KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA magyar forradalom 150-ik évfordulójának, de ekkor kezd dtek meg az el készületek a magyar millennium megünneplésére, s ekkor születtek az els nagyszabású külföldi kulturális bemutatkozási tervek is. Közülük kiemelkedik a Frankfurti Könyvvásár 1999-es díszvendégsége, mely az akkori magyar kulturális diplomácia legnagyobb sikere volt, és az els nagyobb szabású külföldi komplex bemutatkozás, a brüsszeli „Europália” megszervezése (1999 sze, három hónap). De ekkor született meg a magyar kultúra franciaországi díszvendégségének gondolata is, hiszen els magyarországi államf i látogatásán Chirac elnök 1997-ben hívta meg a magyar kultúrát 2001-re. A francia kulturális politika fejl désével foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a francia állam kulturális politikája fordulóponthoz érkezett, amikor a csúcs-adminisztrációban is „leképez dött” a politikai szándék, vagyis létrejött a kulturális minisztérium. (Ez a franciáknál a harmadik köztársaság idején következett be, és el ször igazán nagy lendületet a „népfrontos” id kben kapott). Magyarországon ez a változás az 1998-as esztend höz, a második jobbközép parlamenti többség kormány kulturális politikájához köt dött. A NKÖM létrehozása szakított azzal a hagyománnyal, mely a m vel désügy (oktatás, kultúra, tudomány, ifjúság, sport) valamennyi területét egyetlen legfels bb szint adminisztratív egységnek tekintette, viszont ez által jóval tisztább helyzetet teremtett és jelent sen megemelte a kultúrára fordítható költségvetési forrásokat. Az új minisztériumi struktúra egyben annak a jele is volt, hogy elkezd dött az állam szerepének újraértékelése a kultúrában. Mindinkább abban mutatkozott konszenzus, hogy önmagában nem az állam jelenlétével volt a baj, hanem az állami beavatkozás ideológiai jellegével, s hogy az államnak a kultúra feltételrendszerének megteremtésében, valamint a nemzeti kultúra értékeinek védelmében továbbra is igazi küldetése van. (Röviden, s hogy a nemzetközi politikai vitákból ismert terminológiát használjunk, úgy fogalmazhatjuk meg ezt a folyamatot, hogy a magyar kulturális politika a kultúrával kapcsolatban a kulturális kivétel, majd a kulturális sokszín ség elvének az elfogadása irányában mozdult el.) Ez a felfogás a magyar kulturális politikában az állam és kultúra közötti kapcsolatrendszert a legkövetkezetesebben a francia kulturális politika és diplomácia által képviselt koncepcióhoz közelítette. Ma már elmondhatjuk, igen nagy jelent sége volt annak, hogy a 2002-es kormányváltás a kultúra terén – legalábbis a kulturális külpolitikát illet en – „igen kulturáltan” ment végbe. Az új kulturális kormányzat deklaráltan „mindent meg kívánt tartani, ami lendületben volt és jól m ködött” és a magyar kulturális diplomácia számára nem újabb prioritásokat írt el , hanem a korábbi koncepciónak szinte valamennyi korábbi lényeges és sikeres elemét megtartotta és továbbfejlesztette. (Ilyen a magyar kultúra értékközpontú szemlélete, az egyetemes magyar kultúra értékeinek terjesztése, a határon túli magyar m vel dés, a vidéki kulturális központok, illetve régiók kultúrájának bemutatása, a m faji sokszín ség elve, a célközönség(ek) meghatározása, stb…). Az alapvet en a korábbi francia kulturális politikai tapasztalatokra épít franciaországi magyar évad átüt sikere bátorítólag hatott a további kulturális évadok szervezésére, melyeknek közvetett és közvetlen szerepe volt (és van) a magyar irodalom külföldi karrierjében is. Id közben – globalizációs folyamatok és európai uniós csatlakozás kötelez – a magyar kulturális politika nemzetközi szinten is még aktívabbá, s t – mint a a 2004 tavaszán elfogadott ún. Filmtörvény is mutatja – kifejezetten kezdeményez vé vált. A magyar kulturális politika tehát mindinkább az eredetiségre és folytonosságra tesz, s egyre elkötelezettebb a kulturális kivétel, a kulturális sokszín ség elve mellett, mely nemzetközi szinten is legitimálni törekszik a kulturális értékek védelme érdekében szükséges, protekcionista kormányzati beavatkozást. A kulturális politikának ez a megközelítése azóta bekerült az uniós alkotmány tervezetébe is. Mindennek a könyvkiadás, az irodalom területén külön jelent sége van: a nyelvi sokszín ség és gazdaság ugyanis a kulturális sokszín ség egyik legf bb komponenseként fogalmazódott meg. A magyar kultúra külföldi terjesztését manapság már alapvet en kedvez en befolyásoló fenti viszonyrendszer nem minden területen hatott egyenl mértékben. A legkevésbé látványos a fej dés talán éppen a klasszikus zenében tapasztalható, hiszen ezen a téren a magyar kultúrának már korábban is szilárd pozíciói voltak. Látványosnak tekinthet viszont a dzsessz, a világzene, a kortárs komolyzene, a táncm vészet, az autentikus népzene áttörése. Különösen ez utóbbi területen fedezhetett fel a világ olyan értékeket, amelyekben b velkednek a szovjet uralom alól kiszabadult országok kultúrái, ahol népi hagyományok és identitás meg rzése (még ha a korábbi rendszer igyekezett is esetenként saját céljaira felhasználni) mégiscsak értékmegtartó funkciót töltött be. A film, amely a leginkább megsínylette az állam visszavonulását a finanszírozástól, kezdetben jelent sen vesztett pozíciójából, most kezd magára találni (lásd cannes-i díjak), és számos olyan színházi szakember van, aki úgy hiszi, hogy a színház megújítása „Közép-Kelet Európa fel l” várható. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 65 -
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA 1.) A magyar irodalom franciaországi terjesztését el segít tényez k változása Franciaországban az ún. „szovjet zónához” tartozó országok kultúrája, s ezen belül irodalma, hosszú ideig eléggé összemosódott egymással, illetve meglehet sen elmosódottnak t nt. Nyugatról nézve ez a zóna politikailag fenyeget en vörösnek, kulturálisan pedig unalmasan szürkének látszott. Az iránta való érdekl déshez igen gyakran sz k szakmai megközelítés kellett, vagy politikailag valamilyen irányban er sen elkötelezettnek kellett lenni. Ugyanakkor mindig volt az értelmiségnek egy a magyar-francia közeledést el segíteni kívánó (franciaországi, és/vagy franciaországi magyar) csoportja, mely ehhez legjobb eszköznek az irodalmat (igen gyakran a költészetet) tartotta. A fentebb leírt általános politikai és kulturális politikai átalakulások mellett (és természetesen azokkal összefüggésben) más területen is volt módosulás: különösen lényeges, hogy a kilencvenes évek elején bekövetkezett fordulat a régió, s ezen belül mindenekel tt Magyarország gazdasági megítélése szempontjából is jelent s változásokat hozott. Ennek eredményeképp a kilencvenes évek elején igencsak megn tt a francia befektet i kedv Magyarországon: a külföldi befektet k közül Franciaország a harmadik helyre került, s volt olyan id szak, amikor a régióba befektetett francia t ke több mint a fele áramlott Magyarországra. (Ennek a fejl désének olyan küls jelei is voltak, mint a két ország közötti közlekedési lehet ségek látványos javulása: a légi közlekedés terén például a rendszerváltozás id szakában heti öt Budapest–Párizs-Budapest járat volt, melyeknek száma manapság már eléri a heti 62 járatot. A magyar kultúra iránti érdekl dés fokozódásához tehát ez a körülmény is alaposan hozzájárult: jelent sen növekedett a magyarországi francia kolónia és a Magyarország felé induló turisták és diákok létszáma, mely a korábbihoz képest új közönséget teremtett a magyar kultúrának, a magyar könyvnek, a magyar irodalomnak. E folyamat a jótékony hatással volt általában a magyar kultúra franciaországi pozícióira, de különösen jól érzékelhet volt mindez a magyar, illetve magyar vonatkozású könyvkiadás és a magyar irodalom külföldi terjesztésére területén is. (Erre reagált a magyarországi francia nyelv sajtó is: megszületett a Journal Francophone de Budapest c. hetilap valamint a Nouvelle Gazette de Hongrie, mely bilingvis folyóirat és a 19. századi magyarországi francia nyelv sajtó hagyományait kívánja feléleszteni. Mindkett nyitott az irodalmi kapcsolatokkal összefügg témák tárgyalására.) 2.) A magyar-francia irodalmi kapcsolatok franciaországi intézményi háttere A magyar–francia kulturális kapcsolatokat a két ország között 1967-ben megkötött kulturális, oktatási, tudományos egyezmény, illetve az azóta három évente folyamatosan megújított „Munkaterv” határozza meg. Ugyanakkor ezt megel z en, illetve ett l függetlenül is léteztek a magyar kultúra (tehát nem a hivatalos Magyarország) és Franciaország közötti kapcsolatok fejlesztésében kulcs-szerepet játszó kulturális szervezetek és fórumok, szabadegyetemek, szellemi központok (mint pl. Párizsban az Irodalmi Újság, vagy a Párizsi Magyar Füzetek), az egyházak és kulturális területen is aktív civil szervezetek, amelyek e téren igazi missziót valósítottak meg. A kilencvenes évekt l kezd d en ez a fajta kett sség megsz nt, s a magyar kultúra hazai és külföldi magyar letéteményesei között mindinkább a kooperáció került el térbe. (Erre kit n példákat szolgáltattak a külföldi kulturális évadok, amelyeknek során ez az együttm ködés érvényesülhetett és igen gyakran érvényesült is.) A magyar irodalom külhoni – jelen esetben franciaországi – megismertetésére, s a francia irodalmi életben való jelenlétére hatással van egyrészt az általános kulturális és politikai feltételrendszer, az ország és a kultúra ismertségének foka, másrészt a magyar szó, az írás külföldi, illetve idegen nyelvi közegben való terjedését, áttörését biztosítani hívatott kapcsolati háló kialakulása, illetve egyfajta, a magyar irodalom iránt nyitott, folyamatosan érdekl d „befogadó közeg” kialakítása. A magyar kulturális politikának és a magyar kultúra ismertté tételének Franciaországban ma már több bázisa van, amelyek gyakran együtt, ritkábban egymástól függetlenül hatnak, illetve végzik munkájukat. Ugyanakkor egy ilyen támogatási háló lehet ségeinek felmérése, megalkotása és a kulturális közvetít rendszerekhez történ kapcsolódása, vagyis egy hatékony szakmai együttm ködési hálózat kialakítása a sikeres kultúra-közvetítési tevékenység nélkülözhetetlen feltétele. Az ilyen m ködéshez létre kell hozni egy „helyi politikai” partneri, és egy szakmai együttm ködési hálózatot. A PMI részvételével szervezett franciaországi kulturális programok 40-50%-a az Intézeten kívül – tehát hálózatban – realizálódik. Mindehhez szilárd politikai és szakmai kapcsolatok kellenek, melyeknek kialakítását és folyamatos fenntartását a PMI kezdett l fogva az egyik legfontosabb feladatának tekintette: kiépítése nagymértékben volt a franciaországi magyar évvel kapcsolatos szervez munka hozománya, megszilárdítása és folyamatosságának biztosítása pedig a következetes utómunka eredménye. 2.1. Párizsi Magyar Intézet – Collegium Hungaricum, mely a jelenlegi, magyar állami tulajdonú épületben 1986 decembere óta szolgálja a magyar kultúra franciaországi bemutatkozását. A PMI 2000 óta – a római, ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005 - 66 -
Page 1 and 2:
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA ÚJ VIL
Page 3 and 4:
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Bartók György : A görög filozó
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 69: HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. T
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
show all

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?