KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA Mindez a huszadik században nem filozófusok képzelme, hanem fizikusok által felvetett, népszer sített természettudományos ismeret, amely arra a Heisenberg által tudatosított Bohr megfigyelésre keresi a választ, amely a megfigyel t magát is belehelyezi a megfigyelt világegészbe. „A kvantumelmélet, mint Bohr kifejezte, arra emlékeztet bennünket, hogy az élet harmóniájának keresése közben sohase felejtsük el: az élet színjátékában néz k és ugyanakkor szerepl k is vagyunk.” 8 . Schrödinger szerint a fiziológus Charles Sherrington “Gifford Lectures” kötet határk szerepet játszhat az imigyen felvázolt gondolkozás történetében. Sherrington a következ ket írja: „A tudat, mindazok után, ami érzékeléssel megtudható róla, térbeli világunkban kísértetiesebb a kísérteteknél. Láthatatlan, megfoghatatlan, körvonal nélküli dolog, s t egyáltalában nem is »dolog«. Érzékelés nem igazolja, és sohasem fogja igazolni” 9 . Schrödinger ehhez hozzáteszi: „A kett közül tehát az egyik megváltoztathatatlanul kísértetéletre van kárhoztatva, vagy a természetkutató objektív külvilága, vagy a tudat, amely elgondolásával az el bbit fölépíti, miközben saját maga abból visszavonul” 10 . Hol foglal helyet ebben a szerkezetben maga az ember? A fizikus – itt már poétikai helyzeteket felidézve - - szükségesnek tartja felfigyelni erre is: „A fest nagyméret festményeibe vagy a költ költeményeibe néha jelentéktelen mellékalakokként beilleszti saját magát. Az Odüsszeia költ je például abban a vak énekesben, aki a phaiakok csarnokában Trójáról dalol és a sok megpróbáltatáson átesett h st könnyekig meghatja, szerényen nyilván önmagát illesztette be eposzába. A Nibelung-eposzban is van egy részlet, az osztrák földön való átvonulás, ahol egy költ vel találkozunk, akir l az a sejtés, hogy az eposz szerz je. Dürer Mindenszentek cím képén a felh kben magasan lebeg Szentháromság körül két nagy körben álldogálnak imádkozva a hív k, az üdvözültek köre a leveg ben, az emberek köre a földön. A királyok, császárok és pápák alattuk. S ha emlékezetem nem csal, a földi körbe szerény mellékalakként, amely hiányozhatna is, a m vész saját térdel alakját is odafestette. Szerintem ez a legjobb hasonlat a szellem zavaró kett s szerepére: egyrészt a m vész, aki az egészet megalkotta, a képen viszont jelentéktelen mellékfigura, amely el is maradhatna, anélkül hogy az összhatást lerontaná [...] azon tipikus antinómiák egyikével van dolgunk, amelyek attól származnak, hogy legalábbis eddig még csak azon az áron sikerült érthet világképet felépítenünk, hogy a szemlél és épít abból visszahúzódik, s nincs többé benne helye. A belekényszerítési kísérlet értelmetlenséget eredményez […] Mint ahogyan a tér-id beli világmodell színtelen, néma és megfoghatatlan, vagyis hiányoznak bel le az érzékmin ségek, ugyanúgy hiányzik bel le egyáltalában mindaz, aminek értelme egyedül a tudatos, szemlél d és érz Énhez való kapcsolatban van. Els sorban az erkölcsi és esztétikai értékekre és mindenféle értékre gondolok, mindenre, aminek kapcsolata van a történések értelmével és céljával. És mindez nemcsak hiányzik, hanem szervesen nem is illeszthet be.[…] A természeti történések önmagukban se nem jók, se nem rosszak. Ugyanígy se nem csúnyák, se nem szépek. Az értékek hiányoznak. Az értékek, és f leg az értelem és cél. A természet nem célok szerint cselekszik. Amikor egy organizmusnak a környezethez való célszer alkalmazkodásáról beszélünk, akkor tudjuk, hogy ez csak kényelmes szólásmód. Ha szó szerint értjük, tévedünk. Világképünk keretében tévedünk. Ebben minden csak szigorúan kauzálisan kapcsolódik egymáshoz. De tisztán természettudományos kutatással a legkevésbé sem tudjuk meghatározni a nagy egésznek az értelmét. Minél alaposabban vizsgálódunk, annál értelmetlenebb minden. A lejátszódó színdarab nyilvánvalóan csak a szemlél d szellemmel való kapcsolatban nyer jelentést. De hogy ez milyen kapcsolatban áll vele, arról a »zwei Schreibtische«, den einen, aus dem Alltagsleben vertrauten substantiellen, an dem er sitzt, den er vor sich sieht und auf den er die Arme stützt, und den naturwissentschaftlichen, dem nicht nur alle Sinnesqualitä en abgehen, sondern der außerdem äußerst löcherig ist; besteht er doch zum weit überwiegenden Teil aus leerem Raum, in welchem bloß vergleichsweise (d. h. im Vergleich zu ihren Abständen voneinander) winzig kleine Kerne und Elektronen in unermesslicher Zahl umeinander und durcheinander wirbeln usw. An die eindrucksvolle Gegenüberstellung des lieben alten Hausmöbels und des physikalischen Modells, das für wissenschaftliche Beschreibung an seine Stelle treten müsste, knüpft er die folgende Bemerkung: »In the world of physics we watch a shadowgraph performance of the drama of familiar life. The shadow of my elbow rests on the shadow table as the shadow ink flows over the shadow paper… The frank realisation that physical science is concerned with a world of shadows is one of the most significant of recent advances«” (Erwin, Schrödinger: Die Besonderheit des Weltbilds der Naturwissenschaft, idézett tanulmány 66--67.). 8 Heisenberg, Werner: Physik und Philosophie, 1959, Ullstein Buch NR. 249., West-Berlin, 1961. 40.: „In dieser Weise erinnert uns, wie Bohr es ausgedrückt hat, die Quantentheorie daran, dass man beim Suchen nach der Harmonie im Leben niemals vergessen darf, dass wir im Schauspiel des Lebens gleichzeitig Zuschauer und Mitspielende sind“. Magyarul: Heisenberg, Werner: Fizika és filozófia. In: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp., 1967., ford.: Kis István. 102. 9 Charles, Sherrington: Man on his Nature. Cambridge University Press, 1940. 357. Idézi Schrödinger: Die Besonderheit des Weltbilds der Naturwissenschaft, idézett tanulmányában: „Mind, for anything perception can compass, goes therefore in our spatial world more ghostly than a ghost. Invisible, intangible, it is a thing not even of outline; it is not a »thing«. It remains without sensual confirmation, and remains without it for ever” (67.). 10 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 264. Idézett német nyelv tanulmányban: „Eines der beiden scheint also unab nderlich zum Gespenster-dasein verurteilt zu sein, entweder die objektive Außenwelt des Naturforschers oder das Bewusstseins-Selbst, welches denkend jene aufbaut, wobei es sich aus ihr zurückzieht” (68.). ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 75 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA természettudomány csak értelmetlenségeket tud mondani: mintha éppen annak a színdarabnak a következményeként jött volna létre, amelyet éppen néz, s el is pusztul majd benne, amikor a Nap kih l, s a Föld jég- és k sivataggá válik” 11 . Ezzel pedig eljutottunk az „objektivitásból ered hézag”-hoz, a kauzalitással végiggondolt objektiválás határesetéhez. A tudós így folytatja: „A világ csak egyszer adott. Semmi sem tükröz dik. Az sminta és a tükörkép egy. A térben és id ben elterül világ a mi elképzelésünk. Hogy ezenkívül még valami más is, arra legalábbis a tapasztalat – mint ezt már Berkeley püspök is tudta – semmilyen támpontot sem nyújt.” 12 . Mindezzel a kauzális gondolkozás határterületéhez érkezünk, amelyen a tudomány és a poétika a maga különböz törvényszer ségei szerint alakíthatja a maga sajátos világát. Poétikailag mindez feltéteti a kérdést: hol foglal helyet ebben a szerkezetben maga a költ , az alkotásban az alkotó? Nemcsak a fizikus vélekedett err l, de – és ez dolgozatom témája: -- vele egyid ben a költ k is szükségesnek tartják rákérdezni erre. Schrödingernek, az ember helyét keres gondolatmenete mellé idézhetem például egy Schrödinger-kortárs magyar költ , József Attila (1905--1937) sorait, amint a Téli éjszaka cím körképében az alkotásban elhelyezi magát az alkotót is (a vers dátuma: 1932 december) Hol a homályból el hajol egy rozsdalevel fa, mérem a téli éjszakát. Mint birtokát a tulajdonosa. Ugyan eljut a maga poétikai fejl désében az „objektivitásból ered hézag” érzékeléséhez, a kauzalitással végiggondolt objektiválás határesetéhez az Eszmélet címmel összefogott gondolati költeményében (a vers dátuma: 1934 eleje). Benne az esztétikai alkotás, mint az embernek a világban léte mikéntjére való rákérdezés alkalma jelenik meg. Ahogy a tudós a maga területér l, hasonlóképp a költ is – egymástól függetlenül -- elérkezik az európai gondolkozás határesetéhez: 11 Erwin, Schrödinger: Válogatott tanulmányok, i. k. 278--280. Idézett német nyelv tanulmányban: „Zuweilen stellt ein Maler in sein großes Gem lde oder ein Dichter in sein Gedicht eine unscheinbare Nebenfigur hin, die er selber ist. So hat wohl der Dichter der Odyssee mit dem blinden Barden, der in der Halle der Ph aken von Troja singt und den vielgeprüften Helden zu Tr nen rührt, bescheiden sich selbst in sein Epos gefügt. Auch im Nibelungenlied begegnet uns auf dem Zug durch die österreichischen Lande ein Poet, den man im Verdacht hat, der Verfasser zu sein. Auf dem Dürerschen Allerheiligenbild sind um die hoch in Wolken schwebende Trinit t zwei grosse Zirkel von Gl ubigen anbetend versammelt, ein Kreis der Seligen in den Lüften, ein Kreis von Menschlein auf Erden. Könige, Kaiser und P pste unter ihnen. Und wenn ich mich recht erinnere, hat der Künstler in den irdischen Kreis, als eine bescheidene Nebenfigur, die auch fehlen könnte, sich selber hingekniet. Mir scheint dies das beste Gleichnis für die verwirrende Doppelrolle des Geistes: auf der einen Seite ist er der Künstler, der das Ganze geschaffen hat, auf dem Bild aber ist er eine unbedeutende Staffage, die auch fehlen könnte, ohne die Gesamtwirkung zu beeintr chtigen. Ohne Gleichnis müssen wir erkl ren, dass wir es hier mit einer von den typischen Antinomien zu tun haben, die darauf zurückgehen, dass es uns jedenfalls bisher noch nicht gelungen ist, ein verst ndliches Weltbild aufzubauen, außer um den Preis, dass der Beschauer und Erbauer sich daraus zurückzieht und darin nicht mehr Platz hat. Der Versuch, ihn doch hineinzuzw ngen, führt auf Ungereimtes. [...] Wie das raum-zeitliche Weltmodell farblos, stumm und ungreifbar ist, d. h. der Sinnesqualit ten ermangelt, so fehlt in ihm überhaupt alles, wovon der Sinn einzig und allein in der Beziehung auf das bewusste, anschauende und empfindende Selbst liegt. Ich meine vor allem die ethisen und sthetischen Werte, Werte jeder Art, alles, was auf Sinn und Zweck des Geschehens Bezug hat. All das fehlt nicht nur, sondern l sst sich überhaupt nicht organisch hineinfügen. [...] Kein natürliches Geschehen ist an sich gut oder böse. Ebensowenig ist es an sich schön oder h sslich. Die Werte fehlen. Die Werte, und ganz besonders der Zweck und der Sinn. Die Natur handelt nicht nach Zwecken. Wenn wir von zweckm ßiger Anpassung eines Organismus an seine Umgebung sprechen, so wissen wir, dass es nur eine bequeme Redeweise ist. Wenn wir es wörtlich nehmen, irren wir. Wir irren im Rahmen unseres Weltbilds. In ihm ist alles nur streng kausal verkettet. Am allerwenigsten aber können wir aus der rein naturwissenschaftlichen Untersuchung einen Sinn des Ganzen ausmachen. Je genauer wir hinsehen, desto sinnloser scheint es. Das Spektakel, das sich da abspielt, gewinnt offenbar nur Bedeutung in Beziehung auf den anschauenden Geist. In welchem Verh ltnis der aber dazu steht, darüber sagt uns die Naturwissenschaft nur Ungereimtes: als sei er erst durch eben dies Spektakel, das er jetzt anschaut, entstanden und werde in ihm wieder vergehen, wenn die Sonne erkaltet und die Erde zu einer Wüste von Eis und Stein geworden ist.” (83--85.). 12 Schrödinger, Erwin: Válogatott tanulmányok, i. k. 277. Idézett német nyelv tanulmányban: „Die Welt ist nur einmal gegeben. Gar nichts spiegelt sich. Urbild und Spiegelbild sind eins. Die in Raum und Zeit ausgedehnte Welt ist unsere Vorstellung. Dass sie außerdem noch etwas anderes sei, dafür bietet jedenfalls die Erfahrung – wie schon Bischof Berkeley wusste -- keinen Anhaltspunkt” (81.). ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 76 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 79: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?