KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Kedves Barátaim,
Tóth Miklós
A 2004. Tanulmányi Napok elé
— Mikes Stratégiai Gondolatok —
2004-et írunk. 45. Tanulmányi Napjainkat tartjuk, amelyre egész Európából, s t az egész világról,
sereglenek egybe magyar emberek, hogy kötetlen, kizárólag a szellem szabadsága és az emberi tisztesség
mértéke alatt eszmét cseréljenek különböz kérdésekr l, legyenek azok irodalmiak – s az irodalom a
Mikesben mindíg fontos szerepet tölt be és fog betölteni, mert nekünk magyaroknak az irodalom a
mindennapi betev falatunk -, történelmiek, filozófiak, gazdaságiak, zeneiek, stb. Mindebben a magyar
kultúrvilággal való összefüggésre gondot fordítunk.
Nemrég újra kezembe vettem Karátson Endre el adásának a szövegét, melyet a Kör 50 éves jubileuma
alkalmából tartott 2001-ben „(Öreg) vitézek, mi lehet szebb dolog a végeknél?” cím alatt s amelyet mi a
Mikes International-ben közöltünk. 1 Vannak szövegek, amelyek olyanok mint a jó vörösbor vagy a jó tokaji
aszú: az id jót tesz nekik, megérnek. Jelent ségüket utólag még jobban látjuk, mint mid n elhangzottak.
Karátson Endre 2001-ben pontosan leírta – a T le ismert kissé elvonatkoztatott nyelven – a Mikes
alapállását. Ez az alapállás benne volt már az 1951-es indulásban és benne van és benne is marad a
jövend munkánkban. Ez a választóvonal lelhet fel a Mikes és más nyugat-európai magyar kultúrális
szervezetek között. A Mikes úgy magyar kultúrális szervezet, hogy nem magyar értelemben, hanem
általános nyugat-európai értelemben az. Mikor hosszú id után a régi kommunista érában megjelent az els
cikk Magyarországon a Mikesr l – egyébként csak külföldi használatra, mert a Mikes tiltott árú volt
Magyarhonban azid tájt, amelynek a kiadványait elkobozták a magyarországinak nevezett határon – ezt a
soha el nem felejthet címet viselte: ‘Hollandul gondolkodnak, de magyarul éreznek’. Még mindíg nem
hiszem, hogy ez a cím igaz volt, de jól ‘festett’ Magyarországról nézve. Viszont volt benne egy adag igazság
is. Ez az igazság azonban sokkal alapvet bb, sokkal bonyolultabb mint amilyennek els látásra t nik. Azért,
mert ez ma is igaz és minden nappal igazabb és minden nappal igazabb lesz. Nem csak azért, mert mintha
mi magyarok kivételes eset lennénk – ami persze vagyunk -, hanem azért mert a különböz kultúrvilágokban
él magyarság más-más kultúrképet mutat. Erdély ismert történelmi okokból mindíg is más képet mutatott
mint Magyarország többi része. Trianon óta pedig más-más kultúrképet nyújt a Felvidék, a Délvidék, Észak-
Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és minden bizonnyal Nyugat-Európa s ebben is minden egyes ország.
Nem is lehet ez másként, hiszen mindenki része környezetének, amelyben él. Ez egyben nagy lehet ség is
egy-egy integrálódó kultúrvilág számára. Kultúrvilágaink kitágulása, azokon belül kultúrák vegyülése és még
azon belül a magyar életmez k nem ok nélkül fémjelzik ma kezd d Tanulmányi Napjaink témáját.
1975-ben mi a Mikes Körben koncentráltuk magunkat el ször A Nyugati Magyar Irodalom témájára. Ez
számunkra magátólértet d volt, mert abban, abból éltünk, mégpedig mint a holland kultúrvilág része. Azt
hiszem, ez az egy-kett sség vagy kett s egység – amelyr l már sokat beszéltünk – határozta meg életünket
és ez hat mindmáig tovább a Mikesben. Meggy z désem, hogy ez a megkülönböztet eleme a Mikesnek a
nyugati világban létez magyar kultúrszervezetekt l. Benne olyanok jöttek össze, akik így vagy úgy, a
karsztok rejtett patakai titkos, talán a maguk számára sem tudatosított gondolatáramlásában, a maguk
világában maradtak minden politikai váltás közepette. Amint többször mondtuk: számunkra a holland, a
nyugat-európai kultúrvilág a mi világunk része volt, minden törés nélkül. Nem ahogy Határ Gy z mondta :
‘Magyarországon emigrációban születtem, 1956-ban hazajöttem, Angliába…’. Ez nem így van és nem így
volt. 1949-ben vált a magyarországi lét a normális magyar ember számára emigrációvá, mert
rákényszerítettek egy másik életformát. Számomra mindmáig világosabbá válik, milyen leírhatatlan gazdag,
változatos, izgalmas szellemi élet volt Magyarországon a két világháború között, a háború alatt és a háború
után. Mikor ide jöttem Hollandiába 1949-ben, megállapítottam, hogy itt vissza kellett mennem 10-12-évvel a
történelemben. Ezek nem éltek át semmit, gondoltam én, ket megdermesztette a háború: nekik – azaz a
nyugat-európaiaknak – még sokat meg kell élniük, míg szellemileg eljutnak oda, ahol mi vagyunk. Ezt most
1 A beszédet a Mikes International 2002. január-márciusi számában közöltük, pp. 30-33.
http://www.federatio.org/mikes_per.html
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 4 -