KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
magyar forradalom 150-ik évfordulójának, de ekkor kezd dtek meg az el készületek a magyar millennium
megünneplésére, s ekkor születtek az els nagyszabású külföldi kulturális bemutatkozási tervek is. Közülük
kiemelkedik a Frankfurti Könyvvásár 1999-es díszvendégsége, mely az akkori magyar kulturális diplomácia
legnagyobb sikere volt, és az els nagyobb szabású külföldi komplex bemutatkozás, a brüsszeli „Europália”
megszervezése (1999 sze, három hónap). De ekkor született meg a magyar kultúra franciaországi
díszvendégségének gondolata is, hiszen els magyarországi államf i látogatásán Chirac elnök 1997-ben
hívta meg a magyar kultúrát 2001-re.
A francia kulturális politika fejl désével foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a francia állam
kulturális politikája fordulóponthoz érkezett, amikor a csúcs-adminisztrációban is „leképez dött” a politikai
szándék, vagyis létrejött a kulturális minisztérium. (Ez a franciáknál a harmadik köztársaság idején
következett be, és el ször igazán nagy lendületet a „népfrontos” id kben kapott). Magyarországon ez a
változás az 1998-as esztend höz, a második jobbközép parlamenti többség kormány kulturális
politikájához köt dött. A NKÖM létrehozása szakított azzal a hagyománnyal, mely a m vel désügy (oktatás,
kultúra, tudomány, ifjúság, sport) valamennyi területét egyetlen legfels bb szint adminisztratív egységnek
tekintette, viszont ez által jóval tisztább helyzetet teremtett és jelent sen megemelte a kultúrára fordítható
költségvetési forrásokat. Az új minisztériumi struktúra egyben annak a jele is volt, hogy elkezd dött az állam
szerepének újraértékelése a kultúrában. Mindinkább abban mutatkozott konszenzus, hogy önmagában nem
az állam jelenlétével volt a baj, hanem az állami beavatkozás ideológiai jellegével, s hogy az államnak a
kultúra feltételrendszerének megteremtésében, valamint a nemzeti kultúra értékeinek védelmében továbbra
is igazi küldetése van. (Röviden, s hogy a nemzetközi politikai vitákból ismert terminológiát használjunk, úgy
fogalmazhatjuk meg ezt a folyamatot, hogy a magyar kulturális politika a kultúrával kapcsolatban a kulturális
kivétel, majd a kulturális sokszín ség elvének az elfogadása irányában mozdult el.) Ez a felfogás a magyar
kulturális politikában az állam és kultúra közötti kapcsolatrendszert a legkövetkezetesebben a francia
kulturális politika és diplomácia által képviselt koncepcióhoz közelítette.
Ma már elmondhatjuk, igen nagy jelent sége volt annak, hogy a 2002-es kormányváltás a kultúra terén –
legalábbis a kulturális külpolitikát illet en – „igen kulturáltan” ment végbe. Az új kulturális kormányzat
deklaráltan „mindent meg kívánt tartani, ami lendületben volt és jól m ködött” és a magyar kulturális
diplomácia számára nem újabb prioritásokat írt el , hanem a korábbi koncepciónak szinte valamennyi
korábbi lényeges és sikeres elemét megtartotta és továbbfejlesztette. (Ilyen a magyar kultúra értékközpontú
szemlélete, az egyetemes magyar kultúra értékeinek terjesztése, a határon túli magyar m vel dés, a vidéki
kulturális központok, illetve régiók kultúrájának bemutatása, a m faji sokszín ség elve, a célközönség(ek)
meghatározása, stb…). Az alapvet en a korábbi francia kulturális politikai tapasztalatokra épít
franciaországi magyar évad átüt sikere bátorítólag hatott a további kulturális évadok szervezésére,
melyeknek közvetett és közvetlen szerepe volt (és van) a magyar irodalom külföldi karrierjében is.
Id közben – globalizációs folyamatok és európai uniós csatlakozás kötelez – a magyar kulturális politika
nemzetközi szinten is még aktívabbá, s t – mint a a 2004 tavaszán elfogadott ún. Filmtörvény is mutatja –
kifejezetten kezdeményez vé vált.
A magyar kulturális politika tehát mindinkább az eredetiségre és folytonosságra tesz, s egyre
elkötelezettebb a kulturális kivétel, a kulturális sokszín ség elve mellett, mely nemzetközi szinten is
legitimálni törekszik a kulturális értékek védelme érdekében szükséges, protekcionista kormányzati
beavatkozást. A kulturális politikának ez a megközelítése azóta bekerült az uniós alkotmány tervezetébe is.
Mindennek a könyvkiadás, az irodalom területén külön jelent sége van: a nyelvi sokszín ség és gazdaság
ugyanis a kulturális sokszín ség egyik legf bb komponenseként fogalmazódott meg.
A magyar kultúra külföldi terjesztését manapság már alapvet en kedvez en befolyásoló fenti
viszonyrendszer nem minden területen hatott egyenl mértékben. A legkevésbé látványos a fej dés talán
éppen a klasszikus zenében tapasztalható, hiszen ezen a téren a magyar kultúrának már korábban is szilárd
pozíciói voltak. Látványosnak tekinthet viszont a dzsessz, a világzene, a kortárs komolyzene, a
táncm vészet, az autentikus népzene áttörése. Különösen ez utóbbi területen fedezhetett fel a világ olyan
értékeket, amelyekben b velkednek a szovjet uralom alól kiszabadult országok kultúrái, ahol népi
hagyományok és identitás meg rzése (még ha a korábbi rendszer igyekezett is esetenként saját céljaira
felhasználni) mégiscsak értékmegtartó funkciót töltött be. A film, amely a leginkább megsínylette az állam
visszavonulását a finanszírozástól, kezdetben jelent sen vesztett pozíciójából, most kezd magára találni
(lásd cannes-i díjak), és számos olyan színházi szakember van, aki úgy hiszi, hogy a színház megújítása
„Közép-Kelet Európa fel l” várható.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 65 -