KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA 2.10. Díjak és konjunkturális hatások. A film kapcsán szokták mondogatni: „egy díj Cannes-ban többet ér, mint sok elismer cikk”… Az elmúlt öt évben a magyar irodalomnak Franciaországban (is) szerencséje volt – de fogalmazhatunk úgy is, hogy megkapta az t megillet elismerést. Nádas Péter Emlékiratok könyve 1999ben az „Év legjobb külföldi regénye” lett, Kertész Imre Nobel-díját franciaországi kiadója (a magyar irodalom egésze számára is igen hasznos módon) kit n en kommunikálta, majd ehhez kapcsolódott Szabó Magda „Femina-díja” (Viviane Hamy, 2003)… Mindez a magyar irodalom tekintélyét és az iránta megnyilvánuló érdekl dést jelent sen növelte. A magyar irodalom iránti kereslet egyre inkább érzékelhet , s mind gyakrabban jelennek meg magyar írók „Livre de poche” változatban, ami a karrier egyik legbiztosabb jele. 3.) A francia közvélemény érdekl désének változásai Mindenekel tt szeretném el rebocsátani, hogy a francia közvélemény, a franciák érdekl dése (és stílusa) az elmúlt 15-20 esztend ben meglehet sen nagyot változott, s ennek fontos szerepe van a magyar-francia kapcsolatok szempontjából is. E témakörben most csak néhány, jelzés-szer és összefoglaló megjegyzésre, egy rövid áttekintésre kínálkozik csak lehet ség. 3.1. Nyilvánvaló, hogy a francia közönség magyar irodalom iránti érdekl dése nem választható el a Magyarország iránti általános érdekl désének növekedését l vagy éppen csökkenését l. Az els jelent s változást és az érdekl dés-növekedéshez a legnagyobb impulzust kétségtelenül az 1956-os forradalom adta. A Magyarországgal kapcsolatos árnyaltabb szemlélet és a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek bemutatása szempontjából ez a korszak rendkívül fontos volt: egy második világháborús szerep és a sztálinista korszak által megtépázott tekintély nép politikai rehabilitációja következett be a hatvanas– hetvenes években, mely a kultúrára, különösen pedig az irodalomra is komoly hatással volt. Az er s ötvenhatos értelmiségi emigrációnak és nyugat-európai szellemi m helyeinek ebben rendkívül nagy szerep jutott. 3.2. Kádár korszak. Ez a szituáció azt eredményezte, hogy kezdetben a francia az érdekl dés homlokterében a Kádár-rendszerrel nem szimpatizáló, esetleg azzal itthon többé-kevésbé nyíltan szemben álló, jelent s alkotók álltak (mint pl. Déry, Örkény, Mészöly, Konrád), s mindenekel tt az m veiknek franciaországi megjelenésével, illetve megjelentetésével lehetett számolni, továbbá a „klasszikusok” egy részének, a „biztos értékeknek” számító, gyakran már számos korábbi franciaországi megjelenéssel rendelkez szerz k (Jókai, Ady, Balázs Béla, Illyés Gyula, József Attila, Karinthy Frigyes, Kassák, Radnóti) francia kiadásaival lehetett találkozni. Ezt a kínálatot egészítette ki a magyarországi francia nyelv könyvkiadás (dönt en a Corvina) gyakran igen színvonalas (de a franciaországi terjesztési struktúrában nem igazán jelenlév ) válogatása. A rendszerváltozást megel z id szakban igazi áttörésre az irodalom terén tehát nem nagyon lehetett számítani, legfeljebb udvarias érdekl désre, egy-egy könyv sikerére. 3.3. A lassú nyitás kora. Újabb lendület tapasztalható a nyolcvanas évek elején. Ez az az id szak, amikor Párizs utcáin, s t a metróban, megjelenik az a bizonyos ország-ismertet színvonalas hirdetési kampány, melynek különböz elemein mindig ugyanaz az egy mondat olvasható: „La Hongrie, c’est différent!” A francia (és általában a nyugati) közvélemény Magyarországtól (is) várt reménykelt változásokat. A magyar politika tele volt „biztató kétértelm ségekkel”, a magyar gazdaság szocialista piacgazdaságot fejleszt ideológusainak m vei iránt ekkortól kezdve nyilvánult meg mind nagyobb érdekl dés a francia kiadók részér l. Mindez a magyar kultúra (s mivel a magyar irodalom társadalmi-politikai irányultsága, valamint, különösen az „íróember” társadalomban elfoglalt hagyományosan fontos helye miatt is) a magyar irodalom iránti érdekl dést fokozta. Látványos változást nem hozott, de néhány igen jelent s nevet – köztük a határon túli magyar irodalom jeles képvisel it – juttatott francia (vagy belga) kiadóhoz (mint Esterházy Péter, Csoóri Sándor, Grendel Lajos, Határ Gy z , Hubay Miklós, Kányádi Sándor, Nádas Péter, Nemes-Nagy Ágnes, Pilinszky János, Weöres Sándor, Petri György) Ez az az id szak, amikor fokozatosan beteljesedett Kosztolányi Dezs 1927-ben francia kiadóknál induló, majd (többek között) a Nouvelle Gazette de Hongrienál, a Le P.E.N.-nél, az Ariane-nál és a Corvinánál folytatódó, s végén ismét francia kiadókhoz érkez karrierje. Ebben az id szakban a legegyértelm bb közönség- és szakmai siker Kosztolányié, a legnagyobb szakmai „presztízs” a Gari Margit: „Le vinaigre et le fiel. La vie d’une paysanne hongroise” (1983) c. Fél Edit által egybeszerkesztett önéletrajzi–néprajzi m vet érte, mely Bernard Pivot m soráig jutott. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 71 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA 3.4. A rendszerváltozás ideje. A kilencvenes évek lehet ségei címszavakban az alábbi módon foglalhatók össze. Rendkívüli érdekl dés, igen jó feltételek a befogadó irányából, útkeresés és a kihagyott lehet ségek a magyar kulturális politika részér l. A kiadók (melyek korábban nehezen „álltak kötélnek”) a korábbiakhoz képest igazán rendkívüli érdekl dést mutattak a magyar irodalom iránt. Karrierek folytatódtak: Esterházy, Nádas (az els irodalmi díjas: a legjobb külföldi könyv díja, 1994), Bari Károly, Lakatos Menyhért, Karinthy Ferenc, Áprily Lajos, Csáth Géza, Tormay Cecil, Zilahy Lajos, Földes Jolán, Füst Milán, Szerb Antal, Szentkuthy Miklós, a klasszikusok újabb kiadásai (gyakran hosszú id után), mint Arany János, Jókai Mór, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezs , Krúdy Gyula, Radnóti Miklós, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Németh László, Karinthy Frigyes, Márai Sándor. Márai újabb franciaországi karrierje tehát mintegy nyolc-tíz évvel el zte meg „világméret ” újrafelfedezését. A kilencvenes évek elején több olyan új kiadó is született, illetve fogott a magyar irodalom kiadásába, melyek nemcsak hogy érdekl dtek a magyar irodalom iránt, hanem arra specializálódtak, „abból akartak megélni”. (In Fine, Éditions Ibolya Virág, Éditions Viviane Hamy, Phébus, Actes Sud… Közülük, mint fentebb említettem, csak azok maradtak meg, illetve maradtak versenyképesek, amelyeknek sikerült több lábra állniuk.) Ebben az id szakban a magyar könyvek iránti érdekl dés els látásra meglep formákat is öltött, sokrét bb volt, mint gondolnánk: voltak kiadók, amelyek magyar klasszikusok (regény), magyar mesék, magyar gyermekkönyvek, s t, magyar krimik, vagy éppen képregények kiadására kértek javaslatokat. Kell képpen ügyes, kidolgozott támogatási rendszerrel az elértnél sokkal jelent sebb eredményekhez lehetett volna eljutni. Így, az irodalom számára a kilencvenes évek rendszerváltó id szaka egyben a kimaradt lehet ségek id szaka is volt. 3.5. Ezredforduló ideje: a különböz irányokból érkez impulzusok ekkor kezdték igen szerencsésen er síteni egymást. Az kulturális külpolitikai offenzívába fogott magyar kormányzat jól használta ki a kínálkozó lehet ségeket (Frankfurt, Brüsszel, Franciaországi Magyar Év, Olaszországi Magyar Év, Nagy-Britanniai Magyar Év, Hollandiai Magyar Évad), az els magyar irodalmi Nobel-díj adta lendület, s a további díjak sora, továbbá az uniós csatakozás felgyorsulásának id szakában érzékelhet igen pozitív érdekl dési mutatókat hozó id szakát „már nem hagytuk ki.” Eszerint tehát a két nagy – más és más okból részlegesen kihasznált – lehet ség után a harmadik, az uniós belépéshez köt d kapcsolódás végre sikeres volt. Számomra ennek szimbólumaként maradt meg a „Libération” egyik, Szabó Magda Femina-díját követ en megjelent, az írón alkotásait elemz egész oldalas cikkének a hibátlan tipográfiája: a csupa nagybet s címben (s ezt csak az tudja értékelni, aki hozzászokott, hogy az ilyesmi francia nyelvterületen milyen ritka ajándék…) helyesen írták a neveket. Szóval, az ezredforduló els éveire visszakerült nevünkre az ékezet… (Párizs – Szeged) ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 72 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 75: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?