KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA 1. József Attila: „Költ nk és Kora” Behatolás a „hézagba”. Feltételezésem szerint a modernség dialogikus jellegének, az ok-okozati felfogásmódnak drasztikus opponálását József Attila egyik utolsó verse, a „Költ nk és kora” jeleníti meg (megjelent a költ által szerkesztett folyóirat 1937 októberi számában). A kortárs európai irodalomban létrejött azon költeményekkel tudom együtt olvasni, amelyek a dialogikus jelleget opponáló és felülíró szintetizált jelleget alakítják ki poétikájukban. József Attila az 1934 nyarán publikált Eszmélet cím versében még tudatosan a kauzális gondolkozás határhelyzetének dialogikus megélését vezeti fel, jelölve a küls és bels világ egyszerre megélésének útját: „Nappal hold kél bennem s ha kinn van / az éj -- egy nap süt idebent”.; de egyben ugyanennek poétikai érvényét még meg is kérd jelezve: „ügyeskedhet, nem fog a macska / egyszerre kint s bent egeret”. Ennek következtében azzal az antinómiával találkozik, amellyel Schrödinger gondolatmenetét követve is találkozhatok: „Hérakleitosz tudja, hogy az álomban és éber állapotban tett érzékelések között önmagukban nincs különbség. A valóság egyetlen kritériuma a közösség. Ennek alapján konstruáljuk meg a reális küls világot. Minden tudatszféra részben átfedi egymást -- nem éppen ennek tulajdonképpeni értelmében, ez lehetetlen, hanem olyan testi reakciók és közlések révén, amelyek megértését kölcsönösen megtanultuk. A tudatok közös része alkotja a valamennyiünk számára közös világot [...] Aki az utóbbit nem ismeri el [...] bolond; vagy úgy cselekszik és beszél, mint egy alvó; mert az álomban elfordul az ébren lev k közös világától a saját álomvilága felé” 15 . Ebb l következ en felvet dhet a kérdés: ha Énünk maga a világkép, azonos az egésszel, és ezért nem lehet annak része, akkor hogyan magyarázható, hogy a tudat-Ének száma nagy, a világ viszont csak egyetlen. A „tudatok közös része” („die Überschneidung der Bewußtseine“) hogyan alkotja a „valamennyiünk számára közös világot” („die allen gemeinsame Welt“)? Hogyan lehet, hogy a részleges tudattartományok tartalmai részben fedik egymást, és aki hallucinációit vagy álomképeit összetéveszti a valósággal, rültnek nevezzük? Ez az a pont, ahol természettudós gondolkozás és poétikai cselekvés keresztezi egymást: az egymást fed tudattartományok kommunikációja nyelvi eszközzel történik. A kérdés a nyelvi meghatározottság kérdését is felveti: „a tudatszférák kérlelhetetlen elkülönültsége, egymástól való teljes és kifürkészhetetlen kizártsága következtében pillanatnyi kételyünket fejeztük ki, vajon egyáltalában képesek leszünk-e valaha határozottan állítani, hogy tapasztalataink különböz áramainak egy része (az a rész, amelyet »küls nek« nevezünk) hasonló, s t csaknem azonos. De mihelyt rájövünk, hogy e pont tekintetében megvan a megértés lehet sége, s hogy a rendelkezésünkre álló nyelvekben szerencsére megvannak a megértéshez szükséges eszközeink is, rögtön hajlamosak vagyunk a megértés pontossági fokának túlbecsülésére és az elkerülhetetlen korlátokról való elfeledkezésre” 16 . A kauzális gondolkozás elfeledkezik a korlátokról és csak a „küls ” („external”) tapasztalatok („experience”) „hasonló, s t csaknem azonos” („similar, indeed almost identical”) mez ir l vesz tudomást és kirekeszti „az egymástól való teljes és kifürkészhetetlen kizártság” („their total and impenetrable exclusion of each other”) következményeit, azokat a hallucináció vagy álomkép világába utalja, az azt nyelvileg megfogalmazni akarót rültnek min sítve. A természettudós ezen a ponton csak kételyét jelzi, korlátokról beszél, csakhogy e hézag a költ számára az alkotás során megoldandó feladatként jelentkezik. A dialogikus poétikai gyakorlatra való rátérés (még a nem kiélezett életrajzi helyzetben, bár végletes poétikai következtetésekkel) a 20-as évek végén Szabó L rinc esetében például pszichés és alkotói válságot váltott ki: egyéves hallgatást, több éves drogos (bárha sohasem drogfügg ) életmódot is kezdeményezett. József Attila a „Költ nk és Kora” cím versben jut el e komplex problematika -- öntudatos vagy sejtelemszer -- csomósodásához, a nyelvi meghatározottság megkérd jelez désének átélése következtében. 15 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 257--258. Idézett német nyelv tanulmányban: „Heraklit ist sich bewußt, daß an sich zwischen den Sinneswahrnehmungen im Traum und im Wachen kein Unterschied ist. Das Kriterium der Wirklichkeit ist einzig die Gemeinsamkeit. Auf Grund desselben konstruieren wir uns die reale Außenwelt. Alle Bewußtseinssphären überlappen teilweise – nicht im ganz eigentlichen Sinn, das ist unmöglich, aber auf Grund von körperlichen Reaktionen und Mitteilungen, die wir wechselseitig verstehen gelernt haben. Die Überschneidung der Bewußtseine bildet die allen gemeinsame Welt. […] Wer das letztere nicht anerkennt, ist […] ein Verrückter; oder er handelt und redet wie ein Schlafender; denn im Schlafe, ja, da wendet ein jeder sich fort von der gemeinsamen Welt der Wachenden in seine private Traumwelt.” (61--62.). 16 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 296--297. Idézett angol nyelv tanulmány II. fejezetéb l, címe: Linguistic information and our common possession of the world. “We started off by doubting for a moment, faced with the inexorable separateness of spheres of consciousness, and their total and impenetrable exclusion of each other, whether we could ever arrive at affirming that a certain part of our various currents of experience (the part which is called »external«) is similar, indeed almost identical. As soon, on the other hand, as we have grasped the possibility of reaching understanding on this point, and are lucky enough to possess, in the languages which we have at our command, the means to such understanding, we at once become inclined to over-estimate the degree of precision in this understanding and to forget its inescapable limitations” (78--79.). ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 79 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Megsz nik a kett zött világ, az objektiváltság: „Nem való ez, nem is álom”. Ezt a határhelyzetet még egyszer, ironikusan, ok-okozati jelleggel akarja megnevezni, de csak képletes idéz jelre futja („ugy nevezik, szublimálom ösztönöm”); er sebb az oldás: a nyelvt l elszabaduló kép („mint oszol”). Ez a pont, amelyben a korábbi verseiben leírt, és az Eszmélet cím versben dialogikus helyzetbe helyezett „vas világ a rend” megsz nik poétikai ihlet lenni; „Most homályként száll tagjaimban álmom s a vas világ a rend”. Ebb l a kett sségb l poétikailag kell valahogyan kilépnie. Korrekcióra van szüksége. A jelentést l eloldott szavak vizsgálatát választja, amely elvezeti verse végén valami dalszer en dúdolható pszeudó-kép megformálásához. Leírhatom ezt a poétikai alakulást a kortársi európai költészet eseményeivel összhangban: összeolvashatom ezt a poétikai stációt Yeats kései verseivel, Rilke elégiáival. De – egy sajátos közvetítésre felfigyelve -- még a Tao te king világában való elhelyezkedést sem zárhatom ki, oda kell figyelnem Huxley és Schrödinger már jelzett felvetésére: „De éppen ez az a hely, ahol véleményem szerint a görög természettudományos gondolkodás valóban helyesbítésre, a »Kelettel való keveredésre« szorul” 17 . Végül is a vers létrejöttének ezt az olvasatát sem hagyhatom figyelmen kívül. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 80 - * * * „Tragic joy”: a huszadik századi líra elégiai hangneme A „Költ nk és Kora” József Attila egyik utolsó és mindenképp nagy jelent ség költeménye. „Költ nk és Kora” Ime, itt a költeményem. Ez a második sora. K bet kkel szól keményen címe: „Költ nk és Kora”. Ugy szállong a semmi benne, mintha valaminek lenne a pora… Ugy szállong a semmi benne, mint valami: a világ a táguló rben lengve jöv jének nekivág; ahogy zúg a lomb, a tenger, ahogy vonítanak éjjel a kutyák… Én a széken, az a földön és a Föld a Nap alatt, a naprendszer meg a börtön csillagzatokkal halad – mindenség a semmiségbe’, mint fordítva, bennem épp e gondolat… r a lelkem. Az anyához, a nagy rhöz szállna, fönn. Mint léggömböt kosarához, a testemhez kötözöm. Nem való ez, nem is álom, ugy nevezik, szublimálom Ösztönöm… Jöjj barátom, jöjj és nézz szét. Hatvany Bertalannak 17 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 270. Idézett német nyelv tanulmány: „Es ist das aber genau die Stelle, wo m. E. das griechisch-naturwissenschaftliche Denken wirklich einer Korrektur, einer »Blutmischung mit dem Osten« bedarf” (74.); Schrödinger ezzel Huxleyre hivatkozik, Aldous, Huxley: The Perennial Philosophy, Chatto & Windus, London 1946.
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 83: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?