12.10.2013 Views

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

KULTÚRÁK TÉRHÓDÍTÁSA - Hollandiai Magyar Szövetség

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 45. TANULMÁNYI NAPOK - 2004. SZEPTEMBER 9-12. <strong>KULTÚRÁK</strong> <strong>TÉRHÓDÍTÁSA</strong><br />

követelésre tették volna a kínai hatóságok, akkor a nyugati világ újságjai biztosan harsogták volna, hogy<br />

Kínában nincsen kulturális szabadság.<br />

Én egy igen érdekes kísérletet végeztem a kínai n k szépérzékének a szociális helyzet szerinti<br />

átalakulására. Kínában a mai napig is az ablakban szárítják a kimosott fehérnem ket. Shanghaiban évente<br />

megérkezésem utáni napon mindig ugyanazon ablakban fotóztam a száradó fehérnem ket. Így egy<br />

sorozatom van a n i fehérnem kr l is. Ahogy az anyagi helyzetük engedte, látható a fejl dés a Mao alatti<br />

óriás bugyogó és a „Victoria Secret” nev jóval drágább picike kis n i alsónem között. Így ezzel is<br />

illusztrálható a Deng Xiaoping által meghirdetett „Market Szocializmus” gazdasági és kulturális hatása.<br />

A kínai gazdasági fejl dés annyira felcsigázta a külföldiek beruházási vágyát, hogy még a Tian’ Anmen<br />

Téren való incidensnek min sített diákok legyilkolása sem térítette el a beruházni akaró külföldieket az üzleti<br />

kapcsolatok további megtartásától. Még azzal sem tör dtek, hogy a kínai „vásárlóképesség apját” Zao<br />

Ziyang-ot, aki a diákok követelése mellé állt, letartóztattak és kidobták a Kommunista Pártból. Ez az „ bajuk<br />

nem az enyém” jelszóval üzleteiket még jobban kiterjesztették.<br />

Városfejlesztési politika<br />

Érdekes megfigyelni, hogy Kína területi kiterjeszkedése a történeti, de a történelem el tti korban is a<br />

Yangtze folyótól a Csendes-óceánig fokozatosan fejl dött. Most pedig a városainak fejl dése a Csendes<br />

Óceán partja hosszán beindított „Különleges Gazdasági Zónától” fokozatosan a Jangtze folyó és azon túli<br />

részek felé terjeszkedik. Mivel északról és észak-nyugatról nincs olyan gazdasági er , melyre támaszkodni<br />

lehetne, így természetszer en a Csendes-óceán partján lév kereskedelmi kiköt ket tették bele az els<br />

zónába. A tönkrement kiköt ket, mivel a Mao uralma alatti Kína teljes elzárása következtében ezekre nem<br />

volt szükség, a Deng Xiaoping által meghirdetett program alátámasztására, a be- és kiáramló anyag<br />

szállítása érdekében, felújították és nem csak állami, de magán segítséggel is új kiköt ket építettek. Azokra<br />

a városokra, melyek beleestek ebbe a különleges zónába, néhány éven belül nem lehetett ráismerni. A<br />

városok nyitott szennycsatornás sikátorait megszüntették és helyükbe felh karcolókat építettek. Néhány<br />

sikátort azonban, mint „Él Múzeumot”, a turistáknak jó pénzen való bemutatásra megtartottak.<br />

Mao halála idejében a nép zöme kerékpáron közlekedett, és az utcákon és utakon csak katonai Jeep-re<br />

emlékeztet hivatalos gépkocsik és borzalmasan füstöl orosz gyártmányú teherautók közlekedtek. A<br />

távolsági autóbuszok is úgy néztek ki, mintha drótokkal lettek volna összekötve, hogy szét ne essenek. Ma a<br />

lakosság igen nagy részének van külföldi gyártmányú magángépkocsija. Az orosz teherautókat pedig<br />

felcserélték a modern Volvo, Mercedes, valamint az amerikai autóbuszok és teherautó típusokra.<br />

Kereskedelem fejl dése<br />

A városokban lév ipar fejl désével párhuzamban fejl dött ki a kereskedelem. Mao alatt olymindegy volt,<br />

hogy az eladó adott-e el valamit vagy sem, mert ugyanannyi fizetést kapott, mintha törte volna magát az<br />

eladásra. Ezért Deng Xiaoping „Market Szocializmusa” elején a kiszolgálók nem nagyon értették meg, hogy<br />

a közös tálból már nem lehet ebédelni. A pénzért dolgozni is kell. Megesett, hogy az eladó haragra lobbant,<br />

amikor éppen valami érdekeset olvasott, és valaki akkor akart t le cip t vásárolni. Igyekezett tehát magáról a<br />

vev t lerázni. Igen sok karikaturista élcel d en megörökítette ezt a kommunista kereskedelmi periódusból<br />

visszamaradt módszert.<br />

Lassan a kínaiak nem csak nyugaton, hanem otthon is megtanulták, hogy a VEV az ÚR, akit ki kell<br />

szolgálni és nem inzultálni. Most pedig addig mentek a vev k becsalogatására, hogy jobb üzletekben<br />

gyönyör lányok majdnem a derekukig oldalt felhasított hosszú szoknyában állnak és fuvola hangon<br />

kérdezik angolul ”May I Help You”, (Segíthetek valamit) és betuszkolják a kirakatot bámulókat az üzletbe. Ezt<br />

az új üzleti fogást is jól kipellengérezték a karikaturisták.<br />

A közlekedés és kommunikáció fejl dése<br />

Az anyagszállításra a meglév utak és vasutak nem voltak elegend k. Megesett, hogy az áru megrohadt ,<br />

mert nem voltak képesek annak elszállítására. Ezért megindult az utak, hidak, valamint vasutak és<br />

repül terek építése. A kínai jog el írja, hogy az építési munka megkezdése el tt talajprobát kell venni,<br />

nehogy az építmény alapzata fontos kulturális örökséget sértsen meg. Az építtet nek kell állnia a régészeti<br />

feltárásokkal járó költséget. Ez viszont azt eredményezte, hogy csak ott ássák ki és vizsgálják meg az<br />

altalajt, ahová építeni akarnak.<br />

1997 nyarán kértek meg, hogy mint a Sino-American Field School of Archaeology amerikai igazgatója,<br />

segítsek kiásni a Shaanxi Tartományban lev Tongchuan város mellett egy papírgyár alapjait, ahol egy 4<br />

___________________________________________________________________________________<br />

© Copyright Mikes International 2001-2005 - 53 -

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!