KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
1. József Attila: „Költ nk és Kora”
Behatolás a „hézagba”. Feltételezésem szerint a modernség dialogikus jellegének, az ok-okozati
felfogásmódnak drasztikus opponálását József Attila egyik utolsó verse, a „Költ nk és kora” jeleníti meg
(megjelent a költ által szerkesztett folyóirat 1937 októberi számában). A kortárs európai irodalomban
létrejött azon költeményekkel tudom együtt olvasni, amelyek a dialogikus jelleget opponáló és felülíró
szintetizált jelleget alakítják ki poétikájukban.
József Attila az 1934 nyarán publikált Eszmélet cím versében még tudatosan a kauzális gondolkozás
határhelyzetének dialogikus megélését vezeti fel, jelölve a küls és bels világ egyszerre megélésének útját:
„Nappal hold kél bennem s ha kinn van / az éj -- egy nap süt idebent”.; de egyben ugyanennek poétikai
érvényét még meg is kérd jelezve: „ügyeskedhet, nem fog a macska / egyszerre kint s bent egeret”.
Ennek következtében azzal az antinómiával találkozik, amellyel Schrödinger gondolatmenetét követve is
találkozhatok: „Hérakleitosz tudja, hogy az álomban és éber állapotban tett érzékelések között önmagukban
nincs különbség. A valóság egyetlen kritériuma a közösség. Ennek alapján konstruáljuk meg a reális küls
világot. Minden tudatszféra részben átfedi egymást -- nem éppen ennek tulajdonképpeni értelmében, ez
lehetetlen, hanem olyan testi reakciók és közlések révén, amelyek megértését kölcsönösen megtanultuk. A
tudatok közös része alkotja a valamennyiünk számára közös világot [...] Aki az utóbbit nem ismeri el [...]
bolond; vagy úgy cselekszik és beszél, mint egy alvó; mert az álomban elfordul az ébren lev k közös
világától a saját álomvilága felé” 15 .
Ebb l következ en felvet dhet a kérdés: ha Énünk maga a világkép, azonos az egésszel, és ezért nem
lehet annak része, akkor hogyan magyarázható, hogy a tudat-Ének száma nagy, a világ viszont csak
egyetlen. A „tudatok közös része” („die Überschneidung der Bewußtseine“) hogyan alkotja a „valamennyiünk
számára közös világot” („die allen gemeinsame Welt“)? Hogyan lehet, hogy a részleges tudattartományok
tartalmai részben fedik egymást, és aki hallucinációit vagy álomképeit összetéveszti a valósággal, rültnek
nevezzük?
Ez az a pont, ahol természettudós gondolkozás és poétikai cselekvés keresztezi egymást: az egymást
fed tudattartományok kommunikációja nyelvi eszközzel történik. A kérdés a nyelvi meghatározottság
kérdését is felveti: „a tudatszférák kérlelhetetlen elkülönültsége, egymástól való teljes és kifürkészhetetlen
kizártsága következtében pillanatnyi kételyünket fejeztük ki, vajon egyáltalában képesek leszünk-e valaha
határozottan állítani, hogy tapasztalataink különböz áramainak egy része (az a rész, amelyet »küls nek«
nevezünk) hasonló, s t csaknem azonos. De mihelyt rájövünk, hogy e pont tekintetében megvan a megértés
lehet sége, s hogy a rendelkezésünkre álló nyelvekben szerencsére megvannak a megértéshez szükséges
eszközeink is, rögtön hajlamosak vagyunk a megértés pontossági fokának túlbecsülésére és az
elkerülhetetlen korlátokról való elfeledkezésre” 16 . A kauzális gondolkozás elfeledkezik a korlátokról és csak a
„küls ” („external”) tapasztalatok („experience”) „hasonló, s t csaknem azonos” („similar, indeed almost
identical”) mez ir l vesz tudomást és kirekeszti „az egymástól való teljes és kifürkészhetetlen kizártság”
(„their total and impenetrable exclusion of each other”) következményeit, azokat a hallucináció vagy álomkép
világába utalja, az azt nyelvileg megfogalmazni akarót rültnek min sítve. A természettudós ezen a ponton
csak kételyét jelzi, korlátokról beszél, csakhogy e hézag a költ számára az alkotás során megoldandó
feladatként jelentkezik. A dialogikus poétikai gyakorlatra való rátérés (még a nem kiélezett életrajzi
helyzetben, bár végletes poétikai következtetésekkel) a 20-as évek végén Szabó L rinc esetében például
pszichés és alkotói válságot váltott ki: egyéves hallgatást, több éves drogos (bárha sohasem drogfügg )
életmódot is kezdeményezett. József Attila a „Költ nk és Kora” cím versben jut el e komplex problematika --
öntudatos vagy sejtelemszer -- csomósodásához, a nyelvi meghatározottság megkérd jelez désének
átélése következtében.
15 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 257--258. Idézett német nyelv tanulmányban: „Heraklit ist sich
bewußt, daß an sich zwischen den Sinneswahrnehmungen im Traum und im Wachen kein Unterschied ist. Das Kriterium
der Wirklichkeit ist einzig die Gemeinsamkeit. Auf Grund desselben konstruieren wir uns die reale Außenwelt. Alle
Bewußtseinssphären überlappen teilweise – nicht im ganz eigentlichen Sinn, das ist unmöglich, aber auf Grund von
körperlichen Reaktionen und Mitteilungen, die wir wechselseitig verstehen gelernt haben. Die Überschneidung der
Bewußtseine bildet die allen gemeinsame Welt. […] Wer das letztere nicht anerkennt, ist […] ein Verrückter; oder er
handelt und redet wie ein Schlafender; denn im Schlafe, ja, da wendet ein jeder sich fort von der gemeinsamen Welt der
Wachenden in seine private Traumwelt.” (61--62.).
16 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 296--297. Idézett angol nyelv tanulmány II. fejezetéb l, címe:
Linguistic information and our common possession of the world. “We started off by doubting for a moment, faced with the
inexorable separateness of spheres of consciousness, and their total and impenetrable exclusion of each other, whether
we could ever arrive at affirming that a certain part of our various currents of experience (the part which is called
»external«) is similar, indeed almost identical. As soon, on the other hand, as we have grasped the possibility of reaching
understanding on this point, and are lucky enough to possess, in the languages which we have at our command, the
means to such understanding, we at once become inclined to over-estimate the degree of precision in this understanding
and to forget its inescapable limitations” (78--79.).
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 79 -