KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
2.10. Díjak és konjunkturális hatások. A film kapcsán szokták mondogatni: „egy díj Cannes-ban többet ér,
mint sok elismer cikk”… Az elmúlt öt évben a magyar irodalomnak Franciaországban (is) szerencséje volt –
de fogalmazhatunk úgy is, hogy megkapta az t megillet elismerést. Nádas Péter Emlékiratok könyve 1999ben
az „Év legjobb külföldi regénye” lett, Kertész Imre Nobel-díját franciaországi kiadója (a magyar irodalom
egésze számára is igen hasznos módon) kit n en kommunikálta, majd ehhez kapcsolódott Szabó Magda
„Femina-díja” (Viviane Hamy, 2003)… Mindez a magyar irodalom tekintélyét és az iránta megnyilvánuló
érdekl dést jelent sen növelte. A magyar irodalom iránti kereslet egyre inkább érzékelhet , s mind
gyakrabban jelennek meg magyar írók „Livre de poche” változatban, ami a karrier egyik legbiztosabb jele.
3.) A francia közvélemény érdekl désének változásai
Mindenekel tt szeretném el rebocsátani, hogy a francia közvélemény, a franciák érdekl dése (és stílusa)
az elmúlt 15-20 esztend ben meglehet sen nagyot változott, s ennek fontos szerepe van a magyar-francia
kapcsolatok szempontjából is. E témakörben most csak néhány, jelzés-szer és összefoglaló megjegyzésre,
egy rövid áttekintésre kínálkozik csak lehet ség.
3.1. Nyilvánvaló, hogy a francia közönség magyar irodalom iránti érdekl dése nem választható el a
Magyarország iránti általános érdekl désének növekedését l vagy éppen csökkenését l. Az els jelent s
változást és az érdekl dés-növekedéshez a legnagyobb impulzust kétségtelenül az 1956-os forradalom
adta. A Magyarországgal kapcsolatos árnyaltabb szemlélet és a magyar kultúra, a magyar irodalom
értékeinek bemutatása szempontjából ez a korszak rendkívül fontos volt: egy második világháborús szerep
és a sztálinista korszak által megtépázott tekintély nép politikai rehabilitációja következett be a hatvanas–
hetvenes években, mely a kultúrára, különösen pedig az irodalomra is komoly hatással volt. Az er s
ötvenhatos értelmiségi emigrációnak és nyugat-európai szellemi m helyeinek ebben rendkívül nagy szerep
jutott.
3.2. Kádár korszak. Ez a szituáció azt eredményezte, hogy kezdetben a francia az érdekl dés
homlokterében a Kádár-rendszerrel nem szimpatizáló, esetleg azzal itthon többé-kevésbé nyíltan szemben
álló, jelent s alkotók álltak (mint pl. Déry, Örkény, Mészöly, Konrád), s mindenekel tt az m veiknek
franciaországi megjelenésével, illetve megjelentetésével lehetett számolni, továbbá a „klasszikusok” egy
részének, a „biztos értékeknek” számító, gyakran már számos korábbi franciaországi megjelenéssel
rendelkez szerz k (Jókai, Ady, Balázs Béla, Illyés Gyula, József Attila, Karinthy Frigyes, Kassák, Radnóti)
francia kiadásaival lehetett találkozni. Ezt a kínálatot egészítette ki a magyarországi francia nyelv
könyvkiadás (dönt en a Corvina) gyakran igen színvonalas (de a franciaországi terjesztési struktúrában nem
igazán jelenlév ) válogatása. A rendszerváltozást megel z id szakban igazi áttörésre az irodalom terén
tehát nem nagyon lehetett számítani, legfeljebb udvarias érdekl désre, egy-egy könyv sikerére.
3.3. A lassú nyitás kora. Újabb lendület tapasztalható a nyolcvanas évek elején. Ez az az id szak, amikor
Párizs utcáin, s t a metróban, megjelenik az a bizonyos ország-ismertet színvonalas hirdetési kampány,
melynek különböz elemein mindig ugyanaz az egy mondat olvasható: „La Hongrie, c’est différent!” A francia
(és általában a nyugati) közvélemény Magyarországtól (is) várt reménykelt változásokat. A magyar politika
tele volt „biztató kétértelm ségekkel”, a magyar gazdaság szocialista piacgazdaságot fejleszt
ideológusainak m vei iránt ekkortól kezdve nyilvánult meg mind nagyobb érdekl dés a francia kiadók
részér l.
Mindez a magyar kultúra (s mivel a magyar irodalom társadalmi-politikai irányultsága, valamint, különösen
az „íróember” társadalomban elfoglalt hagyományosan fontos helye miatt is) a magyar irodalom iránti
érdekl dést fokozta. Látványos változást nem hozott, de néhány igen jelent s nevet – köztük a határon túli
magyar irodalom jeles képvisel it – juttatott francia (vagy belga) kiadóhoz (mint Esterházy Péter, Csoóri
Sándor, Grendel Lajos, Határ Gy z , Hubay Miklós, Kányádi Sándor, Nádas Péter, Nemes-Nagy Ágnes,
Pilinszky János, Weöres Sándor, Petri György) Ez az az id szak, amikor fokozatosan beteljesedett
Kosztolányi Dezs 1927-ben francia kiadóknál induló, majd (többek között) a Nouvelle Gazette de Hongrienál,
a Le P.E.N.-nél, az Ariane-nál és a Corvinánál folytatódó, s végén ismét francia kiadókhoz érkez
karrierje. Ebben az id szakban a legegyértelm bb közönség- és szakmai siker Kosztolányié, a legnagyobb
szakmai „presztízs” a Gari Margit: „Le vinaigre et le fiel. La vie d’une paysanne hongroise” (1983) c. Fél Edit
által egybeszerkesztett önéletrajzi–néprajzi m vet érte, mely Bernard Pivot m soráig jutott.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 71 -