KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA
futurista áru „Börzét” is. A banküzletek lebonyolítása is az állam kezében volt, de lényegében nem sok
magánforgalommal. Ez a helyzet is már fokozatosan megváltozott. Egyre nagyobb pénzer vel, nem csak
külföldi magán bankok lepték el Kínát, de megjelentek már a magán biztosítótársaságok, valamint a külföldi
express levél és légi valamint hajón való áruszállító vállalatok is.
TV és tömegszórakoztatás
Most már négy nemzeti televízió állomása is van Kínának és töménytelen helyi állomása is. 1990 után a
TV szerepe is megváltozott. El tte a Pártot szolgálták és a Párt által kiagyalt népoktatási programokat. Most
pedig külföldr l átvett, néha sikamlós, valamint saját egy kissé szexuálisan f szerezett programjaikkal
szórakoztatják a lakosságot.
Ennek folyamán nem csak a korábban bevezetett kareokék–ben élvezhetik a kínai tömegek a saját
hangjukat, hanem a discók psychodelic világításában, fülsüketít zene mellett ugrálva, szívhatják magukba a
zsúfolásig tele terem izzadságtól és cigarettafüstt l kellemetlen szagú leveg jét.
Ezen új tömegszórakoztatás mellett, a nyugati klasszikus zene, mely már nyugaton a fiatalság körében
kihalóban van, Kínában új er re kapott. Amikor Kínába érkeztem és megtudták az egyetemen, hogy én
magyar származású amerikai vagyok, az ötórai reggeli zenés ébreszt n, a kommunisták valamelyik
mozgalmi dala helyett a Liszt Magyar Rapszódiáját játszották. Amikor ezt meghallottam elsírtam magamat.
Amerikában ilyet az egyetemeken nem lehet hallani, csak valamilyen fülsiketít zenét, de azt sem hajnali öt
órakor.
Kínának, amikor 1980-ban egy amerikai professzori küldetésben oda megérkeztem, egyetlen egy nyugati
típusú zenésze, vagy operaénekese és balerinája sem volt. Azóta, hogy Deng Xiaoping meghirdette a
„Market Szocializmust”, a világot elöntötte ezen irányban is képzett kiváló m vészeivel. A filmipara, mely
említésre méltó sem volt, egyik produkciójával érmet nyert a Canne-i filmfesztiválon. Minden nagyobb Kínai
városnak még szinfónikus zenekara is van. Fest i és szobrászai is eljutottak a velencei és más Biennálékra,
valamint a világ elegáns m vészeti galériáiba is. Mint érdekességet meg kell említeni, hogy a nyugati
m vészek egyes munkáin a kínai tradicionális m vészet hatásának kopírozása mutatkozik, addig a jelenlegi
kínai m vészek, bár teljesen meg nem értve, a beáramló magazinokon keresztül, a nyugati m vészetet
kezdték utánozni.
Erre is van egy kiváló karikatúra. A nyugatról a kommunisták el l elmenekült, Deng Xiaoping
szocializmusába bízva a nagybácsi a feleségével és gyerekeivel haza látogat. A vacsorán a helyi kínai
nyakkend vel és nyugati zakóval ül és amerikai sört iszik, valamint amerikai cigarettát szív. Az amerikai
nagybácsi pedig Mao zakóban ül és teát iszik. A kínai testvérének gyerekei görkorcsolyával randalíroznak a
szobákban, amíg az ablakon át lehet látni, hogy a nagybácsi gyerekei az udvaron sárkányt eresztenek.
Végkövetkeztetés
Amennyiben Kínának a világhelyzete meg nem változik, és továbbra is Kína tartani tudja jelenlegi felfelé
ível gazdasági emelkedését, akkor Deng Xiaoping elmélete áldás lehet az emberiség számára. Deng nem
kívánta a Mao Zhedong nimbuszát olyan drasztikusan lerombolni, mint ahogy a Szovjetunióban a
„desztalinizáció”-ban tettek. Sztalint még a Kreml falából is kidobták azzal az ürüggyel, hogy inkább legyen
az édesanyja mellett, mint olyan messze távol az anyja sírjától. Miért nem gondoltak erre a nemes
cselekedetre, amikor Lenin mellé a Kreml falába temették?
Annak ellenére, hogy Mao elt rte, hogy a „Gang of Four” (A Négyek Bandája) Deng fiát az ablakon dobják
ki, ami miatt a fia teljesen megbénultan élheti le életét, Deng nem kívánta a sokáig uralkodó Mao „kultusz”
megsemmisítését. Néha még Mao idézetekkel is bizonyította a Market Szocializmus fontosságát, ahogy
néha nyugati politikusok is bibliai idézettel akarják elfogadtatni a lakossággal a vélt országépít ötleteiket.
Deng Xiaoping nem akart állami temetést kapni. Nem akart úgy elmenni az él k sorából, ahogy az
Maonak megadatott. Deng nem kérte, hogy Mauzóleumot építsenek neki. csak azt kérte, hogy hamvait
hintsék el a tengerbe a h nszeretett anyaország, Taiwan és Hong Kong partjai közelében.
Amikor a Shanghai-i Rádió és TV megkérdezte t lem, hogy gondolom-e azt, hogy Nagy Imre és Deng
Xiaoping hasonlók voltak, akkor én azt válaszoltam, hogy az lehet, hogy mint kommunisták hasonlók voltak,
de Nagy Imre nem lövetett a diákokra.
Kés bb, amikor ezt a kérdést Kínában diákjaimnak felvetettem, azt a választ kaptam, hogy a diákok is és
a kormány is hibás volt ebben az ügyben. De véleményük szerint Deng Xiaoping azt hitte, hogy
megmentette Kínát a végpusztulástól. A Maoisták azzal vezették félre, hogy azt mondták neki, hogy a diákok
fel akarták rúgni az általa kidolgozott és beindított Market Szocializmust. Szerintük, logikusan az követte el
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2005 - 55 -