KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség
KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />
A gimnázium els öt osztályát szül városában végzi a cisztercitáknál. Tizenkét éves, amikor els kis munkája<br />
megjelenik: Szihát Jicchák (Izsák imája) címmel (Pest, 1862). Osztályf nöke az iskolában köszöntötte ez alkalomból a<br />
kis „Ignatius autorculust”. Bár-micvája alkalmából a zsinagóga szószékér l szónoklatot mond. Erre élete végéig büszke.<br />
1865-ben a család Pestre költözik, ezért a gimnázium fels osztályait már a református gimnáziumban végzi.<br />
1868-ban érettségizik kit n eredménnyel. 1865-t l már az egyetemen is hallgat el adásokat. Arabot, törököt, perzsát<br />
tanul. Egyik török mesefordítását maga Vámbéri Ármin mutatta be a magyar olvasóközönségnek „Egy tizenhat éves<br />
orientalista” címmel. Ballagi Mór és Vámbéri ajánlásával Eötvös József kultuszminiszter fogadja, és külföldi ösztöndíjat<br />
biztosít számára. 1869-t l Berlinben, majd Lipcsében tanul. Itt doktorál Heinrich Leberecht Fleischernél, a keleti<br />
tudományok európai vezéralakjánál húsz éves fejjel 1870-ben. Ezután Leidenben (1871), kés bb Bécsben (1872)<br />
tanulmányozza az arab kéziratokat. Az 1972/73-as és az 1974/75-ös tanévben a Budapesti Református Theologiai<br />
Akadémián héber nyelvtant, 1877. évvel bezárólag már csak német nyelvet tanít Ballagi Mór tehermentesítésére.<br />
Közben 1873 szeptemberét l 1874 áprilisáig a magyar kormány támogatásával már keleten, Damaszkuszban,<br />
Jeruzsálemben és Kairóban folytatja tanulmányait. Az iszlám szellemét szeretné közelr l megismerni. Jóllehet 1872-ben<br />
már a budapesti egyetem magántanára (22 éves), de rendes tanári kinevezéséig még több mint harminc évet kellett<br />
várnia (1904). Kenyérkereseti lehet ségként 1874-ben elvállalja a Pesti Izraelita Hitközség titkári állását, de az 1877-ben<br />
megnyílt Országos Rabbiképz Intézetben nem kap professzori kinevezést. Csak 1900-ban lett óraadó tanár. A hazai<br />
sikertelenségekért gazdagon kárpótolták külföldi sikerei. A nagy orientalista világkongresszusokon a középpont. A<br />
mindenfel l érkez külföldi felkéréseknek és meghívásoknak alig tud eleget tenni. Nyolc külföldi akadémia választotta<br />
tagjául, két egyetem díszdoktorául. Felajánlották neki a kairói Kedivei Könyvtár Igazgatói állását. Több egyetem (Prága,<br />
Boroszló, Halle, Cambridge, Königsberg, Heidelberg, Srassburg) hívta meg professzorául. De minden külföldi ajánlatot<br />
elutasított. Ezt írja Naplójában: „Még a gondolattól is irtóztam azonban, hogy elhagyjam hazámat, és kivándoroljak.<br />
Nincs az a hatalom a világon, amely engem hazámból elvigyen.”<br />
A <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia már 1876-ban (ekkor 26 éves) levelez , 1892-ben rendes tagjává, 1905-ben<br />
osztályelnökké választotta, s err l csak 1919-ben mondott le Lóczy Lajos antiszemita felszólalása miatt. 1920-ban az<br />
akadémia és az egyetem méltóképpen megemlékeztek Goldziher születésnapjáról, s éppen egyetemi tanárságának<br />
jubileumi ünnepségére készültek, mid n 1921. november 13-án elhunyt. Földi maradványait november 15-én de.<br />
½11-kor a <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia el csarnokából izraelita hitvallás szerint helyezték örök nyugalomra a<br />
rákoskeresztúri izraelita temet ben.<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 61 -<br />
* * *<br />
Vámbéry Ármin<br />
(1832-1832)<br />
Szentgyörgyön (Pozsony vármegyében) született. Születési évének meghatározásában maga is bizonytalankodik.<br />
1831-re vagy inkább 1832-re teszi a dátumot (1832. márc. 19). Apja elmélked lelkület talmudista volt, röviddel fia<br />
születése után, az 1830-ban kitört nagy kolerajárvány egyik utolsó áldozataként halt meg. Özvegyen maradt édesanyja<br />
nem tudott önerejéb l megbirkózni az élet nehézségeivel. Ezért másodszor is férjhez ment. Új otthonuk Szerdahely<br />
(Dunaszerdahely) lett. A gyermek itt kezdte tanulmányait. A hith zsidó családok szokása szerint 12 éves koráig csak a<br />
Talmud tanulmányozásával kellett volna foglalkoznia. Tanítója szentélet talmudistát akart bel le faragni. Édesanyja<br />
azonban ellenezte az egyoldalú vallási képzést, szerette volna, ha világi pályára megy. Orvosnak szánta fiát. Ezért<br />
kivette a zsidó iskolából, és az evangélikus egyház elemi iskolájába íratta be. Itt latint kezdett tanulni. Kit n nyelvérzéke<br />
és kiváló emlékez tehetsége volt. A héttagúra növekedett család piócakereskedéssel tartotta fenn magát. A család<br />
anyagi helyzete azonban még rosszabbra fordult s a nélkülözések miatt meg kellett szakítani tanulmányait. Tízéves<br />
lehetett, mikor inasnak és házitanítónak adták be egy n i szabóhoz. Tizenegy éves korában elhagyja a szül i házat, és<br />
Nyékre (Pozsony vármegye) ment tanítónak. Félévi munka után, nyolc forinttal a zsebében visszatér Szerdahelyre, és<br />
készül a piaristák szentgyörgyi gimnáziumába (itt akkoriban kb. 100 ifjú tanult). A második osztály befejezése után a<br />
harmadikat már Pozsonyban kezdte el a bencéseknél. A szabadságharc alatt bezárták a pozsonyi iskolát, ezért<br />
visszatért Szerdahelyre. Kés bb ismét Pozsonyban van, és az evangélikus líceumban folytatja tanulmányait. „Ámbár
Change language