KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
gyakran a területükön lév civil szférával közösen tevékenykednek, s a magyar kultúra, s ezen belül a
magyar irodalom franciaországi megismertetésében fontos szerepük van.
2.5. Egyetemi kutatóintézetek, lektorátusok, illetve magyarságtudományi központok. A
magyarságtudományi központok – Párizsban a Sorbonne III. és a Keleti Nyelvek F iskolája, továbbá Lille,
Strasbourg, Bordeaux, Lyon, Angers és Nancy egyetemei, amelyek ezeket a központokat befogadják,
els sorban a magyar irodalom megismertetésében partnerek, de számos olyan „komplex program” gazdái,
melyek más m vészeti ágak számára is kínálnak bemutatkozási lehet séget. A magyar nyelv és irodalom
oktatásával megbízott intézményeknek természetesen különösen fontos szerep jut, hiszen a magyar
irodalom megismertetésére közvetlen befolyásuk van. Sok függ attól, hogy milyen tematikával dolgoznak,
programjaikba milyen magyar írók m veit ajánlják (netán teszik kötelez vé olvasásukat a szemináriumokra)
s hogy a magyar irodalom mely alkotásait tudják szélesebb körben (pl. összehasonlító irodalmi kurzusok
keretében) „bevinni” a francia oktatási rendszerbe. A Sorbonne magyar vendégtanárai által meghirdetett
francia nyelv összehasonlító irodalmi el adásokon több száz – köztük nem magyar szakos – egyetemista
vett részt. A francia fels oktatási intézményekben évente mintegy 150-200 egyetemi hallgató kerül
kapcsolatba a magyar oktatással. Hasonló az évente Magyarországra érkez ösztöndíjasok száma is (akik
természetesen korántsem mindannyian magyar szakosok, de munkájukhoz segítségükre van a
magyarországi szakmai kapcsolatrendszer: pl. zenetudománnyal, közép-európai történelemmel,
közgazdaságtudománnyal, vagy éppen a természettudományok valamelyik ágával foglalkoznak). Különös
fontosságúnak bizonyult, hogy a nyolcvanas évek közepét l kezd d en a magyar nyelv és irodalom
oktatásával megbízott professzorok maguk is igen sokat és kit n színvonalon fordítottak (mint Kassai
György, vagy Jean-Luc Moreau) de ezzel egy id ben komoly eredményekkel tartottak fordítói
szemináriumokat és nagyban járultak hozzá egy új fordító generáció megszületéséhez. (Chantal Philippe,
Joelle Difeuilly, Dominique Radányi, Éva Toulouze, Jean-Léon Muller, Agnes Járfás és mások). Ezzel együtt
napjainkra eljutottunk oda, hogy hiány van a jó francia fordítóban, ami ismét csak a magyar irodalom iránt
megnyilvánuló növekv érdekl dés bizonyítéka.
2.6. A franciaországi könyvkiadás és a magyar kultúra. A franciaországi könyvkiadás ösztönzése
érdekében már a rendszerváltozás el tt is születtek intézkedések, meglehet sen vegyes eredménnyel. A
magyar m vel dési kormányzat évi tizenöt magyar m fordítását és franciaországi kiadásának támogatását
kezdeményezte, amit azonban a francia kiadók egy része saját kiadói politikájukba történ magyar „állami
beavatkozásként” értékelt, és nem fogadott el. A politikai fenntartások a kilencvenes éveket követ en
elt ntek és mind er teljesebb érdekl dés mutatkozott meg a magyar könyvek iránt is. Az els nagy nyitási
korszakot, koncepciózus támogatási politika hiányában nem tudtuk kell képpen kihasználni. (Az érdekl dés
szintjére jellemz , hogy francia könyvkiadók a legkülönböz bb kérésekkel keresték meg a Párizsi Magyar
Intézetet: volt, aki a humoros irodalmat kereste, volt aki a magyar romantika és a realista korszak irodalma
iránt érdekl dött, s volt olyan is, akit a magyarországi krimi-irodalom, vagy éppen a fantasztikus irodalom
termékei érdekeltek. Érdekl dés, felfedezés, egzotikum keresése és az üzleti érdek keveredett ezekben a
kezdeményezésekben, melyek kétségtelenül már az új id k hangulatát tükrözték…)
2.6.a. A magyar vonatkozású könyv, mint az irodalom befogadásának bázisa. Avagy mi van
Magyarországról a könyvtárak és a könyvesboltok polcain? Nyilvánvaló, hogy lehet egy-egy m bestseller,
anélkül, hogy egy könyvtárnyi „támogató-informáló” irodalom állna mögötte. Ahhoz azonban, hogy igazi
áttörésre gondolhassunk, egyáltalában nem mindegy, hogy a „Magyarország” címszó alatt milyen
mennyiség (és min ség ) m sorakozik. Szilárdabbak a pozíciói és nagyobbak az érvényesülési esélyei
annak az alkotásnak, amely mögött kisebb könyvtárnyi kiegészít – orientáló ismeretanyag van, mint annak,
amely egyedül próbál áttörni egy adott közegben, illetve betörni egy adott piacra.
2.6.b. Kézikönyvek. Történt-e valami a kézikönyvek területén? Igen, alapvet módosulások követeztek be.
Vegyük el bb a lexikonokat. A kilencvenes évek elején bekövetkezett változások, amelyek Magyarországgal
kapcsolatos információkra is nagy hatással voltak, megmozgatták a kiadói szakmát. A fentebb már említett
általános érdekl dés mellett egyszer en el kellett végezni bizonyos konkrét feladatokat. Így pl. át kellett írni a
hirtelen elavult lexikonokat. Hiszen új, a lexikonban korábban nem létez országok születtek, új hangsúlyok
keletkeztek, amelyek automatikusan feltételezték, hogy a „magukra valamit adó” lexikon-kiadó vállalatok új,
modernebb szemlélet és pontosabb kiadványokkal jelentkezzenek. Ez a folyamat nagyon jót tett a
Magyarországra vonatkozó szócikkeknek, melyekb l gyakran most lehetett eltüntetni a két világháború
között vagy közvetlenül a második világháborút követ en bekerült pontatlanságokat, csúsztatásokat és
elfogultságokat. Mivel a kiadókat elsöpörni látszott a sok új információ, s ezért (valamint valószín leg
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 68 -