12.10.2013 Views

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />

vagy 5 ezer éves Yangshao kultúrához tartozó falut találtak. Ki is ástuk egy részét igen hamar. Azonban nem<br />

engedték tovább folytatni az ásást, mert oda már nem terjedt ki a papírgyár építése. Így annak a történelem<br />

el tti falunak egy igen nagy része örökre a föld alatt maradt.<br />

A teljesen elhanyagolt telefonhálózat kiépítése nagy nehézséget jelentett. Ezért a kínai vezet ség úgy<br />

döntött, hogy azonnal vonal nélküli telefonok gyártására hívja meg a külföldieket. Ma már majdnem minden<br />

kínainak hordozható telefonkészüléke van.<br />

Energiafejlesztés<br />

A kínai lakosság egyre növeked kényelmi és kulturális igénye megkövetelte az ahhoz szükséges<br />

energiamennyiség kitermelését. A szénenergiának a turbinák f tésére való felhasználása nagy<br />

leveg szennyez dést vont maga után. Kínának más energiaforráshoz kellett folyamodnia, mely a Yangtze<br />

folyó vízi energia kihasználását vonta maga után. A Kommunista Párton belül is óriási vita folyt, amíg végre<br />

elhatározták a vízi energiából átalakított elektromos áramforráshoz vezet gátak megépítését.<br />

A gátak közötti szakaszokon keletkez vízemelkedés miatt a helyi lakosságot át kellett telepíteni. Ez nem<br />

csak óriási érzelmi hatást vont maga után, de nem is volt idejük, hogy azon az óriási területen kiterjeszked<br />

víztakaró alatt minden régészeti leletet megvizsgáljanak. A nyugaton lev régészeti találkozókon egyes<br />

résztvev k ezért a veszteségért vitriolos anti-kínai kijelentésekkel illették a kínai kormányt. Nem voltak<br />

hajlandók megérteni, hogy a kínai nép jóléte érdekében tett intézkedésük felmentette ket ezen<br />

elháríthatatlan „hibák” elkövetését l.<br />

Új jogalkotás és annak keresztülvitele<br />

A beáramló külföldi beruházások jogi biztosítása érdekében igen sok jogszabályra volt szükség.<br />

Egyetemeken jogi szemináriumokat tartottak amerikai és kínai jogászok részvételével. Sok amerikai jogi<br />

iroda alkalmazott kínai jogászokat, valamint kínai jogi iroda amerikaiakat. Új törvényeket hoztak, úm. a<br />

tulajdon védelmét l a munkásvédelemig, életbiztosítás, korházbiztosítás és egyéb gazdasági tárgyú<br />

törvények, de id be tellett, amíg mindenütt az egész országban azt megértették és alkalmazták.<br />

A helyi kis kommunista vezet k sem intézkedhettek a saját érzésük alapján, mint ahogyan azt a Mao id<br />

alatt tehették. Nekik is alkalmazkodni kellett az új törvényekhez és nem élhettek vissza többé el nyös<br />

politikai helyzetükkel. Így megtörtént, hogy több kommunista „kiskirály”-t, akiket hatalmukkal való vagy<br />

gazdasági visszaélésen fogtak, ki is végeztek. Ez Mao Zhedong idejében csak akkor történhetett meg , ha<br />

az illet a Mao kegyeib l valami ok miatt kiesett.<br />

Oktatás fejlesztése<br />

Az oktatás terén is nagy változást hozott Den Xiaoping úgynevezett „NÉGY MODERNIZÁLÁSA”. Évente<br />

többezer diákot küldtek külföldre tanulni. A hazai egyetemeket pedig külföldi professzorok segítségével<br />

újjáépítették. Egyes iskolákat a kulturális forradalom alatt magtáraknak vagy istállóknak használtak, most<br />

átépítve ismét a tudomány fellegvárává avatták. Az egyetemekre most már nem kellett, hogy valakinek<br />

katona, munkás, vagy paraszt legyen a származása, hanem hogy átmenjen azon a nehéz vizsgán, mely<br />

sikeres elvégzése adhat csak lehet séget arra, hogy valakit egyetemre felvegyenek. Ott is csak úgy<br />

maradhat meg, ha jól tanul és a vizsgáit id ben leteszi.<br />

Az utóbbi években már magánegyetemet is nyitottak, vagy meglév állami vagy magánegyetemek külföldi<br />

egyetemekkel partnerként közös diplomát adhatnak. Így megakadályozták azt, hogy a külföldön tanuló<br />

diákok kint maradjanak. Kínában is kaphattak ilyen formában „külföldi” diplomát.<br />

Újabban Kína olyan er s pénzkészlettel rendelkezik, hogy haza tudja csalogatni a külföldön<br />

elhelyezkedett és ott végzett tudományos kutatókat. Mao halála után a kínai közoktatás olyan ugrásszer en<br />

emelkedett, hogy a kínai egyetemi laboratóriumok bérmunkákat végezhettek amerikai vagy más külföldi<br />

megrendelésre. A megrendel intézmények a kínai egyetemi laboratóriumokat a legutolsó követelmények<br />

szerint rendezték be. Így is olcsóbban tudnak kutatási eredményekhez jutni, mintha azt egy amerikai<br />

laboratóriumban végeznék.<br />

A kínai pénzügyi intézmények fejl dése<br />

A kínaiak Mao alatt csak bélyeg csereberélésével és azok értékesítésével tudtak egy kis<br />

mellékkeresethez jutni. Most már pénzügyi t zsdéjük is van, valamint megnyitották a mez gazdasági<br />

___________________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005 - 54 -

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!