KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére –
csilló véletlen szálaiból
törvényt sz tt a mult szöv széke
és megint fölnéztem az égre
álmaim g zei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.
Az egyik fajta válasz erre a kihívásra a tudat egységesítéséhez vezet, ahol a sokszorosság megidézése
csak látszat. A metafizikus egyesülés misztikus élménye szabályszer en ehhez a felfogáshoz vezet
olyankor, amikor er s el ítélet nem állja útját. Ez annyit jelent, hogy Keleten könnyebben, mint Nyugaton.
Schrödinger e misztikus metafizikára jellemz szövegként egy 13. századi perzsa-iszlám misztikustól, Aziz
Nasafitól idéz: „Az él lények halálakor a lélek a lélekvilágba, a test a testvilágba kerül vissza. De eközben
csak a testek változnak. A lélekvilág egyetlen lélek, amely fényként áll a testvilág mögött, s minden egyes
létrejött lényen, mint ablakon átcsillan. Az ablak min ségét l és nagyságától függ en több-kevesebb fény
hatol a világba. A fény maga azonban változatlan marad” 13 . Szinte ennek a szövegnek az illusztrációja is
lehetne egy másik magyar költ , Weöres Sándor (1913--1989) Grádicsok éneke cím versciklusának záró
darabja. Szövege a „testvilág”-ot éppúgy érzékeli:
Vagy azért kell-e élnem,
hogy haldokolva, kedvét
messzir l sóvárogjam kiszakadtan,
örvényben ingva nézzem,
mily diadalmenetként
vonúl, nem n ve-fogyva, mozdulatlan!
mint a „lélekvilág”-ot:
A változó világon
átnyúlva szakadatlan,
fürdöm oly végtelen harmóniában,
mit a m vészi álom
nem rögzíthet szavakban,
bel le a versben szilánk van.
Ez a szünetlen élmény
eltávolít a földt l,
fejemet kéken-túli égbe ásom,
többé már nem remélvén
táplálékot göröngyt l,
zord idegen lett boldog vallomásom.
Nem gyarapodni többre,
nem élni, oda vágyom,
honnan h ségesen kísér szerelmem,
izzón olvadni benne,
legyen szabadulásom
attól, mi én, s nem az tükre bennem.
Ez esetben a poétika által felszabadított sokféleség nemcsak az individuális szabad akarat teherpróbája,
hanem a személyes létezés elrendezettségének, biztonságérzetének megnyilvánulása.
Ha mindezt kiterjesztem – mint javasolta maga Schrödinger is – a poétikában is megjelen „hézagokra”
(„die Lücken”), ezzel tudatosíthatom mindazt, amelyet Goethe már a maga gyakorlatában, és az általa
13 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 269. Az idézetet veszi: Fritz Meyer: Eranos-Jahrbuch 1946.
Rheinverlag, Zürich, 1947, 190. Idézett német nyelv tanulmányban: „Beim Tod jedes Lebewesens kehrt der Geist in die
Geisterwelt und der Körper in die Körperwelt zurück. Dabei ver ndern sich aber immer nur die Körper. Die Geisterwelt ist
ein einziger Geist, der wie ein Licht hinter der Körperwelt steht und durch jedes entstehende Einzelwesen wie durch ein
Fenster hindurchscheint. Je nach der Art und Größe des Fensters dringt mehr oder weniger Licht in die Welt. Das Licht
aber bleibt unver ndert” (73.).
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 77 -