KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
„eretnek”, „pogány”, de jelenti az „aposztatát” is. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az Arab-félszigetre
menekült „eretnekek” éppen hogy szigorú monoteisták voltak, pont olyanok, akik visszariadtak attól, hogy
Istennek „társat tulajdonítsanak” (sirk, musrikún).
Az Ábrahám-tradíció f bb eseményeit dramatizálják a mekkai zarándoklat egyes mozzanatai és rítusai. A
zarándoklat központja a mekkai kocka alakú szentély, a Ka`ba. A Korán szerint a mekkai szentélyt Ábrahám
és Ismáel közösen építették (Korán 2:127). Falának keleti sarkába falazva, a föld szintjét l kb. másfél méter
magasan található a híres Fekete K (al-hadzsaru’l-aszwad). Ez az a k , amelyet a zarándokok meg szoktak
csókolni. Maga a zarándoklat rendkívül összetett, és sok jelképes cselekményb l áll, amilyen például a
Kába-szentély futólépésben való többszöri körüljárása (tawáf), a hétszeres futás (sza`j) Szafá és Marwa
között, az `Arafát síkján való megállás (wuqúf). Mohamed az egész zarándoklatot, annak kultikus helyszíneit
és el írásait rendre az Ábrahám tradíció személyeivel (Ábrahám, Ismáel, Hágár) és a velük történt
eseményekkel hozza kapcsolatba és ezáltal az si sémi monoteista prófétizmus üdvtörténeti jegyeivel látja el
ket. A zarándokok a jelképes cselekmények által mintegy résztvev i lesznek azoknak az üdvtörténeti
eseményeknek, melyeket satyáik az Isten szabadító tetteiként éltek át és tapasztaltak meg. A
zarándoklatban ezért mindenki saját tapasztalataként élheti át a hit legnagyobb h seinek hitét s gyakorlójává
válik az Ábrahám által kijelentett si hamisítatlan vallásnak, amely lényege szerint nem más, mint hálával
teljes megnyugvás abban a gondolatban, hogy életünk eseményeiben, sorsdönt fordulataiban az emberi
valóságot, s minden emberi lehet séget végtelen mértékben meghaladó isteni hatalomnak emberi
értelemmel nem követhet akarata teljesedik be. Ez az si monoteista tradíció jelenik meg „Ábrahám
vallásában” és nyer végs megfogalmazást az „iszlám” szóban, amely a teremtett élet magasztaló
„hódolatát” jelenti Teremt je, a Mindenható Isten el tt.
[Az alábbi rövid életrajzi összeállításokban a szerz megemlékezik két – nemzetközi mércével mérve –
kimagasló magyar iszlám-tudósról, illetve kutatóról, Goldziher Ignácról és Vámbéry Árminról. – Mikes
International Szerk.]
Goldziher Ignác
(1850-1921)
„A tudománynak nincs hazája, de a tudósnak kell hogy hazája legyen.”
„A tudomány története tanúskodik róla,
hogy legnagyobb m veit nem buzdítás segítette el ,
hanem a nagy lelkek lemondása teremtette meg.”
1850. június 22-én született Székesfehérvárt. El kel zsidó családból származott, amely a 18. században telepedett
le Magyarországon. Neves személyek kerültek ki a Goldziher családból. Goldziher Vilmos, a budapesti egyetemen a
szemészet tanára, neki ajánlja legfontosabb m vét, az El adásokat. Goldziher Ilona, aki az Országos Rabbiképz
Intézet hírneves tanárának, Bacher Vilmosnak a hitvese volt. Családja férfiágon Hamburgból érkezett Magyarországra
(Goldziher Mózes 1735-ben költözött Köpcsénybe), n i ágon spanyol zsidó menekültekt l származott. Édesapja
1842-ben telepedett le Székesfehérvárott s itt született fiát a legnagyobb gonddal és puritán szigorúsággal nevelte.
Szinte elérhetetlen tanulmányi és erkölcsi célkit zések megvalósítására ösztönözte. Ötéves korában már a héber Biblia
szövegét tanulmányozza, nyolcévesen a Talmuddal ismerkedik.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 60 -