s az irodalom a<br />

Mikesben mindíg fontos szerepet tölt be és fog betölteni, mert nekünk magyaroknak az irodalom a<br />

mindennapi betev falatunk -, történelmiek, filozófiak, gazdaságiak, zeneiek, stb. Mindebben a magyar<br />

kultúrvilággal való összefüggésre gondot fordítunk.<br />

Nemrég újra kezembe vettem Karátson Endre el adásának a szövegét, melyet a Kör 50 éves jubileuma<br />

alkalmából tartott 2001-ben „(Öreg) vitézek, mi lehet szebb dolog a végeknél?” cím alatt s amelyet mi a<br />

Mikes International-ben közöltünk. 1 Vannak szövegek, amelyek olyanok mint a jó vörösbor vagy a jó tokaji<br />

aszú: az id jót tesz nekik, megérnek. Jelent ségüket utólag még jobban látjuk, mint mid n elhangzottak.<br />

Karátson Endre 2001-ben pontosan leírta – a T le ismert kissé elvonatkoztatott nyelven – a Mikes<br />

alapállását. Ez az alapállás benne volt már az 1951-es indulásban és benne van és benne is marad a<br />

jövend munkánkban. Ez a választóvonal lelhet fel a Mikes és más nyugat-európai magyar kultúrális<br />

szervezetek között. A Mikes úgy magyar kultúrális szervezet, hogy nem magyar értelemben, hanem<br />

általános nyugat-európai értelemben az. Mikor hosszú id után a régi kommunista érában megjelent az els<br />

cikk <strong>Magyar</strong>országon a Mikesr l – egyébként csak külföldi használatra, mert a Mikes tiltott árú volt<br />

<strong>Magyar</strong>honban azid tájt, amelynek a kiadványait elkobozták a magyarországinak nevezett határon – ezt a<br />

soha el nem felejthet címet viselte: ‘Hollandul gondolkodnak, de magyarul éreznek’. Még mindíg nem<br />

hiszem, hogy ez a cím igaz volt, de jól ‘festett’ <strong>Magyar</strong>országról nézve. Viszont volt benne egy adag igazság<br />

is. Ez az igazság azonban sokkal alapvet bb, sokkal bonyolultabb mint amilyennek els látásra t nik. Azért,<br />

mert ez ma is igaz és minden nappal igazabb és minden nappal igazabb lesz. Nem csak azért, mert mintha<br />

mi magyarok kivételes eset lennénk – ami persze vagyunk -, hanem azért mert a különböz kultúrvilágokban<br />

él magyarság más-más kultúrképet mutat. Erdély ismert történelmi okokból mindíg is más képet mutatott<br />

mint <strong>Magyar</strong>ország többi része. Trianon óta pedig más-más kultúrképet nyújt a Felvidék, a Délvidék, Észak-<br />

Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és minden bizonnyal Nyugat-Európa s ebben is minden egyes ország.<br />

Nem is lehet ez másként, hiszen mindenki része környezetének, amelyben él. Ez egyben nagy lehet ség is<br />

egy-egy integrálódó kultúrvilág számára. Kultúrvilágaink kitágulása, azokon belül kultúrák vegyülése és még<br />

azon belül a magyar életmez k nem ok nélkül fémjelzik ma kezd d Tanulmányi Napjaink témáját.<br />

1975-ben mi a Mikes Körben koncentráltuk magunkat el ször A Nyugati <strong>Magyar</strong> Irodalom témájára. Ez<br />

számunkra magátólértet d volt, mert abban, abból éltünk, mégpedig mint a holland kultúrvilág része. Azt<br />

hiszem, ez az egy-kett sség vagy kett s egység – amelyr l már sokat beszéltünk – határozta meg életünket<br />

és ez hat mindmáig tovább a Mikesben. Meggy z désem, hogy ez a megkülönböztet eleme a Mikesnek a<br />

nyugati világban létez magyar kultúrszervezetekt l. Benne olyanok jöttek össze, akik így vagy úgy, a<br />

karsztok rejtett patakai titkos, talán a maguk számára sem tudatosított gondolatáramlásában, a maguk<br />

világában maradtak minden politikai váltás közepette. Amint többször mondtuk: számunkra a holland, a<br />

nyugat-európai kultúrvilág a mi világunk része volt, minden törés nélkül. Nem ahogy Határ Gy z mondta :<br />

‘<strong>Magyar</strong>országon emigrációban születtem, 1956-ban hazajöttem, Angliába…’. Ez nem így van és nem így<br />

volt. 1949-ben vált a magyarországi lét a normális magyar ember számára emigrációvá, mert<br />

rákényszerítettek egy másik életformát. Számomra mindmáig világosabbá válik, milyen leírhatatlan gazdag,<br />

változatos, izgalmas szellemi élet volt <strong>Magyar</strong>országon a két világháború között, a háború alatt és a háború<br />

után. Mikor ide jöttem Hollandiába 1949-ben, megállapítottam, hogy itt vissza kellett mennem 10-12-évvel a<br />

történelemben. Ezek nem éltek át semmit, gondoltam én, ket megdermesztette a háború: nekik – azaz a<br />

nyugat-európaiaknak – még sokat meg kell élniük, míg szellemileg eljutnak oda, ahol mi vagyunk. Ezt most<br />

1 A beszédet a Mikes International 2002. január-márciusi számában közöltük, pp. 30-33.<br />

http://www.federatio.org/mikes_per.html<br />

___________________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005 - 4 -

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!